Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

 

 

 

A közvetítési eljárás, jellemzően az úgynevezett érdekviták feloldásában lehet a legeredményesebb, olyan felek között, akik hosszabb távon kívánnak (kényszerülnek) együttműködni. Ilyen érdekviták kialakulhatnak a szakmai munka tartalmi kérdéseiben, a javak, erőforrások elosztásában, a foglalkoztatást érintő kérdésekben, az intézmények működését, működtetését érintő kérdésekben. A vita szereplői lehetnek diákok, pedagógusok, szülők, ezek csoportjai, vezetők, fenntartók, szakmai-, gazdasági partnerek, s tág értelemben az oktatásügy szereplői.

 

 

 

Nem érdemes közvetítést igénybe venni, ha az ügy nem fontos (a fontosság nem azonos a nagy pénzértékkel, a feleknek kell, hogy fontos legyen az adott kérdés), hiányzik a döntéshez szükséges felhatalmazás (ilyen esetben a tényleges döntéshozót érdemes bevonni), vagy abban az esetben, ha csak a pillanatnyi ?nyereség? számít a feleknek, a jövőbeli kapcsolat kizárható. Nem lehet közvetítést alkalmazni olyan esetekben, ahol a jogszabályok kötelezően írnak elő egyéb jogorvoslati eljárást addig, amíg az be nem fejeződik, azonban utána a szükséges együttműködés kialakítása érdekében már lehetséges, és gyakran érdemes is.

 

 

 

A közvetítési eljárás során a felek bármikor kérhetik annak sikertelenné nyilvánítását, s minden egyéb jogorvoslati lehetőség nyitva áll előttük. Azonban nem lehet, s erről a felek nyilatkozata rendelkezik, párhozamosan közvetítői megoldást keresni, és jogi úton eljárni. A felek a közvetítés választásával esélyt adnak maguknak a kölcsönös előnyöket tartalmazó megállapodás megtalálására, s ha ez sikertelen akkor keresnek más megoldást. Ugyanezen okból nem célszerű a nyomásgyakorlás egyéb eszközeit sem alkalmazni a közvetítés alatt, mint a demonstráció, sztrájk, nyilvánosság segítségül hívása, stb.

 

 

 

Erre nincs általános szabály. A legbonyolultabb ügyek is általában töredék idő alatt rendezhetők, mint más jogi eljárásban. Ez általában 30 napnál rövidebb időt jelent, de nem ritka az ennél sokkal rövidebb eljárás sem.

 

 

 

A közvetítői eljárás szigorúan bizalmas! A felek maguk rendelkeznek a rendelkezésükre álló információkkal, sőt a megfontolásaikkal, szempontjaikkal is. Ha a közvetítőnek azzal mondanak el valamit, hogy az nem kerülhet a másik fél tudomására, biztosak lehetnek abban, hogy ez semmilyen körülmények között sem történhet meg. A nyilvánosság, vagy más intézmény számára a közvetítőtől semmilyen információ sem fog kikerülni. A közvetítő harmadik fél számára csak abban az esetben nyilatkozhat, ha erre a felek együttesen kifejezetten felkérik.

 

 

Ha nem akkreditált a pedagógus továbbképzés, ennek ellenére támogatható-e a pedagógus-továbbképzési keretből vizsga regisztációs költsége és a vizsgadíj?

Az OKSZ olyan vitákban tud eljárni, közreműködni, ahol a vitás felek erre felkérik. Mivel a kérdése nem az OKSZ tevékenységi körébe tartozik, OFI Vizsgacentrumának elérhetőségét ajánljuk: 06-1235-7274

 

 

 

Az OKSZ olyan konfliktusokban tud közreműködni közvetítők küldésével, ahol a vitás felek erre felkérik. Mivel a kérdése nem az OKSZ tevékenységi körébe tartozik, munkaügyi tárgyú problémában segíthet a Szociális és Kulturális Minisztérium munkajogi tanácsadó vonala (www.szmm.gov.hu), a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekben pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási Főosztálya (www.okm.gov.hu).

 

 

A mai napon megjelentek a felvételi ponthatárok, de az általam választott szakképzési forma mellett a "n.i." azaz nem indul szöveg került feltüntetésre. A felvételi eljárásért befizetett 9000 Ft illeték ebben az esetben visszajár-e a felvételizőnek?

Tudomásunk szerint ez a kérdés több felsőoktatási intézményben is felmerült, hivatalos érdemi választ a www.felvi.hu oldalon keresztül kaphat, a megfelelő oldal hivatkozását alább mellékeljük.


A helyi Önkormányzat mind a mai napig nem utalta el a Bursa önkormányzati részt. Az OKMT az ösztöndíjutalást nem folyósítja tovább az önkormányzat felé, mert több havi Bursa-ösztöndíj nem utalt tovább az iskolának.

Az OKSZ olyan konfliktusokban tud közreműködni közvetítők küldésével, ahol a vitás felek erre felkérik. Mivel a kérdése nem az OKSZ tevékenységi körébe tartozik, az önkormányzat feletti törvényességi ellenőrzést gyakorló közigazgatási hivatalok megszűntek, így bíróságon jelezheti a problémát, illetve kérje a regionális államigazgatási hivatalok segítségét.

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 129. §-a szerint annak a gyermeknek, aki a tanulmányait az általános iskola első évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelőzően kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Aki tanulmányait az 1998/1999. tanévben vagy ezt követően kezdte, már annak a tanévnek a végéig tanköteles, amelyben a 18. életévét betölti.

 

 

 

A bírósági eljárás felfüggesztését a munkaügyi vitában érintettek kérhetik a bíróságtól, és ezalatt folyhat a közvetítői eljárás. A bírósági események (két tárgyalási nap) között is folytatható egyeztetés, azonban nagyon nehéz a feleknek ilyenkor elhatárolódni a jogi álláspontok védelmétől és a lehetséges megoldásokat konstruktív módon keresni. Ezért szükséges a kétféle eljárás éles elválasztása.

 

 

 

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendelet 141. § (1) bekezdés c) pontja szerint az a szülő vagy törvényes képviselő, akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Azonban mindenképpen azt javasoljuk, hogy az illetékes jegyző megkeresése előtt, konzultáljon az iskola igazgatójával, ifjúságvédelmi felelősével, a helyi gyermekjóléti szolgálat munkatársával, és a megyei nevelési tanácsadóval.

 

 

 

Az intézményvezetői megbízás feltételeit – amelyet a pályázati felhívásnak is tartalmaznia kell – a közoktatási törvény 18. §-a szabályozza részletesen, a kinevezés eljárási szabályait pedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) korm. rendelet 5. § tartalmazza. Munkaügyi kérdésekben a www.szmm.gov.hu weboldalon található munkaügyi telefon hívható.

 

 

 

Hivatalos érdemi választ a www.felvi.hu oldalon keresztül kaphatnak felvételizők.

 

 

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 109. § (1) bekezdése rendezi ezt a kérdést, amit a www.okm.gov.hu vagy a www.magyarorszag.hu weboldalról le lehet tölteni.

 

 

 

Az érettségi vizsga szabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 30.) kormányrendelet 12. § (9) bekezdése szerint az elfogadott jelentkezést - ha e rendelet másként nem rendelkezik - visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. Az érettségi vizsgával kapcsolatos kérdésekkel az Oktatási Hivatalhoz lehet fordulni, az elérhetőségek a www.oh.gov.hu weboldaon találhatók.

 

 

 

A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 35. § (4)-(5) bekezdése alapján a fegyelmi tárgyalás nyilvános, azonban a fegyelmi jogkör gyakorlója a tanuló vagy képviselője kérésére a nyilvánosságot kizárhatja.

Ugyanezen rendelet V. számú mellékletének 15. pontja szerint a fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.

 

 

 

Nincs konkrét erre vonatkozó szabályozás; ahhoz azonban, hogy a fegyelmi eljárás létre jöjjön beismerés, illetve a felelősségvállalás szükséges a felek részéről, hiszen csak ebben az esetben lehet szó jóvátételről, megbánásról. Ahol az oktatási jogszabály kötelezettségszegés esetén konkrét szankciót ír elő egyeztető eljárást tartani nem lehet.

 

 

Az egyeztető eljárás rendjét házirendben kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolai, kollégiumi szülői szervezetnek (közösségnek) és a diákönkormányzatnak egyetértési joga van.

 

Az egyeztető eljárást az ügyben pártatlan, független, nagykorú személy vezetheti, akit mind a sértett, mind az elkövető elfogad. Az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat mediátora a közoktatási törvény 13. § (6) bekezdése alapján vagy 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a szerint felkérhető.

 

A fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek jelen az egyeztetésen. Az iskolát azonban bármely -, az igazgató által megjelölt - személy képviselheti. Az iskola képviselőjének akkor szükséges részt venni az egyeztetésen, ha az iskola érintett.

 

 

 

Az egyeztetés a fegyelmi eljárás része, a fegyelmi tárgyalást előzi meg, így a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni, vagyis jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyeztető eljárás jegyzőkönyvébe az egyeztetésen részt vevők nevét, az egyeztetés idejét szükséges feltüntetni, és azt, hogy történt-e megállapodás a felek között.

 

 

A kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

 

 

 

Ha megállapodás jön létre a felek közt, akkor azt írásba kell foglalni, a megállapodást a jegyzőkönyv mellékleteként a fegyelmi bizottság elé kell terjeszteni, aki dönt annak elfogadásáról és végrehajtásának módjáról.

 

 

 

A részt vevő felek és az egyeztetést levezető mediátor írják alá a megállapodást.