2014. április 23., szerda , Bla

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2009 április

Gajdó Ágnes :: A ráckeresztúri példa

2009. szeptember 30.

A ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolában megvalósult az, amit kor­szerű oktatásnak nevezünk: olyan pedagógiai módszereket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartva a számukra legoptimálisabb módszert alkalmazzák a tanórákon. A tantestület minden tagj­a folyamatos továbbképzéseken sajátította el az új ismereteket: differenciálás, koope­ratív tanulási technika, integrált pedagógiai rendszer, projektmódszer. A tanulmányban a település és az iskola bemutatásán kívül szó esik az eddig elért eredményekről (iskolaotthonos oktatás, tehetséggondozás, nyári tábor, iskola­könyvtár) és a távlati tervekről. A ráckeresztúri általános iskola arra példa, hogy a tanári lelkesedés és az elhivatottság legalább olyan fontos, mint az anyagi támogatás.

Új módszerek az általános iskolai oktatásban1

„Ha a gyermek együtt él a megértéssel, megtanulja a türelmet. Ha a gyermek együtt él a buzdítással, megtanulja a magabiztosságot. Ha a gyermek együtt él a dicsérettel, megtanulja mások megbecsülését. Ha a gyermek együtt él a jóváhagyással, megtanulja szeretni magát. Ha a gyermek együtt él az elfogadással, megtanul szeretetre lelni a világban. Ha a gyermek együtt él az elismeréssel, megtanulja, hogy céljai legyenek. Ha a gyermek együtt él az önzetlenséggel, megtanulja a nagylelkűséget. Ha a gyermek együtt él a barátságossággal, megtanulja, hogy a világ olyan hely, ahol jó élni. Ha a gyermek együtt él a nyugodt derűvel, megtanulja, hol találjon lelki békét.” A ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola honlapján szereplő hitvallás nem csak hangzatos idézet – e szellemben foglalkoznak az itt dolgozó pedagógusok a gyerekekkel. Az intézményben folyó oktatás-nevelés alapja a szeretet és az elfogadás, a családias, vidám, ám szigorú légkör. A tanulmányban a település és az iskola múltjának és jelenének bemutatásán kívül szó esik a pedagógusok által használt korszerű pedagógiai módszerekről, a belső továbbképzések hasznáról, s olyan egyéni ötletek is előkerülnek, amelyeket bátran használhat bárki, aki színesebbé, érdekesebbé szeretné tenni a tanórákat.

A ráckeresztúri példa azt mutatja, hogy elsősorban szilárd elhatározás kell a változáshoz, változtatáshoz, s hogy egy oktatási intézmény vonzóbbá, színvonalasabbá tétele nem csak pénzkérdés. A reformokhoz szükséges a jó csapat, a dinamikus vezetés, s ha mindez adott, akkor kellő kitartással, akarattal elérhető a kitűzött cél.

A település és az iskola bemutatása

Ráckeresztúr Fejér megyei község az Ercsi kistérségben. A Szent László-völgy alsó szakaszának bal partján helyezkedik el. Martonvásártól délre nyolc, Ercsitől északnyugatra hat kilométer távolságra fekszik. Lakosainak száma kb. 3300 fő. A lakosság egy része mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, másik része a környékbeli települések (főleg Száz­halombatta, Ercsi, Érd) ipari és kereskedelmi létesítményeiben talál magának megélhetést, de többen járnak dolgozni a fővárosba is. A községnek sok alacsonyan iskolázott lakosa van, akik többnyire a munka nélküli réteget is alkotják.

A faluban működik óvoda, általános iskola, könyvtár. 2002-ben nyílt meg a teleház, ahol internethasználatra és digitális fényképezőgép kölcsönzésére is van lehetőség. Több civilszervezet is alakult (többek között a Pro Pátria Kör, a Ráckeresztúri Fiatalok Kulturális Egyesülete, az Őszirózsa Nyugdíjas Klub, a Ráckeresztúri Pávakör Egyesület, BOR-ÁSZOK Dalárda Egyesület), amelyek tagjai rendszeresen részt vesznek a községi kulturális rendezvényeken. A településen működik a Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziója: a drogterápiás otthont 1987-ben alapították, harminc fiatal élhet itt, s kap lehetőséget a gyógyulásra.

Ráckeresztúr szerencsésnek mondhatja magát, hiszen működik iskola a településen. Igaz, külön épületben van a felső és az alsó tagozat, s egyelőre nincsenek szaktantermek, fejlesztő és napközis tantermek, ami megnehezíti a munkát. Az intézmény felszereltsége, tárgyi és környezeti ellátottsága is fejlesztésre szorul. A távlati tervek között szerepel, hogy majdan egy felújított épületben tanulhat együtt az alsó és a felső tagozat, s ott lehetőség nyílna a testi fogyatékkal élő tanulók integrált oktatására is.

Jelenleg 279 diák tanul tizenöt osztályban, huszonöt pedagógus igyekszik tudása leg­javát nyújtani s új módszereket alkalmazva felkelteni és szinten tartani a gyerekek érdeklődését. Az iskola honlapján olvasható, hogy a pedagógiai program felülvizsgálatának évében, 2007–ben nyolcvannyolc hátrányos helyzetű, tizenhét SNI-gyermeket tartanak számon, akik között hallás- és mozgáskorlátozott tanuló is van. „A tanulói létszám majdnem 20%-a, azaz kb. 50 gyerek tekinthető halmozottan hátrányos helyzetűnek, mivel valamelyik (esetleg mindkettő) szülője csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és rendszeres gyermek­védelmi támogatásban részesül a család.”

Volt idő, amikor a faluból hetven gyerek más iskolába járt, elsősorban százhalombattai vagy martonvásári oktatási intézménybe íratták be őket a szülők. Régebben a ráckeresztúri általános iskolában nem volt étkeztetés, nem működött napközi. Az igazgató és a tantestület egyöntetű véleménye az volt, hogy változtatni kell a helyzeten, ha a legrosszabbat – az iskola megszűnését – el akarják kerülni. A pedagógusok felmérést végeztek a szülők körében, vajon miért viszik más iskolába a gyerekeket. A válaszokból kiderült, hogy min kell változtatni. Elsőként étkezőkonténert lízingeltek, és 2006. szeptember 25-én kis létszámmal ugyan, de elindult a napközi. Akkor huszonöt, ma már kilencven gyerek veszi igénybe. A tantestület tagjai iskola-előkészítőt tartottak a leendő első osztályosok szüleinek, ahol beszámoltak a következő tanévtől igénybe vehető szolgáltatásokról.

Mindeközben az iskola részt vett a HEFOP 2.5.1. pályázaton, és ennek eredményeként három másik településsel (Dég, Mezőszentgyörgy, Zichyújfalu) együtt konzorciumi együttműködést alakított ki olyan új pedagógiai módszerek elsajátítása és bevezetése céljából, amelyek hatékonynak bizonyultak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelésében. A tantestület tagjai 3×30 órás továbbképzésen, hétvégenként sajátították el többek között a más típusú differenciálást, a kooperatív tanulási technikákat. Részt vettek az Országos Oktatási Integrációs Hálózat IPR-tréningjén, amely alapján kidolgozták integrációs stratégiájukat is. Alternatív iskolákat kerestek fel, szakirodalmat gyűjtöttek és tanulmányoztak, saját módszertani kultúrájuk megváltoztatására törekedve. A tanult módszereket a 2007/2008-as tanévtől már beépítették a tananyagba. A folyamatos tanulás érdekében belső továbbképzéseket is tartanak, így nemcsak ötleteket cserélnek, hanem akár saját fejlesztésű eszközöket is.

Iskolaotthonos oktatás

A 2007/2008-as tanévtől a Petőfi Sándor Általános Iskola új képzési formát kínál a beiratko­zó gyerekeknek. Az első és második osztályosok reggeltől délután négy óráig az iskolában tartózkodnak, s a nap végén a táskájukat sem kell hazavinniük. A délelőtti órákban az „elméleti” tárgyak (matematika, olvasás, írás stb.) tanulása a program – hosszabb óra­közi szünetek beiktatásával, mint amit a hagyományos képzési mód lehetővé tesz. Délben megebé­delnek a gyerekek, majd hosszú levegőzés és kinti játék után délután elkészítik a házi feladatot, játékos informatikaórán vesznek részt, s ugyancsak játékos formában történik a nyelvoktatás is. Énekek, mondókák, körjátékok segítségével ismerkednek a gyerekek az angol és német nyelvvel heti egy órában. A rendszeres nyelvóra harmadik osztálytól szerepel a tanrendben.

Az emelt szintű testnevelés-oktatást a nem iskolaotthonos gyerekek is igénybe vehetik. Ez heti öt testnevelésórát, valamint sportköri és szakköri foglalkozást jelent; kiemelt hangsúlyt kap a szertorna és a különböző labdajátékok. A községi sportcsarnokban nemcsak a testnevelés-, hanem a néptáncóráknak is jut hely. Az emelt szintű testnevelés-oktatás része az úszásoktatás is, amelyet tömbösítve oldanak meg, hiszen a szomszéd településre, Ercsibe kell utazni.

Az iskolaotthonos oktatás előnye, hogy a napi időbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. A tanítás és a szabadidő váltja egymást, ezért egyenletesebb a tanulók napi terhelése, több lehetőség van a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. Reggel, a tanítás megkezdése előtt alkalom nyílik a beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi gondok felvetésére.

Az iskolai környezetnek biztosítania kell a gyermek szociokulturális szükségleteit és fejlődését. A kooperatív munkához – mely motiválóbb, mint a frontális, és a passzivitásra hajló tanulót is munkára készteti – szükség van mobil, egyszemélyes tanulópadokra és fejlesztő eszközökre, ezek egy részét az integrációs és képességkibontakoztató normatívából szerzik be.

A távlati célok között szerepel, hogy a tantermi változtatásokat és módszereket a felső tagozaton is bevezetik. A 2008/2009-es tanévtől az egyik ötödik osztályban emelt szintű matematika- és informatikaoktatás folyik. Ez az osztály nemrég kapott új, egyszemélyes, mobil tanulópadokat és székeket, hogy gyakrabban dolgozhassanak csoportmunkában, s hogy a tehetséggondozás minél színvonalasabb módon megvalósulhasson.

Tehetséggondozás

A ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolában az általános tehetséggondozáson belül nagyon fontos szerepet kap a matematikai tehetséggondozás. Az iskola ebben a tanévben tehetséggondozó csoportot indított egyelőre ötödikeseknek, de felmenő rendszerben gondolkodnak. A két ötödikes osztályból választották ki azokat a tanulókat, akik jelesek vagy jók voltak matematikából az elmúlt tanévben. Ők matematikából és informatikából kapnak heti pluszórát. Egyik héten az „a” osztálynak van matematikája, ugyanakkor a „b” osztálynak informatikája, a másik héten fordítva. Matematikából olyan feladatokat oldanak meg, amelyekre nem kerül sor a tanórákon: logikai feladatok, illetve kreativitást igénylő versenypéldák. Informatikából a tanulást segítő technikák kialakítása az elsődleges cél: témához illő keresések az interneten, az egyéni tanulás fejlesztése. Országosan hetedik osztálytól tanítanak informatikát, ezért a ráckeresztúri rendszer két év előnyt biztosít a tanulóknak.

A tehetséggondozó csoport nem zárt. Hanyag munkavégzés esetén ki lehet szorulni belőle, viszont sikeres félévi teljesítmény alapján be is lehet kerülni. A tehetséggondozó csoport tagjai versenyeken indulnak (például a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen), s az iskola is tervezi versenyek rendezését a környék kisebb-nagyobb iskolái között, hogy a tanulók fejlődése összehasonlítható legyen más iskolák eredményeivel.

Az iskolában a felzárkóztatás rendszere régóta kialakult, a lassabban haladó gyerekek megkapják a szükséges segítséget a pedagógusoktól. Képességfejlesztő foglalkozások és a nem szakrendszerű oktatás révén az a cél, hogy egyetlen tanuló se kallódjon el. A tehetséggondozó csoport indítása a tanulók másik csoportjára irányul. Lényege: a Petőfi Sándor Általános Iskola minden gyerek számára biztosítja az egyéni haladás ütemét és képességeik kibontakozását.

Petőfi-hét

Az iskola 1999-ben vette fel Petőfi Sándor nevét. Hagyományosan a március 15-ét magában foglaló időszakban rendezik meg a Petőfi-hetet. A 2008/2009-es tanévben különösen sokszínű programmal készült az iskola. Sportdélután (labdás sorverseny, kidobós játék, floorball), versmondó verseny és rajzverseny az alsóban. Petőfi Sándor öt alkotása közül választhattak a gyerekek, és ahhoz illusztrációt készítettek. A rajzokat kiállították az iskola folyosóján. A területi honismereti versenyt 3–4. osztályosoknak rendezték, amelyre az iskola által szervezett levelezős verseny legjobbjai kaptak meghívót (a helyi két csapat mellett Adonyból, Besnyőről, Mezőfalváról és Pusztaszabolcsról érkeztek résztvevők).2 A felső tagozatosok asztaliteniszben, floorballban és labdarúgásban mérkőzhettek meg egymással, de volt természettudományos vetélkedő (a matematika, fizika, kémia, természetismeret, földrajz, biológia, informatika tantárgyak témáiból), Ötödölő- (népszerűbb nevén amőba-) verseny és műveltségi vetélkedő. A német nyelvi területi versenyen érdi, tárnoki és martonvásári diákok is szerepeltek. Első alkalommal és hagyományteremtő szándékkal rendeztek sakkszimultánt3 (ehhez kapcsolódik a távolabbi cél: sakkszakkör indítása, hiszen a sakkjáték kiválóan alkalmas a koncentráció, a figyelem és a memória fejlesztésére). A március 15-e tiszteletére tartott ünnepi műsort hat osztály mutatta be a tornacsarnokban, és ezt a községi megemlékezésen is előadták.4

Nyári tábor

A nyári táborok szervezése is újdonság. A szünidei program célja, hogy a gyerekek és a pedagógusok más helyzetben, más körülmények között, más oldalukról ismerjék meg egymást, s talán ez is segíti majd az iskolai közös munkát. A táborba a gyerekek nem vihetnek mobiltelefont, gondjukat-bajukat az ott lévő felnőttekkel osztják meg, és közösen keresnek megoldást.

2007 nyarán Velencén táborozott ötven ráckeresztúri gyerek és négy pedagógus. Zichyújfalu, Mezőszentgyörgy és Dég diákjaival együtt töltötték ezeket a napokat, ugyanis a négy iskola együtt pályázott s nyert támogatást. A programban szerepelt hajókirándulás Pákozdra, ahol az emlékművet és a múzeumot nézték meg, s útközben a Velencei-tóról hallottak érdekes információkat. Kápolnásnyéken a Vörösmarty-emlékházat keresték fel, és helytörténeti, kovács- és ásványkiállítást is megtekintettek. Délutánonként vetélkedőkön, sportversenyeken vehettek részt a gyerekek; a nagyobbak bérelt kerékpárokon körbebiciklizték a tavat vagy a hegyekben túráztak.

2008 nyarán Ráckevére kerekezett ötven gyerek és hét pedagógus. Ercsinél komppal keltek át a Dunán. Turistaszállóban laktak, onnan kalandoztak a környékbeli falvakba, városokba. Délelőttönként múzeumokat, templomokat kerestek föl (Árpád Múzeum, Savoyai-kastély, római katolikus és szerb templom), megnézték a dömsödi működő búzamalmot, bejárták a szigetbecsei ökoturisztikai parkot. Délutánonként strandoltak, este közösen főztek. A szülők által összeadott alapanyagokból nemcsak a vacsorát, hanem a reggelit is elkészíthették, így a részvételi költség jelentősen csökkent.

A 2009-es nyári tábor a tervek szerint Balatonkeresztúron lesz, a Keresztúr Nevű Települések X. Hazai és Nemzetközi találkozójával egy időben. (E településtalálkozót 2008-ban Ráckeresztúron rendezték, s itt született meg a gondolat, hogy a jeles rendezvénnyel össze lehetne kötni a nyári tábort.)

Iskolakönyvtár

2009. március 1-jétől vehető igénybe az iskolakönyvtár, amely a községi könyvtár épületében kapott helyet, ám ettől teljesen függetlenül működik. A könyvállomány körülbelül ezerháromszáz kötetből áll, amelynek jó része szépirodalom, valamint természettudományi és ismeretterjesztő irodalom. A kötelező és ajánlott olvasmányok teljes osztálylétszámra megtalálhatók, és a tartós tankönyveket is itt tartják nyilván. A könyvtár vezetője az iskola egyik tanítónője, aki rendelkezik a szükséges végzettséggel és tapasztalattal. A könyvtárból nemcsak kölcsönözhetnek a gyerekek, hanem az irodalom tanításába beépített könyvtári órákat is itt tarthatják.

A hivatalos dokumentumok – gyűjtőköri és szervezeti működési szabályzat – birtokában a következő tanévtől az iskolakönyvtár pályázatokon vehet részt, támogatást szerezhet különböző iskolakönyvtári programok szervezéséhez, s gyarapodhat a könyvállomány is.

Játszótér

Az iskolai játszóteret összefogással szeretnék felépíteni. Az alsó tagozatnak helyet adó iskolaépületben ugyanis száznegyven diák tanul, s nincs számukra semmilyen kinti játék­lehetőség. Az óvodában hozzászoktak a gyerekek a mászókához, a csúszdához, az iskola­udvar azonban üres. Gyakran a fákra, a focikapura vagy a tornaterem ajtajának rácsára kapaszkodnak föl, de ez balesetveszélyes, ezért indítottak gyűjtést egy majdani biztonsá­gos játszótér felépítésére. A Magyar Vöröskereszt helyi szervezete, az iskola és a szülői munka­kö­zösség alapította a számlát, amelyhez a diákönkormányzat is hozzájárult. A szülői munkakö­zösség a szüreti bál bevételének jelentős részét erre a célra ajánlotta fel, a Ráckeresztúri Iskolások Alapítvány pedig az 1 százalékokból befolyó bevétel teljes összegével támogatja a kitűzött cél megvalósítását.

IPR és projektmódszer a gyakorlatban

A ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola minden újításra nyitott. Az eddig leírtakból is kitűnik, hogy rendkívül agilis és gyermekközpontú igazgató irányítja az intézményt, akinek legfőbb célja, hogy a településen élő gyerekek itt legyenek részesei színvonalas és a lehető legtöbb ismeretet nyújtó oktatásnak, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek se maradjanak ki semmiből. Cél a pedagógiai megújulás és a tárgyi feltételek javítása is. A HEFOP-pályázat után az integrált pedagógiai rendszer (IPR) bevezetését határozta el az iskola, melyhez fejkvóta-támogatást is nyert. A dologi kiadások mellett e támogatásból szerveznek különféle programokat (korcsolyázás, teadélután, sportvetélkedők), melyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára ingyenesek. Mindeközben arra is figyelnek, hogy ők se érezzék megkülönböztetettnek magukat, s a többiek se irigykedjenek rájuk. A tervek szerint az egész iskola részt vesz majd az Ability Park kihelyezett rendezvényén, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a fogyatékkal élők mindennapjaival, és kipróbálhatják például a kerekes székkel való közlekedést vagy a vaklabirintust. De közös délutánt terveznek a Ráckeresztúron működő drogterápiás otthon lakóival is.

A módszertani megújulás jegyében a 2007/2008-as tanév végén projekthetet szerveztek. A tanév végén nehéz a gyerekeket a tantermekben tartani, a jegyeket is lezárták, a tanulmányi kirándulásokon is túl vannak, így célszerűnek tűnt valami más, addig még nem alkalmazott ötlet megvalósítása. A projektgazdák már a tanév vége előtt másfél hónappal közzétették a tervezett programot, s minden diák érdeklődésének megfelelően választhatott témát. Az osztályfőnökök természetesen előzetesen megbeszélték e módszer és munka­forma lényegét a gyerekekkel.

Három-három téma szerepelt a kínálatban: indián, tej, olimpia az alsósoknak és víz, reneszánsz, olimpia a felsősöknek. (A projekttervek a mellékletben olvashatók.) A téma többnyire adott volt, hiszen a szomszédos Lászlópusztán szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak, s másik tehenészet és tejfeldolgozó üzem is működik a faluban. A pekingi olimpia volt egy másik projekt apropója, a szervezők mások mellett Hirling Zsolt evezős és Wöller Gergő birkózóolimpikont hívták meg, akik nemcsak élménybeszámolót tartottak, hanem együtt is játszottak a gyerekekkel. A projekthetet alapos gyűjtő- és kutatómunka előzte meg. A hagyományos osztálykeretek fölbomlottak, a különböző évfolyamok diákjai a vezetőtanárok irányításával dolgoztak együtt.

A 2008/2009-es tanév tervezett projektjei: méz, erdő, Mátyás kora/feketesereg/lovag­kor, fa, nyelvek. A Velencei-hegységben valósulna meg a tájfutás+matematika projekt. A projektek elsődleges célja, hogy a tartalom a tananyaghoz köthető legyen, és hogy a gyerekek az érdeklődésüknek megfelelően válasszanak.

Varázslabda, gyümölcstábla, TUD-lak

Nemcsak az igazgató, hanem a tantestület tagjai is elkötelezettek az új módszerek iránt. A tanfolyamokon hallott-látott ötleteket újakkal egészítik ki, s gyakran forgatják például Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvét vagy az Integrációs Pedagógiai Műhely Füze­tek sorozat kiadványait.

A következőkben az iskolaotthonos rendszerben tanuló 2. b osztályfőnökét mutatom be, aki a Mátrából érkezett Ráckeresztúrra, mert mindenképpen kis létszámú iskolában szeretett volna tanítani. A jászberényi tanítóképző után a gyógypedagógiai főiskolát is elvégezte, hogy a hátrányos helyzetű, szellemi és testi fogyatékos gyerekekkel is hatékonyan foglalkozhasson, őket se hagyja lemaradni. A nyolcadik tanévet kezdte 2008 szeptemberében. A fiatal, lelkes tanítónő olyan embereket szeretne nevelni, akik segítik egymást és segítenek másokon. Nem az számít, hány ötöst szereznek, hanem hogy ne hagyják cserben a társaikat. „Nem zseniket akarok gyártani” – e mondat szellemében dolgozik, s részben saját fejlesztésű eszközökkel teszi érdekesebbé a tanórákat.

A nap közös beszélgetéssel indul. A gyerekek a szőnyegre telepednek, s elmondják, mi történt velük az elmúlt napon, akár délelőtt, akár délután. Minden napban találni kell valami jót, legyen az bármilyen apróság. A rossz élményeket is kibeszélhetik a gyerekek, s ez azért fontos, mert ha magukban tartják, nem tudnak figyelni, nehezebben megy a tanulás. Csak az beszélhet, aki a varázslabdát a kezében tartja. (A varázslabdáról még lesz szó.)

A csoportmunkában zajló foglalkozások előnyei közül talán a legfontosabb, hogy a gyerekek látják egymás reakcióit, s adott esetben fegyelmezik is egymást. A munka kezdetén a különböző színű feladatkártyákból húznak egyet a tanulók. A kártyák közül egyelőre a következőket használják: edző, csendkapitány, időfigyelő, bátorító, ellenőr. Később lesz majd jegyző és szóvivő is. Az edző a csapatkapitány, ő vezeti a csoportot. A csendkapitány ügyel arra, hogy jól viselkedjenek a csoport tagjai, hangos beszéddel ne zavarják osztálytársaikat. Az időfigyelő a tanterem falán lévő órát tartja szemmel, amelyen kék színű koronggal jelzi a tanítónő, hogy meddig dolgozhatnak; ha a nagymutató a kék jelhez ér, be kell fejezni a munkát. A bátorító feladata, hogy a munkára biztassa társait, az ellenőr pedig a feladatok ellenőrzését végzi. A jegyző tiszte majdan az lesz, hogy a csoport által megoldott feladatok megoldását papírra vesse, a szóvivő pedig közvetíti a csoport által megbeszélteket.

A csoportbontás is játékosan történik. Műanyag filmesdobozkákban különféle dolgok lapulnak: gyufa, kréta, betűtészta, papírgalacsinok, vagy épp üres a doboz. A gyerekek választanak egyet, azt megrázzák, s akik hasonló hangot hallanak, azok kerülnek egy csoportba. A tanító finoman irányíthatja, befolyásolhatja a csoport összetételét, hiszen így valósulhat meg a célzott differenciálás, a gyerekek azonban nem érzik ezt.

A változatos és izgalmas tanórákhoz különböző segédeszközök tartoznak, a következőkben ezekről lesz szó.

Varázslabda

Egy régi mártélyi kézművestáborban készült különféle színes-mintás rongydarabokból, nincs két egyforma „oldala”, puha, jó megfogni, ha dobják, sosem érkezik ugyanúgy a kézbe. A napindító beszélgetéskor az szólhat csak, akinél a varázslabda van. Vagy ha a szorzótáblát gyakorolják, s az egyik tanuló kérdez, akkor az válaszolhat, akinek a labdát dobja.

Iskolatábla

Az iskolatábla memóriafejlesztő játék. A képek, ábrák egy része a helyesíráshoz kapcsolódik, és számkártyákat is használnak. Öt másodpercig nézhetik a diákok a táblát, minden csoporttag egy-egy oszlopot figyel.

Csipeszes tábla

A fekete-fehér ábrán nem látszik, hogy az egyes szorzási feladatok különböző színnel szerepelnek a papíron. Sorrendben: barna, kék, sárga, fekete, lila, világoszöld, világoskék, narancssárga, sötétzöld, piros. A tanuló a megfelelő színű csipeszt illeszti a helyesnek vélt szám mellé. Ha megfordítja a lapot, ellenőrizheti, jól oldotta-e meg a feladatot: ha a csipesz és a papíron szereplő pötty színe azonos, akkor helyesen választott. Az önellenőrzés azért is hasznos, mert a tanítónő ez idő alatt foglalkozhat a gyengébb képességű gyerekekkel. Természetesen nemcsak a szorzást, hanem más számtani műveletet is gyakorolhatnak a gyerekek ezzel a módszerrel, de magyar- vagy környezetórán is előkerülhet a csipeszes tábla – használatának csak a fantázia szab határt.

TUD-lak

Az éppen aktuális tudnivalókat tartalmazza ez a házikó alakú tabló. Például itt olvasható el a könyv nélkül megtanulandó Altató szövege, a szorzótábla, az írott nagy- és kisbetűk, a szótagolás és elválasztás szabályai, a szóvégi magánhangzókra, a szótőre és a toldalékokra vonatkozó tudnivalók.

Gyümölcstábla

A tanítónő saját találmánya. Az ábécé betűi­t és a fontosabb írásjeleket tartalmazza, s a gyerekek kódok segítségével rakják össze a szavakat, mondatokat. Például: szőlő 1 + alma 1 = fa. Vagy: alma 10 + körte 9 + alma 1 + szőlő 6 + cseresznye 10 + szilva 9 + szőlő 8 + alma 1 + körte 3 + szőlő 5 + cseresznye 4 + szőlő 9 + körte 9 + alma 1 + körte 1 + szilva 5 = Éva ír, Kati olvas.

Ha a kötelező gyakorlatokkal végeztek a tanulók, úgynevezett időkitöltő feladatokat oldhatnak meg. Választhatnak a csillaggal jelölt borítékok közül, saját maguk döntik el, hogy könnyebb vagy nehezebb feladat megoldására vállalkoznak-e (a csillagok száma a feladatok nehézségi fokát jelzi: *, **, ***). Ezeket később értékelik, s hogy a kellő motiváció meglegyen, valamilyen jutalomban is részesül a pluszmunkát végző gyerek.

Az osztály részt vesz a Pindur Pandúr elnevezésű országos közlekedésbiztonsági versenyen, a Szivárvány újságban meghirdetett anyanyelvi vetélkedőn és az adonyi iskola által kiírt szövegértési versenyen. A tanulók közül öten tagjai az alsó tagozatosokból álló színjátszó szakkörnek, melyet osztályfőnökük vezet. (Mások fociznak vagy ritmikus sportgimnasztikáznak.) Az első félévben a karácsonyi műsorra készülnek, amelyet az iskolai és a községi ünnepélyen kívül a martonvásári Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Diákotthonban is előadnak (de volt már példa arra is, hogy az óvodában is felléptek). A második félévben a kulturális bemutatón vicces történetet vagy mesét mutatnak be.

Összegzés

A ráckeresztúri általános iskola pedagógiai elképzelései és gyakorlata azért példaértékű, mert elsősorban a gyerekek egyéni fejlődési üteme számít, s ehhez igazítják a tanítási módszereket, a tanórák felépítését. A tantestület tagjai tudják, hogy változatos, izgalmas óra­vezetés szükséges a figyelem fenntartásához, s hogy a gyerekek sokkal együttműködőbbek, ha nem mindig a hagyományos, frontális osztálymunka keretei között kell dolgozniuk. A koope­ratív tanulási-tanítási technikák, a projektek arra jók, hogy gyakran csoportmunkában vagy játékos formában sajátítsák el az ismereteket, és mintegy észrevétlenül gazdagodjon tudásuk. A gyakori önellenőrzésnek köszönhetően a gyerekek reális énképet alakítanak ki magukról, s hozzászoknak saját teljesítményük elfogulatlan megítéléséhez is. A gyerekek és a felnőttek közötti kapcsolat a tanórákon kívül is alakítható, erre szolgálnak a szakkörök, a nyári táborok. Nem feltétlenül csak pénzkérdés, hogy a közoktatás gyökeresen megújuljon, s megvalósuljanak a régóta esedékes reformok.

Mellékletek
Projekttervek a 2007/2008-as tanév végén

Indiánok
2. a, 2. b, 3. a

Előkészítő időszak:

  • gyűjtőmunka (képek, cikkek, zenék, könyvek, filmek stb.),
  • ruházat megtervezése, elkészítése a szülők bevonásával,
  • a kézműves-foglalkozáshoz szükséges anyagok beszerzése: faanyag, fonal, gyöngyök, tollak stb.,
  • a kirándulás megtervezése.

1. nap:

  • filmnézés az indiánokról,
  • indián törzsek alapítása,
  • nevek választása, csatakiáltás, arcfestés,
  • totemoszlop faragása.

2. nap:

  • Múzeumlátogatás Érden ➜ az indiánok használati tárgyainak bemutatója tesztlap kitöltése.
  • Indián játékok (célba lövés, tűztánc stb.)

3. nap:

  • indián ételek bemutatója,
  • tablók elkészítése,
  • indián karkötők csomózása,
  • zenehallgatás ➜ tánc.

4. nap:

Bemutató:

  • térkép – indián törzsek,
  • törzsek bemutatója,
  • életmód, viseletek, ünnepek,
  • szavak tanítása,
  • települések szokásai,
  • tablók, ételek, ékszerek, játékok bemutatása, kiállítása.

Olimpia

Hétfő: ókori olimpia

Délelőtt:

  • története ➜ miért volt, hol volt?
  • ókori szokások ➜ római állampolgárrá avatás (eskü),
  • ókori divat ➜ tóga,
  • római számok,
  • csákó + pajzs készítése a délutáni fegyveres futáshoz,

Délután:

  • ókori olimpiai játékok (olimpiai eskü),
  • előtte minden számról a játék tulajdonságainak rövid felvezetése,
  • pl. fegyveres futás, ugrás, lovaglás, grundbirkózás stb.

Kedd: újkori olimpia

Délelőtt:

  • kvíz a hétfőn tanultakból,
  • sportolók arcképeinek összerakása (ki ő és miben nyert?),
  • kézműves-foglalkozás ➜ művészeti olimpia,
    ➜a pekingi olimpia kabalái,
  • egészséges emberek, sportolók, ételek ➜ délben közös salátakészítés.

Délután:

  • 5 karika ➜ kontinensek, faji előítéletek, a másság elfogadása,
  • paralimpiai játékok ➜ csörgőlabda,
  • különböző testi akadályozottságok előidézése.

Szerda: újkori olimpia

Délelőtt:

  • az újkori (Kemény Ferenc az egyik alapító tagja) és az ókori olimpiák összehasonlí­tás­a,
  • a csapat- és az egyéni sportok közötti különbségek, hasonlóságok,
  • dopping ➜ már az ókorban is,
  • kitűző + csapatcímer készítése.

Délután:

  • túra: kanálispart,
  • papírhajóverseny,
  • sportolók képeinek keresése + ki van rajta, mit sportol(t)?
  • ünnepélyes eredményhirdetés ➜ érmekkel, dobogóval, koszorúval (csapatban és egyéni­ben).

Tej 3. b, 4. a, 4. b

1. nap:

Tehenészeti telep meglátogatása Lászlópusztán autóbusszal.

2. nap:

Plakátkészítés (anyaggyűjtés)

  • tejtermékek
  • tehénfajták
  • „tejfajták” (tehén, kecske, juh, ló)

+ rajzkészítés az élményekről

Tejesdobozból tehénfarm: tehenek, istálló, kanász stb. kiállítási anyag

3. nap:

Gyűjtés: ételreceptek tejből, tejtermékből + tejtermékek kóstolása (vásárlás),

egészséges életmódra nevelés,

tejtermékek megszerettetése.

+ tehenes versek, mesék, dalok gyűjtése:

  • A török és a tehenek
  • Iciri-piciri
  • Két kicsi kecske

4. nap:

Kiállítás, egymás munkáinak megismerése, megtekintése

Víz

Előkészítő munka:

  • képek gyűjtése a vízpart élővilágáról,
  • vízi járművek képeinek gyűjtése,
  • ásványvizes flakonok gyűjtése,
  • kirándulás szervezése, engedélyek beszerzése,
  • szükséges anyagok beszerzése (papír, filctoll, zsírkréta, olló, ragasztó).

1. nap: A víz útja

  • a vízmű megtekintése,
  • séta a víztoronyhoz,
  • néhány kerti kút (fúrt, ásott) megfigyelése,
  • látogatás a szennyvíz-tisztítóhoz (vezetéssel).

2. nap:

  • tablókészítés (álló- és folyóvizek, sós és édesvizek és élőviláguk),
  • „akvárium” készítése különböző technikákkal (rajz, kivágás, festés, ragasztás),
  • gyógyvizek; hazánk gyógyfürdőinek megjelölése a térképen; a helyes fürdőzés szabályai; melyik víz milyen betegségek gyógyítására alkalmas,
  • érdekességek az élővilágból (melyik élőlénynek mennyi a víztartalma),
  • közmondások, találós kérdések a vízről.

3. nap:

  • vízi járművek készítése ásványvizes flakonokból, tutajkészítés,
  • római kori vízhálózat tervezése, makettkészítés,
  • űrmértékek, mérés, becslés,
  • kedvenc poharammal „pohár-szépségverseny”,
  • papírcsónak, papírhajó hajtogatása, vízre bocsátása,
  • a víz körforgása.

4. nap:

  • az elkészült tablók, makettek, papírhajók kiállítása,
  • találós kérdések,
  • beszámoló az első napi kirándulásról.

Reneszánsz (projektterv)

Tervezett programok:

  • korabeli ékszer- és hajdíszkészítés,
  • reneszánsz tánc tanulása, bemutatása,
  • a visegrádi vár makettjének elkészítése,
  • iniciálé-rajzverseny,
  • Mit ehettek Mátyás király udvarában? (ételkészítés, ételkóstolás),
  • lovagi játékok (célba dobás, ügyességi játékok),
  • íjászbemutató,
  • színdarab bemutatása az igazságos Mátyás királyról,
  • korabeli viseletek megelevenítése (diákbemutató a királyi udvarban),
  • tablók készítése a reneszánsz világáról (irodalom, viselet, a királyi udvar, a kor találmányai, a humanista életfelfogás… témakörökben).

Időbeosztás:
(A megvalósítást – természetesen – előzetes gyűjtőmunka, anyagbeszerzés, ruhakölcsönzés stb. előzi meg.)

1. nap:

  • tablókészítés
  • tánctanulás
  • színjátszó-próba
  • makett-készítés

2. nap:

  • ékszerkészítés
  • táncpróba
  • színjátszópróba
  • iniciálé-rajzverseny

3. nap:

  • az előző két nap produktumainak elrendezése, befejezése, a következő napi kiállítás előkészítése
  • előkészületek a másnapi ételkóstolóra (nyersanyag vásárlása, edények, eszközök…)
  • viseletkölcsönzés
  • lovagi játékok

4. nap: FINÁLÉ

  • A reneszánsz világának, hangulatának bemutatása a korábbi három napban elkészített produktumok, makettek, ékszerek, tablók segítségével.
  • Korabeli zene- és táncbemutató, amely egyszersmind táncház is lenne (a más projektekben részt vevő diákok és tanárok bevonásával).
  • A Mátyás királyról szóló színdarab bemutatása.
  • Ételkóstoló, amelyet a korabeli ruhákba öltözött, illetve az általuk készített ékszerekkel ékesített lányok kínálnak az érdeklődőknek kellemes reneszánsz muzsika kíséretében.
  • Íjászbemutató – meghívott íjász sportoló előadásában.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.