A műhelykonferencia megnyitása után Janza Károlyné, az FPPI osztályvezetője arról beszélt, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók sikeres integrációjához, az egyenlő bánásmódhoz való jogaik gyakorlásához a hazai és a nemzetközi tapasztalatok szerint a legalkalmasabbnak a művészet és sport adta lehetőségek bizonyulnak. Legtöbb esetben ugyanis e két közösség együtt-tanulása megoldhatatlan, az együttnevelés viszont nemcsak lehetséges, hanem mindkét fél – a „többségi iskolák” tanulói és az SNI gyerekek és fiatalok – szempontjából egyenesen kívánatos is. Éppen ezért a műhelykonferencia arra törekedett, hogy bemutassa azokat a jó gyakorlatokat, amik a különféle programok, tevékenységi formák révén már eddig is hatékonyan, eredménnyel segítették az érintett tanulónépesség szociális integrációját.

Az ilyen programok egyfajta „Hidak” a társadalomba, ahogy ezt Bőti Mariann, a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola igazgatóhelyettese saját működésükről szóló beszámolójában jellemezte; olyan hidak, amik ezt a két világot – az épek és a fogyatékosok világait - segítenek összekapcsolni, egyben tartani. Az ő intézményüknek ez egyrészt a Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola tanulóival közösen létrehozott foci-csapat sikeres működése révén, másrészt a két iskola által közösen megtartott szakköri foglalkozásoknak – szőnyegszövés, festés, agyagozás, mézeskalács-készítés - köszönhetően sikerült. Sport és művészet közös művelése jellemzi a pilisi Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon esélyegyenlőségi programjait is; Tóthné Mátrai Edit igazgatóhelyettes ugyancsak ezekben a cselekvési lehetőségekben látja a sikeres integráció felé vezető ösvényeket. (A pilisi intézmény e területen érvényesülő felelőssége annál nagyobb, mivel a náluk nevelkedő gyerekek egy részénél programjaikkal a családot is pótolni szükséges.)

Borka Gábor, a Vajda Péter Ének-zenei Általános Iskola és Sportiskola testnevelés munkaközösség-vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy e két tevékenység révén mindenkit hozzá lehet juttatni ahhoz a sikertudathoz, amire oly’ nagy szükség van az egészséges személyiségfejlődéshez; ezért van az, hogy náluk a versenysport is komoly szerephez jut a nevelésben. De az így megszerezhető készségek hasonlóan jól kamatoztathatók az életmód-foglalkozások során.) A Budapest belvárosában működő Kormos István Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Logopédiai Szakszolgálat művelődésszervezője, Czakóné Dékány Dóra a többségi iskolás és az SNI tanulók együttjátszásának kapcsolatépítő lehetőségei kapcsán nemcsak a közös szabadidős programok, hanem az együtt eltöltött nyári szünidő sikereit emlegette. A soproni Doborjáni Ferenc Nevelési-oktatási Központ integrációs tevékenységében ugyancsak együtt hasznosítják a szabadidőt kitöltő művészi – elsősorban a színjátszás és a tánc –, valamint a sport – főként a lovaglás és a korcsolyázás – nyújtotta lehetőségeket; Bencsik Olga gyógypedagógiai tanár szemléltetése nyomán mindebből képes „ízelítőhöz” juthattak a résztvevők.

Szót kaptak olyan intézmények képviselői is, ahol az együttnevelés kereteit elsősorban az igen magas színvonalon végzett sport-foglalkozásokkal teremtik meg. A Ferencvárosi Komplex Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tanára, dr. Sipőczné Dombóvári Szilvia – például – a tanulók kiemelkedő sport-teljesítményei között először a korcsolyázás képesség- és kitartás-fejlesztő szerepét mutatta be; a gyerekek között a gör-, a gyors- és a műkorcsolyázás egyaránt népszerű, és sokan közülük világversenyeken érmeket és helyezéseket szereztek. De jó eredményeik vannak tanulóiknak a síelésben és az úszásban, valamint - terápiás céllal – sikerrel alkalmazzák a lovaglás kommunikációt fejlesztő hatékonyságát is. A XVIII. kerületi Speciális Oktató és Fejlesztő Intézmény „különlegessége” viszont egyetlen sportág: a dzsúdó; Juhász József edző 2002 óta sikerrel alkalmazza a dzsúdó alapú fejlesztés módszereit – az integráció eszközeként is. Beszámolójában nemcsak eloszlatta a sportágat övező különféle tévhiteket, hanem azt is szemléltette, mikét válhatott a japán harcművészet e népszerű eszköze az ő irányításával komplex rehabilitációs rendszerré, mely egyszerre adja meg a résztvevőknek a versengés, a társas kapcsolatok és a testi érintés élményét, és a különféle (rész)képességfejlesztés sikerereit.

„Nyitott ajtó” címmel sajátos kezdeményezést ismertetett a jelenlévőkkel Sallai Ferenc, a Marcibányi téri Művelődési Ház programfelelőse. Ez a program lényegileg egy „Komplex kulturális fejlesztő foglalkozássorozat sajátos nevelési igényű, értelmileg akadályozott gyerekeknek és fiataloknak”, amely nagycsoportban– szakköri- és tánc-házi programokkal -, valamint kiscsoportosan különféle tehetséggondozó formákkal várja az érdeklődőket. (Ez utóbbiak között szerepel az ún. Bothmer-gimnasztika, az állat-terápia, valamint a drámapedagógia megannyi lehetősége egyetlen céllal: hogy – miként az előadó megfogalmazta - kulturális élményeket adjanak fogyatékkal élőktől az épeknek, és épektől a fogyatékosoknak – róluk.

Mivel a műhelykonferencia a jó gyakorlatok tanulságaival egyszersmind ösztönözni kívánta az intézményeket hasonló próbálkozások elindítására, az elmondottak hitelességét a pedagógusok - természetesen - gyakorlati bemutatókkal is alátámasztották. A rendezvény bevezetésekor a házigazda intézmény zenekara és kórusa adott rövid műsorban számot eredményes tevékenységükről Fabényi Réka zenetanár vezetésével, majd hatalmas sikert aratott a pilisi intézmény tíztagú fiú-tánckara a Zorba-tánc bemutatásával. A pestszentlőrinci dzsúdózók – ugyancsak épek és fogyatékosok együtt – pedig bemutatták azokat a lépéseket és mozdulatsorokat, amik gyakorlásával, továbbfejlesztésével legtehetségesebbjeik eljuthattak a verseny-szintre. A fellépők között egyébként ott voltak azok a tanulók is, akik - a műhelykonferencia befejezéseként - a többi bemutatkozó intézmény ugyancsak verseny-győztes sportolóival együtt a színpadra léptek. Némelyikük nyakában nem is egy érem csillogott…

A rendezvény résztvevői a szünetben megismerkedhettek azokkal a falra kitett rajzokkal, ami az OFI sajátos nevelési igényű tanulóknak szóló, három korosztályban meghirdetett „Sporttal a testi-lelki egészségemért” című rajzverseny felhívása nyomán készültek.