A nemzetiségi érettségi Magyarországon

wadmin | 2009. jún. 17.

Kühnné Sibalin Magdolna – Klotz Mária – Fábiánné Orosz Ibolya – Alexov Lyubomir – Németh Miloslava – Kállay Attiláné

A nemzetiségi érettségi Magyarországon

A nemzetiségi nevelést és oktatást folytató iskola a 130/1995. (X. 26.) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló Kormányrendeletben foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit. A Kormány 100/1997. (VI. 13.) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló, többször módosított rendelete értelmében az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból – beleértve a nemzetiségek nyelvét és irodalmát – középszinten vagy emelt szinten vizsgázhat a jelölt. Az érettségi vizsga kötelező és választható tantárgyakból áll. A nemzetiségi oktatásban résztvevőknek az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) kötelező vizsgatantárgy. Így a 2001 és 2004 közötti időszakban a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom, a német nemzetiségi nyelv és irodalom, a román nemzetiségi nyelv és irodalom, a szerb nemzetiségi nyelv és irodalom, a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom és a szlovén nemzetiségi nyelv vizsgatárgy követelményei is átalakultak a vizsgafejlesztés általános céljait követve. A nemzetiségi iskolák anyanyelvi követelményei két nyelven készültek: az adott nemzetiség nyelvén és magyar nyelven.

Ha a középiskola részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban, az érettségi vizsgán a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiség nyelvén kell teljesíteni. Az iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy tanulói legalább két tantárgyból emelt szintű felkészítésben vegyenek részt.

A nemzetiségi középiskolák kétszintű érettségi vizsgájának kidolgozásában közreműködők a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvét is figyelembe veszik, s az eljárásban véleményezési és vétójoggal bír az Országos Kisebbségi Bizottság. Az egyes nemzetiségeket érintő oktatási tartalmak, így a vizsgakövetelmények változásának elfogadásában vétójoggal rendelkezik továbbá az adott nemzetiség országos önkormányzata is. A vizsgák átalakulását mindkét említett szervezet elfogadta.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az iskolák úgy érzik, a 2005. év előtti érettségi a nyelvvizsga megfeleltetés szempontjából kedvezőbb volt a nemzetiségi tanulók számára. Az elégséges-közepes középfokú, a jó-jeles pedig felsőfokú nyelvvizsgát jelentett az érettségiző diákoknak. Ezzel ellentétben 2005-től a felsőfokú államilag elismert nyelvvizsgával csak az emelt szintű jeles feleltethető meg, abban az esetben, ha a jelölt másik két tantárgyból is anyanyelven érettségizik. A középfokú jó minősítés például már csak egy alapfokú nyelvvizsgával egyenértékű, hasonlóan az élő idegen nyelvek (például angol, német) vizsgaeredményeinek nyelvvizsga-értékéhez. Ebből a szempontból – vélik az iskolák – az új érettségi mindenképpen hátrányosan érinti a nemzetiségi tanulókat. A vizsgafejlesztők az Országos Kisebbségi Bizottságban javaslatot tettek az említett probléma orvoslására.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott és finanszírozott Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen a jelzett tárgyakból – horvát nyelv és irodalom, német nemzetiségi nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, szlovén nemzetiségi nyelv – helyezést elért tanulók az emelt szintű érettségi jeles eredményének megfelelő minősítést kapnak.

2004-ben a középiskolák egészét érintő próbaérettségi a nemzetiségi iskolákban elsősorban tájékoztató jellegű volt, a feladatok jellege mellett az értékelési eljárások változásait ismerhették meg a tanulók és a tanárok.

A tanulók először 2005-ben tehettek két szinten új követelmények szerinti érettségi vizsgát.

A részletes követelmények szerepe

A nemzetiségi nyelv és irodalom kétszintű érettségi vizsga általános követelményei rögzítik a vizsga célját, megjelölik a vizsga tartalmi követelményeit, ezeken belül a kompetenciákat, a nyelvi és irodalmi ismeretköröket. A részletes érettségi követelmények összhangban vannak a tantervi ajánlással, valamint a nemzetiségi oktatásra általánosságban vonatkozó célokkal és feladatokkal. A vizsgakövetelmények a továbbiakban meghatározzák a vizsga célját, jellemzőit, tananyagának rendszerét, a tanulók ehhez kapcsolódó, bizonyítandó tudását. A követelmények megfogalmazása két – egymással összekapcsolódó – szinten történik. A középszint a középiskolai tanulmányok végére elérendő általános műveltség elsajátításának követelményeit foglalja magában. Az emelt szintű követelmények, a középszintet elmélyítve, kiegészítve, bonyolultabb, nehezebb teljesítmények bizonyítását feltételezik. Mind a középszintű, mind az emelt szintű követelmények alapul szolgálnak a részletes vizsgakövetelményekben megállapított tételek, feladatok meghatározásához. A tartalmi követelmények a tanulók tudását (ismereteit, teljesítményeit, képességeit, készségeit), a fő témakörök, területek kulcsfogalmainak, összefüggéseinek, törvényszerűségeinek, elveinek, szabályainak a rendszeréhez kapcsolva határozzák meg.

A nemzetiségi nyelv és irodalom követelményeinek kiemelt célja a nyelvi tudatosság, az értelmes gondolatközlés. (Például a logikus, az összefüggésekben történő gondolkodás, a problémák iránti érzékenység, nyitottság, problémamegoldó képesség; eligazodás a különböző információforrásokban; önálló vélemény, álláspont kialakítása és annak megvédése érveléssel, az anyanyelv árnyalt használata szóban és írásban, korrekt helyesírás.) Az írásbeli és a szóbeli feladatsorokban a korábbi, az adott nemzetiség nyelvén íródott, elsősorban irodalmi alkotások mellett zömmel a mai nyelvhasználatot kifejező autentikus szövegek fordulnak elő.

Az egyes nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgák főbb jellemzőinek érzékeltetésére a legjobb lehetőséget a 2005-ös eredményekre épülő bemutatás adja.

Kühnné Sibalin Magdolna

Horvát nemzetiségi nyelv és irodalom

A 2004/2005-ös tanév végén a budapesti Horvát Gimnáziumban és a pécsi Miroslav Krleža Horvát Gimnáziumban horvát nyelv és irodalomból 33 tanuló vizsgázott. Az emelt szinten vizsgázók száma: négy fő. Ebből az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny eredménye alapján emelt szintű vizsgaeredményre jogosult 3 fő. Egy tanuló tett tényleges emelt szintű vizsgát, középszintű vizsga letételére pedig 29 diák jelentkezett.

Az emelt szinten vizsgázók kis létszáma miatt a vizsgáról nem tudunk következtetéseket levonni.

Középszintű írásbeli vizsga

Lévén a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom oktatásának célja a horvát nyelvben és irodalomban tájékozódni tudó ember, a középszintű vizsga a nem anyanyelvi környezetben élő diákok nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő képességét, szövegalkotó képességét, problémalátását és problémamegoldó gondolkodását vizsgálja.

Szövegértés

A nem szépirodalmi művek elemzésének és értelmezésének képességét vizsgáló bevezető tételsor jól mérte az egyéni tapasztalatok, értékfelfogások és a szöveg közvetítette gondolatok összevetését. 40% alatt senki nem teljesített, a tanulók többsége 61 és 70% közötti eredményt ért el. 61 és 90% között viszonylag egyenletesen oszlanak el a teljesítmények, 91% fölött csak egy tanuló teljesített.

A feladatsor szövege a muraközi horvátok lótenyésztéséről szólt. Az írásbeli kérdések válaszai alapján néhány tartalmi következtetést is levonhatunk. A diákok érdeklődéssel fogadták a feladatokat, elutasítás a válaszokban nem volt tapasztalható. A megoldások széles skálán mozogtak, hiszen a lovassport ma ismét virágkorát éli, így néhányan közvetlen élményeikről is beszámolhattak. (A falusi állattartás csökkenésével azonban látható, hogy a falusi fiatalok között sem mindenkinek van közvetlen tapasztalata a háziállatok tartásáról.) A szöveg viszonylag sok adatot tartalmazott, így kellő összpontosítással lehetett sikeresen megoldani a feladatokat. Általános érvényű következtetés, az ilyen jellegű szövegelemzési, szövegértési tevékenységhez a kétnyelvű kisebbségi iskolák diákjai nem igazán szoktak hozzá. Miután nyelvüket anyanyelvként beszélik, első olvasásra „megértik” a szöveget, ám ez az első megértéshez képest a szöveg kérdésekkel történő részletesebb vizsgálata esetében ez nyelvi rutin már kevésnek tűnik.

A kérdések közül a tételesen felsorolható válaszok bizonyultak könnyebbnek, a kifejtések esetében néhány tanulónál kevésbé volt sikeres az összefüggő válaszadás, másoknál viszont meglepően összeszedett és jól szerkesztett válaszok is voltak a megoldások között. A feladatsor egyetlen vizsgázónak sem jelentett leküzdhetetlen akadályt. A helyesírás és az íráskép több tanulónál nem volt megfelelő.

Szövegalkotási feladat

A vizsgázók három, eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választottak egyet (lásd 1. táblázat).

1. táblázat
A három feladat megoszlása a választások tükrében

Reflektálás egy korjelenségre Egy irodalmi mű elemzése Összehasonlító verselemzés
24 2 3

A szövegalkotási feladat megoldásait végignézve, a következő megállapításokat tehetjük. Az első téma, az egészséges táplálkozás és az egészség összefüggésének kifejtése, óriási fölénnyel „győzött”. Ennek okai abban kereshetők, hogy a diákok először választhattak ilyen jellegű feladatot a korábbi, kizárólagos irodalmi műelemzések helyett, továbbá az adott témában a biztonságérzetüket növelő számtalan egyéb ismeret, információ is segítette őket. A dolgozatok szakszerűek voltak, gyakran kisebb biológiai-kémiai tanulmánynak is nevezhetnénk őket, jól tükrözik szerzőjük felkészültségét, ismereteit, sőt érzelmi hozzáállásukat is erőteljesen kifejezik. A vizsgázók számtalan ötletüket vitték bele a dolgozatba, ami irodalmi elemzések esetében még csíráiban sem lelhető fel. A dolgozatok szerkezeti felépítése nagyon jó, stílusuk gördülékeny, nyelvileg igényesek. A tanulók egyénileg közelítették meg a témát, így összességében változatosak a megoldások. Érdekesek az összevetések a magyar és a horvát konyhát illetően, a tanulók kellő önkritikával nyilatkoznak a táplálkozásról. Általánosságban megállapítható viszont, hogy a tanulók kézírása az előző évekhez képest romlott, néha nehéz elhinni, hogy ugyanattól a tanulótól származik az érett, sokrétű tartalom és a hányaveti, „gyerekes” kézírás.

A második témát két tanuló választotta. Az elemzendő vers – Dalibor Cvitan: Hegyek című, a gyermekkor emlékeit felidéző alkotása – közérthető, fiatalok számára könnyen megközelíthető volt, így nehézséget nem okozhatott. Ugyanakkor a tanulók ezt a témát láthatóan elenyésző mértékben választották, ezt a tényt a 2005-öt megelőző korábbi érettségi elutasításának is vehetjük.

A harmadik témát (kortárs költő-tanárok szonettjeinek összevetését) is csupán három tanuló választotta annak ellenére, hogy a feladat sok kreatív elemet tartalmazott. (Egy horvát irodalmi antológia szerkesztésén dolgozik. Indokolja meg, miért esett a választása Antun Stamac és Jasna Melvinger alkotására!) A versek több utalást is tartalmaznak a tanulók irodalmi tanulmányaira, így széles skálán voltak értelmezhetők. Mégis úgy tűnik, a történeti szemlélet túlságosan is meghatározza a vizsgázók ismereteit, a szonett csak az elmúlt századokban létezik számukra, így a mai irodalomhoz bizonytalanul nyúlnak, és az ismeretlen alkotások szinte megoldhatatlan akadályt jelentettek a számukra. A dolgozatok részleteiben ötletes, ügyes megoldásokat tartalmaznak, egészében azonban szétesettek. A vizsgázók túl hosszú bevezetőt írtak, így a későbbiekben időhiánnyal küszködtek. A probléma a korábbi évek gyakorlatára vezethető vissza, hiszen a tanulók általában egy hosszú bevezetővel igyekeztek túltenni magukat a feladaton. Túl sokat dolgoztak a piszkozaton, nem volt bátorságuk „belevágni” az írásba.

A középszintű szövegalkotás és a szövegértés vizsgaeredményeinek eloszlása hasonló. Eltérés abban mutatkozik, hogy a szövegértés eredményessége 41% és 100% között mozog, míg a szövegalkotásé 10% és 90% között. Az eredmények jól mutatják, hogy a tanulók szövegértése magasabb szintű, mint a kifejező képessége. Az írásbeli dolgozat összesített teljesítménye 30–90% közötti.

A szóbeli vizsgán egy nyelvi és egy irodalmi tételt fejtettek ki a vizsgázók.

Az eredmények egésze alapján elmondható, hogy a jelöltek a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, az írásbeli kifejezőképességet, a rendszerezést, az alkalmazás alapvető formáit, az elemzés képességét, az értelmezés és az ítéletalkotás képességét elsajátították.

Klotz Mária

Német nemzetiségi nyelv és irodalom

A 2004/2005. évi német nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsga egy hosszú tartalmi előkészítő szakasz végpontja volt, amely még a kerettantervek bevezetése előtt kezdődött. A német nemzetiségi gimnáziumok munkaközösségei közös együttműködés eredményeként változtattak a kb. 10 éve érvényben lévő irodalomjegyzéken, azaz az irodalmi kánont megjelölő szerzők és művek listáján. A vizsgadolgozatnak a tanítás folyamatában már több éve alkalmazott értékelési szempontjait közelítették a Németországban már használatos javítási módhoz, továbbá fokozott figyelmet fordítottak a kompetenciák fejlesztésére és értékelésére.

E pozitív előzmények mellett mégis azt kell mondanunk, hogy maga a konkrét érettségi előkészítési fázisa a német nemzetiségi érettségi tekintetében rövid volt. A nemzetiségi tantárgyak követelményeinek és vizsgaleírásainak összeállítása csak a többi közismereti tárgy elkészülte után került sorra, s így nagyon kevés idő állt rendelkezésre a kidolgozáshoz. Ez eredményezte azt is, hogy a tanári felkészítésre csak a 2004/05-ös tanév folyamán kerülhetett sor, tehát alig pár hónappal az első vizsga előtt. A 11. évfolyam végén szintén csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy a mi tanulóink is tehetnek anyanyelvből (nemzetiségi nyelvből) próbaérettségit. Ennek megvalósítása intézményi feladat és lehetőség maradt, hiszen nem kellett a dolgozatokat beküldeni, így elmaradt az iskolák eredményei közötti összehasonlítás és a tapasztalatok összegzése.

A vizsga szervezése kapcsán is merültek fel problémák, az egyes régiókban eltérő mértékben. Az érintett intézmények (kilenc középiskola) egyöntetű véleménye, hogy a nemzetiségi iskolák érettségi vizsgáját egy közös OKÉV-központnak kellene koordinálnia ahhoz, hogy hatékony legyen a szervezés. Gondolunk itt arra, hogy jobban szét lehessen osztani a dolgozatokat javításra – hiszen van olyan régió, amelynek csak egy iskolája van –, s a javító tanárok is több intézmény között mozoghatnának ilyen módon. Ezzel talán azt a feszítő problémát is megoldanánk, hogy mindenhol legyen elegendő vizsgáztatónk.

Mindezen kezdeti nehézség ellenére az új vizsga beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a tanulók felkészültek voltak, nemcsak tárgyi tudásuk, hanem a feladatokban vizsgált képességeik tekintetében is.

Az írásbeli vizsga mindkét szinten tartalmazott új elemeket. A „Van-e az időjárásnak az ember szervezetére hatása vagy csak »képzeljük« a problémákat?” témájú szöveghez kapcsolódó feladatok eltérő nehézségi szintűek voltak. Az érintett tanulók és tanárok üdvözölték a szövegértési feladatot, az emelt szintű szövegalkotás feladattípusait – a recenzió írását – viszont nehéznek tartották. A feladat nehézsége abban állt, hogy maga a szöveg elolvasása és megértése sok időt vett igénybe, s így kevesebb jutott a feladatok megoldására. Az 1. ábra mutatja, hogy a szövegértési feladat megoldottsága – a két szinten együtt – 58,26%, ami valójában elfogadható, de ebben a feladattípusban tanulóink a nyelvvizsgák tapasztalatai alapján jobban szoktak teljesíteni.

1. ábra
A német nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsga összetevői és a szóbeli vizsgarész teljesítettsége a két szinten együttesen, 2005

A szövegalkotási feladat mindként szinten ugyanabból a négy feladatból állt, csak az értékelés módja tért el egymástól. Az első két feladat irodalmi témájú, az érintettek kivétel nélkül jól megoldhatónak tartották őket, a nemzetiségi témájút szintén. (Generációs problémák bemutatása két, illetve emelt szinten három szabadon választott mű alapján; illetve a magyarországi németek farsangi szokásai.) Problémát a harmadik feladat jelentett, amely összetettebb ismereteket kért egy olyan témáról (nyelvi heterogenitás), amelyről a diákoknak csak kevés ismeretük volt. Ezt jelzi az is, hogy országosan csak nagyon kevés tanuló választotta ezt a feladatot, és nem is születtek igazán értékes megoldások. A szövegalkotási feladat eredménye a két szinten együtt 48,58%, ami közepesnek mondható.

A szóbeli vizsga átlageredménye igen magas, 76,90% volt. Ez a vizsgarész sikerült a legjobban, a jelöltek szóbeli kommunikációs készsége tehát messze meghaladja az írásbelit.

A vizsgáztatók pozitívumként említették azt, hogy a tételek mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán valamilyen értelmezendő szövegből indultak ki, megfelelve ezzel a kompetenciaközpontú szemléletnek és egyúttal annak az elgondolásnak, hogy az egyes feladatok ne előre betanult ismerethalmazra épüljenek, hanem valamely ismeretlen szöveg értelmezéséből kiindulva valódi problémamegoldást jelentsenek.

A tanulók nagy része, 338 fő emelt szintű vizsgát tett, 32 tanuló pedig középszintűt. Ez az arány a tantárgyak körében egyedülálló. Ez annak is betudható – amellett, hogy a nemzetiségi nyelvi képzés az érintett középiskolákban az emelt szintre való felkészülést valósítja meg az alapóraszámban –, hogy az emelt szintű jeles minősítésű érettségi vizsga felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgát jelent a jelölteknek. Az eredmény jelzi, hogy ez a magas jelentkezési arány nem volt túlzás, nem értékelték túl önmagukat a diákok: emelt szinten a százalékos átlag 65,07, az érdemjegyek átlaga pedig 4,46 volt. Középszinten a százalékos átlag 75,50, az érdemjegyek átlaga 4,41.

Egyik szinten sem teljesítettek a jelöltek 10% alatt, emelt szinten 10 és 20 százalék között 5 tanuló (ők az őszi vizsgaidőszakban javítóvizsgát tettek). A legtöbben, 80 jelölt 60 és 70% között teljesített. Az emelt szintű vizsga eredményeinek részleteit a 2. ábra mutatja.

2. ábra
A német nemzetiségi nyelv és irodalom eredményeinek eloszlása emelt szinten, 2005

Középszinten 30% a teljesítmény alsó határa, a legtöbben 70 és 80% között teljesítettek, amely nagyon jónak mondható (3. ábra).

Az eredményeket elemezve azt is gondolhatnánk, hogy könnyűek voltak a feladatok, de az adatokat részletesebben elemezve megállapítható, hogy az éveken át tartó felkészítés eredménye a jó teljesítmény. A tanulók – annak ellenére, hogy maga az érettségi vizsga új – már több éve olyan jellegű képzést kapnak, amely megfelel a vizsga szemléletének. A nemzetközi nyelvvizsgára (Deutsches Sprachdiplom, DSD) való felkészítés és a bevezető gondolatokban említett iskolák közötti együttműködés az irodalomtanítás korszerűsítésére (németországi vendégtanárok és metodikai továbbképzések támogatásával) már jóval korábban az új típusú érettségit elősegítő, azzal összhangban lévő szemléletet eredményezte.

3. ábra
A német nemzetiségi nyelv és irodalom eredményeinek eloszlása középszinten, 2005

A 4. és az 5. ábrán két vizsgarész – emelt szintű írásbeli szövegalkotás és emelt szintű szóbeli – értékelési kritériumainak eredményessége látható százalékban kifejezve. (A középszinten vizsgázók csekély száma miatt csak az emelt szinten elért eredményeket mutatjuk be.)

4. ábra
A szövegalkotás különböző kritériumai szerinti eredmények emelt szinten, 2005

A szövegalkotási feladat esetében jól látszik a különbség a tanulók tárgyi tudása, ismeretei (tartalmi minőség) és az ennek kifejezéséhez szükséges nyelvi kompetenciák között. Az írásbeli nyelvi minőség eredménye kimondottan gyengének tartható. Ez okozta azt, hogy a vizsga kevésbé sikerült része a szövegalkotás. Munkáikat a jelöltek jól és arányosan építették fel, stílusuk megfelelt a szövegfajtának, ezt mutatja a 74,17 százalékos eredmény. A szövegalkotás tartalmi minőségével meg lehetünk elégedve.

5. ábra
A szóbeli vizsga eredményei az értékelés különböző kritériumai szerint emelt szinten, 2005

A szóbeli vizsgarész értékelésében hat szempontot kellett figyelembe venniük a vizsgáztatóknak. Ezek egy része a nyelvi kompetenciákra, más része a felelet tartalmi összetevőire irányult. A két tétel – a nyelvi és az irodalmi – közös pontszámot eredményezett.

Az egyes kritériumok szerint nagyjából egyenletes eredményt értek el a tanulók, viszonylag alacsonyabbak az eredmények a kifejezőképesség és a nyelvhelyesség terén, de a 72–75% közötti eredmény egészében megnyugtató. A szóbeli feleletek tehát jelentősen jobban sikerültek, mint az írásbeli teljesítmények. Ez azért sem meglepő, mert a korábbi anyanyelvi, irodalmi vizsgák is azt mutatták, hogy tanulóink szóbeli nyelvi kompetenciája messze meghaladja az írásbelit.

Összességében úgy gondoljuk, hogy az új vizsgarendszer német nemzetiségi nyelv és irodalomból beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és az előzetes feltételezésekkel szemben kimondottan előnyös volt a tanulók számára. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az elkövetkező időszakban ne kellene változtatni a vizsga bizonyos összetevőin: megfontolandó például a két szint feladatainak és értékelésének egymástól való távolítása, a szóbeli értékelési szempontok felülvizsgálata.

Fábiánné Orosz Ibolya

Román nemzetiségi nyelv és irodalom

A nemzetiségi oktatásban részt vevő gimnáziumok számára különösen nagy kihívást jelentett a 2005-ben bevezetett – struktúrájában és tartalmában merőben új – érettségi vizsga. A magyarországi román oktatás tartalmát meghatározó tantárgyak a román nyelv és irodalom, illetve a román népismeret vizsga gondosan kimunkált, a megfelelő szakmai és társadalmi fórumokon egyeztetett követelményekre épülnek.

A román nyelv és irodalom vizsgakövetelmények a magyar nyelv és irodalom felépítését követve a kompetenciákra összpontosítanak, ismeretkörökben és strukturált témákban jelölik meg az érettségi vizsgán számon kérhető anyanyelvi tudás egyes területeit. A vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, továbbá a szövegalkotás képességei és tevékenységei.

A román nyelv és irodalom vizsga méri a vizsgakövetelményekben meghatározott anyanyelvi és irodalmi ismeretek szintjét, az elért eredmények azonban azt is meghatározzák, hogy az érettségi vizsga milyen szintű államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű.

A 2005/2006-os tanévben a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium végzős tanulói (39 diák) tanúbizonyságot tettek mindazokról az ismeretekről, kézségekről, kompetenciákról, amelyeket az érettségi követelmények szellemében sajátítottak el.

A 39 diákból 32 tett középszintű vizsgát, hét jelölt az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny eredményei alapján kapott emelt szintű minősítést. Az érettségi vizsga keretében tehát az emelt szintű feladatsorok és szóbeli tételek nem kerültek kipróbálásra.

Két tannyelvű gimnáziumunkban valamennyi érettségiző a román nyelv és irodalom mellett további két vizsgatárgyból román nyelven vizsgázott. A szabadon választott tantárgyak soraiban szerepelt a népismeret (90%), a rajz és műalkotások elemzése, a testnevelés, az informatika, a filozófia és néhányan történelemből és matematikából vizsgáztak román nyelven.

Az új típusú román nyelv és irodalom írásbeli vizsga számos részterületen sok pozitív elemet tartalmaz. Mindenekelőtt sokkal nagyobb hangsúly esik a kreativitásra, az ok-okozati összefüggések meglátására és kifejtésére. A feladatsorok több szempontból mérik a diákok felkészültségét, nyelvi kultúráját, s a szerényebb képességű tanulóknak is nagyobb választási lehetőséget biztosítanak. A szövegértési feladatok – a román fiatalok tanulási és munkavállalási lehetőségei külföldön témájú 2004-ben íródott szövegre irányuló kérdések – tömör megfogalmazásra és önálló véleményalkotásra ösztönöznek.

A szövegalkotási feladatok közül a vizsgázók többsége (90%-a) a tanórán inkább elsajátítható ismeretekre épülő egy irodalmi mű értelmezését – Nicolae Labis (1935–1956) lírai alkotását – választotta, érvelő esszét egyetlen tanuló sem írt, a jelöltek 10%-a pedig a 3. feladatot (összehasonlító elemzés) fejtette ki. Ennek témája Mihail Sadoveanu Baltagul című regényének összevetése volt más román, illetve magyar irodalmi alkotásokkal. Az első új vizsgán tapasztalt választási arány jelzi, hogy az érvelő esszé írása – a konkrét tanagyaghoz szorosan nem kapcsolódó kifejezési mód – anyanyelven komoly nehézségekbe ütközhet az érettségizők számára. Ennek mélyebb okait alaposabban fel kellene tárni.

A szóbeli érettségi vizsga legfőbb erénye az, hogy jobban irányítja a diákot a konkrét feladatmegoldás felé. Nem egy életmű teljes bemutatását, hanem egy-egy alkotás mélyebb értelmezését szorgalmazza. A nyelvtani feladatok is kommunikáció-centrikusak.

Az új érettségi vizsga általában pozitív visszhangot keltett a hazai román nemzetiségi oktatásban. Román nyelv és irodalomból a vártnál sokkal jobb eredmények születtek: 76,3%-os volt az átlagos teljesítmény. S miközben a 2004-es hagyományos érettségihez képest is lényegesen magasabb átlagról beszélhetünk, a nyelvvizsga-megfeleltetés szempontjából a 2005-ös érettséginek kisebb a „hozama”. Ez nagy valószínűséggel a nemzetiségi gimnázium tanulói létszámának csökkenéséhez fog vezetni.

Alexov Lyubomir

Szerb nemzetiségi nyelv és irodalom

A szerb nyelv és irodalom tantárgy új típusú, kétszintű érettségi vizsgát az érettségiztető iskolában nagy várakozás előzte meg. Az iskola igazgatója és a tantárgyat tanítók munkaközössége problematikusnak ítélte, hogy a többi tantárgytól eltérően nem állt rendelkezésre – megítélésük szerint – elegendő mintafeladatsor. A vizsgáztató tanárok felkészítése a vizsga tanévében megtörtént.

Az egyetlen magyarországi szerb tannyelvű gimnáziumban 20 fő jelentkezett és tett vizsgát középszinten. Emelt szintű vizsgára csak az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny helyezettjei (3 fő) jelentkezett. Ennek okait vizsgálva több tényező együttes hatását említhetjük meg. A vizsgát megelőző általános félelmek, bizonytalanságok mellett a vizsgaszintek megválasztásánál közrejátszott az a tény is, hogy a vizsgázók egy része külföldön jelentkezett főiskolára, egyetemre. A hazai nemzetiségi képzést folytató felsőoktatási intézményekbe jelentkezők is zömmel soraikból kerültek ki, így a nagyobb biztonsággal megoldhatóbb középszintet részesítették előnyben.

A vizsgafeladatok összességében megfeleltek a központi előírásoknak, alkalmasak voltak a vizsga sikeres lebonyolítására, ennek során semmiféle észrevétel nem történt. A 20 vizsgázó eredményességének vizsgálata – a kis létszám miatt – általános következtetések levonására nem alkalmas, így csak az eredmények bemutatása lehetséges.

A középszintű írásbeli vizsga

A középszintű írásbeli vizsga a vizsgaleírásnak megfelelően két részből: szövegértési feladatsorból és választható szövegalkotási feladatokból állt. A szövegértési feladat nem az iskolában tanult irodalmi művek értelmezését mérte. A középszintű szövegértési feladat az első rigómezei csatáról (1389) tartalmazott egy szövegrészletet. Eredményei jól mutatják a nyelvi ismeretek meglétét, a tájékozottságot. A szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzőire, ezek szövegbeli funkciójára, a szöveggel összefüggésbe hozható ismeretanyagra vonatkozó feladatok nem okoztak megoldhatatlan problémát a vizsgázóknak.

A szövegértési feladatot egy tanuló oldotta meg 40 pontra, azaz 100%-os eredménnyel, ugyanakkor 80% vagy afölötti eredményt még további 13 tanuló ért el, ami a vizsgázók 70%a, egy tanuló volt a 60–80%-os teljesítménykategóriában, 4 tanuló 40–60% közötti, 1 tanuló 40% alatti eredménnyel oldotta meg a szövegértési feladatot. Szembetűnő a 80% fölötti megoldások kiugróan magas aránya, de egy vizsga és ilyen csekély létszám mellett messzemenő következtetések levonása még nem indokolt.

Középszinten a vizsgázó három különböző szövegalkotási feladatból választhat egyet. A 20 vizsgázóból 12 választotta az összehasonlító verselemzést, öt tanuló az elemzést adott szempontok alapján és csak három a reflektálást egy korjelenségre (érvelő fogalmazást). Ez utóbbi feladat az első szerb nyomdák fontosságáról szóló érvelő kifejtést várt a vizsgázóktól. A feladatot egy Guttenbergtől idézett szöveg vezette fel.

A következő százalékos arányban oldották meg a vizsgázók a szövegalkotási feladatot:

Reflektálás egy korjelenségre, érvelés 84,3%;
Elemzés adott szempontok alapján 67,1%;
Összehasonlító verselemzés 67,95%.

A második vizsgarész összpontszáma három részpontszámból tevődött össze: tartalmi minőség, szerkezet-felépítés, valamint nyelvi minőség. A tartalmi minőség átlagos pontszáma 13,8, azaz 69%, a szerkezet-felépítésé 14,9, azaz 74,5%, a nyelvi minőségé 14,65, azaz 73,25%. Míg az első vizsgaösszetevő maximálisan elérhető pontszáma 40 pont volt, a másodiknál 60 pontot lehetett elérni.

A két vizsgaösszetevő eredményeinek összehasonlítása

A vizsgaszabályok szerint az írásbeli vizsga első két összetevőjének eredményét a helyesírási hibák, illetve az íráskép miatt esetleges levonások módosíthatták, maximálisan tizennyolc ponttal. (Két dolgozat kivételével ez elő is fordult.) A levonás a 20 dolgozat átlagában 4,5 pont volt.

A tanulók a szóbeli vizsga során nyelvi és irodalmi tételek alapján adtak számot felkészültségükről, a megújított vizsgatematika alapján. A szóbelin elért eredmények görbéje kiegyensúlyozottabb, a 80% alatti tartomány egyenletesebb teljesítményt mutat.

Németh Miloslava

Szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom

A 2005. májusi vizsgaidőszakban szlovák nyelv és irodalomból összesen 28 fő vizsgázott, a középszinten és emelt szinten egyaránt 14–14 fő, ez utóbbiból az Országos Középiskolai Verseny eredménye alapján 6 fő. Mivel ilyen kis létszám nem teszi lehetővé általános következtetések levonását, az eredmények bemutatására szorítkozunk.

A középszintű írásbeli vizsga egy szövegértést, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását írja elő. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort, továbbá megjelöl négy szövegalkotási feladatot, amelyekből egyet választ a vizsgázó.

A szövegértési feladatsor egy, a só fontosságáról szóló, az ismert népmese továbbgondolására ösztönző publicisztikai szövegre épült. A szövegalkotási feladatok középszinten és emelt szinten ugyanazok, az értékelési szempontjaik azonban eltérőek. A műelemző feladat a szlovák irodalom népszerű és közismert művei közé tartozó M. Figuli: Három gesztenye pejkó című alkotásának értelmezése volt. Az összehasonlító elemzés A. Sládkovič és P. O. Hviezdoslav két alapművének összevetése volt. Az érvelés a generációs konfliktusok okait és megoldásuk lehetőségeit taglaló témát tűzte ki, míg a negyedik választható feladat a magyarországi szlovák kisebbséget érintő kérdés volt, a szlovák nemzetiség a hazai írók nézőpontjából témában.

Szövegértés és szövegalkotás

Szövegértési feladat

A középszintű szövegértés vizsgaeredményeinek eloszlása a normál görbéhez hasonló: 50% alatt senki nem teljesített, 60 és 80% között viszonylag egyenletes az eloszlás, 90% fölötti eredményt csak egy tanuló ért el.

Szövegalkotási feladat

Az összes vizsgázó a négy különböző típusú szövegalkotási feladatból az elsőt – egy irodalmi mű adott szempontú értelmező bemutatását – választotta. A megoldás jellemző hiányossága volt a megadott elemzési szempont mellőzése, a tartalom interpretálására való törekvés, az előírt terjedelem be nem tartása; illetve a helyesírási és nyelvtani hibák.

A középszintű szövegalkotás vizsgaeredményeinek eloszlása a szövegértési eredmények görbéjéhez képest a magasabb százalékos eredmény felé mozdult el. Az okot elsősorban az egységesen megválasztott feladat kidolgozásában látom.

A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a vizsgázó. A nyelvi tétel egy szövegértési feladatot is tartalmaz. A középszintű szóbeli tételeket az iskolák szaktanárai állítják össze. A teljesítmények eloszlása ebben az esetben is az előre várhatónál jobb volt. A túl kicsi minta alapján azonban messzemenő következtetéseket nem lehet levonni.

A középszintű vizsga összeredményei: a 80–90%-os sávban a legmagasabb a vizsgázók száma, 100%-os eredményt egy tanuló sem ért el, ugyanakkor 40% alatti eredmény sincs.

Az emelt szintű írásbeli vizsga egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását írja elő. A négy megjelölt szövegalkotási feladatokból (a feladatokat lásd a középszintnél) egyet választ a vizsgázó. A nyelvi-irodalmi tesztek vizsgaeredményeinek eloszlása a középtartományban maradt, a legtöbb eredmény 50–70%-os, nyolcvan százalék fölötti eredményt – tehát hagyományos osztályzás szerinti ötöst – senki sem ért el.

Szövegalkotás

A vizsgázók (ellentétben a középszinttel) mindegyik típusú szövegalkotási feladatból választottak. Az elért eredmények szélesebb tartományban oszlanak el, valamivel alacsonyabbak mint a nyelvi-irodalmi tesztnél, de így is a zöme 40–80% között mozog.

Az emelt szintű vizsgaeredmények eloszlásában is jellemző a szövegalkotási feladatokban elért alacsonyabb eredmények hatása. Az eredmények többsége 45–70% között mozog, így tehát az óhajtott 80% fölötti eredményt senki sem érte el. Mivel a szövegalkotási feladatok a közép- és emelt szinten azonosak, csak az értékelés módja különbözik, meg kell vizsgálni, hogy az értékelési szempontok emelt szinten túl szigorúak-e vagy a vizsgázók becsülték-e túl az erejüket.

A szóbeli vizsgaeredményei szintén alacsonyabb tartományban mozognak, 80% fölötti teljesítményt csak egy vizsgázó ért el.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a tanulói teljesítmények a középszinten nagyon jók voltak, emelt szinten viszont kiemelkedő teljesítmény nem született. A további munka szempontjából nagyon fontos, hogy a vizsgadolgozatok részletes vizsgálata alapján elemezzük, hogy milyen területen hibáztak vagy teljesítettek jól a tanulók, illetve milyen területeken voltak nehézségeik a javítóknak.

Kállay Attiláné

Szlovén nemzetiségi nyelv

A 2005-ös érettségi vizsga eredményeinek értelmezése először ad lehetőséget a feladatsorok/ tételek, valamint javítási, értékelési útmutatók vizsgálatára.11 2005-ben szlovén nemzetiségi nyelvből csak két (nyelvvizsga által kiváltott) emelt szinten érettségiző diákunk volt. Kis létszámú nemzetiség lévén az érettségizők száma évente általában 3–4 főre korlátozódik.

Nem a legideálisabb, de a lehetséges korrekciók szempontjából talán mégis figyelembe vehető forrásként tekinthetünk azonban az érettségi mintafeladatok kipróbálására, a felkészítő tanárok, valamint az érettségi bizottságok tapasztalataira, véleményére, hiszen a további feladatfejlesztés szempontjából fontos a nem számottevő, de talán mégis figyelemreméltó tapasztalatok feldolgozása.

A feladatkészítés és tesztelés során megfogalmazódott észrevételek

A szövegek témája, az életkori sajátosságok fontossága

A szlovén nemzetiségi nyelv érettségi vizsgája az élő idegen nyelvek (például angol, német, francia) esetében közismert európai referenciakeretet követő modelljére épül. A nemzetiségi oktatás céljai értelmében azonban a követelményekben irodalmi alkotások és országismereti témák is szerepelnek.

A mintafeladatok összeállításában természetesen ügyeltünk a fenti szempontra, az eredményekből mégis az szűrhető le, hogy vannak kedvenc, ún. könnyű témák. A tinédzserek problémáival, a családi élettel, egészségmegőrzéssel foglalkozó – a szűken vett társalgási témakörökbe ágyazható – szövegek szinte 100%-os megoldottságúak. Ennél fogva a jövőben is helyet kell, hogy kapjanak minden feladatsorban.

A régebbi és mai szlovén irodalmi alkotásokból vett idézetek, szövegrészletekkel kapcsolatos feladatok a szövegértést illetően nem okoztak nehézséget. Ez köszönhető a megfelelő szövegválasztásnak. A szöveg másodlagos jelentésének értelmezésében, amely az általánosítás szintjét, az események teljes komplexitásában való szemlélését feltételezi azonban előfordultak tévesztések.

A nemzetiségi témájú szövegeket teljesen mellőztük a mintafeladatokban, a jövőben erre nagyobb figyelmet kell fordítanunk.

Szövegtípus

A vizsgaleírás számos – a gyakorlati nyelvtudást mérő – szövegtípust kínál fel. A feladatok összeállításánál nem éltünk kellőképpen ezekkel a lehetőségekkel. A szószám, a kérdésszám és az összeállításra szánt szűk időkeret szorításában a kelleténél több, a feladat összeállítás szempontjából egyszerűnek számító, rengeteg információt tartalmazó ismeretterjesztő szöveget használtunk.

Az emelt szintű feladatsorban kellemes színfoltnak ígérkező verseket (szavalatokat), megzenésített költeményeket, mint lehetséges szövegeket, még nem mertük igénybe venni.

A szövegek terjedelme, nehézségi foka

A vizsgaleírás tulajdonképpen a mintafeladatok összeállításánál realizálódott, ott szembesültünk az alábbi ellentmondással. „A szövegek hossza és tartalma nem terheli feleslegesen a vizsgázó memóriáját” mondja a vizsgaleírás, ugyanakkor meghatároz egy terjedelmes szöveghosszt/időt. A mintatesztelés során befejezetlenül maradt feladatok talán éppen a szöveg hosszúságának számlájára írandók (emelt szint). A terjedelmes szöveget megpróbáltuk egyrészt „nyelvi egyszerűséggel” kompenzálni (ez csak a középszinten járható út), másrészt a terjedelmes, nyelvileg igényesebb szöveghez egy viszonylag könnyebb feladattípust rendelni (igaz/hamis, feleletválasztás).

A szövegekhez rendelt feladattípusok

Az eredmények tükrében a legkönnyebbnek az igaz/hamis, feleletválasztás és a kérdésre rövid választ kérő feladatok tűntek. A legtöbb gondot a mondatok befejezése okozta. Ez persze nem egyértelműsíti a szöveg nem értését, feltételezhető az is, hogy a diák nem emlékezett szó szerint a szövegre, és a saját megfogalmazását nem vetette papírra. Érdemes lenne a feladat meghatározásban erre felhívni a figyelmet.

A feladattípusokat illetően sem használtuk ki kellőképpen a lehetőségeket. Ezt egyébként hosszan vitattuk a bizottságban. A vita tárgya tehát: minél színesebb legyen a paletta feladattípus szempontjából, vagy ne hozzuk zavarba a vizsgázót azzal, hogy minden szöveghez más típusú feladatot rendelünk.

Az írásbeli vizsgarészekben elért eredmények (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség)

A nyelvhelyesség vizsgarész eredménye bizonyult a legjobbnak. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a nyelvhelyességi feladatokhoz használt szövegek (nyelvi) nehézségi foka alacsonyabb, mint például az olvasott szöveg értését mérőké. Oka lehet azonban a nyelvtanítás még régről megmaradt nyelvtanközpontúsága is.

A feladatkészítők, felkészítő tanárok a régi nyelvi érettségi vizsgához képest új elemnek számító szövegértést gondolták a legproblematikusabbnak. Az előrejelzésektől eltérően az íráskészséget mérő feladatok bizonyultak a legnehezebbnek, a tanulók itt érték el a leggyengébb eredményt.

Az olvasott és hallott szöveg értését mérő feladatokban a tanulók a vártnál eredményesebbnek bizonyultak. A tanulók ezekkel dolgoztak a legnagyobb örömmel, annak ellenére, hogy nem ez volt a legsikeresebben megoldott vizsgarész.

A szóbeli vizsga szerkezete megfelel az idegen nyelvi vizsgáknak: a középszint egy bemutatkozó beszélgetéssel indul, majd egy szituáció értelmezésével folytatódik, emelt szinten pedig a bemutatkozó beszélgetést egy véleménykifejtést, majd egy összefüggő témakifejtést igénylő feladat követi.

Összegzés

A tanulók szlovén nyelvi érettségihez való viszonyát leginkább „az óvatos lelkesedéssel vegyes félelem az újtól” meghatározással lehetne érzékeltetni. A feladatkészítő bizottság optimista; a feladatok „éles” kipróbálásának hiányát próbáljuk a felkészítő tanárral való napi szintű együttműködéssel pótolni oly módon, hogy az ő, az új érettségi mérése, értékelése szellemében végzett, tanórán szerzett mérési tapasztalatait is hasznosítjuk a feladatkészítésben.

Melléklet

Részletek az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló, 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendeletből

(3) A kötelező vizsgatárgyak az általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek (a továbbiakban: központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgy). Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.

(4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatárgyból kötelező vizsgát tenni:

a) magyar nyelv és irodalom,

b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett,

c) történelem,

d) matematika,

e) idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével. […]

(6) Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett magyarból mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát. […]

(8) Ha a tanuló érettségi vizsgatárgy országos középiskolai vagy országos szakmai tanulmányi versenyének döntőjében vett részt, úgy e rendelet 41. §-ának (5) bekezdése szerint a vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és az érettségi vizsgán nem kell ismételten számot adnia tudásáról.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezések

53. § (1) Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, és a tanulónak hány tantárgyat kell ezen a nyelven tanulnia.

(2) Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban és az oktatás két nyelven (a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén és magyarul) vagy kizárólag a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyik az érettségi vizsgán

a) az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén kell teljesíteni,

b) a vizsgázó más vizsgatárgyakhoz kapcsolódóan vagy önálló választható vizsgatárgy keretében a népismeret körébe tartozó ismeretekből is számot ad tudásáról,

c) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó írásbeli vizsga ideje az írásbeli vizsga minden – időben elkülönülő – összetevője esetében huszonöt százalékkal megnövelhető,

d) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén tanult tantárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f) a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki az adott nyelv oktatására jogosító, egyetemi szintű tanári szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. […]

(7) Az 53. § (1), illetve (3) bekezdés szerinti iskolában nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven, illetőleg célnyelven tehet érettségi vizsgát az is, aki nem vett részt az adott nyelven folyó oktatásban.

(8) A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven vagy célnyelven teljesített emelt szintű szóbeli tantárgyi érettségi vizsgán a tantárgyi bizottsági tag megbízása során az országos vizsgaközpont a képesítési követelmények és a bizottság létszáma tekintetében eltérhet e rendelet 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételektől.

(9) A két tanítási nyelvű, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskola tanulójának a történelem tantárgy célnyelven, nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven folyó írásbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani.

54. § (1) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b) nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(2) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 20–59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b) nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(3) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b) nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, alapfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

55. § Az 53. § (2)-(4) bekezdése szerint szervezett érettségi vizsgán a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve a célnyelven és magyar nyelven kell elkészíteni és kiállítani

a) a feladatlapokat és az útmutatókat,

b) a törzslapot és a törzslapkivonatot,

c) az érettségi bizonyítványt,

d) a tanúsítványt.

Webra folder: 
Tags: 
Mozgatva: 
0
Prefix: 

Támogatók

OFI

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.