2014. április 23., szerda , Bla

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 november

A fizikai aktivitásra nevelés hatékonyságának vizsgálata három alternatív középiskolában

2009. június 17.

Szabadné Hollanda Ottília

A fizikai aktivitásra nevelés hatékonyságának vizsgálata három alternatív középiskolában

A szerző, a Magyar Testnevelési Egyetem oktatója pedagógiai programok elemzése és kérdőíveken adott tanulói válaszok segítségével összehasonlítja a testnevelés és sport oktatását, a fizikai aktivitásra és a sportolás szeretetére nevelést három alternatív középiskolában és egy hagyományos tantárgyi rendszerben működő gimnáziumban.

Az ifjúság fizikai aktivitásának kérdése napjainkban ismét a figyelem középpontjába került. A felnőtt lakosság egészségügyi statisztikáinak romló értékei figyelmeztetnek arra a jelenségre, amit az ifjúság életmódjával, fizikai aktivitásával kapcsolatos vizsgálatok már jeleztek. A 15-18 éves fiatalok 7,7%-ának gerincoszlop-rendellenességei vannak, 18%-uk lúdtalpas, 1,7%-uk magas vérnyomásban szenved, 2,6%-uk elhízott. (Testnevelés, 1993) A 11 és fél, a 13 és fél és a 15 és fél évesekkel végzett vizsgálat azt mutatja, hogy az életkor előrehaladtával a fizikai aktivitás csökken, 15 éves korra már csak a tanulók egyharmada sportol rendszeresen.1 A mozgásszegény életmód következményeire utal Ferencziné vizsgálata is, miszerint: a 15-19 éves fiúk 12%-a, a lányok 17%-a túlsúlyos, és 8%-a elhízott. A fiatalok 20,1%-a egészségügyi okok miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra.2

Általános tapasztalat, hogy a középiskolás tanulók a korábban folytatott egyesületi sporttevékenységüket időhiányra hivatkozva feladják. A középiskola magas követelményei miatt a diákoknak kikapcsolódásra alig marad idejük. Egyre több iskolában van nulladik óra, sőt nem ritka a hetedik, nyolcadik óra sem. A tanulók délutánonként nyelvórákra, szakkörökre, egyetemi felvételi előkészítőkre is járnak. Kevesen vannak, akiknek marad idejük a sportolásra. Sajnálatos tény az is, hogy a fennmaradó kevés szabadidejüket sem töltik el hasznosan, talán mert nem is kapnak hozzá megfelelő útmutatást, ösztönzést. Az aktív pihenés helyett sokan a televízió, a számítógép és a videojátékok előtt ülnek. Sokak számára az egyetlen sportolási lehetőséget az iskolai testnevelés biztosítja. Ezért lényeges a testnevelési órákat minél hatékonyabbá és vonzóbbá tenni, hogy ezzel további sporttevékenységre motiváljuk őket.

Az utóbbi években az érdeklődés középpontjába kerültek az újfajta nevelési elveket és módszereket képviselő alternatív iskolák. Sokan ezektől az intézményektől várták a közoktatás gondjainak megoldását.

Vizsgálatom tárgyául az alternatív középiskolák fizikai aktivitásra nevelő munkáját választottam. Négy iskolában végeztem kérdőíves vizsgálatot: három új, a hagyományostól eltérő középiskolában és kontrollcsoportként egy tradicionális gimnáziumban.

1. táblázat - A vizsgálatban részt vett tanulók iskolánkénti és nemek szerinti megoszlása
Iskolák  Fiúk  Lányok  Összesen 
Közgazdasági Politechnikum  68  83  151 
Táncsics Mihály Gimnázium  14  87  101 
Törökbálinti Kísérleti Iskola és Gimnázium  21  19  40 
Alternatív Közgazdasági Gimnázium  31  39 
Összesen  111  220  331 

A kérdések segítségével azt kutattam, mi a véleményük a középiskolásoknak az iskolai testnevelésről, milyen szabadidős sportolási szokásaik vannak, és választ vártam az egészséges életvitelt érintő más kérdésekre is.3

A pedagógiai programok ismertetése

Értékképző és képességfejlesztő program - Zsolnai-módszer

A Zsolnai-féle alternatív pedagógiai program az oktatási rendszer kritikájából kiindulva fejlesztette ki profilját és jó néhány - témánk szempontjából is fontos - problémára adott lehetséges megoldást.

A hagyományos iskolák az intellektuális képességek fejlesztésének túlzott, gyakran kizárólagos jelentőséget tulajdonítanak. Ezzel szemben a képességfejlesztő program szomatikus-motorikus (sport- és művészeti mozgás, a saját test feletti uralom), technikai-manuális (eszközkészítés, szerelés, konstruálás) és művészi (alkotó- és előadó-művészet, kreatív befogadás) képességtevékenységet szervez ezen képességek kibontakozását segíti.4 A tanulási tartalmakat tevékenységosztályokba sorolja, és a tanterv elvégzendő tevékenységeket ír le.

Az oktatás tevékenységcentrikus, a tananyagarendszer új, képességfejlesztő alapú program. Olyan tudományokat is beemel az oktatásba, amelyek korábban nem szerepeltek a tantervben, és elfogad más, külső forrásból származó ismereteket is. Olyan tudományágakat, művészeti ágakat épít a tananyagba, amelyek az adott életkorban képességfejlesztő hatásúak és kellő motivációs értékük van. Így nyugodtan építhetnek a gyermekek kíváncsiságára, mozgásigényére, fogékonyságára. Tág tevékenységi körrel kezdik az oktatást, sokféle tárggyal, így a gyermekek mindenben kipróbálhatják magukat. Nő az iskola iránti érdeklődésük, és pozitív viszonyulás alakul ki bennük. Az intellektuális erőfeszítést igénylő órák váltakoznak a mozgásos, illetve a kötetlen, szabadidős jellegűekkel. A tanulás így változatos, intenzív, de nem fárasztó.

Az egyéni képességekhez a tanórai differenciálással, valamint egyes tantárgyak bontott csoportokban való oktatásával igazodnak.

Az iskolai képesség- és tehetségfejlesztés legfontosabb feltételeihez sorolják az egészséges életvitelre nevelést is. Ennek megfelelően az egészséges életmód kialakítása, annak ismeretanyaga több tantárgyblokk idevonatkozó részében szerepel. A tevékenységcentrikus oktatáshoz jól illeszkednek a testnevelés órák, amelyeket délutáni sportági foglalkozások is kiegészítenek.

Ez a program figyelmet fordít a tanulók egészséges életvitelére, megteremti ehhez a megfelelő iskolai feltételeket. Nem terheli túl a gyermekeket, megfelelő motivációs eszközökkel az önálló tanulásra, ismeretszerzésre ösztönzi őket. A tevékenységcentrikus oktatás lehetőséget nyújt a szellemi és fizikai terhelés harmonikus elosztására.

Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium újfajta pedagógiai programot és ebben olyan új testnevelési koncepciót dolgozott ki, amely a sportágválasztás szabadságán alapul, amelyet az iskola pedagógusai az iskola képzési programját és pedagógiai irányelveit a megrendelők (tanárok, diákok, szülők, patrónus vállalatok) igényeinek figyelembevételével dolgoztak ki.

Pedagógiai programjuk alapelve, hogy a diák az iskolában nem az életre készül, hanem él. Az iskolai légkört ennek megfelelően alakították ki, nem munkahelyként, hanem élettérként funkcionál. Olyan közeget biztosítanak, ahol a diákok kényszerek nélkül, önálló választás alapján tanulnak. Az iskola különböző indíttatású, adottságú, igényű diákoknak alternatívákat kínál, megfelelő szabadságot biztosít ahhoz, hogy elképzeléseiknek megfelelően dönthessenek. Az iskolába kerülőknek már megvan az igényük és képességük is az önálló döntéshez. A szabad választás lehetőségével elkerülik az érdektelenség kialakulását. Az iskolában kapott szabadsággal nem könnyű jól gazdálkodni, ezért minden tanulónak van egy patrónus tanára, aki figyelemmel kíséri életét, tartja a kapcsolatot a szülőkkel és segít az egyéni óraterv kialakításában. Ez a személyes kapcsolat, a figyelem bensőséges, családias légkört teremt. A légkört kedvezően alakítja a csoportválasztás szabadsága. Az együtt tanuló, dolgozó csoportokat nem a pedagógus jelöli ki, hanem az egymást választó diákok.

A szabadság vonatkozik a tantárgyak egy részére is. Az alaptantárgyakon kívül az úgynevezett szabad sávokban széles választék áll rendelkezésre, amiből összeállíthatják egyéni órarendjüket. Így lehetőségük van egyéni érdeklődésüknek és teherbírásuknak megfelelő programok kiválasztására. Ezzel megelőzik a középiskolás diákoknál oly gyakran előforduló túlterheltséget, mivel mindenki képességeinek és munkabírásának megfelelő programot választhat. Így csökkennek az elvárások és az egyéni teljesítőképesség feszültségeiből adódó stresszhelyzetek is.

A kényszerítés helyére valódi pedagógiai eszközöket állítanak. Nincs igazolatlan óra, nem jegyzik a hiányzásokat. Ha nem akarnak iskolába járni, megbeszélhetik a patrónusokkal, de döntésük következményeit is viselniük kell. A tanárok feladata, hogy megkeressék azt a motiváló erőt, amely a tanulókat saját célkitűzésük elérésére serkentik.5

Az első és a második év az alapképzés időszaka. Erre épül a harmadik és a negyedik év, amikor a tanulók három irányvonal közül választhatnak: gimnáziumi, üzleti adminisztrációs és üzleti menedzser irányú képzés. Az évek előrehaladtával egyre kevesebb a heti óraszám, egyre több idő jut az elmélyülésre a szabadon választott tevékenységekben.

Az iskola értékelési rendszere is eltér a megszokottól, fő formája a személyes verbális értékelés. A tanulók folyamatosan visszajelzést kapnak munkájukról. Ez erősíti a belső motivációt, és csökkenti az osztályzás okozta frusztrációt is. Félévente kapnak írásbeli szöveges értékelést az addig végzett munkájukról. Osztályzatot csak előre meghatározott, előre tisztázott követelményekre adnak. A tudás mérése egy-egy epocha bezárásakor, változatos formában történik.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban a testnevelés az első két évben heti kétszer két órában kötelező, utána szabadon választható tantárgy. A tanulók osztályzatot nem kapnak, szövegesen értékelik önmagukhoz mért fejlődésüket. A megadott sportágak közül mindenki szabadon választhat és félévente módosíthatja választását. Egy tanuló egyszerre több foglalkozást is látogathat. A következő testgyakorlati ágak közül választhatnak: úszás, kosárlabda, röplabda, korcsolyázás. Ezeket az órákat reggel háromnegyed héttől nyolc óráig tartják. Délután három órától kézilabda, tenisz, asztalitenisz és lovaglás választható.

A korcsolyát és a lovaglást külső egyesületek segítségével oldják meg. A tenisz- és a kézilabda-foglalkozásokhoz a közelben található sportegyesületek létesítményeit veszik igénybe. A kondicionálóterem mindennap 12-től 16 óráig nyitva áll egyéni gyakorlásra.

Az újfajta testnevelési rendszer sikerét jelzi, hogy egy-két tanuló kivételével mind folytatják az iskolai sporttevékenységet. Az első két évben sikerül a sportolást úgy megszerettetni a diákokkal, hogy amikor már nem kötelező, akkor is folytatják a sporttevékenységet. Megértik a rendszeres testmozgás fontosságát, szabad akaratukból élnek a felkínált sportolási lehetőséggel. A jövőt tekintve biztató ez a kép. Ezek a diákok talán később is keresnek majd testedzési alkalmat.

A testnevelés tantárgy célja nem a teljesítmények növelése, hanem a rendszeres testmozgás igényének a kialakítása. A szabad sportágválasztással is a sportolás iránti motivációt igyekeznek megteremteni. Mindenki a választott sportágat űzheti a testnevelési órák keretében, magasabb szintre juthat el, több sikerélményre számíthat. Ez természetesen feltételezi, hogy a középiskolás korra már annyi tapasztalatot szereznek a különféle sportágakkal kapcsolatosan, hogy képesek lesznek a kínálatból a számukra leginkább megfelelőt kiválasztani.

Az iskolai menzán a tanulók választhatják a reformétrendet is, amely az egészséges táplálkozás elsajátításához nyújt segítséget. Serkentik a diákokat az egészséges életmód tudatos választására. Lehetőséget adnak arra, hogy mindenki az adottságainak megfelelő programot választhasa.

Közgazdasági Politechnikum

A Közgazdasági Politechnikum képzési céljainak megfelelő speciális pedagógiai programot és ennek megfelelő testnevelési programot dolgozott ki. Célja a vállalkozói szemlélet és a szakértelem fejlesztése, az ehhez szükséges képességek, készségek: a döntéshozatal, a kockázat mérlegelésének és vállalásának képessége, a kommunikációs készség, az önismeret és a csoportos munkavégzés fejlesztése. A négy évet egy alapozó és egy specializáló szakaszra osztották. Biztosították a szabad választás lehetőségét a tantárgyválasztás és az óralátogatás terén. A tanítási időt, amely 8,30-tól 15,30-ig tart, kötelező az iskolában tölteni, de az órák látogatása nem kötelező. Az órákon való részvétel könnyíti, de nem helyettesíti az egyéni felkészülést. A tanultakról negyedévenként vizsgákon számolnak be. A tanórák - a nyelvi és művészeti blokk kivételével - 90 percesek, lehetőség nyílik az egyes foglalkozásokon belül az elmélyült és változatos munkára. A munkanap egésze is hatékonyabbá válik, mivel naponta csak három-négy tevékenységgel foglalkoznak.6

A Közgazdasági Politechnikumban heti három testnevelés óra van. A 90 perces órákból az öltözködést és tisztálkodást leszámítva a mozgásra körülbelül 60 perc jut. Az iskola oktatási rendszeréhez alkalmazkodva a testkultúra tantárgyblokkot is két szakaszra bontották, az alapozó és specializáló szakaszra.

Az első két évben, az alapozó szakaszban a testgyakorlati ágak széles tárházával szeretnék megismertetni a diákokat, ezért a hagyományos testnevelési anyagon kívül a tantervbe más szabadidős sportokat is beépítenek, például: testépítés fiúknak, zenés gimnasztika lányoknak, jóga, relaxáció, küzdősportok, társastánc, tollaslabda, asztalitenisz. Akik már választottak sportágat, azt gyakorolhatják a délutáni, a hétvégi sportfoglalkozásokon és a szünidei táborokban. A harmadik és a negyedik évben a megadott három sportág közül negyedévente kedvük szerint választhatnak. Az alternatívák összeállításakor figyelembe veszik a szakmai korlátokat és a lehetőségeket, de megpróbálnak igazodni a diákok igényeihez is. A harmadik évben a három választható sportág egyike mindig labdajáték, a másik atlétika vagy torna, a harmadik választható sportág a tanult szabadidősportok valamelyike. Negyedik évben csak az egyik választható sportág adott, a másik kettőt a tanulók igényei alapján jelölik ki. A testkultúra tantárgyblokk célja a rendszeres testedzés igényének megteremtése, a megfelelő fizikai állóképesség megszerzése. A szabad sportágválasztás lehetőségével a testnevelés iránti motivációt kívánják ébren tartani.

A Táncsics Mihály Gimnázium a kontrolliskola szerepét tölti be a vizsgálatban, hagyományos heti két, illetve három órával és testnevelési anyaggal, átlagos felszereltséggel.

Pedagógiai programok összehasonlítása

A középiskolák pedagógiai programját az egészséges életvitelre nevelés szempontjából elemezzük. Az összehasonlítás főbb kérdéskörei a testnevelési órák száma és tartalma; a testnevelési órán kívüli sportolási lehetőségek; a szabadidő mennyisége és a hasznos eltöltésére nevelés; a mentális egészség megóvása, az egészséges életvitel ismereteinek tanítása.

Testnevelési órák száma és tartalma

2. táblázat - A testnevelési órák száma
Iskolák  Heti óraszám  Összidőtartam 
Alternatív Közgazdasági Gimnázium  heti 2x2 óra  180 perc 
Közgazdasági Politechnikum  heti 3x60 perc  180 perc 
Táncsics Mihály Gimnázium  heti 2 óra a diákok 30%-a  90 perc 
  heti 3 óra a diákok 70%-a  135 perc 
Törökbálinti Kísérleti Iskola és Gimnázium  heti 2 óra a diákok 35%-a  90 perc 
  heti 3 óra a diákok 65%-a  135 perc 

A középiskolás tanulók között csekély (32-35%) a rendszeresen sportolók aránya, ezért megnőtt az iskolai testnevelés egészségmegőrző szerepe. A középiskolások köztudottan sok időt töltenek tanulással és más ülőelfoglaltságokkal. Rendkívül fontos számukra a szervezett fizikai aktivitás. Az alternatív iskolák erre több időt szánnak; heti 180 percet. A másik két vizsgálati csoportban hagyományosan heti 90 vagy 135 percet.

A testnevelési órák feladata a megfelelő fizikai aktivitás biztosítása mellett a sportolás megszerettetése. Az alternatív iskolákban a testnevelési órai tevékenységet a tanulók szabadabban választhatják. Ezzel a sportolás iránti motiváció kialakulását serkentik.

Testnevelési órán kívüli sportolási lehetőségek

A testnevelési órán kívül mind a négy középiskola biztosít szervezett sportolási lehetőséget. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban a kondicionálóterem naponta 12-16 óráig nyitva áll egyéni gyakorlásra. Ebben a kérdésben nincs különbség a vizsgált iskolák között.

A kérdőíves vizsgálat eredményei

Az alternatív középiskolákban a tanulók 82%-a jelezte, hogy szereti a testnevelési órákat, a törökbálinti iskolában 81%, a kontrolliskolában 65%. A különbség az alternatív iskolák testnevelési rendszerének pozitív hatását bizonyítja. A tanulók a választott tevékenységgel szívesebben foglalkoznak, kialakul bennük a testnevelés iránti pozitív attitűd, így nagyobb az esély arra, hogy később is folytatni fogják a sporttevékenységet.

A tanulók minden iskolában a labdajátékokat kedvelik leginkább. A nem kedvelt tevékenységek felsorolásából a helyi testnevelés-oktatás sajátosságaira lehet következtetni, általánosságokat nem tudtunk felfedezni. Feltűnő azonban, hogy az alternatív gimnáziumokban a tanulók 38%-a válaszolta azt, hogy nincs olyan tevékenység a testnevelési órán, amelyet nem szeret. Az alternatív középiskolák testnevelési programja - a válaszok szerint - elősegíti a testnevelés iránti pozitív viszonyulás kialakulását.

Iskolán kívüli sporttevékenység

A tanulók 30-35%-a végez iskolán kívül sporttevékenységet, jár rendszeresen edzésre. Ebben nincs számottevő különbség a vizsgált iskolák között. A rendszeres sporttevékenység kevésbé mutatja az iskolai nevelő hatásokat, mert az egyesületi sporttevékenységet több külső tényező is befolyásolja, például a szülők anyagi helyzete, a lakóhely közelében adódó sportolási lehetőségek, a szülők sportolási szokásai.

Szignifikáns összefüggést tapasztaltunk a szülők és a gyerekeik sportolási szokásai között. Az apák sportolási szokásaival erősebb az összefüggés, mint az anyákéval. A sportoló szülők gyermekeinek 50%-a sportol, míg a nem sportoló szülők gyermekeinek csak 25%-a.

A nem sportoló tanulókat megkérdeztük: miért nem sportolnak. A tanulók 65%-a időhiányra panaszkodott. Elenyésző azoknak a száma, akik egészségügyi okokból vagy lustaság miatt hagyták abba a sportolást. Az általános iskolások között még a tanulók 50-60%-a sportol rendszeresen, míg a középiskolába kerüléskor a tanulók 50%-a abbahagyja addigi rendszeres sporttevékenységét.

A szabadidejükben naponta sportolók a törökbálinti iskolában vannak a legtöbben: 14%. A másik két csoportban 8-8%. Az alternatív iskolákban a legmagasabb a hetente 2-3 alkalommal sportolók aránya: 50%, a törökbálinti iskolában 42%, a kontrolliskolában 29%. Az alkalmanként sportoló tanulók a kontrolliskolában vannak a legnagyobb számban: 63%; a törökbálinti iskolában 44%; az alternatív iskolákban 42%. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az alternatív iskolába járók szabadidejükben többet sportolnak, több az erre felhasználható idejük és jobb a fizikai aktivitás iránti motivációjuk. A szabadidős sporttevékenység jobban mutatja a fizikai aktivitással kapcsolatos értékítéletet, mert a választásban kevesebb külső tényező játszik szerepet.

3. táblázat - Szabadidős sportolási szokások (százalékban)
  Táncsics Mihály Gimnázium  Alternatív
Közgazdasági
Gimnázium 
Közgazdasági
Politechnikum 
Törökbálinti
Kísérleti
Gimnázium 
Kirándulás  32  28  19  32 
Kerékpár  22  31  24  62 
Úszás  14  14  15  11 
Korcsolya  18  28  10  16 
Torna, aerobic 
Sí  16  14 
Tenisz 
Futás 
Nem sportol 
Egyéb  11 
Labdajátékok 

Minden középiskolában a kerékpározás és a kirándulás vezet a szabadidős sportok között. Ezeket a diákok egyharmada jelölte. Igen népszerű még a korcsolyázás és az úszás is. Kevesen válaszolták azt, hogy szabadidejükben egyáltalán nem sportolnak (3, illetve 4% a Táncsics Mihály Gimnáziumban és a Közgazdasági Politechnikumban). A kedvelt szabadidős sportokat tekintve nincs nagy eltérés a középiskolák között, azonban fel kell figyelni arra a jelenségre, hogy a diákok érdeklődési köre a szabadidős sporttevékenységek tekintetében eltér az iskolában oktatott sportágaktól. A hatékonyabb munka érdekében ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, illetve a Közgazdasági Politechnikum alkotó kezdeményezéseit a lehetőségekhez képest követni kellene.

A vizsgálati csoportok között szignifikáns különbség mutatkozott a sportolásra fordítható idő mennyisége tekintetében. A kontrolliskolában a tanulók 88%-a, az alternatív iskolákban a tanulók 64%-a, a törökbálinti iskolában a tanulók 52%-a elégedetlen a sportolásra fordítható idejével, kevésnek tartja azt. A középiskolás diákok köztudottan sok időt töltenek tanulással, ezért nem meglepő ez az eredmény. A törökbálinti iskola ésszerűbb terhelését bizonyítja, hogy itt van a legtöbb olyan tanuló, aki elégedett a sportolásra fordítható szabadidejével. A legrosszabb a helyzet a kontrolliskolában, míg az alternatív iskolák az emelt számú testnevelési órákkal némiképp ellensúlyozni tudják a szellemi megterhelést.

A sportágválasztásos rendszerről alkotott vélemények

Az alternatív iskola tanulóinak 90%-a elégedett az újfajta testnevelési rendszerrel, amelyben megválaszthatják a testnevelési órai tevékenységet. A kontrolliskola tanulóinak 78%-a jobbnak tartaná a sportágválasztásos rendszert, míg a törökbálinti tanulóknak 75%-a. A nemmel válaszolók attól féltek, hogy nem tudják megtalálni a nekik tetsző sportágat, illetve az sem motiválná őket aktívabb részvételre.

4. táblázat - A diákok véleménye a sportágválasztásos rendszerről (pozitív vélemény százalékban)
Kérdés  Alternatív
iskolák 
Törökbálinti
Gimnázium 
Táncsics Mihály
Gimnázium 
A testnevelést kedveli  82  81  65 
Szabadidős sportot hetente űz  50  42  29 
Szabadidős sportot alkalmanként űz  42  44  63 
A sportra fordítható idő elegendő  36  48  12 
A sportra fordítható idő kevés  64  52  88 
A sportágválasztásos testnevelés jobb  90  75  78 

A vizsgálati eredmények az alternatív középiskolák újfajta testnevelési rendszerének sikerét bizonyítják.

A gyakori túlterheléssel küzdő középiskolás tanulók számára nagyon fontos a szervezett testnevelés-oktatás mennyisége és minősége. A testnevelés órai tevékenység választhatósága pozitívan befolyásolja a sporttevékenységhez való viszonyulást, és a választott sportág tökéletesebb elsajátításához vezet. Ezzel hozzájárul a rendszeres fizikai aktivitás igényének kialakításához. Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy csak az a tanuló képes a megfelelő sportágat kiválasztani, aki jól megalapozott sportági ismeretekkel rendelkezik. Ezért célravezetőbb a Közgazdasági Politechnikum testnevelési rendszere, ahol a sportági alapoknak az oktatását is magukra vállalják. Figyelembe veszik a tanulók változó érdeklődését, és az újabb szabadidős sportokat is beépítik a tananyagba.

- Javasoljuk a középiskolai testnevelési rendszer tananyagának felülvizsgálatát és bővítését a tanulók érdeklődésének megfelelő új sportágakkal.

- Ajánljuk a testnevelési óra anyagának választhatóságát megfelelő sportági előképzettség esetén.

Az ifjúság egészségének megőrzése érdekében rendkívül fontos a rendszeres testedzés lehetőségének a megteremtése és az ez iránti igények kialakítása az iskolában. Az alternatív középiskolák jó példát adnak arra, miként lehet az első lépéseket megtenni annak érdekében, hogy jól motivált, aktív fiatalok minél többet mozogjanak szervezett formában a testnevelési órákon és minél több sikerélményhez jussanak annak érdekében, hogy életük mindennapjainak velejárójává legyen a fizikai aktivitás, a sportolás.

Melléklet - Kérdőív középiskolás tanulók részére (Részletek)

Nemed:

  fiú  lány 

Testmagasságod:

Életkorod:

Testsúlyod:

Iskolád:

Szüleid sportolnak-e (sportoltak-e), ha igen, mit?

  Apa:  igen  csak régebben  nem 
  Anya:  igen  csak régebben  nem 

Mennyi időt töltesz a szabad levegőn?

    Télen  Nyáron   
  Hétköznap, naponta:      óra 
  Hétvégén, naponta:      óra 

Milyen gyakran jársz uszodába, strandra? (testnevelési órán kívül)

  Naponta  hetente  alkalmanként  csak nyáron 

Jársz-e valamilyen sportágban rendszeresen edzésre?

  Igen  Nem     

Ha igen, melyik sportágban, ha nem, írd le, miért nem sportolsz?

Milyen gyakran jársz edzésekre?

  Naponta  hetente 3-4-szer  hetente 1-2-szer  ritkábban 

Hány órás az edzés?

Testnevelési órán és edzésen kívül szoktál-e szabadidődben sportolni? (pl. kirándulás, síelés, korcsolyázás, kerékpározás, úszás stb.)

Mit sportolsz szabadidődben?

Kivel?

Milyen gyakran?

Írd le, kik ösztönöznek a sportolásra!

Milyen indokkal?

Írd le, kik azok, akik ellenzik a sportolásodat!

Milyen indokkal?

Elegendő-e a sportolásra, mozgásra fordítható időd?

  Általában igen  néha nem  nem 

Hány testnevelési órád van egy héten?

Szereted-e a testnevelési órákat?

  Igen  Nem     

Milyen tevékenységeket kedvelsz a testnevelési órán, és melyeket nem?

Szerinted jobb lenne-e ha a hagyományos testnevelési órák helyett sportágakat lehetne választani és azzal foglalkozni minden órán? Aktívabb lennél-e azokon az órákon?

Szerinted fontos-e a testnevelési óra? Indokold a válaszodat!

Milyennek érzed magad testnevelési óra után?

  Nyugodt  friss  fáradt 
  álmos  energikus, tettrekész  változó 

Szoktál-e barátaiddal, tanáraiddal vagy otthon az egészséges életvitelről
beszélgetni?

  Igen  ritkán  nem   

Ha igen, mi a leggyakrabban előforduló téma, kikkel szoktál erről beszélgetni?

Hányszor étkezel egy nap?

Készítsd el a megadott szempontok alapján napirendedet az előző hétköznapra és a múlt vasárnapra. (Az időtartamot órában fejezd ki!)

    Hétköznap  Vasárnap 
  Az iskolában eltöltött idő     
  Délutáni tanulásra fordított idő     
  Délutáni rendszeres elfoglaltság
(szakkör, edzés stb.) 
   
  Házi munkára fordított idő     
  Közlekedésre fordított idő     
  Tisztálkodásra fordított idő     
  Étkezésre fordított idő     
  Alvásra fordított idő     
  Fennmaradó szabadidő     

Az elmúlt félévben hány napot hiányoztál betegség miatt az iskolából?

  Egyet sem  2-3 napot  egy hetet  két hetet  többet 

Dohányzol?

  Igen  alkalmanként  nem   

Milyen gyakran iszol szeszes italt?

  Naponta  hetente  soha   

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.