Tanárképzős hallgatók a bolognai folyamatban (2010-2011)

A tanárképzésben érintett szereplők – oktatáspolitikai szakemberek, képzők, pályakezdőket alkalmazó iskolák, és nem utolsósorban a képzésben részt vevő hallgatók – számára jelentős kihívást jelentett a bolognai rendszer bevezetése. Az átállás folyamata pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt felhalmozott. A kötet a Bologna-folyamat magyarországi bevezetésével kialakult tanárképzési rendszer belső világának bemutatására tesz kísérletet. Tovább>>

Az iskolák lehetséges szerepe az oktatáspolitikai döntés-előkészítésben

Vajon bővíthető-e az oktatáspolitikai döntéselőkészítés az iskolai tapasztalatok és tudás felhasználásával? A kérdés aktualitását többek között az adja, hogy a szakpolitikai célok az elmúlt években általában a nemzetek feletti szinten megfogalmazott diagnózisokból indultak ki, kevésbé figyeltek az intézmények tapasztalataira, belső útkeresésére. Az irányítók a rendszer alacsony „implementációs képességét” tették szóvá, az iskolák pedig úgy érzékelték, hogy a felülről indított kezdeményezések időnként túlterhelik a pedagógiai praxist. Tovább>>

Az európai polgár kompetenciái - Az implementáció kihívásai és lehetőségei az oktatás világában

A kötetben bemutatkozó országok többségében – az Európai Parlament döntése óta eltelt rendkívül rövid idő (másfél-két év) alatt – jelentős lépések történtek a kompetencia alapú oktatás európai keretrendszerének implementációjára. Kiderül, hogy a – több helyen is élénk vitákat, nem egyszer ellenérzéseket is kiváltó – kompetencia ma már Európában sehol nem szitokszó, nem is varázsige, „csak” egy kulcsfontosságú eszköz az európai polgárok számára. A közvetlen helyi előzmények és az oktatási hagyományok sokféleségének, az implementációba bevont szereplői kör rétegezettségének, szélességének és aktivitásának megfelelően színes mozaik áll össze a kötet végére az „implementációs létra” különböző fokain álló tagállamokról. Tovább>>

Erők és eredők - A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése: nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat

A kötet nyitó tanulmánya a pedagógusok foglalkoztatási és bérviszonyairól ad áttekintést, a következő három pedig a szakmai továbbfejlődésük hazai gyakorlatára fókuszáló kutatás eredményeit tárja az olvasó elé. Közismert, hogy a tanulói eredményesség legfőbb iskolai zálogát a minőségi tanári munka jelenti. Miközben ennek összetevőit egyre differenciáltabban tudjuk vizsgálni, a legjobbakat nem mindig sikerül a pályára vonzani, megtartani, illetve a gyakorló pedagógusok szakmai továbbfejlődését megfelelő hatékonysággal segíteni. Tovább>>

Az innováció hálózatai - Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei

A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján az intézményi, helyi és rendszerszintű változások elősegítéséhez célszerű az érintettek partnerségére törekedni, és a párhuzamos erőfeszítések révén nyert tudást, valamint a működő gyakorlatok cseréjét a hálózatos működés lehetőségeivel támogatni. A meglévő tapasztalatok ellenére a hálózatokban zajló munka, különösen új hálózatok építése és működésük vagy növekedésük segítése, áldozattal járó kihívás a többség számára. A horizontális együttműködéssel járó erőfeszítések olyan befektetést jelentenek, amelyek számos közvetett hatáson keresztül és gyakran csak hosszabb távon „térülnek meg”. Tovább>>

Beiskolázás és továbbhaladás - Szabályozás és megvalósulási utak

A tanulók belépését az iskolarendszerbe, továbbhaladását az egyes szintek és képzési programok között az oktatásirányítás intézkedései a 2003–2008-as időszakban is több alkalommal érintették. Arról, hogy az egyes jogszabályok megalkotását, módosítását hogyan fogadják az iskolákat fenntartó önkormányzatok, maguk az oktatási intézmények, keveset tudunk. A kötet döntően interjúkra és esettanulmányokra épülő elemzéseiben ezért alulnézetből, azaz elsősorban helyi és intézményi szinten mutatja be az érintett szereplők reagálását, külön figyelemmel ezek hasonlóságaira és különbségeire. Tovább>>

Felsőoktatási Stratégiai Módszertani Kézikönyv

A stratégiai menedzsmentnek ma már tengernyi irodalma van, és ennek jelentős része magyar nyelven is hozzáférhető. Hiányoznak ugyanakkor azok a művek, amelyek kézzelfogható segítséget adnak a stratégiai módszertanok használatához, ráadásul egy-egy ágazat sajátosságaihoz szabva. A jelen kézikönyv ezt a hiányt kívánja csökkenteni azzal, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői, stratégiai területen dolgozó munkatársai, belső és külső szakértői, és nem utolsó sorban az ágazatirányítás és –felügyelet szereplői számára összefoglalja: az egyes stratégiai módszereknek mi lehet a célja, a stratégiaalkotás mely szakaszához kapcsolhatók, melyek az alkalmazásuk lépései, és összességében mik az előnyeik és a korlátaik. Tovább >>

Térségi Integrált Szakképző Központok Adalékok az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakulásáról

Az ezredfordulót követően a szakképzés-irányítás szembesült azzal a problémával, hogy a csökkenő volumenű szakképzés növekvő számú szakképző intézményben valósul meg. Fölösleges kapacitások és gazdaságtalanul kis tanulócsoportok voltak az intézmények többségében. A szétaprózottság miatt a technikai infrastruktúra egyenetlen színvonalú volt, összességében nem túl kedvező képet mutatott. Tovább >>

Hány éves korig tartson a tankötelezettség? - Válaszkísérlet egy rossz kérdésre - Szakpolitikai javaslat A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése és (mellék)hatásai

2009 nyarától a TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” 7.1.1-es elemi projektje az 1996-os törvénymódosítással 18 évesre emelt tankötelezettségi korhatár életbe lépésének első tapasztalatait, a legfontosabb szereplők ezzel kapcsolatos véleményét gyűjtötte össze és elemezte. Itt most csak a kutatás eredményeit, téziseit foglaljuk össze pontokba szedve, gyorsan áttekinthető formában. Ezt követően megfogalmazzuk azokat a javaslatainkat, amelyek a jelenlegi konfliktusos helyzet olyan megoldása felé vezethetnek, amely a társadalom, a szakma és a politikusok nagy többsége számára kívánatos: nevezetesen az alacsonyan iskolázott réteg arányának csökkentése, a jól foglalkoztatható rétegek nagyobb mértékű megjelenése a munkaerőpiacon, így a társadalom által eltartott inaktív csoportok visszaszorulása irányába. Tovább >>

Átmenet a tantárgyak között - A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei

A kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek e célt két oldalról közelítik meg. Egyrészt tartalmilag, a már meglévő tantárgyi keretekből kiindulva, de megmutatva az együttműködés lehetőségeit. Másrészt olyan személyek és közösségek irányából, akik és amelyek a folyton változó élethelyzetek megoldását tekintik feladatuknak, és ehhez eszközként használják a tudás elemeit. A látszólag szemben álló tartalmi és kompetencia-központú kísérletek a gyakorlatban kiegészítik egymást. E tanulmányok gyakorlatias szemlélete ad reményt arra, hogy a szerzők tapasztalatait és ötleteit a kötet olvasói is hasznosítani tudják majd. Tovább >>

Merre tovább? - Az iskolai integráció dilemmái

A kötet az elmúlt évek iskolai integrációs törekvéseivel kapcsolatos szakmai törekvéseket és azok eredményeit mutatja be. Az elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy az esélynövelő és hátránykompenzáló iskolai programok nélkülözhetetlenek a hátrányos helyzetű tanulók számára. E kezdeményezések alapvető feladata egyrészt mérsékelni e tanulók elfogadhatatlanul nagy mértékű iskolai kudarcait, másrészt elősegíteni azon tanulási útvonalak kialakítását, amelyek növelhetik e célcsoport iskolai és későbbi sikerességét. Tovább >>

Út a munkaerőpiacra - speciális szakiskolákból

A rendszerváltást követő évtizedekben hazánkban is növekvő figyelem irányult a fogyatékossággal élő tanulók képzésére, későbbi munkaerő-piaci beilleszkedésének támogatására. Ez részben értékalapú, méltányossági kérdés, amelynek fontossága az Európai Unióhoz való csatlakozással megnőtt, részben pedig gazdasági, amennyiben az értéktermelő és adózó állampolgár az egész közösség számára hasznosabb, mint az inaktív, járulékokból élő. A különböző fogyatékkal élő diákok szakképzése speciális szakiskolákban zajlik. Az első írás ezen iskolatípus történetét és munkaerőpiachoz való viszonya változását mutatja be. Tovább >>

Kívül-belül jó iskola

Kötetünk nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy csokorba gyűjtse – az elsősorban napi gyakorlatot érintő – eredményeit egy olyan párbeszédnek, amely az oktatási épületeket tervező és felhasználó szakemberek (építész, kert- és tájépítész, intézményvezető, pedagógus és pszichológus) együttgondolkodásából indult. Többre azonban nem vállalkozhatott, mint hogy a „jó iskola” (esetenként óvoda) néhány jellemzője alapján elsősorban olyan példákat vázoljon fel, amelyek hazai körülmények között jöttek létre, vagy amelyek a magyar intézményekben is megvalósíthatók. A Tanító Tér projekt kutatásainak során feltárt minőségi kritériumrendszer adja a vezérfonalat a munkánk során megismert jó gyakorlatok bemutatásához. Tovább >>

Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója

A könyv, amit a kezében tart az Olvasó, a változó, átalakuló iskoláról szól, amelyet számos kihívás ér a 21. században: olyan iskolákról írunk, amelyek válaszolni akarnak e kihívásokra, valamint az ő gyakorlatukban és a korszerű elméletekben egyaránt gyökerező koncepcióról, amely segíthet a válaszadásban. Hogyan válhat egy iskola adaptív, elfogadó intézménnyé? És legfőképp: miért váljon azzá? – erre kerestük a választ abban a kétéves kutatásban, mely bár lezárult, de az eredményeként megszülető elméleti koncepció nem lezárt: inkább továbbgondolandó. Tovább >>

Oktatás a határok mentén

A határ menti térségeket azzal a kettősséggel jellemezhetjük, hogy periférikusságuk hátrányokat hordozhat, ugyanakkor egy másik ország közvetlen közelsége a lehetőségek tárházát is jelentheti. Jelen tanulmánykötet e kettősségre fókuszálva mutatja be a különböző határok mentén elhelyezkedő térségek társadalmi és oktatási helyzetét a hasonlóságok és különbözőségek kiemelésével, valamint vizsgálja az országhatárokon átnyúló oktatási együttműködéseket. Tovább >>

Minden iskola kiváló iskola - A rendszervezetés lehetőségeinek kiaknázása

A szerző úgy véli, a rendszervezetők feladata, hogy a reformnak ezeket az alkotóelemeit egységbe foglalják, és az adott iskolák mindenkori működési körülményeivel összehangolják. Egy ilyen vezetési szemlélet lehetővé teszi, hogy a rendszerszintű reform egyszerre lehessen általános és konkrét, azaz egy átfogó stratégiát kövessen, és ugyanakkor az egyedi és sajátos viszonyoknak is megfeleljen. A „Minden iskola kiváló iskola” gondolatébresztő olvasmány intézményvezetőknek, az oktatás felsőbb szintű vezetőinek és irányítóinak, kutatóknak, oktatóknak és mindazoknak, akik az oktatás valamennyi gyerek javát szolgáló fejlesztése iránt elkötelezett érdeklődést éreznek. Tovább >>

Tanulás hálózatban - Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához

Milyen kapcsolat van hálózat és tanulás között? Miért fontosak az iskolai tanulás szempontjából a hálózatok? Jobbá tehetők-e az iskolák, és eredményesebb lesz-e az oktatás a hálózati tanulás által? Ha igen, akkor hogyan valósítható meg mindez? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az elsősorban intézményvezetőknek, pedagógiai munkát segítő munkatársaknak, szakmai szolgáltatóknak és intézményfejlesztési szakembereknek – a TÁMOP 3.1.1 – keretében készült kiadvány. Tovább >>

Innováció a tudásalapú gazdaságban - Az innováció hatásai az oktatásra és a tanulásra

E kiadvány fordításával bátorítjuk azokat, akik szerint még nem késtünk le arról, hogy az oktatás világában felvegyük a modern tudásközpontú társadalmak által diktált tempót, előtérbe helyezve az eredményességet, a méltányosságot, valamint a rendszer hatékonyságát szolgáló innovációs eszköztárat. Az innováció a tanítás-tanulás világában is nélkülözhetetlen, érinti az oktatási intézmények szervezetét, munkamódszereit, szolgáltatásainak kínálatát. Tovább >>

Korlátok között szabadon - Demográfiai folyamatok és helyi oktatáspolitikák

Az utóbbi két évtizedben az általános és a középiskolák működési feltételeinek alakulásában mind az oktatási kormányzat, mind a helyi önkormányzatok szerepet kaptak. A kettős irányítás akkor lehet sikeres, ha az önkormányzatok többségének oktatással kapcsolatos elképzelései a főbb kérdéseket tekintve egybeesnek a kormányzati szándékokkal, azokat iránymutatásnak érzékelve, alakítják ki helyi oktatáspolitikájukat, amelyhez megfelelő pénzügyi eszközökkel is rendelkeznek. Ilyen esetben az országos jogszabályok és a pénzügyi támogatások rendszere finoman tereli a helyi fenntartókat az oktatási kormányzat által elképzelt irányba. Tovább >>

Pillanatképek - Társadalmi partnerek az oktatásirányításban

A kötet a magyar oktatási rendszer társadalmi érdekegyeztetés fórumait, tevékenységüket ismerteti, valamint bepillantást nyújt nemzetközi példákba is. Bemutatja a hazai civil- és szakmai érdekképviseleti szféra jellemzőit, történeti, szociológiai hátterét. Empirikus tapasztalatok alapján szemlélteti az országos, a köztes és a helyi szintű oktatásügyi érdekegyeztetést, középpontba állítva a civil-, illetve szakmai érdekvédelmi szervezetek ebben betöltött szerepét. Tovább>>

Iskolaportrék - Iskolák az IKT-használat tükrében

PORTRÉK – 22 iskola képét mutatják az informatikai eszközök használatának tükrében. Iskolalátogatásaink során egy-egy napot töltöttünk minden intézményben: pedagógusokkal, vezetőkkel, tanulókkal beszélgettünk és órákat látogattunk. Megnéztük az iskola honlapját, a pedagógiai programot, és ahol van, ott az informatikai stratégiát is. Így születtek ezek az írások. Nem reklámszöveg egyik sem, és nem is kritika. A kötet nem kiválóságok, csúcsteljesítmények gyűjteménye, hanem változatos utak és állapotok csokra, amelyben sok iskola találhat újabb ötletet a fejlődésre saját helyzetének, lehetőségeinek és céljainak megfelelően. Tovább >>

Sokarcú implementáció

A tanulmánykötet a TÁMOP 3.1.1 keretében a "Programfejlesztés és implementáció tapasztalatainak elemzése" című kutatás eredményeit mutatja be. Célja - az implementáció fogalmának, szintjeinek, folyamatának értelmezése mellett -, hogy minél sokrétűbben mutassa be a programcsomagok bevezetésének tapasztalatait a "követő" (HEFOP 3.1.3) iskolák körében. Ez a folyamat sok problémával, küzdelemmel járt, de fontos eredmények is születtek, melyekben nagy szerepük volt a pályázatban részt vevő iskolák vezetőinek, pedagógusainak és diákjainak. Mérleget készítettünk az elmúlt négy-öt évről, ahol a sikerek számbavétele mellett a kudarcok okait is megpróbáltuk megérteni. Tovább >>

Jelentés a magyar közoktatásról 2010

A Jelentés, ahogyan a korábbiak is, 1995-től kezdődően a tényekre alapozott módszertant, leírásmódot, nyelvhasználatot képviseli. Jóllehet teljességre nem törekszik, a feldolgozott időszakra vonatkozó forrásértékét nehezen vitathatják olvasói, felhasználói. Az elmúlt másfél évtizedben a következetes szerkesztési elvek, a struktúrájában közel azonos, de tartalmilag folyamatosan bővülő tematika, az idősoros táblázat- és adatrendszer minden bizonnyal meggyőzik az olvasót arról, hogy a közoktatás alkotó és alakító tényezőiről, mindennapi folyamatairól és változási tendenciáiról – ha egyes elemeiben esetenként vitatható, de összefüggéseiben – differenciált megközelítésű, objektív látásmódra törekvő és több szempontú elemzéssel vázolt képet kaphat. Tovább >>

Ajánlások a minőségi iskolai infrastrukúra kialakításához

A kötet összegzi az iskola infrastruktúrájával foglalkozó szakemberek tudását, és kiemeli azokat a szempontokat, amelyeket nem lehet elhanyagolni az oktatási épületek kialakításának újragondolásánál. A kérdések segítséget nyújtanak a helyi viszonyok feltérképezésében, megkönnyítve az iskolaigazgatók és fenntartók közötti érdekegyeztetést, valamint az építészek és az iskolaépületet használók közötti kommunikációt. Tovább >>

A szavak és a tettek

A kötetben leírt szavak az általános iskolai együttnevelésben tapasztalható tettekről szólnak. Az egyes tanulmányok elemzik a kutatás eredményeit az általános iskolában folyó együttnevelés hazai gyakorlatáról. Rávilágítanak az inkluzív nevelést elősegítő szakmai felkészülés hátterére, a sajátos nevelési igényű tanulók megjelenésének hatására a befogadó iskolák pedagógus-, szülő- és tanulóközösségeikre. Tovább >>

Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára

Azokban az országokban, amelyek az oktatást támogató kutatások, fejlesztések és innovációk fejlett rendszerével rendelkeznek, eredményesebb az oktatás, mint azokban, ahol fejletlen e rendszer. Az előbbi országokban jó minőségű kutatások támogatják a döntéshozatalt, folyamatosan fejlesztik az eredményességet szolgáló tudást, támogatják a helyi innovációkat, és sokféle beavatkozással próbálják jó irányba terelni az oktatás fejlődését. Ezekre mondjuk, hogy fejlett oktatási ágazati innovációs rendszerrel rendelkeznek. Tovább >>

Facts & Figures - Higher education in Hungary 2011

A Facts & Figures címmel megjelent kiadványunk rendhagyó, háromdimenziós pillanatfelvétellel szeretné szolgálni az érdeklődő vagy szakmabeli Olvasót. Úgy ad naprakész információkat a magyar felsőoktatás legfontosabb adatairól, meghatározó tényeiről, hogy közben – háttérként – bemutatja az elmúlt két évtized változási tendenciáit is. Ugyanakkor, önmagának tükröt tartva, mindezt európai kontextusba ágyazottan teszi.
Tovább>>

---

VALIDÁCIÓ - A hozott tudás elismerése a felsőoktatásban
A tanulás fogalma ma már egyre kevésbé kapcsolódik kizárólagosan az iskolázáshoz, sőt egyre kevésbé szűkül le egy adott életkorra. A szervezett képzésen kívül számos tevékenység (például a munkavégzés) eredményezhet új tudást, ennek tudatos kezelése a korábbiaktól eltérő megközelítést tesz szükségessé mind a képzők, mind az iskolarendszerből már kikerült, de új tudások megszerzésében érdekeltek részéről. A könyv címében szereplő validáció kifejezés egy eljárás megnevezése, ami szorosan kapcsolódik a tanulás újszerű megközelítéséhez.
Tovább>>

---

Az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon
Nemzetközi háttér, elvi megfontolások, megvalósítási javaslatok - Szakértői összefoglaló anyag
A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3. számú, A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése című projektje öt – az ágazati stratégia szempontjából kiemelten fontos – területen kíván hozzájárulni a hazai felsőoktatási rendszer minőségi fejlesztéséhez, szakmai támogatást és szolgáltatásokat nyújtva az intézményeknek, illetve a központi államigazgatás és a szakmai szervezetek és fórumok szereplőinek.
Tovább >>

---

IKT-MOZAIK - Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához
Az informatikai eszközök rengeteget fejlődtek az elmúlt évtizedekben, ám mindvégig változatlan maradt az újító pedagógusokra jellemző törekvés, hogy a tanulók képességfejlesztéséhez megtalálják és kipróbálják a korszerű technika tanórai alkalmazásának módszereit. A jó pedagógiai gyakorlatot ajánlani kell, hogy mások is megismerhessék.

Tovább >>

---

Felsőfokú? Szakképzés?
A felsőfokú szakképzés bevezetése óta vitatott képzési formája a felsőoktatásnak és a szakképzésnek. Miközben a kormányzat és a képző intézmények évről évre jelentős erőfeszítéseket tesznek e képzési forma népszerűsítésére, a jelentkezők száma eddig messze alatta maradt a várakozásoknak. 2009 volt az első olyan év, amikor sikerült hallgatókkal feltölteni a rendelkezésre álló kapacitásokat, amelynek hátterében – valószínűleg – a párhuzamos finanszírozási struktúra bevezetése áll.
Tovább >>

---

Az OFI története narratívák tükrében 

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és jogelődei történetét igyekszik végigkövetni, méghozzá úgy, hogy megszólaltatja a történet kulcsszereplőit. A kötetben „megszólalnak” az intézet történetének első számú vezetői, valamint olyan személyek, akik akkori helyzetüknél fogva fontos információkkal láthatják el e szövegek olvasót.

Szerkesztette és az interjúkat készítette: Mayer József

Tovább >>

---

Mire tanítanak a nemzetközi tapasztalatok?

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkájához nélkülözhetetlenek a nemzetközi tapasztalatok; s ehhez nem elegendő az a számtalan személyes-szakmai kötődés, ami egyes munkatársakat feladataikkal adekvát nemzetközi szervezetek munkájához kötik.

Szerkesztette: Mihály Ildikó

Tovább >>

---

Bitang Tibivel mindig történik valami...
Intézetünk második éve szervez programokat és mozgalmat, jelentet meg pályázatokat, gyűjt jó gyakorlatokat, azzal a céllal, hogy az oktatási intézményekben az erőszak mértéke, az agresszív cselekedetek száma jelentősen csökkenjen.
Szerkesztette: Tolnai József

Tovább >>

 

---

Gyermeki jog a boldogsághoz - húsz év távlatából
1989-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán kutatást készült arról, mennyire ismerik az érintettek – pedagógusok, pedagógus-jelöltek és tanulók – a gyermeki jogokat. Az 1989-ben végzett vizsgálatról azonban elmondható: két évtized távlatából sem vált idejétmúlttá.

Tovább >>

---

Ökoiskolai útmutató
Füzetsorozatunk öt szakmacsoport (gazdaság, gépészet, idegenforgalom, mezőgazdaság, vendéglátás) iskolái számára nyújt segítséget ahhoz, hogy szakképzési munkájukban megvalósíthassák a fenntarthatóságra nevelés alapelveit.

Tovább >>

---

Együttnevelés határon innen és túl

Kutatási eredmények a sajátos nevelési igényű tanulók inklúzióját támogató hazai szakmai szervezetekről, kitekintéssel az aktuális nemzetközi projektekre
Szerkesztette: Kőpatakiné Mészáros Mária

Tovább >>

---

Glosszárium
100 000 szó a szakiskoláról

A kötet a szakiskoláról szóló – napi árfolyamon változó – politikai perpatvarokban nem foglal állást, sőt még fejezetet sem kerít a „késleltetett-siettetett” „általános szakmai” képzés meglehetősen populista vitájában.
 
Tovább >>

---

A siker láncszemei
Több mint negyedszázaddal ezelőtt Szegeden, az akkori Juhász Gyula Tanárképző Főiskola munkatársai levélben megkeresték azokat a pedagógusokat, akik a közelmúltban jubileumi kitüntetéseket – ezüst-, arany-, gyémánt- és vasdiplomákat – kaptak, arra kérve őket, írják meg életük, pályájuk alakulásának legemlékezetesebb, legtanulságosabb emlékeit.

Tovább>>

---

Jó gyakorlatok a biztonságos iskoláért

A „Biztonságos iskoláért” programban meghirdetett pályázat nyertes pályaművei

Az Oktatási és Kulturális Miniszter 2008-ban döntést hozott „Az Iskola Biztonságáért Bizottság” létrehozásáról. Miután e szakértő testület megvitatta a nevelési-oktatási intézményekben tapasztalt erőszakos történések problémáit, határozatot hozott a „Biztonságos iskoláért” program azonnali elindításáról, s a feladatok koordinálásával az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet bízta meg. A szakmai zsűri által legsikeresebbnek ítélt beszámolókat 2008 végén és 2009 elején – a Budapesten, Pécsett, Veszprémben és Debrecenben – megtartott regionális konferenciákon a készítők élőszóban is bemutatták. Az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát adjuk közre ebben a kiadványban.

---

 Útkeresés és továbbadás az aktív állampolgárságra képzés folyamatában

Az „Elektronikus mintavételi keretrendszer kifejlesztése és megvalósítása a demokratikus állampolgárságra képzés és a társadalmi-gazdasági eredményesség közötti szakképzésbeli összefüggés vizsgálata” című projektet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai partnereivel valósította meg, melyet a Munkaerő-piaci Alap terhére az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatott. 

Szerkesztő: Döbör András

---

 Adaptációs kézikönyv. Az intézményi szintű tanulói beilleszkedés elősegítéséhez

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (korábban Országos Közoktatási Intézet) 2003-ban indult el az a kutatás és fejlesztés, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel lehetne az oktatás minőségét javítani azokban az iskolákban, ahol jelentős számban tanulnak hátrányos helyzetű tanulók. Az eredményeket évente kötetekben tettük közzé, amelyek az oktatásirányítás, az iskolafenntartók, valamint a gyakorlatban dolgozó intézményvezetők és pedagógusok számára kínáltak olyan muníciót, amely segítséget adhatott ahhoz, hogy a kutatás és fejlesztés eredményeit átültethessék a gyakorlatba.

Tovább >>

---

Foglalkoztatásba ágyazott képzés (5 kötetből áll)
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet együttműködésével indult el a Foglalkoztatásba Ágyazott Képzés címet viselő program, amely speciális feltételek kialakításával biztosította azt, hogy roma származású személyek középiskolai és szakmai tanulmányokat folytatva piacképes végzettséget szerezhessenek.

Tovább >>

---

Tankönyvdialógusok
Magyar sajátosság, szinte már pedagógiai hagyomány, hogy nálunk az iskolai tanítás-tanulás nagyon erősen tankönyvvezérelt. Külföldi kollégáikhoz képest a magyar pedagógusok nem csupán jóval nagyobb számban és arányban alkalmaznak (vásároltatnak meg) tankönyveket, munkafüzeteket, hanem azok tartalmaihoz is hűségesebben (merevebben) ragaszkodnak.
Szerkesztő: Szuchacsevné Simon Mária
Tovább >>

---

Új horizontok az együttnevelésben
Mennyire fontos a közoktatási intézmények számára az inkluzív oktatás? Milyen nemzetközi és hazai jó gyakorlatok vannak ebben a témában? A kérdésekre választ kereső kötet egyrészt megerősíti azokat a szakembereket, akik elkötelezetten munkálkodnak az együttnevelés elterjesztésén, másrészt irányt mutat mindazoknak, akik nyitottak a társadalmi befogadásra, de nem biztosak abban, hogyan válhatnak annak aktív szereplőivé.
Tovább >>

---

Oktatás a 21. század kapujában
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet konferenciája, 2007. november 7.
A hagyományokhoz híven kötetben adjuk közre az elhangzott előadások szerkesztett változatát.

Szerkesztő: Mayer József - Simon Mária

Tovább >>

 

---

Tanulmányok az érettségiről

Érdekes szerkezetű tanulmánykötetet vehet kézbe az olvasó. Három nagyobb tartalmi egységbe szerkesztve három különböző, mégis összetartozó, egymást erősítő témáról szól. A kötet egészét három kulcsszóval is jellemezhetjük: hatás, vizsga, fejlesztés. E közkeletű fogalmak azonban konkrét tartalommal töltődnek fel, ha megnézzük, mit is jelentenek a tizenhat tanulmányban. Üzenetük röviden így is összegezhető: fejlesztések a mérlegen.

Tovább >>

---

Globális éghajlatváltozás

A globális éghajlatváltozás drámaian módosítja Földünk fizikai környezetét, élővilágát. A jövő kilátásai ás a fenntarthatóság kérdései azonnali cselekvést kívánnak, az emberiségnek sürgetően új életviteli szokásokra, új kompetenciákra, új étrendre, más attitűdökre és átfogóbb tudásra van szüksége.

Tovább >>

---

Változás és változtatás (Több kötetből áll)
A Változás és változtatás. Az oktatási reform mélységének feltárása gyökeresen új szemszögből közelíti meg az oktatási reform témáját. Szembenéz azzal a ténnyel, hogy a változás erői a társadalom valamennyi szintjén kiszámíthatatlan és kaotikus módon jelentkeznek, és bemutatja, miért szükséges új szemléletmódot elsajátítanunk ahhoz, hogy képesek legyünk megbirkózni az állandó, dinamikus változásokkal a maguk komplexitásában. A kötet végső soron az oktatási reform látszólag megoldhatatlan problémáinak megértését és kezelését segítő tisztánlátással és felismerésekkel vértezi fel olvasóját.

Tovább >>

---

Pedagógia fejlesztések módszertani ötlettára
Gyors változásokkal jellemzett, globalizált világunkban az országok jelentős része egyre többet költ az oktatás fejlesztésére, hiszen annak eredményessége meghatározó az ország versenyképessége szempontjából. Mivel az oktatásba történt beruházások hosszú távon térülnek meg, és hatásuk – a nem lineáris összefüggések miatt – nehezen kimutatható, egyre fontosabb az eredményesség és a hatékonyság, az elszámoltathatóság és az átláthatóság, valamint a fenntarthatóság követelménye.
Tovább >>

---

Kompetenciafejlesztés projektmódszerrel
Kötetünk tíz, kisiskolásoknak (1-6. évfolyam) szóló, a demokráciára nevelést (az önismerettől a szavazásig) fókuszba helyező, a különböző kompetenciákat komplex módon fejlesztő projektet és ezek kipróbálási tapasztalatait tartalmazza.
A projekteket (projektkészítésben jártas szakemberek irányításával) gyakorló pedagógusok dolgozták ki, és az ország különböző iskoláiban (fővárosban, vidéken, önkormányzati és alternatív intézményekben) valósították meg.

Tovább >>

---

Nyitott középiskolák
Az inkluzív oktatást, nevelést középpontba állító tanulmánykötet a középfokú intézmények pedagógusainak kíván közvetlen segítségét nyújtani a gyakorlat közben született tapasztalatok megosztásával. Mi történik, ha egy sajátos nevelési igényű tanuló érkezik az osztályba? Hogyan készülhet fel erre a tanár? Mit lehet tenni, hogy az új tanuló beilleszkedése és befogadása zökkenőmentes legyen? Hogyan segíthetjük az osztály elfogadó hozzáállását? Kik lehetnek a pedagógus segítőtársai az együttnevelésben?

Tovább >>

---

Diszkrimináció az oktatásban. UNESCO nemzeti jelentés. Magyarország
Ritkán kerül arra sor, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet dokumentum jellegű kiadványt jelentessen meg, most mégis ez történt. A kivételek sorába tartozik az UNESCO számára készített angol nyelvű országjelentés magyar nyelvű változata. Milyen indokok szóltak a magyar nyelvű változat megjelentetése mellett? Mindenképpen az, hogy az angol változat kiadása egy, az UNESCO által készített adatbázis részeként fog napvilágot látni, de ennek az anyagnak a megjelentetése mindenképpen időt igényel. Az is kérdéses, hogy a nemzetközi jelentések megtalálják-e olvasóikat azok között is, akik nem az adott téma specialistáinak számítanak?
Tovább >>

---

Ajánlat az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványaiból