4. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás

4.1. táblázat
A legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 18–24 évesek körében, 2000 és 2005 (%)

Országok	2000	2005
Ausztria	10,2	9,1
Belgium	12,5	13,0
Csehország	–	6,4
Dánia	11,6	8,5
Észtország	14,2	14,0
Finnország	8,9	8,7
Franciaország	13,3	12,6
Görögország	18,2	13,3
Hollandia	15,5	13,6
Írország	25,3	21,9
Lengyelország	–	5,5
Magyarország	13,8	12,3
Németország	14,9	12,1
Olaszország	–	12,3
Portugália	42,6	38,6
Spanyolország	29,1	30,8
Szlovákia	–	5,8
Szlovénia	–	4,3
Svédország	7,7	8,6
Egyesült Királyság	18,4	14,0
EU 25 tagállam átlaga	17,7	14,9

Forrás: Eurostat, Labour Force Survey [online:] {http://epp.eurostat.ec.europa.eu}

4.2. táblázat
Az iskolázás várható időtartama és beiskolázási arányok korcsoportonként, 2004

OECD-országok	A várható iskolázás várható időtartama (év) (F+N)	A várható iskolázás indexe 1995=100 (Oktatási szintek együtt)	Beiskolázási arányok
			Négyévesnél fiatalabbak a 3–4 évesek százalékában	5–14 évesek a korosztály százalékában	15–19 évesek a korosztály százalékában
Ausztrália	20,7	107	42,4	98,5	81,6
Ausztria	16,3	101	65,8	98,5	79,0
Belgium	19,6	109	120,8	100,4	95,7
Csehország	16,9	119	84,3	99,7	91,0
Dánia	19,0	112	87,6	98,0	84,5
Dél-Korea	16,6	116	20,3	93,5	85,2
Egyesült Államok	16,9	m	52,9	97,2	76,8
Egyesült Királyság	20,7	121	76,7	100,4	79,0
Finnország	20,0	116	41,9	95,1	86,7
Franciaország	16,8	102	116,3	101,6	87,1
Görögország	16,9	121	28,3	97,2	85,5
Hollandia	17,4	m	36,6	99,6	86,1
Izland	m	m	m	m	m
Írország	17,2	109	24,7	100,9	86,9
Japán	m	m	81,4	100,7	m
Kanada 1.	m	m	m	m	m
Lengyelország	17,0	118	32,2	94,5	89,8
Luxemburg	14,2	m	60,7	96,4	75,4
Magyarország	17,6	122	81,4	100,5	85,5
Mexikó	13,3	110	44,5	97,7	41,6
Németország	17,4	106	76,9	97,9	88,8
Norvégia	18,4	105	83,1	98,3	85,7
Olaszország	17,0	m	104,9	101,6	78,8
Portugália	17,1	103	72,0	104,1	72,7
Spanyolország	17,2	101	118,4	101,8	79,6
Svájc	16,8	m	23,1	99,6	83,3
Svédország	20,3	113	85,1	99,1	87,5
Szlovákia	15,7	m	74,8	97,3	83,3
Törökország	12,6	133	2,6	81,2	39,8
Új-Zéland	17,8	m	88,7	100,5	73,4
OECD-átlag	17,3	112	65,3	98,2	80,4

Forrás: Education at a Glance, 2006
Magyarázat: m = nincs adat.

4.3. táblázat
Az általános iskolai első évfolyamos tanulók beiskolázási körzet szerinti összetétele településtípusonként az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

Településtípus	Körzetes tanulók a jelentkezők között	Nem körzetes a felvettek között	Felvettek a jelentkezők arányában
Község	89,9	10,1	99,7
Kisváros	84,1	15,9	96,1
Nagyváros	66,2	33,8	92,6
Főváros	64,6	35,4	83,4
Átlag	82,4	17,6	96,3

Forrás: Az iskolai eredményesség vizsgálata, 2005
A feltett kérdés: „Az idei tanévben az Önök iskolájába hány tanuló jelentkezett az első osztályba, ebből hányan voltak olyanok, akik nem a körzetbe tartoztak, hány tanulót vettek fel, és ebből mennyi volt a nem körzetes?”

4.4. táblázat
Felvételnél figyelembe vett tényezők az iskolaigazgatók szerint, 2005

Szempontok	Általános iskola	Szakiskola	Gimnázium	Szakközép- iskola	Átlag
Lakóhely	50,3	12,9	6,0	6,0	20,6
Tanulmányi eredmény	35,4	82,9	93,1	90,7	73,3
Elbeszélgetés a tanulóval	66,0	62,9	62,9	58,9	62,6
Elbeszélgetés a szülővel	74,3	27,1	19,0	13,9	35,5
Idősebb testvérek az iskolában	74,3	35,7	46,6	36,4	50,3
Melyik intézménybe járt a tanuló	17,0	1,4	7,8	2,0	7,9
Régi diákok gyerekei	48,6	35,7	32,8	35,1	38,8
Felvételi eredmények	19,6	47,1	84,5	47,7	47,8
Szülők azonosulása	54,1	18,6	25,9	14,6	29,9
A tanuló neme	0,7	1,4	1,7	2,0	1,4
Vallási hovatartozás	8,1	–	10,3	–	4,9

Forrás: Az iskolai eredményesség vizsgálata, 2005
A feltett kérdés: „Válassza ki azokat a tényezőket a válaszlapról, amelyeket nagy hangsúllyal vesznek figyelembe a tanulók felvételekor.”

4.5. táblázat
A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma és aránya a gimnáziumi képzésben (nappali tagozaton) továbbtanulókon belül, 1993/94–1999/00, valamint 2001/02–2004/05 (%)

Tanév	Gimnáziumi képzésben továbbtanulók száma	Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban tanuló			A szerkezetváltó gimnáziumokban tanuló nyolcadikosok aránya az összes gimnáziumi képzésben továbbtanulókhoz viszonyítva (%)
		nyolcadikosok	hetedikesek	hatodikosok
1993/94	34 897	2 550	4 780	1 966	7
1994/95	35 183	5 190	7 048	3 004	15
1995/96	33 159	7 356	8 775	3 461	22
1996/97	32 793	8 727	9 616	3 750	27
1997/98	33 814	9 599	10 158	4 094	28
1998/99	34 867	10 334	11 293	4 033	30
1999/00	36 119	11 374	10 884	4 038	31
2001/02*	40 892	10 135	9 961	3 871	25
2002/03*	41 469	9 925	9 964	4 005	24
2003/04*	41 986	10 037	10 145	4 083	24
2004/05*	41 320	10 174	10 066	4 020	24

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Sugár András számításai; OM 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* Számításunkhoz a 9. évfolyamot végzettek számát vettük alapul, kivonva belőle az évfolyamismétlőket.

4.6. táblázat
A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyamos osztályai és tanulólétszámai, 1991/92–2004/05

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005; OM 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.

4.7. táblázat
A szakközépiskolai képzésben a 13–15. évfolyamon (nappali tagozaton) tanulók számának változása, 1995/96–2004/05 (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

Tanév	Létszám (fő)	Növekedés (előző év=100%)	Növekedés (1995/96=100%)	Tanulók létszámához viszonyított arányuk
1995/96	24 132	100,0	100,0	11,6
1996/97	33 271	137,9	137,9	15,1
1997/98	39 398	118,4	163,3	17,3
1998/99	46 230	117,3	191,6	19,7
1999/00	50 199	108,6	208,0	20,8
2001/02	61 757	–	256,0	25,9
2002/03	58 505	94,7	242,4	24,4
2003/04	65 117	111,3	269,8	26,3
2004/05	63 491	97,5	263,1	25,9

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005; OM 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.8. táblázat
Gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben nulladik évfolyamon nyelvi osztály indítása szándék és siker szerint, az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

Középfokú képzések / szándékok		Gimnáziumi képzés	Szakközépiskolai képzés	Átlag
Gimnáziumi képzésben
	Akartak és sikerült	48,6	36,7	41,6
	Akartak, de nem sikerült	12,6	10,2	11,7
	Nem akartak	38,7	53,1	46,7
Szakközépiskolai képzésben
	Akartak és sikerült	2,1	37,4	26,7
	Akartak, de nem sikerült	2,1	18,7	16,3
	Nem akartak	95,8	43,9	57

Forrás: Az iskolai eredményesség vizsgálata, 2005
A feltett kérdés: „Akartak-e indítani nulladik évfolyamon nyelvi osztályt, és ha igen, sikerült-e?”

4.9. táblázat
A 8. évfolyamot nappali tagozaton eredményesen végzettek száma és a továbbtanulók aránya, 1985/86–1999/00 és 2004/05 (gyógypedagógiai oktatás nélkül)*

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Középfokú oktatás 1999/2000; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005, valamint az OM 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* 2000 és 2003 között nincsenek adatok a továbbtanulókról. Ennek fő okai a következők: 1. ez a kategória átmenetileg megszűnt a statisztikai adatlapon; 2. 2003-ban újra bevezették ugyan a „9. évfolyamból a 8. évfolyamot az előző évben végezte” kategóriát, de a megfelelő kontroll hiányában az adatok még nem megbízhatóak erre az évre.
** 2004/2005-től újra megfelelőek a továbbtanulási adatok.
Megjegyzés: A 8. évfolyamot eredményesen elvégzők számában az 1990-es évek eleje óta benne vannak a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 8. évfolyamos diákjainak adatai is.

4.10. táblázat
A kilencedik évfolyamosok száma a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben (nappali tagozaton), 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91–2005/06 (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

Tanév	Gimnázium1	Szakközépiskola1	Szakiskola (szakmunkás­képző)	Egyéb típusú, ill. speciális szakiskola	Összesen
1960/61	32 068	14 736	53 992	383	101 179
1970/71	31 221	30 251	81 974	231	143 677
1980/81	24 858	32 355	59 845	642	117 700
1990/91	36 334	47 605	81 788	2 087	167 814
1995/96	35 290	45 576	65 352	3 144	149 362
1996/97	36 143	46 772	58 822	2 798	144 535
1997/98	37 304	47 091	53 083	2 706	140 184
1998/99	38 394	48 474	39 665	1 356	127 889
1999/00	39 537	49 647	37 052	1 422	127 658
2001/02	42 050	50 343	34 210	1 983	128 586
2002/03	42 622	51 634	33 497	2 175	129 928
2003/04	43 130	49 725	33 531	2 505	128 891
2004/05	44 097	49 422	32 823	2 560	128 902
2005/06	46 252	49 979	33 276	2 684	132 191

Forrás: OKM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2005/2006
1 1997-ig a 0. és első évfolyamosok, 1997-től a 9. évfolyamosok száma. 1990/1991-től tartalmazza (visszaszámolva) a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 9. évfolyamos tanulóit is.

4.11. táblázat
A középfokon tanulók számának alakulása nappali tagozaton programonként, 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91–2004/05

Tanév	Gimnázium	Gimnázium kisgim- náziummal	Szakközép- iskola	Szakiskola**	Speciális szak- iskola***	Összes (kisgim- náziummal)
1960/61	108 258	–	47 269	136 453	737	292 717
1970/71	122 988	–	110 303	223 238	426	456 955
1980/81	89 400	–	113 838	166 740	1 119	371 097
1990/91	123 427	–	168 445	222 204	3 152	517 228
1991/92	130 378	134 139	178 973	221 720	4 112	538 944
1992/93	136 729	143 805	186 225	211 833	4 389	546 252
1993/94	138 198	150 163	192 388	198 859	5 395	546 805
1994/95	140 352	158 957	196 965	185 751	5 546	547 219
1995/96	140 884	164 203	208 415	172 599	5 367	550 584
1996/97	140 867	166 989	220 528	158 407	5 363	551 287
1997/98	141 402	169 107	227 243	143 911	5 260	545 521
1998/99	142 196	171 769	234 430	128 203	4 420	538 822
1999/00	145 210	175 492	241 369	117 038	4 642	538 541
2000/01*	149 500	178 500	239 300	120 330	5 200	543 330
2001/02	154 383	182 267	238 622	123 951	6 594	551 434
2002/03	158 664	186 508	239 793	123 341	7 200	556 842
2003/04	162 216	190 447	247 622	123 457	8 147	569 673
2004/05	165 182	193 366	245 302	123 403	8 369	570 440

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 alapján Garami Erika számításai
* A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
** A szakiskolai adatokban 2000-ig a szakmunkásképző, a gép- és gyorsíró, egészségügyi és egyéb szakiskolák együttes adatai szerepelnek. Az új rendszerű statisztikai rendszerben már csak szakiskolák szerepelnek (a korábban létező szakirányú szakiskolák ilyen formában már nem léteznek).
*** A speciális szakiskolai képzés alatt 2000 előtt is a gyógypedagógiai tantervű szakiskolákat (illetve az annak megfelelő oktatási formákat) értették.
Megjegyzés: Az adatok a gyógypedagógiai tanterv szerinti oktatásban tanulók adatait is tartalmazzák.

4.12. táblázat
A szakképzettséget szerzett fiatalok száma a különböző programok szerint nappali tagozaton, 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91 és 2005/06 között

Tanév	Szakközépiskolai és technikumi képzésben	Érettségihez nem kötött szakképzettséget szerzett*	Érettségihez kötött szakképzettséget szerzett**	Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzettséget szerzett
1960/61	8 504	34 890	–	–
1970/71	19 747	70 667	–	–
1980/81	23 215	49 232	–	–
1990/91	28 903	56 431	4 668	–
1991/92	29 649	60 501	6 292	–
1992/93	32 961	68 348	6 251	–
1993/94	37 556	66 063	7 248	–
1994/95	37 575	62 902	9 079	–
1995/96	39 063	57 057	10 177	–
1996/97	41 280	54 209	10 813	–
1997/98	42 913	46 868	10 126	–
1998/99	43 930	42 866	11 249	–
1999/00	41 936	38 992	11 255	–
2000/01*	40 000	n. a.	n. a.	554
2001/02	37 945	14 070	34 326	1 081
2002/03	36 062	25 303	30 047	1 776
2003/04	36 946	24 952	26 366	2 881
2004/05	39 617	25 260	27 132	4 008
2005/06	38 856	24 488	26 560	4 123

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2005/2006
* 1999/2000-ig szakmunkásvizsgát tett tanulók (a szakmunkásvizsgát tett felnőtt dolgozók számát nem tartalmazza) és szakiskolát eredményesen végzettek, 2001-től középiskolai végzettséghez nem kötött OKJ-szakmákban és a szakiskolában hagyományos szakmákban végzettek.
** 1999/2000-ig technikus képesítő vizsgát tettek, 2001-től középiskolai végzettséghez kötött OKJ-szakmákban szakmai vizsgát tettek és szakközépiskolában hagyományos szakmákban végzettek.
Megjegyzés: A 2000. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.

4.13. táblázat
Az alap- és a középfokú iskolarendszerű felnőttoktatás intézményei és tanulói 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91 és 2004/05 között

Tanév	Alapfok		Középfok			Felsőfok Tanulók száma
	Intézmények száma	Tanulók száma	Intézmények száma		Tanulók száma
			Önálló	Tagozat
1970/71	451	21 275			113 874	26 715
1980/81	307	25 627			130 332	37 109
1990/91	161	11 536	36	362	68 162	31 775
1991/92	153	11 724	36	340	66 204	31 499
1992/93	142	10 944	37	345	70 303	33 492
1993/94	112	8 982	35	344	76 335	39 320
1994/95	92	6 558	33	361	81 204	51 093
1995/96	82	5 205	31	349	75 891	62 589
1996/97	66	4 099	23	369	74 653	69 272
1997/98	58	3 165	24	377	78 292	97 789
1998/99	54	3 016	22	397	84 862	111 214
1999/00	57	3 146	22	400	88 462	128 048
2000/01	n. a.	2 940	n. a.	n. a.	92 770	143 413
2001/02	57	2 793	n. a.	n. a.	97 647	156 327
2002/03	60	2 785	n. a.	n. a.	96 599	178 181
2003/04	65	3 190	n. a.	n. a.	96 538	192 779
2004/05	69	2 766	n. a.	n. a.	93 826	196 008

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Alapfokú oktatás, 1990/91–1999/2000; OM Statisztikai tájékoztató, Középfokú oktatás, 1990/1991–1999/2000; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005

4.14. táblázat
Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten a nappali és a felnőttoktatásban, 2004/05

Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten a nappali és a felnőttoktatásban

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005

4.15. táblázat
Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten, csak nappali tagozaton, 2004/05

Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten, csak nappali tagozaton

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005

4.16. táblázat
A középfokú esti és levelező képzésben tanulók életkor szerinti megoszlása, 2001/02 és 2004/05

Forrás: OM 2001/2002. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.17. táblázat
A bölcsődei nevelés alapvető adatai, 1990 és 1997–2004

Év	Intézmények	Férőhelyek	100 férőhelyre jutó bölcsődések száma	Beíratott gyerek	Gondozók száma	Az egy gondozóra jutó gyerekek száma
1990	1 003	50 250	81	40 825	9 929	4,1
1997	559	26 956	114	30 762	5 580	5,5
1998	565	26 947	123	33 209	5 678	5,9
1999	549	26 071	122	31 983	5 548	5,8
2000	532	24 965	118	29 561	5 335	5,5
2002	523	24 078	119	28 847	5 394	5,3
2003	515	23 771	124	29 422	5 413	5,4
2004	527	23 911	128	30 333	5 418	5,6

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 1991 és 1998–2004

4.18. táblázat
Az óvodák alapadatai, 1990/91 és 2004/05 között

Megnevezés	1990/ 91	1998/ 99	1999/ 2000	2001/ 2002	2002/ 2003	2003/ 2004	2004/ 2005	Változás 2004/2005 (1990=100%)
3–5 éves népességből óvodás gyermek, %	85,5	86,5	87,8	86,4	87,8	86,9	86,8	101,5
Óvodák (feladatellátási helyek) száma	4 718	4701	4643	4633	4641	4611	4579	97,0
Férőhelyek száma, ezer fő	385,0	369,5	366,2	353,8	357,0	350,9	350,2	91,0
Pedagógusok száma, fő	33 635	32 235	31 653	32 327	31 550	31 392	30 633	91,0
Óvodás gyermekek száma, ezer fő	391,1	376,1	366,9	342,3	331,7	327,5	326,0	83,3
100 férőhelyre jutó gyermekek száma	102	101	100	97	93	93	93	91,2
Csoportok száma	16 161	15 784	15 479	15 502	15 016	14 794	14 640	90,6
Egy csoportra jutó gyerekszám	24,4	24,0	23,7	22,8	22,1	22,1	22,3	91,4
Egy pedagógusra jutó gyerekszám	11,6	10,9	11,6	10,6	10,5	10,4	10,6	91,4

Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv '98; Magyar statisztikai évkönyv 1999, 2001 és 2004; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2002/2003., 2003/2004., 2004/2005. évi kötetei

4.19. táblázat
Az óvodai nevelés részletes adatai, 2003/04 és 2004/05

Megnevezés		2003/04	2004/05
Intézmények (db)		3 507	3 405
Feladatellátási helyek (db)		4 611	4 579
Óvodás gyermek (fő)		327 508	325 999
	leányok (fő)	157 702	157 305
	gyógypedagógia nevelésben részesülők (fő)	1 489	1 429
Pedagógusok (fő)		31 392	30 704
Csoportok száma		14 794	14 640
	azonos életkorú	7 603	7 240
	vegyes életkorú	7 191	7 400
Csoportlétszám alapján csoportok száma
	10 főnél kisebb létszámú csoport	476	417
	11–20 fős csoport	4 114	3 709
	21–25 fős csoport	6 515	7 190
	26–30 fős csoport	3 220	2 984
	31–35 fős csoport	403	309
	36 és magasabb létszámú csoport	66	31
Férőhelyek		350 935	350 206
Férőhely-kihasználtság (%)		93,3%	93,1%
Csoportszobák		15 231	15 118
1 csoportra jutó gyermek		22,1	22,3
1 pedagógusra jutó gyermek		10,4	10,6
Félnapos óvodás		13 377	13 449
Étkező		306 826	310 119
Étkezők aránya (%)		93,7%	95,1%

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2003/2004. és 2004/2005. évi kötetei

4.20. táblázat
Az általános iskolai oktatás* alapvető adatai (nappali tagozaton), 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91 és 2005/06 között

Tanév	Feladatellátási helyek	Tanuló	Főállású pedagógus	Osztály	Osztályterem	Kezdő évfolyamos
1960/61	6 395	1 408 535	58 672	47 717	31 033	234 888
1970/71	5 602	1 144 070	65 892	44 877	33 052	144 424
1980/81	3 799	1 197 777	80 701	47 721	37 724	176 536
1990/91	3 723	1 166 076	96 791	52 675	49 842	129 920
1991/92	3 820	1 112 374	95 559	52 254	50 405	131 524
1992/93	3 901	1 071 727	94 980	51 932	50 979	135 349
1993/94	3 962	1 032 025	95 753	51 020	51 364	131 497
1994/95	4 010	1 001 709	96 141	50 578	51 957	132 031
1995/96	4 006	987 561	93 035	49 178	51 892	130 230
1996/97	3 965	976 423	89 792	48 184	51 533	130 689
1997/98	3 952	973 401	89 238	48 119	51 944	133 366
1998/99	3 931	973 326	89 570	48 314	52 489	131 763
1999/00	3 897	969 755	89 424	47 813	52 526	127 274
2000/01**	3 875	957 850	89 750	47 845	43 500	122 580
2001/02	3 852	944 244	90 294	47 865	43 195	117 648
2002/03	3 793	930 386	89 035	46 723	42 603	117 184
2003/04	3 748	909 769	89 784	46 006	42 051	108 447
2004/05	3 690	887 785	87 116	45 057	41 581	104 757
2005/06	3 614	859 315	85 469	43 649	40 980	101 157

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005
* A gyógypedagógiai képzéssel együtt. A tanulók és kezdő évfolyamos tanulók száma a nappali tagozatra vonatkozik, a pedagógusok, az osztályok, valamint az osztálytermek száma a nappali és felnőttoktatást is magában foglalja (a feladatellátási hely típusa szerint állnak rendelkezésre az adatok). 1999/00-ig osztályterem és szaktanterem adatai együtt szerepelnek, 2000/01-től csak osztályterem.
** A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.

4.21. táblázat
A nappali tagozatos általános iskolai oktatás területi alapadatai, 2002/03–2004/05

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi kötetei; valamint http://www.ksh.hu/ alapján Garami Erika számításai
* Nappali és felnőttoktatás.
Megjegyzés: A tanulók száma a nappali tagozatra vonatkozik, a pedagógusok és az osztályok száma a nappali és felnőttoktatást is magában foglalja (a feladatellátási hely típusa szerint állnak rendelkezésre az adatok).

4.22. táblázat
A fajlagosok alakulása az általános iskolai oktatásban*, 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91 és 2004/05 között

Tanév	Egy iskolára	Egy osztály- teremre	Egy osztályra	Egy pedagógusra	Egy osztály- teremre jutó osztályok száma	Egy pedagógusra, a napközis beosztásban dolgozók nélkül
	jutó tanulók száma
1960/61	220,3	45,4	29,5	24,0	1,5	n. a.
1970/71	204,2	34,6	25,5	17,4	1,4	n. a.
1980/81	315,3	31,8	25,1	14,8	1,3	n. a.
1990/91	313,2	23,4	22,4	12,0	1,1	15,3
1991/92	291,2	22,1	21,3	11,6	1,0	14,8
1992/93	274,7	21,0	20,6	11,3	1,0	14,2
1993/94	260,5	20,1	20,2	10,8	0,9	13,5
1994/95	249,8	19,3	19,8	10,4	0,9	13,1
1995/96	246,5	19,0	20,1	10,6	0,9	13,2
1996/67	246,3	18,9	20,3	10,9	0,9	13,5
1997/98	246,3	18,7	20,2	10,9	0,9	13,6
1998/99	247,6	18,5	20,1	10,9	0,9	13,6
1999/00	248,8	18,5	20,3	10,8	0,9	13,6
2000/01**	247,2	22,0	20,0	10,7	1,1	n. a.
2001/02	245,1	21,9	19,8	10,5	1,1	n. a.
2002/03	245,3	21,8	19,9	10,4	1,1	n. a.
2003/04	242,7	21,6	19,8	10,1	1,1	11,9
2004/05	240,6	21,3	19,7	10,2	1,1	11,9

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 alapján Garami Erika számításai
* A gyógypedagógiai képzéssel együtt. Iskola alatt a feladatellátási hely értendő. A tanulók száma a nappali tagozatra vonatkozik, a pedagógusok, az osztályok, valamint az osztálytermek száma a nappali és felnőttoktatásért is magában foglalja (a feladatellátási hely típusa szerint állnak rendelkezésre az adatok).
** A 2000/2001. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.

4.23. táblázat
Az általános iskolai oktatást (is) folytató intézmények főbb jellemzői iskolanagyság szerint, 1999/00, valamint 2001/02 és 2004/05 között

Forrás: OM 1999/2000. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Szalay Lászlóné számításai; OM 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.24. táblázat
A) Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2001/02

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002

B) Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2002/03

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2002/2003

C) Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2003/04

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2003/2004

D) Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2004/05

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005

4.25. táblázat
Az általános iskolai feladatellátási helyek első évfolyamán tanulók korcsoport szerinti összetétele, nappali tagozaton, 1991/92–1999/00 és 2001/02 és 2004/05 között (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

Tanév	6 évesnél fiatalabb	6 éves	7 éves	8 éves	9 éves és idősebb	Összesen
1991/92	6 645	103 377	13 938	1 804	494	126 258
1992/93	5 777	106 763	15 160	1 730	422	129 852
1993/94	4 463	102 959	16 115	1 734	408	125 679
1994/95	3 511	102 686	17 606	1 818	412	126 033
1995/96	2 699	99 851	18 867	1 795	785	123 997
1996/97	2 375	100 328	19 614	1 785	442	124 544
1997/98	2 297	101 846	20 630	1 954	487	127 214
1998/99	2 066	98 514	22 696	2 099	500	125 875
1999/00	1 612	94 257	22 983	2 077	495	121 424
2001/02*	–	28 795	74 868	7 509	972	112 144
2002/03	–	28 237	75 606	7 494	1 008	112 345
2003/04	–	25 228	70 670	7 143	979	104 020
2004/05	–	23 231	69 202	7 563	1 025	101 021

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Könyvesi Tibor számításai; OM 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
*Az új statisztikai adatfelvétel szerinti bontás. A lényeges eltérés oka, hogy korábban a tanévhez, illetve a beiskolázással kapcsolatos időpontokhoz volt igazítva a korév, jelenleg pedig naptári év szerint történik a felmérés.

4.26. táblázat
Az általános iskolai feladatellátási helyek* első évfolyamán tanulók életkori megoszlása, megyénként, 2001 és 2004 (%)

Régió/megye	2001			2004
	6 éves	7 éves	8 éves és idősebb	6 éves	7 éves	8 éves és idősebb
Közép-Magyarország
Budapest	23,5	69,0	7,5	22,3	70,6	7,1
Pest	26,5	65,0	8,5	25,0	66,6	8,5
Dél-Alföld
Bács-Kiskun	23,1	66,2	10,7	22,8	66,0	11,2
Csongrád	26,8	68,0	5,2	24,1	68,9	7,0
Békés	28,3	63,9	7,8	26,2	66,2	7,5
Észak-Magyarország
Borsod-Abaúj-Zemplén	24,9	62,5	12,6	19,6	65,5	14,9
Heves	22,1	68,5	9,4	20,3	68,1	11,5
Nógrád	24,5	62,9	12,6	24,4	62,0	13,6
Észak-Alföld
Hajdú-Bihar	23,4	65,9	10,7	21,5	67,5	11,1
Jász-Nagykun-Szolnok	27,7	63,1	9,2	23,2	65,8	11,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg	25,2	61,8	13,0	22,4	65,3	12,4
Dél-Dunántúl
Baranya	25,4	65,3	9,3	21,6	68,2	10,2
Tolna	22,1	66,7	11,2	16,6	71,7	11,7
Somogy	24,9	63,6	11,5	21,9	65,5	12,6
Közép-Dunántúl
Komárom-Esztergom	24,7	68,6	6,7	23,1	69,9	7,0
Fejér	25,8	65,7	8,5	23,3	66,4	10,3
Veszprém	25,1	68,3	6,6	20,3	71,0	8,7
Nyugat-Dunántúl
Győr-Moson-Sopron	24,8	68,1	7,1	23,9	70,0	6,1
Vas	24,9	66,2	8,9	20,9	71,1	8,0
Zala	25,9	66,9	7,2	24,6	66,6	8,9
Országos átlag	24,9	65,7	9,3	22,5	67,6	10,0

Forrás: OM 2001/2002. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* Nappali és felnőttoktatásban, gyógypedagógiai oktatással együtt.

4.27. táblázat
Tanév eleji létszám az általános iskolai évfolyamokon, nappali tagozaton 1990/91–1999/00 és 2001/02–2004/05 (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* 2000-ig benne vannak az általános iskolai létszámadatokban.

4.28. táblázat
Évfolyamismétlők aránya évfolyamonként az általános iskolai oktatásban, nappali tagozaton, 1990/91–1999/00 és 2001/02–2004/05(%) (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

Tanév	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.
1990/91	4,8	2,8	2,5	2,8	4,2	3,8	2,8	0,4	–	–
1991/92	4,5	2,6	2,3	2,5	4,2	3,6	2,8	0,5	–	–
1992/93	4,3	2,3	2,0	2,1	3,6	3,6	2,6	0,5	–	–
1993/94	4,5	2,1	1,8	1,9	3,3	3,2	2,6	0,4	–	–
1994/95	4,3	2,2	1,6	1,7	3,2	3,2	2,5	0,5	–	–
1995/96	4,0	1,9	1,6	1,7	3,1	3,2	2,4	0,5	–	–
1996/97	3,9	2,0	1,5	1,6	2,8	3,1	2,5	0,5	–	–
1997/98	3,9	1,9	1,5	1,7	2,9	3,0	2,5	0,6	1,0	0,6
1998/99	4,0	1,8	1,5	1,6	2,9	3,1	2,3	0,5	1,5	1,4
1999/00	3,9	1,9	1,4	1,5	2,8	2,9	2,4	0,5	5,9	0,3
2001/02	4,2	1,9	1,4	1,7	2,7	3,0	2,7	0,6	4,6	0,0
2002/03	4,1	1,9	1,5	1,3	2,9	2,9	2,8	0,7	–	–
2003/04	3,9	1,5	1,3	1,1	2,6	2,4	2,4	0,6	–	–
2004/05	3,9	1,6	1,2	1,0	2,7	2,4	2,7	0,6	–	–

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM 1999/2000., 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
Megjegyzés: Az évfolyamismétlőknek az adott évfolyamon részt vevőkhöz viszonyított aránya.

4.29. táblázat
Az évfolyamismétlők aránya megyénként az összes feladatellátási helyen*, 2001 és 2004 (%)

Megye	2001	2004
Bács-Kiskun	2,5	2,3
Baranya	2,8	2,2
Békés	1,7	1,5
Borsod-Abaúj-Zemplén	4,0	3,9
Budapest	1,9	1,6
Csongrád	1,8	1,6
Fejér	2,4	2,1
Győr-Moson-Sopron	1,8	1,8
Hajdú-Bihar	3,0	2,4
Heves	2,2	2,3
Jász-Nagykun-Szolnok	2,7	2,2
Komárom-Esztergom	2,5	2,6
Nógrád	3,1	3,1
Pest	2,4	2,0
Somogy	2,2	2,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg	3,3	2,9
Tolna	2,9	2,3
Vas	1,5	1,3
Veszprém	2,3	2,2
Zala	1,9	1,7
Országos átlag	2,5	2,2

Forrás: OM 2001/2002. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* Nappali és felnőttoktatásban, gyógypedagógiai oktatással együtt.

4.30. táblázat
Az általános iskola 8. évfolyama után a középfokú intézményekbe 1., 2. és 3. helyen történő jelentkezések száma, valamint azoknak a programoknak a megoszlása, ahova végül is felvették a jelentkezőket, 2004

Jelentkezés programtípusa	1. helyen	2. helyen	3. helyen	Felvették
	jelentkezett
4 évfolyamos gimnázium	35 984	32 828	28 699	30 863
Szakközépiskola	45 681	41 029	36 100	42 128
Szakiskola	23 505	25 471	20 120	24 623
Nem vették fel első körben	–	–	–	7 556
Összesen	105 170	99 328	84 919	105 170

Forrás: KIFIR 2004. évi adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.31. táblázat
A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995, 1999, 2002 és 2005 (%)

A középiskolába lépés ideje	1995	1999	2002	2005
4. osztály után	10	7	5	5
6. osztály után	16	16	18	20
8. osztály után	46	61	65	61
10. osztály után	9	7	0	0
18 éves koráig járjon egy iskolába	7	1	6	7
Nem tudja	12	8	7	7

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1995, 1999, 2002 és 2005
A feltett kérdés: „Véleménye szerint ideális esetben hány éves korban kellene a gyerekeknek általános iskolából középiskolába menniük?”

4.32. táblázat
A jobb képességű tanulóknak a szerkezetváltó gimnáziumokba való továbblépésének támogatottsága a közvéleményben legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005

Vélemény	Max. 8 általános	Szakmunkás	Érettségi	Felsőfok	Összesen
Nem tudja	20	7	9	8	13
Inkább támogatja	36	61	63	63	52
Inkább ellenzi	44	31	28	28	35
Összesen	100	100	100	100	100

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 2005
A feltett kérdés: „Néhány éve lehetőség van arra, hogy a jobb képességű tanulók 10-12 éves korban átmenjenek az általános iskolából a középiskolába (6/8 osztályos gimnázium). Van aki támogatja, és van aki ellenzi ezt. Ön személy szerint inkább támogatja, vagy inkább ellenzi ezt a megoldást?”

4.33. táblázat
A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni, 1999, 2002 és 2005 (%)

A középfokú képzés típusa	1999	2002	2005
Gimnázium	19	23	21
Szakközépiskola	44	50	43
Szakiskola	8	10	20
Nincs jelentősége	19	12	11
Nem tudja	10	5	5

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1999, 2002 és 2005
A feltett kérdés: „Ön szerint milyen típusú iskolába érdemes leginkább továbbtanulniuk ma a gyerekeknek?”

4.34. táblázat
Továbbtanulási preferenciák településtípus szerint a közvéleményben, 2005

Továbbtanulási irányok	Település típusa				Összesen
	Budapest	Megyei jogú város	Egyéb város	Község, tanya
Nem tudja megítélni	6,3	5,4	6,9	2,4	4,9
Gimnáziumban	29,3	32,2	13,1	16,0	20,7
Szakközépiskolában	42,5	42,9	46,9	41,3	43,3
Szakiskolában	13,8	10,7	20,7	26,9	19,8
Nincs jelentősége annak, hogy ki milyen iskolában tanul	7,5	8,3	12,0	12,8	10,8
Nem volt válasz	0,6	0,5	0,4	0,5	0,5
Összesen (%)	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0
Összesen (N)	174	205	275	368	1022

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 2005
A feltett kérdés: „Ön szerint milyen típusú iskolába érdemes leginkább továbbtanulniuk ma a gyerekeknek?”

4.35. táblázat
Továbbtanulási preferenciák a közvéleményben a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005

Továbbtanulási irányok	Max. általános iskola	Szakiskola	Középiskola	Felsőfok
Nem tudja megítélni	4,6	5,0	5,4	5,5
Gimnáziumban	12,4	18,4	28,5	33,8
Szakközépiskolában	36,2	47,5	47,7	49,7
Szakiskolában	32,5	18,0	9,0	4,8
Nincs jelentősége	13,6	11,1	9,0	5,5
Nem volt válasz	0,7	0,0	0,4	0,7
Összesen (%)	100,0	100,0	100,0	100,0

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 2005
A feltett kérdés: „Ön szerint milyen típusú iskolába érdemes leginkább továbbtanulniuk ma a gyerekeknek?”

4.36. táblázat
Óvodások, tanulók és hallgatók létszámának megoszlása fenntartók szerint, 2004/2005 (%)

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005

4.37. táblázat
Az osztályok száma programonként a középfokú oktatásban, nappali tagozaton 1960/61, 1970/71, 1980/81, 1985/86–1999/00, valamint 2001/02–2004/05 (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

Tanév	Gimn- ázium	Kisgim- náziumi osztá- lyok száma	Összes osztály	Szak- közép- iskola	Szak- mun- kás- képző, szak- iskola	Gép- és gyorsíró iskola*	Egész- ségügyi szak- iskola*	Speciális szak- iskola**	Össze- sen
1960/61	3 151	–	3 151	1 334	–	–		–	4 485
1970/71	3 702	–	3 702	3 228	7 530	–		–	14 460
1980/81	2 930	–	2 930	3 678	5 529	280		–	12 417
1985/86	3 331	–		4 101	6 309	276	160	–	14 177
1986/87	3 379	–		4 187	6 312	275	158	–	14 311
1987/88	3 463	–		4 312	6 367	268	162	–	14 572
1988/89	3 568	–		4 515	6 564	266	169	–	15 082
1989/90	3 793	–		5 037	6 909	242	191	–	16 172
1990/91	3 988	–		5 457	7 199	220	196	23	17 083
1991/92	4 211	125	4 336	5 874	7 036	201	195	238	17 755
1992/93	4 409	233	4 642	6 201	6 648	161	166	589	18 174
1993/94	4 476	408	4 884	6 497	6 182	131	134	747	18 167
1994/95	4 579	648	5 227	6 771	5 824	125	115	743	18 157
1995/96	4 662	809	5 471	7 292	5 490	103	72	644	18 263
1996/97	4 800	897	5 697	7 720	5 088	81	41	533	18 213
1997/98	4 866	961	5 827	8 016	4 767	54	31	478	18 212
1998/99	4 956	1 031	5 987	8 355	4 044	35	16	339	18 745
1999/00	5 064	1 047	6 111	8 671	4 012	26	14	313	18 100
2001/02	5 446	964	6 410	8 873	4 816			559	20 568
2002/03	5 487	938	6 425	8 877	4 684			574	20 560
2003/04	5 619	952	6 571	9 329	4 723			638	21 261
2004/05	5 741	953	6 694	9 347	4 823			657	21 521

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 1999/2000; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005; OM 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* Az egészségügyi szakiskolák 1975-től, a gép- és gyorsíró iskolák 1976-tól tartoznak az oktatási rendszer intézményei közé.
** 2000/01-ig épek, attól kezdve nem épek részére.
Megjegyzés: Mivel a speciális szakiskolai képzés egésze gyógypedagógiai tanterv szerint történik, ezért ebben a programtípusban az osztályok összes számát vettük figyelembe.

4.38. táblázat
A középfokú oktatásban tanító (főállású) pedagógusok száma programonként, nappali tagozaton (gyógypedagógiai oktatás nélkül), 1960/61, 1970/71, 1980/81, 1985/86–1999/00, valamint 2002/03 és 2004/05 között

Tanév	Gimná- zium	Szakközép- iskola	Szak- munkás- képző, szakiskola	Gép- és gyorsíró szakiskola	Egészség- ügyi szakiskola	Speciális szakiskola épek részére*	Össze- sen
1960/61	5 855	2 923	3 584	–			12 362
1970/71	7 037	6 405	8 487	–			21 929
1980/81	6 639	8 821	10 673	623			26 756
1985/86	7 923	9 976	11 505	236	385	–	30 025
1986/87	8 286	10 241	11 591	253	383	–	30 754
1987/88	8 646	10 538	11 651	258	404	–	31 497
1988/89	9 103	10 981	11 745	288	434	–	32 551
1989/90	9 656	11 769	12 044	303	504	–	34 276
1990/91	10 246	12 656	12 060	221	498	n.a.	35 681
1991/92	10 732	13 285	11 766	215	441	261	36 700
1992/93	11 290	13 983	11 451	181	369	505	37 779
1993/94	11 959	14 862	11 251	173	325	760	39 330
1994/95	12 578	15 338	10 939	153	281	871	40 160
1995/96	12 912	15 772	10 284	136	183	796	40 083
1996/97	13 133	16 329	9 223	126	109	706	39 626
1997/98	13 451	16 829	8 641	76	45	577	39 619
1998/99	13 786	17 567	8 213	62	24	478	40 130
1999/00	14 155	18 162	7 919	32	20	379	40 667
2002/03	16 169	18 195	8 222	880			43 466
2003/04	16 563	19 470	8 352	609			44 994
2004/05	16 054	18 529	8 066	984			43 633

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 1999/2000., 2001/2002. és 2002/2003. évi kötetei, valamint OM 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* Mivel a speciális szakiskoláknál a tanulók gyógypedagógiai tanterv szerint tanulnak, a pedagógusok száma értelemszerűen az oktatás egészére vonatkozik.

4.39. táblázat
Az egy osztályra és egy pedagógusra jutó tanulók száma középfokon, programonként, (az 5–8. évfolyamokon zajló gimnáziumi programmal együtt) nappali tagozaton (gyógypedagógiai oktatás nélkül), 1960/61, 1970/71, 1980/81, 1985/86–1999/00, valamint 2002/03 és 2004/05 között

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 1999/2000, valamint OM 2002/2003 és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
Megjegyzés: A tanulók, az osztályok és a pedagógusok száma is a nappali tagozatos, nem gyógypedagógiai tanterv szerinti adatokat foglalja magában. A speciális szakiskoláknál értelemszerűen a tanulók gyógypedagógiai tanterv szerint tanulnak, tehát az osztályok és a pedagógusok száma is az oktatás egészére vonatkozik.

4.40. táblázat
Szakiskolai tanműhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91 és 2004/05 között

Tanműhely	Iskolai		Iskolán kívüli		Összesen
	db	%	db	%	db	%
1990/91	17 885	26	52 338	75	70 223	100
1993/94	32 269	48	35 237	52	67 506	100
1997/98	36 779	59	25 685	41	62 464	100
1999/00	33 264	64	18 887	36	52 151	100
2001/02	27 025	50,3	26 712	49,7	53 737	100
2002/03	27 832	52,4	25 270	47,6	53 102	100
2003/04	26 597	50,8	25 757	49,2	52 354	100
2004/05	26 885	51,8	25 049	48,2	51 934	100

Forrás: Benedek, 1999; OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Középfokú oktatás 1999/2000; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Mártonfi György számításai; OM 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.41. táblázat
A)
A nappali tagozatos tanulók megoszlása a gyakorlati képzés helyszíne és formája szerint, 2001/02

Tanulók száma	Szakközép- iskola	Szakiskola	Speciális szakiskola
Csak iskolai tanműhelyben, csoportos formában	45 938	27 025	2 062
Csak iskolai tanműhelyben, %	73,1	39,8	62,6
Csak iskolán kívüli tanműhelyben, csoportos formában	862	8 462	786
Csak iskolán kívüli egyéb munkahelyen, csoportos formában	2 678	4 420	168
Csak iskolán kívül, nem csoportos formában	4 041	13 830	141
Csak iskolán kívül összesen	7 581	26 712	1 095
Csak iskolán kívül összesen, %	12,1	39,4	33,3
Iskolai és iskolán kívüli tanműhelyi képzési helyen, csoportos formában	3 651	7 443	79
Iskolai tanműhelyi képzési helyen és iskolán kívüli egyéb formában	5 665	6 655	56
Részben iskolában, részben iskolán kívül – összesen	9 316	14 098	135
Részben iskolában, részben iskolán kívül – összesen, %	14,8	20,8	4,1
Mindösszesen	62 835	67 835	3 292
Mindösszesen, %	100,0	100,0	100,0

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Mártonfi György számításai

B)
A nappali tagozatos tanulók megoszlása a gyakorlati képzés helyszíne és formája szerint, 2004/05

Tanulók száma	Szakközép- iskola	Szakiskola	Speciális szakiskola
Csak iskolai tanműhelyben, csoportos formában	41 682	26 885	2 685
Csak iskolai tanműhelyben, %	62,0	39,9	65,6
Csak iskolán kívüli tanműhelyben, csoportos formában	1 436	8 261	743
Csak iskolán kívüli egyéb munkahelyen, csoportos formában	1 358	3 245	230
Csak iskolán kívül, nem csoportos formában	4 609	13 543	70
Csak iskolán kívül összesen	7 403	25 049	1 043
Csak iskolán kívül összesen, %	11,0	37,2	25,5
Iskolai és iskolán kívüli tanműhelyi képzési helyen, csoportos formában	4 271	4 867	173
Iskolai tanműhelyi képzési helyen és iskolán kívüli egyéb formában	6 106	9 793	60
Részben iskolában, részben iskolán kívül – összesen	10 377	14 660	233
Részben iskolában, részben iskolán kívül – összesen, %	15,4	21,8	5,7
Egyéb formában (iskolai környezetben csoportos vagy nem csoportos formában)	7 771	795	129
Egyéb formában, %	11,6	1,2	3,2
Mindösszesen	67 233	67 389	4 090
Mindösszesen, %	100,0	100,0	100,0

Forrás: OM 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.42. táblázat
A tanulók beiskolázásánál érvényesített szempontok a felső középfokú oktatásban az igazgatók válaszai alapján az OECD-országokban, 2001 (%) (tanulólétszám-arányosan)

Forrás: ISUSS adatbázis, 2003
1 Belgiumban (flamand) a beiskolázási politika inkább az alsó, mint a felső középfokú oktatáshoz kapcsolódik. A legtöbb esetben az intézménybe a tanulók az alsó középfokú oktatás kezdetén nyernek felvételt.
Magyarázat: a = a kategória nem alkalmazható; n = nulla vagy elhanyagolható.

4.43. táblázat
Évfolyamismétlők aránya a különböző középfokú programok adott évfolyamán tanulók százalékában, nappali tagozaton, 1999/00, valamint 2001/02 és 2004/05 között (%) (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

Tanév/Képzési forma		9.	10.	11.	12.
		évfolyam
1999/00
	Gimnázium	2,5	1,8	1,3	0,3
	Szakközépiskola	5,6	3,6	3,5	1,3
	Szakmunkásképző/Szakiskola	10,6	2,5	2,5	0,8
2001/02
	Gimnázium	2,6	1,8	1,4	0,4
	Szakközépiskola	6,4	4,4	3,7	1,0
	Szakmunkásképző/Szakiskola	11,6	4,2	3,2	0,8
2002/03
	Gimnázium	2,7	1,9	1,3	0,3
	Szakközépiskola	6,8	5,2	3,7	1,2
	Szakmunkásképző/Szakiskola	11,7	4,1	3,9	1,8
2003/04
	Gimnázium	2,6	1,9	1,3	0,3
	Szakközépiskola	7,7	5,5	3,8	1,5
	Szakmunkásképző/Szakiskola	12,8	4,8	4,3	1,8
2004/05
	Gimnázium	2,2	1,5	1,0	0,2
	Szakközépiskola	7,3	5,1	3,9	1,0
	Szakmunkásképző/Szakiskola	12,2	4,7	3,8	1,7

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Középfokú oktatás, 1999/2000; OM 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.44. táblázat
Emelt szintű érettségi szervezésének gyakorisága a középfokú képzésben tantárgyanként az iskolaigazgatók válaszai szerint, 2005 (%)

Tantárgyak	Gimnáziumi képzés	Szakközépiskolai képzés	Átlag
Biológia	90,9	37,0	60,0
Emberismeret és etika	5,5	0,7	3,2
Ének-zene	22,0	1,4	9,9
Fizika	74,5	42,3	54,8
Földrajz	58,2	23,9	40,6
Informatika/ könyvtárismeret	63,6	54,3	58,4
Kémia	70,0	15,9	37,5
Magyar nyelv és irodalom	97,3	76,1	83,8
Matematika	94,5	80,4	83,8
Művelődéstörténet / filozófia	5,5	0,7	2,5
Rajz	29,1	3,6	14,9
Testnevelés és sport	16,4	10,9	12,1
Történelem	98,2	76,1	83,8
Angol	95,5	80,4	84,4
Német	88,2	76,1	79,0
Francia	32,1	8,7	16,6
Olasz	21,8	2,2	10,5
Latin	7,3	–	3,5
Nemzetiségi nyelvek	2,8	2,2	3,2
Egyéb nyelvek	11,2	3,6	6,4
Egyéb tantárgyból 1	12,1	41,3	26,6
Egyéb tantárgyból 2	5,6	17,4	10,6
Egyéb tantárgyból 3	–	7,2	3,2

Forrás: Az iskolai eredményesség vizsgálata, 2005
A feltett kérdés: „A 2004/2005-ös tanévtől a középiskolás tanulók két szinten tehetnek érettségi vizsgát. Helyi tantervükben mely tantárgyakból vállaltak emelt szintű érettségire való felkészítést?”

4.45. táblázat
Azon középfokú intézmények aránya, amelyek emelt szintű érettségire felkészítőre máshonnan fogadtak diákot vagy diákjukat küldték, 2005 (%)

Megnevezés	Gimnáziumi képzés	Szakközépiskolai képzés	Átlag
Nem fogadtak és nem küldtek	64,2	71,5	70,3
Igen, küldtek is és fogadtak is	14,7	12,4	11,5
Csak küldtek	5,5	6,6	7,7
Csak fogadtak	15,6	9,5	10,2
Nem tudja	–	–	0,3
Együtt	100,0	100,0	100,0

Forrás: Az iskolai eredményesség vizsgálata, 2005.
A feltett kérdés: „Előfordult-e, hogy emelt szintű érettségire felkészítő programjukra máshonnan fogadtak diákot, vagy diákjukat másik intézmény ilyen jellegű programjára küldték?”

4.46. táblázat
Az érettségizettek és felvételizők összefoglaló adatai, 1990–2004 (ezer fő)

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv. 1990–2001; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005; OM Statisztikai tájékoztató, Felsőoktatás 2004/2005
* A 2000. tanévre vonatkozó adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
** A 18 éves népesség számát 2002-től a 2001. évi népszámlálás alapján számoltuk.
*** A 18–22 éves népesség számát 2002-től a 2001. évi népszámlálás alapján számoltuk.

4.47. táblázat
A felsőfokú oktatásba és a felsőfokú szakképzésbe kerülők száma, 2005

Hallgatók	Felsőfokú szakképzés	Felsőfokú oktatás
Nappali hallgató	4 223	58 303
Esti hallgató	67	1 607
Levelező hallgató	1 204	34 676
Középiskolai felsőfokú szakképzésbe beiratkozók*	9 000	9 000
Összesen	14 494	103 586
Az összes hallgató arányában (%)	14,0	100,0

Forrás: Sediviné, 2006 és[online:] {http://www.om.hu/letolt/statisztika/statisztika_elozetes_051215.xls}

* Becsült adat.

4.48. táblázat
Képzésenkénti indítási engedélyek száma a felsőfokú szakképzésben, 1997–2004

Képzés neve	Szakma- csoport száma	Szakterület	Közép- iskola	Felső- oktatási intézmény	Összesen
Számviteli szakügyintéző	15	Gazdasági szolgáltatási	75	11	86
Pénzügyi szakügyintéző	15	Gazdasági szolgáltatási	69	11	80
Idegenforgalmi szakmenedzser	18	Gazdasági szolgáltatási	60	15	75
Kereskedelmi szakmenedzser	17	Gazdasági szolgáltatási	42	7	49
Informatikai statisztikus és gazdasági tervező	7	Műszaki	33	14	47
Banki szakügyintéző	15	Gazdasági szolgáltatási	34	6	40
Intézményi kommunikátor	4	Humán	28	11	39
Jogi asszisztens	16	Gazdasági szolgáltatási	34	2	36
Gazdálkodási menedzserasszisztens	15	Gazdasági szolgáltatási	25	6	31
Műszaki informatikai mérnökasszisztens	7	Műszaki	22	5	27
Villamos mérnökasszisztens	6	Műszaki	20	4	24
Logisztikai műszaki menedzserasszisztens	17	Gazdasági szolgáltatási	14	9	23
Gépipari mérnökasszisztens	5	Műszaki	17	6	23
Vendéglátó szakmenedzser	18	Gazdasági szolgáltatási	14	7	21
Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens	20	Agrár	14	4	18
Élelmiszeripari menedzser	21	Agrár	13	2	15
Ifjúságsegítő	3	Humán	3	10	13
Hulladékgazdálkodási technológus	20	Agrár	7	5	12
Projektmenedzserasszisztens	15	Gazdasági szolgáltatási	8	4	12
Kis- és középvállalkozási menedzser	15	Gazdasági szolgáltatási	9	3	12
Könnyűipari mérnökasszisztens	10	Műszaki	11	1	12
Szülésznő	1	Humán	6	5	11
Európai uniós üzleti szakügyintéző	17	Gazdasági szolgáltatási	10	1	11
Reklámszervező szakmenedzser	17	Gazdasági szolgáltatási	6	4	10
Médiatechnológus asszisztens	3	Humán	4	5	9
Mezőgazdasági menedzserasszisztens	20	Agrár	4	5	9
Titkárságvezető	16	Gazdasági szolgáltatási	6	3	9
Külgazdasági üzletkötő	17	Gazdasági szolgáltatási	8	1	9
Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző	17	Gazdasági szolgáltatási	8	1	9
Csecsemő- és kisgyermeknevelő, -gondozó	2	Humán	2	4	6
Faipari termelésszervező	17	Gazdasági szolgáltatási	5	1	6
Képzési szakasszisztens	3	Humán	1	4	5
Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens	1	Humán	2	3	5
Üzletviteli szakmenedzser	17	Gazdasági szolgáltatási	2	3	5
Vadgazdálkodási technológus	20	Agrár	3	2	5
Vegyészmérnök asszisztens	8	Műszaki	3	1	4
Moderátor	4	Humán	2	1	3
Sajtótechnikus	4	Humán	2	1	3
Sportkommunikátor	4	Humán	2	1	3
Gazdasági idegen nyelvi levelező	16	Gazdasági szolgáltatási		3	3
Televízióműsor-gyártó	6	Műszaki		3	3
Baromfitenyésztő és -termék-előállító technológus	20	Agrár	1	1	2
Energetikai mérnökasszisztens	6	Műszaki	1	1	2
Terméktervező műszaki menedzserasszisztens	17	Gazdasági szolgáltatási	1	1	2
Vegyipari-gépészmérnök asszisztens	5	Műszaki	1	1	2
Gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és feldolgozó	20	Agrár		2	2
Mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens	20	Agrár		2	2
Orvos diagnosztikai laboratóriumi technológus	1	Humán		2	2
Kohómérnök asszisztens	5	Műszaki		1	1
Ménesgazda	20	Agrár		1	1
Mezőgazdasági laboratóriumi szakasszisztens	20	Agrár		1	1
Növénytermesztő és növényvédő technológus	20	Agrár		1	1
Vállalkozási szakügyintéző	15	Gazdasági szolgáltatási		1	1
Épített környezetmérnök-asszisztens	9	Műszaki			0
Felületvédelmi technológus	8	Műszaki			0
Sertéstenyésztő és -termék-előállító technológus	20	Agrár			0
Telekommunikációs asszisztens	6	Műszaki			0
Vegyipari méréstechnológus	8	Műszaki			0

Forrás: Sediviné, 2006

4.49. táblázat
A felsőfokú oktatás főbb mutatói, 1990/91 és 1996/97–2004/05

Tanév	Intéz- mények (db)	Oktatók (fő)	Nappali tagozatos hallgató*	Első évfo- lyamos	Kül- földi	Ösztöndíjas és egyéb jutatásban részesül	Diák- otthonban lakik	Egy oktatóra jutó hallgató (fő)
			(ezer fő)			(%)
1990/91	77	17 302	76,6	22,7	3,3	98,9	46,8	4,4
1996/97	89	19 329	142,1	44,7	6,4	99,2	32,1	7,3
1997/98	90	19 716	152,9	45,7	6,6	97,2	29,5	7,8
1998/99	89	21 323	163,2	48,9	7,0	96,3	28,0	7,7
1999/00	89	21 138	171,5	51,6	7,7	n. a.	26,5	8,1
2000/01	62	22 873	183,9	52,6	7,8	n. a.	27,4	8,0
2001/02	65	22 863	193,0	56,7	8,1	n. a.	25,5	8,4
2002/03	66	23 151	203,4	57,7	8,2	n. a.	24,6	8,8
2003/04	68	23 288	216,3	n. a.	12,9	n. a.	51,0	9,3
2004/05	69	23 787	225,5	n. a.	13,6	n. a.	49,7	9,5

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 1998–2001 ; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2003/2004. és 2004/2005. évi kötetei
* Akkreditált felsőfokú szakképzéssel együtt.

4.50. táblázat
A felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma tagozatok szerint, egyetemi és főiskolai képzés, 1986/87–2004/05

Tanév	Nappali	Esti	Levelező*	Összes
1986/87	64 855	6 040	27 610	98 505
1987/88	66 697	5 851	26 477	99 025
1988/89	71 689	5 540	25 812	103 041
1989/90	72 381	5 255	23 232	100 868
1990/91	76 601	4 737	21 049	102 387
1991/92	83 191	4 372	19 516	107 079
1992/93	92 328	4 298	20 834	117 460
1993/94	103 713	4 640	25 603	133 956
1994/95	116 370	5 453	32 837	154 660
1995/96	129 541	5 764	44 260	179 565
1996/97	142 113	5 750	51 169	199 032
1997/98	152 889	6 538	74 230	233 657
1998/99	163 100	6 866	88 349	258 315
1999/00	171 612	7 861	99 524	278 997
2000/01	176 046	8 625	110 369	295 040
2001/02	184 071	9 665	119 502	313 238
2002/03	203 379	13 031	165 150	381 560
2003/04	216 296	12 950	179 829	409 075
2004/05	225 512	11 656	184 352	421 520

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Felsőoktatás 2001/2002; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2003/2004. és 2004/2005. évi kötetei
* Távoktatással együtt.

4.51. táblázat
A felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezők és felvettek 2003-ban és 2005-ben

Megnevezés		2003				2005
		Jelentkezők		Felvettek		Jelentkezők		Felvettek
		fő	%	fő	%	fő	%	fő	%
Összesen		159 865		106 024		149 828		102 959
Ebből:
	Alapképzés, nappali	84 857	53,1	50 561	47,7	90 600	60,5	51 194	49,7
	Egyéb képzés	75 008	46,7	55 463	52,3	59 228	39,5	51 765	50,3
Ebből:
	Államilag finanszírozott képzés	103 186	64,5	55 162	52,0	114 007	76,1	60 027	58,3
	Költségtérítéses	56 679	35,5	50 862	48,0	35 821	23,9	42 932	41,7

Forrás: [online:] {http://www.felvi.hu/statisztika/statisztikak.ofi?mfa_id=4&stat=1&s1=1&s2=1&s3=1}

4.52. táblázat
A felsőoktatási intézmények legnépszerűbb szakai, 2003 és 2005

2003				2005
Sor- rend	Szak	Képzés szintje	Jelent- kezők száma (fő)	Sor- rend	Szak	Képzés szintje	Jelent- kezők száma (fő)
1.	közgazdasági	egyetemi	4 828	1.	közgazdasági	egyetemi	4 063
2.	gazdálkodási	főiskolai	4 299	2.	jogász	egyetemi	3 980
3.	jogász	egyetemi	3 964	3.	idegenforgalmi és szálloda	főiskolai	3 746
4.	idegenforgalmi és szálloda	főiskolai	3 488	4.	pszichológia	egyetemi	3 434
5.	műszaki informatikai	főiskolai	2 296	5.	gazdálkodási	főiskolai	3 312
6.	kommunikáció	főiskolai	2 220	6.	kommunikáció	főiskolai	2 623
7.	angol nyelv és irodalom	egyetemi	2 188	7.	kommunikáció	egyetemi	2 584
8.	pszichológia	egyetemi	2 143	8.	mérnök informatikus	BSc	2 423
9.	magyar nyelv és irodalom	egyetemi	2 070	9.	művelődés- szervező	főiskolai	2 390
10.	történelem	egyetemi	2 029	10.	magyar nyelv és irodalom	egyetemi	2 357
11.	művelődés- szervező	főiskolai	1 964	11.	általános orvostudományi	egyetemi	2 340
12.	tanító	főiskolai	1 872	12.	történelem	egyetemi	2 338
13.	általános orvostudományi	egyetemi	1 696	13.	angol nyelv és irodalom	egyetemi	1 666
14.	kommunikáció	egyetemi	1 673	14.	nemzetközi tanulmányok	egyetemi	1 567
15.	műszaki informatikai	egyetemi	1 562	15.	gépészmérnöki	BSc	1 505
16.	kereskedelmi	főiskolai	1 538	16.	villamosmérnöki	BSc	1 430
17.	igazgatásszervező	főiskolai	1 307	17.	bűnügyi	főiskolai	1 292
18.	vendéglátó és szálloda	főiskolai	1 278	18.	vendéglátó és szálloda	főiskolai	1 273
19.	német nyelv és irodalom	egyetemi	1 143	19.	tanító	főiskolai	1 215
20.	nemzetközi tanulmányok	egyetemi	1 134	20.	műszaki menedzser	egyetemi	1 120

Forrás: [online:] {http://www.felvi.hu/}

4.53. táblázat
A nem dolgozó és nem tanuló 20–24 évesek aránya Magyarországon és az OECD-országokban, 2000 és 2003 (%)

Év/Ország		Tanuló	Foglalkoztatott	Munkanélküli	Inaktív	Összesen
2000
	Magyarország	34,8	45	5,5	14,7	100
	OECD-országok	37,2	46,5	6,9	9,4	100
2003
	Magyarország	40,5	39,6	6,4	13,5	100
	OECD-országok	38,6	44,7	7,5	8,8	99,6

Forrás: Education at a Glance, 2003 és 2005

4.54. táblázat
Egyes státusok előfordulása az 1998-ban, illetve az 1999-ben felsőfokú oktatási intézményben végzett fiatalok körében, a végzést követő öt év alatt (%)

A végzettség szakterülete	Foglal- koz- tatott	Munka- nélküli	A munka- nélkü- liség átlagos aránya az öt év alatt	A munka- nélkü- liek munka- nélküli- ségének átlagos hossza (hónap)	Nem dolgozó nappali tago- Zatos diák	A nappali tago- zaton való tanulás aránya az öt év alatt	A nappali tago- zaton tanulók tanu- lásának átlagos hossza (hónap)
Férfiak
Agrár	98,2	26,1	5,7	13,1	10,7	4,5	25,2
Bölcsész, művészeti	96,6	15,5	4,5	17,4	17,2	8,8	30,7
Idegen nyelv	–	–	–		–	–
Pedagógus	98,0	18,0	2,8	9,3	10,0	4,3	25,8
Informatikai	100,0	7,3	1,4	11,5	8,3	2,4	17,3
Műszaki	98,3	12,1	1,8	8,9	12,1	5,2	25,8
Egészségügyi	98,2	8,8	3,3	22,5	10,5	4,4	25,1
Jogi, igazgatási	–	–	–		–	–
Közgazdasági	98,9	9,4	1,0	6,4	11,6	5,5	28,4
Természettudományi	97,6	14,3	2,8	11,7	15,5	6,4	24,8
Összesen	97,9	14,4	2,8	11,7	12,2	5,5	27,0
Nők
Agrár	97,4	29,4	7,1	14,5	17,0	6,2	21,9
Bölcsész, művészeti	96,2	18,0	3,5	11,7	14,2	5,0	21,1
Idegen nyelv	97,0	11,8	1,7	8,6	15,2	5,8	22,9
Pedagógus	98,2	14,7	2,4	9,8	5,3	2,0	22,6
Informatikai	–	–	–		–	–
Műszaki	98,3	13,3	2,6	11,7	8,7	3,8	26,2
Egészségügyi	98,9	2,8	0,2	4,3	4,0	2,1	31,5
Jogi, igazgatási	95,6	7,8	1,8	13,8	14,4	4,5	18,8
Közgazdasági	96,9	12,1	2,1	10,4	12,1	4,4	21,8
Természettudományi	97,1	13,5	2,1	9,3	17,0	9,5	33,5
Összesen	97,3	14,8	2,8	11,4	11,4	4,5	23,7

Forrás: Galasi–Nagy, 2004 alapján Györgyi Zoltán számításai

4.55. táblázat
Jelentősebb szakmai mobilitási programok résztvevői, 2002–2004

Célcsoport	A program neve	Hivatkozott időszak	A résztvevők száma
Tanulók – közoktatás	Socrates/Comenius	2002-es pályázati év	992
Tanulók – szakképzés – szakmai gyakorlat	Leonardo da Vinci	2004-es pályázati év	805
Összesen			1 797
Tanárok – közoktatás – továbbképzés	Socrates/Comenius	2002-es pályázati év	126
Tanárok – közoktatás – továbbképzés	Európa Tanács Tanár-továbbképzési programja	2003-as pályázati év	40
Tanárok – közoktatás – továbbképzés	Világ-Nyelv	2003-as pályázati év	24
Tanárok – közoktatás – együttműködési projekt keretében	Socrates/Comenius	2002-es pályázati év	1 064
Oktatók – szakképzés	Leonardo da Vinci	2004-es pályázati év	179
Tanárok/oktatók – közoktatás/szakképzés – projekt előkészítő látogatás	Socrates/Comenius és LdV-hez kapcsolódó előkészítő látogatások	2002-es pályázati év	107
Összesen			1 540
Felsőoktatás – hallgatók – részképzés	Socrates/Erasmus	2003-as pályázati év	2 059
Felsőoktatás – hallgatók – részképzés	CEEPUS	2002/2003-as tanév	339
Felsőoktatás – hallgatók – részképzés	Világ-Nyelv	2003-as pályázati év	55
Felsőoktatás – hallgatók – szakmai gyakorlat	Leonardo da Vinci	2004-es pályázati év	282
Felsőoktatás – hallgatók – részképzés	Államközi küldött tanulmányutas	2003	1 662
Felsőoktatás – hallgatók – teljes idejű képzés	Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj	2003	201
Felsőoktatás – hallgatók – teljes idejű képzés	Collegium Hungaricum	2003	45
Felsőoktatás – hallgatók – nyelvtanár asszisztensek	Socrates/Comenius	2002-es pályázati év	30
Összesen			4 673
Felsőoktatás – posztgrad hallgatók	College of Europe	2002-es pályázati év	7
Felsőoktatás – posztgrad hallgatók	MÖB adat	2003/2004	31
Kutatók	Marie Curie Ösztöndíj	2000–2002	220
Összesen			258
Felsőoktatás – oktatók	Socrates/Erasmus	2003-as pályázati év	444
Felsőoktatás – oktatók	CEEPUS	2002/2003-as tanév	108
Felsőoktatás – oktatók	Leonardo da Vinci	2004-es pályázati év	65
Összesen			617
Felnőttképzés – fiatal dolgozók /friss diplomások – szakmai gyakorlat	Leonardo da Vinci	2004-es pályázati év	134
Felnőttoktatás – oktatók	Grundtvig	2003-as pályázati év	12
Foglalkoztatási tanácsadók	Leonardo da Vinci	2004-es pályázati év	33
Oktatási döntéshozók	Arion	2003-as pályázati év	39
Összesen			72

Forrás: Hermándy-Berencz, 2005

4.56. táblázat
A Leonardo-programban részt vevők száma, 2000–2005

Pályázati forduló	Szakmai alapképzésben résztvevők	Felsőoktatási hallgatók	Fiatal dolgozók / friss diplomások	Összlétszám
2000	460	71	32	563
2001	524	136	92	752
2002	371	126	78	575
2003	713	144	82	776
2004	805	274	117	1196
2005	1159	250	203	1303

Forrás: Hermándy-Berencz, 2005

4.57. táblázat
Részvételi arányok a különböző tanulási formákban a 25–64 évesek körében az Európai Unióban, 2003 (%)

Forrás: Eurostat, Labour Force Survey [online:] {http://epp.eurostat.ec.europa.eu}

4.58. táblázat
A nem formális tanulásban való részvétel iskolázottság és munkaerő-piaci státus szerint az Európai Unióban, 2003 (%)

Országok	Iskolázottság			Munkaerő- piaci státus
	Magas	Közepes	Alacsony	Foglal- koztatott	Munka- nélküli	Inaktív
Ausztria	45	26	9	30	25	11
Belgium	35	19	9	26	13	5
Ciprus	45	17	4	25	13	4
Csehország	27	12	4	17	6	2
Dánia	61	44	31	53	41	23
Egyesült Királyság	56	34	11	42	26	14
Észtország	27	11	n. a.	19	13	n. a.
Finnország	60	37	24	50	25	16
Franciaország	35	20	11	25	20	6
Görögország	13	5	1	6	7	2
Hollandia	15	12	6	13	9	5
Írország	24	14	7	17	12	6
Lengyelország	32	8	2	15	4	1
Lettország	33	11	3	17	8	4
Litvánia	20	5	n. a.	10	4	n. a.
Luxemburg	36	16	5	20	20	6
Magyarország	10	5	2	6	5	2
Málta	25	23	6	14	n. a.	4
Németország	25	11	4	16	12	4
Olaszország	14	7	2	7	2	1
Portugália	30	18	5	11	9	4
Spanyolország	21	13	5	12	16	5
Svédország	64	45	30	53	24	23
Szlovákia	41	20	7	29	7	2
Szlovénia	49	22	7	31	13	5
EU 25 tagállam	31	16	7	21	14	6

Forrás: Eurostat, Labour Force Survey [online:] {http://epp.eurostat.ec.europa.eu}

4.59. táblázat
A nem formális tanulásban való részvétel átlagos volumene iskolázottság és munkaerő-piaci státus szerint az Európai Unióban, 2003

Forrás: Eurostat, Labour Force Survey [online:] {http://epp.eurostat.ec.europa.eu}

4.60. táblázat
Az informális tanulásban való részvétel életkor és iskolázottság szerinti volumene iskolázottság szerint az Európai Unióban, 2003

Országok	Korcsoportok				Össz.	Iskolázottság
	25–34	35–44	45–54	55–64		Magas	Közepes	Alacsony
Ausztria	85	84	84	91	86	92	84	85
Belgium	38	34	32	23	32	53	32	18
Ciprus	41	32	27	17	30	65	24	6
Csehország	24	24	21	16	21	53	19	7
Dánia	66	69	67	61	66	83	62	45
Észtország	31	28	26	13	25	45	18	8
Finnország	76	74	86	60	70	83	68	54
Franciaország	54	49	46	31	46	79	46	25
Görögország	20	16	12	7	14	36	14	5
Hollandia	35	34	32	26	32	56	32	13
Írország	46	48	44	40	45	62	47	32
Lengyelország	35	29	23	16	27	68	23	8
Lettország	50	45	40	34	43	64	40	29
Litvánia	30	29	23	15	25	56	18	5
Luxemburg	85	83	78	75	81	94	86	67
Magyarország	8	7	5	4	6	17	5	2
Málta	80	27	72	18	52	67	64	49
Németország	42	40	37	30	37	60	36	17
Olaszország	54	50	45	35	47	46	58	33
Portugália	50	45	38	32	42	77	67	34
Spanyolország	21	17	14	9	16	34	19	7
Svédország	57	54	53	46	53	74	48	30
Szlovákia	60	59	58	48	57	82	57	39
Szlovénia	79	79	77	77	78	92	79	65
EU 25 tagállam	38	34	31	25	33	55	34	18

Forrás: Eurostat, Labour Force Survey [online:] {http://epp.eurostat.ec.europa.eu}

4.61. táblázat
A normál és a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők száma, valamint a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők aránya megyénként és képzési programonként, nappali tagozaton, 2004/05

Forrás: OM 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
* Integrált oktatásban részt vevők és gyógypedagógiai tanterv szerint tanulók együtt.

4.62. táblázat
Az integrált képzésben részt vevők aránya megyénként és képzési programonként, nappali tagozaton, 2004/05

Megye	Hány gyerek vesz részt integrált képzésben, és az az összes gyógypedagógiai képzésben részt vevőnek hány %-a
	Óvoda		Általános iskolai képzés		Középfokú képzés
Bács-Kiskun	493	82,9	2 433	56,6	37	51,4
Baranya	51	69,9	343	20,0	7	10,0
Békés	208	88,5	1 170	48,3	205	100,0
Borsod-Abaúj-Zemplén	116	57,4	1 282	27,9	267	100,0
Budapest	419	44,2	2 887	41,9	1 423	88,8
Csongrád	189	73,8	775	41,9	141	77,9
Fejér	132	75,0	676	32,5	36	100,0
Győr-Moson-Sopron	79	52,7	943	43,8	31	100,0
Hajdú-Bihar	52	53,6	253	12,0	8	21,1
Heves	898	97,8	3 248	67,2	46	100,0
Jász-Nagykun-Szolnok	208	86,3	2 585	70,4	189	100,0
Komárom-Esztergom	68	65,4	408	27,3	86	100,0
Nógrád	50	69,4	427	39,2	67	76,1
Pest	693	87,8	2 081	37,9	75	87,2
Somogy	247	75,5	1 127	40,6	31	100,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg	134	89,3	1 320	36,0	104	100,0
Tolna	105	74,5	654	43,1	41	36,9
Vas	18	26,5	461	32,5	4	100,0
Veszprém	71	75,5	357	23,3	17	12,6
Zala	86	77,5	637	47,9	41	100,0
Összesen	4 317	75,1	24 067	42,3	2 874	83,5

Forrás: OM 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

4.63. táblázat
A kollégiumok fenntartó, működési mód és iskolatípus szerinti megoszlása, 1999, 2002 és 2005

		1999	2002	2005
Fenntartó
	települési önkormányzat	67,7%	61,6%	60,1%
	megyei önkormányzat	18,4%	20,4%	20,7%
	állami szervezet	1,9%	3,2%	4,1%
	egyház	8,7%	8,3%	9,3%
	alapítvány	1,1%	1,1%	1,8%
	egyéb	2,2%	5,4%	4,0%
Működési mód
	önálló kollégium	25,1%	22,9%	20,8%
	részben önálló kollégium	2,4%	4,5%	7,2%
	nem önálló kollégium	72,5%	72,6%	72,0%
Képzés típusa
	gimnáziumi	24,5%	24,4%	24,3%
	szakközépiskolai	47,8%	48,4%	48,1%
	szakmunkásképző,szakiskolai	20,8%	21,0%	20,4%
	általános iskolai	4,3%	4,1%	4,0%
	egyéb	2,6%	2,1%	3,2%

Forrás: Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, 2005

4.64. táblázat
Az egyházi és alapítványi oktatás aránya az intézmények, tanulók és pedagógusok számát tekintve,* 2004/2005

A képzés típusa	Megnevezés	Összes	Egyházi	Alapítványi, magán
Óvoda	Intézmény	3 405	105	154
	Tanuló	325 999	7 992	5 716
	Pedagógus	30 704	755	635
	Egy pedagógusra jutó tanuló	10,6	10,6	9,0
Általános iskola	Intézmény	3 293	165	70
	Tanuló	890 551	39 811	8 769
	Pedagógus	87 116	4 225	1 162
	Egy pedagógusra jutó tanuló	10,2	9,4	7,5
Szakiskola	Intézmény	475	18	60
	Tanuló	126 908	3 071	9 224
	Pedagógus	8 577	240	547
	Egy pedagógusra jutó tanuló	14,8	12,8	16,9
Gimnázium	Intézmény	614	92	61
	Tanuló	238 850	32 895	10 215
	Pedagógus	17 816	2 944	895
	Egy pedagógusra jutó tanuló	13,4	11,2	11,4
Szakközépiskola	Intézmény	794	23	126
	Tanuló	290 139	5 919	31 458
	Pedagógus	20 756	337	1 385
	Egy pedagógusra jutó tanuló	14,0	17,6	22,7
Felsőoktatás	Intézmény	69	26	12
	Tanuló	421 520	22 666	34 893
	Pedagógus	23 787	2 058	2 194
	Egy pedagógusra jutó tanuló	17,7	11,0	15,9

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv, 2004/2005
* Megjegyzés: Nappali és felnőttoktatásban, az összes tagozaton.

4.65. táblázat
Az egyházi intézmények főbb adatai 1992/93–1999/00, valamint 2001/02 és 2004/05 között

Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv '96, 1997; Magyar statisztikai zsebkönyv '98, 1999; OM oktatási statisztikái és Szalay Lászlóné adatközlése; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi kötetei.

4.66. táblázat
A középfokú képzést nyújtó feladatellátási helyek fenntartó szerinti megoszlása, 2004/05 (%)

Feladatellátási helyek típusa	Állami N=1599	Egyházi N=139	Alapítványi (és egyéb magán fenntartású) N=556	Összesen N=2294
Gimnázium	28,3	68,4	35,1	32,4
Szakközépiskola	39,6	16,5	45,6	39,6
Szakiskola	24,4	13,7	18,2	22,3
Speciális szakiskola	7,7	1,4	1,1	5,7
Összesen	100,0	100,0	100,0	100,0

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 alapján Garami Erika számításai

4.67. táblázat
Az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák, tanulóik és a pedagógusok száma, 1992/93–1999/00, valamint 2001/02 és 2004/05 között

Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv '96, 1997, Magyar statisztikai zsebkönyv '98, 1999; OM oktatási statisztikái és Szalay Lászlóné adatközlése; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002., 2002/2003., 2003/2004. és 2004/2005. évi kötetei

4.68. táblázat
A középfokú oktatási intézmények fenntartó és településtípus szerinti megoszlása, 2004/05 (%)

Fenntartó	A képzés típusa	Budapest	Megyei jogú város	Egyéb város	Község	Összesen
Állami	Gimnázium	24,7	28,8	43,0	3,5	100,0
	Szakközépiskola	18,1	35,0	43,5	3,4	100,0
	Szakiskola	15,3	29,8	47,2	7,7	100,0
	Speciális szakiskola	15,7	28,3	40,3	15,7	100,0
Egyházi	Gimnázium	20,0	41,1	36,8	2,1	100,0
	Szakközépiskola	8,0	32,0	52,0	8,0	100,0
	Szakiskola	15,7	5,3	47,4	31,6	100,0
	Speciális szakiskola	0,0	0,0	0,0	100,0 (2 db)	100,0
Alapítványi	Gimnázium	24,0	18,3	36,1	21,6	100,0
	Szakközépiskola	32,5	37,3	23,6	6,6	100,0
	Szakiskola	27,1	38,3	20,6	14,0	100,0
	Speciális szakiskola	11,1	22,2	44,5	22,2	100,0

Forrás: OM 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai