2012. május 24., csütörtök , Eszter, Eliza

Nagy kontrasztú változat

Alapértelmezett színséma

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar

english

Intézeti folyóiratok

Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 2006 >> Függelék – táblázatok és egyebek

Ábrák és táblázatok jegyzéke

2009. június 17.

Cikk nyomtatás

Ábrák és táblázatok jegyzéke

Ábrák a szövegben

1.1. A GDP és a reálkereset alakulása Magyarországon, 1989–2005 (1989=100%)

1.2. Az aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon a 15–74 éves népességben, 2000–2005 (%)

1.3. Jövedelemegyenlőtlenség és szegénység az EU-tagállamokban, 2004

1.4. Az összes oktatási kiadások aránya nemzetközi összehasonlításban a GDP %-ában, 2003

1.5. A 25 éven aluli korosztályok létszáma a mikrocenzus adatai alapján, 2005

1.6. Korosztályok létszáma 2004-ben és becsült létszáma 2010-ben, ezer fő

1.7. A rossz minőségű lakásokban élők aránya háztartástípusonként, 2003 (%)

1.8. A szegények aránya a különböző életkori csoportokban, 2000, 2003 és 2005 (%)

1.9. Foglalkoztatási ráta iskolai végzettség szerint az OECD-országokban a 25–64 éves népességben, 2004 (%)

1.10. A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980, 1990, 2001 és 2005 (%)

1.11. A különböző iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességben Magyarországon és az EU-15 országaiban, 2004 (%)

1.12. Az kérdezést megelőző négy hétben oktatásban/képzésben részt vevők aránya a 25–64 évesek között, 2005 (%)

1.13. Az iskolázottság kereseti hozamának alakulása, az általános iskolát végzettekhez képest 1989 és 2002 között (%)

1.14. A politika iránti érdeklődés a válaszadó iskolai végzettsége szerint, 2004 (%)

1.15. Önkéntes szervezetekben való tagság iskolai végzettség és jövedelem szerint, 2004 (%)

2.1. Az alsó középfokú oktatással kapcsolatos különböző szinteken hozott döntések arányának változása néhány OECD-országban, 1998 és 2003 között (%)

3.1. Az állami (önkormányzati) intézmények oktatási, illetve közoktatási kiadásai és az állami intézmények kiadásai a nem állami intézmények támogatásával együtt a GDP arányában, 2000–2004 (%)

3.2. Az óvodai, az alap- és alsó középfokú, illetve a felső középfokú iskolai kiadások a GDP arányában Magyarországon és az OECD-országokban, 2000–2002 (%)

3.3. A közoktatási kiadások folyó és összehasonlítható áron az előző év %-ában (állami intézmények), 1991–2004 (%)

3.4. A beruházások aránya az óvodai, az alap- és középfokú iskolai és a közoktatási kiadásokból, 1991–2004 (%)

3.5. A bérek, a járulékok és a dologi kiadások aránya a közoktatási folyó kiadásokból, 2001–2004 (%)

3.6. A közoktatás finanszírozási rendszere Magyarországon

3.7. Az állami, önkormányzati és a nem állami fenntartóknak nyújtott összes költségvetési támogatás növekedési üteme összehasonlítható áron, 2001–2004 (előző év=100%)

3.8. A nem kötött felhasználású oktatási normatív hozzájárulások és az összes oktatási célú folyó központi költségvetési támogatás aránya az önkormányzatok oktatási kiadásaiból, 1991–2004 (%)

3.9. A nappali tagozatos diákok és főállású tanárok arányának alakulása a városok és a falvak 1990 és 2004 közötti gyermeklétszám-változás szerinti negyedeiben, általános iskolák, 1990–2004

3.10. Az önkormányzati fajlagos működési oktatási kiadások a városok jövedelem szerinti negyedeiben, az országos átlag arányában, 1993–2003 (%)

4.1. Fejlődés az európai célkitűzések területén, 2000–2005 (%)

4.2. Az általános iskolai első évfolyamos tanulók beiskolázási körzet szerinti összetétele településtípusonként az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

4.3. A középfokon tanulók számának alakulása nappali tagozaton programonként, 1985/86–2004/05 (1985=100%)

4.4. Az általános iskolai oktatás alapadatai, nappali tagozaton, 1990–2005 (1990=100%)

4.5. Az általános iskola 8. évfolyama után a középfokú intézményekbe első helyen történő jelentkezések és a felvettek aránya, 2004 (a jelentkezők %-ában)

4.6. A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995, 1999, 2002 és 2005 (%)

4.7. A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni, 1999, 2002 és 2005 (%)

4.8. Teljesítményelvű beiskolázási és csoportképzési politikák a felső középfokú oktatásban, 2001

4.9. Tanulásban való részvételi arány korcsoportonként Magyarországon és az Európai Unió átlagában, 2003 (%)

4.10. A kollégiumok fenntartó szerinti megoszlása, 1999, 2002 és 2005 (%)

4.11. A különböző fenntartásban működő középfokú iskolák megoszlása programtípusok szerint, 2004/05

5.1. Óratervi arányok az OECD-országokban és Magyarországon a 9–11 éves és a 12–14 éves korosztályok oktatásában, 2004 (%)

5.2. A tartalmi szabályozás rendszere 2003 és 2006 között

5.3. A kerettantervek használatának gyakorisága az általános iskolák 1–4. évfolyamos helyi tanterveinek készítésekor, az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

5.4. A különböző életkorú óvodások száma, 2005

5.5. Moduláris szerkezetű szakképzés

5.6. A tanulólétszám változása az alapfokú művészetoktatásban a négy művészeti ágban, 1998/99-től 2004/05-ig

5.7. A fogyatékos (a nemzetközi A kategóriába tartozó) gyerekek, tanulók megoszlása (%) az iskolarendszerben történő elhelyezésük szerint, 2001/02

5.8. Az integrált oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű gyerekek, fiatalok aránya a különböző fogyatékossági csoportokban, 2004/05 (%)

5.9. A nemzetiségi oktatásban részt vevő óvodások és tanulók számának változása pedagógiai szakaszonként, 2001/02–2004/05

5.10. A nemzetiségi tankönyvek megoszlása tantárgyanként, 2005/06 (%)

5.11. Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok arányának megoszlása az általános, a közép- és a szakiskolákban, 1992/93, 1997/98, 2001/02, 2004/05 (%)

5.12. Az internetezők átlagos aránya az Európai Unió 15 államában, a kelet-közép-európai régióban és az Egyesült Államokban, 2004 (%)

5.13. Az eszköz- és felszerelési jegyzék követelményeinek teljesítéséről 2004. december 31-éig beérkezett fenntartói nyilatkozatok, valamint a halasztási kérelmek alapján hozott engedélyező határozatok és nyilatkozatok száma, 2005

5.14. A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon megrendeléseik összértékének arányában, 2004/05 (%)

5.15. A tanulói tankönyvvásárlás költségvetési támogatásának alakulása milliárd Ft-ban, illetve a GDP arányában, 1998–2005 (%)

5.16. A tankönyvlistáról megrendelt könyvek megoszlása árkategóriák (Ft) szerint (külön kinagyítva a két legdrágább árkategória, ezer darab), 2002/03 és 2004/05 (millió darab)

5.17. A Soros Alapítvány támogatásai (millió USD), 1995–2004

6.1. Versengő értékek modell

6.2. A pedagógusok véleménye arról, hogy a tudásátadáshoz közvetlenül kapcsolódó és az azon túlmutató tevékenységek milyen mértékben tartoznak a tanári feladatkörbe (a kérdésre válaszolók százalékában), 2005 (%)

6.3. Tanulásszervezési módok az iskolai gyakorlatban az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

6.4. Differenciálás, informatikai eszközök használata és iskolán kívüli alkalmak gyakorisága pedagógiai programonként az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

7.1. A pedagógusok és tanulók számának változása 1990/91 és 2005/06 között (1990/91=100%)

7.2. Átlagos osztálylétszám az általános iskolai oktatásban Magyarországon és az OECD-országok átlagában, 2000 és 2003

7.3. A közoktatásban foglalkoztatottak összetétele foglalkozási csoportonként, 1992 és 2004

7.4. Az alap- és középfokú oktatásban foglalkoztatott szakképzett pedagógusok keresete a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak átlagos keresetének arányában, 1989–2004 (%)

7.5. A 15 éves gyakorlati idejű pedagógusok fizetése az 1 főre jutó GDP arányában Magyarországon és az OECD-országok átlagában oktatási szintenként, 1996, 2000 és 2003 (%)

7.6. Nappali tagozaton, pedagógusképzésben részt vevők száma szintenként és szakcsoportonként, 1990/91–2004/05 (ezer fő)

8.1. A PISA-vizsgálat ismertsége a magyar lakosság körében, 2002 és 2005 (%)

8.2. A matematikaskálán mért teljesítmények varianciája az iskolák között és az iskolán belül, PISA-vizsgálat, 2003

8.3. A családi háttér és a tanulói teljesítmények közötti kapcsolat a 2003-as PISA-vizsgálat matematikaeredményei alapján

8.4. A különböző matematikai teljesítményszinteket elérő tanulók aránya a 2004. évi Országos kompetenciamérésen évfolyamonként (%)

8.5. A különböző matematikai teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya a 2003. évi PISA-vizsgálatban országok szerint (%)

8.6. A különböző olvasás-szövegértés teljesítményszinteket elérő tanulók aránya a 2004. évi Országos kompetenciamérésen évfolyamonként (%)

8.7. A nyolcadik évfolyamos tanulók átlagos természettudományi teljesítményei különböző országokban a PISA- és a TIMSS-vizsgálatokban, 2003 (standard pontszám)

8.8. Az olvasás-szövegértés teljesítmény iskolák közötti varianciáját magyarázó különböző tényezők hatása, PISA 2000 (%)

8.9. A valós és a családi háttér alapján várható felvételi írásbeli átlageredmény összefüggése, 2005

8.10. Az érettségi vizsgák érdemjegyátlagai, 2001 és 2006 között

8.11. Az iskolák megoszlása az érettségiző tanulóik felvételi pontszámra átszámított eredménye alapján, emelt szintű matematika, 2005 (%)

8.12. Érettségi eredmények megoszlása matematikából, 2005 (%)

8.13. A kompetenciamérés eredményeinek felhasználása, az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

9.1. Középfokú továbbtanulási arányok iskolakategóriák és településkategóriák szerint, 2005 (%)

9.2. A 6. évfolyamosok matematikateljesítménye településtípusonként, 2004

9.3. A más nemzetiségű padtársak elfogadottsága a kecskeméti tanulók körében, 1996 (–100 és +100 közötti skálán)

9.4. A fogyatékosok megoszlása a lakosság körében a fogyatékosság jellege szerint, 1990 és 2001 (%)

9.5. Egyes SNI-kategóriák változása az általános iskola 1–2. osztályában

Térképek

5.1. A magyarországi Waldorf-iskolák és az Értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) alapján működő iskolák, 2005/06

5.2. A CLIL idegen nyelvi és/vagy regionális/kisebbségi nyelvi képzés programjainak elterjedtsége az európai uniós és a tagjelölt országokban, 2005

6.1. A közvetlenül a diákokra irányuló megelőző programok mennyisége az egyes megyékben (N=136), 2005

Táblázatok a szövegben

1.1. A cigány háztartások megoszlása jövedelem szerint, 2003 (%)

1.2. Az államháztartás konszolidált kiadásai a GDP %-ában, funkcionális bontásban, 2000–2004

1.3. Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 2005 között (százfokú skálán)

2.1. A magyar közoktatás irányítási rendszere: szintek, funkciók és szereplők, 2006. június

3.1. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében kifizetett közoktatási célú támogatások, 2004–2006 (millió Ft)

4.1. A magyar képzési formák, nevelési, oktatási programok ISCED (nemzetközi osztályozás) szerinti besorolása

4.2. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák megoszlása a belépés feltétele szerint, 2002 és 2006

6.1. A különböző iskolai célok, eredmények rangsora az általános iskolai igazgatók válaszai alapján attól függően, hogy a feltett kérdés nyitott vagy zárt formában hangzott el, 2005

8.1. Országos tanulói szintű teljesítménymérések Magyarországon, 2003–2006

9.1. A gyenge képességű és tehetséges gyerekek együtt történő oktatásáról alkotott vélemények, 2005 (N=948)

Táblázatok a függelékben

1.1. A GDP és reálkereset alakulása Magyarországon, 1989–2005 (1989=100%)

1.2. Aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon a 2000–2005-ös időszakban a 15–74 éves népességben (%)

1.3. Jövedelemegyenlőtlenség és szegénység az EU-tagállamokban, 2004

1.4. Az egy főre jutó háztartási jövedelmek személyek közötti eloszlásának fontosabb egyenlőtlenségi mutatói Magyarországon, 1987–2005

1.5. A népesség korévenkénti megoszlása, 2001 és 2005

1.6. A népesség iskolázottsága, 1930 és 2005 között

1.7. Foglalkoztatási ráta a 15–64 éves népességben régiók szerint, 2001 és 2004 között (%)

1.8. Ifjúsági munkanélküliség a 15–24 éves korosztályban, 1998–2005

1.9. A rossz minőségű lakásokban élők aránya háztartástípusonként, 2003 (%)

1.10. A szegények aránya a különböző életkori csoportokban, 2000, 2003 és 2005 (%)

1.11. Foglalkoztatási ráta iskolai végzettség szerint az OECD-országokban a 25–64 éves népességben, 2004 (%)

1.12. A különböző iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességben, 2004 (%)

1.13. A kérdezést megelőző négy hétben oktatásban/képzésben részt vevők aránya a 25–64 évesek között, 2005 (%)

1.14. Az iskolázottság kereseti hozamának alakulása az általános iskolát végzettekhez képest 1989 és 2002 között (%)

1.15. A politika iránti érdeklődés a válaszadó iskolai végzettsége szerint, 2004 (%)

1.16. Önkéntes szervezetekben való tagság iskolai végzettség és jövedelem szerint, 2004 (%)

1.17. A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal, 1990 és 2005 között (százfokú skálán)

1.18. Az egyes intézmények színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása 1999 és 2005 között (százfokú skálán)

1.19. A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző iskolai jellemzőkkel, 1999 és 2005 között (százfokú skálán)

1.20. Az oktatással szembeni attitűdök változásai, 1990, 1995, 1999, 2002 és 2005 (az adott állítással egyetértők %-a)

2.1. Az egyes kormányzati szinteken hozott döntések aránya az alsó középfokú oktatásban egyes európai országokban, 2003 (%)

2.2. A Regionális Fejlesztési Tanácsok állandó bizottságai

2.3. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatásának összege és megoszlása jogcímenként (E Ft)

2.4. A különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma, 1994/95, 1999/00, 2001/02 és 2006

2.5. Az önkormányzatok száma közoktatási feladatellátás és településméret szerint, 1999/00 és 2006

2.6. Fenntartói társulások száma a fenntartói társulás székhelyének településmérete szerint, 2003, 2004 és 2006

2.7. A helyi önkormányzatoknak pedagógiai-szakmai szolgáltatási célokra nyújtott (kötött felhasználású) tervezett és tényleges támogatása megyénként, 2003 és 2004 (Ft)

2.8. A megyei pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények és szervezetek által működtetett szaktanácsadás jellemző adatai, 1996, 1999, 2001, 2004

2.9. A megyei pedagógiai szakmai szolgáltatók mérési-értékelési tevékenysége, 2003 és 2004 (db)

2.10. A megyei pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények és szervezetek által szervezett 30 órás vagy ennél hosszabb tanfolyamok jellemző adatai, 2000/01 és 2004

2.11. OM-azonosítóval rendelkező pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat ellátó nem önkormányzati közoktatási intézmények az alapítók és az alapítási éve szerint

3.1. Oktatási kiadások1a nemzeti össztermék (GDP) arányában képzési szintenként, 1990–2005 (%)

3.2. Az óvodai, az alap- és alsó középfokú, illetve a felső középfokú iskolai kiadások a GDP arányában az OECD-országokban és Magyarországon, 2000–2003 (%)

3.3. Az összes (magán- és közösségi) oktatási kiadás a nemzeti össztermék (GDP) arányában az OECD-országokban oktatási szintenként, 2003 (%)

3.4. Az egy tanulóra jutó kiadások az egy főre jutó GDP arányában oktatási szintenként az OECD-országokban és Magyarországon, 2000–2002 (%)

3.5. Az állami (önkormányzati) fenntartású intézmények közoktatási kiadásai és a kiadások a nem állami intézményeknek nyújtott közoktatási célú költségvetési támogatásokkal együtt, 2000–2004 (folyó áron millió Ft-ban)

3.6. Az állami (önkormányzati) fenntartású intézmények oktatási kiadásai szakfeladatonként, 1990 és 1999–2005 (folyó áron millió Ft-ban)

3.7. Az állami (önkormányzati) fenntartású közoktatási intézmények (óvoda, alap- és középfokú oktatás) folyó kiadásainak alakulása, a kiadások növekedési üteme folyó és összehasonlítható áron, valamint a fogyasztói árindex alakulása, 1991–2005 (előző év=100%)

3.8. A költségvetés oktatásra fordított kiadásaiból a beruházások aránya szakfeladatonként az állami (önkormányzati) fenntartású intézményekben, 1990 és 1997–2005 között

3.9. Az állami (önkormányzati) fenntartású intézményekben a folyó közoktatási kiadásokból a bérek, járulékok és dologi kiadások aránya, 2001–2004 (%)

3.10. Az állami (önkormányzati) fenntartású intézményekben a folyó közoktatási kiadások megoszlása oktatási és szociális célú, illetve intézményműködtetési kiadások szerint, 2001–2004 (%)

3.11. Az egy gyermekre, tanulóra1 jutó költségvetési kiadások az állami (önkormányzati) fenntartású intézményekben oktatási szintenként1, 1999–2004 (folyó áron Ft) és az egy tanulóra jutó kiadások növekedési üteme

3.12. Az MPA képzési alaprész szakképzési hozzájárulás bevételeinek és a gazdálkodó szervezetek fejlesztési megállapodás alapján a szakképző iskolák részére átadott felhalmozási támogatása alakulása, 2001–2005 (millió Ft)

3.13. Az önkormányzatok közoktatási normatív alaptámogatásának alakulása szakfeladatonként, 2001–2004 (millió Ft)

3.14. Az önkormányzatok közoktatási célú központi költségvetési támogatása a támogatások formája szerint, 1991–2004 (folyó áron, millió Ft)

3.15. A nem önkormányzati, nem állami oktatás normatív állami támogatása és egyéb központi költségvetési támogatása, 2000–2004 (millió Ft)

3.16. Az önkormányzatoknak és a nem önkormányzati iskolafenntartóknak nyújtott összes normatív és központosított költségvetési támogatás növekedési üteme folyó és összehasonlítható áron, 2001–2004 (előző év=100%)

3.17. A helyi önkormányzati közoktatási célú normatív hozzájárulások és egyéb támogatások jogcímei és a kiadások alakulása a 2004. évi költségvetésben

3.18. A főbb központi közoktatási alap normatív támogatások összege, 1991–2005 (tanuló/év/Ft)

3.19. A közoktatás számára biztosított ágazati céltámogatások és kötött felhasználású normatív támogatások összege, 2000–2004 (millió Ft)

3.20. A költségvetés oktatási kiadásai végső forrás szerint, 2004 (folyó áron millió Ft-ban)

3.21. Az önkormányzatok bevételeinek összetétele, 1999–2004 (%)

3.22. Az oktatási kiadások aránya az önkormányzatok kiadásain belül fő kiadási típusonként, 1999–2004 (%)

3.23. A megyei és települési önkormányzati fenntartású középfokú iskolák és az ezekben tanuló diákok számának alakulása, 2001/02–2004/05

3.24. A nappali tagozatos diákok és főállású tanárok arányának alakulása a városok és a falvak 1990 és 2004 közötti gyermeklétszám-változás szerinti negyedeiben, általános iskolák, 1990–2004

3.25. Fajlagos ráfordítási mutatók az OECD-országokban, alapfokú oktatás, 2004

3.26. Fajlagos ráfordítási mutatók az OECD-országokban, alsó középfokú oktatás, 2004

3.27. Fajlagos ráfordítási mutatók az OECD országokban, felső középfokú oktatás, 2004

3.28. Az önkormányzati fajlagos működési oktatási kiadások a városok jövedelem szerinti negyedeiben, az országos átlag %-ában, 1993–2003

4.1. A legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 18–24 évesek körében, 2000 és 2005 (%)

4.2. Az iskolázás várható időtartama és beiskolázási arányok korcsoportonként, 2004

4.3. Az általános iskolai első évfolyamos tanulók beiskolázási körzet szerinti összetétele településtípusonként az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

4.4. Felvételnél figyelembe vett tényezők az iskolaigazgatók szerint, 2005

4.5. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma és aránya a gimnáziumi képzésben (nappali tagozaton) továbbtanulókon belül, 1993/94–1999/00, valamint 2001/02–2004/05 (%)

4.6. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyamos osztályai és tanulólétszámai, 1991/92–2004/05

4.7. A szakközépiskolai képzésben a 13–15. évfolyamon (nappali tagozaton) tanulók számának változása, 1995/96–2004/05 (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

4.8. Gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben nulladik évfolyamon nyelvi osztály indítása szándék és siker szerint, az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

4.9. A 8. évfolyamot nappali tagozaton eredményesen végzettek száma és a továbbtanulók aránya, 1985/86–1999/00 és 2004/05 (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

4.10. A kilencedik évfolyamosok száma a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben (nappali tagozaton), 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91–2005/06 (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

4.11. A középfokon tanulók számának alakulása nappali tagozaton programonként, 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91–2004/05

4.12. A szakképzettséget szerzett fiatalok száma a különböző programok szerint nappali tagozaton, 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91 és 2005/06 között

4.13. Az alap- és a középfokú iskolarendszerű felnőttoktatás intézményei és tanulói 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91 és 2004/05 között

4.14. Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten a nappali és a felnőttoktatásban, 2004/05

4.15. Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten, csak nappali tagozaton, 2004/05

4.16. A középfokú esti és levelező képzésben tanulók életkor szerinti megoszlása, 2001/02 és 2004/05

4.17. A bölcsődei nevelés alapvető adatai, 1990 és 1997–2004

4.18. Az óvodák alapadatai, 1990/91 és 2004/05 között

4.19. Az óvodai nevelés részletes adatai, 2003/04 és 2004/05

4.20. Az általános iskolai oktatás alapvető adatai (nappali tagozaton), 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91 és 2005/06 között

4.21. A nappali tagozatos általános iskolai oktatás területi alapadatai, 2002/03–2004/05

4.22. A fajlagosok alakulása az általános iskolai oktatásban, 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91 és 2004/05 között

4.23. Az általános iskolai oktatást (is) folytató intézmények főbb jellemzői iskolanagyság szerint, 1999/00, valamint 2001/02 és 2004/05 között

4.24. A) Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2001/02

B) Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2002/03

C) Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2003/04

D) Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2004/05

4.25. Az általános iskolai feladatellátási helyek első évfolyamán tanulók korcsoport szerinti összetétele, nappali tagozaton, 1991/92–1999/00 és 2001/02 és 2004/05 között (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

4.26. Az általános iskolai feladatellátási helyek első évfolyamán tanulók életkori megoszlása, megyénként, 2001 és 2004 (%)

4.27. Tanév eleji létszám az általános iskolai évfolyamokon, nappali tagozaton 1990/91–1999/00 és 2001/02–2004/05 (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

4.28. Évfolyamismétlők aránya évfolyamonként az általános iskolai oktatásban, nappali tagozaton, 1990/91–1999/00 és 2001/02–2004/05(%) (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

4.29. Az évfolyamismétlők aránya megyénként az összes feladatellátási helyen, 2001 és 2004 (%)

4.30. Az általános iskola 8. évfolyama után a középfokú intézményekbe 1., 2. és 3. helyen történő jelentkezések száma, valamint azoknak a programoknak a megoszlása, ahova végül is felvették a jelentkezőket, 2004

4.31. A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995, 1999, 2002 és 2005 (%)

4.32. A jobb képességű tanulóknak a szerkezetváltó gimnáziumokba való továbblépésének támogatottsága a közvéleményben legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005

4.33. A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni, 1999, 2002 és 2005 (%)

4.34. Továbbtanulási preferenciák településtípus szerint a közvéleményben, 2005

4.35. Továbbtanulási preferenciák a közvéleményben a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005

4.36. Óvodások, tanulók és hallgatók létszámának megoszlása fenntartók szerint, 2004/2005 (%)

4.37. Az osztályok száma programonként a középfokú oktatásban, nappali tagozaton 1960/61, 1970/71, 1980/81, 1985/86–1999/00, valamint 2001/02–2004/05 (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

4.38. A középfokú oktatásban tanító (főállású) pedagógusok száma programonként, nappali tagozaton (gyógypedagógiai oktatás nélkül), 1960/61, 1970/71, 1980/81, 1985/86–1999/00, valamint 2002/03 és 2004/05 között

4.39. Az egy osztályra és egy pedagógusra jutó tanulók száma középfokon, programonként, (az 5–8. évfolyamokon zajló gimnáziumi programmal együtt) nappali tagozaton (gyógypedagógiai oktatás nélkül), 1960/61, 1970/71, 1980/81, 1985/86–1999/00, valamint 2002/03 és

4.40. Szakiskolai tanműhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91 és 2004/05 között

4.41. A) A nappali tagozatos tanulók megoszlása a gyakorlati képzés helyszíne és formája szerint, 2001/02

B) A nappali tagozatos tanulók megoszlása a gyakorlati képzés helyszíne és formája szerint, 2004/05

4.42. A tanulók beiskolázásánál érvényesített szempontok a felső középfokú oktatásban az igazgatók válaszai alapján az OECD-országokban, 2001 (%) (tanulólétszám-arányosan)

4.43. Évfolyamismétlők aránya a különböző középfokú programok adott évfolyamán tanulók százalékában, nappali tagozaton, 1999/00, valamint 2001/02 és 2004/05 között (%) (gyógypedagógiai oktatás nélkül)

4.44. Emelt szintű érettségi szervezésének gyakorisága a középfokú képzésben tantárgyanként az iskolaigazgatók válaszai szerint, 2005 (%)

4.45. Azon középfokú intézmények aránya, amelyek emelt szintű érettségire felkészítőre máshonnan fogadtak diákot vagy diákjukat küldték, 2005 (%)

4.46. Az érettségizettek és felvételizők összefoglaló adatai, 1990–2004 (ezer fő)

4.47. A felsőfokú oktatásba és a felsőfokú szakképzésbe kerülők száma, 2005

4.48. Képzésenkénti indítási engedélyek száma a felsőfokú szakképzésben, 1997–2004

4.49. A felsőfokú oktatás főbb mutatói, 1990/91 és 1996/97–2004/05

4.50. A felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma tagozatok szerint, egyetemi és főiskolai képzés, 1986/87–2004/05

4.51. A felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezők és felvettek 2003-ban és 2005-ben

4.52. A felsőoktatási intézmények legnépszerűbb szakai, 2003 és 2005

4.53. A nem dolgozó és nem tanuló 20–24 évesek aránya Magyarországon és az OECD-országokban, 2000 és 2003 (%)

4.54. Egyes státusok előfordulása az 1998-ban, illetve az 1999-ben felsőfokú oktatási intézményben végzett fiatalok körében, a végzést követő öt év alatt (%)

4.55. Jelentősebb szakmai mobilitási programok résztvevői, 2002–2004

4.56. A Leonardo-programban részt vevők száma, 2000–2005

4.57. Részvételi arányok a különböző tanulási formákban a 25–64 évesek körében az Európai Unióban, 2003 (%)

4.58. A nem formális tanulásban való részvétel iskolázottság és munkaerő-piaci státus szerint az Európai Unióban, 2003 (%)

4.59. A nem formális tanulásban való részvétel átlagos volumene iskolázottság és munkaerő-piaci státus szerint az Európai Unióban, 2003

4.60. Az informális tanulásban való részvétel életkor és iskolázottság szerinti volumene iskolázottság szerint az Európai Unióban, 2003

4.61. A normál és a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők száma, valamint a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők aránya megyénként és képzési programonként, nappali tagozaton, 2004/05

4.62. Az integrált képzésben részt vevők aránya megyénként és képzési programonként, nappali tagozaton, 2004/05

4.63. A kollégiumok fenntartó, működési mód és iskolatípus szerinti megoszlása, 1999, 2002 és 2005

4.64. Az egyházi és alapítványi oktatás aránya az intézmények, tanulók és pedagógusok számát tekintve, 2004/2005

4.65. Az egyházi intézmények főbb adatai 1992/93–1999/00, valamint 2001/02 és 2004/05 között

4.66. A középfokú képzést nyújtó feladatellátási helyek fenntartó szerinti megoszlása, 2004/05 (%)

4.67. Az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák, tanulóik és a pedagógusok száma, 1992/93–1999/00, valamint 2001/02 és 2004/05 között

4.68. A középfokú oktatási intézmények fenntartó és településtípus szerinti megoszlása, 2004/05 (%)

5.1. Óratervi arányok az OECD-országokban a 9–11 éves korosztályok oktatásában, 2004 (%)

5.2. Óratervi arányok az OECD-országokban a 12–14 éves korosztályok oktatásában, 2004 (%)

5.3. A NAT 2003-hoz kiírt kerettantervi pályázaton akkreditált tantervek, 2004

5.4. A kihirdetett, jóváhagyott és kiadott kerettantervek megoszlása pedagógiai szakaszok és iskolatípusok szerint, 2005

5.5. A kihirdetett és jóváhagyott kerettantervek használatának gyakorisága az általános iskolák 1–4. évfolyamos helyi tanterveinek készítésekor az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

5.6. A különböző kompetenciaterületeket tesztelő intézmények száma, 2005

5.7. A tanulók éves kötelező óraszámainak változása és a nem kötelező tanórai foglalkozások aránya, 2005/06 (%)

5.8. Éves tanulói óraszámok az OECD-országokban azokban az osztályokban, ahová a 7–8, 9–11, 12–14 és a 15 éves gyerekek járnak, 2004

5.9. A tanulólétszám változása az alapfokú művészetoktatásban négy művészeti ágban, 1998/99 és 2004/05

5.10. Az alapfokú művészetoktatásban dolgozó pedagógusok adatai képzési szerkezet szerint, 2004/05

5.11. A fogyatékos (a nemzetközi A kategóriába tartozó) gyerekek, tanulók megoszlása az iskolarendszerben történő elhelyezésük szerint, 2001/02 (%)

5.12. Az integrált nevelésben/oktatásban részesülő gyerekek száma és aránya programtípusonként, az összes SNI-, illetve a nemzetközi A kategória szerinti fogyatékos gyerekek, tanulók körében, 2001/02 és 2004/05 között

5.13. Az integrált nevelésben/oktatásban részesülő gyerekek, tanulók száma és aránya programtípusonként, az összes SNI-gyerek, tanuló körében, 2004/05

5.14. A nemzetiségi oktatásban részt vevő óvodások és tanulók számának változása pedagógiai szakaszonként és évfolyamonként, 2001/02–2004/05

5.15. A nemzetiségi tankönyvek megoszlása (db) nyelvenként és tantárgyanként, 2005/06

5.16. A nemzetiségi pedagógusképzésben tanulók száma szakok szerint, 2004/05

5.17. A felnőtt (15 évnél idősebb) magyar népesség által beszélt nyelvek, illetve az idegen nyelvet beszélők aránya a népszámlálási és az európai közvélemény-kutatási adatok tükrében, 1990, 1995, 2001 és 2005 (%)

5.18. A nyelvi előkészítő évfolyammal kapcsolatos vélemények megoszlása a felnőtt lakosság körében, 2005 (%)

5.19. Az általános iskolai idegennyelv-oktatás mutatóinak alakulása, nappali tagozaton 1992/93, 1997/98–1999/00, valamint 2001/02 és 2004/05 között

5.20. Az idegen nyelvet tanulók és az egy tanulóra jutó nyelvek változása a középfokú oktatásban, nappali tagozaton 1992/93, valamint 2001/02 és 2004/05 között

5.21. A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakiskolai (korábban szakmunkás) képzésben, nappali tagozaton, 1989/90 és 2004/05 között

5.22. Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok számának és arányának megoszlása az általános, a közép- és a szakiskolákban, nappali tagozaton, 1992/93, 1997/98, 2001/02, 2004/05 (%)

5.23. Alap-, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló általános iskolások száma, 2004/05

5.24. Alap-, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló középiskolások száma nyelvenként, 2004/05

5.25. A CLIL idegen nyelvi és/vagy regionális/kisebbségi képzés programjainak célnyelvei az európai uniós és a tagjelölt országokban, 2005

5.26. Az adott nyelvet képesítés nélkül tanító pedagógusok aránya az adott nyelvet tanító összes pedagógushoz képest, az összes képzési szint átlagában, 2001/02–2004/05 (%)

5.27. Az adott nyelvet tanító tanárok száma és az egy pedagógusra jutó, adott nyelvet tanuló gyerekek száma összesen, az összes képzési szinten, minden tagozaton, 1992/93, 1998/99, 2001/02 és 2004/05

5.28. Az általános iskolai idegennyelv-tanulás hosszúságának megoszlása a különböző középfokú iskolatípusokban tanuló 9. évfolyamos diákok körében, 2003/04 (%)

5.29. Az idegennyelv-választás okainak megoszlása nyelvenként az általános és a középfokú iskolákban tanuló 9. évfolyamos diákok körében, 2003/04 (%)

5.30. A 6. és 10. évfolyamos tanulók angol és német nyelvi teszteredményei az anya iskolai végzettsége, az iskola településtípusa és régiója szerint, 2003 (a teljesítmény %-a)

5.31. 14–19 éves diákok aránya az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt szerzők között, a középiskolás korosztály vizsgáinak nyelvenkénti megoszlása, 2002–2005

5.32. Számítógép- és internethasználati adatok a feladatellátási helyek típusa szerint, 2003/04–2004/05

5.33. Otthoni számítógép- és internet-hozzáférés korcsoportonként, 2005 (%)

5.34. Informatikai képesítést szerzett (ebből ECDL, illetve OKJ) tanárok összesen és ebből nők, 2001/02 és 2004/05 között

5.35. A HEFOP 4.1.1. Térségi integrált szakképző központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása pályázat eredményei régiók szerint, 2005

5.36. ROP 2.3 Az Óvodák és alapfokú nevelési oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázat eredménye régiók szerint, 2005

5.37. Az eszköz- és felszerelési jegyzék követelményeinek teljesítéséről 2004. december 31-éig beérkezett fenntartói nyilatkozatok, valamint a halasztási kérelmek alapján hozott engedélyező határozatok és nyilatkozatok száma, 2005

5.38. A közoktatási tankönyvkiadásban részt vevő kiadók és könyveik száma, 1999/00– 2005/06

5.39. A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon megrendeléseik összértékének arányában (%) és a könyvcímeik (db) szerint,
2002/03 és 2004/05

5.40. A közoktatási tankönyvek 1999/00-es, 2003/04-es és 2006/07-es tanévre érvényes legmagasabb beszerzési ára (Ft)

5.41. A tankönyvlistáról megrendelt közoktatási könyvek átlagára és összértéke (Ft), 1999/00, 2002/03 és 2004/05, illetve az összes megrendelt tankönyv átlagára és összértéke (Ft), 2004/05

5.42. A tanulói tankönyvvásárlás költségvetési támogatásának alakulása forintban és a GDP arányában, 1998–2006 között

5.43. A tankönyvlistáról megrendelt könyvek megoszlása árkategóriák (Ft) szerint, 2002/03 és 2004/05

5.44. A tankönyvrendelések megyénkénti megoszlása, 2004/05 és az egy tanulóra jutó tankönyvek száma, 2002/03 és 2004/05

5.45. A közoktatási közalapítványok költségvetési támogatása, 2003–2005 (E Ft)

5.46. A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány pályázatainak száma, az általuk igényelt és elnyert összeg, 2003–2005

5.47. A Soros Alapítvány támogatásai (millió USD) 1995–2004

6.1. Az iskolai problémák nagysága az iskolákban az igazgatók szerint, 2005 (ötfokú skálán)

6.2. A jó igazgató ismérvei az iskolaigazgatók szerint, 2005 (%)

6.3. Az iskolai szereplők bizonyos tevékenységeket érintő döntésekben való részvétele az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%) (N=960)

6.4. Tantestületi értekezletek gyakorisága iskolatípusonként az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (N=959)

6.5. A pedagógusértékelés alapja az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

6.6. A tizenévesek kikkel osztják meg problémáikat, 2001 és 2004, (ötfokú skálán)

6.7. A pedagógusok véleményeinek megoszlása arról, hogy a különböző tevékenységek milyen mértékben tartoznak a tanári feladatkörbe (%)

6.8. Gondot okozó viselkedésformák gyakorisága az iskolában iskolatípusonként az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (ötfokú skálán)

6.9. Tanulásszervezési módok az iskolai gyakorlatban az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

6.10. Differenciálás, informatikai eszközök használata és iskolán kívüli alkalmak gyakorisága pedagógiai programonként az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%)

6.11. Az iskolai feladatokkal kapcsolatos társadalmi igények és ezek változása, 1990 és 2005 között (százfokú skálán)

6.12. Az iskolai arculat kialakítása, a hagyományteremtés, illetve a hagyományápolás eszközeinek elterjedtsége pedagógiai programonként az iskolaigazgatók válaszai alapján, 2005 (%) (N=998)

7.1. A közoktatásban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma oktatás szintenként, 1990/91–2005/06 (fő)

7.2. A pedagógusok és tanulók számának változása 1990/91 és 2005/06 között (1990/91=100%)

7.3. A közoktatásban foglalkoztatott szakképzett pedagógusok aránya a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak között, 1991–2005 (%)

7.4. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az állami és a magánfenntartású iskolákban, oktatási szintenként az OECD-országokban, 2003

7.5. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma Magyarországon és az OECD-országok átlagában, 2000, 2003 és 2005

7.6. Átlagos osztálylétszám az általános iskolai oktatásban Magyarországon és az OECD-országok átlagában, 2000 és 2003

7.7. Átlagos osztálylétszám az OECD-országokban oktatási szintenként, 2003

7.8. Az éves tanítási órák száma az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2003

7.9. A nők aránya a főállású pedagógusok között oktatási szintenként, 1999/00 és 2005/06 (%)

7.10. A 30 évesnél fiatalabb és a 30–39 éves szakképzett pedagógusok aránya a közoktatásban foglalkoztatott szakképzett pedagógusok között, 1992 és 2004 között (%)

7.11. A szakképzett pedagógusok korcsoportok szerinti megoszlása a közoktatásban, 1992 és 2004 között (%)

7.12. A szakképzett pedagógusok átlagos és medián életkora, 1989 és 2004 között

7.13. A szakképzett pedagógusok iskolai végzettség szerinti megoszlása korcsoportonként az általánosan képző és szakmai képzést nyújtó középiskolákban, 2001 és 2004 (%)

7.14. A közoktatásban foglalkoztatottak foglalkozási csoportok szerinti összetétele, 1992 és 2004 között (%)

7.15. A közoktatás egészében és az alap-, illetve középfokú oktatásban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag %-ában, 1989 és 2004 között

7.16. Az alap- és középfokú oktatásban foglalkoztatott szakképzett pedagógusok keresete a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak átlagos keresetének arányában, 1989 és 2004 között (%)

7.17. A 15 éves gyakorlati idejű pedagógusok fizetése az 1 főre jutó GDP arányában Magyarországon és az OECD-országok átlagában oktatási szintenként, 1996, 2000 és 2003 (%)

7.18. Nappali tagozaton, pedagógusképzésben részt vevők száma szintenként és szakcsoportonként, 1990/91–2004/05 (ezer fő)

7.19. A felsőoktatásban pedagógusoklevelet szerzettek száma és aránya a nappali és az összes tagozaton, 2001–2004

7.20. A pedagógusképzést folytató intézményekbe az első helyen jelentkezők és az összes jelentkezések száma, 1986–2004

7.21. A pedagógusképzés szerkezete (2006 tavaszán)

7.22. Pedagógus-munkakörben alkalmazottak részvétele a pedagógusmunkát segítő képzésben, támogatott továbbképzésben a beszámolási időszakban, 2004/05

8.1. A matematikaskálán mért teljesítmények varainciája az iskolák között és az iskolán belül, PISA-vizsgálat, 2003

8.2. Az egyes évfolyamok tanulóinak megoszlása az egyes teljesítményszinteken, 2004 (%)

8.3. A különböző matematikai teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya a 2003. évi PISA-vizsgálatban országok szerint (%)

8.4. A nyolcadik évfolyamos tanulók átlagos természettudományi teljesítményei különböző országokban a PISA- és a TIMSS-vizsgálatokban, 2003 (standard pontszám)

8.5. Az olvasásteljesítmény iskolák közötti varianciáját magyarázó különböző tényezők hatása, PISA 2000 (%)

8.6. Az érettségi változások egyes elemeinek ismertsége és megítélése a magyar felnőtt lakosság körében, 2005 (%, illetve átlag ötfokú skálán)

8.7. Az új érettségi vizsga kötelező tárgyainak eredményei osztályzatban, a korábbi évekkel összehasonlítva

8.8. Az iskolák megoszlása az érettségiző tanulóik felvételi pontszámra átszámított eredménye alapján, emelt szintű matematika, 2005 (%)

8.9. Az Országos kompetenciamérésen elért eredmények különböző középszintű érettségi eredményt elért iskolák esetében programtípusonként (standard pontszám)

8.10. Az Országos kompetenciamérés hasznosságának megítélése az iskolaigazgatók körében, 2004

8.11. A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer használata az iskolákban, 2005

9.1. Családi háttérindexek átlagos értékei az általános iskola 6. évfolyamán a háttérindexek szerinti kvintilisekben településtípus szerint, 2004 (%)

9.2. A 6. és a 10. évfolyamon tanulók átlagteljesítménye településtípusonként, 2004 (standard pontszám)

9.3. A 6. évfolyamosok matematikateljesítménye településtípusonként, 2004

9.4. Kilencedikes szakiskolások és szakközépiskolások szüleinek legmagasabb iskolai végzettsége, 2002/03

9.5. A tanulók nemek szerinti aránya a közép- és felsőoktatás nappali tagozatán, 1960/61, 1970/71, 1980/81, valamint 1990/91 és 2004/05 között (%)

9.6. A nemzetiségi oktatás adatai, 2001/02–2004/05

9.7. Nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés, oktatás az általános iskolai feladatellátási helyeken, nappali tagozaton, 1999/00 és 2004/05 között

9.8. Letelepedési engedélyért folyamodott bevándorlók a küldő ország szerint, 2002–2005

9.9. Magyarországon tanuló nem magyar állampolgárságú tanulók a feladatellátási hely típusa szerint, 2001/02 és 2004/05 között

9.10. Cigány és nem cigány gyerekek aránya a kisegítő osztályokban településtípusok szerint a kilencvenes években (%)

9.11. A roma tanulók általános iskola utáni továbbtanulásának változása az egyes programokon, 1993/94 és 2002/03 között (%)

9.12. A különböző roma arányú osztályok előfordulása, 2000 és 2004

9.13. A cigány és nem cigány gyerekek együtt történő oktatásáról alkotott vélemények, 2005 (N=923)

9.14. A fogyatékosok megoszlása a fogyatékosság jellege szerint, 1990 és 2001 (%)

9.15. A tanulók fogyatékosság szerinti nyitó adatai az általános iskolai feladatellátási helyeken, nappali tagozaton, 2001/02–2004/05

9.16. Diákok száma és aránya, akik után a képességkibontakoztató és integrációs normatívát igényelték az általános iskola 1. és 5. évfolyamán, 2003/04 és 2004/05

9.17. Gyógypedagógiai oktatást folytató intézmények alapadatai, 2001/02 és 2004/05 között

9.18. A HEFOP 2.1 intézkedés 2004-es és 2005-ös pályázatainak adatai

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.