2014. április 19., szombat , Emma

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english

Információk

Elérhetőségünk:

Cím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Postacím: 1363 Budapest, Pf. 49.

Kérjük, a borítékra írja rá: ,,iskolai vitarendezés"!

E-mail: oksz@ofi.hu



 

Partnereink:

Doktoranduszok Országos Szövetsége
 
Egyenlő Bánásmód Hatóság
 
 
 
diakjogi_logo

nemzeti_tehetsegsegito_logo
Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat
OH_logo_korivvel
 
Oktatási Jogok Biztosa
 
Oktatási és Kulturális Minisztérium
 
 
Országos Mediációs Egyesület

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

OKSZ.ofi.hu

oksz.ofi.hu

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet oktatásügyi közvetítői szolgálatot az alábbi törvényi felhatalmazás alapján végez:



Mediáció

A mediáció egy konfliktuskezelő módszer. Speciális kommunikáció a konfliktusban álló felek között, mely kommunikációt egy pártatlan, konfliktuskezelésben jártas személy, a mediátor irányít. A mediátor feladata, hogy elősegítse a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálását és kidolgozását. A mediátor nem dönt, a döntés joga és felelőssége a résztvevők kezében marad.



Akkor ajánlatos ezt az eljárást választani, ha egy tárgyalás (megbeszélés) elakad, vagy ha a felek nem akarnak hosszadalmas bírósági (vagy más jogi) eljárásba kezdeni. A folyamat során tisztázzák a megoldásra váró kérdéseket, megvizsgálják az egyéni és kölcsönös érdekeket, és ezek figyelembevételével jutnak el a megegyezéshez.


Miért van szükség mediációra?

Mediációra akkor kerül sor, ha a vitás kérdés megtárgyalható, de a kommunikáció problematikussá vált. A mediátor szorgalmazza a kapcsolat felvételét és a tárgyilagos hangvétel kialakítását. A higgadt, tényeken alapuló megközelítés nem engedi, hogy a felek régi játszmáikat folyatassák, és érveiket unalomig ismételgessék. A helyzet mindkét féltől rugalmasságot, konstruktív hozzájárulást és konkrét vállalásokat kíván. A mediáció tehát nem más, mint strukturált, problémamegoldásban járatos szakember vezetésével történő megbeszélés.


A mediáció előnyei

1. A folyamat kontrollja végig a felek kezében marad

2. A résztvevők a kölcsönös előnyök elérésére törekszenek, szemben a ’győztes-vesztes’ helyzetekkel

3. A konfliktusok más megvilágításba kerülnek, ezzel új megoldásokra nyílik lehetőség

4. Olcsóbb és gyorsabb, mint a jogi eljárások

5. A mediációs megállapodásokat a felek betartják

6. A mediációval a felek semmit nem veszítenek, ha nem sikerül megállapodniuk, választhatnak más módszert a vitás kérdés orvoslására


Nem indokolt a mediációs eljárás

1. Ha az ügyben már született egy jogerős, végrehajtható ítélet

2. Ha nincs tétje a megállapodásnak

3. Ha az egyik fél a másikra hárít minden felelősséget a konfliktus kialakulásáért

4. Ha nem egyeznek bele a konfliktussal érintettek a mediációba (nem valósul meg az önkéntesség)

5. A felek egyáltalán nem kommunikálnak egymással

6. A felek azt szeretnék, ha más döntene helyettük

 

A közvetítés fogalma


Olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy ( közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő feladata

A közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.