A „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt tevékenységei 9 szakmai pillér mentén szerveződnek, melyek az alábbiak:

1. Fejlesztéskoordinációs hálózat, horizontális együttműködések támogatása
2. Tartalomfejlesztés támogatása
3. Pedagógiai és módszertani megújulás támogatása
4. Sajátos Nevelési Igényű gyermekek oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését biztosító tevékenységek
5. Komplex eTanulás, digitális pedagógiai, tartalomszolgáltató, IKT kompetenciafejlesztést támogató szolgáltató rendszer fejlesztése
6. A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató kutatás-fejlesztés
7. Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek
8. A tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek; az innováció támogatása
9. A közoktatás átfogó modernizációját központi adminisztrációs oldalról támogató szolgáltató rendszerek fejlesztése, megvalósítása

 

A fenti pillérek közül az OFI a 6., a 7. és a 8. pillért valósítja meg, nagyrészt saját szakmai erőforrásaiból.

 

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

 

 

6. pillér bemutatása (Az oktatási rendszer szereplőinek eredményességét szolgáló kutatás-fejlesztés)

 

Pillérvezető: Kőpataki Mária (kopataki.maria@ofi.hu) és Lukács Judit (lukacs.judit@ofi.hu)

 

A 6. pillér 8 témacsoportból és 19 elemi projektből áll.

 

6.1) Oktatás és munka világa – 2 elemi projekt

Feladata a tanulás és a munka világa közötti átmenet segítése, az oktatáspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata.

Az átmenet folyamatának legfontosabb tényezőinek azonosítása, a munka világába való átsegítés hatékonyságát növelő programok fejlesztése, az adaptációs folyamat segítése.

 

6.2) A társadalmi kohézió irányában ható integrációs törekvések vizsgálata – 3 elemi projekt

Feladata az eddig folyó kísérleti programok tapasztalatainak összegzése, az integrációval kapcsolatos megoldások pedagógiai hasznosíthatóságának leírása, hozzájárulás az elfogadás/befogadás pedagógiai gyakorlatának hosszú távú fennmaradásához.

 

6.3) Kompetencia alapú tanulásfejlesztés – hatásvizsgálat, monitoring – 2 elemi projekt

Feladata a tapasztalatok beépítése a programfejlesztés és a tartalmi szabályozás folyamatába, javaslatok megfogalmazása, a NAT felülvizsgálathoz tapasztalati inputok azonosítása.

 

6.4) Az átmenetek kezelése, a kompetencia-fejlesztések, komplex fejlesztések nemzetközi és hazai jó gyakorlatai

Feladata a tanulásról való elméleti tudás és a felhalmozott fejlesztési tapasztalat eljuttatása a pedagógusokhoz

 

6.5) Tanuló szervezetek és közösségek – 2 elemi projekt

Feladata annak feltárása és bemutatása, hogy a különböző hálózatok hogyan képesek támogatni a hatékony iskola- és tanulásszervezést, illetve a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését támogató rendszer kidolgozása.

 

6.6) Intézmény és társadalmi környezete – 2 elemi projekt

Feladata a mind a társadalom, mind a modern tanulásszervezési módszerek felé nyitott iskola különböző modelljeinek kidolgozása, a különböző szempontból befogadó szemléletet és gyakorlatot igénylő diákok tanulását eredményesen támogatni tudó iskola modelljének kialakítása.

 

6.7) A tanulás fizikai és virtuális környezete – 2 elemi projekt

Feladata az angol és finn IKT minta alapján IKT minőségi kritériumok kidolgozása, az EU LLL programjába tartozó eTwinning akció segítése, továbbá a ROP iskolafejlesztési programjához épületfejlesztési ajánlások megfogalmazása, az épületfejlesztéshez adekvát fejlesztési programok ajánlása.

 

6.8) Intézményi fejlesztő beavatkozások – 2 elemi projekt

Feladata a tanulói továbbhaladást, illetve az ezekre vonatkozó döntéseket segítő intézményi, fenntartói és térségi politikák (pl. tanulásszervezés, tanácsadás, tanórán kívüli foglalkozások) számbavétele és hatáselemzése.

Annak megismerése, hogy a nagy fejlesztésekhez kapcsolódó támogatási eszközök hogyan hatnak az osztálytermi folyamatokra, illetve a tanulás eredményességére. A fejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi know-how hazai adaptációja lehetőségeinek feltárása, és az intézmények és fenntartóik támogatása abban, hogy a rendelkezésükre álló különböző adatokat intézményfejlesztésük érdekében eredményesen és hatékonyan tudják felhasználni, alkalmazható modellek kialakítása

 

 

 

7. pillér bemutatása (Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek)

 

Pillérvezető: Dr. Balázs Éva (balazs.eva@ofi.hu) és Vágó Irén (vago.iren@ofi.hu)

 

A 7. pillér 4 nagy témacsoportból, ezen belül összesen 23 elemi projektből áll.

 

A pillér kiemelt célja, hogy biztosítsa az oktatáspolitikai döntések szakmai megalapozását azáltal, hogy tényeken alapuló (evidence-based) információkat nyújt a közoktatási rendszer átalakulásának folyamatairól, a törvénymódosítások által generált rendszer- és intézményi szintű változásokról, a minőségi oktatás megvalósítását támogató modernizációs lépések implementációjáról, a központi fejlesztések eredményességéről és hatékonyságáról, minden esetben az országos, térségi fejlesztéspolitikai célokhoz kapcsolódva.

A kutatások által megalapozódó jobb helyzetismeret, továbbá a hazai és nemzetközi tudás, jó gyakorlatok bemutatása, elterjesztése révén az oktatásirányítás minden szintjén várhatóan adekvátabb, összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb döntések, intézkedések születhetnek.

 

7.1. Oktatáspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata – 11 elemi projekt

A témacsoport feladata az ezredforduló utáni oktatáspolitikai beavatkozások hatásának feltárása a közoktatási rendszer minden szintjén (az óvodától az felsőoktatásig) és minden fontosabb szegmensében (intézményrendszer, tanulói továbbhaladás, oktatás tartalma, irányítás, egyenlőtlenségek, pedagógusok). Az oktatási intézményrendszer átalakulásának, illetve a közoktatási szereplők motivációjának, változási képességének, illetve innovativitásának vizsgálata; a jó gyakorlatok, a formális teljesítések, tipikus intézményi stratégiák azonosítása, a korrektív beavatkozások szakmai megalapozása.

 

7.2. Fejlesztéspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata – 3 elemi projekt

Feladata a fejlesztési prioritások sorában és a ráfordítások nagyságában élén álló területeken (pl. idegen nyelv, informatika) az eredményesség és a hatékonyság vizsgálata, visszacsatolása a döntéshozókhoz és a helyi oktatásirányítókhoz; továbbá a minőség, a hozzáférés, az esélyegyenlőség beavatkozási területeinek vizsgálata, s ennek alapján javaslatok megfogalmazása az e területen döntéshozók számára.

 

7.3. Az irányítás szakmaiságának és hatékonyságának elemzése – 6 elemi projekt

Feladata az irányítási szintek közötti felelősség megosztás átalakulásának, az irányítás professzionalizálódásának és hatékonyságának elemzése, különös tekintettel az újonnan kialakult irányítási szintek (régió, kistérség) most formálódó oktatási szervezeteire, tevékenységrendszerére; továbbá a szintek közötti együttműködések támogatása evidence-based információk szolgáltatása révén.

 

7.4. A tényeken alapuló oktatáspolitika-formálás kultúrájának fejlesztése – 3 elemi projekt

Feladata a különböző irányítási szinten elhelyezkedő döntéshozók tudás- és információs hátterének, eszközhasználatának (adminisztrációs és információs rendszerek) feltárása, igénykeltés, a jó magyar és nemzetközi gyakorlatok becsatornázása.

 

 

 

8. pillér bemutatása (A tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek; az innováció támogatása)

 

Pillérvezető: Dr. Balázs Éva (balazs.eva@ofi.hu)

 

Két elemi projekt valósul meg a pillérben:

 

8.1) Az oktatásügyi K+F+I rendszer elemzése és stratégiai fejlesztése

E projekt átfogó célja, hogy elemezze a korszerű tudásmenedzsment és innováció-támogatási rendszereket, s feltárja a hazai kutatási-fejlesztési és innovációs rendszert abból a szempontból, hogy az mennyire felel meg a tudásmenedzsment funkcióknak, illetve, hogy ennek alapján kidolgozzon egy országos oktatási ágazati K+F+I stratégia-javaslatot.

Ehhez az átfogó célhoz az alábbi részcélok, illetve az ezeket megvalósító tevékenységek kapcsolódnak:

• A K+F+I rendszerekre vonatkozó "külső" (oktatási ágazaton kívüli és az ágazatra vonatkozó nemzetközi) tudás feltárása és fejlesztése. E részcélon belül öt ágazat kutatási-fejlesztési és innovációs stratégiájának és gyakorlatának elemzése történik, az oktatásügyi tanulságokra tekintettel. Emellett háttértanulmányok készülnek a piaci és a közszféra egy-egy fontos szereplőjének K+F+I stratégiájáról, különös tekintettel az oktatásügyi vonatkozásokra, illetve hasznosíthatóságra. Feltárásra kerülnek az OECD két programja: a nemzeti oktatáskutatási K+F rendszerek elemzésére irányuló program, valamint a tényeken alapuló politika-formálás megismerését célzó (evidence-based policy research) program tapasztalatai, valamint egyéb nemzetközi tapasztalatok is.
• Megtörténik a hazai oktatásügyi K+F+I tudásbázisának és működésének elemzése. Ezen belül tudástérkép készül a hazai oktatási ágazatról, valamint a projekt elemzi a magyar oktatási ágazati K+F+I rendszer feltételrendszerét és működését. A hazai kutatás-fejlesztés rendszerének értékelésében nemzetközi szakértői is részt vesz.
• A fentiekre épülve a hazai oktatásügyi ágazat számára egy K+F+I ágazati stratégiai javaslat készül.
• A projekt keretében valósul meg Magyarország részvétele az OECD „Innováció az oktatásban” projektjében.

 

8.2) A korszerű tudásmenedzsment és innováció-támogatási rendszer elemeinek létrehozása (modellek, eszközök, hasznosítás)

Az elemi projekt célja, hogy az OFI tudástermelő és –megosztó tevékenysége, valamint az ezzel kapcsolatos szolgáltatásainak színvonala jelentősen növekedjen, hogy a sokféle tevékenység összehangolása hatékonyabb legyen, illetve, hogy a fejlesztés megfeleljen a korszerű tudásmenedzsment követelményeinek.

A projekt tevékenységeiből három területen jönnek létre új eredmények:

• Az oktatásügyi K+F és innovációs szféra számára korszerű tudásmenedzsment eszközök és modellek kidolgozására kerül sor;
• A projekt keretében az intézet szervezeti kereteiben lebonyolításra és elemzésre kerül egy tudásmenedzsment pilot program, amely a fenti új eszközöket is alkalmazza;
• A projekt előkészíti a TÁMOP 3.1.1. projektben létrejövő eredmények korszerű tudásmenedzsment szerinti hasznosítását, amely 2013-ra, a projekt végére lényegesen megnöveli a tudástermelésben és –megosztásban aktívan részt vevők körét és az új tudások korszerű alkalmazásának minőségét .

 

A pillérben végzett munka eredményeinek hasznosítása

A pillér első elemi projektjének fő eredménye egy oktatási ágazati K+F+I stratégiai javaslat, amely elsősorban az oktatási ágazat és az innovációs politika stratégiai tervező és döntéshozó szereplői számára készül. Ennek szakmai megvitatása – amelynek megkezdésére már a projekt megvalósítása során sor kerül —, majd elfogadása után a magyar közoktatásban a kutatás-fejlesztés és az innováció stratégiai fejlesztése új alapokra kerülhet, hasonlóan az ágazat más területeken – így az élethosszig tartó tanulás és az idegennyelv-oktatás terén – már elvégzett stratégiai tervező munkához.

Az új tudásmenedzsment modellek, eszközök és a pilot program címzettjei rövid távon a TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt szakmai eredményeinek felhasználói, valamint az ezek iránt érdeklődő tágabb szakmai és társadalmi nyilvánosság. Hosszabb távon ezek az eszközök és modellek kipróbálás után szélesebb körben elérhetővé, alkalmazhatóvá válnak, s hozzájárulnak a magyar oktatásban az új tudásokhoz való gyorsabb, hatékonyabb hozzáféréshez, a tudáscseréhez és a kölcsönös tanuláshoz.