Rövid összefoglaló az új NAT-ról 

Az új Nemzeti alaptanterv kiadása összefügg a 2011. december 20-án elfogadott Nemzeti köznevelésről szóló törvény szövegével, amely kimondja, hogy „az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.”

Az új Nemzeti alaptanterv a hazai tartalmi szabályozás legfontosabb eszköze, a szabályozás újdonsága a nevelés és az erkölcsi értékek hangsúlyozása mellett az egyes műveltségterületek közműveltségi elemekkel történő kiegészítése. Az alapműveltség kötelező tartalmi elemeinek meghatározása lehetővé teszi a közös „kulturális kódrendszer” kialakításával a kollektív identitásképzést, valamint biztosítja az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét és az iskolák közötti átjárhatóságot. A megjelenő közműveltségi tartalmak a klasszikus három iskolaszakasz szerint rendeződnek: 1–4. évfolyam, 5–8. évfolyam, 9–12. évfolyam.

A 2012. szeptember 1-jétől életbe lépő törvény alapján a következő hónapokban készülnek el a kerettantervek, amelyek a NAT-ban foglaltak érvényesülését biztosítják az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban. „A kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

A kerettantervek szerinti tanítási rend 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, az 1., 5. és 9. évfolyamon tanulók számára lép életbe.

Az új Nemzeti alaptantervről – részletesebben

A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát az erkölcsi értékek hangsúlyozása mellett a műveltség közvetítésében, a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztésében, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítésében jelöli meg. Feladatának tekinti továbbá, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, szociális és testi képességeket.

A Nemzeti alaptanterv fontos szerepet szán a nemzeti hagyománynak, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez, kisebbségekhez tartozók azonosságtudatának ápolását is. Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentum figyelmet fordít az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget.

Az alaptanterv kiemelt fejlesztési területei, illetve nevelési céljai a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg. A kiemelt fejlesztési feladatokban olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak: így alkalmazásuk tantárgyközi megközelítést igényel. E területek:

• Az erkölcsi nevelés
• Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
• A testi és lelki egészségre nevelés
• A családi életre nevelés
• Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
• Fenntarthatóság, környezettudatosság
• Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
• Állampolgárságra, demokráciára nevelés
• Pályaorientáció
• Gazdasági és pénzügyi nevelés
• Médiatudatosságra nevelés
• A tanulás tanítása

A kiemelt fejlesztési területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a 21. század új kihívásait megjelenítő társadalmi igényeket.

A Nemzeti alaptanterv szándéka, hogy az elsajátított tudás értékálló és használható legyen, ezért előnyben részesíti a személyközpontú, a tapasztalati tanulásra építő módszereket és pedagógiai kultúrát.

Az új Nemzeti alaptanterv – ellentétben a 2003-ban kiadottal – nemcsak elsajátítandó kompetenciákat, készségeket ír elő, hanem a közműveltségi elemek meghatározásán keresztül tartalmazni fogja azt is, hogy mi minden tekinthető ma Magyarországon közös kulturális kincsnek, a nemzedékek közötti kapocsnak, továbbörökítendő ismeretnek.

A közös műveltséganyag meghatározása lehetővé teszi olyan tudásanyag kialakítását, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető, és amely elősegíti, hogy egy társadalom tagjai egymással szót értsenek. Ez az a „közös nyelv”, amelyen a nemzedékek párbeszéde a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható. A Nemzeti alaptanterv egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között.

A tartalmi elemek meghatározása a kollektív identitásképzés funkcióját főként az irodalom és a történelem esetében hordozza (példaként említhető az 5–8. évfolyamos szakaszban Arany János Családi köre, a Himnusz, A Reményhez című Csokonai-vers vagy a Nemzeti dal; az 1848–49-es forradalom és szabadságharc). Más tárgyak esetében inkább az a cél, hogy az oktatás a tudomány elvontságától közelebb kerüljön a tanulók napi valóságához.

A közműveltségi tartalmak az alábbi 10 műveltségterületbe rendezve jelennek meg:

Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Matematika

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk – környezetünk

Művészetek

Informatika

Életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

A Nemzeti alaptanterv − az iskolák szakmai önállóságát szem előtt tartva − lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, meghatározza a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a nevelő-oktató munka szakaszolását és fejlesztési feladatait, megteremtve egyúttal a köznevelés tartalmi egységét. Optimális esetben minden tanuló hozzáférhet mindazokhoz a kulturális javakhoz, amelyeket az iskolában tanítanak, ugyanakkor az iskolának minden egyes tanuló képességeit és adottságait mérlegelnie kell, és ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit kell alkalmaznia.

A Nemzeti alaptanterv a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

A tartalmi szabályozást a Nemzeti alaptanterv úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget nyújt az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Biztosítja, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez.

A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a helyi intézményi sajátosságokhoz, egyéni tanulási utakhoz alkalmazkodó, több változatban is kimunkált dokumentumokban, a kerettantervekben öltenek testet.

A felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettanterveknek tehát meghatározó szerepe van a Nemzeti alaptanterv céljainak és feladatainak érvényesítésében.