Az elmúlt években Magyarországon is egyre több gyermekkorban elkövetett erőszakos cselekményről hallhatunk a médiában. Az iskolai erőszak, az agresszív viselkedés hátterében álló pszichés faktorok közé leggyakrabban önértékelési probléma, kudarcérzékenység, teljesítményszorongás, családi kapcsolati törések, illetve sérült kötődési minták tartozhatnak.

A magatartászavarok, mint a figyelemzavar vagy a hiperaktivitás, illetve a nappali aluszékonyság nem csak erősen csökkenti a nappali teljesítőképességet, hanem rontja a tanulás hatékonyságát is. A fentiek hátterében számos tényező (környezet, szociális háttér, egészségügyi probléma) állhat, de nemzetközi adatok alapján legalább 1/3 részben alvászavar és alváshigiénés probléma a kiváltó ok. (Egy felső tagozatos gyermek alvásigénye 9 óra, a valóban alvással töltött idő még a 7 órát sem éri el.) Mára a nemzetközi adatok mellett igény merült fel a magyar minőségi és mennyiségi felmérésre is, ami annál is inkább szükséges, mert kezelhető problémáról van szó.

Az „Erőszakmentes, egészségtudatos iskola” mozgalom kutatása egy kérdőíves, anonim, reprezentatív felmérés volt egy magyarországi kisváros általános és középiskoláiban (6-18 éves korosztály). A kérdőív az alvási szokások vizsgálata mellett a sportolási szokásokról és napi elfoglaltságokról, valamint a súlyról és az egészségügyi befolyásoló tényezőkről (garat és orrmandula) is szolgál adattal, vagyis komplexen kezeli az alváshiány, -zavar következményeit. A szülők és a gyermekek által is kitöltött kérdőív adatainak feldolgozásával egy időben felvilágosító kampány folyt az alváshiány hatásairól, különös figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetettebb fiatalokra és szüleikre. A kitöltött kérdőívek alapján az érintettek szűrésen, később felvilágosításon, szükség esetén kezelésen vehettek részt, melynek következményeként hosszútávon csökkenhet az iskolai agresszió és a problémás gyerekek száma, valamint a család ezzel kapcsolatos terhei is megszűnhetnek.