2012. május 24., csütörtök , Eszter, Eliza

Nagy kontrasztú változat

Alapértelmezett színséma

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar

english

Intézeti folyóiratok

Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 2000

Ábrák és táblázatok jegyzéke

2009. június 17.

Cikk nyomtatás

Ábrák és táblázatok jegyzéke

Ábrák

1.1. Az 1975 és 1999 között született korosztályok létszáma 1999. január elsején

1.2. Az oktatási rendszerbol kilépok megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1990-1998 (%)

1.3. A középfokú iskolai végzettséget nem szerzok aránya korcsoportonként néhány európai országban, 1997 (%)

1.4. Az 1998. évi GDP-adatok néhány környezo országban (1989 = 100%)

1.5. Az európai országok egy fore jutó bruttó hazai terméke, 1996

1.6. A fogyasztói árindex alakulása Magyarországon, 1990-1999 (elozo év = 100%)

1.7. A fogyasztás és a reáljövedelem alakulása, 1989-1998 (1989 = 100%)

1.8. A különbözo iskolai végzettséguek keresetének relatív különbségei a versenyszférában és a költségvetésben, 1998 (a nemzetgazdaság átlaga = 100)

1.9. Munkanélküliségi ráta korcsoportonként, 1999. utolsó negyedév (%)

1.10. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1999. utolsó negyedév (%)

1.11. A különbözo gazdasági aktivitású háztartástagok részaránya az összes és az alsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások csoportjában, 1995 (%)

1.12. A háztartástagok megoszlása az összes és a szegény háztartásokban a háztartásfo iskolai végzettsége szerint, 1995 (%)

1.13. Betegségek elofordulása az 5-17 évesek körében Budapesten és országosan, 1997/98 (ezrelék)

1.14. A magyar felnott lakosság elégedettsége különbözo közfeladatokkal, 1990 és 1999 között (százfokú skálán)

1.15. Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 1999 között (százfokú skálán)

1.16. Különbözo közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997 és 1999 (az egy-egy feladatra fordítandó összeg az elosztható összes forrás %-ában)

3.1. A költségvetés oktatási és közoktatási kiadásainak aránya a GDP százalékában, 1990-1999

3.2. A közoktatási kiadások a bruttó hazai termék (GDP) százalékában az OECD-országokban, 1998

3.3. Az egy tanulóra jutó költségvetési támogatás az egy fore jutó GDP százalékában intézménytípusonként, 1995-1999

3.4. A közoktatás folyó kiadásainak növekedési üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991-1999 (elozo év = 100%)

3.5. Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások és a közoktatási alapnormatívák alakulása, 1991-1999 (Ft)

3.6. A beruházások aránya a költségvetés oktatási kiadásain belül, 1990-1999 (%)

3.7. A személyi juttatások és a dologi kiadások növekedési üteme az önkormányzati költségvetésbol a közoktatásban, 1995-1999 (elozo év = 100%)

4.1. A 15-20 évesek beiskolázási aránya Magyarországon és az OECD-országokban, 1998 (%)

4.2. A 6 és 8 osztályos gimnáziumokba járó nyolcadikosok aránya a gimnáziumban továbbtanulókon belül, 1993/94-1999/00 (%)

4.3. A különbözo iskolaszerkezeti megoldások népszerusége a véleményt nyilvánító lakosság körében, 1990, 1995 és 1999 (%)

4.4. A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995 és 1999 (%)

4.5. Az általános iskola után középiskolában, illetve szakiskolában továbbtanulók száma, 1990/91-1999/00

4.6. A középfokon tanulók összlétszámának alakulása programonként, 1985/86-1999/00

4.7. A középiskolák elso évfolyamaira felvettek és a négy év múlva érettségizettek száma, 1990/91-1999/00

4.8. A vegyes iskolák (gimnázium és szakközépiskola) számának alakulása, 1985/86-1999/00

4.9. Az általános iskolai oktatás alapveto adatainak alakulása, 1985/86-1999/00 (1985/86 = 100%)

4.10. A bejutás módja az általános iskola elso évfolyamára településtípusonként, 1996/97 (%)

4.11. Az általános iskolai elso osztályos tanulók korcsoport szerinti összetétele, 1991/92, 1993/94, 1996/97 és 1999/00 (%)

4.12. A középfokon továbbtanulók arányai településtípus szerint, az iskolaigazgatók válaszai alapján, 1997/98 (%) (N = 436)

4.13. A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább továbbtanulni, 1999 (%)

4.14. A középfokon tanulók számának alakulása programonként, 1985/86-1999/00 (1985/86 = 100 %)

4.15. Szakmunkásképzo tanmuhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91, 1993/94, 1997/98 és 1999/00 (%)

4.16. A felvételi módszer megoszlása középfokú intézménytípus szerint, 1996/97 (%) (N = 407)

4.17. A felsofokú (csak egyetem, foiskola) képzésben részt vevok aránya korcsoportonként az OECD-országokban és Magyarországon, 1996 (%)

4.18. A felsooktatás nappali tagozatára jelentkezettek és felvettek számának alakulása, 1990-1999

4.19. A tizenhét évesek megoszlása a valószínu továbbtanulás helye szerint három kistérségben programtípusonként, 1997/98 (%)

4.20. A felvettek megoszlása az intézmény típusa és presztízse szerint településtípusonként, 1998 (%)

4.21. A 20-24 éves foglalkoztatottak aránya a teljes népességhez viszonyítva az OECD országokban, 1996

4.22. A tizenhét évesek végzés utáni stratégiái képzési programonként három kistérségben, 1998 (%)

4.23. A valamilyen képzési tevékenységet folytató cégek aránya, 1999 (%)

4.24. Az egyházi intézmények tanulóinak száma, 1992/93-1999/00

4.25. A középiskolai kollégiumok fenntartójának változása, 1995, 1997 és 1999 (%)

5.1. Óratervi arányok az OECD-országokban a 12-14 éves korosztály oktatásában, 1998 (OECD-átlag)

5.2. A pedagógiai intézetek által meghirdetett, NAT-hoz kapcsolódó továbbképzések témánkénti megoszlása, 1996-1998

5.3. Az OKI honlapjáról letöltött és a közoktatási szolgáltatópontokon keresztül elvitt tantervek száma, 1997. február-1998. február

5.4. A helyi tantervek forrása muveltségterületenként az általános és középiskolákban, 1999 (%)

5.5. A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában, 1996/97

5.6. Muveltségterületenkénti átlagos óraszámarányok a magyarországi központi óratervekben és óratervi ajánlásokban, 1998, 1995 és 2000, valamint az OECD-országokban (a 12-14 évesek oktatásában), 1998 (%)

5.7. A legnagyobb óraszám-növekedést és -csökkenést mutató tantárgyak a közoktatásban az igazgatói említések százalékában, 1996/97

5.8. Az adott szakirányokat indító és megszünteto szakképzo iskolák egymáshoz viszonyított aránya, 1997

5.9. Az alapfokú zeneoktatásban tanulók számának változása, 1990-1998

5.10. A nemzetiségi oktatásban részt vevo tanulók száma évfolyamonként, 1998/99

5.11. A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakmunkásképzésben, 1989/90-1999/00

5.12. Az idegennyelv-szakos hallgatók számának változása, 1989/90-1998/99

5.13. Az egy számítógépre jutó tanulók száma az alsó középfokú iskolákban az OECD-országokban, 1998

5.14. Az olvasás, szövegértés alakulása ötféle olvasástanítási módszer szerint tanuló 9 éves gyerekeknél, 1989/90 (teljesítményszázalék)

5.15. Az egy tantárgyra jutó, választható tankönyvek és segédkönyvek száma évfolyamonként, 1989/90 és 1999/00 között

5.16. A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon, 1999/00

5.17. A megrendelt tankönyvek megoszlása árkategóriák szerint, 1999/00 (Ft, darabszám)

5.18. A különbözo tanulólétszámú általános iskolák igazgatóinak elégedettsége az intézmény taneszköz-ellátottságával néhány kiválasztott taneszköz tekintetében, 1996/97 (ötfokú skálán)

6.1. Azon 11, 13 és 15 éves tanulók aránya, akik nagyon szeretnek iskolába járni, 1997 (%)

6.2. Az osztályfonök kapcsolattartása a többi, az osztályában tanító tanárral, 1999 (%)

6.3. A pedagógiai programok kidolgozásának hatása a tantestületek szakmai fejlodésére az igazgatók véleménye szerint iskolatípusonként, 1998 (%)

6.4. A helyi tanterv készítése közben a tantestületekben felmerült vitatémák elofordulása az igazgatók véleménye szerint az említések százalékában, 1998

6.5. A különbözo tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel aránya annak helye szerint (három kistérségben végzett felmérés 17 évesek körében), 1998 (%)
(N = 4050)

6.6. A tanáraikról alkotott vélemény a pozitív válaszokat adó diákok százalékában a 10. évfolyamon iskolatípus szerint, 1997 (%)

6.7. Az iskolák meghatározott jellemzoivel való elégedettség, 1997 és 1999 (százfokú skálán)

6.8. A nevelési tanácsadót igénybe vevok megoszlása életkor szerint, 1998/99 (%)

6.9. A nevelési tanácsadóba jelentkezés okainak országos megoszlása, 1998/99 (%)

7.1. A pedagógus- és tanulólétszámok változása iskolatípusok szerint, 1990/91 és 1999/00 között (1990/91 = 100%)

7.2. A pedagóguslétszámok változása intézménytípusonként, 1989/90-1999/00 között (elozo év = 100 %)

7.3. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma egyes OECD-országokban az általános iskolai oktatásnak megfelelo iskolafokozaton, 1998

7.4. A pedagógusok éves óraszáma az általános iskola felso tagozatának megfelelo (alsó középfokú) iskolafokozaton az OECD-országokban, 1998

7.5. A regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma végzettségük szerint, 1993-1999

7.6. A fogyasztói árindex, a teljes munkaidoben foglalkoztatottak, valamint a közoktatási ágazatban dolgozók bruttó keresetének alakulása, 1990-1999 között (1989 = 100%)

7.7. A tanári fizetések a 15 éves gyakorlattal rendelkezo pedagógusok körében az alsó középfokú (általános iskolai felso tagozatos szintnek megfelelo) oktatásban az OECD-országokban, 1998 (az egy fore jutó GDP arányában)

7.8. Egyes tanítási módszerek ismertsége, alkalmazásuk gyakorisága a pedagógusok körében, 1998/99 (%)

7.9. A képzo intézmények által kínált továbbképzési programok megoszlása intézménytípusonként, 2000. január 1.

8.1. A 8. évfolyamos tanulók olvasásmegértés teljesítményének alakulása különbözo szövegtípusok esetében, 1995 és 1999 (standard pontszám)

8.2. A 8. évfolyamos tanulók matematikai teljesítményének alakulása, 1995 és 1999 (standard pontszám)

8.3. A 8. évfolyamos tanulók természettudományos teljesítményének alakulása, 1995 és 1999 (standard pontszám)

8.4. A matematikai szöveges feladatok megoldásához szükséges készségek alakulása a 4-10. évfolyamon, 1997 (átlagteljesítmények, %)

8.5. Különbözo szövegtípusok megértésének alakulása egyes évfolyamokon, 1997 (átlagteljesítmények, %)

8.6. Az olvasásmegértési teljesítmény változása, 1988 és 1997 (átlagteljesítmények, %)

8.7. A 8. osztályos tanulók standard pontszámban mért olvasási teljesítményeinek változása települési kategóriánként, 1991, 1995, 1997, 1999

8.8. A különbözo évfolyamok matematikai teljesítményének a nemzetközi átlagtól való eltérése, 1995 (standard pontszám)

9.1. A cigány tanulók aránya a kisegíto iskolákban, 1974/75 és 1992/93 között (%)

10.1. A középfokú iskolákban tanulók megoszlása képzési típusonként a szülok iskolai végzettsége szerint, 1997/98 (%)

10.2. A nyolcadik osztályos tanulók teljesítménye az apák iskolai végzettsége szerint, 1999 (standard pontszám)

10.3. A nyolcadik osztályos tanulók teljesítménye településtípusok szerint, 1999 (standard pontszám)

Színes melléklet

1. Az alsó középfokú oktatásba való belépés feltétele az európai országokban, 1997/98

2. Az európai országok oktatási rendszerei, 1997/98

Térképek

5.1. A két tanítási nyelvu általános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák területi elhelyezkedése, 1999/2000

5.2. A magyarországi Waldorf-iskolák és az Értékközvetíto és képességfejleszto program és pedagógia (ÉKP) alapján muködo iskolák

Táblázatok a szövegben

1.1. Az iskolai korosztályok létszáma 2000 és 2006 között (ezer fo)

1.2. A prózai szöveg értése nemzetközi összehasonlításban a 16-65 évesek körében, 1994-1998, átlag

1.3. A GDP alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban, 1995-1998 (%)

2.1. A magyar közoktatás irányítási rendszere: szintek, funkciók és szereplok

2.2. A különbözo szintu közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma, 1994/95 és 1999/00

2.3. Az oktatás igazgatásának szervezeti megoldása az önkormányzatoknál, 1998/99

2.4. Intézményfenntartó társulást muködteto és ehhez állami költségvetési támogatást igénylo székhely önkormányzatok száma, 1998 és 1999

4.1. Az iskolarendszeru közoktatásban részt vevok száma korévek és iskolatípusok szerint, 1998/99

5.1. A tantervi változások tervezett belépése az egyes évfolyamokon, 1998-2004

5.2. A tanítási idokeretek változása évfolyamonként a közoktatási törvény 1999. évi módosítása nyomán

5.3. Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok száma és aránya az általános és középiskolákban, 1992/93, 1997/98-1999/00

8.1. A Comenius 2000 Közoktatási Minoségfejlesztési Program szintjei és modelljei

8.2. A felsooktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L arány) középiskola-típusonként, 1991-1998

9.1. Az alap- és alsó középfokú oktatásban részt vevo fogyatékos tanulók aránya néhány OECD-országban fogyatékossági kategóriák szerint, 1996 (%)

9.2. Az alap- és alsó középfokon tanuló enyhe tanulási nehézségekkel (enyhén értelmi fogyatékos) küzdo tanulók megoszlása intézménytípusok szerint néhány OECD-országban, 1996 (%)

9.3. Célnyelv és irodalom, illetve célnyelven tanított tantárgyak heti óraszámadatai a kisebbségi kétnyelvu általános iskolákban évfolyamonként, 1997

9.4. Kisebbségi oktatásban részt vevo 8. osztályos általános iskolai tanulók anyanyelve, 1999 (% )

10.1. Az egy általános iskolai tanulóra jutó normatív támogatás 1991-es áron, valamint a normatív támogatás aránya a folyó kiadáson belül, 1991-1997

Táblázatok a függelékben

1. A közoktatásra fontos hatást gyakorló hatályos törvények és egyéb jogszabályok válogatott listája (1989-2000. március)

2. A 1975-1999 között született korosztályok létszáma 1999. január 1-jén

3. Az oktatási rendszerbol kilépok száma és megoszlása a legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1990-1998 (%)

4. A középfokú végzettséget nem szerzok aránya korcsoportonként néhány európai országban, 1997 (%)

5. A magyar felnott lakosság szövegértési teljesítménye korcsoport és iskolai végzettség szerint, 1998

6. Az egy lakosra jutó GDP különbözo bázisok százalékában, 1996

7. A fogyasztói árindex alakulása Magyarországon, 1990-1999 (elozo év = 100%)

8. Külföldi érdekeltségu vállalatok száma Magyarországon, 1990 és 1996-1998

9. Az államháztartás (ÁHT) egyenlegének (hiányának) alakulása a GDP%-ában, 1990-1998

10. Az államháztartási kiadások a GDP %-ában, 1991-1998

11. A fogyasztás és a reáljövedelem alakulása, 1989-1998 (1989 = 100%)

12. A különbözo iskolai végzettséguek keresetének relatív különbségei a versenyszférában és a költségvetésben, 1998 (a nemzetgazdaság átlaga = 100%)

13. Népesség és gazdasági aktivitás az év elején, 1990-1998 (ezer fo)

14. A 15-74 éves korú népesség gazdasági aktivitása, 1999. utolsó negyedév

15. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1992. elso negyedév és 1999. utolsó negyedév (%)

16. A különbözo gazdasági aktivitású háztartástagok részaránya az összes és az alsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások csoportjában, 1995 (%)

17. A háztartástagok megoszlása az összes és a szegény háztartásokban a háztartásfo legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 1995 (%)

18. Szegények részaránya korcsoportonként, 1992-1997 (%)

19. A szegénységi ráták (szegénységi küszöb a kvintilis határ) a különbözo társadalmi-demográfiai csoportokban, 1997/98, 1998/99 (%)

20. A 16 év feletti szegények aránya az eltéro etnikai csoportokban, 1997 (%)

21. A gyermekes háztartások havi iskolai kiadásai a háztartásfo iskolai végzettsége szerint, 1992 és 1997

22. A gyermekes háztartások havi iskolai kiadásai a különórára járás szerint,
1992 és 1997

23. Betegségek elofordulása az 5-17 évesek körében Budapesten és országosan, 1996/97 és 1997/98 (ezrelék)

24. Betegségek elfordulása az 5-17 évesek körében Budapesten, 1993/94-1997/98 (db)

25. Dohányzási szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

26. Alkoholfogyasztási szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

27. Drogfogyasztási szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

28. Szexuális szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

29. Rendorségi körözés alatt álló eltunt személyek nem és kor szerinti megoszlása, 1997/98

30. Veszélyeztetett és a szülok alkoholizmusa miatt veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma, 1970, 1980, 1990-1998

31. Veszélyeztetett gyermekek száma, 1990, 1996-1998

32. A nyilvántartott drogfogyasztók száma nemek és korcsoportok szerint, 1995-1997

33. Az oktatásügyi témák elofordulása a magyar sajtóban, 1998-1999

34. A magyar felnott lakosság elégedettsége különbözo közfeladatokkal, 1990 és 1999 között (százfokú skálán)

35. Különbözo közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997 és 1999 (az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható összes forrás %-ában)

36. A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai, 1990 és 1999 között (rangpozíció 1-tol 7-ig)

37. Az oktatással szembeni attitudök változásai, 1990, 1995 és 1999 (az adott állítással egyetértok %-a)

38. Az iskolák egyházi tulajdonba adásával kapcsolatos vélemények változása, 1997, 1999 (%)

39. A különbözo iskolafenntartók által muködtetett általános és középiskolák számának változása, 1993/94 és 1999/00 között

40. A különbözo szintu közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma a települések nagysága szerint, 1999/00

41. Közoktatási szakértok és vizsgaelnökök száma szakterületek szerint, 1997 és 1999

42. A megyei pedagógiai intézetek által muködtetett szaktanácsadás jellemzo adatai, 1996 és 1999

43. A megyei pedagógiai intézetek által szervezett 30 órás vagy ennél hosszabb tanfolyamok jellemzo adatai megyei bontásban, 1998/99

44. A megyei pedagógiai intézetek által szervezett országos és regionális konferenciák száma, 1999

45. A nemzeti össztermékbol (GDP) az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása képzési szintenként, 1990-1999 (%)

46. Az egy tanulóra jutó költségvetési támogatás az egy fore jutó GDP százalékában intézménytípusonként, 1995-1999

47. Az egy tanulóra jutó költségvetési támogatás egy fore jutó GDP-hez viszonyított arányának alakulása egyes OECD-országokban oktatási szintenként, 1997

48. A központi költségvetés és a helyi költségvetések közoktatási kiadásai, 1991-1999 (milliárd Ft)

49. A közoktatás folyó kiadásainak alakulása, növekedésének üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991-1999

50. Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások és a közoktatási alapnormatívák alakulása, 1991-2000 (Ft/tanuló)

51. Az önkormányzatok közoktatási normatív támogatásának alakulása, 1997-1999 (millió Ft)

52. A nem önkormányzati, nem állami oktatás normatív állami támogatásának alakulása, 1992-1999 (millió Ft)

53. Az oktatási kiadások aránya az önkormányzatok kiadásain belül, 1994-1999 (%)

54. Az önkormányzatok bevételeinek összetétele, 1994-1999 (%)

55. A költségvetés oktatási kiadásai szakfeladatonként, 1990-1999 (folyó áron, millió Ft)

56. A költségvetésbol az oktatásra fordított beruházások, 1990-1999 (folyó áron millió Ft)

57. A személyi juttatások és a dologi kiadások növekedési üteme az önkormányzati költségvetésbol a közoktatásban, 1995-1999 (elozo év = 100%)

58. A bérköltségek aránya a folyó oktatási ráfordításokból oktatási fokozatonként, 1990-1999 (%)

59. Az egy tanulócsoportra jutó átlagos tanulólétszám alakulása az általános iskolákban és a középiskolákban, 1990-1999

60. Az egy pedagógusra és az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám alakulása az általános iskolákban az ország megyéiben és régióiban, 1997-1999

61. Az egy pedagógusra és az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám alakulása a középiskolákban az ország megyéiben és régióiban, 1997-1999

62. Az egy pedagógusra jutó átlagos tanulólétszám alakulása a közoktatás intézményfokozataiban, 1990/91-1999/00

63. A diákszociális ellátást igénybe vevo tanulók arányának alakulása, 1995-1999 (a tanulólétszám %-ában)

64. A lakosság informáltsága a tankötelezettségrol és véleménye tankötelezettség kívánatos idejérol, 1990, 1995 és 1999 (%)

65. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma és aránya a gimnáziumban továbbtanulókon belül, 1993/94-1999/00 (%)

66. A 6 és 8 osztályos gimnáziumok általános iskolai osztályai és tanulólétszámai, 1991/92-1999/00

67. A szakközépiskolákban a 13. évfolyamon és e felett tanulók számának változása, 1995/96-1999/00

68. A 13-15. évfolyamon tanulók száma, 1999/2000

69. A különbözo iskolaszerkezeti megoldások népszerusége a lakosság körében, 1990, 1995 és 1999 (%)

70. A középiskolákba felvettek számának alakulása, 1985/86-1999/00

71. Az általános iskolát végzettek száma és a továbbtanulók aránya, 1985/86-1999/00

72. A középfokon tanulók száma programonként, 1985/86-1999/00

73. A középiskolák elso évfolyamaira felvettek és az érettségizettek száma, 1990/91-1999/00

74. Középfokú iskolák száma (fogyatékosok speciális képzése és a dolgozók iskolája nélkül) programonként, 1985/86-1999/00

75. Szimulált továbbtanulási arányok a középfokon (elso verzió), 1996-2012

76. Szimulált továbbtanulási arányok a középfokon (második verzió), 1996-2012

77. Az érettségire épülo szakképzésben részt vevok száma nappali tagozaton szakirányonként, 1998/99 és összesen 1999/00-ben

78. Az óvodák fontosabb jelzoszámai, 1990/91, 1996/97-1999/00

79. Az általános iskolai oktatás alapveto adatai, 1985/86-1999/00

80. A fajlagos mutatók alakulása az általános iskolákban, 1985/86-1999/00

81. Az általános iskolák fobb jellemzoi iskolanagyság szerint, 1999/00

82. Az általános iskolák száma jellegük és igazgatásuk szerint, 1990/91-1999/00

83. A bejutás módja az általános iskola elso évfolyamára településtípusonként, 1996/97

84. Tanév eleji létszám az általános iskolákban évfolyamonként, 1990/91-1999/00

85. Az általános iskolai elso osztályos tanulók korcsoport szerinti összetétele, 1991/92-1999/00

86. Az osztályismétlok aránya évfolyamonként az általános iskolákban, 1990/91-1999/00 (%) (elozo tanév végi adatok)

87. Az általános iskolát a tanköteles kor végéig befejezo tanulók a 16 éves népesség százalékában, 1990/91-1999/00 (%) (elozo tanév végi adatok)

88. Lemorzsolódási arányszámok az általános iskolákban kiemelt évfolyamonként és összességében, 1990/91 és 1999/00 között (%) (elozo tanév végi adatok)

89. A középfokon továbbtanulók arányai településtípus szerint, az iskolaigazgatók válaszai alapján, 1997/98 (%)

90. Dolgozók általános iskoláinak és tanulóinak száma, 1970/71 és 1999/00 között

91. Az osztályok száma programonként a középfokú oktatásban, 1985/86-1999/00

92. A középfokú oktatásban tanító pedagógusok száma programonként, 1985/86-1999/00

93. Az egy osztályra és egy pedagógusra jutó tanulók száma középfokon programonként, 1985/86-1999/00

94. A szakmunkásképzés szerkezetének változása, 1990/91 és 1997/98

95. Szakmunkásképzo tanmuhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91, 1993/94, 1997/98 és 1999/00

96. A középiskolák száma a programokra való felvétel módja szerint, 1996/97
(N = 407)

97. Lemorzsolódási arányszámok középfokon az induló létszámhoz képest, 1990/91-1998/99 (%)

98. A középfokon esti és levelezo tagozaton tanulók megoszlása a képzés típusa szerint, 1997/98 és 1999/00

99. A középfokú esti és levelezo képzésben tanulók életkor szerinti megoszlása, 1997/98 és 1999/00

100. A felsofokú képzésben részt vevok aránya az OECD-országokban és Magyarországon korcsoportok szerinti bontásban, 1996 (%)

101. A felsofokú képzésben részt vevok számának változása országonként, 1997 (1990 = 100%)

102. Bennmaradási ráta a felsooktatásban országonként, 1995, 1996

103. Az érettségizettek és felvételizok összefoglaló adatai, 1990-1999 (ezer fo)

104. A felsofokú oktatás fobb mutatói, 1990/91, 1996/97-1999/00

105. A felsofokú intézmények hallgatói létszáma tanulmányi ágak szerint nappali tagozaton, 1999/00

106. A felsooktatási intézmények hallgatói létszáma tagozatok szerint, 1986/87-1999/00

107. A tizenhét évesek megoszlása a valószínu továbbtanulás helye szerint három kistérségben programtípusonként, 1997/98

108. Felvételi arányok az egyes iskolatípusokban, az 1994-1998 évek átlagában

109. A felvettek/jelentkezettek (F/J) és a jelenkezettek/végzosök létszámának (J/L) az aránya iskolatípusonként, 1991-1998

110. A megyék sorrendje a felsooktatási intézményekbe érettségi után felvett hallgatók arányai szerint, öt év átlagában, 1991-1996

111. A felvettek megoszlása az intézmény típusa és presztízse szerint településtípusonként, 1998 (%)

112. A 20-24 éves foglalkoztatottak aránya a teljes népességhez viszonyítva az OECD-országokban, 1996

113. A 15-24 éves fiatalok iskolázási és munkaero-piaci státusa, 1992 és 1997 (%)

114. A tizenhét évesek végzés utáni stratégiái képzési programonként három kistérségben, 1998

115. A felnottképzésben végzettek aránya az összes végzett százalékában, 1960 és 1995 között (%)

116. Az aktív munkaero-piaci eszközökben részt vevo pályakezdok létszáma és aránya a pályakezdo munkanélküliek között, 1994-1998

117. Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 1997 és 1999

118. Az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák, tanulóik és a pedagógusok száma, 1992/93-1999/00

119. Az egyházi intézmények fobb adatai, 1992/93-1999/00

120. A középiskolai kollégiumok fenntartójának változása, 1995, 1997 és 1999

121. A tantervi döntésekkel kapcsolatos felelosségmegosztás változatai az OECD-országokban, 1998

122. Óratervi arányok az OECD-országokban a 12-14 éves korosztály oktatásában, 1998 (%)

123. A pedagógiai intézetek által meghirdetett, NAT-hoz kapcsolódó továbbképzések témánkénti megoszlása, 1996-1998

124. Az OKI honlapjáról letöltött és a közoktatási szolgáltatópontokon keresztül elvitt tantervek száma, 1997. február-1998. február

125. A helyi tantervek forrása muveltségterületenként az általános és középiskolákban, 1999 (%)

126. A közoktatási intézmények helyi tanterveihez készült óratervek száma egy-egy intézményben évfolyamonként (az iskolák százalékában)

127. A kerettanterv-tervezet néhány konkrét megoldásának, óraszámfelosztásának elfogadottsága intézmény- és településtípus szerint, 1999

128. Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok az alapfokú nevelés-oktatás elso szakaszára (1-4. évfolyam)

Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam)

129. Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a gimnáziumok 9-12. évfolyamára

130. Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakközépiskolák 9-12. évfolyamára

131. Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakiskolák 9-12. évfolyamára A változat

132. Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakiskolák 9-12. évfolyamára B változat

133. Az alapmuveltségi vizsga feladatait kipróbáló tanulók száma évfolyamonként és tantárgyanként, 1999

134. A magyar nyelv és irodalom középszintu érettségi feladatsorának szerkezete

135. A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában, 1996/97

136. Választható óvodai nevelési programok, 1998

137. A programkészítés módjai az óvodákban fenntartók szerint, 1998 (%)

138. Kötelezo éves óraszám az OECD országokban azokban az osztályokban, ahová a 12, 13 és 14 éves gyerekek járnak, 1998

139. A helyi tantervekben szereplo óraszámok az 1. és a 7. osztályban, 1999 (átlagok)

140. Muveltségterületenkénti átlagos óraszámarányok a magyarországi központi óratervekben és óratervi ajánlásokban, 1988, 1995 és 2000, valamint az OECD-országokban (a 12-14 évesek oktatásában), 1998 (%)

141. A legnagyobb óraszám-növekedést és -csökkenést mutató tantárgyak a közoktatásban az igazgatói említések százalékában, 1996/97

142. Szakosított tantervu (tagozatos) képzésben tanulók száma az általános iskolákban 1990/91 és 1995/96-1999/00

143. Fakultatív órakeretben oktatott tantárgyakat tanulók száma a gimnáziumokban, 1996/97- 1999/00

144. Az adott szakirányokat indító és megszünteto szakképzo iskolák egymáshoz viszonyított aránya, 1997

145. Az elfogadott helyi tantervek bevezetésével jelentkezo eroforrásigény-változásokkal kapcsolatos igazgatói vélemények iskolatípusonként, 1998

146. A helyi tantervi (1998/99) és a kerettantervi heti óraszámok a szakközépiskolák és a szakiskolák 9. évfolyamán, 1998/99

147. Az alap- és középfokú zeneoktatásban hangszeres zenét tanulók száma, 1986-1998

148. Az alapfokú muvészetoktatás képzési szerkezete, 1999

149. A nemzetiségi oktatásban részt vevo tanulók száma évfolyamonként, 1998/99 és 1999/00

150. A nemzetiségi oktatásban részt vevo általános iskolai tanulók számának változása kisebbségi nyelvek szerint, 1990/91-1999/00

151. Egy nemzetiségi tanárra jutó nemzetiségi tanulók száma az általános iskolákban, 1992/93- 1999/00

152. A kisebbségi tankönyvek száma nyelvenként, 1998/99 és tantárgyanként, 1999/00

153. Muveltségterületi arányok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskoláiban, 1998/99 (%)

154. Tantárgyi rendszer és heti óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolái számára 1-8. évfolyam - (az irányelvek módosításának tervezete)

Tantárgyi rendszer és heti óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolái számára 9-10. évfolyam - (az irányelvek módosításának tervezete)

155. Az általános iskolai idegennyelv-oktatás mutatóinak alakulása, 1992/93, 1997/98- 1999/00

156. Az idegen nyelvet tanulók és az egy tanulóra jutó nyelvek változása a középfokú iskolákban, 1999/00-ben 1992/93-hoz és 1998/99-hez képest

157. A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakmunkásképzésben, 1989/90-1999/00

158. Alapóratervi és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló középiskolások száma, 1999/00

159. Emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló középiskolások száma, 1999/00

160. Két tanítási nyelvu általános iskolák, 1999/2000

161. Két tanítási nyelvu gimnáziumok és szakközépiskolák, 1999/00

162. A nyelvvizsgára jelentkezok között a 14-19 éves diákok száma és aránya, 1998

163. Az adott nyelvet tanító pedagógusok aránya az adott nyelvekbol diplomával rendelkezo pedagógusok számához viszonyítva iskolatípusonként, 1999/00 (%)

164. A szakjukat tanító nyelvtanárok és az egy tanárra jutó tanulók számának változása iskolatípusonként, 1992/93 és 1999/00

165. Az idegennyelv-szakos hallgatók számának, a nyugatinyelv-szakosok arányának változása, 1989/90- 1998/99

166. A magyar diákok által a 8. osztály végéig megszerzett számítástechnikai kompetenciák aránya az iskolaigazgatók véleménye szerint, 1999 (%)

167. A számítógépet használni tudó iskolaigazgatók és tanárok aránya korcsoportok és nemek szerint, 1996/97 (%)

168. Az egy számítógépre jutó tanulók száma az alsó középfokú iskolákban az OECD-országokban, 1998

169. Az iskolai célokra e-mailt és/vagy internetet használó tanárok és tanulók aránya az alsó középfokú oktatásban néhány országban, 1998 (%)

170. Az IKT használatával kapcsolatos attitudök a pedagógusok körében nem, életkor, iskolatípus és pedagóguscsoportok szerint, 1998 (%)

171. A magyarországi Waldorf-iskolák, 1999

172. Az Értékközvetíto és képességfejleszto program és pedagógia (ÉKP) alapján muködo iskolák, 1999

173. Az olvasás, szövegértés alakulása ötféle olvasástanítási módszer szerint tanuló 9 éves gyerekeknél, 1989/90 (teljesítményszázalék)

174. A tankönyvrendelések megyénkénti megoszlása, 1999/00

175. A közoktatási tankönyvkiadásban részt vevo kiadók és könyvek száma 1996/97-2000/01

176. Az egy tantárgyra jutó, választható tankönyvek és segédkönyvek száma évfolyamonként, 1989/90 és 1999/00 között

177. Az alapfokú oktatás tankönyvjegyzékében szereplo idegen nyelvi tankönyvek és segédkönyvek száma, 1989/90 és 2000/01 között

178. A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon, 1999/00

179. A megrendelt tankönyvek megoszlása árkategóriák szerint, 1999/00

180. Az elso osztályos olvasókönyvek rendelési aránya, 1999/00 (%)

181. A különbözo tanulólétszámú általános iskolák igazgatóinak elégedettsége az intézmény taneszköz-ellátottságával néhány kiválasztott taneszközök tekintetében, 1996/97 (ötfokú skálán)

182. Az oktatáshoz kapcsolódó néhány pályáztató alapítvány elérhetosége

183. A Közoktatási Modernizációs Alapítvány nyertes pályázóinak száma és az elnyert összeg, 1997-1999

184. A megyei közalapítványok 1997. és 1998. évi költségvetési támogatási eloirányzata (ezer Ft)

185. A Soros Alapítvány Közoktatás-fejlesztési Programjának pályázatai és a támogatásra felhasznált összegek, 1997-1998

186. A Socrates/Lingua-program eredményei, 1998

187. Azon tanulók aránya nemenként és életkor szerint a különbözo országokban, akik nagyon szeretik az iskolát, 1997 (%)

188. Azon tanulók aránya nemenként és életkor szerint a kulönbözo országokban, akik határozottan egyetértenek azzal a kijelentéssel, hogy tanáraikat érdekli a személyiségük, 1997 (%)

189. Az iskolai feladatokkal kapcsolatos társadalmi igények és ezek változása, 1990-1999 (százfokú skálán)

190. Különbözo tanításszervezési formák alkalmazásának gyakorisága az iskolai kezdo szakaszban, 1999

191. Különbözo tanításszervezési formák alkalmazásának motívumai az iskolai kezdo szakaszban, 1999 (az említett munkaformák százalékában)

192. Különbözo tanításszervezési formák alkalmazása a középiskolában, 1999

193. Tanári vélemények a differenciálás funkcióiról, 1999 (%)

194. Napközis ellátásban és étkezésben részesülo általános iskolások az összes tanuló százalékában megyénként, 1980/81 és 1990/00 között

195. Az alsó és felso tagozaton napközis ellátásban részesülok aránya az össztanulólétszámhoz viszonyítva megyénként, valamint a térítés nélkül étkezok aránya az összes étkezo számához viszonyítva, 1999/00 (%)

196. Az egyes nevelési kérdésekkel történo iskolai foglalkozás szükségessége és szervezeti keretei az osztályfonökök véleménye szerint, 1999 (%)

197. A pedagógusok részvétele a helyi tervezés egyes részfeladataiban különbözo iskolatípusokban az igazgatók véleménye szerint, 1998 (az összes pedagógus százalékában)

198. A pedagógiai programok kidolgozásának hatása a tantestületekre az igazgatók véleménye szerint iskolatípusonként, 1998 (%)

199. A helyi tanterv készítése közben a tantestületekben felmerült vitatémák elofordulása az igazgatók véleménye szerint, 1998 (%)

200. A tanórán kívüli tevékenységeken való részvétel aránya képzési programonként és helyszín szerint (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (%)
(N = 4050)

201. A középfokon tanulók hétköznapi idomérlege képzési programonként (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (N = 4050)

202. A középfokon tanulók vasárnapi idomérlege képzési programonként (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (N = 4050)

203. Azoknak az aránya, akiknek problémát okoz, hogy beszéljenek az édesanyjukkal, 1997 (%)

204. A tanáraikról pozitív vélemény nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 (%)

205. A tanárokról pozitív válaszokat adó diákok aránya a 10. évfolyamon iskolatípus szerint, 1997 (%)

206. Az osztálytársaikról pozitívan vélekedok aránya évfolyamonként, 1997 (%)

207. Az osztálytársaikról pozitívan vélekedok aránya a 10. évfolyamon iskolatípus és nemek szerint, 1997 (%)

208. Az osztály jellemzoinek alakulása korcsoportonként, 1998 (átlagpontszámok ötfokú skálán) (N = 1148)

209. A tanulók véleménye arról, hogy a diákok részt vesznek-e az iskolai szabályok megalkotásában nemek szerint, 1993 és 1997 (%)

210. A tanulók véleménye arról, hogy a diákok részt vesznek-e az iskolai szabályok megalkotásában évfolyamok szerint, 1997 (%)

211. Az osztályfonökök más szakemberek segítsége iránti igényének rangsora, 1999

212. Hivatalos bér- és kereseti arányok, illetve sorrendek néhány európai országban, 1997, 1998

213. A pedagógus- és tanulólétszámok változása iskolatípusok szerint, 1990/91 és 1999/00 között (1990/91 = 100%)

214. A pedagógusok létszámának változása iskolatípusok szerint, 1989/90-1999/00

215. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma egyes OECD-országokban különbözo iskolafokozatokon, 1998

216. A tanuló/pedagógus mutató alakulása az általános iskolákban, 1994/95-1999/00

217. A pedagógusok éves óraszáma különbözo iskolafokozatokon az OECD-országokban, 1998

218. A nem önkormányzati intézményekben dolgozó pedagógusok létszáma, 1994/95-1999/00

219. A helyi önkormányzatok közoktatási intézményeiben alkalmazásban álló pedagógusok száma az alkalmazási viszony és az önkormányzat típusa szerint, 1999. április

220. A részidoben foglalkoztatottak aránya a teljes oktatási rendszerben egyes OECD-országokban, 1995 (%)

221. A pedagóguslétszámok alakulása képesítések szerint, 1989/90-1999/00

222. A közoktatásban foglalkoztatott foállású pedagógusok szakképzettség szerinti összetétele intézménytípusonként, 1990/91-1999/00

223. A különbözo életkorú tanárok aránya az alsó- és középfokú oktatásban az EU-országokban és Magyarországon, 1996 (%)

224. A nok aránya a pedagógusok körében az OECD-országokban, 1995 (%)

225. Az egy pedagógusra jutó nem pedagógus alkalmazottak aránya intézménytípusonként, 1990/91 és 1998/99

226. A helyi önkormányzatok közoktatási intézményeiben alkalmazásban álló egyéb közalkalmazottak száma az alkalmazási viszony és az önkormányzat típusa szerint, 1999. április

227. A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma, 1993/94-1998/99

228. A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, 1993-1999

229. A pedagógusállomány változásának néhány formája intézménytípus szerint, 1990/91 és 1999/00 között (%)

230. A rendhagyó foglalkoztatást alkalmazó iskolák jellemzoi, 1996/97

231. A jelentosebb költségvetési ágazatok közötti és az ágazatokon belüli kereseti arányok, 1999

232. A fogyasztói árindex, a teljes munkaidoben foglalkoztatottak, valamint a közoktatási ágazatban dolgozók bruttó keresetének alakulása 1990-1999 között

233. Keresetnövekedés a költségvetési szférában 1998 és 1999 között

234. A pedagógusok és egyéb iskolai alkalmazottak besorolás szerinti illetményének változása önkormányzati szintenként, 1998. december és 1999. április között

235. A tanári fizetések különbözo hosszúságú gyakorlattal rendelkezo pedagógusok körében az OECD-országokban, 1998 (az egy fore jutó GDP arányában és USD/órában kifejezve)

236. A pedagógusok besorolás szerinti illetménye és pótléka intézménytípusonként, 1999

237. A pedagógusok besorolás szerinti illetménye és pótléka, munkakör szerint, 1999

238. A pedagógusok minoségi munkavégzésért járó keresetkiegészítése önkormányzati típusonként, 1999. május

239. A mellékkeresettel rendelkezo pedagógusok aránya, 1970 és 1997 (%)

240. Egyes tanítási módszerek ismertsége, alkalmazásuk gyakorisága a pedagógusok körében, 1998/99 (%)

241. A pedagógusképzés valamely szintjére jelentkezok száma, 1995-1999

242. A pedagógusképzésben részt vevo nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91-1999/00 (ezer fo)

243. A tanárképzésbol kikerülok aránya a felsofokú végzettséguek között néhány európai országban, 1994

244. A pedagógusok részvétele új végzettségek, ismeretek megszerzésében, 1996/97 (%)

245. A Magyar Akkreditációs Bizottság által támogatott és pedagógus oklevélre épülo szakirányú továbbképzések iránti kérelmek listája, 1999

246. A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a meghirdeto intézmények szerint, 1997, 1998, 2000

247. A tanulók olvasás- és matematikateljesítményeinek idobeli változása (a hídfeladatok megoldásában elért pontszám alakulása a maximálisan elérheto pontszám %-ában)

248. A 8. évfolyamos tanulók olvasásmegértés teljesítménye különbözo szövegtípusok esetében, településtípusonként, 1999 (az elérheto pontszám %-ában)

249. A 8. évfolyamos tanulók olvasásmegértés teljesítményének és kognitív képességeinek alakulása különbözo szövegtípusok esetében, 1995 és 1999 (standard pontszám)

250. A 8. évfolyamos tanulók matematikai, informatikai és természettudományos teljesítményének alakulása, 1995 és 1999 (standard pontszám)

251. A matematikai szöveges feladatok megoldásához szükséges készségek alakulása a 4-10. évfolyamon, 1997 (átlagteljesítmények, %)

252. A matematikai szövegesfeladat-megoldás átlagteljesítményének változása egyes évfolyamokon, 1972 és 1997 (%)

253. Különbözo szövegtípusok megértése egyes évfolyamokon, 1997 (átlagteljesítmények, %)

254. Az olvasásmegértési teljesítmény változása egyes évfolyamokon, 1988 és 1997 (átlagteljesítmények, %)

255. A 8. osztályos tanulók standard pontszámban mért olvasási és matematikai teljesítményei települési kategóriánként, 1991, 1995, 1997 és 1999

256. Az iskolarendszerbol kilépo tanulók matematikai és természettudományos teljesítménye, 1995 (rangsor és standard átlagpontszám)

257. A különbözo évfolyamok matematikai teljesítményének a nemzetközi átlagtól való eltérése, 1995 (standard pontszám)

258. A középiskolák felvételi arányai öt év (1995-1999) átlagában, a felsooktatásba felvettek (F) és a 12. osztály létszámának (L) arányában

259. A felsooktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L) megyénként, 1991-1998 és 1994-1998

260. A felsooktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L arány) települési kategóriánként, 1991-1998 és 1994-1998

261. A felsooktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L arány) iskolafenntartók szerint, 1991-1998

262. Az ezer tanulóra jutó átlagos OKTV-pontszám, 1991 és 1998 között

263. A gyógypedagógiai oktatás intézményeinek adatai, 1990/91, 1996/97-1998/99

264. A gyógypedagógiai intézetekben tanulók aránya az összes tanulóhoz viszonyítva területi bontásban, 1998/99

265. A nemzetiségi oktatás adatai, 1990/91, 1995/96-1999/00

266. Cigány tanulók a kisegíto iskolákban 1974/75 és 1992/93 között

267. A szülok gyermekeikre vonatkozó pályaelképzelései iskolázottságuk szerint, 1997/98 (%)

268. A középfokú iskolákban tanulók megoszlása képzési típusonként a szülok iskolai végzettsége szerint, 1997/98 (%)

269. A 8. osztályos tanulók teljesítménye a szülok iskolai végzettsége szerint, 1999 (standard pontszám)

270. A középiskolák fobb adatai megyénként és régiónként, 1999/00

271. A települések száma aszerint, hogy hányféle közoktatási intézmény muködik bennük, 1997

272. A települések száma, a népesség megoszlása és a közoktatásban érintett korcsoportok aránya településtípusonként, 1997

273. Az óvodai ellátás jellemzoi településtípusonként, 1997

274. Általános iskolai jelzoszámok településtípusonként, 1997

275. A középiskolába járás jellemzoi településtípusonként, 1997

276. A szakmunkásképzés és a szakiskolai ellátás jellemzoi településtípusonként, 1997

277. A 8. osztályos tanulók teljesítménye településtípusok szerint, 1999 (standard pontszám)

278. Az oktatási rendszerbol kilépo fiúk és lányok száma oktatási szintek szerint, 1998 (ezer fo)

279. A fiú és lány tanulók teljesítménye, 1995 és 1999 (standard pontszám)

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.