2012. május 24., csütörtök , Eszter, Eliza

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

upsz_logo
edu_logo
kn_logo
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Adalékok a Jelentés a magyar közoktatásról 2003-hoz

Előzetes adatok a 2002 novemberében lezajlott lakossági közvélemény-kutatásból

2009. június 17.
Cikk nyomtatás
Link küldés

A feltett kérdés: „Most felsorolok néhány dolgot. Kérem, mondja meg, hogy mennyire elégedett vagy elégedetlen Ön ezekkel ma Magyarországon.”

Előzetes adatok a 2002 novemberében lezajlott lakossági közvélemény-kutatásból

Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) Kutatási Központja gondozásában 1995 óta rendszeresen – előbb két, jelenleg 3 évente – készítjük el és jelentetjük meg a Jelentés a magyar közoktatásról című kiadványt, amely a magyar közoktatás átfogó folyamatait elemzi statisztikai adatok, adatbázisok, empirikus kutatások – ezek között lakossági közvélemény-kutatások – és egyéb források alapján. Egy-egy kötet elkészítése két, illetve három éves szakmai és technikai előkészítő munkát igényel A „Jelentés”-ek mindegyikéhez rendszeresen, a kötetek készítésének középső időszakában készülnek közvélemény-kutatások, amelyeknek az a célja, hogy a közoktatással kapcsolatos társadalmi igények és vélemények változásáról információt adjon. A jelenleg készülő, terveink szerint 2003 októberében megjelenésre kerülő kötet előkészítése 2001-ben kezdődött meg. Az adatok feldolgozása a kiadvány számára, a kötet szakmai műhelyében történik meg és az elsődleges publikálásra is a kötetben kerül sor. Az alábbiakban – a jelentős érdeklődésre való tekintettel – néhány előzetes adatot közlünk a 2002 novemberében lezajlott lakossági közvélemény-kutatásból.

 

A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal

1. táblázat  A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal, 1990 és 2002 között (százfokú skálán)

 
1990
1995
1997
1999
2002
Áruellátás
59
70
81
81
76
Oktatás
57
58
57
60
64
Tömegtájékoztatás
63
56
55
60
61
Közlekedés
58
54
57
59
56
Egészségügy
53
43
36
46
52
Közbiztonság
n. a.
n. a.
29
36
48
Ügyintézés a hivatalokban
40
36
36
43
47
Környezetvédelem
n. a.
n. a.
n. a.
43
46
Munkalehetőségek
47
23
24
29
34
Lakáshoz jutás
25
18
17
21
33

Forrás: Marián Béla. A lakossági vélemények alakulása a közoktatásról. Kézirat. 1999. Idézi: Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (szerk. Halász Gábor, Lannert Judit). Országos Közoktatási Intézet. 2000. 397. o.; Szonda Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Intézet. Gyorsjelentés. 2002

1. ábra  A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal, 1990 és 2002 között (százfokú skálán)

Forrás: Marián (1999). Idézi: Jelentés 2000. 49. o.; Szonda Ipsos (2002)

*

Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása

2. táblázat  Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 2002 között (százfokú skálán)

 
1990
1995
1997
1999
2002
Javult
27
38
26
31
41
Nem változott
30
30
31
38
31
Romlott
31
23
32
22
20
Nem tudja
12
9
11
9
8
Összesen
100
100
100
100
100

Forrás: Marián (1999); Szonda Ipsos (2002)

2. ábra  Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 2002 között (százfokú skálán)

Forrás: Marián (1999). Idézi: Jelentés 2000. 50. o.; Szonda Ipsos (2002)

*

Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények

3. táblázat  Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997, 1999 és 2002 (az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható összes forrás %-ában)

 
1997
1999
2002
Egészségügy
24,7
22,1
24,0
Oktatás
14,6
13,8
13,0
Lakásépítés, -felújítás, -vásárlás
8,2
12,0
12,3
Közbiztonság
13,3
12,6
10,4
Szociális ellátás
12,9
10,6
11,5
Közműfejlesztés, útépítés, közlekedés
8,9
10,1
9,9
Kultúra, sport
5,9
6,6
6,9
A település szépítése, környezetvédelem
5,7
6,3
6,7
Helyi vállalkozások támogatása
3,9
3,7
2,9
Helyi civil szervezetek támogatása
1,9
3,0
2,4
Összesen
100
100
100

Forrás: Marián (1999). Idézi: Jelentés 2000. 397. o.; Szonda Ipsos (2002)

3. ábra  Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997, 1999 és 2002 (az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható összes forrás %-ában)

Forrás: Marián (1999). Idézi: Jelentés 2000. 51. o.; Szonda Ipsos (2002)

*

A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai

4. táblázat  A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai, 1990 és 2002 között (rangpozíció 1-től 7-ig 1990-1999, 1-8-ig 2002)

 
1990
1995
1997
1999
2002
Az iskolák felszerelése modern technikával
3,6
(2)
3,0
(1)
2,6
(1)
2,9
(1)
3,1
(1)
A hátrányos helyzetű tanulók támogatása
4,6
(7,0)
3,6
(3)
3,6
(3)
3,8
(2–3)
3,5
(2)
A tehetséges tanulók képzésének támogatása
4,0
(3–5)
3,4
(2)
3,5
(2)
3,8
(2–3)
3,6
(3)
A tanulóknak adott juttatások (ösztöndíj, étkezés, napközi)
4,5
(6)
4,0
(4)
3,9
(4)
3,9
(4)
3,7
(4)
Új iskolák, osztálytermek építése
4,0
(3–5)
5,0
(7)
5,1
(7)
5,7
(7)
4,7
(5)
Új tantervek, tankönyvek készítése
3,2
(1)
4,6
(6)
4,3
(5)
5,0
(6)
5,5
(6)
A tanárok továbbképzése
n. a.
n. a.
n. a.
n. a.
n. a.
n. a.
n. a.
n. a.
5,8
(7)
A pedagógusok életkörülményeinek javítása
4,0
(3–5)
4,3
(5)
4,9
(6)
4,9
(5)
6,0
(8)

Forrás: Marián (1999). Idézi: Jelentés 2000. 398. o.; Szonda Ipsos (2002)

*

Az oktatással szembeni attitűdök változásai

5. táblázat  Az oktatással szembeni attitűdök változásai, 1990, 1995,1999 és 2002 (az adott állítással egyetértők %-a)

  Állítás 1990 1995 1999 2002
1. Az életben manapság csak az az ember boldogulhat igazán, aki iskolázott.
36,1
36,4
43,9
49,0
2. A tehetséges ember ma is boldogul az életben, még akkor is, ha nem iskolázott.
62,0
61,4
53,8
48,3
– Nem tudja
1,8
2,2
2,3
2,7
 
1. A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban.
35,6
50,7
55,1
55,1
2. Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség.
53,7
36,8
38,5
36,6
– Nem tudja
10,8
12,4
6,3
8,3
 
1. A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolába kell adni.
67,8
76,4
71,3
73,6
2. Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak.
25,9
17,4
24,2
21,2
– Nem tudja
6,3
6,2
4,5
5,2
 
1. A mai iskolák túlterhelik a gyerekeket, túl nagy követelményeket állítanak eléjük.
69,3
75,8
77,9
82,7
2. A mai iskolák nem állítanak elég komoly követelményeket a gyerekek elé.
24,2
12,3
16,0
11,4
– Nem tudja
6,5
11,9
6,0
5,9
 
1. A családtól ma már nem lehet elvárni, hogy a jó modorra és viselkedésre megtanítsa a gyerekeket, ez elsősorban az iskola feladata.
26,5
14,1
15,8
14,7
2. A jó modor és viselkedés megtanítása a család feladata, az iskolától ezt nem lehet elvárni.
69,8
81,1
79,6
79,4
– Nem tudja
3,7
4,7
4,6
5,9
 
1. A neveléshez nem kell különösebb szakértelem, a gyerekek nevelésére minden értelmes felnőtt ember képes.
48,7
45,7
39,3
35,9
2. A gyerekek nevelése komoly szakértelmet kíván, erre csak a jól képzett, felkészült pedagógusok képesek.
48,0
50,1
58,7
60,7
– Nem tudja
3,2
4,2
2,0
3,4
 
1. A szülőnek joga van arra, hogy a gyerekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja.
67,3
89,2
82,8
84,4
2. Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek a jobb iskolákba.
29,1
9,1
14,8
12,8
– Nem tudja
3,5
1,7
2,4
2,8
 
1. Az a jó, ha minden iskola maga választja meg azt, hogy milyen tankönyvekből, hogyan tanít.
47,2
47,3
43,0
34,0
2. Az a jó, ha az iskolák központilag előírt tankönyvekből egységesen ugyanazt tanítják.
44,3
42,6
49,0
58,1
– Nem tudja
8,5
10,0
8,0
7,9
 
1. A szülőknek kevés idejük, lehetőségük van a gyerekekkel foglalkozni, az iskolának többet kellene átvállalnia ebből.
35,5
30,8
23,5
26,2
2. A családoknak sokkal többet kellene a gyerekekkel foglalkozniuk, ezt az iskola nem vállalhatja át.
59,8
64,7
74,1
69,6
– Nem tudja
4,7
4,5
2,4
4,2
 
1. Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy jó, biztos szakmát adjon a gyerek kezébe, nem elégedhet meg a műveltség gyarapításával.
47,7
49,2
54,7
54,6
2. Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy minél nagyobb műveltséghez juttassa a gyerekeket, és nem az, hogy erre vagy arra a szakmára felkészítse őket.
46,4
41,4
39,6
37,3
– Nem tudja
5,9
9,2
5,8
8,1
 
1. A férfiaknak és a nőknek az életben eltérő feladataik vannak, ezért külön nevelésre van szükségük.
31,9
26,8
14,5
17,3
2. Egy modern társadalomban a férfiak és a nők nevelése nem különbözhet egymástól.
62,1
67,8
82,3
77,7
– Nem tudja
6,0
5,4
3,2
5,0
 
1. A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához.
63,7
55,9
52,2
44,0
2. A kisebbségek, nemzetiségek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek.
33,0
37,3
43,0
49,8
– Nem tudja
3,3
6,8
4,7
6,2
 
1. A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket.
49,5
54,5
45,6
42,2
2. A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot.
43,1
35,1
47,3
50,4
– Nem tudja
7,3
10,4
7,0
7,4
 
1. Az iskoláztatás legyen mindenki számára ingyenes.
63,9
73,2
78
68,3
2. Amelyik család teheti, maga is járuljon hozzá az iskoláztatási költségekhez.
33,9
24,9
20,9
29,8
– Nem tudja
2,1
1,9
1,1
1,9
 
1. Az iskolák a gyerekektől már egész fiatal koruktól fogva komoly tanulást követeljenek meg.
49,6
51,8
52,3
45,6
2. Az iskolák ne várjanak el a gyerekektől már egészen fiatal korukban komoly tanulási teljesítményt.
44,4
42,1
43,3
51,3
– Nem tudja
6,0
6,1
4,3
3,1
 
1. Az oktatás problémáinak többségét helyi szinten, az iskolákon belül is meg lehetne oldani.
49,0
49,5
47,9
46,0
2. Az oktatás problémáit csak központi állami intézkedésekkel lehet megoldani.
38,7
35,4
43,4
45,4
– Nem tudja
12,3
15,1
8,8
8,6
 
1. Az iskoláknak a tanítás mellett az étkezést, a napközi ellátást is biztosítaniuk kell.
67,6
82,2
83,8
83,0
2. Az iskoláknak a tanítással kell foglalkozniuk, az egyéb szolgáltatások biztosítása nem az iskola dolga.
29,0
14,5
13,9
14,2
– Nem tudja
3,4
3,2
2,3
2,8
 
1. Az iskolákban a mainál szigorúbb nevelést kellene adni, nagyobb fegyelmet kellene követelni.
51,0
45,0
48,4
52,9
2. A nagyobb szigorúság és több fegyelem helyett a gyerekekre való jobb odafigyelésre és több tapintatra lenne szükség.
46,0
49,7
47,1
44,1
– Nem tudja
3,0
5,3
4,5
3,0
 
1. A pedagógusok a szakemberek, az ő dolguk eldönteni, hogy mit, hogyan tanítsanak, ebbe a szülők se szóljanak bele.
65,7
63,5
55,3
62,5
2. A szülőknek is legyen lehetőségük beleszólni abba, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolában.
30,8
31,9
39,5
33,6
– Nem tudja
3,5
4,6
5,2
3,9
 
1. A pedagógusok anyagi megbecsülése ma kisebb annál, mint ami megilletné őket.
57,3
61,7
69,1
53,2
2. A pedagógusok anyagi megbecsülése megfelel annak a munkának, amit végeznek.
32,6
26,1
26,4
40,8
– Nem tudja
10,1
12,2
4,4
6,0
 
1. A gyerekeknek meg kell tanulnia, hogy az életben leginkább anyagi sikerekkel lehet boldogulni.
n. a.
33,7
32,6
22,8
2. A gyerek tudja meg, hogy társadalmi megbecsülést szakmai vagy tudományos sikerekkel érhet el igazán.
n. a.
56,7
61,0
69,4
– Nem tudja
n. a.
9,5
6,4
7,8
 
  Közismert, hogy napjainkban országszerte folyamatosan csökken az iskolás korú gyerekek száma. Ezt az oktatás színvonalának javítására lehetne felhasználni.  
1. Egyesek szerint az iskolákban a mostaninál több, de kisebb létszámú és ezáltal hatékonyabb tanulócsoportot kellene létrehozni.
n. a.
70,5
74,4
73,8
2. Mások szerint a tanárok számának csökkentésével a megmaradó pénzeket az oktatás feltételeinek, eszközeinek fejlesztésére kellene fordítani.
n. a.
16,5
17,6
16,9
– Nem tudja
n. a.
12,8
8,0
9,3

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások. OKI – Szocio-Reflex Kft. 1990, 1995; OKI – Marketing Centrum, 1999, OKI. Idézi: Jelentés 2000. 399-400. o.; Szonda Ipsos (2002)

*

Az iskolai feladatokkal kapcsolatos társadalmi igények és ezek változása

6. táblázat  Az iskolai feladatokkal kapcsolatos társadalmi igények és ezek változása, 1990-2002 (százfokú skálán)

Társadalmi igények

Rangpozíció (lakosság,
1990–1999 átlaga)
Rangpozíció (lakosság, 2002)
Pontszám (lakosság)
      1990 1995 1997 1999 2002
Tisztességre, erkölcsre nevelés
1
1
84
87
95
94
92
A gondolkodás, az értelem fejlesztése
3
2
78
90
93
93
89
Az egyéni képességek fejlesztése
4
3
78
86
90
89
84
Felkészítés a továbbtanulásra
5
4
74
86
89
92
90
Az anyanyelv megfelelő elsajátítása
2
5
81
89
93
93
90
Idegen nyelvek tanítása
8
6
73
86
87
89
88
Rendre, fegyelemre nevelés
6
7
79
81
90
89
85
Egy jó szakma elsajátíttatása
7
8
77
80
92
87
82
Tudományos ismeretek átadása
12
9
65
73
84
84
76
Szeretetteljes bánásmód
9
10
68
77
84
86
79
Másokkal való együttműködésre nevelés
13
11
62
70
86
83
77
A nemzeti hagyományok megismertetése
14
12
64
69
83
80
71
A közösségi szellem fejlesztése
16
13
56
70
82
83
74
Megfelelő étkezés, napközi ellátás
15
14
59
70
83
83
78
A haza szeretetére való nevelés
11
15
63
73
87
84
77
Mozgás és sportolási lehetőség biztosítása
10
16
68
79
82
82
75
Vallásos nevelés
20
17
49
34
48
45
36
Politikai, állampolgári nevelés
19
18
29
41
65
62
48
Szexuális nevelés
17
19
39
55
72
65
51
Játék, szórakozás, kellemes elfoglaltságok
18
20
46
46
62
60
50

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások. OKI – Szocio-Reflex Kft. 1990, 1995; OKI – Marketing Centrum, 1997, 1999; Szonda-Ipsos (2002)

4. ábra  Az iskolai feladatokkal kapcsolatos társadalmi igények és ezek változása, 1990-2002 (százfokú skálán)

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások. OKI – Szocio-Reflex Kft. 1990, 1995; OKI – Marketing Centrum, 1997, 1999; Szonda-Ipsos (2002)

*

Az egyes intézmények színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása

7. táblázat  Az egyes intézmények színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása 1999 és 2002 között (százfokú skálán)

  1999 2002
Óvodai nevelés
n. a.
73
Általános iskolai oktatás
62
66
Középiskolai oktatás
66
67
Felsőfokú oktatás
72
71

Forrás: Marián (1999); Szonda Ipsos (2002)

5. ábra  Az egyes intézmények színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása 1999 és 2002 között (százfokú skálán)

Forrás: Marián (1999); Szonda Ipsos (2002)

*

A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző iskolai jellemzőkkel

8. táblázat  A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző iskolai jellemzőkkel 1999-ben és 2002-ben (százfokú skálán)

Tanulók fegyelmezettsége
45
39
Iskolák felszereltsége
48
52
Tanárok munkájának ellenőrzése
53
52
Tanárok és a diákok kapcsolata
57
56
Szülők tájékoztatása
58
60
Tanulók értékelése
61
60
Tanárok felkészültsége
68
67

Forrás: Marián (1999); Szonda Ipsos (2002)

6. ábra

Forrás: Marián (1999); Szonda Ipsos (2002)

*

A pedagógusokkal kapcsolatos társadalmi igények

9. táblázat  A pedagógusokkal kapcsolatos társadalmi igények 1999-ben és 2002-ben (százfokú skálán)

 
1999
2002
Szeresse a munkáját
95
97
Szeresse a gyerekeket
95
96
Magas szintű szaktudása legyen
94
95
Folyamatosan képezze magát
92
93
Ne legyenek előítéletei
90
93
Széleskörű műveltséggel rendelkezzen
93
93
Kiegyensúlyozott, harmonikus személyisége legyen
92
93
Társadalmilag megbecsüljék a munkáját
89
89
Jó légkörű tantestületben tanítson
86
89
Érdeklődjön a fiatalok élete, szokásai, kultúrája iránt
87
87
Legyen humorérzéke
81
84
Érdeklődjön a tanítványai otthoni körülményei iránt
81
81
Legyen szigorú
80
81
Rendezett anyagi körülmények között éljen
82
76
Neki is legyenek gyerekei
72
74
Legyen jó megjelenésű
74
73

Forrás: Marián (1999); Szonda Ipsos (2002)

7. ábra  A pedagógusokkal kapcsolatos társadalmi igények 1999-ben és 2002-ben (százfokú skálán)

Forrás: Marián (1999); Szonda Ipsos (2002)

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.