Függelék

 

1. táblázat
A közoktatásra fontos hatást gyakorló hatályos törvények és egyéb jogszabályok válogatott listája (1989-2000. március)

Jogszabály elnevezése	Száma	Az utolsó módosítás éve
Törvények
Az egyesülési jogról	1989. évi II. tv.	1994
A sztrájkról	1989. évi VII. tv.	1994
A helyi önkormányzatokról	1990. évi LXV. tv.	1997
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról	1990. évi IV. tv.	1997
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről	1991. évi XX. tv.	1995
A fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról	1991. évi XXIV. tv.	1994
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről	1991. évi XXVI. tv.
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről	1991. évi XXXII. tv.	1996
Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról	1991. évi XXXIII. tv.	1997
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról	1991. évi IV. tv.	1999
Az államháztartásról	1992. évi XXXVIII. tv.	1999
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról	1992. évi LXXXIX. tv.	1999
A közalkalmazottak jogállásáról	1992. évi XXXIII. tv.	1999
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról	1992. évi LXIII. tv.	1999
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról	1993. évi III. tv.	1999
A szakképzésről	1993. évi LXXVI tv.	1995
A közoktatásról	1993. évi LXXIX. tv.	1999
A statisztikáról	1993. évi XLVI. tv.	1997
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról	1993. évi LIX. tv.	1997
A nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól	1993. évi LXXVII. tv.	1999
A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról	1995. évi LXIV. tv.	1998
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról	1996. évi LXXVII. tv.	1999
A területfejlesztésről és területrendezésről	1996. évi XXI. tv.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról	1997. évi XXXI. tv.	1999
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésükről	1997. évi CXXXV. tv.
A közhasznú szervezetekről	1997. évi CLVI. tv.	1998
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról	1998. évi XXVI. tv.	1999
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról	1998. évi XXXVI. tv.
A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről	1999. évi CXXV. tv.
, Z_TBL_TÖRZS = TÁBLA BALCÍM	TÁBLA SZÖVLE	TÁBLA SZÁM
Kormányrendeletek és -határozatok
Az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről	36/1990. (II. 28.) MT. r.	1994
A neveléssel-oktatással kapcsolatos egyes feladatokról és hatáskörökről	113/1991 (IX. 4.) Korm. r.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben	138/1992. (X. 8.) Korm. r.	2000
A helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről	20/1992. (I. 28.) Korm. r.
A Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól	169/1993. (XII. 3.) Korm. r.
Az alapítványokkal és a közalapítványokkal összefüggő egyes kérdésekről	1094/1994. (X. 26.) Korm. h.
A tanítói, a konduktor-tanítói és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekről	158/1994. (XI. 17.) Korm. r.
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról	191/1995. (XII. 17.) Korm. r.	1999
A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről	61/1995. (V. 3.) Korm. r.	1996
A külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról	47/1995. (IV. 27.) Korm. r.
A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány létrehozásáról	1059/1995. (VI. 29.) Korm. h.
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról	130/1995. (X. 26.) Korm. r.
Az egyetemi és főiskolai hallgatók részére nyújtandó támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről	114/1996. (IX. 17.) Korm. r.	1998
A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről	219/1996. (XII. 24.) Korm. r.	1997
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról	137/1996. (VIII. 28.) Korm. r.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról	20/1997. (II. 13.) Korm. r.	1999
Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről	45/1997. (III. 12.) Korm. r.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról	100/1997. (VI. 13.) Korm. r.	2000
A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról	164/1997. (IX. 30.) Korm. r.	1999
Az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről	162/1998. (IX. 30.) Korm. r.	1999
Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról	105/1999. (VII. 6.) Korm. r.
A tanári képesítés követelményeiről	111/1997. (VI. 27.) Korm. r.
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről	277/1997. (XII. 22.) Korm. r.	1999
Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről	45/1997. (III. 12.) Korm. r.
A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről	19/1998. (II. 4.) Korm. r.
Miniszteri rendeletek és utasítások
A műszaki szakközépiskolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről	16/1984. (IX. 12.) MM r.	1990
A diáksportkörökről, valamint a nevelési-oktatási intézmények és a diáksport-egyesületek kapcsolatáról	4/1986. (VI. 2.) MM r.
A központi műhelyekről	5/1988. (II. 17.) MM r.	1994
A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatokról és a biztonságot növelő szolgálat elrendeléséről	5/1989. (III. 17.) MM r.	1991
Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól	9/1993. (XII. 30.) MüM- MKM r.
A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről, névhasználatáról	9/1989. (IV. 30.) MM r.	1994
Az Országos Képzési Jegyzékről	7/1993. (XII. 30.) MüM r.	2000
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről	10/1993. (XII. 30.) MüM r.	1996
A szakmai követelmények kiadásáról	6/1994. (VIII. 31.) MüM r.	1995
A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről	10/1994. (V. 13.) MKM r.	1998
A nevelési-oktatási intézmények működéséről	11/1994. (VI. 8.) MKM r.	1998
A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról	14/1994. (VI. 24.) MKM r.	1999
A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról	23/1997. (VI. 4.) MKM r.
Az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról	24/1997. (VI. 5.) MKM r.
A Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról	26/1997. (VII. 10.) MKM r.
A tanító, fejlesztési (differenciáló) és az óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről	28/1997. (IX. 16.) MKM r.
A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról	32/1997. (XI. 5.) MKM r.
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról	9/1997. (IV. 28.) MüM r.	1997
A katonai középiskolák működésének sajátos szabályairól	19/1997. (VIII. 29.) HM-MKM r.	1998
Az iskola-egészségügyi ellátásról	26/1997. (IX. 3.) NM r.	1999
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről	5/1998. (II. 18.) MKM. r.	1999
Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról	27/1998. (VI. 10.) MKM. r.	1999
A helyi önkormányzatokat 1999. évben megillető normatív állami hozzájárulásokról, egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatásáról	1/1999. (I. 29.) PM-BM e. r.
Az 1999/2000-es tanév rendjéről	22/1999. (VI. 9.) OM r.	2000
Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivataláról és működésének szabályairól	40/1999. (X. 8.) OM r.
A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről	41/1999. (X. 13.) OM r.
Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről	42/1999. (X. 13.) OM r.
A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről	45/1999. (XII. 30.) OM r.
A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről	46/1999. (XII. 13.) OM r.
Az óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről	4/1998. (II. 13.) MKM r.
Az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréről, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsga díjairól	30/1999. (VII. 21.) OM r.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásának szabályozásáról az oktatási miniszter által felügyelt egyes intézményekben	3/2000. (I. 31.) OM r.
A helyi önkormányzatokat 2000. évben megillető normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérséklő kiegészítésről, illetve beszámításról	3/2000. (I. 27.) PM-BM. e. r.

Forrás: Varga M. B., 2000 (lezárva 2000. március 31.)

2. táblázat
A 1975-1999 között született korosztályok létszáma 1999. január 1-jén

Év	Létszám
1975	189 092
1976	177 737
1977	170 587
1978	161 757
1979	154 379
1980	143 587
1981	137 942
1982	129 196
1983	122 981
1984	120 828
1985	126 135
1986	124 218
1987	122 930
1988	121 527
1989	120 784
1990	123 459
1991	124 968
1992	119 733
1993	115 405
1994	114 094
1995	110 695
1996	104 075
1997	99 308
1998	96 467
1999*	94 098

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998
* Előzetes adat.

3. táblázat
Az oktatási rendszerből kilépők száma és megoszlása a legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1990-1998 (%)

Végzettség	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998
Felsőfok	10,6	10,1	9,9	9,3	11,0	13,8	15,3	16,3	17,8
Érettségizett összesen	18,8	22,2	24,3	30,3	30,4	30,3	30,9	32,2	35,3
Gimnázium	4,9	7,5	7,6	9,4	9,3	11,3	11,7	11,7	12,0
Szakközépiskola	10,8	11,5	13,0	17,2	14,3	10,8	7,8	7,4	6,8
Érettségi utáni képzés	3,1	3,2	3,7	3,7	6,8	8,2	11,4	13,1	16,5
Szakmunkásképző	33,9	33,1	36,5	33,3	33,6	33,5	32,2	30,8	25,8
Szakiskola	2,8	2,9	3,2	5,1	6,4	7.2	5,5	4,4	3,0
8 osztály	27,2	24,3	20,3	18,2	15,1	12,1	12,7	13,0	14,8
Kevesebb mint 8 osztály	6,6	7,4	5,8	3,8	3,7	3,3	3,4	3,2	3,3
Összesen	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0
Összesen (ezer fő)	152,4	167,5	172,6	180,3	174,3	151,8	153,8	155,2	155,4
Ebből Szakképzett	61,2	60,8	66,3	68,4	71,9	73,3	72,2	72,0	69,9
Szakképzetlen	38,8	39,2	33,7	31,6	28,1	26,7	27,8	28,0	30,1

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990-1998

4. táblázat
A középfokú végzettséget nem szerzők aránya korcsoportonként néhány európai országban, 1997 (%)

Ország	20-29	30-39	40-49	50-59
Cseh Köztársaság	8	9	15	21
Finnország	13	16	30	45
Ausztria	18	19	28	35
Magyarország	22	22	30	54
Írország	27	40	56	99
Egyesült Királyság	37	43	44	53
Portugália	55	71	79	87
EU-átlag	31	35	42	63

Forrás: Key data..., 2000

5. táblázat
A magyar felnőtt lakosság szövegértési teljesítménye korcsoport és iskolai végzettség szerint, 1998

Korcsoport	Legfeljebb 8 általános iskola	Szakmunkás	Érettségi	Felsőfokú
16-25 éves	98,88 (0,86)	98,48 (0,81)	106,99 (0,58)	108,82 (1,42)
26-35 éves	94,54 (1,39)	100,06 (0,81)	104,37 (0,81)	107,61 (1,00)
36-45 éves	94,24 (1,25)	98,40 (0,74)	101,67 (0,74)	107,62 (0,89)
46-55 éves	93,09 (0,97)	96,69 (0,98)	99,88 (0,87)	102,86 (1,20)
56-65 éves	92,50 (0,95)	94,50 (1,52)	99,85 (1,35)	99,41 (2,25)
Átlag	94,85 (0,49)	98,18 (0,41)	103,51 (0,37)	105,91 (0,58)

Forrás: Bánfi, 2000
Magyarázat: A teljesítményeket az elemzések során nem százalékokkal vagy nyers pontszámokkal (a helyesen megoldott feladatok számával) fejezték ki, hanem ún. standardizált pontszámokat alkalmaztak. Vagyis az egyes emberek teszten elért összpontszámát normálták: az átlag minden esetben 100 pont, a szórás pedig 10 pont. Ez azt jelenti, hogy ha az adott személy teljesítménye például 110 pont, akkor ez egy szórásnyi értékkel haladja meg a populációs átlagot. Emellett az érték mellett a táblázatokban feltüntették az ún. standard hibát is, amelynek segítségével megadható, hogy a kapott empirikus eredményhez mérten a valóságos tudásérték, milyen (plusz-mínusz) határok közé eshet.

6. táblázat
Az egy lakosra jutó GDP különböző bázisok százalékában, 1996

Ország	OECD- átlag = 100	EU-átlag = 100	USA = 100	Ausztria = 100	Magyarország = 100
Luxemburg	160	162	114	144	342
USA	140	142	100	126	299
Norvégia	128	130	92	115	273
Svájc	126	127	90	113	268
Japán	121	122	86	108	257
Izland	118	119	84	106	252
Dánia	117	118	83	105	248
Kanada	114	116	82	103	244
Belgium	112	113	80	100	238
Ausztria	111	113	80	100	237
Németország	107	108	77	96	229
Ausztrália	107	108	76	96	228
Hollandia	106	107	76	95	226
Franciaország	103	104	73	92	219
Olaszország	102	103	73	92	217
Svédország	100	101	72	90	214
Egyesült Királyság	98	99	70	88	209
Finnország	96	97	68	86	204
Írország	92	93	66	82	196
Új-Zéland	88	89	63	79	188
Izrael	87	88	62	78	186
Spanyolország	77	78	55	69	164
Portugália	70	70	50	62	148
Szlovénia	67	67	48	60	143
Görögország	67	67	48	60	142
Cseh Köztársaság	64	65	46	57	136
Magyarország	47	47	33	42	100
Szlovákia	45	45	32	40	95
Mexikó	36	37	26	32	77
Lengyelország	35	35	25	31	74
Oroszország	34	35	24	31	73
Észtország	33	34	24	30	71
Románia	33	34	24	30	71
Horvátország	32	32	23	28	67
Törökország	30	31	22	27	64
Litvánia	29	29	21	26	62
Fehéroroszország	26	26	19	23	55
Lettország	25	26	18	23	54
Bulgária	25	25	18	23	53
Macedónia	21	21	15	19	45
Ukrajna	17	17	12	15	36
Albánia	14	15	10	13	31
Moldova	11	11	8	9	23

Forrás: Balogh, 1999

7. táblázat
A fogyasztói árindex alakulása Magyarországon, 1990-1999 (előző év = 100%)

Év	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Fogyasztói árindex	128,9	135	123	122,5	118,8	128,2	123,6	118,3	114,3	110

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990-1998; 1999: KSH-honlap

8. táblázat
Külföldi érdekeltségű vállalatok száma Magyarországon, 1990 és 1996-1998

Év	Szervezetek száma	Jegyzett tőke (milliárd Ft)	Ebből külföldi befektetés (milliárd Ft)
1990	5 693	274,2	93,2
1996	26 130	2269,4	1602,9
1997	26 527	2808,6	2054,2
1998	25 244	3077,9	2356,6

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

9. táblázat
Az államháztartás (ÁHT) egyenlegének (hiányának) alakulása a GDP%-ában, 1990-1998

Egyenleg	1990	1991	1992	1993	1994	1994	1995	1996	1996	1997	1998
			(1)	(1)	(1)	(2)	(2)	(2)	(3)	(3)	(4)
A központi költségvetés egyenlege	n. a.	n. a.	-6,9	-5,1	-6,3	-7,5	-6,1	-3,8	-2	-4	-3,6
Elsődleges egyenleg (MNB nélkül)	n. a.	n. a.	-2,3	-1,7	-1,2	-0,4	2,8	5,4	5,3	4	2,8
Kamategyenleg	n. a.	n. a.	-4,7	-3,7	-5,7	-7,6	-9	-8	-6,5	-7,7	-6,9
MNB befizetések egyenlege	n. a.	n. a.	0,2	0,3	0,5	0,5	0	-0,8	-0,8	-0,3	0,4
Elkülönített alapok egyenlege	n. a.	n. a.	0,1	1	0	0	-0,2	-0,1	-0,1	0,1	0,1
Társadalombiztosítás egyenlege	n. a.	n. a.	-0,6	-0,9	-0,8	-0,8	-0,7	-1	-1	-0,6	-0,9
Helyi önkormányzatok egyenlege	n. a.	n. a.	0,4	-0,5	-1,1	-1,3	-0,3	0	0	-0,3	-0,3
Az államháztartás SNA típusú egyenlege	n. a.	n. a.	-6,9	-5,5	-8,2	-	-	-	-	-	-
	1990	1991	1992	1993		1994	1995		1996	1997	1998*
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben	0,3	-2	-7	-6,5	-	-8,4	-6,7	-	-3,1	-4,8	n. a.
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-4,7
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben	0,3	-3	-7	-7,7	-	-9,6	-7,3	-	-4,6	-4,7	n. a.
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-5,1**	-4,8**
Elsődleges egyenleg	4,3	1	-2,6	-2,9	-	-2,7	1,6	-	4,3	3,1	1,5

(1): Forrás: MNB Éves jelentés, 1995. Az ÁHT alrendszereire vonatkozóan SNA típusú adatok
(2): Forrás: MNB Éves jelentés, 1997. Az ÁHT alrendszereire vonatkozóan eredmény szemléletű adatok
(3): Forrás: MNB Éves jelentés, 1998. Az ÁHT alrendszereire vonatkozóan pénzforgalmi szemléletű adatok
(4): Forrás: Economic Surveys. Hungary, 1999
* Előzetes becsült adat.
** Az eltérés oka a nyugdíjreform hatásának figyelembevétele.

10. táblázat
Az államháztartási kiadások a GDP %-ában, 1991-1998

Kiadás	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Általános közösségi szolgáltatások	3,0	3,9	3,8	3,3	2,5	2,5	3,3	3,6	3,3
Védelem	1,2	1,5	2,2	1,3	0,9	0,8	1,2	1,0	1,1
Rendvédelem és közbiztonság	1,8	1,8	1,8	1,7	1,4	1,4	1,7	1,7	1,6
Oktatás*	5,1	5,2	5,2	5,1	4,2	4,0	4,8	4,8	4,7
Egészségügy	4,9	5,1	5,1	5,1	4,7	4,4	4,5	4,6	4,4
Társadalombiztosítás és jóléti szolgáltatások	20,4	21,3	20,6	20	17,2	17,2	14,5	15,0	14,9
Lakásügyek, települési, közösségi tevékenységek és szolgáltatások	4,1	1,8	1,8	1,6	1,8	1,7	1,7	1,6	1,4
Szabadidős, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások	1,7	2	2	1,9	1,6	1,4	1,1	1,2	1,2
Gazdasági tevékenységek és szolgáltatások	5,2	5,5	5	6,6	4,6	4,2	5,1	6,3	6,1
Egyéb kiadások	9,8	12,3	14,8	14,8	15,2	13,8	11,8	10,1	7,8
Kiadások összesen, adósságszolgálat nélkül	55,4	58,7	57,5	58,7	50,9	45	46,1	n. a.	n. a.
Kiadások összesen	56,4	60,4	60,8	60,4	54,3	49	49,7	49,9	46,5

Forrás: Economic Surveys. Hungary, 1999; KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998; 19997-1999: PM adatközlése
* Az itt közölt és a 45. táblázatban szereplő adatok eltérését a különböző számítási módszerek okozzák.

11. táblázat
A fogyasztás és a reáljövedelem alakulása, 1989-1998 (1989 = 100%)

Év	Végső fogyasztás	Háztartások fogyasztása	Reáljövedelem
1990	97,30	96,40	98,20
1991	92,33	91,00	96,53
1992	92,89	91,00	93,15
1993	97,90	92,73	88,77
1994	95,65	92,54	91,17
1995	89,34	85,97	86,33
1996	86,75	83,65	86,33
1997	88,74	85,07	87,54
1998	92,20	88,30	91,48

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1989-1998

12. táblázat
A különböző iskolai végzettségűek keresetének relatív különbségei a versenyszférában és a költségvetésben, 1998 (a nemzetgazdaság átlaga = 100%)

Iskolai végzettség	Versenyszféra	Költségvetés
Legfeljebb 8 általános iskolai osztály	68,7	53,1
Szakmunkásképző, szakiskola	80,9	63,9
Szakközépiskola	107,6	79,8
Gimnázium	107,6	81,2
Technikum	134,3	102,0
Főiskola	209,5	103,7
Egyetem	304,9	156,5
Összesen	104,9	90,0

Forrás: KSH, A KSH jelenti, 1999/7.

13. táblázat
Népesség és gazdasági aktivitás az év elején, 1990-1998 (ezer fő)

Megnevezés	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998
Össznépesség	10 375	10 355	10 337	10 310	10 277	10 246	10 212	10 174	10 135
Munkavállalási korú népesség	5 957	5 997	6 032	6 057	6 071	6 082	6 081	6 145	6 137
Foglalkoztatott*	5 227	5 052	4 534	4 090	3 882	3 793	3 743	3 728	3 747
Munkanélküli (regisztrált, OMK-adat)**	24	101	406	663	632	520	496	478	464
Gazdaságilag aktív népesség***	5 251	5 153	4 940	4 753	4 514	4 313	4 239	4 206	4 211
Gazdaságilag inaktív népesség****	5 124	5 202	5 397	5 557	5 763	5 933	5 973	5 968	5 924
Eltartottak*****	5 148	5 303	5 803	6 220	6 395	6 453	6 469	6 446	6 388
Száz foglalkoztatottra jutó eltartott	98	105	128	152	165	170	173	173	170
Regisztrált munkanélküliségi ráta	0,5	2	8,2	13,9	14	12	11,7	11,4	11
Aktivitási arány	81,5	80,1	77,6	75,3	72	69	68,2	67,3	67,5

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998
Megjegyzés: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege alapján.
* Gyesen, gyeden lévők nélkül.
** Az Országos Munkaügyi Központ által nyilvántartásba vett álláskeresők.
*** Foglalkoztatottak és munkanélküliek.
**** 6 éven aluliak, tanulók, nyugdíjasok, gyesen, gyeden lévők, háztartásbeliek, passzív munkanélküliek (akik szeretnének munkát, de kedvezőtlennek ítélve az elhelyezkedés esélyeit, nem keresnek állást).
***** Inaktívak és munkanélküliek.

14. táblázat
A 15-74 éves korú népesség gazdasági aktivitása, 1999. utolsó negyedév

Forrás: KSH, Statisztikai Havi Közlemények, 2000. I. negyedév
Megjegyzés: Lakossági munkaerő-felmérés alapján.

15. táblázat
A munkanélküliek és a foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1992. első negyedév és 1999. utolsó negyedév (%)

Iskolai végzettség	1992. első negyedév			1999. utolsó negyedév
	Munkanélküli	Foglalkoztatott		Munkanélküli	Foglalkoztatott
8 osztálynál kevesebb	6,5	3,8		3,0	0,8
Általános iskola 8 osztálya	38,0	26,3		30,9	16,0
Szakmunkásképző, szakiskola	31,4	26,4		37,9	33,3
Középiskola	20,2	29,3		24,8	33,4
Főiskola, egyetem	3,9	14,2		3,4	16,5
Összesen	100,0	100,0		100,0	100,0

Forrás: KSH, Statisztikai Havi Közlemények, 1992. I. és 2000. I. negyedév

16. táblázat
A különböző gazdasági aktivitású háztartástagok részaránya az összes és az alsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások csoportjában, 1995 (%)

Gazdasági aktivitás	Alsó tized	Összes háztartás
Aktív keresők együtt	17,3	34,1
Inaktív keresők együtt	27,6	37,2
Munkanélküli	13,4	5,8
Gyeden, gyesen, gyeten levő	7,0	3,3
Nyugdíjas	6,4	27,9
Egyéb inaktív	0,8	0,2
Eltartottak együtt (26 évesnél idősebbekkel együtt)	55,1	28,7
15 éven aluli eltartottak együtt	37,0	18,0
Óvodás	6,8	3,7
Tanuló	18,0	10,0
Nem tanuló	12,2	4,4
15-26 éves eltartottak együtt	12,3	8,1
Általános iskolás	0,8	0,2
Szakmunkástanuló	2,0	1,4
Középiskolás	2,5	3,5
Főiskolás	1,0	0,8
Egyetemi hallgató	0,8	0,8
Nem tanuló	5,2	1,4
Összesen	100,0	100,0
Személyek száma	1 011 207	10 120 927

Forrás: KSH, A szegények jellemzői..., 1999

17. táblázat
A háztartástagok megoszlása az összes és a szegény háztartásokban a háztartásfő legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 1995 (%)

A háztartásfő legmagasabb iskolai végzettsége	Alsó huszad	Alsó tized	Összes háztartás
8 általános vagy kevesebb	58,6	54,8	40,5
Szakmunkásképző, szakiskola	25,2	27,4	23,7
Középiskola	13,9	15,7	22,6
Felsőfok	2,4	2,2	13,2
Összesen	100,0	100,0	100,0

Forrás: KSH, A szegények jellemzői..., 1999

18. táblázat
Szegények részaránya korcsoportonként, 1992-1997 (%)

Korcsoport	Szegények részaránya (az átlagos ekvivalens jövedelem* 50 százaléka alatt élők)				1997 N (fő)
	1992	1994	1996	1997
0-2	15,1	22,8	29,7	34,7	94
3-6	13,7	11,7	24,7	28,2	181
7-14	12,0	16,4	21,6	24,6	406
15-19	13,0	15,9	19,1	17,1	267
20-29	11,3	9,5	13,2	14,7	532
30-39	7,7	13,4	13,6	13,9	479
40-49	7,3	9,3	15,5	13,7	507
50-59	7,4	11,3	7,3	8,5	420
60-69	10,5	7,4	4,3	2,6	339
70 felett	11,1	9,1	8,9	4,6	376
Átlagosan/összesen	10,1	11,6	14,9	14	3601

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998
* Az ekvivalens jövedelem mérőszáma esetén a család méretének növekedésével annak tagjai csökkenő súllyal szerepelnek. Az egyik leggyakrabban használt skála esetén az első háztartástag súlya 1, a másodiké 0,7, a harmadiké 0,5. Ebben az esetben az N = Se képletben S a háztartás mérete, az e kitevő értéke 0,73.

19. táblázat
A szegénységi ráták (szegénységi küszöb a kvintilis határ) a különböző társadalmi-demográfiai csoportokban, 1997/98, 1998/99 (%)

Korcsoport	1997/98	1998/99	1998/99 N (fő)
Életkor
0-2	28,7	39,5	124
3-6	29,4	31,1	235
7-14	31,7	31,0	452
15-19	28,1	24,7	371
20-29	16,0	21,1	836
30-39	24,4	21,0	634
40-49	20,6	19,4	818
50-59	15,0	16,8	734
60-69	9,7	11,0	589
70 felett	14,3	11,2	581
Iskolai végzettség
0-7 osztály	27,8	27,1	546
8 osztály	25,1	25,1	1229
Szakmunkásképző	16,1	16,6	1120
Középiskola	9,4	11,9	1096
Egyetem, főiskola	6,3	2,8	493
Gazdasági aktivitás
Alkalmazott	9,7	10,0	1587
Vállalkozó	8,0	8,1	222
Alkalmi munkás	39,0	36,4	33
Nyugdíj mellett dolgozó	3,3	2,9	69
Gyesen, gyeden lévő	35,3	40,4	161
Munkanélküli	37,9	43,3	254
Nyugdíjas	15,1	15,7	1569
Eltartott	34,4	29,8	605
Településtípus
Község	25,7	24,8	2007
Város	18,6	19,3	1288
Megyeszékhely	17,7	18,0	1059
Főváros	12,1	13,6	1021
Együtt	20	20	5375

Forrás: Monitor, 1999

20. táblázat
A 16 év feletti szegények aránya az eltérő etnikai csoportokban, 1997 (%)

Etnikai hovatartozás	A szegények részaránya (az átlagos ekvivalens jövedelem 50%-a alatt élők)				1997 N (fő)
	1992	1994	1996	1997
Cigány	45,6	50,1	68,0	58,1	103
Nem cigány	7,1	8,5	9,6	7,7	2523
Összesen	8,7	10,1	11,4	9,7	2626

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998

21. táblázat
A gyermekes háztartások havi iskolai kiadásai a háztartásfő iskolai végzettsége szerint, 1992 és 1997

A háztartásfő iskolai végzettsége	1992			1997		1997/1992
	Ft	N		Ft	N	%
8 osztály	830	124		2554	59	308
Szakmunkásképző	1004	178		2652	111	264
Középiskola	1392	108		3613	59	260
Felsőfok	1800	72		5331	52	296

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998

22. táblázat
A gyermekes háztartások havi iskolai kiadásai a különórára járás szerint, 1992 és 1997

Különórára járó gyerek	1992			1997		1997/1992
	Ft	N		Ft	N	%
Nincs	684	327		2448	191	358
Van	2287	141		4739	97	207

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998

23. táblázat
Betegségek előfordulása az 5-17 évesek körében Budapesten és országosan, 1996/97 és 1997/98 (ezrelék)

Forrás: ÁNTSZ iskolaorvosi vizsgálatok, 1993-1998

24. táblázat
Betegségek elfordulása az 5-17 évesek körében Budapesten, 1993/94-1997/98 (db)

Betegség	1993/94	1994/95	1995/96	1996/97	1997/98	1997/1993 (%)
Magas vérnyomás	756	733	551	461	478	63
Neurózisok	802	937	1 437	1 158	1 075	134
Túlsúlyosság	2 511	2 487	2 300	2 299	2 449	98
Mozgásszervi betegségek	8 751	9 010	10 737	10 425	10 416	119
Lúdtalp	10 092	11 041	9 666	8 533	9 363	93
Asztma	696	719	760	738	700	101
Allergiás bőrbetegségek	492	466	427	509	469	95
Gombás bőrbetegségek	285	376	398	404	314	110
Szemüvegesek száma	7 950	8 051	7 450	7 290	7 049	89
Halláscsökkenés	342	395	432	465	462	135
Megvizsgáltak száma	66 323	63 998	62 091	60 091	58 447	88

Forrás: ÁNTSZ iskolaorvosi vizsgálatok, 1993-1998

25. táblázat
Dohányzási szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

	12-14 évesek	15-18 évesek
Rendszeres dohányzó (naponta)	5	Gimnázium: 12 Szakmunkásképző: 35
Első cigaretta 10 éves kor előtt	7	7
Már kipróbálta	33	35
Van dohányzó családtag	65	62
Van dohányzó barátja	58	75
Tanárt látnak dohányozni	86	80
Egészségkárosító hatásáról tud	90	98
Felvilágosító előadást nem hallott az iskolában	44	70
Reklámot lát (utcán, újságokban)	98	95

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

26. táblázat
Alkoholfogyasztási szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

	12-14 évesek	15-18 évesek
Rendszeres fogyasztók	2	Gimnázium: 6 Szakmunkásképző: 18
Alkalmi fogyasztók	40	60
Családban van, aki többet iszik a kelleténél	20	15
Tudja, hogy káros a túlzott fogyasztás	63	96
Felvilágosító előadást nem hallott az iskolában	60	70
Reklámot lát elsősorban tévében, utcán	92	90
Ellenző reklámot nem lát	68	70

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

27. táblázat
Drogfogyasztási szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

	12-14 évesek	15-18 évesek
Rendszeres fogyasztók	0,4	Gimnázium: 0,6 Szakmunkásképző: 1,3
Kipróbálta	1,9	Gimnázium: 6,6 Szakmunkásképző: 8,0
Tudja, hogy káros	50	80
Felvilágosító előadást nem hallott az iskolában	37	70
Ellenző reklámot nem lát	38	40

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

28. táblázat
Szexuális szokások a 12-18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

	12-14 évesek	15-18 évesek
Volt/van szexuális kapcsolata	9,6	Gimnázium: 34 Szakmunkásképző: 66
Közülük első szexuális kapcsolat 12 éves kor előtt	41	14
Tudja, miként kell védekezni a terhesség ellen	93	n. a.
Gyakori partnercsere	n. a.	15
Nem használ rendszeresen gumióvszert	n. a.	50
Tudja mi az AIDS	82	Gimnázium: 88 Szakmunkásképző: 72
Tudja mi a hepatitis-B	40	3
Hallott felvilágosító előadást az iskolában az
AIDS-ről	72	61
Hepatitis-B-ről	20	8

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

29. táblázat
Rendőrségi körözés alatt álló eltűnt személyek nem és kor szerinti megoszlása, 1997/98

Nem	14 év alatt	18 év alatt	Gyermek és felnőtt
Férfi	791	2 384	5 727
Nő	749	2 754	4 410
Összes	1 540	5 138	10 137

Forrás: ORFK, Adatfeldolgozó központ

30. táblázat
Veszélyeztetett és a szülők alkoholizmusa miatt veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma, 1970, 1980, 1990-1998

Év	Nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek	Szülők alkoholizmusa miatt nyilvántartott gyermekek		Alkoholizmus miatt véd- és óvintézkedések száma
		fő	%
1970	43 006	n. a.	n. a.	1 498
1980	56 929	16 684	29,3	3 172
1990	174 755	31 128	17,8	1 905
1991	242 899	26 052	10,7	1 535
1992	305 113	26 638	8,7	1 157
1993	303 814	25 940	8,5	636
1994	319 259	27 536	8,6	676
1995	313 255	28 905	9,2	327
1996	331 923	29 365	8,8	n. a.
1997	420 158	32 136	7,6	n. a.
1998	380 341	n. a.	n. a.	n. a.

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1970; 1980; 1990-1998.

31. táblázat
Veszélyeztetett gyermekek száma, 1990, 1996-1998

A veszélyeztetettség oka	1990	1996	1997	1998
Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú	174 755	331 923	420 158	380 341
Ebből
Anyagi okokból	103 540	249 976	339 843	315 023
Egészségi okokból	2 832	4 579	4 699	5 258
Környezeti okokból	45 490	48 556	48 735	38 886
Családok száma, amelyekben veszélyeztetett kiskorúak élnek	76 144	137 609	156 133	166 165

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

32. táblázat
A nyilvántartott drogfogyasztók száma nemek és korcsoportok szerint, 1995-1997

Drog típusa	1995					1996					1997
	13-19		20-34			13-19		20-34			20 év alatt		20-34
	Férfi	Nő	Férfi	Nő		Férfi	Nő	Férfi	Nő		Férfi	Nő	Férfi	Nő
Ópiát típus	39	34	347	90		129	49	770	177		401	124	1406	343
Kokain típus	2	2	10	2		6	5	20	4		16	8	72	15
Cannabis típus	22	7	81	5		52	19	187	21		164	59	389	58
Hallucinogének	4	6	23	9		13	4	41	15		43	16	96	28
Amfetamin típus	5	7	39	10		48	28	150	51		225	91	460	109
Nyugtató típus	22	12	144	165		35	16	154	191		31	22	204	211
Politoxikománia (nem a fenti kategóriák)	10	10	195	67		59	31	359	211		40	80	520	399
Szerves oldószerek (inhalálások)	38	10	69	5		68	22	114	31		81	16	107	13
Egyéb drog	1	2	13	2		7	2	12	3		6	1	45	10
Összesen	143	90	921	355		417	176	1807	704		1007	417	3299	1186

Forrás: Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Informatikai Osztályának adatai alapján Pásztor Miklósné számításai

33. táblázat
Az oktatásügyi témák előfordulása a magyar sajtóban, 1998-1999

Oktatásügyi témák	Előfordulás
Felsőoktatás	722
Határon túli magyar kisebbségi oktatás	604
Helyi konfliktusok, botrányok	508
Felsőoktatási integráció	331
Szakszervezetek, pártok megnyilvánulásai	325
Pedagógusbérek	313
Aktualitások, megemlékezések, évnyitók, évzárók	295
Egyházi iskolák, vallás	266
Oktatásfinanszírozás	241
Minisztériumi nyilatkozatok, oktatásirányítás	224
Oktatáspolitika	213
Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás/cigányoktatás	196
Pedagógus-munkanélküliség, elbocsátás	193
Tankönyv, taneszköz, tankönyvkiadók, tankönyvdrágulás	168
Internet, informatika, számítástechnika az iskolában (Sulinet)	152
Tandíj, tandíjmentesség, szülői terhek, költségek iskoláztatás	141
Idegennyelv-tanulás, nyelvvizsga	136
Felnőttoktatás	127
Szakképzés	126
Iskolabezárások	121
Diákigazolvány	118
Tantervek, iskolai programok	113
Diákjólét - ösztöndíjak, kollégium, tandíjhitel, közalapítványok diákoknak	112
Érettségi vizsga	109
EU-integráció, programok	109
Minőség az oktatásban, minőségbiztosítás	105
Diákszervezetek/HÖOK megnyilvánulások	88
Esélyegyenlőség, felzárkóztatás	86
Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés	85
Diákok	79
Reklám az iskolában/Xénia láz	78
NAT-tal kapcsolatos vélemények, tananyagok	74
Magániskolák, alapítványi iskolák	71
Külföldi kapcsolatok, iskolai együttműködés, külföldön tanulók	69
Munkaerőpiac/iskola utáni elhelyezkedés	61
Ösztöndíjak tanároknak, kutatóknak (Széchenyi, Bolyai)	51
Intézményi autonómia	49
Kutatás, fejlesztés	48
Oktatási helyzetkép, körkép régiókban	47
Szülői szervezetek, iskolaszékek, társadalmi szervezetek	45
Oktatási intézmények működéses	44
Tehetséggondozás, diákolimpikonok, zseni gyerekek, elitoktatás	38
Hátrányos helyzetűek, testi, szellemi fogyatékosok	31
Az iskola belső világa	4

Forrás: Argejó, 2000
Megjegyzés: Az elemzett lapok: 168 óra; Beszélő; Család, Gyermek, Ifjúság; Dunántúli Napló; Esély; Európai Tükör; Evangélikus Élet; Élet és Irodalom; Figyelő; Hajdú-Bihari Napló; Havi Magyar Fórum; Heti Világgazdaság; Kis Újság; Kisalföld; Kritika; Magyar Fórum; Magyar Hírlap; Magyar Nemzet; Mai Nap; Művelődési Közlöny; Napi Magyarország; Népszabadság; Népszava; Szabad Föld; Szabadság; Reformátusok Lapja; Vasárnapi Hírek; Világgazdaság.

34. táblázat
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal, 1990 és 1999 között (százfokú skálán)

Megnevezés	1990	1995	1997	1999
Áruellátás	59	70	81	81
Oktatás	57	58	57	60
Tömegtájékoztatás	63	56	55	60
Közlekedés	58	54	57	59
Egészségügy	53	43	36	46
Ügyintézés a hivatalokban	40	36	36	43
Környezetvédelem	n. a.	n. a.	n. a.	43
Közbiztonság	n. a.	n. a.	29	36
Munkalehetőségek	47	23	24	29
Lakáshoz jutás	25	18	17	21

Forrás: Marián, 1999a
A feltett kérdés: "Most felsorolok néhány dolgot. Kérem, mondja meg, hogy mennyire elégedett vagy elégedetlen Ön ezekkel ma Magyarországon."

35. táblázat
Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997 és 1999 (az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható összes forrás %-ában)

Megnevezés	1997	1999
Egészségügy	24,7	22,1
Oktatás	14,6	13,8
Közbiztonság	13,3	12,6
Lakásépítés, -felújítás, -vásárlás	8,2	12,0
Szociális ellátás	12,9	10,6
Közműfejlesztés, útépítés, közlekedés	8,9	10,1
Kultúra, sport	5,9	6,6
A település szépítése, környezetvédelem	5,7	6,3
Helyi vállalkozások támogatása	3,9	3,7
Helyi civil szervezetek támogatása	1,9	3,0
Összesen	100,0	100,0

Forrás: Marián, 1999a
A feltett kérdés: "Tegyük fel, hogy Önnek kellene döntenie arról, hogy mire költsék a település (a kerület) pénzét. Ha 1000 forintot kellene elosztania, mire mennyit fordítana?"

36. táblázat
A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai, 1990 és 1999 között (rangpozíció 1-től 7-ig)

Megnevezés	1990		1995		1997		1999
Az iskolák felszerelése modern technikával	3,6	(2)	3,0	(1)	2,6	(1)	2,9	(1)
A tehetséges tanulók képzésének támogatása	4,0	(3-5)	3,4	(2)	3,5	(2)	3,8	(2-3)
A hátrányos helyzetű tanulók támogatása	4,6	(7)	3,6	(3)	3,6	(3)	3,8	(2-3)
A tanulóknak adott juttatások (ösztöndíj, étkezés, napközi)	4,5	(6)	4,0	(4)	3,9	(4)	3,9	(4)
A pedagógusok életkörülményeinek javítása	4,0	(3-5)	4,3	(5)	4,9	(6)	4,9	(5)
Új tantervek, tankönyvek készítése	3,2	(1)	4,6	(6)	4,3	(5)	5,0	(6)
Új iskolák, osztálytermek építése	4,0	(3-5)	5,0	(7)	5,1	(7)	5,7	(7)

Forrás: Szabó I., 1999
A feltett kérdés: "Véleménye szerint az államnak mire kellene pénzt költenie az oktatáson belül? Kérem, rangsorolja ebből a szempontból a lapon szereplő dolgokat!"

37. táblázat
Az oktatással szembeni attitűdök változásai, 1990, 1995 és 1999 (az adott állítással egyetértők %-a)

Állítás		1990	1995	1999
1.	Az életben manapság csak az az ember boldogulhat igazán, aki iskolázott.	36,1	36,4	43,9
2.	A tehetséges ember ma is boldogul az életben, még akkor is, ha nem iskolázott.	62,0	61,4	53,8
-	Nem tudja	1,8	2,2	2,3
1.	A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban.	35,6	50,7	55,1
2.	Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség.	53,7	36,8	38,5
-	Nem tudja	10,8	12,4	6,3
1.	A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolába kell adni.	67,8	76,4	71,3
2.	Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak.	25,9	17,4	24,2
-	Nem tudja	6,3	6,2	4,5
1.	A mai iskolák túlterhelik a gyerekeket, túl nagy követelményeket állítanak eléjük.	69,3	75,8	77,9
2.	A mai iskolák nem állítanak elég komoly követelményeket a gyerekek elé.	24,2	12,3	16,0
-	Nem tudja	6,5	11,9	6,0
1.	A családtól ma már nem lehet elvárni, hogy a jó modorra és viselkedésre megtanítsa a gyerekeket, ez elsősorban az iskola feladata.	26,5	14,1	15,8
2.	A jó modor és viselkedés megtanítása a család feladata, az iskolától ezt nem lehet elvárni.	69,8	81,1	79,6
-	Nem tudja	3,7	4,7	4,6
1.	A neveléshez nem kell különösebb szakértelem, a gyerekek nevelésére minden értelmes felnőtt ember képes.	48,7	45,7	39,3
2.	A gyerekek nevelése komoly szakértelmet kíván, erre csak a jól képzett, felkészült pedagógusok képesek.	48,0	50,1	58,7
-	Nem tudja	3,2	4,2	2,0
1.	A szülőnek joga van arra, hogy a gyerekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja.	67,3	89,2	82,8
2.	Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek a jobb iskolákba.	29,1	9,1	14,8
-	Nem tudja	3,5	1,7	2,4
1.	Az a jó, ha minden iskola maga választja meg azt, hogy milyen tankönyvekből, hogyan tanít.	47,2	47,3	43,0
2.	Az a jó, ha az iskolák központilag előírt tankönyvekből egységesen ugyanazt tanítják.	44,3	42,6	49,0
-	Nem tudja	8,5	10,0	8,0
1.	A szülőknek kevés idejük, lehetőségük van a gyerekekkel foglalkozni, az iskolának többet kellene átvállalnia ebből.	35,5	30,8	23,5
2.	A családoknak sokkal többet kellene a gyerekekkel foglalkozniuk, ezt az iskola nem vállalhatja át.	59,8	64,7	74,1
-	Nem tudja	4,7	4,5	2,4
1.	Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy jó, biztos szakmát adjon a gyerek kezébe, nem elégedhet meg a műveltség gyarapításával.	47,7	49,2	54,7
2.	Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy minél nagyobb műveltséghez juttassa a gyerekeket, és nem az, hogy erre vagy arra a szakmára felkészítse őket.	46,4	41,4	39,6
-	Nem tudja	5,9	9,2	5,8
1.	A férfiaknak és a nőknek az életben eltérő feladataik vannak, ezért külön nevelésre van szükségük.	31,9	26,8	14,5
2.	Egy modern társadalomban a férfiak és a nők nevelése nem különbözhet egymástól.	62,1	67,8	82,3
-	Nem tudja	6,0	5,4	3,2
1.	A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához.	63,7	55,9	52,2
2.	A kisebbségek, nemzetiségek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek.	33,0	37,3	43,0
-	Nem tudja	3,3	6,8	4,7
1.	A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket.	49,5	54,5	45,6
2.	A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot.	43,1	35,1	47,3
-	Nem tudja	7,3	10,4	7,0
1.	Az iskoláztatás legyen mindenki számára ingyenes.	63,9	73,2	78,0
2.	Amelyik család teheti, maga is járuljon hozzá az iskoláztatási költségekhez.	33,9	24,9	20,9
-	Nem tudja	2,1	1,9	1,1
1.	Az iskolák a gyerekektől már egész fiatal koruktól fogva komoly tanulást követeljenek meg.	49,6	51,8	52,3
2.	Az iskolák ne várjanak el a gyerekektől már egészen fiatal korukban komoly tanulási teljesítményt.	44,4	42,1	43,3
-	Nem tudja	6,0	6,1	4,3
1.	Az oktatás problémáinak többségét helyi szinten, az iskolákon belül is meg lehetne oldani.	49	49,5	47,9
2.	Az oktatás problémáit csak központi állami intézkedésekkel lehet megoldani.	38,7	35,4	43,4
-	Nem tudja	12,3	15,1	8,8
1.	Az iskoláknak a tanítás mellett az étkezést, a napközi ellátást is biztosítaniuk kell.	67,6	82,2	83,8
2.	Az iskoláknak a tanítással kell foglalkozniuk, az egyéb szolgáltatások biztosítása nem az iskola dolga.	29,0	14,5	13,9
-	Nem tudja	3,4	3,2	2,3
1.	Az iskolákban a mainál szigorúbb nevelést kellene adni, nagyobb fegyelmet kellene követelni.	51,0	45,0	48,4
2.	A nagyobb szigorúság és több fegyelem helyett a gyerekekre való jobb odafigyelésre és több tapintatra lenne szükség.	46,0	49,7	47,1
-	Nem tudja	3,0	5,3	4,5
1.	A pedagógusok a szakemberek, az ő dolguk eldönteni, hogy mit, hogyan tanítsanak, ebbe a szülők se szóljanak bele.	65,7	63,5	55,3
2.	A szülőknek is legyen lehetőségük beleszólni abba, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolában.	30,8	31,9	39,5
-	Nem tudja	3,5	4,6	5,2
1.	A pedagógusok anyagi megbecsülése ma kisebb annál, mint ami megilletné őket.	57,3	61,7	69,1
2.	A pedagógusok anyagi megbecsülése megfelel annak a munkának, amit végeznek.	32,6	26,1	26,4
-	Nem tudja	10,1	12,2	4,4
1.	A gyerekeknek meg kell tanulnia, hogy az életben leginkább anyagi sikerekkel lehet boldogulni.	n. a.	33,7	32,6
2.	A gyerek tudja meg, hogy társadalmi megbecsülést szakmai vagy tudományos sikerekkel érhet el igazán.	n. a.	56,7	61,0
-	Nem tudja	n. a.	9,5	6,4
	Közismert, hogy napjainkban országszerte folyamatosan csökken az iskolás korú gyerekek száma. Ezt az oktatás színvonalának javítására lehetne felhasználni.
1.	Egyesek szerint az iskolákban a mostaninál több, de kisebb létszámú és ezáltal hatékonyabb tanulócsoportot kellene létrehozni.	n. a.	70,5	74,4
2.	Mások szerint a tanárok számának csökkentésével a megmaradó pénzeket az oktatás feltételeinek, eszközeinek fejlesztésére kellene fordítani.	n. a.	16,5	17,6
-	Nem tudja	n. a.	12,8	8,0

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; OKI - Marketing Centrum, 1999
A feltett kérdés: "Most egymással szembenálló véleményeket fogok felolvasni Önnek. Kérem, mondja meg, melyikkel ért inkább egyet! Lehet, hogy néha nehéz lesz választania, mégis próbálja meg eldönteni, hogy melyik vélemény áll közelebb Önhöz!"

38. táblázat
Az iskolák egyházi tulajdonba adásával kapcsolatos vélemények változása, 1997, 1999 (%)

	Év	Egyetért	Nem tudja	Nem ért egyet
Egy olyan településen, ahol csak egy iskola működik	1997	20	11	69
	1999	11	7	82
Egy olyan településen, ahol több iskola működik	1997	77	7	16
	1999	71	9	20
Ha az Ön gyereke is ebbe az iskolába jár	1997	41	19	40
	1999	32	13	55

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Marketing Centrum, 1997, 1999
A feltett kérdés: "Egyet ért Ön azzal, hogy az egyház tulajdonába kerüljön egy iskola...?"

39. táblázat
A különböző iskolafenntartók által működtetett általános és középiskolák számának változása, 1993/94 és 1999/00 között

Forrás: OM oktatási statisztikái

40. táblázat
A különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma a települések nagysága szerint, 1999/00

Forrás: BM önkormányzati adatok és OM oktatási statisztikái alapján Szalay Lászlóné számításai
 * A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok is a nyolcosztályosnál kisebb általános iskolák között szerepelnek.
** A gimnáziumot, szakközépiskolát, szakiskolát, szakmunkásképző iskolát fenntartó önkormányzatok.

41. táblázat
Közoktatási szakértők és vizsgaelnökök száma szakterületek szerint, 1997 és 1999

Szakterület	1997. szeptember	1999. december
Szakértők
Felnőttoktatás	22	141
Gyermek- és ifjúságvédelem	17	66
Gyógypedagógia	282	385
Iskolai könyvtár	39	76
Iskolai testnevelés és sport	175	216
Kollégiumi nevelés és foglalkozás	61	109
Művészeti nevelés	91	150
Napközi és tanulószobai foglalkozás	32	65
Nemzetiségi és etnikai kisebbség szakértői	19	56
OKJ szakmáival kapcsolatos szakértők	19	29
Óvodával kapcsolatos szakértők	211	559
Pedagógiával kapcsolatos szakértők	139	657
Szaktárgyi oktatás	1273	1993
Tanító	164	347
Tanügyigazgatás	443	1175
Egyéb szakértők	20	199
Szakértők száma összesen*	2829	4878
Vizsgaelnökök
Érettségivizsga-elnök	3259	3891
Alapvizsgaelnök	156	539
Érettségi- és alapvizsgaelnök	47	311
Vizsgaelnökök száma összesen	3462	4741

Forrás: OKI Pedagógus-továbbképzési Iroda "Országos szakértői és vizsgáztatói névjegyzék" adatbázisa
* Mivel egy szakértő több szakterületen is megjelenhet, a valóságos személyek száma alacsonyabb, mint az oszlopban szereplő számok összege.

42. táblázat
A megyei pedagógiai intézetek által működtetett szaktanácsadás jellemző adatai, 1996 és 1999

Pedagógiai intézetek	Állandó megbízás		Ebből órakedvezményes		Listás szak-tanácsadó
	1996	1999	1996	1999	1996	1999
Baranya Megyei Pedagógiai Intézet	23	16	13	6	40	22
Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet	12	17	0	0	8	89
Békés Megyei Pedagógiai Intézet	25	25	0	0	0	0
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet	0	36	0	27	75	0
Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest	121	112	108	53	1	0
Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet	5	7	5	1	3	55
Fejér Megyei Pedagógiai Intézet	25	42	0	28	50	0
Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet	28	29	0	21	324	0
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet	32	76	32	49	23	3
Heves Megyei Pedagógiai Intézet	25	25	25	25	34	35
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet	0	60	0	6	65	0
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet	27	71	8	19	45	20
Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet	1	28	1	28	53	44
Pest Megyei Pedagógiai Intézet	0	0	0	0	76	127
Somogy Megyei Pedagógiai Intézet	31	0	31	0	0	57
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet	11	54	0	11	16	0
Tolna Megyei Pedagógiai Intézet	21	20	17	20	0	73
Vas Megyei Pedagógiai Intézet	44	48	0	23	216	213
Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet	31	46	20	23	2	3
Zala Megyei Pedagógiai Intézet	0	29	0	20	22	32
Összesen	462	741	260	360	1053	773

Forrás: Palotás, 1997; Szabó L., 1999

43. táblázat
A megyei pedagógiai intézetek által szervezett 30 órás vagy ennél hosszabb tanfolyamok jellemző adatai megyei bontásban, 1998/99

Forrás: Szabó L., 1999

44. táblázat
A megyei pedagógiai intézetek által szervezett országos és regionális konferenciák száma, 1999

Megye	Regionális konferenciák száma	A résztvevők száma	Országos konferenciák száma	A résztvevők száma
Baranya	7	280	1	120
Bács-Kiskun	15	2460	-	-
Békés	2	96	5	442
Borsod-Abaúj-Zemplén	-	-	1	287
Budapest	-	-	-	-
Csongrád	6	934	3	421
Fejér	2	300	1	100
Győr-Moson-Sopron	-	-	-	-
Hajdú-Bihar	1	162	-	-
Heves	2	410	11	3200
Jász-Nagykun-Szolnok	1	56	2	460
Komárom-Esztergom	-	-	1	110
Nógrád	1	160	2	300
Pest	45	1522	2	345
Somogy	-	-	-	-
Szabolcs-Szatmár-Bereg	5	2340	4	520
Tolna	2	245	2	192
Vas	1	150	-	-
Veszprém	2	582	2	857
Zala	-	-	-	-
Összesen	92	9697	37	7354

Forrás: Szabó L., 1999

45. táblázat
A nemzeti össztermékből (GDP) az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása képzési szintenként, 1990-1999 (%)

Képzési szint	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Óvoda	0,74	0,79	0,84	0,87	0,88	0,77	0,72	0,763	0,74	0,76
Alapfokú oktatás	2,38	2,57	2,69	2,62	2,56	2,13	1,93	3,001	2,90	2,88
Középfokú oktatás	1,47	1,57	1,73	1,66	1,54	1,31	1,20
Közoktatási kiadások összesen	4,59	4,93	5,26	5,15	4,98	4,21	3,85	3,763	3,64	3,64
Felsőfokú oktatás	0,81	0,88	1,06	1,07	1,08	0,96	0,86	0,94	0,90	0,96
Gyermekvédelem	0,21	0,21	0,20	-	-	-	-	-	-	-
Egyéb oktatás2	0,28	0,32	0,28	0,32	0,34	0,29	0,27	0,28	0,29	n.a.
Oktatási kiadások összesen	5,89	6,34	6,80	6,54	6,40	5,46	4,98	4,98	4,834	n.a.
Oktatási kiadások az államháztartási kiadások %-ában	9,56	9,62	9,64	8,91	8,36	8,56	8,66	10,0	9,75	n.a.

Forrás: OM adatközlése (1999: előzetes adatok)
1 1997-től az alap- és középfokú oktatás költségvetési adatait együttesen szerepeltetik iskolai oktatás címszó alatt.
2 Egyetemi, főiskolai továbbképzés, szakképzés, tanfolyami oktatás stb.
3 1997-től az "intézményi vagyon működtetése" szakfeladat kiadásaival.
4 Előzetes adat.

46. táblázat
Az egy tanulóra jutó költségvetési támogatás az egy főre jutó GDP százalékában intézménytípusonként, 1995-1999

	1995	1996	1997	1998	1999
Egy főre jutó GDP folyó áron (Ft)	548 836	676 315	841 099	1 006 575	1 145 253
Az egy főre jutó költségvetési támogatás az egy főre jutó GDP %-ában
Óvoda	19,8	18,3	20,2	19,7	20,5
Általános iskola	21,4	19,2	18,4	17,7	18,4
Gimnázium	24,7	21,7	19,8	19,2	20,0
Szakközépiskola	24,7	22,6	20,8	19,4	20,2

Forrás: 1995 és 1998 között KSH-adatok alapján Balogh Miklós számításai; 1999: OM adatközlése

47. táblázat
Az egy tanulóra jutó költségvetési támogatás egy főre jutó GDP-hez viszonyított arányának alakulása egyes OECD-országokban oktatási szintenként, 1997

Ország	Óvoda	Alapfok	Alsó középfok	Felső középfok
Ausztria	21	27	31	41
Belgium (flamand közösség)*	12	16	n. a.	n. a.
Kanada	17	n. a.	n. a.	n. a.
Cseh Köztársaság	19	15	25	31
Finnország	31	23	23	27
Franciaország	16	17	29	34
Németország*	19	16	21	43
Magyarország*	21	21	20	23
Írország	12	12	n. a.	n. a.
Görögország*	n. a.	17	n. a.	n. a.
Olaszország*	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Hollandia	15	15	23	22
Svájc*	9	24	29	42
Spanyolország	16	20	21	33
Svédország	14	27	27	27
Egyesült Királyság*	26	16	n. a.	n. a.
Ausztrália	n. a.	17	23	29
OECD-országok átlaga	17	19	24	30

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Csak a közszféra vagy közszférához kötött oktatás.
Megjegyzés: Az egyes iskolafokozatokat a különböző országok eltérően határozhatják meg.

48. táblázat
A központi költségvetés és a helyi költségvetések közoktatási kiadásai, 1991-1999 (milliárd Ft)

Kiadás	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999*
A költségvetés összes közoktatási kiadása1	126	157	186	217	241	268	327	378	428
Ebből az önkormányzatoknál jelentkező kiadás	122	151	177	211	235	261	320	366	413
Ebből szabad felhasználású normatív támogatás	71	84	95	93	94	135	163	180	211
A szabad felhasználású normatív állami támogatás aránya az összes önkormányzati kiadáshoz képest (%)	58,5	55,8	53,6	44,1	40,0	51,7	50,9	49,2	51,2
Kötött felhasználású és központosított támogatások2	-	0,5	0,5	0,5	1,3	3,5**	14,7	19,1	19,8
A kötött felhasználású és központosított támogatások aránya az összes önkormányzati közoktatási kiadáshoz képest (%)	0,0	0,4	0,3	0,2	0,6	1,3	4,6	5,2	4,8
A támogatások együttes aránya az összes önkormányzati közoktatási kiadáshoz képest (%)	58,5	56,2	53,9	44,3	40,6	53,1	55,5	54,4	56,0

Forrás: OM adatközlése; költségvetési törvények végrehajtásáról szóló törvények
 * Előzetes adatok (Limbacher László számítása).
** Ezen kívül még a bérpolitikai intézkedéseknek is volt központosított előirányzata 1996-ban.
1 Az önkormányzati és központi költségvetési intézmények pénzügyi beszámolói alapján, a nem állami oktatás adatai nélkül. A nevelési és pályaválasztási tanácsadás, a módszertani és egyéb feladatok nélkül. 1994-ig az alapfokú művészetoktatás nélkül.
2 Az OM fejezeti kezelésű előirányzatai nélkül, amelyeknek csak részben a közoktatási intézmények a közvetlen felhasználói.

49. táblázat
A közoktatás folyó kiadásainak alakulása, növekedésének üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991-1999

	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Kiadások folyó áron (milliárd Ft)	126	157	186	217	236	263	327	378	428
Kiadások növekedési üteme (előző év = 100%)	128,5	125,4	117,9	116,7	109,2	111,4	124,1	115,6	113,2
Fogyasztói árindex	135	123	122,5	118,8	128,2	123,6	118,3	114,3	110,0

Forrás: OM adatközlése; költségvetési törvények végrehajtásáról szóló törvények

50. táblázat
Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások és a közoktatási alapnormatívák alakulása, 1991-2000 (Ft/tanuló)

Forrás: KSH; OM adatközlése; éves költségvetési törvények
Magyarázat: A *-gal jelölt adatok Balogh Miklós számításain alapulnak. Azokban az években, amikor a normatív támogatás összege évfolyamfüggő volt, az adott iskolafokozatra vonatkozó adat súlyozott átlag alapján számított (az eredeti adatokhoz lásd Jelentés..., 1998). 1996-tól megnőtt a kiegészítő támogatások száma, amelyek adatait a táblázat nem tartalmazza.

51. táblázat
Az önkormányzatok közoktatási normatív támogatásának alakulása, 1997-1999 (millió Ft)

	1997	1998	1999
Óvodai nevelés	22 032,1	24 024,4	28 037,0
Iskolai oktatás	94 274,8	102 391,3	111 601,1
Ebből
1-8. évfolyam	59 713,8	66 073,4	74 465,6*
9-13. évfolyam	34 561,0	36 317,9	37 135,5*
Iskolai szakképzés	6 264,4	9 529,9	16 576,4
Kollégiumi, externátusi ellátás	8 507,1	9 140,2	9 815,2
Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás	5 056,4	6 382,6	9 971,3
Alapfokú művészetoktatás	4 002,1	4 742,5	5 129,9
Egyéb közoktatási hozzájárulás	22 696,6	23 556,1	30 160,8
Összesen	162 833,5	179 767,0	211 291,8
Kiegészítő közoktatási támogatás**	3 217,7	6 589,2	29 327,0
Mindösszesen	166 051,2	186 356,2	225 718,8

Forrás: 1997. és 1998. évi költségvetések végrehajtásáról szóló törvények; 1999: előzetes adatok (Limbacher László számítása).
 * Az évfolyam szerinti megoszlás kismértékű becslést is tartalmaz.
** A kiegészítő támogatások tartalma évről évre változott, bővült. Mindhárom évben tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás, emellett 1998-ban az iskolai könyvtári vagy informatikai feladatok támogatását. Az 1999-es évben tartalmazza továbbá a "normatív felhasználású támogatások" keretében a pedagógusok szakvizsgájának, továbbképzésének és szakkönyvvásárlásának, a tanulók tankönyvvásárlásának, a megyei közalapítványok, a pedagógiai szakszolgálatok, valamint az érettségi és a szakvizsga díjának támogatását.

52. táblázat
A nem önkormányzati, nem állami oktatás normatív állami támogatásának alakulása, 1992-1999 (millió Ft)

	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Óvoda	41,2	90,7	114,6	184,0	429,3	620,0	601,4	1 266,4
Nemzetiségi, etnikai óvoda*	1,0	2,0	1,3	1,5	3,0	(12,2)	(12,4)	(301,6)
Általános iskola	328,1	690,2	987,5	1166,8	2000,6	2978,4	3 679,8	5 169,6
Művészetoktatás	3,6	25,8	63,1	153,3	413,1	769,2	1 284,3	1 488,0
Fogyatékosok oktatása	7,6	22,6	38,3	51,6	106,8	114,2	205,7	296,6
Gimnázium	431,2	781,0	978,8	1114,8	1279,1	1627,2	2 677,2	3 410,1
Szakközépiskola	110,8	187,6	350,0	481,0	878,8	1330,0	1 791,5	2 322,9
Szakmunkásképzés, szakiskolai elméleti oktatás	35,3	55,2	75,9	96,8	264,6	396,4	806,6	1 495,8
Szakmunkásképzés, szakiskolai gyakorlati oktatás	145,0	176,3	94,7	105,2	179,6	164,1	717,9	1 023,1
Középfokú oktatás	722,3	1200,1	1499,4	1797,8	2602,1	3517,7	5 993,2	8 251,9
Két tannyelvű, nemzetiségi, etnikai oktatás	15,7	22,5	30,6	38,8	58,1	n. a.	n. a.	n. a.
Diákotthon**	361,5	514,6	666,3	790,8	1298,1	1162,7	866,8	1 129,0
Közoktatás (diákotthon nélkül)	1119,5	2053,9	2734,8	3394,0	5613,0	7999,5	11 774,8	16 472,5***
A támogatások évenkénti alakulása (előző év = 100)	-	183,5	133,2	124,1	165,4	142,5	147,1	142,4

Forrás: OM adatközlése; 1999: BM-adatok
  * 1997-től benne az óvodai adatban. 1999-ig csak a kiegészítő normatívát tartalmazza.
 ** 1996-ig a felsőoktatási diákotthonokkal együtt, 1997-től azok nélkül.
*** 1999-ben ehhez jött még 1318 millió Ft kötött felhasználású normatív támogatás (pl. a pedagógusok továbbképzésére) és 5358 millió Ft egyházi kiegészítő támogatás (amely utóbbinak az 1998. évi összege 3746 millió Ft volt).

53. táblázat
Az oktatási kiadások aránya az önkormányzatok kiadásain belül, 1994-1999 (%)

Kiadások	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Folyó kiadások	71,0	73,0	71,1	67,0	67,5	70,4
Ebből oktatás	26,9	26,9	26,2	24,4	24,6	25,5
Fejlesztési kiadások	19,5	14,4	15,3	18,0	20,1	17,1
Ebből oktatás	2,8	1,8	2,0	1,9	1,9	1,8
Egyéb kiadások	9,5	12,6	13,6	15,0	12,4	12,5
Összesen	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0

Forrás: PM-adatok

54. táblázat
Az önkormányzatok bevételeinek összetétele, 1994-1999 (%)

Bevétel	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Saját folyó bevételek	16,2	18,0	19,7	25,0	26,9	28,8
Ebből
Intézményi bevételek	8,4	8,4	8,4	7,8	8,1	8,1
Helyi adók	4,7	5,7	7,9	9,1	10,4	12,9
Egyéb	3,1	3,8	3,4	8,1	8,4	8,8
Átengedett bevételek (szja és gépjárműadó)	8,4	11,8	11,7	11,7	13,5	13,2
Felhalmozási és tőkebevételek	10,0	11,2	8,8	15,2	8,6	8,3
Állami támogatások	39,8	38,3	35,6	28,5	29,0	29,1
Ebből
Normatív támogatások	30,4	28,6	25,0	21,5	19,4	18,7
Egyéb állami támogatás	9,4	9,7	10,6	2,5	4,0	-
Államháztartáson belüli átutalás	17,6	16,9	19,4	16,5	16,5	16,6
Ebből
Tb	16,1	15,6	16,4	13,7	13,6	13,7
Hitelfelvétel	5,9	2,4	3,6	1,4	3,1	1,3
Egyéb	2,1	1,4	1,2	1,7	2,4	2,7
Összesen	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0

Forrás: PM-adatok (1999: Limbacher László számításai)

55. táblázat
A költségvetés oktatási kiadásai szakfeladatonként, 1990-1999 (folyó áron, millió Ft)1

Év	Óvodai intézmények	Alapfokú2	Középfokú2	Felsőfokú	Gyermekvédelmi intézmények	Egyéb oktatással összefüggő kiadások	Összesen
		Oktatás
1990	15 400	49 469	30 400	16 843	4 392	5 890	122 394
1991	19 727	63 951	39 165	22 001	5 197	7 862	157 903
1992	24 752	78 969	50 695	31 150	5 926	8 206	199 6983
1993	30 822	92 573	58 721	37 876	-	11 535	231 5274
1994	38 427	111 215	66 872	47 165	-	14 643	278 322
1995	43 234	119 758	73 380	54 004	-	16 149	306 525
1996	49 325	131 679	82 395	58 594	-	18 569	340 562
1997	64 9625	256 2205		80 378	-	24 027	425 5875
1998	75 317	295 732		91 985	-	30 206	493 240
1999	87 748	330 998		110 654	-	60 666	590 066

Forrás: OM adatközlése
1 Az 1990. évtől a beruházási, az 1992. évtől ezenkívül a felújítási kiadásokkal együtt.
2 Az 1997. évtől iskolai oktatás együtt.
3 A fegyveres testületek ezen felül 2073 millió Ft-ot fordítottak oktatási célokra.
4 Az 1993. évtől a fegyveres testületek adataival együtt.
5 Az 1997. évtől "intézményi vagyon működtetése" szakfeladat kiadásaival.

56. táblázat
A költségvetésből az oktatásra fordított beruházások, 1990-1999 (folyó áron millió Ft)

Év	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	19972	1998	1999
Óvodai intézmények	628	464	624	614	787	792	569	959	1229	1405
Alapfokú oktatás (általános iskola gyógypedagógiai intézmények)1	4567	6060	6110	5808	6182	4583	4203	15277	17954	18706
Középfokú oktatás (középiskolák és szakmunkásképző iskolák)	4151	4178	4963	4727	5189	5444	7555
Közoktatás összesen	9346	10702	11697	11149	12158	10819	12327	16236	19183	20111
Felsőfokú oktatás	1262	1250	1833	2049	2326	2152	3623	14316	6297	8719
Gyermekvédelmi intézmények	300	98	150	-	-	-	-	-	-	-
Felsőfokú továbbképzés, egyéb oktatási kiadás1	1130	1846	588	640	925	745	1001	1923	2092	2557
Mindösszesen	12038	13896	14268	13838	15409	13716	16951	32475	27572	31387

Forrás: OM adatközlése
1 1991-ig az oktatási intézmények nagyjavításának, felújításának beruházási adataival együtt.
2 1997-től az "intézményi vagyon működtetése" szakfeladatnál jelentkező beruházásokkal együtt.

57. táblázat
A személyi juttatások és a dologi kiadások növekedési üteme az önkormányzati költségvetésből a közoktatásban, 1995-1999 (előző év = 100%)

Év	Személyi jutatás	Dologi kiadás	Fogyasztói árindex
1995	118,2	78,8	128,2
1996	108,8	119,0	123,6
1997	120,3	112,7	118,3
1998	116,0	116,0	114,3
1999	117,8	109,7	110,0

Forrás: OM adatközlése, a fogyasztói árindex KSH-adat

58. táblázat
A bérköltségek aránya a folyó oktatási ráfordításokból oktatási fokozatonként, 1990-1999 (%)

Év	Óvoda	Általános iskola*	Gimnázium*	Szakközépiskola*	Szakmunkásképző
1990	66,6	77,6	77,0	73,5	74,1
1991	67,1	76,5	77,2	74,7	73,4
1992	65,8	74,4	74,1	72,7	70,0
1993	68,6	76,5	75,2	73,0	73,2
1994	70,8	77,9	76,8	75,1	69,8
1995	73,2	82,6	80,0	78,2	72,2
1996	70	76,6	71,6	65,4	63,1
1997	73,5	83,5			67,7
1998	74	83,4			68,3
1999	72	84			74,1

Forrás: OM adatközlése
* 1997-től együtt "általános műveltséget megalapozó, nappali, iskolai oktatás szakfeladat".

59. táblázat
Az egy tanulócsoportra jutó átlagos tanulólétszám alakulása az általános iskolákban és a középiskolákban, 1990-1999

Képzési szint	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Általános iskola	23,2	22,3	21,6	21,2	20,7	21	21,2	21,2	21,2	21,4
Középiskola
Gimnázium	30,9	31	31	30,9	30,7	29,2	29	28,6	28,3	28,7
Szakközépiskola	30,9	30,5	30	29,6	29	28,6	28,6	28,3	28,0	27,8

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv. 1990-1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990-1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai

60. táblázat
Az egy pedagógusra és az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám alakulása az általános iskolákban az ország megyéiben és régióiban, 1997-1999

Megye, főváros, régió	Egy pedagógusra jutó tanuló				Egy osztályra jutó tanuló
	1997	1998	1999		1997	1998	1999
Budapest	11,0	10,9	10,8		22,5	22,4	22,8
Pest	12,4	12,4	12,5		22,0	21,9	22,2
Közép-Magyarország	11,5	11,4	11,4		22,3	22,2	22,4
Fejér	12,6	12,6	12,9		21,4	21,4	21,9
Komárom-Esztergom	12,0	11,9	12,6		20,8	20,8	21,3
Veszprém	11,6	11,6	11,6		20,2	20,2	20,2
Közép-Dunántúl	12,1	12,1	12,2		20,8	20,8	21,1
Győr-Moson-Sopron	11,0	10,9	10,8		19,6	19,7	19,6
Vas	10,8	10,6	10,5		20,0	19,9	19,7
Zala	10,5	10,4	10,3		19,7	19,5	19,5
Nyugat-Dunántúl	10,8	10,7	10,6		19,8	19,7	19,6
Baranya	11,1	11,1	11,1		20,2	20,3	20,7
Somogy	10,9	10,8	10,9		20,3	20,0	20,3
Tolna	11,0	10,9	11,0		20,3	20,1	20,3
Dél-Dunántúl	11,0	10,9	11,0		20,2	20,2	20,4
Borsod-Abaúj-Zemplén	12,3	12,2	12,2		20,5	20,4	20,7
Heves	10,9	10,8	10,9		20,1	20,0	20,3
Nógrád	11,5	11,4	11,3		19,5	19,3	19,6
Észak-Magyarország	11,8	11,8	11,7		20,3	20,1	20,4
Hajdú-Bihar	11,9	11,9	12,0		22,7	22,7	22,9
Jász-Nagykun-Szolnok	12,6	12,5	12,8		22,1	22,1	22,4
Szabolcs-Szatmár-Bereg	12,0	11,8	11,9		20,9	20,9	20,9
Észak-Alföld	12,1	12,0	12,1		21,8	21,8	22,0
Bács-Kiskun	12,3	12,3	12,3		21,4	21,4	21,8
Békés	11,6	11,7	11,8		21,4	21,5	21,6
Csongrád	11,4	11,4	11,5		22,0	22,1	22,4
Dél-Alföld	11,8	11,8	11,9		21,6	21,7	21,9
Összesen	11,6	11,6	11,6		21,2	21,2	21,3

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 1997, 1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai

61. táblázat
Az egy pedagógusra és az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám alakulása a középiskolákban az ország megyéiben és régióiban, 1997-1999

Megye, főváros, régió	Egy pedagógusra jutó tanuló				Egy osztályra jutó tanuló
	1997	1998	1999		1997	1998	1999
Budapest	11,3	11,0	10,8		28,4	28,1	27,7
Pest	11,2	11,0	10,6		27,2	26,6	26,4
Közép-Magyarország	11,3	11,0	10,8		28,2	27,9	27,5
Fejér	13,9	13,6	14,7		28,4	28,6	28,5
Komárom-Esztergom	13,0	13,1	13,4		27,9	27,8	27,4
Veszprém	12,7	12,5	12,3		30,0	29,8	29,3
Közép-Dunántúl	13,2	13,1	13,5		28,8	28,8	28,5
Győr-Moson-Sopron	11,3	11,0	11,1		28,6	28,2	28,2
Vas	12,7	12,8	12,4		28,8	28,0	27,9
Zala	12,9	13,0	13,0		29,0	29,2	29,3
Nyugat-Dunántúl	12,1	12,0	12,0		28,8	28,5	28,4
Baranya	11,8	12,3	12,6		28,3	28,4	28,4
Somogy	13,0	12,7	12,6		28,2	27,9	28,0
Tolna	12,1	12,0	12,3		28,2	27,7	27,5
Dél-Dunántúl	12,3	12,4	12,5		28,3	28,1	28,0
Borsod-Abaúj-Zemplén	13,0	13,1	12,6		29,8	29,6	29,2
Heves	12,5	12,1	12,6		30,7	29,7	29,7
Nógrád	12,4	12,1	12,4		26,9	26,6	26,4
Észak-Magyarország	12,8	12,7	12,6		29,6	29,2	28,9
Hajdú-Bihar	12,4	12,0	11,7		29,8	29,1	28,6
Jász-Nagykun-Szolnok	12,5	12,7	12,7		26,7	27,0	27,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg	13,6	13,6	13,4		30,0	29,6	29,4
Észak-Alföld	12,8	12,7	12,7		28,9	28,6	28,4
Bács-Kiskun	12,4	12,4	12,5		28,7	28,2	28,8
Békés	13,0	12,8	12,7		27,5	27,0	27,5
Csongrád	12,1	12,0	11,5		28,7	28,2	28,2
Dél-Alföld	12,5	12,3	12,2		28,4	27,9	28,2
Összesen	12,2	12,0	12,0		28,6	28,3	28,1

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 1997, 1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai

62. táblázat
Az egy pedagógusra jutó átlagos tanulólétszám alakulása a közoktatás intézményfokozataiban, 1990/91-1999/00

Képzési szint	1990/ 91	1991/ 92	1992/ 93	1993/ 94	1994/ 95	1995/ 96	1996/ 97	1997/ 98	1998/ 99	1999/ 00
Óvoda	11,6	11,6	11,9	12,1	12	12,4	12,4	12	11,7	11,6
Általános iskola	12,5	12,1	11,7	11,3	11	11,2	11,5	11,6	11,6	11,6
Gimnázium	12	12,1	12,1	11,6	11,2	10,9	10,7	10,5	10,3	10,3
Szakközépiskola	13,3	13,5	13,3	12,9	12,8	13,2	13,5	13,5	13,3	13,3

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv. 1990-1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990-1998; KSH Időszaki Tájékoztató; OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

63. táblázat
A diákszociális ellátást igénybe vevő tanulók arányának alakulása, 1995-1999
(a tanulólétszám %-ában)

Ellátás formája	1995	1996	1997	1998	1999*
Napközis	34,1	33,5	34,7	35,3	35,5
Tanulószobás	2,5	2,8	3	3,3	3,0
Étkezésben részesülő	54,9	54,3	56	57,5	57,7

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1995-1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai
* Előzetes adatok.

64. táblázat
A lakosság informáltsága a tankötelezettségről és véleménye tankötelezettség kívánatos idejéről, 1990, 1995 és 1999 (%)

A tankötelezettség életkora	A tankötelezettség kívánatos idejéről való vélemény				A tényleges tankötelezettségről való informáltság
	1990	1995	1999		1995	1999
Kevesebb mint 16 év	30	15	23		27	33
16 év	45	38	39		65	50
Több mint 16 év	15	33	27		3	7
Nem tudja	10	14	11		5	11

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995 és OKI - Marketing Centrum, 1999
A feltett kérdés: (a) "Tudomása szerint hány éves korukig kötelező iskolába járni a mostani elsősöknek?" (b) "Hány éves korig kellene az államnak köteleznie minden gyereket arra, hogy iskolába járjon?"

65. táblázat
A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma és aránya a gimnáziumban továbbtanulókon belül, 1993/94-1999/00 (%)

Tanév	Gimnáziumban továbbtanulók száma	Hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban tanuló			A szerkezetváltó gimnáziumokban tanuló nyolcadikosok aránya az összes gimnáziumban továbbtanulókhoz viszonyítva (%)
		nyolcadikosok	hetedikesek	hatodikosok
1993/94	34 897	2 550	4 780	1 966	7
1994/95	35 183	5 190	7 048	3 004	15
1995/96	33 159	7 356	8 775	3 461	22
1996/97	32 793	8 727	9 616	3 750	27
1997/98	33 814	9 599	10 158	4 094	28
1998/99	34 867	10 334	11 293	4 033	30
1999/00	36 119	11 374	10 884	4 038	31

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

66. táblázat
A 6 és 8 osztályos gimnáziumok általános iskolai osztályai és tanulólétszámai, 1991/92-1999/00

Megnevezés	Iskolák száma	Tanulók száma							Osztályok száma
		5.	6.	7.	8.	Összesen		5.	6.	7.	8.	Összesen
1991/92
6 osztályos	21	-	-	.	.	.		.	.	.	.	.
8 osztályos	45	.	.	.	.	.		.	.	.	.	.
Összesen	-	1621	538	1186	416	3761		55	18	39	13	125
1992/93
6 osztályos	54	-	-	2254	1089	3343		-	-	74	29	103
8. osztályos	47	1746	1341	533	113	3733		60	48	18	4	130
Összesen	-	1746	1341	2787	1202	7076		60	48	92	33	233
1993/94
6 osztályos	86	-	-	3317	1978	5295		-	-	113	66	179
8 osztályos	68	2669	1966	1463	572	6670		91	69	49	20	229
Összesen	-	2669	1966	4780	2550	11965		91	69	162	86	408
1994/95
6 osztályos	126	-	-	4800	3606	8406		-	-	168	124	292
8 osztályos	88	3363	3004	2248	1584	10199		120	103	79	54	356
Összesen	-	3363	3004	7048	5190	18605		120	103	267	178	648
1995/96
6 osztályos	150	-	-	5717	5138	10855		-	-	196	179	375
8 osztályos	97	3727	3461	3058	2218	12464		128	123	105	78	434
Összesen	-	3727	3461	8775	7356	23319		128	123	301	257	809
1996/97
6 osztályos	168	-	-	6110	5697	11807		-	-	210	195	405
8 osztályos	99	4029	3750	3506	3030	14315		136	128	123	105	492
Összesen	-	4029	3750	9616	8727	26122		136	128	333	300	897
1997/98
6 osztályos	173	-	-	6392	6073	12465		-	-	225	210	435
8 osztályos	103	3854	4094	3766	3526	15240		135	138	128	125	526
Összesen	-	3854	4094	10158	9599	27705		135	138	353	335	961
1998/99
6 osztályos	188	-	-	7242	6580	13822		-	-	253	232	485
8 osztályos	106	4033	3913	4051	3754	15751		140	137	138	131	546
Összesen	-	4033	3913	11293	10334	29573		140	137	391	363	1031
1999/00
6 osztályos	191	-	-	7015	7346	14361		-	-	243	254	497
8 osztályos	106	3986	4038	3869	4028	15921		138	139	135	138	550
Összesen	-	3986	4038	10884	11374	30282		138	139	378	392	1047

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00 tanévre Könyvesi Tibor adatközlése

67. táblázat
A szakközépiskolákban a 13. évfolyamon és e felett tanulók számának változása, 1995/96-1999/00

Tanév	Létszám (fő)	Növekedés (előző év = 100%)	Növekedés (1995/96 = 100%)
1995/96	24 132	100,0	100,0
1996/97	33 271	137,9	137,9
1997/98	39 398	118,4	163,3
1998/99	46 230	117,3	191,6
1999/00	50 199	108,6	208,0

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Garami Erika számításai

68. táblázat
A 13-15. évfolyamon tanulók száma, 1999/2000

Oktatási szint, iskolatípus	13.	14-15.	Összesen
Gimnázium	815	-	815
Egészségügyi szakiskola	-	-	-
Gép- és gyorsíró szakiskola	116	34	150
Egyéb szakiskola	388	185	573
Szakmunkásképző (általános iskolai végzettséggel)	3 482	3 207	6 689
Szakközépiskola	36 965	13 234	50 199
Szakmai képzés együtt	40 951	16 660	57 611
Összesen	41 766	16 660	58 426

Forrás: KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

69. táblázat
A különböző iskolaszerkezeti megoldások népszerűsége a lakosság körében, 1990, 1995 és 1999 (%)

Iskolaszerkezeti megoldások	1990	1995	1999
Maradjon meg az a gyakorlat, amelyben nyolcéves alapfokú oktatásra épül rá a középfokú oktatás (8+4 osztály).	34	47	49
Térjünk vissza a régebbi iskolarendszerhez, amelyben négyéves alapfokú oktatásra épült rá a középfokú oktatás (4+8 osztály).	19	9	10
Legyen olyan iskolarendszer, amelyben a hatéves alapfokú oktatásra épül rá a középfokú oktatás (6+6 osztály).	13	12	11
Legyen egy olyan iskolarendszer amelyben a tízéves alapfokú oktatásra épül rá a középfokú oktatás (10+2 vagy több osztály).	14	10	6
Legyen egy sokszínű iskolarendszer, amelyben a helyi igények határozzák meg, hogy meddig tartson az alapfokú, és mikor kezdődjön a középfokú oktatás.	13	12	16
Nem tudja, nem válaszolt.	7	10	8

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995 és OKI - Marketing Centrum, 1999
A feltett kérdés: "Sokan mondják, hogy a nyolcosztályos általános iskolára épülő középfokú oktatás nem jó, meg kell változtatni. A lapon látható javaslatok közül Ön melyiket tartja a legjobbnak?"

70. táblázat
A középiskolákba felvettek számának alakulása, 1985/86-1999/00

Tanév	Gimnázium	Szakközépiskola	Összesen
1985/86	27 246	34 058	61 304
1986/87	27 162	35 429	62 591
1987/88	28 321	35 838	64 159
1988/89	30 078	41 001	71 079
1989/90	34 862	46 141	81 003
1990/91	34 734	45 269	80 003
1991/92	34 325	45 926	80 251
1992/93	35 252	45 540	80 792
1993/94	34 897	45 857	80 754
1994/95	35 183	44 629	79 812
1995/96	33 159	41 235	74 394
1996/97	32 793	41 835	74 628
1997/98	33 845	41 431	75 276
1998/99	34 891	43 187	78 078
1999/00	36 119	44 578	80 697

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

71. táblázat
Az általános iskolát végzettek száma és a továbbtanulók aránya, 1985/86-1999/00

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

72. táblázat
A középfokon tanulók száma programonként, 1985/86-1999/00

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

73. táblázat
A középiskolák első évfolyamaira felvettek és az érettségizettek száma, 1990/91-1999/00

Tanév	Középiskola első évfolyam	Az érettségizettek száma nappali tagozaton
1990/91	80 002	-
1991/92	80 251	-
1992/93	80 792	-
1993/94	80 754	68 604
1994/95	79 813	70 265
1995/96	74 378	73 413
1996/97	74 246	75 564
1997/98	75 277	77 660
1998/99	78 078	73 965
1999/00	80 697	n. a.

Forrás: OM oktatási statisztikái

74. táblázat
Középfokú iskolák száma (fogyatékosok speciális képzése és a dolgozók iskolája nélkül) programonként, 1985/86-1999/00

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000
Megjegyzés: Egyedül a vegyes középiskolák száma tekinthető korrekt adatnak, mert statisztikai értelemben itt az adatok valóban elkülönült intézményeket takarnak, a többi esetben a pedagógiai programok keveredése miatt intézményi halmozódás áll fenn.

75. táblázat
Szimulált továbbtanulási arányok a középfokon (első verzió), 1996-2012

Év	Általános iskolát végez	Középiskolába lépők			Szakiskolába lépők			Nem tanul tovább		Továbbtanulók összesen
		fő	%		fő	%		fő	%
1996	120 561	74 620	62		42 324	35		3 617	3	116 944
1997	116 711	75 300	65		37 910	32		3 501	3	113 210
1998	113 654	78 000	69		31 108	27		4 546	4	109 108
1999	114 302	80 697	71		29 033	25		4 572	4	109 730
2000	115 384	83 077	72		26 538	23		5 769	5	109 615
2001	113 725	83 020	73		25 020	22		5 686	5	108 039
2002	112 435	83 202	74		23 611	21		5 622	5	106 813
2003	111 514	83 635	75		21 188	19		6 691	6	104 823
2004	112 620	85 591	76		20 272	18		6 757	6	105 862
2005	114 371	88 065	77		19 443	17		6 862	6	107 508
2006	112 159	87 484	78		16 824	15		7 851	7	104 308
2007	107 827	85 183	79		15 096	14		7 548	7	100 279
2008	105 062	84 050	80		13 658	13		7 354	7	97 708
2009	103 219	83 608	81		12 386	12		7 225	7	95 994
2010	97 690	80 105	82		10 746	11		6 838	7	90 851
2011	92 524	76 795	83		9 252	10		6 477	7	86 047
2012	89 730	75 373	84		8 076	9		6 281	7	83 449

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái és Lannert Judit számításai
Feltételezés: Évenként 1 százalékponttal javul a középiskolai továbbtanulás, viszont a tovább nem tanulók aránya is kissé romlik. Az általános iskolát végzettek száma = 14 évvel korábban születettek száma korrigálva a csecsemőhalandósági arányszámmal ö 0,97 (normál népesség feltételezett aránya) ö 0,96 (4%-os általános iskolai lemorzsolódást számolva).
Megjegyzés: A szimulált adatok dőlt számmal vannak jelezve.

76. táblázat
Szimulált továbbtanulási arányok a középfokon (második verzió), 1996-2012

Év	Általános iskolát végez	Középiskolába lépők			Szakiskolába lépők			Nem tanul tovább		Összes továbbtanuló
		fő	%		fő	%		fő	%
1996	120 561	74 620	62		42 324	35		3 617	3	116 944
1997	116 711	75 300	65		37 910	32		3 501	3	113 210
1998	113 654	78 000	69		31 108	27		4 546	4	109 108
1999	114 302	80 697	71		29 033	25		4 572	4	109 730
2000	115 384	83 077	72		26 538	23		5 769	5	109 615
2001	113 725	83 020	73		25 020	22		5 686	5	108 039
2002	112 435	83 202	74		23 611	21		5 622	5	106 813
2003	111 514	83 635	75		22 303	20		5 576	5	105 938
2004	112 620	84 465	75		22 524	20		5 631	5	106 989
2005	114 371	85 778	75		22 874	20		5 719	5	108 652
2006	112 159	84 119	75		22 432	20		5 608	5	106 551
2007	107 827	80 870	75		22 644	21		4 313	4	103 514
2008	105 062	78 797	75		22 063	21		4 202	4	100 860
2009	103 219	77 414	75		21 676	21		4 129	4	99 090
2010	97 690	73 267	75		20 515	21		3 908	4	93 782
2011	92 524	69 393	75		20 355	22		2 776	3	89 748
2012	89 730	67 298	75		19 741	22		2 692	3	87 038

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái és Lannert Judit számításai
Feltételezés: A középiskolai továbbtanulás 75%-on stabilizálódik, viszont csökken a tovább nem tanulók aránya. Az általános iskolát végzettek száma = 14 évvel korábban születettek száma korrigálva a csecsemőhalandósági arányszámmal ö 0,97 (normál népesség feltételezett aránya) ö 0,96 (4%-os általános iskolai lemorzsolódást számolva).
Megjegyzés: A szimulált adatok dőlt számmal vannak jelezve.

77. táblázat
Az érettségire épülő szakképzésben részt vevők száma nappali tagozaton szakirányonként, 1998/99 és összesen 1999/00-ben

Szakirány	Összes tanuló	OKJ-képzésben részesül	Szakmai vizsgát tett
Műszaki, építészeti	12 515	4 247	1 959
Gazdasági	11 478	10 872	3 580
Szolgáltatási	5 447	4 077	1 732
Egyéb	5 007	4 912	539
Egészségügyi	4 321	4 277	1 617
Számítástechnikai	4 251	4 179	646
Mezőgazdasági	2 037	1 006	470
Szállítási, hírközlési	851	349	153
Ipari, építőipari	323	295	-
Összesen	46 230	34 214	10 696
Összesen 1999/00-ben	51 014	40 367	27 838

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '98; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

78. táblázat
Az óvodák fontosabb jelzőszámai, 1990/91, 1996/97-1999/00

Megnevezés	1990/91	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00	1990= 100%
3-5 éves népességből óvodás gyermek, % (KSH)	85,5	86,6	86,3	86,5	87,3	101,2
Az óvodáskorú népességből óvodás, % (OM-adat)	n. a.	91,0	90,9	91,4	92,0	-
Óvodák száma	4 718	4 708	4 682	4 701	4 643	99,6
Férőhelyek száma (ezer fő)	385,0	371,4	370,2	369,5	366,2	96,0
Pedagógusok száma (fő)	33 635	31 891	31 848	31 986	31 409	95,1
Óvodás gyermekek száma (ezer fő)	391,1	394,3	383,5	374,9	365,7	95,9
100 férőhelyre jutó gyermekek száma	102	106	104	101	99,9	99,0
Csoportok száma	16 055	15 701	15 641	15 630	15 336	97,4
Egy csoportra jutó gyerekszám	24,4	25,1	24,5	24,0	23,8	98,4
Egy pedagógusra jutó gyerekszám	11,6	12,4	12,0	10,9	11,6	94,0

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '98; OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

79. táblázat
Az általános iskolai oktatás alapvető adatai, 1985/86-1999/00

Tanév	Iskola	Osztályterem	Osztály	Pedagógus	Tanuló
1985/86	3 546	43 800	48 610	88 066	1 297 818
1986/87	3 540	44 597	49 213	89 611	1 299 455
1987/88	3 540	45 409	49 622	90 925	1 277 257
1988/89	3 526	46 045	49 509	90 620	1 242 672
1989/90	3 527	46 146	49 112	90 602	1 183 573
1990/91	3 548	46 580	48 729	90 511	1 130 656
1991/92	3 641	47 121	48 497	89 276	1 081 213
1992/93	3 717	47 594	48 330	88 917	1 044 164
1993/94	3 771	48 148	47 676	89 655	1 009 416
1994/95	3 814	48 677	47 578	89 939	985 291
1995/96	3 809	48 615	46 425	86 891	974 806
1996/97	3 765	48 231	45 521	83 658	965 998
1997/98	3 750	48 592	45 495	82 904	963 997
1998/99	3 732	48 981	45 589	83 404	964 248
1999/00	3 696	48 930	44 956	82 829	960 601

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

80. táblázat
A fajlagos mutatók alakulása az általános iskolákban, 1985/86-1999/00

Tanév	Egy iskolára	Egy osztályteremre	Egy osztályra	Egy pedagógusra	Egy pedagógusra, a napközis beosztásban dolgozók nélkül	Egy osztályteremre jutó osztályok száma
	jutó tanulók száma
1985/86	366,0	29,6	26,7	14,7	n. a.	1,11
1986/87	367,1	29,1	26,4	14,5	n. a.	1,10
1987/88	360,8	28,1	25,7	14,0	n. a.	1,09
1988/89	352,4	27,0	25,1	13,7	n. a.	1,08
1989/90	335,6	25,6	24,1	13,1	n. a.	1,06
1990/91	318,7	24,3	23,2	12,5	15,3	1,05
1991/92	297,0	22,9	22,3	12,1	14,8	1,03
1992/93	280,9	21,9	21,6	11,7	14,2	1,02
1993/94	267,7	21,0	21,2	11,3	13,5	0,99
1994/95	258,3	20,3	20,7	11,0	13,1	0,98
1995/96	255,9	20,1	21,0	11,2	13,2	0,96
1996/97	256,6	20,0	21,2	11,5	13,5	0,94
1997/98	257,1	19,8	21,2	11,6	13,6	0,94
1998/99	258,4	19,7	21,2	11,6	13,6	0,93
1999/00	259,9	19,6	21,4	11,6	13,6	1,08

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

81. táblázat
Az általános iskolák főbb jellemzői iskolanagyság szerint, 1999/00

Iskolanagyság, tanulók száma (fő)	Iskolák száma	Átlagos osztálylétszám
20 fő alatt	175	9,2
21-100	738	12,4
101-200	974	18,4
201-300	511	20,6
301-500	752	22,7
501-800	494	24,4
801-1000	44	25,5
1001-1200	6	26,1
1201-1500	2	24,0
Összesen/átlag	3696	21,4

Forrás: Az OM oktatási statisztikái 1999/00 alapján Szalay Lászlóné számításai

82. táblázat
Az általános iskolák száma jellegük és igazgatásuk szerint, 1990/91-1999/00

Tanév	Iskola jellege				Igazgatása
	osztott	részben osztott	osztatlan		önálló	közös	nem önálló
1990/91	2952	154	442		2617	328	603
1991/92	3034	167	440		2941	322	378
1992/93	3106	193	418		3033	360	324
1993/94	3185	174	412		3107	383	281
1994/95	3218	202	394		3152	417	245
1995/96	3215	202	392		3115	476	218
1996/97	3184	205	376		3130	511	215
1997/98	3188	218	344		2952	601	197
1998/99	3193	216	323		2930	620	182
1999/00	3168	201	327		2901	619	176

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Szalay Lászlóné számításai

83. táblázat
A bejutás módja az általános iskola első évfolyamára településtípusonként, 1996/97

Bejutás módja	Budapest	Megyei jogú város	Egyéb város	Község	Összesen
Van felvételi vizsga	19	24	26	3	72
Nincs felvételi vizsga, de tervezik	3	6	8	18	35
Nincs felvételi vizsga, és nem is tervezik	27	44	67	409	547
Szűrés van, de nincs vizsga	24	30	28	18	100
Összesen	73	104	129	448	754

Forrás: Igazgatóvizsgálat, 1997

84. táblázat
Tanév eleji létszám az általános iskolákban évfolyamonként, 1990/91-1999/00

Tanév	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.
1990/91	125 665	123 804	127 388	129 934	148 869	154 853	159 432	160 702	-	-
1991/92	126 258	120 672	123 177	127 664	132 263	146 850	151 559	152 770	-	-
1992/93	129 852	120 780	120 058	123 419	129 722	130 838	143 927	145 570	-	-
1993/94	125 679	123 813	119 931	120 023	125 160	128 187	128 134	138 489	-	-
1994/95	126 032	120 097	122 908	120 034	121 948	124 557	126 038	123 680	-	-
1995/96	123 997	120 779	119 519	123 036	121 835	121 196	122 583	121 861	-	-
1996/97	124 544	118 662	119 814	119 422	124 619	121 161	119 438	118 338	-	-
1997/98	127 214	119 077	117 845	119 852	121 036	124 031	119 315	115 171	297	159
1998/99	125 875	121 613	118 250	117 832	121 515	120 669	122 097	115 180	1005	212
1999/00	121 424	120 653	121 012	118 218	119 599	121 090	119 135	118 146	694	630

Forrás: OM oktatási statisztikái

85. táblázat
Az általános iskolai első osztályos tanulók korcsoport szerinti összetétele, 1991/92-1999/00

Tanév	6 évesnél fiatalabb	6 éves	7 éves	8 éves	9 éves és idősebb	Összesen
1991/92	6 645	103 377	13 938	1 804	494	126 528
1992/93	5 777	106 763	15 160	1 730	422	129 852
1993/94	4 463	102 959	16 115	1 734	408	125 679
1994/95	3 511	102 686	17 606	1 818	412	126 038
1995/96	2 699	99 851	18 867	1 795	785	123 997
1996/97	2 375	100 328	19 614	1 785	442	124 544
1997/98	2 297	101 846	20 630	1 954	487	127 214
1998/99	2 066	98 514	22 696	2 099	500	125 875
1999/00	1 612	94 257	22 983	2 077	495	121 424

Forrás: OM oktatási statisztikái

86. táblázat
Az osztályismétlők aránya évfolyamonként az általános iskolákban, 1990/91-1999/00 (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.
1990/91	4,8	2,8	2,5	2,8	4,2	3,8	2,8	0,4	-	-
1991/92	4,5	2,6	2,3	2,5	4,2	3,6	2,8	0,5	-	-
1992/93	4,3	2,3	2,0	2,1	3,6	3,6	2,6	0,5	-	-
1993/94	4,5	2,1	1,8	1,9	3,3	3,2	2,6	0,4	-	-
1994/95	4,3	2,2	1,6	1,7	3,2	3,2	2,5	0,5	-	-
1995/96	4,0	1,9	1,6	1,7	3,1	3,2	2,4	0,5	-	-
1996/97	3,9	2,0	1,5	1,6	2,8	3,1	2,5	0,5	-	-
1997/98	3,9	1,9	1,5	1,7	2,9	3,0	2,5	0,6	1,0	0,6
1998/99	4,0	1,8	1,5	1,6	2,9	3,1	2,3	0,5	1,5	1,4
1999/00	3,9	1,9	1,4	1,5	2,8	2,9	2,4	0,5	5,9	0,3

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

87. táblázat
Az általános iskolát a tanköteles kor végéig befejező tanulók a 16 éves népesség százalékában, 1990/91-1999/00 (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév	14 éves korig	15 éves korig	16 éves korig	Összesen	8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel kilépők (fő)
1990/91	81,4	9,3	3,2	93,9	10 300
1991/92	81,0	9,4	3,1	93,5	12 400
1992/93	81,5	9,7	3,3	94,5	10 000
1993/94	81,4	10,7	4,0	96,1	6 800
1994/95	79,9	12,0	4,1	96,0	6 600
1995/96	79,7	12,7	4,4	96,8	5 000
1996/97	78,3	13,7	4,5	96,5	5 200
1997/98	76,7	13,9	4,6	95,2	5 000
1998/99	80,6	12,1	3,5	96,2	5 100
1999/00	79,0	14,9	3,9	97,8	5-6 000*

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998; OM oktatási statisztikái; 1999/00: Könyvesi Tibor számításai
* Becsült adat, OM.

88. táblázat
Lemorzsolódási arányszámok az általános iskolákban kiemelt évfolyamonként és összességében, 1990/91 és 1999/00 között (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév	Lemorzsolódás a 4. évfolyamon	Lemorzsolódás a 8. évfolyamon	Lemorzsolódás összességében	Lemorzsolódás a 8 évvel korábbi induló létszámhoz képest
1990/91	2,8	1,1	3,4	12,3
1993/94	2,0	1,2	2,8	11,4
1996/97	1,8	0,9	2,6	9,2
1997/98	1,8	0,9	2,5	9,6
1999/00	1,7	0,9	2,4	9,9

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Könyvesi Tibor számításai

89. táblázat
A középfokon továbbtanulók arányai településtípus szerint, az iskolaigazgatók válaszai alapján, 1997/98 (%)

Településtípus	Gimnázium	Szakközépiskola	Szakmunkásképző	Nem tanul tovább	Középiskolában tanul tovább	N
Község	17	36	41	4	53	275
Város	29	39	29	2	68	161
Átlag	22	37	37	3	59	436

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 1998

90. táblázat
Dolgozók általános iskoláinak és tanulóinak száma, 1970/71 és 1999/00 között

Tanév	Iskola	Tanuló
1970/71	451	21 275
1980/81	307	15 627
1990/91	161	12 528
1995/96	82	5 402
1996/97	66	4 099
1997/98	58	3 165
1998/99	54	3 387
1999/00	58	3 146

Forrás: OM oktatási statisztikái

91. táblázat
Az osztályok száma programonként a középfokú oktatásban, 1985/86-1999/00

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

92. táblázat
A középfokú oktatásban tanító pedagógusok száma programonként, 1985/86-1999/00

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

93. táblázat
Az egy osztályra és egy pedagógusra jutó tanulók száma középfokon programonként, 1985/86-1999/00

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

94. táblázat
A szakmunkásképzés szerkezetének változása, 1990/91 és 1997/98*

Szakirány	Tanulólétszám (fő)			Megoszlás (%)
	1990/91	1997/98		1990/91	1997/98
Nehézipari szakmák	79 975	44 015		38,2	33,2
Könnyűipari szakmák	40 787	23 075		19,5	17,4
Kereskedelem	25 679	17 324		12,3	13,1
Építőipar	23 753	13 945		11,3	10,5
Mezőgazdaság, élelmiszeripar	18 586	12 028		8,9	9,1
Vendéglátás	10 287	12 022		4,9	9,0
Szolgáltatás, szállítás	10 304	10 228		4,9	7,7
Összesen	209 371	132 637		100,0	100,0

Forrás: Benedek, 1999
* Az 1997/98-as évinél frissebb adat ilyen bontásban nem állt rendelkezésünkre.

95. táblázat
Szakmunkásképző tanműhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91, 1993/94, 1997/98 és 1999/00

Tanműhely	1990/91	1993/94	1997/98	1999/00	1999/1990 (%)
Iskolai	17 885	32 269	36 779	33 264	186
Iskolán kívüli	52 338	35 237	25 685	18 887	36
Összesen	70 223	67 506	62 464	52 151	74

Forrás: Benedek, 1999; OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

96. táblázat
A középiskolák száma a programokra való felvétel módja szerint, 1996/97 (N = 407)

Bejutás módja	Gimnázium	Szakközépiskola	Szakmunkásképző
Nincs felvételi	33	44	43
Szűrés van	16	27	18
Van felvételi	101	99	26
Összesen	150	170	87

Forrás: Igazgatóvizsgálat, 1997

97. táblázat
Lemorzsolódási arányszámok középfokon az induló létszámhoz képest,
1990/91-1998/99 (%)

Tanév	Gimnázium	Szakközépiskola	Szakmunkásképzés
1990/91	11,9	16,7	23,0
1991/92	11,2	17,2	22,8
1992/93	11,5	15,8	22,9
1993/94	10,4	15,2	21,1
1994/95	9,3	15,3	20,9
1995/96	10,1	11,1	20,4
1996/97	9,3	8,7	23,0
1997/98	9,1	4,0	25,7
1998/99	8,5	3,0	31,6

Forrás: Szakképzés Magyarországon..., 1997; OM oktatási statisztikái; 1998/99: Garami Erika és Könyvesi Tibor számításai

98. táblázat
A középfokon esti és levelező tagozaton tanulók megoszlása a képzés típusa szerint, 1997/98 és 1999/00

Képzési típus	1997/98			1999/00
	fő	%		fő	%
Esti tagozat
Gimnázium	3 251	37,9		14 243	46,7
4 éves szakközépiskola	1 974	22,9		3 121	10,2
3 éves szakközépiskola	2 901	33,8		9 997	32,8
2 éves kiegészítő szakközépiskola	174	2,0		408	1,3
2 éves technikusképzés	265	3,1		386	1,3
1 éves technikusképzés	22	0,3		44	0,1
1 éves kiegészítő szakközépiskola	-	-		98	0,3
2 éves érettségire épülő szakközépiskola	-	-		1 081	3,6
1 éves érettségire épülő szakközépiskola	-	-		1 102	3,7
Összesen	8 587	100,0		30 480	100,0
Levelező tagozat
Gimnázium	22 483	32,3		18 835	32,5
4 éves szakközépiskola	11 394	16,3		5 359	9,3
3 éves szakközépiskola	29 981	43,0		28 630	49,4
2 éves kiegészítő szakközépiskola	4 169	5,9		254	0,4
2 éves technikusképzés	1 057	1,6		527	0,9
1 éves technikusképzés	621	0,9		360	0,6
1 éves kiegészítő szakközépiskola	-	-		72	0,1
2 éves érettségire épülő szakközépiskola	-	-		2 853	4,9
1 éves érettségire épülő szakközépiskola	-	-		1 092	1,9
Összesen	69 705	100,0		57 982	100,0

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00 Könyvesi Tibor adatközlése

99. táblázat
A középfokú esti és levelező képzésben tanulók életkor szerinti megoszlása, 1997/98 és 1999/00

Életkor	1997/98					1999/00
	esti	%	levelező	%		esti	%	levelező	%
15	23	0,3	66	0,1		33	0,1	16	0,0
16	239	2,8	563	0,8		260	0,9	253	0,4
17	992	11,6	3 868	5,5		1 216	4,0	1 691	2,9
18	1 445	16,8	6 497	9,3		2 487	8,2	3 518	6,0
19	1 446	16,8	7 667	11,0		2 727	8,9	4 295	7,4
20	1 120	13,0	7 584	10,9		2 592	8,5	4 515	7,8
21	782	9,1	6 948	10,0		2 303	7,6	4 426	7,6
22	575	6,7	6 800	9,8		2 313	7,6	4 695	8,0
23	430	5,0	5 563	8,0		2 464	8,0	4 807	8,3
24	324	3,8	4 021	5,8		2 170	7,1	4 702	8,1
25	258	3,0	3 236	4,6		1 935	6,3	3 959	6,8
26-30	532	6,2	9 388	13,5		4 835	15,9	10 712	18,5
31-40	309	3,6	5 927	8,5		3 890	12,8	8 320	14,3
41 és idősebb	112	1,3	1 577	2,2		1 255	4,1	2 073	3,6
Összesen	8 587	100,0	69 705	100,0		30 480	100,0	57 982	100,0

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Könyvesi Tibor adatközlése

100. táblázat
A felsőfokú képzésben részt vevők aránya az OECD-országokban és Magyarországon korcsoportok szerinti bontásban, 1996 (%)

Korcsoport	OECD-átlag	Magyarország
18-21 évesek	23,2 (15,2)	13,4
22-25 évesek	16,9 (13,0)	9,0
26-29 évesek	6,8 (5,1)	2,8

Forrás: Education at a Glance, 1998
Megjegyzés: A zárójelben csak az egyetemi és főiskolai képzésben részt vevők arányai szerepelnek.

101. táblázat
A felsőfokú képzésben részt vevők számának változása országonként, 1997 (1990 = 100%)

Ország	Résztvevők számának alakulása
Portugália	268
Lengyelország	223
Magyarország	205
Törökország	196
Egyesült Királyság	188
Cseh Köztársaság	161
Írország	158
Finnország	138
Olaszország	135
Ausztrália	134
Franciaország	130
Dánia	124
Ausztria	121
Svájc	113
Németország	106
USA	106
Hollandia	105

Forrás: Education at a Glance, 2000

102. táblázat
Bennmaradási ráta a felsőoktatásban országonként, 1995, 1996

Ország	Bennmaradási ráta
Japán	90
Egyesült Királyság	81
Cseh Köztársaság	79
Magyarország*	77
Írország	77
Új-Zéland	76
Finnország	75
Svájc	74
Németország	72
Hollandia	70
Mexikó	68
Dánia	67
Ausztrália	65
Belgium	63
USA	63
Franciaország	55
Törökország	55
Ausztria	53
Portugália	49
Olaszország	35

Forrás: Education at a Glance, 2000
* 1997

103. táblázat
Az érettségizettek és felvételizők összefoglaló adatai, 1990-1999 (ezer fő)

Megnevezés	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Gimnázium nappali tagozatán	24,1	24,6	26,7	31,1	31,0	31,2	32,1	32,7	33,7	32,0
Gimnáziumban összesen	27,2	27,5	29,3	34,2	34,4	34,6	41,4	36,4	37,7	36,3
Szakközépiskola nappali tagozatán	28,9	29,6	33,0	37,6	37,6	39,1	41,3	42,9	43,9	41,9
Szakközépiskolában összesen	40,6	41,0	42,2	46,3	45,8	49,9	51,5	53,8	53,3	50,4
Nappali tagozaton összesen	53,0	54,2	59,6	68,6	68,6	70,3	73,4	75,6	77,7	74,0
Érettségizett a 18 éves népesség %-ában	36,9	35,9	32,8	36,2	37,9	40,4	44,5	48,7	52,7	53,6
Felsőfokú intézménybe nappali tagozatra jelentkezett	46,8	48,9	59,1	71,5	79,4	86,5	79,4	81,9	81,1	85,5
Felsőfokú intézménybe felvettek	16,8	20,3	24,0	28,0	29,8	35,1	38,4	40,9	43,6	44,5
Felvettek a jelentkezettek %-ában	36,0	41,6	40,6	39,2	37,5	40,5	50	50	53,8	52,1
Felvettek a nappali tagozaton érettségizettek %-ában	31,7	37,5	40,3	40,8	43,4	50	52,3	54,1	56,2	60,2
Nappali tagozatos hallgatók a 18-22 éves népesség %-ában	10,4	11,4	12,0	12,8	14	15	16,1	16,1	19,9	17,4

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990-1998; OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

104. táblázat
A felsőfokú oktatás főbb mutatói, 1990/91, 1996/97-1999/00

Megnevezés	1990/91	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00
Intézmények (db)	77	89	90	89	89
Oktatók (fő)	17 302	19 329	19 716	21 323	21 138
Nappali tagozatos hallgató (ezer fő)	76,6	142,1	152,9	163,2	171,5
Első évfolyamos (ezer fő)	22,7	44,7	45,7	48,9	51,6
Külföldi (ezer fő)	3,3	6,4	6,6	7,0	7,7
A hallgatók közül, a teljes létszám százalékában
Ösztöndíjas és egyéb jutatásban részesül	98,9	99,2	97,2	96,3	n. a.
Diákotthonban lakik	46,8	32,1	29,5	28,0	26,5
Egy oktatóra jutó hallgató (fő)	4,4	7,3	7,8	7,7	8,1
Oklevelet szerzett hallgató (fő)	15 963	22 128	25 000	25 338	27 000*

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '98; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000
* Becsült adat.

105. táblázat
A felsőfokú intézmények hallgatói létszáma tanulmányi ágak szerint nappali tagozaton, 1999/00

Tanulmányi ág	1999/00
Műszaki	43 187
Mezőgazdasági	11 135
Közgazdasági	25 338
Orvosi, gyógyszerészi	8 936
Egyéb egészségügyi	4 396
Állatorvosi	886
Bölcsészettudományi	23 944
Jogtudományi és államigazgatási	9 829
Természettudományi	10 766
Tanárképző főiskolai	12 730
Tanítóképző főiskolai	9 590
Óvodapedagógusi	2 128
Testnevelési	709
Művészeti	3 063
Hittudományi	2 841
Egyéb	2 038
Összesen	171 516

Forrás: KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

106. táblázat
A felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma tagozatok szerint, 1986/87-1999/00

Tanév	Nappali	Esti	Levelező	Összes
1986/87	64 855	6 040	27 610	98 505
1987/88	66 697	5 851	26 477	99 025
1988/89	71 689	5 540	25 812	103 041
1989/90	72 381	5 255	23 232	100 868
1990/91	76 601	4 737	21 049	102 387
1991/92	83 191	4 372	19 516	107 079
1992/93	92 328	4 298	20 834	117 460
1993/94	103 713	4 640	25 603	133 956
1994/95	116 370	5 453	32 837	154 660
1995/96	129 541	5 764	44 260	179 565
1996/97	142 113	5 750	51 169	199 032
1997/98	152 889	6 866	88 349	248 104
1999/00	171 516	7 825	99 889	279 230

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

107. táblázat
A tizenhét évesek megoszlása a valószínű továbbtanulás helye szerint három kistérségben programtípusonként, 1997/98

Programtípus	Egyetemen	Főiskolán	Egy/két éves szakképesítést adó tanfolyamon	Érettségit adó kiegészítő oktatási formában	Nem fog továbbtanulni	N
8 osztályos gimnázium	95	33	5	0	0	133
6 osztályos gimnázium	61	46	8	0	1	116
4 osztályos gimnázium	377	530	135	1	3	1046
Szakközépiskola	251	993	464	5	112	1825
Szakmunkásképző	14	40	165	324	118	661
Összesen	798	1642	777	330	234	3781

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998
A feltett kérdés: "Te valószínűleg hol fogsz továbbtanulni?"

108. táblázat
Felvételi arányok az egyes iskolatípusokban, az 1994-1998 évek átlagában

Iskolatípus	IV. osztályosok létszáma	Felvettek létszáma	Felvettek létszáma/ IV. osztályosok létszáma
Gimnáziumok	98 951	47 403	47,9
Vegyes középiskolák	70 024	18 629	26,6
Szakközépiskolák	134 151	22 869	17,0
Összesen	303 126	88 901	29,3

Forrás: Neuwirth, 1999b

109. táblázat
A felvettek/jelentkezettek (F/J) és a jelenkezettek/végzősök létszámának (J/L) az aránya iskolatípusonként, 1991-1998

Év	Gimnázium			Vegyes			Szakközépiskola
	F/J	J/L		F/J	J/L		F/J	J/L
1991	54,8	64,8		55,8	35,3		53,5	24,8
1992	52,8	73,6		51,3	40,0		48,4	30,4
1993	54,0	75,2		48,6	44,7		46,8	33,3
1994	51,3	75,9		47,2	46,8		45,6	34,3
1995	55,0	78,9		48,7	47,4		47,5	35,2
1996	60,8	80,6		53,5	50,0		50,1	34,8
1997	66,4	80,3		58,2	50,4		53,8	33,5
1998	68,0	83,7		60,1	52,4		53,7	33,5

Forrás: Neuwirth, 1999a alapján Garami Erika számításai

110. táblázat
A megyék sorrendje a felsőoktatási intézményekbe érettségi után felvett hallgatók arányai szerint, öt év átlagában, 1991-1996

Megye	Tudományegyetem	Műszaki egyetem	Főiskola	Összesen
Bács-Kiskun	4.	16.	1.	1.
Baranya	1.	20.	18.	10.
Békés	11.	18.	8.	14.
Borsod-Abaúj-Zemplén	5.	1.	15.	5.
Budapest	7.	9.	20.	19.
Csongrád	3.	15.	13.	7.
Fejér	19.	10.	10.	16.
Győr-Moson-Sopron	9.	2.	4.	3.
Hajdú-Bihar	2.	14.	16.	9.
Heves	13.	4.	3.	4.
Komárom-Esztergom	18.	7.	14.	17.
Nógrád	20.	19.	19.	20.
Pest	17.	3.	17.	18.
Somogy	16.	11.	11.	15.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	6.	13.	2.	2.
Szolnok	15.	12.	9.	13.
Tolna	14.	17.	6.	11.
Vas	12.	8.	5.	6.
Veszprém	10.	5.	12.	12.
Zala	8.	6.	7.	8.

Forrás: Neuwirth, 1999a

111. táblázat
A felvettek megoszlása az intézmény típusa és presztízse szerint településtípusonként, 1998 (%)

Településtípus	Elit egyetem	Közbülső fokozatok	Nem elit főiskola	Összes
Kisközség	19,9	30,5	49,6	100
Közbülső szintek	22-30	26-30	42-52	100
Budapest	37,0	36,2	26,7	100

Forrás: Csákó, 1999a

112. táblázat
A 20-24 éves foglalkoztatottak aránya a teljes népességhez viszonyítva az OECD-országokban, 1996

Ország	Foglalkoztatási arány
Svájc	79
Dánia	74
Ausztrália	73
Izland	73
Hollandia	72
Új-Zéland	72
Japán	70
USA	70
Cseh Köztársaság	68
Egyesült Királyság	67
Németország	66
Kanada	65
Norvégia	65
Ausztria	64
Finnország	62
Írország	60
Franciaország	59
Korea	59
Luxemburg	59
Mexikó	59
Belgium	56
Görögország	55
Portugália	53
Svédország	53
Magyarország	52
Törökország	48
Lengyelország	47
Olaszország	40
Spanyolország	36

Forrás: From Initial Education..., 2000

113. táblázat
A 15-24 éves fiatalok iskolázási és munkaerő-piaci státusa, 1992 és 1997 (%)

Életkor	Tanul			Foglalkoztatott			Munkanélküli			Inaktív			Összesen (ezer fő)
	1992	1997		1992	1997		1992	1997		1992	1997		1992	1997
15	96,9	97,5		0,5	0,0		0,4	0,1		2,2	2,4		178,5	138,1
16	90,6	95,1		2,7	0,1		2,0	0,4		4,7	4,4		189,9	143,8
17	72,5	92,4		6,1	0,6		4,4	1,7		7,0	5,3		181,7	154,6
18	61,2	78,4		23,5	8,6		8,1	4,0		7,2	9,0		151,2	162,0
19	56,4	56,5		39,4	20,7		10,9	7,2		13,3	15,6		146,9	170,9
15-19	75,8	83,1		16,3	6,3		4,9	2,9		6,6	7,7		848,2	769,4
20	25,6	37,6		46,3	33,0		12,7	8,5		15,4	20,9		142,2	178,1
21	18,0	29,4		57,1	41,6		9,1	8,0		15,8	21,3		143,6	189,4
22	11,8	19,1		60,9	50,6		11,6	9,9		15,7	20,4		144,1	181,2
23	11,3	22,2		62,2	55,8		10,4	6,6		16,1	25,4		144,5	150,8
24	2,1	2,9		66,2	63,8		9,3	6,6		22,4	26,7		138,4	146,4
20-24	15,4	22,0		57,1	47,9		10,7	8,3		16,8	21,9		712,8	845,9
15-24	34,1	36,7		43,3	38,7		8,0	5,8		14,6	18,8		1561,0	1615,3

Forrás: Átmenet..., 1999

114. táblázat
A tizenhét évesek végzés utáni stratégiái képzési programonként három kistérségben, 1998

Programtípus	Csak tanul	Tanulás mellett dolgozik	Munka mellett tanul	Csak dolgozik	N
Gimnázium	641	471	36	15	1163
Szakközépiskola	739	498	193	125	1555
Szakmunkásképző	148	174	105	112	539
Összesen	1528	1143	334	252	3257

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998

115. táblázat
A felnőttképzésben végzettek aránya az összes végzett százalékában, 1960 és 1995 között (%)

Év	8 osztályt végzett	Szakmunkás vizsgát tett	Érettségizett, képesítő vizsgát tett	Felsőfokon végzett
1960	22,7	41,8	22,9	41,7
1970	4,9	18,4	33,6	44,9
1980	5,2	30,6	71,1	69,4
1990	2,1	10,4	26,3	43,7
1995	1,7	10,1	19,8	31,0

Forrás: Átmenet..., 1999

116. táblázat
Az aktív munkaerő-piaci eszközökben részt vevő pályakezdők létszáma és aránya a pályakezdő munkanélküliek között, 1994-1998

Év	Az aktív eszközökben részt vevő pályakezdők
	száma (fő)	aránya a regisztrált munkanélküli pályakezdők érintett létszámához viszonyítva (%)
1994	40 274	25,8
1995	32 598	20,7
1996	33 452	23,0
1997	50 567	33,7
1998	59 455	37,3

Forrás: Munkaerő-piaci információk, 1999/5.

117. táblázat
Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 1997 és 1999

Fenntartó	Év	Iskola (db)	Iskola (%)	Tanuló (fő)	Tanuló (%)	Pedagógus (fő)	Pedagógus (%)	Tanuló/ pedagógus
Helyi önkormányzat	1997	3 432	91,5	900 291	93,4	77 280	93,2	11,7
	1999	3 343	90,0	889 254	93,0	76 526	92,0	12,0
Megyei önkormányzat	1997	57	2,0	6 853	1,0	563	1,0	12,0
	1999	58	2,0	7 377	1,0	542	1,0	14,0
Központi költségvetési	1997	33	1,0	13 091	1,0	1 227	2,0	10,7
	1999	31	0,8	12 757	1,3	1 216	1,5	11,0
Egyház	1997	162	4,3	37 044	3,8	3 030	4,0	12,0
	1999	177	5,0	42 270	4,0	3 479	4,0	12,2
Alapítvány, magánszemély	1997	52	1,4	4 849	0,5	632	0,8	7,7
	1999	75	2,0	7 470	0,8	919	1,1	8,1
Egyéb	1997	14	0,4	1 869	0,2	172	0,2	10,9
	1999	12	0,3	1 473	0,2	147	0,2	10,0
Összesen	1997	3 750	100,0	963 997	100,0	82 904	100,0	11,6
	1999	3 696	100,0	960 601	100,0	82 829	100,0	11,6

Forrás: OM oktatási statisztikái 1997/98; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

118. táblázat
Az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák, tanulóik és a pedagógusok száma, 1992/93-1999/00

Megnevezés	1992/93	1994/95	1995/96	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00
Intézmény
Óvoda	26	43	94	115	121	155	172
Általános iskola	25	33	47	60	66	76	87
Gyógypedagógiai intézmény	2	6	6	8	10	12	13
Szakiskola	8	11	15	14	15	16	19
Szakmunkásképző iskola	13	14	18	26	24	28	26
Középiskola	19	30	52	72	89	111	133
Ebből gimnázium	13	13	24	26	33	35	36
Egyetem, főiskola	3	4	4	5	6	6	6
Tanuló
Óvoda	964	2 881	5 410	5 986	5 905	6 695	7 080
Általános iskola	2 500	3 299	4 126	6 353	6 718	7 852	8 943
Gyógypedagógiai intézmény	264	484	591	575	615	834	950
Szakiskola	1 107	1 044	1 136	764	1 392	1 175	1 375
Szakmunkásképző iskola	952	1 547	1 886	3 001	3 155	3 916	3 832
Középiskola	2 393	7 514	10 596	12 478	14 099	17 632	21 675
Ebből gimnázium	1 115	2 110	2 213	2 276	2 704	3 092	3 497
Egyetem, főiskola	231	2 789	5 247	6 722	6 826	7 384	7 582
Pedagógus
Óvoda	103	276	546	606	614	724	748
Általános iskola	290	406	550	781	804	956	1066
Gyógypedagógiai intézmény	122	175	160	260	278	300	305
Szakiskola	19	23	24	25	42	46	57
Szakmunkásképző iskola	71	70	126	175	171	194	169
Középiskola	268	604	810	821	960	1259	1432
Ebből gimnázium	129	243	309	279	373	428	500
Egyetem, főiskola	39	658	775	1381	1467	1592	1675

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '96, '98; OM oktatási statisztikái 1998/99, 1999/00 és Szalay Lászlóné adatközlése

119. táblázat
Az egyházi intézmények főbb adatai, 1992/93-1999/00

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '96, '98; OM oktatási statisztikái 1998/99, 1999/00 és Szalay Lászlóné adatközlése

120. táblázat
A középiskolai kollégiumok fenntartójának változása, 1995, 1997 és 1999

Fenntartó	1995			1997			1999		Változás 1999/1995 %
	db	%		db	%		db	%
Települési önkormányzat	338	68,8		318	68,7		313	67,7	92,6
Megyei önkormányzat	17	3,5		77	16,6		85	18,4	500,0
Állami szervezet	4	0,8		4	0,9		9	1,9	225,0
Egyház	25	5,1		31	6,7		40	8,7	160,0
Alapítvány	3	0,6		4	0,9		5	1,1	166,7
Egyéb	104	21,2		29	6,2		10	2,2	9,6
Összesen	491	100,0		463	100,0		462	100,0	94,1

Forrás: Horváth I., 1999.

121. táblázat
A tantervi döntésekkel kapcsolatos felelősségmegosztás változatai az OECD-országokban, 1998

Forrás: Education at a Glance, 2000
Megjegyzés: A döntések szintje normál, a formája dőlt betűvel van szedve. Egyéb = Az adott területen az országra általában jellemző döntési szinthez képest néhány intézménytípus vagy néhány fenntartó esetében más formában is történhet maga a döntés.

122. táblázat
Óratervi arányok az OECD-országokban a 12-14 éves korosztály oktatásában, 1998 (%)

Forrás: Education at a Glance, 2000
Megjegyzés: Tantervi dokumentumokban rögzített vagy vizsgálatokkal feltárt arányok.
Magyarázat: Az n = alacsony érték vagy 0. Az x = más kategóriában szerepel.
* Az egyéb kategóriában az osztályfőnöki óra szerepel.

123. táblázat
A pedagógiai intézetek által meghirdetett, NAT-hoz kapcsolódó továbbképzések témánkénti megoszlása, 1996-1998

Téma	Továbbképzések száma
Helyitanterv-készítő	489
Pedagógiaiprogram-készítő	327
Nemzeti alaptanterv	433
Anyanyelv és irodalom	152
Élő idegen nyelv	154
Matematika	137
Ember és társadalom	199
Ember és természet	199
Földünk és környezetünk	143
Művészetek	242
Informatika	49
Életvitel és gyakorlati ismeretek	64
Testnevelés és sport	91
Egyéb	33

Forrás: Alpárné, 1998

124. táblázat
Az OKI honlapjáról letöltött és a közoktatási szolgáltatópontokon keresztül elvitt tantervek száma, 1997. február-1998. február

Dátum	Elvitt tantervek	Letöltések száma
1997. február	890	n. a.
1997. március	1 980	n. a.
1997. április	2 120	1 042
1997. május	1 690	1 182
1997. június	1 120	4 767
1997. július	340	1 701
1997. augusztus	210	5 207
1997. szeptember	7 320	5 207
1997. október	7 160	11 203
1997. november	6 020	11 851
1997. december	2 220	5 743
1998. január	2 825	11 598
1998. február	1 672	4 934

Forrás: Bognár, 1999

125. táblázat
A helyi tantervek forrása műveltségterületenként az általános és középiskolákban,
1999 (%)

Műveltségterület	OKI- tanterv	MKM- tanterv	Egyéb forrás	Saját tanterv
Anyanyelv és irodalom	78	5	11	6
Élő idegen nyelv	52	11	21	16
Matematika	59	6	30	5
Ember és társadalom	69	7	17	7
Ember és természet	74	7	15	4
Földünk és környezetünk	76	6	13	5
Művészetek	72	10	10	8
Informatika	62	8	17	13
Életvitel és gyakorlati ismeretek	70	9	13	8
Testnevelés és sport	68	9	13	10

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 1998 alapján Bognár, 1999

126. táblázat
A közoktatási intézmények helyi tanterveihez készült óratervek száma egy-egy intézményben évfolyamonként (az iskolák százalékában)

Évfolyam		1 db	2 db	3 db	4 db	Összes
1. évfolyam		82,6	13,2	3,8	0,4	100
5. évfolyam		77,1	14,5	7,2	1,2	100
7. évfolyam	Általános iskola	76,9	13,8	8,2	1,1	100
	Egyéb iskola	70,1	17,9	9,0	3,0	100
	Együtt	76,2	14,2	8,3	1,3	100
9. évfolyam		46,5	23,5	18,9	11,1	100

Forrás: Pőcze, 1999c

127. táblázat
A kerettanterv-tervezet néhány konkrét megoldásának, óraszámfelosztásának elfogadottsága intézmény- és településtípus szerint, 1999

A feltett kérdés	Intézménytípus szerint			Településtípus szerint
	Általános iskola	Gimnázium	Szakképző iskola	Főváros	Megyei jogú város	Város	Község
Az iskola helyi tanterve illeszthető-e a kerettantervhez?	3,86	3,65	3,93	3,65	3,85	3,85	3,94
Egyetért-e a javasolt kerettanterv tantárgyi struktúrájával?	3,60	3,75	3,74	3,46	3,67	3,67	3,63
Egyetért-e a javasolt kerettanterv kötelező tantárgyaival?	3,88	4,16	4,02	3,78	3,93	3,94	3,95
Egyetért-e a kerettanterv kötelező tantárgyainak - az óratervben szereplő - minimális összóraszámával?	3,02	3,22	3,43	2,99	3,10	3,20	3,05
Egyetért-e az óratervben szereplő magyar nyelv és irodalom tantárgy minimálisan kötelező óraszámával?	3,68	4,06	4,22	3,70	3,95	3,93	3,65
Egyetért-e az óratervben szereplő matematika tantárgy minimálisan kötelező óraszámával?	2,87	3,80	3,47	3,04	3,25	3,20	3,85
Egyetért-e az óratervben szereplő idegen nyelv tantárgy minimálisan kötelező óraszámával?	3,80	3,29	3,14	3,35	3,41	3,56	3,89
Egyetért-e az óratervben szereplő társadalomtudományi tantárgyak óraszámával?	3,88	3,75	3,79	3,81	3,91	3,86	3,86
Egyetért-e az óratervben szereplő természettudományos tantárgyak óraszámával?	2,70	2,77	3,14	2,71	2,92	2,79	2,71
Egyetért-e az óratervben szereplő művészeti tantárgyak óraszámával?	3,26	3,19	3,27	3,09	3,21	3,32	3,30
Egyetért-e az óratervben szereplő testnevelés tantárgy óraszámával?	3,36	3,23	3,65	3,26	3,50	3,37	3,41
Egyetért-e az óratervben szereplő modul tantárgyakkal?	3,37	3,38	3,48	3,08	3,41	3,48	3,41
Egyetért-e az iskolájára javasolt kerettantervben szereplő modul tantárgyak időkeretével?	3,06	3,07	3,33	2,75	3,15	3,18	3,11

Forrás: Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója a kerettantervi koncepciót érintő felmérés eredményeiről, 1999
Megjegyzés: Átlagosztályzatok ötfokú skálán (5 = teljes mértékben egyetért, 1 = egyáltalán nem ért egyet).

128. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam)

Tantárgy	Éves óraszám évfolyamonként
	1.	2.		3.	4.
Magyar nyelv és irodalom	296	296		296	259
Idegen nyelv					111
Matematika	148	148		148	111
Környezetismeret	37	37		74	74
Ének-zene	37	37		74	56
Rajz és vizuális kultúra	56	55		74	55
Technika és életvitel	37	37		37	37
Testnevelés és sport	92	92		92	92
Kötött óraszám összesen	703	702		795	795
Szabadon tervezhető	37	38		37	37
Kötelező óraszám	740			832

Forrás: Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, 2000

Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam)

Tantárgy	Éves óraszám évfolyamonként
	5.	6.		7.	8.
Magyar nyelv és irodalom	148	148		148	148
Történelem és állampolgári ismeretek	74	74		74	74
Idegen nyelv	111	111		111	111
Matematika	148	111		111	111
Informatika				37	37
Természetismeret	74	74
Fizika				74	55
Biológia				55	55
Kémia				55	56
Földünk és környezetünk				56	55
Ének-zene	37	37		37	37
Rajz és vizuális kultúra	55	55		37	37
Technika és életvitel	37	37		37	37
Testnevelés és sport	93	92		74	74
Osztályfőnöki óra	37	37		37	37
Tantervi modulok
Tánc és dráma	18	18
Hon- és népismeret	18	18
Informatika		18
Ember- és társadalomismeret, etika				37
Mozgókép- és médiaismeret					37
Egészségtan		18			18
Kötött óraszám összesen	851	851		980	980
Szabadon tervezhető	74	74		37	37
Kötelező óraszám	925			1017

Forrás: Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, 2000

129. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a gimnáziumok 9-12. évfolyamára

Tantárgy	Éves óraszám évfolyamonként
	9.	10.	11.	12.
Magyar nyelv és irodalom	148	148	148	148
Történelem	74	74	111	96
Emberismeret és etika			37
1. idegen nyelv	111	111	111	96
2. idegen nyelv	111	111	111	96
Matematika	111	111	111	128
Informatika*	74
Bevezetés a filozófiába				32
Fizika	56	92	74
Biológia		56	74	64
Kémia	74	74
Földünk és környezetünk	74	74
Ének-zene*	37	37
Rajz és vizuális kultúra*	37	37
Testnevelés és sport	74	74	74	64
Osztályfőnöki óra	37	37	37	32
Tantervi modulok
Társadalomismeret	18	18	18	16
Tánc és dráma*	18	18
Mozgókép- és médiaismeret			18	16
Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)			37	32
Kötött óraszám összesen	1055	1073	962	800
Szabadon tervezhető	55	37	148	160
Kötelező óraszám a törvény alapján	1110	1110	1110	960

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei I., 2000
A *-gal megjelölt tantárgyak és tantervi modulok óraszámai e rendelet 11. § (6) bekezdésének megfelelően az évfolyamok között a helyi tantervben átcsoportosíthatók.

130. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakközépiskolák 9-12. évfolyamára

Tantárgy	Éves óraszám évfolyamonként
	9.	10.	11.	12.
Magyar nyelv és irodalom	148	148	148	128
Történelem és állampolgári ismeretek	74	74	74	96
Társadalomismeretek és etika			37
Idegen nyelv	111	111	111	96
Matematika	111	111	111	96
Ének-zene*	37	37
Rajz és vizuális kultúra*			37	32
Osztályfőnöki óra	37	37	37	32
Testnevelés és sport	74	74	74	64
Fizika	259**	259**	74***	64***
Földünk és környezetünk
Biológia
Kémia
Informatika
Szakmai orientáció	185	185	296	256
Szakmacsoportos alapozó oktatás
Szabadon tervezhető	74	74	111	96
Összesen	1110	1110	1110	960

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000
A *-gal megjelölt tantárgyak óraszámai e rendelet 11. § (6) bekezdésének megfelelően az évfolyamok között a helyi tantervben átcsoportosíthatók.
A ** az egyes tantárgyak óraszámait e rendelet 10. § (8) bekezdésének megfelelően az iskola helyi tanterve határozza meg. Oly módon, hogy fizika, kémia, biológia és földrajz oktatására a kilencedik és tizedik évfolyamon tantárgyanként legkevesebb 111 órát kell fordítani.
*** A szakközépsikola helyi tantervében e rendelet 10. § (9) bekezdésének megfelelően meghatározza az öt tantárgy közül azt, amelyet a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon kötelezően tovább oktat, s amelyből így minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészítést. Az órakeretet ennek megfelelően használja fel.

131. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakiskolák 9-12. évfolyamára
A változat*

Tantárgy	Éves óraszámok évfolyamonként			Szakképzési évfolyamok
	9.	10.
Magyar nyelv és irodalom	111	111		Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az első szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg.
Történelem és társadalomismeret	74	74
Idegen nyelv	111	111
Matematika	111	111
Informatika	37	37
Természetismeret/egészségtan	148	74-148
Ének-zene	37	37
Rajz és vizuális kultúra	37	37
Testnevelés és sport	74	74
Pályaorientáció	74
Szakmai előkészítés	222
Szakmai előkészítés/alapozás		296-370
Osztályfőnöki óra	37	37
Kötött óraszám összesen	1073	1073
Szabadon tervezhető	37	37
Kötelező óraszám a törvény alapján	1110	1110

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000
* Az A változat azoknak a funkcionális képességeknek a fejlesztését tűzi ki célul, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek (a szerk. megjegyzése).

132. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakiskolák 9-12. évfolyamára
B változat*

Tantárgy	Éves óraszámok évfolyamonként			Szakképzési évfolyamok
	9.	10.
Magyar nyelv és irodalom	111	111		Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az első szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg.
Történelem és társadalomismeret	74	74
Idegen nyelv	111	111
Matematika	111	111
Informatika	37	37
Fizika	74	74
Biológia, egészségtan	74	74
Kémia	37	37
Földünk és környezetünk	74
Ének-zene	37	37
Rajz és vizuális kultúra	37	37
Testnevelés és sport	74	74
Szakmai előkészítés/alapozás	185	259
Osztályfőnöki óra	37	37
Kötött óraszám összesen	1073	1073
Szabadon tervezhető	37	37
Kötelező óraszám a törvény alapján	1110	1110

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000
* A B változat a megalapozottabb ismeretekkel és tanulási képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztését tűzi ki célul (a szerk. megjegyzése).

133. táblázat
Az alapműveltségi vizsga feladatait kipróbáló tanulók száma* évfolyamonként és tantárgyanként, 1999

Tantárgy	Évfolyam				Összesen
	8.	9.	10.	11.
Magyar nyelv és irodalom	17 779	5 566	7 101	2 889	33 335
Matematika	18 486	6 403	8 861	3 285	37 035
Történelem és társadalmi ismeretek	15 928	4 839	6 683	3 153	30 603
Angol nyelv	8 951	3 203	5 302	2 527	19 983
Informatika és könyvtárhasználat	8 408	3 808	4 067	1 168	17 451
Biológia és egészségtan	14 927	2 836	3 625	1 873	23 261
Fizika	15 696	4 303	5 122	1 918	27 039
Földünk és környezetünk	14 432	3 601	3 270	463	21 766
Kémia	14 721	3 841	4 073	1 380	24 015
Technika és háztartástan	9 917	1 169	568	133	11 787
Vizuális kultúra	9 744	1 656	1 312	450	13 162
Összesen	148 989	41 225	49 984	19 239	241 986

Forrás: Vidákovich, 1999
* A több tantárgyból vizsgázók minden tárgynál szerepelnek.

134. táblázat
A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi feladatsorának szerkezete

Szövegértés 90 perc Kötelező feladat			Szövegalkotás 150 perc A két feladattípusból a diák választ
Szöveg-összefoglalás	Kérdéssor		Összehasonlító elemzés	Érvelés
A feladatokban vizsgált tudás jellemzői
A szövegjelentés globális (holisztikus) felfogása, lényegkiemelés, tárgyilagosság.	A szöveg egésze és részei közti logikai és jelentésbeli kapcsolatok megértése.		Tematikus, műfaji, gondolati, kifejezésmódbeli párhuzamok és különbségek feltárása.	Egy probléma tárgyszerű, mérlegelő és meggyőző kifejtése.
Előnye, hátránya			Előnye, hátránya
A szövegtömörítés eredményessége összefügg a szövegtartalmakra és a szöveg felépítésére vonatkozó analitikus kérdések eredményével.	Egyértelműen értékelhető, esetenként konkrét tárgyi tudást, kulturális ténytudást is vizsgál.		A szövegismeretet, a műértést, több szöveg és nézőpont, látásmód együttes felfogását kívánja. Jelentős kulturális háttértudást igényel.	Problémaérzékenységet, önálló véleményalkotást, célirányos szövegalkotást kíván. Az érvelés jó minősége igényli a gondolati és a szerkesztésbeli felkészültséget egyaránt.

Forrás: Horváth Zs., 1999a

135. táblázat
A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában, 1996/97

Változás	Volt*	Várható**
Új tantárgy megjelenése	54	87
Hagyományos tantárgy megszűnése	15	45
Tantárgy tanítása korábbi életkorban	50	41
Tantárgy tanítása későbbi életkorban	14	53
Tantárgyak tartalma lényegesen megváltozik	31	61
Kötelező tantárgyak száma nő	23	27
Kötelező tantárgyak száma csökken	5	25
Fakultatív tantárgyak köre bővül	39	64
Fakultatív tantárgyak köre szűkül	17	6
Szakmai elméleti tantárgyak aránya nő	34	45
Szakmai elméleti tantárgyak aránya csökken	18	29
Szakmai gyakorlati tantárgyak aránya nő	25	41
Szakmai gyakorlati tantárgyak aránya csökken	23	32

Forrás: Vágó, 1999a
 * Volt változás az 1997 előtti 5 évben.
** Várható változás az 1997 utáni 3 évben.

136. táblázat
Választható óvodai nevelési programok, 1998

Az OKI tantervi adatbankjában található nevelési programok		Egyéb választható programok
Komplex prevenciós program		Óvodai nevelés a művészet eszközeivel
Óvodai nevelés játékkal, mesével program		Egyéb néphagyományőrző programok
Játék-Mozgás-Kommunikáció		Körlánc, környezeti nevelés, Erdei Óvoda
Differenciált óvodai bánásmód		Vidámság háza óvodai program
Tevékenységközpontú óvodai program		Nyelvi kommunikációs program
Epochiális rendszerű óvodai program		Mikkamakka
Óvoda-iskola program (Csempeszkopács)		Óvoda-iskola programok (Bp., Kecskemét)
Mályva integráló-differenciáló óvodai program		Egyéni fejlesztési program
Mozgásműveltség fejlesztő óvodai program		Négyszínvirág
Néphagyományőrző óvodai program		Négy évszak
Lépésről lépésre óvodai program		Egészséged testben lélekben
Magyarországi Montessori-óvodai program		Katolikus Óvodai nevelési keretprogram
Waldorf-óvodai program		Református Óvodai nevelési keretprogram
Hétköznap varázslatok (óvodai nevelés Freinet-elemekkel)		Evangélikus Óvodai nevelési keretprogram
Dohányzás - egészség kiegészítő óvodai nevelési program		Zsidó óvodai program

Forrás: Villányi, 1999b

137. táblázat
A programkészítés módjai az óvodákban fenntartók szerint, 1998 (%)

Önkormányzati óvodák	Választott	Adaptált	Saját készítésű
Baranya megye	0,2	25,8	74
Bács-Kiskun megye	-	38	62
Békés megye	0,2	49,8	50
Borsod-Abaúj-Zemplén megye (80%-os adatszolgáltatás)	4	30	66
Csongrád megye	3	36	61
Fejér megye	4	43	53
Győr-Moson-Sopron megye	2	28	70
Hajdú-Bihar megye	8	42	50
Heves megye (80%-os adatszolgáltatás)	13	40	47
Jász-Nagykun-Szolnok megye	-	49	51
Komárom-Esztergom megye	2	54	44
Nógrád megye (60%-os adatszolgáltatás)	7	19	74
Pest megye	3	56	41
Somogy megye	3	49	48
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye	1	32	67
Tolna megye	15	45	40
Vas megye	-	8	92
Veszprém megye	-	16	84
Zala megye	5	30	65
Összesen	N = 91 3%	N = 1066 37%	N = 1736 60%
Önkormányzati óvodák	Választott	Adaptált	Saját készítésű
I. ker.	-	-	100
II. ker.	-	-	100
III. ker.	-	40	60
IV. ker.	-	43	57
V. ker.	-	86	14
VI. ker.	-	-	100
VII. ker.	-	27	73
VIII. ker.	-	53	47
IX. ker.	-	15	87
X. ker.	-	5	95
XI. ker.	-	16	84
XII. ker.	-	18	82
XIII. ker.	-	72	28
XIV. ker.	-	24	76
XV. ker.	-	13	87
XVI. ker.	-	30	70
XVII. ker.	-	6	94
XVIII. ker.	-	24	76
XIX. ker.	-	33	77
XX. ker.	-	9	91
XXI. ker.	-	10	90
XXII. ker.	-	60	40
XXIII. ker.	-	-	100
Összesen	-	N = 89 26%	N = 256 74%
Egyéb fenntartók	Választott	Adaptált	Saját készítésű
Egyházi*	-	22	78
Alapítványi**	10	34	56

Forrás: Villányi, 1999b
 * Református Pedagógiai Intézet adatszolgáltatása.
** Alapítványi és Magániskolák Egyesülete adatszolgáltatása.

138. táblázat
Kötelező éves óraszám* az OECD országokban azokban az osztályokban, ahová a 12, 13 és 14 éves gyerekek járnak, 1998

Ország	Életkor			Összesen
	12 évesek	13 évesek	14 évesek
Ausztrália	1022	1027	1027	3076
Ausztria	987	987	1048	3022
Belgium (flamand)	n. a.	1067	1067	n. a.
Belgium (francia)	1048	1048	1048	3144
Cseh Köztársaság	782	810	869	2461
Dánia	840	900	930	2670
Anglia	720	720	720	2160
Finnország	686	855	855	2396
Franciaország	833	975	975	2783
Németország	860	921	921	2702
Görögország	1064	1064	1064	3192
Magyarország	780	902	902	2584
Írország	957	957	957	2871
Olaszország	1105	1105	1105	3315
Japán	875	875	875	2625
Korea	867	867	867	2601
Mexikó	1167	1167	1167	3501
Hollandia	1067	1067	1067	3201
Új-Zéland	985	988	988	2961
Norvégia	770	855	855	2480
Portugália	878	878	878	2634
Skócia	975	975	975	2925
Spanyolország	851	957	957	2765
Svédország	741	741	741	2223
Törökország	720	720	696	2136
USA	n. a.	n. a.	980	n. a.
Az országok átlaga	899	937	944	2780

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Az óraszámokat egységesen 60 perces órákra számították át.

139. táblázat
A helyi tantervekben szereplő óraszámok az 1. és a 7. osztályban, 1999 (átlagok)

Műveltségterület	1. osztály	7. osztály
Anyanyelv	9	4,5
Idegen nyelv	*	3,5
Matematika	5,5	4
Társadalomtudomány	-	2,5
Természettudomány	1	6,5
Művészetek	2,5	3
Informatika/technológia	-	1,5
Technika/gyakorlati foglalkozás	1	1,5
Testnevelés/sport	3	3
Összes óraszám	22	30
Kötelező óraszám	20	25
Különbség	+10%	+17%

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999
* A közreműködést vállaló iskolák 29%-a jelezte, hogy első osztálytól tanít idegen nyelvet, átlagosan 2,5 órában.

140. táblázat
Műveltségterületenkénti átlagos óraszámarányok a magyarországi központi óratervekben és óratervi ajánlásokban, 1988, 1995 és 2000, valamint az OECD-országokban
(a 12-14 évesek oktatásában), 1998 (%)

Műveltségterület	1988-as óraterv	NAT	Keret- tanterv	OECD- átlag
Anyanyelv	14	12	16	15
Idegen nyelv	7	10	12	11
Matematika	14	12	12	13
Társadalomtudomány	7	8	9	12
Természettudomány	22	16	19	11
Művészetek	11	10	10	8
Informatika/technológia	0	3	1	5
Technika/gyakorlati ismeretek	5	6	4	2
Testnevelés/sport	11	7	8	8
Egyéb	4	0	4	8
Szabad sáv	5	16	5	8

Forrás: Hetes óraterv az osztott általános iskolák számára, 1988 alapján Vágó Irén számításai; Nemzeti alaptanterv, 1995; Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, 2000 alapján Vágó Irén számításai; Education at a Glance, 2000
Megjegyzések: A technika/gyakorlati ismeretek műveltségterület az európai országok gyakorlatában inkább gyakorlati foglalkozást, pályaorientációt jelent, a magyarországi technikatanítás több elemét inkább az informatika-technológia műveltségterületen belül tanítják. Az egyéb tárgyak közé Magyarországon az osztályfőnöki óra tartozik, az OECD-országok esetében idesoroltuk a több országban kötelező tárgyként tanított vallásismeretet, amely átlagosan az összes óraszám 3%-át teszi ki.

141. táblázat
A legnagyobb óraszám-növekedést és -csökkenést mutató tantárgyak a közoktatásban az igazgatói említések százalékában, 1996/97

Tantárgy	Óraszám-növekedés			Tantárgy	Óraszámcsökkenés
	Megtörtént*	Várható**			Megtörtént*	Várható**
Idegen nyelv	31	18		Technika	5	4
Informatika	8	12		Ének-zene	4,5	5
Matematika	11	5		Rajz	4,5	4,5
Anyanyelv	7	6		Szakmai tárgyak	2	1,5
Testnevelés	7	0

Forrás: Vágó, 1999a
 * Megtörtént: 1990-1996 között lezajlott változás.
** Várható: 1997-2000 között prognosztizált változás.

142. táblázat
Szakosított tantervű (tagozatos) képzésben tanulók száma az általános iskolákban 1990/91 és 1995/96-1999/00

Tagozat	1990/91	1995/96	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00
Ének-zene	35 776	33 948	33 025	33 191	33 316	32 696
Matematika	11 388	15 224	16 042	20 311	21 599	22 810
Testnevelés	47 386	38 490	38 320	43 572	43 804	44 418
Sportági osztály	1 517	3 496	4 396	3 869	3 985	3 869
Rajz	5 662	8 398	8 900	9 718	10 644	10 644
Egyéb	4 786	10 187	11 813	13 345	17 671	16 893
Összesen	106 515	109 743	112 496	124 006	131 019	131 370
Az összes tanuló %-ában	9,4	11,3	11,6	12,9	13,6	13,7
Előző tanévben	203 173*	108 674	109 743	112 496	124 006	131 019
Az összes tanuló %-ában	17,2*	11,0	11,3	11,6	12,9	13,6

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai
* Az 1989/90-es statisztikákban szerepeltek utoljára a tagozatos nyelvoktatás adatai.

143. táblázat
Fakultatív órakeretben oktatott tantárgyakat tanulók száma a gimnáziumokban, 1996/97- 1999/00

Tantárgy	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00
Biológia	8 622	8 432	8 288	8 621
Ének-zene	1 353	1 272	1 256	1 156
Fizika	4 040	3 823	4 158	4 435
Földrajz	2 660	2 519	2 401	2 017
Hittan	1 146	978	1 213	1 554
Idegen nyelv	15 619	15 954	16 796	17 290
Kémia	2 903	2 722	2 786	2 927
Magyar nyelv és irodalom	9 856	10 129	10 016	10 595
Matematika	12 395	12 471	12 794	13 617
Művészettörténet	898	722	808	829
Pedagógia, pszichológia	568	774	487	627
Rajz és műalkotások elemzése	1 721	1 646	1 548	1 678
Számítástechnika, technika, informatika	5 187	7 111	8 615	8 786
Testnevelés	457	1 158	590	845
Történelem	13 861	14 208	13 919	14 986
Egyéb	6 338	5 741	5 947	6 844
Összesen	87 624	89 660	91 622	96 807

Forrás: OM oktatási statisztikái

144. táblázat
Az adott szakirányokat indító és megszüntető szakképző iskolák egymáshoz viszonyított aránya, 1997

Szakma és szakirány	Arány*
Számítástechnikai, informatikai	16
Személyi szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás	8
Egészségügyi	5
Közgazdasági, igazgatási, rendészeti	4,13
Humán és művészeti	2,75
Kisipari, képzőműipari	2,18
Középfokú műszaki (technikus szint)	2,18
Mezőgazdasági és környezetvédelmi	2
Nagyipari, gyáripari	0,9
Átlag	2,26

Forrás: Mártonfi, 1999a
* Arány: szakirányt indító iskolák száma osztva a megszüntető iskolák számával.

145. táblázat
Az elfogadott helyi tantervek bevezetésével jelentkező erőforrásigény-változásokkal kapcsolatos igazgatói vélemények iskolatípusonként, 1998

Forrás: Mártonfi, 1999b
Megjegyzés: Átlagosztályzatok 1-től 5-ig: 5 = jelentősen nő, 1 = jelentősen csökken.

146. táblázat
A helyi tantervi (1998/99) és a kerettantervi heti óraszámok a szakközépiskolák és a szakiskolák 9. évfolyamán

	Szakközépiskola					Szakiskola
Tantárgyak	Helyi tanterv	Kerettanterv				Helyi tanterv	Kerettanterv B változat
Magyar nyelv és irodalom	4		4			4	3
Történelem és társadalomismeret	2,5		2			2,5	2
Idegen nyelv	3		3			3	3
Matematika	3,5		3			3,5	3
Informatika/könyvtárismeret	2		7*			2	1
Fizika	2					2	2
Biológia, egészségtan	1,5					1,5	2
Kémia	2					1,5	1
Földrajz	1,5					1,5	2
Művészetek	1		1			1	2
Testnevelés és sport	2,5		2			2,5	2
Szakmai orientáció/alapozás	3,5		5			4	5
Osztályfőnöki	-		1			-	1
Kötött óraszám összesen	-		28			-	29
Szabadon tervezhető	-		2			-	1
Kötelező óraszám a törvény alapján	30		30			30	30

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999; A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000 alapján Vágó Irén számításai
* Az egyes tantárgyak óraszámait a kerettantervnek megfelelően a rendelkezésre álló összes (7) óraszámból az iskola helyi tanterve határozza meg.

147. táblázat
Az alap- és középfokú zeneoktatásban hangszeres zenét tanulók száma, 1986-1998

Év	Alapfokú zeneoktatás	Középfokú zeneoktatás	Összesen
1986	66 520	1 853	68 373
1987	68 128	1 605	69 733
1988	69 461	1 727	71 188
1989	71 040	1 838	72 878
1990	71 508	1 896	73 404
1991	78 313	2 009	80 322
1992	85 377	2 056	87 433
1993	90 927	2 148	93 075
1994	94 505	2 168	97 673
1995	102 553	2 175	104 728
1996	105 540	2 180	107 720
1997	111 542	2 194	113 736
1998	114 800	2 105	116 905

Forrás: KSH; OM oktatási statisztikái

148. táblázat
Az alapfokú művészetoktatás képzési szerkezete, 1999

Művészeti ág	Tanszakok száma	Tantárgyak száma
Zeneművészeti ág
Klasszikus zene	27	39
Népzene	17	21
Jazz zene	9	13
Elektroakusztikus zene	3	12
Képző- és iparművészeti ág	13	17
Táncművészeti ág	5	29
Színművészeti és bábművészeti ág	2	25
Összesen	76	156

Forrás: OM adatközlése

149. táblázat
A nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók száma évfolyamonként, 1998/99 és 1999/00

Évfolyam	Létszám 1998/99	Létszám 1999/00
1.	7919	7857
2.	7727	7713
3.	7184	7628
4.	6893	6989
5.	6590	6580
6.	6407	6465
7.	5897	5933
8.	5335	5804
9.	606	n. a.
10.	560	n. a.
11.	560	n. a.
12.	560	n. a.

Forrás: OM oktatási statisztikái

150. táblázat
A nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolai tanulók számának változása kisebbségi nyelvek szerint, 1990/91-1999/00

Nyelv	1990/91	1992/93	1993/94	1994/95	1995/96	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00
Görög	18	82	97	n. a.	100	96	92	84	83
Horvát*	3 870	3 348	3 100	2 916	2 657	2 517	2 476	2 579	2 526
Német	33 550	38 268	39 260	40 240	41 029	42 940	44 338	45 240	46 254
Román	961	980	947	945	1 041	1 069	1 127	1 156	1 198
Szerb*		276	289	282	281	278	227	228	275
Szlovák	5 879	5 118	4 875	4 765	4 317	4 444	4 409	4 412	4 424
Szlovén	235	183	144	134	116	131	120	122	116
Összesen	44 513	48 255	48 712	49 282	49 541	51 475	52 789	53 821	54 876

Forrás: OM oktatási statisztikái
* 1990/91-ben még nem vált szét a szerb-horvát oktatás, a tanulók számát a horvát nyelvnél tüntettük fel.

151. táblázat
Egy nemzetiségi tanárra jutó nemzetiségi tanulók száma az általános iskolákban, 1992/93- 1999/00

Nyelv	1992/93	1993/94	1994/95	1995/96	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00
Görög	41,0	48,5	n. a.	25,0	19,2	18,4	28,0	27,7
Horvát	28,6	29,5	31,0	27,1	25,7	28,8	29,0	28,7
Német	52,7	48,5	46,3	44,6	46,8	43,4	41,3	40,9
Román	19,6	18,9	21,0	19,3	17,0	18,5	18,6	17,9
Szerb	18,4	17,0	16,6	17,6	15,4	11,9	11,4	13,7
Szlovák	29,4	26,4	30,0	29,8	28,3	30,8	30,6	32,8
Szlovén	13,1	12,0	11,2	8,9	11,9	10,0	11,1	11,6
Átlagosan	43,9	41,2	41,6	39,7	38,6	39,2	37,0	37,8

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1998/99-ig Vágó Irén számításai; 1999/00: Garami Erika számításai

152. táblázat
A kisebbségi tankönyvek száma nyelvenként, 1998/99 és tantárgyanként, 1999/00

Nyelvenként*			Tantárgyanként**
Beás	5		Anyanyelv és irodalom	272
Horvát	97		Történelem	61
Gradistyei horvát	20		Ének-zene	37
Német	58		Földrajz	37
Román	128		Matematika	34
Szerb	100		Biológia	22
Szlovén	21		Környezetismeret	6

Forrás: * A nemzetiségi oktatás tankönyvei 1998/99, MKM; ** OM tankönyvi adatbázis, 1999/2000 adatai alapján Vágó Irén számításai

153. táblázat
Műveltségterületi arányok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskoláiban, 1998/99 (%)

Műveltségterület	1-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-10. évfolyam
Anyanyelv és irodalom	28-38	22-28	18-26
Matematika	18-22	18-22	18-22
Ember és társadalom	4-8	6-10	6-12
Ember és természet	6-11	8-12	10-12
Földünk és környezetünk	-	4-8	8-10
Művészetek	10-18	8-14	8-12
Informatika	2-4	4-6	5-7
Életvitel és gyakorlati ismeretek	10-18	16-20	18-26
Testnevelés és sport	10-16	8-12	10-12
Élő idegen nyelv	-	8-10

Forrás: Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve [23/1997. (VI. 14.) MKM rendelet]

154. táblázat
Tantárgyi rendszer és heti óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolái számára 1-8. évfolyam - (az irányelvek módosításának tervezete)

Tartalom	Heti óraszámok évfolyamonként
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Magyar nyelv és irodalom	7	7	7	7	5	5	4	4
Történelem és társadalmi ismeretek					2	2	2	2
Idegen nyelv
Matematika	4	4	4	4	4	4	4	4
Informatika							1	1
Környezetismeret	2	2	2	2
Természetismeret					2	2
Természetismeret, Biológia - Egészségtan							1,5	1,5
Természetismeret - Fizika Természetismeret - Kémia							1,5	1,5
Földrajz						1,5	1,5	1,5
Ének-zene	1	1	1	1	1	1	1	1
Rajz - Kézművesség	1,5	1,5	2	2	2	1	1	1
Életvitel - Gyakorlati ismeretek	1	1	2	2	3	3	4	4
Testnevelés és sport	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5	2,5
Osztályfőnöki óra					1	1	1	1
Szabadon szervezhető
Tánc és dráma					0,5		0,5
Ismerkedés az informatikával			0,5	0,5	0,5	0,5
Hon- és népismeret					0,5	0,5	0,5	0,5
Médiaismeret								0,5
Kötött óraszám	19	19	21	21	24	24	26	26
Szabadon tervezhető	1	1	1,5	1,5	1	1	1,5	1,5
Kötelező óraszám	20	20	22,5	22,5	25	25	27,5	27,5

Forrás: OM Tanterv és Tankönyv Főosztály közlése, 2000. augusztus

Tantárgyi rendszer és heti óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolái számára 9-10. évfolyam - (az irányelvek módosításának tervezete)

Tartalom	Heti óraszámok évfolyamonként
		9.		10.
Magyar nyelv és irodalom		4		4
Történelem és társadalmi ismeretek		2		2
Idegen nyelv		2		2
Matematika		3		3
Informatika		2		2
Természetismeret, Biológia - Egészségtan		1		1
Természetismeret - Fizika Természetismeret - Kémia		2,5		2,5
Földrajz		1,5		1,5
Pályaorientáció		2
Szakmai előkészítő ismeretek		5
Szakmai alapozó ismeretek				7
Testnevelés és sport		2		2
Kötött óraszám		27		27
Szabadon tervezhető		3		3
Kötelező óraszám		30		30

Forrás: OM Tanterv és Tankönyv Főosztály közlése, 2000. augusztus

155. táblázat
Az általános iskolai idegennyelv-oktatás mutatóinak alakulása, 1992/93, 1997/98- 1999/00

Mutató	1992/93	1997/98	1998/99	1999/00
Összes tanuló	1 044 164	963 997	964 248	960 601
Összes nyelvet tanuló	761 733	724 343	733 475	728 895
Az összes tanuló %-ában	73	75	76	75,9
Kötelező nyelvet tanuló	609 231	687 735	695 594	699 808
Az összes tanuló %-ában	67,9	71,2	72,1	72,8
2. nyelvet tanuló	52 502	36 608	37 881	29 087
Az összes tanuló %-ában	5,0	3,8	3,9	3,0
Nyelvtanulás alól felmentett	n. a.	22 813	17 819	14 666
Az összes tanuló %-ában	n. a.	2,4	1,9	1,5

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján 1998/99-ig Vágó Irén, 1999/00 Garami Erika számításai

156. táblázat
Az idegen nyelvet tanulók és az egy tanulóra jutó nyelvek változása a középfokú iskolákban, 1999/00-ben 1992/93-hez és 1998/99-hez képest

Megnevezés	Vizsgált évek				Változás
	1992/93	1998/99	1999/00		1992/93-hoz képest	1998/99-hez képest
Középiskolák
A tanulók száma	322 954	376 626	386 579		19,70%	2,60%
Idegen nyelvet tanulók száma*	406 191	514 404	528 081		30,00%	2,65%
Egy tanulóra jutó tanult nyelvek átlaga	1,26	1,37	1,37		8,73%	0,00%
Középfokú iskolák
A tanulók száma	511 524	496 393	496 113		-2,96%	-0,06%
Idegen nyelvet tanulók száma	431 098	570 384	590 864		37,01%	3,59%
Egy tanulóra jutó tanult nyelvek átlaga	0,84	1,15	1,19		41,66%	3,48%

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Vágó Irén számításai
* A két vagy három nyelvet tanulók kétszer, háromszor szerepelnek.

157. táblázat
A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakmunkásképzésben, 1989/90-1999/00

Tanév	Tanuló	Nyelvet tanuló
1989/90	201 702	24 786
1990/91	209 371	25 072
1991/92	204 655	24 887
1992/93	188 570	24 907
1993/94	174 187	26 795
1994/95	163 330	36 142
1995/96	154 294	39 012
1996/97	143 864	39 732
1997/98	132 637	44 373
1998/99	119 727	55 980
1999/00	101 534	62 783

Forrás: OM oktatási statisztikái

158. táblázat
Alapóratervi és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló* középiskolások száma, 1999/00

Forrás: OM oktatási statisztikái
* A több idegen nyelvet tanulók minden tanult nyelvnél szerepelnek.

159. táblázat
Emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló középiskolások száma, 1999/00

Nyelv	Két tannyelvű				Speciális tantervű				Fakultatív				Egyéb (haladó)
	G	Sz	Ö		G	Sz	Ö		G	Sz	Ö		G	Sz	Ö
Angol	2068	1663	3731		7 835	4088	11 923		9 124	2216	11 340		20 532	5190	25 722
Német	1522	2276	3798		5 081	3207	8 288		5 809	1853	7 662		15 962	3019	18 981
Francia	761	63	824		585	217	802		826	390	1 216		1 243	171	1 414
Olasz	382	64	446		133	4	137		522	343	865		601	57	658
Spanyol	424	-	424		186	8	194		115	83	198		334	3	337
Latin	-	-	-		-	-	-		662	20	682		417	-	417
Orosz	125	-	-		-	47	172		232	-	232		39	52	91
Egyéb	n. a.	n. a.	n. a.		n. a.	n. a.	n. a.		n. a.	n. a.	n. a.		n. a.	n. a.	n. a.
Összesen	5282	4066	9223		13 820	7571	21 516		17 290	4905	22 195		39 128	8492	47 620

Forrás: OM oktatási statisztikái
* A több idegen nyelvet tanulók minden tanult nyelvnél szerepelnek
Magyarázat: G = Gimnázium.
Sz = Szakközépiskola.
Ö = Összesen.

160. táblázat
Két tanítási nyelvű általános iskolák, 1999/2000

Magyar-német		Magyar-angol
Budapest II. Csík F. Általános Iskola		Budapest II. Szabó L. Általános Iskola
Budapest VI. Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola		Budapest IV. Karinthy F. ÁMK Általános Iskola
Budapest XIV. Hajós Alfréd Általános Iskola		Budapest VI. Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola
Budapest XVIII. Darus utcai Általános Iskola		Budapest VII. Dob utcai Általános Iskola
Budapest XXI. Gróf Széchenyi Általános Iskola		Budapest XIV. Városligeti Két tannyelvű Általános Iskola
Hajdúhadház, Bocskai Általános Iskola		Budapest XVIII. Kapos utcai Általános Iskola
Jászberény, Általános Iskola		Hajdúhadház, Bocskai Általános Iskola
Miskolc, Szabó Lőrinc Általános Iskola		Miskolc, 3. sz. Általános Iskola
Nyíregyháza, Zelk Zoltán Általános Iskola		Miskolc, 8. sz. Általános Iskola
Szeged, Tarján III. Általános Iskola		Miskolc, 43. sz. Általános Iskola
		Szeged, Madách úti Általános Iskola

Forrás: Vámos, 1999

161. táblázat
Két tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák, 1999/00

Magyar-angol

Balatonalmádi Gimnázium

Budapest I. Hunfalvy J. Szakközépiskola

Budapest II. Szabó L. Gimnázium

Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola

Budapest IX. Gundel Szakközépiskola

Budapest X. International Secondary School

Budapest XVIII. Karinthy F. Gimnázium

Budapest XVIII. Trefort Á. Szakközépiskola

Budapest XXI. Kossuth Szakközépiskola

Budapest, Bókai Eü. Szakközépiskola

Budapest, Egressy Szakközépiskola

Budapest, Újpesti Szakközépiskola

Debrecen, Ady E. Gimnázium

Eger, Idegenforgalmi Szakközépiskola

Eger, Pásztorvölgyi Gimnázium

Kecskemét, Katona J. Gimnázium

Kőszeg, Jurisich Gimnázium

Miskolc, Andrássy Gy. Szakközépiskola

Pécs, Apáczai Cs. J. Gimnázium

Sárospatak, Református Gimnázium

Szeged, Deák F. Gimnázium

Szolnok, Varga K. Gimnázium

Zalaegerszeg, Kölcsey Gimnázium

Magyar-német

Barcs, Széchenyi Gimnázium

Budapest I. Hunfalvy J. Szakközépiskola

Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola

Budapest IX. Gundel Szakközépiskola

Budapest XX. Kossuth Gimnázium

Budapest XVIII. Karinthy F. Gimnázium

Budapest, Ganz Szakközépiskola

Budapest, Pogány F. Szakközépiskola

Budapest, Schulek F. Szakközépiskola

Eger, Idegenforgalmi Szakközépiskola

Gyönk, Tolnai L. Gimnázium

Mezőberény, Petőfi Gimnázium

Miskolc, Avasi Gimnázium

Mosonmagyaróvár, Kossuth Gimnázium

Nagykálló, Korányi Gimnázium

Sátoraljaújhely, Idegenforgalmi Szakközépiskola

Szeged, Tömörkény Gimnázium

Magyar-francia

Aszód, Petőfi Gimnázium

Budapest I. Hunfalvy J. Szakközépiskola

Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola

Budapest VI. Kölcsey Gimnázium

Mohács, Kisfaludy Gimnázium

Pásztó, Mikszáth Gimnázium

Szeged, Ságvári Gimnázium

Magyar-olasz

Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola

Budapest, Szent László Gimnázium

Pécs, Kodály Gimnázium

Magyar-orosz

Budapest, Kőrösi Cs. S. Gimnázium

Magyar-spanyol

Budapest, Károlyi M. Gimnázium

Forrás: Vámos, 1999

162. táblázat
A nyelvvizsgára jelentkezők között a 14-19 éves diákok száma és aránya, 1998

Nyelv	Összes jelentkező	14-19 éves jelentkező	Arány
Angol	62 371	39 461	63,3
Német	42 314	30 206	71,4
Francia	2 976	2 072	69,6
Olasz	1 698	1 004	59,1
Orosz	1 311	747	57,0
Spanyol	490	278	56,7
Egyéb	2 637	1 139	43,2
Összesen	113 797	74 907	65,8

Forrás: Idegennyelvi Továbbképző Központ adatközlése

163. táblázat
Az adott nyelvet tanító pedagógusok aránya az adott nyelvekből diplomával rendelkező pedagógusok számához viszonyítva iskolatípusonként, 1999/00 (%)

Nyelv	Gimnázium	Szakközépiskola	Együtt	Szakmunkásképző	Általános iskola
Angol	92,4	93,4	92,8	95,9	94,2
Német	91,5	94,3	92,7	93,7	92,9
Francia	82,3	76,6	80,7	77,3	60,7
Olasz	82,1	78,6	81,4	42,8	36,4
Orosz	9,5	6,0	8,0	15,4	4,3
Spanyol	79,4	60,0	77,6	33,3	40,9
Latin	83,2	31,2	78,5	-	61,5
Egyéb	49,4	52,3	50,4	31,2	52,3

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Garami Erika számításai
* Minden pedagógust annyiszor vettünk számba, ahány nyelvszakos diplomával rendelkezik, és ahány nyelvet tanít.

164. táblázat
A szakjukat tanító nyelvtanárok* és az egy tanárra jutó tanulók számának változása iskolatípusonként, 1992/93 és 1999/00

Nyelv	Általános iskola					Középiskola					Szakmunkásképző**
	1992/93		1999/00			1992/93		1999/00			1999/00
	T	T/P	T	T/P		T	T/P	T	T/P		T	T/P
Angol	1241	180,5	2696	128,9		1842	93,0	3601	71,0		116	163,4
Német	1484	219,3	3244	110,2		1526	97,6	3174	65,8		254	157,9
Francia	168	72,2	162	49,2		487	60,3	608	44,3		17	84,8
Orosz	7499	18,4	225	28,0		1297	43,7	224	20,3		20	73,7
Olasz	n. a.	n. a.	39	46,0		160	62,1	262	44,5		3	125,0
Spanyol	n. a.	n. a.	9	46,9		48	61,2	83	39,8		1	99,0
Latin	n. a.	n. a.	24	266,5		270	61,8	282	39,1		-	-

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján 1992/93: Vágó Irén, 1999/00: Garami Erika számításai
 * Minden pedagógust annyiszor vettünk számba, ahány idegen nyelvet tanít.
** A kilencvenes évek elején nem közöltek statisztikai adatokat a szakmunkásképzőkben tanító nyelvtanárokról.
Magyarázat: T = tanárok száma.
T/P = egy pedagógusra jutó tanuló.

165. táblázat
Az idegennyelv-szakos hallgatók* számának, a nyugatinyelv-szakosok arányának változása, 1989/90- 1998/99

Forrás: OM oktatási statisztikái
* Minden hallgatót annyiszor vettünk számba, ahány nyelvet tanul.

166. táblázat
A magyar diákok által a 8. osztály végéig megszerzett számítástechnikai kompetenciák aránya az iskolaigazgatók véleménye szerint, 1999 (%)

Számítástechnikai kompetenciák	Tanulók aránya
A számítógép működtetése (mentés, nyomtatás)	98,0
Szövegszerkesztő használata (begépelés, szerkesztés)	89,4
Ábrák készítése grafikai programokkal	64,6
Számítások végzése táblázatkezelő programokkal	53,1
Egyszerű programok írása (pl. Logo-ban, Pascal-ban)	51,2
Információk elektronikus formában való keresése, küldése	43,7
Tanár-tanuló közötti kapcsolattartás e-mailen keresztül	28,0
Egyéb	7,5

Forrás: SITES (Második nemzetközi felmérés az informatikai technológiáról) adatbázisból Vári Péter által számított adatok

167. táblázat
A számítógépet használni tudó iskolaigazgatók és tanárok aránya korcsoportok és nemek szerint, 1996/97 (%)

Korcsoport	Férfi			Nő
	Igazgató	Tanár		Igazgató	Tanár
20-29 éves	50*	73		20*	61
30-39 éves	70	56		51	42
40-49 éves	66	60		40	40
50-59 éves	47	51		37	27
60 éves és idősebb	46	18		-	15*
Átlagosan	57,0	57,6		40,3	41,8

Forrás: Vágó, 1998
Megjegyzés: Igazgatóvizsgálat, 1997 (N = 1122) és Tanárvizsgálat, 1997 (N = 2377) adatbázisából számított adatok.
* A kis elemszám miatt az eredmények torzíthatnak.

168. táblázat
Az egy számítógépre jutó tanulók száma az alsó középfokú iskolákban az OECD-országokban, 1998

Ország	Minimum	Átlag	Maximum
Belgium (francia)	10	23	56
Cseh Köztársaság	19	39	73
Dánia	6	11	19
Finnország	6	12	22
Franciaország	12	21	40
Izland	8	18	33
Japán	8	19	37
Kanada	4	8	15
Luxemburg	7	14	25
Magyarország	16	30	60
Norvégia	7	12	22
Olaszország	7	20	58
Új-Zéland	6	9	16

Forrás: Education at a Glance, 2000

169. táblázat
Az iskolai célokra e-mailt és/vagy internetet használó tanárok és tanulók aránya az alsó középfokú oktatásban néhány országban, 1998 (%)

Ország	Tanár	Tanuló
Bulgária	22	21
Ciprus	9	9
Cseh Köztársaság	20	22
Dánia	85	84
Franciaország	41	38
Hongkong	31	30
Izland	59	62
Japán	25	25
Litvánia	27	35
Luxemburg	97	97
Magyarország	31	33
Norvégia	78	75
Szingapúr	70	71
Szlovénia	68	69
Tajvan	14	15

Forrás: Education at a Glance, 2000

170. táblázat
Az IKT használatával kapcsolatos attitűdök a pedagógusok körében nem, életkor, iskolatípus és pedagóguscsoportok szerint, 1998 (%)

Kategória	Nem hajlandó az IKT használatára	Feltételekkel hajlandó	Már használja
Nő	3,8	81,5	14,7
Férfi	2,7	66,3	31,0
30 évnél fiatalabb	0,8	77,5	21,7
30-39 éves	1,4	76,1	22,4
40-49 éves	2,8	76,5	20,7
Idősebb	9,4	77,6	12,9
Általános iskola	3,3	83,6	13,1
Szakmunkásképző	8,9	71,1	20,0
Vegyes iskola	2,4	72,2	25,4
Szakközépiskola	4,6	71,8	23,6
Gimnázium	1,9	71,5	26,6
Tanító	2,5	86,6	10,9
Humán szakos	5,9	80,3	13,8
Humán + reálszakos	2,1	78,9	18,9
Reálszakos	2,7	77,2	20,1
Szakmai oktató	1,1	72,7	26,1

Forrás: Csákó, 1999b

171. táblázat
A magyarországi Waldorf-iskolák, 1999

Település	Intézmény
Budaörs	Budaörsi Waldorf Rubicon Iskola
Budapest	Kispesti Waldorf Óvoda és Iskola
Budapest	Óbudai Waldorf Alapítványi Óvoda, Iskola
Budapest	Pesthidegkúti Waldorf Iskola
Fót	Szabad Waldorf Iskola
Gödöllő	Gödöllői Waldorf Iskola és Óvoda
Győr	Forrás Waldorf Iskola
Miskolc	Hámor Waldorf Iskola
Solymár	Fészek Iskola
Solymár	Waldorf Tanárképző
Tatabánya	Waldorf Alapítványi Óvoda és Iskola
Vác	Váci Waldorf Iskola
Visegrád	Dunakanyar Waldorf Iskola

Forrás: Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete interneten is hozzáférhető adatállománya

172. táblázat
Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia (ÉKP) alapján működő iskolák, 1999

Település	Intézmény
Abda	Körzeti Általános Iskola
Ásotthalom	Általános Iskola
Balástya	Általános Iskola
Balmazújváros	Bocskai István Általános Iskola
Berekböszörmény	ÁMK Általános Iskola
Budapest	ÁMK Általános Iskola
Budapest	Általános és Háziasszonyképző Szakiskola
Budapest	11. számú Rózsakerti Általános Iskola
Budapest	Fővárosi Önkormányzat Általános Iskolája
Budapest	Vizafogó Általános Iskola
Budapest	Kazinczy Ferenc Általános Iskola
Budapest	Virág utcai Általános Iskola
Budapest	Eötvös József Általános Iskola
Budapest	Krúdy Gyula Általános Iskola
Budapest	Nagy László Gimnázium és Általános Iskola
Budapest	Klébelsberg Kunó Nevelési Központ Általános Iskolája
Budapest	Szűcs Sándor Általános Iskola
Debrecen	Bolyai János Általános Iskola
Debrecen	Csapókerti Általános Iskola
Debrecen	Petőfi Sándor Általános Iskola
Dombóvár	Zrínyi Ilona Általános Iskola
Dorog	Zrínyi Ilona Általános Iskola
Dunaújváros	Dózsa György Általános Iskola
Ebes	Arany János Általános Iskola
Eger	Tinódi Lantos Sebestyén Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola
Érd	II. Lajos Általános Iskola
Fót	3. számú Általános Iskola
Gödöllő	Montágh Imre Általános Iskola és Szakiskola
Gödöllő	Hajós Alfréd Általános Iskola
Gyomaendrőd	2. számú Általános Iskola
Gyöngyös	Felsővárosi Általános Iskola
Gyöngyösfalu	ÁMK Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola
Győr	Apáczai Csere János Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája
Győr	Kálvária úti Ének-zene Általános Iskola
Győr	Ortutay Gyula Általános Iskola
Győr	Arany János Általános Iskola
Gyula	3. számú Általános Iskola
Hajdúnánás	Makláry Lajos Ének Tagozatos Közép- és Zeneiskola
Hatvan	Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium
Jánoshalma	Hunyadi János Általános Iskola
Jászberény	Jászberényi Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola
Karancslapujtő	Általános Iskola
Kenderes	Általános Iskola
Mány	Hársfadombi Általános Iskola
Nagykanizsa	Hunyadi János Általános Iskola
Nyíradony	Kölcsey Ferenc Általános Iskola
Nyírábrány	Általános Iskola
Orosháza	József Attila Általános Iskola
Osztopán	Körzeti Általános Iskola
Pápa	Erkel Ferenc Ének-zene Általános Iskola
Pásztó	Dózsa György Általános Iskola
Sárospatak	Comenius Tanárképző Főiskola Árvay János Gyakorló Általános Iskolája
Siklós	Batthyány Kázmér Általános Iskola
Százhalombatta	Arany János Általános Iskola
Székesfehérvár	István király Általános Iskola
Székesfehérvár	Május 1. Általános Iskola
Székesfehérvár	Vasvári Pál Általános Iskola
Szentpéterszeg	Általános Iskola
Szolnok	Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola
Tapolca	Batsányi János Általános Iskola
Tata	Talentum Alapítványi Iskola
Tata	Kőkút Általános Iskola
Tatabánya	Fejlődő Iskoláért Alapítvány által fenntartott Kincskereső Iskola
Tiszavasvári	Kabay János Ének-Zene és Idegen nyelv Tagozatos Általános Iskola
Vác	Földvári Károly Általános Iskola
Várdomb	Óvoda és Általános Iskola Várdomb-Alsónána
Várpalota	Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium
Várpalota	Bán Aladár Általános Iskola
Veszprém	Nagy László Általános Iskola
Veszprém	Bárczi Gusztáv Általános és Speciális Szakiskola
Zalabér	Általános Iskola
Zsombó	ÁMK Általános Iskola

Forrás: ÉKP Országos Központja, Pápa

173. táblázat
Az olvasás, szövegértés alakulása ötféle olvasástanítási módszer szerint tanuló 9 éves gyerekeknél, 1989/90 (teljesítményszázalék)

Tankönyvcsalád	Olvasáspróba	Szövegértés	Olvasási képesség
Ligeti	97	70	84
Lovász	97	70	84
Romankovics	96	69	83
Tolnainé	95	72	84
Zsolnai	99	80	89

Forrás: Cs. Czachesz, 1998

174. táblázat
A tankönyvrendelések megyénkénti megoszlása, 1999/00

Megye	Összes rendelt tankönyv (db)	Megyénként rendelt tankönyvek száma (%)	Összes tanuló száma	Egy tanulóra jutó tankönyvek száma (db)
Bács-Kiskun	1 018 622	6,0	81 076	12,6
Baranya	683 627	4,0	59 436	11,5
Békés	663 163	3,9	59 648	11,1
Borsod-Abaúj-Zemplén	1 309 635	7,7	121 868	10,7
Budapest főváros	2 485 309	14,7	264 554	9,4
Csongrád	651 435	3,8	64 364	10,1
Fejér	781 191	4,6	64 106	12,2
Győr-Moson-Sopron	713 660	4,2	65 184	10,9
Hajdú-Bihar	1 041 249	6,1	87 771	11,9
Heves	587 555	3,5	48 965	12,0
Jász-Nagykun-Szolnok	735 463	4,3	64 340	11,4
Komárom-Esztergom	562 095	3,3	45 819	12,3
Nógrád	329 259	1,9	36 917	8,9
Pest	1 584 693	9,4	123 262	12,9
Somogy	603 284	3,6	52 446	11,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg	1 124 098	6,6	93 678	12,0
Tolna	457 113	2,7	38 199	12,0
Vas	466 619	2,8	39 425	11,8
Veszprém	665 599	3,9	57 901	11,5
Zala	485 858	2,9	44 703	10,9
Összesen/átlag	16 949 527	100,0	1 513 662	11,2

Forrás: Gál, 2000

175. táblázat
A közoktatási tankönyvkiadásban részt vevő kiadók és könyvek száma 1996/97-2000/01

Megnevezés	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00	2000/01
Kiadók	99	125	130	142	183
Jegyzékre vett kiadványaik	1978	2689	3346	4134	5151

Forrás: Gál, 2000

176. táblázat
Az egy tantárgyra jutó, választható tankönyvek és segédkönyvek száma évfolyamonként, 1989/90 és 1999/00 között

Évfolyam	1989/90	1991/92	1993/94	1995/96	1997/98	1999/00
1. osztály	3,5	5,4	6,2	12,0	20,8	36,6
2. osztály	2,0	2,4	3,7	7,5	10,7	32,3
3. osztály	2,0	2,0	4,1	6,3	14,2	30,3
4. osztály	1,7	1,7	3,0	6,3	15,7	26,0
5. osztály	1,5	2,0	3,6	12,0	21,9	28,1
6. osztály	1,5	1,8	2,6	6,6	12,7	27,1
7. osztály	1,7	1,8	2,7	9,4	17,1	26,9
8. osztály	1,7	1,8	2,1	6,9	10,9	26,7

Forrás: Vágó, 1997 és OM tankönyvi adatbázis, 2000 alapján Gál Ferenc számításai

177. táblázat
Az alapfokú oktatás tankönyvjegyzékében szereplő idegen nyelvi tankönyvek és segédkönyvek száma, 1989/90 és 2000/01 között

Nyelv	1989/90	1991/92	1993/94	1994/95	1996/97	1997/98	1999/00	2000/01
Angol	6	6	112	214	234	353	427	448
Német	6	6	21	88	88	175	217	230
Orosz	16	14	8	19	21	32	26	23
Francia	6	6	6	13	16	34	30	38
Olasz	0	0	2	4	4	13	16	16
Japán	0	0	1	3	3	4	4	8
Latin	0	0	1	1	1	20	25	28
Svéd	0	0	1	1	1	1	1	1
Spanyol	0	0	0	2	2	13	17	14
Összesen	34	32	152	345	370	645	763	806

Forrás: Vágó, 1997 és OM tankönyvi adatbázis, 2000

178. táblázat
A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon, 1999/00

Kiadó	M Ft-ban	%	Címek száma*
Nemzeti Tankönyvkiadó	2430	36	1218
Apáczai Kiadó	1281	19	157
Műszaki Könyvkiadó	740	11	357
Mozaik Oktatási Stúdió	518	8	340
Oxford University Press	281	4	125
Cartographia	238	4	8
Krónika Nova Kiadó	236	4	50
Dinasztia Kiadó	130	2	141
Korona Kiadó	113	2	72
Pauz-Westermann Könyvkiadó	89	1	96
Konsept-H Kiadó	83	1	112
Raabe-Klett	63	1	56
Egyéb kiadók	498	7	2419
Összesen	6700	100	5151

Forrás: Gál, 2000
* A kiadó tankönyvlistán szereplő könyveinek száma.

179. táblázat
A megrendelt tankönyvek megoszlása árkategóriák szerint, 1999/00

Árkategória (forint)	Darabszám
200 alatt	2 004 953
201-400	6 873 997
401-600	5 423 558
601-800	989 381
801-1000	279 168
1001-2000	327 269
2001-3000	23 698
3001 fölött	7 432

Forrás: OM Tankönyv- és Taneszköziroda

180. táblázat
Az első osztályos olvasókönyvek rendelési aránya, 1999/00 (%)

Olvasókönyv	Rendelés
Esztergályosné	64,2
Romankovics-Romankovicsné	11,1
Kiss-Máté-Zsolnainé-Csík (NYIK)	9,6
Adamikné-Gósy-Lénárd	7,8
Hernádiné	3,7
Lovász-Balogh	1,9
Tolnainé	1,1
Ivánné	0,3
Kutiné-Ligeti	0,2

Forrás: Gál, 2000

181. táblázat
A különböző tanulólétszámú általános iskolák igazgatóinak elégedettsége az intézmény taneszköz-ellátottságával néhány kiválasztott taneszközök tekintetében, 1996/97
(ötfokú skálán)

Taneszközök, kellékek	0-60	61-100	101-200	201-300	301-500	501-1000	1001 feletti
	tanulólétszám
Magnetofon	3,52	3,23	3,24	3,24	3,23	3,18	2,67
Számítógép	1,35	1,98	2,19	2,42	2,74	2,86	3,67
Fénymásoló	1,78	2,14	3,04	3,47	3,43	3,52	3,33
Videokamera	0,32	0,71	0,86	1,42	1,6	2,14	2,67

Forrás: Vágó, 1998

182. táblázat
Az oktatáshoz kapcsolódó néhány pályáztató alapítvány elérhetősége

Az alapítvány neve		Kapcsolattartó személy
Város Irányítószám	Cím	Telefonszám	Faxszám
Csongrád Megyei Közoktatási Alapítvány		Takóné Kalmár Zsuzsanna
Szeged 6726	Közép Fasor 1-3.	62/431-599	62/431-391
Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány		Harmati Lászlóné
Eger 3300	Kossuth L. u. 9.	36/410-862	36/410-862
Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány		Brandstetter György
Pécs 7621	Széchenyi tér 9.	75/500-422	71/500-422
Győr-Moson-Sopron Megye Közoktatási Közalapítvány		Körmöci Katalin, Dr. Gubicza László
Győr 9021	Árpád u. 32.	96/327-844	96/327-844
Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány		Dr. Boczán Gáborné
Debrecen 4024	Piac u. 54.	52/507-563	52/507-514
Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány		Bakler Csaba
Szombathely 9700	Petőfi S. u. 8.	94/512-589	94/329-718
Békés Megye Közoktatási Közalapítványa		Kiss Ervin
Békéscsaba 5600	Berkovits sor 2.	66/441-141	66/441-659
Tolna Megyei Közoktatási-Fejlesztési Közalapítvány		Probszt József
Szekszárd 7100	Mártírok tere 11-13.	74/411-211	74/412-257
Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány		Kovács Erika
Salgótarján 3100	Rákóczi u. 36.	32/410-022/170	32/311-935
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány		Dr. Vincze Sándor
Szolnok 5000	Kossuth L. u. 2.	56/424703	56/427-827
Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány		Dr. Karvalits Ferenc
Zalaegerszeg 8900	Kosztolányi u. 10.	92/311-010	92/311-358
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány		Szabó Beáta
Nyíregyháza 4400	Kossuth tér 1.	42/318-680	42/318-680
Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány		Pécsi Oszkár
Kaposvár 7400	Csokonai V. M. u. 3.	82/320-086	82/316-005
"Veszprém Megye Közoktatásáért" Közalapítvány		Dr. Radovits Tiborné
Veszprém 8200	Megyeház tér 5.	88/421-011	88/428-893
Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány		Szegediné Lojd Zsuzsanna
Budapest 1052	Városház u. 9-11.	1/327-1563	1/327-1857
Soros Alapítvány		Nagy Szilvia
Budapest 1023	Bólyai u. 14.	1/315-0303	1/315-0201
Közoktatási Modernizációs Közalapítvány		Rados Péter
Budapest 1054	Báthory u. 10.	1/302-6515	1/302-6522
Tempus Közalapítvány		Erény Ágnes
Budapest 1143	Ida u. 2.	1/352-5306	1/343-0332

Forrás: E. Vámos, 1999

183. táblázat
A Közoktatási Modernizációs Alapítvány nyertes pályázóinak száma és az elnyert összeg, 1997-1999

Pályázati téma	A nyertes pályázók száma	A megítélt összeg
Ember és társadalom	147	56 900 000
Továbbképzés szervezése szakértőknek	29	40 678 000
Iskolai mentálhigiéné	273	72 891 000
Továbbképzések szervezése pedagógusoknak	250	89 617 000
Multimédia taneszköz, CD-ROM, videó készítése	56	116 030 000
Az iskolai kezdő szakasz	215	69 340 000
Hátrányos helyzetű csoportok egészség-magatartásának javítása	254	93 520 000
Alternatív pedagógiai programok	55	38 704 000
Idegen nyelvek oktatásának korszerűsítése	52	20 209 000
Kistérségek iskoláinak pedagógiai együttműködése	41	90 080 000
Nemzetközi kommunikáció, az európai ismeretek bővítésére	35	14 611 000
Óvodai nevelés	501	90 007 000
Kiemelkedő képességű gyermekek, fiatalok nevelése, oktatása	321	67 271 200
Közoktatási intézmények szakkönyvtámogatása	659	17 388 717
Kollégiumi élet	182	48 876 350
Pedagógiai kutatások eredményeinek iskolai alkalmazása	12	11 988 500
Komplex környezeti értékek helytörténeti, földrajzi háttérrel	219	43 924 130
A gazdasági kultúra fejlesztése az iskolában	62	16 854 100
Összesen	3 363	998 889 997

Forrás: Jelentés a KOMA..., 2000

184. táblázat
A megyei közalapítványok 1997. és 1998. évi költségvetési támogatási előirányzata (ezer Ft)

Megyei közalapítvány	1997	1998*
Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány	246 812	296 558
Baranya Megyei Közoktatási Közalapítvány	55 062	82 280
Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány	74 673	97 020
Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány	56 192	77 006
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Közalapítvány	110 936	158 920
Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítvány	60 296	76 990
Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány	59 226	82 752
Győr-Moson-Sopron Megyei Közoktatási Közalapítvány	60 942	79 414
Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány	81 492	111 717
Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány	45 348	60 672
Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány	45 943	59 317
Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány	28 446	42 813
Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány	112 762	155 359
Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány	47 286	71 606
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány	84 144	127 802
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány	62 448	82 023
Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány	35 778	52 204
Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány	37 155	50 860
Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány	53 792	75 012
Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány	41 266	59 675
Összesen	1 399 999	1 900 000

Forrás: OM Közoktatás-tervezési és Szolgáltatási Főosztály
* A Szakképzési Alapból 1998 végén további 500 M Ft-ot kaptak a megyei közalapítványok.

185. táblázat
A Soros Alapítvány Közoktatás-fejlesztési Programjának pályázatai és a támogatásra felhasznált összegek, 1997-1998

Pályázati téma	1997	1998
Általános keret	93 241 000	54 214 000
Kistérségi együttműködés	25 000 000	22 957 000
Tanárképzés fejlesztésének támogatása	15 632 000	0
Gazdasági kultúra fejlesztése	8 000 000	9 220 000
Számítógépes iskola a nyílt társadalomért	132 877 000	144 699 000
Hátrányos helyzetűeket segítő program	165 327 000	119 000 000
Kisgyermekkori fejlesztés	86 814 000	78 795 000
Lépésről lépésre óvodai és iskolai program	31 314 000	27 300 000
Toleranciaprogram	21 526 000	28 800 000
Roma oktatási program	109 256 000	145 220 000
Vizuális nevelés	35 760 000	50 092 000
Demokráciára nevelés	21 210 000	6 520 000
Környezeti nevelés program	49 183 000	36 949 000
Oktatásügyi vezetés fejlesztése	14 554 000	22 679 000
Önfejlesztő iskolák	24 000 000	16 945 000
Történelem és társadalomismeret	25 937 000	41 206 000
Oktatás és nyilvánosság program	22 656 000	41 669 000
Szakmai szervezetek	13 810 000	17 042 000
Közösségi iskolák	14 580 000	16 373 000
Gyakorlóiskolák	15 713 000	19 471 000
Közoktatási Információs Hálózat	64 553 000	48 840 000
Tankönyv- és taneszköz-fejlesztési program	45 035 000	51 569 000
Amerikai vendégtanár program	3 000 000	0
Vendégtanár-év az USA-ban	1 498 000	4 248 000
I'EARN tanárok és diákok nemzetközi kommunikációs hálózata	2 428 000	6 809 000
Külföldi ösztöndíjprogram hátrányos helyzetű középiskolások támogatására	3 450 000	3 450 000
Iskolai egészségnevelés	7 105 000	23 068 000
Vitakultúra program	26 000 000	18 900 000
Út '97 és '98 csoportos diákutazási program	25 371 000	31 477 000
If You - középiskolások csoportos tevékenységeinek támogatása	6 931 000	12 969 000
Kistérségi informatika program	0	14 421 000
Regionális rendszergazda program	0	10 000 000
Utcagyerekek program	0	23 650 000
Társadalmi kezdeményezések a közoktatásban	0	11 363 000
Solt Ottília-díj	0	1 800 000
Kritikai gondolkodás fejlesztése program	0	11 000 000

Forrás: Soros Alapítvány Évköny 1997; 1998

186. táblázat
A Socrates/Lingua-program eredményei, 1998

Pályázat	Pályázati összeg (euróban)	Megítélt támogatás (euróban)	Felhasználási arány (%)	Pályázati összeg (euróban)	Megítélt támogatás (euróban)	Felhasználási arány (%)
Lingua A	14 000	11 000	78,57	32 310	29 310	90,71
Lingua B	360 000	234 573	65,16	208 161	206 339	99,12
Lingua C	68 000	58 568	86,13	75 520	74 840	99,10
Lingua D	79 053	12 900	16,32	65 718	78 840	119,97
Lingua E	355 200	239 823	67,52	279 655	275 259	98,43

Forrás: Tájékoztató a Socrates..., 2000

187. táblázat
Azon tanulók aránya nemenként és életkor szerint a különböző országokban, akik nagyon szeretik az iskolát, 1997 (%)

Ország	11 éves			13 éves			15 éves		Átlag
	fiúk	lányok		fiúk	lányok		fiúk	lányok
Lettország	44	62		26	40		34	40	41
Portugália	49	65		24	39		23	35	39
Norvégia	41	42		31	38		22	25	33
Grönland	49	48		30	32		21	18	33
Litvánia	34	51		24	37		19	28	32
Németország	34	68		25	26		13	16	30
Görögország	51	58		16	24		8	13	28
Franciaország	43	54		16	25		14	18	28
Észak-Írország	28	47		18	33		13	25	27
Anglia	37	49		19	24		15	16	27
Kanada	26	42		17	27		16	23	25
Skócia	30	41		19	25		11	16	24
Dánia	33	36		19	22		15	17	24
Írország	16	33		19	36		9	24	23
Izrael	20	30		16	24		19	26	23
Ausztria	35	42		12	13		16	13	22
Svájc	30	32		19	21		14	15	22
USA	23	31		18	22		17	19	22
Svédország	28	38		19	25		8	9	21
Lengyelország	30	35		12	17		14	18	21
Orosz Föderáció	22	33		16	17		13	15	19
Wales	22	29		13	17		12	16	18
Észtország	23	29		10	17		13	11	17
Belgium (flamand)	22	27		14	19		9	12	17
Szlovákia	15	21		6	13		8	13	13
Magyarország	10	15		5	11		7	7	9
Finnország	10	16		5	10		3	4	8
Cseh Köztársaság	8	13		4	8		4	5	7

Forrás: Health..., 2000

188. táblázat
Azon tanulók aránya nemenként és életkor szerint a kűlönböző országokban, akik határozottan egyetértenek azzal a kijelentéssel, hogy tanáraikat érdekli a személyiségük, 1997 (%)

Ország	11 éves			13 éves			15 éves		Átlag
	fiúk	lányok		fiúk	lányok		fiúk	lányok
Grönland	82	77		65	68		65	60	70
Portugália	83	78		65	71		56	58	69
Svájc	64	64		59	56		60	57	60
Szlovákia	70	68		56	60		53	46	59
Izrael	62	69		55	58		47	53	57
Kanada	63	70		54	55		40	48	55
Dánia	59	60		50	47		52	55	54
Németország	61	68		48	51		44	48	53
Cseh Köztársaság	63	65		48	49		42	46	52
Görögország	71	67		50	47		35	35	51
Lengyelország	60	63		45	52		40	42	50
Norvégia	51	54		51	56		43	39	49
Franciaország	58	61		45	45		43	41	49
USA	51	54		45	46		39	45	47
Észak-Írország	53	62		35	48		35	45	46
Írország	48	58		38	48		34	33	43
Anglia	49	51		35	35		39	39	41
Skócia	47	58		33	42		29	38	41
Litvánia	49	52		41	37		35	27	40
Orosz Föderáció	35	36		40	38		45	42	39
Wales	44	44		35	35		36	37	39
Svédország	41	48		37	35		31	38	38
Belgium (flamand)	49	49		36	36		28	30	38
Lettország	41	44		31	30		30	34	35
Ausztria	44	45		27	30		32	29	35
Magyarország	39	37		34	34		34	24	34
Finnország	35	34		23	21		19	15	25
Észtország	18	18		14	14		13	12	15

Forrás: Health..., 2000

189. táblázat
Az iskolai feladatokkal kapcsolatos társadalmi igények és ezek változása, 1990-1999 (százfokú skálán)

Társadalmi igények	Rangpozíció (lakosság, 1990-1999 átlaga)	Pontszám (lakosság)				Pontszám (tanárok)	Változás mértéke, lakosság 1999/1990 (%)
		1990	1995	1997	1999	1996
Tisztességre, erkölcsre nevelés	1	84	87	95	94	96	11,9
Az anyanyelv megfelelő elsajátítása	2	81	89	93	93	96	14,8
A gondolkodás, az értelem fejlesztése	3	78	90	93	93	98	19,2
Az egyéni képességek fejlesztése	4	78	86	90	89	96	14,1
Felkészítés a továbbtanulásra	5	74	86	89	92	87	24,3
Rendre, fegyelemre nevelés	6	79	81	90	89	90	12,7
Egy jó szakma elsajátíttatása	7	77	80	92	87	60	13,0
Idegen nyelvek tanítása	8	73	86	87	89	86	21,9
Szeretetteljes bánásmód	9	68	77	84	86	91	26,5
Mozgás és sportolási lehetőség biztosítása	10	68	79	82	82	84	20,6
A haza szeretetére való nevelés	11	63	73	87	84	86	33,3
Tudományos ismeretek átadása	12	65	73	84	84	75	29,2
Másokkal való együttműködésre nevelés	13	62	70	86	83	87	33,9
A nemzeti hagyományok megismertetése	14	64	69	83	80	82	25,0
Megfelelő étkezés, napközi ellátás	15	59	70	83	83	71	40,7
A közösségi szellem fejlesztése	16	56	70	82	83	85	48,2
Szexuális nevelés	17	39	55	72	65	66	66,7
Játék, szórakozás, kellemes elfoglaltságok	18	46	46	62	60	56	30,4
Politikai, állampolgári nevelés	19	29	41	65	62	55	113,8
Vallásos nevelés	20	49	34	48	45	32	-8,2

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI - Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; OKI - Marketing Centrum 1997, 1999; Tanárvizsgálat, 1997
A feltett kérdés: "Ezekre a kártyákra az iskolák tevékenységeit, feladatait írtuk fel. Kérem, rendezze ezeket három csoportba. Az első csoportba rakja azokat, amelyeket nem tart fontosnak, a másodikba azokat, amelyeket csak kissé tart fontosnak, a harmadikba pedig azokat, amelyeket nagyon fontosnak tart!"

190. táblázat
Különböző tanításszervezési formák alkalmazásának gyakorisága az iskolai kezdő szakaszban, 1999

Az alkalmazott szervezési módok/ munkaformák	Az adott szervezési mód/munkaforma előfordulásának aránya a tanítási órákon
	1-20%	21-40%	41-60%	61-80%	81-100%	Összesen
Frontális munka	14	37	63	170	93	377
Csoportmunka	166	120	53	23	2	364
Páros munka	241	54	20	6	1	322
Tanulópárban folyó tanulás	260	32	5	2	1	300
Részben egyénre szabott munka	149	107	46	29	3	334
Teljesen egyénre szabott munka	212	58	33	29	7	339
Rétegmunka	221	53	31	9	4	318

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok hospitáló főiskolai hallgatók tapasztalataira épülnek (N = 377).
A feltett kérdés: "Becsülje meg, a látott órák hány százalékában került sor a különböző munkaformák alkalmazására!"

191. táblázat
Különböző tanításszervezési formák alkalmazásának motívumai az iskolai kezdő szakaszban, 1999 (az említett munkaformák százalékában)

Az alkalmazott szervezési módok/munkaformák	Hatékony	Változatos óra	Segíti a differenciálást	Kézenfekvő	A gyerekek szeretik	Összesen
Frontális munka (N = 310)	77,1	0,3	0,3	20	2,3	100
Csoportmunka (N = 497)	1,2	36,8	35,2	1,2	25,6	100
Páros munka (N = 354)	2,3	36,4	19,8	1,7	39,8	100
Tanulópárban folyó tanulás (N = 239)	2,9	24,3	29,3	3,3	40,2	100
Részben egyénre szabott munka (N = 345)	9,8	13,5	57,3	5,2	13,9	100
Teljesen egyénre szabott munka (N = 369)	11,1	10,1	50,9	20,3	7,6	100
Rétegmunka (N = 303)	11,1	33,4	43,9	5,9	5,6	100
Összesen (N = 2417)	15,2	23	34,5	8,1	19,2	100

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok hospitáló főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves vizsgálatra épülnek.
A feltett kérdés: "Milyen cél(ok)ból, ok(ok)ból került sor a szakvezető tanítási gyakorlatában a különböző munkaformák alkalmazására?"

192. táblázat
Különböző tanításszervezési formák alkalmazása a középiskolában, 1999

Az alkalmazott szervezési módok/ munkaformák	Az adott szervezési mód/munkaforma előfordulásának aránya a tanítási órákon
	1-20%	21-40%	41-60%	61-80%	81-100%	Összesen
Frontális munka	14	39	48	131	144	376
Csoportmunka	136	122	51	28	2	339
Páros munka	191	81	40	10	5	327
Tanulópárban folyó tanulás	212	41	26	11	3	293
Részben egyénre szabott munka	145	93	39	22	5	304
Teljesen egyénre szabott munka	185	68	28	24	7	312
Rétegmunka	229	37	23	7	5	301

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok főiskolai hallgatók korábbi saját iskolai tapasztalataira épülnek.
A feltett kérdés: "Még frissek középiskolás élményei. Ezért kérjük, hogy az alábbi kérdés(ek)re válaszolva adjon képet arról, milyen szervezési módokban vagy másképpen munkaformákban tanult. Becsülje meg, a látott órák hány százalékában került sor a különböző munkaformák alkalmazására!"

193. táblázat
Tanári vélemények a differenciálás funkcióiról, 1999 (%)

Lehetséges funkciók	Az említés gyakorisága az összes vélemény arányában
A gyengék felzárkóztatása	29,2
A tehetséges tanulók fejlesztése	25,7
A tanulmányi versenyekre való előkészítés	21,2
Minden tanulóra kiterjedő, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés	12,0
Minden tanuló úgy élhet a lehetőségekkel, ahogy akar, a tanulók saját magukat differenciálják	2,4
Az osztályba integrált, tanulási lehetőségeiben gátolt, sérült, fogyatékos tanulók speciális fejlesztése	4,0
A roma gyerekek felzárkóztatása	4,5
A menekültek gyerekeivel való különleges foglalkozás	0,9
Egyéb	0,1

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves vizsgálatból származnak.
A feltett kérdés: "A differenciálás milyen értelmezésével találkozott az iskolában?"

194. táblázat
Napközis ellátásban és étkezésben részesülő általános iskolások az összes tanuló százalékában megyénként, 1980/81 és 1990/00 között

Megye	1980/81		1990/91		1997/98		1999/00
	Napközi	Étkezés	Napközi	Étkezés	Napközi	Étkezés	Napközi	Étkezés
Bács-Kiskun	32,4	39,8	30,8	50,6	28,2	50,9	27,7	51,2
Baranya	40,7	49,5	38,5	55,5	31,9	54,1	32,6	56,0
Békés	41,5	44,8	44,4	58,4	40,9	59,1	41,2	60,2
Borsod-Abaúj-Zemplén	30,4	37,0	30,6	48,0	26,5	48,0	27,0	50,1
Budapest	46,2	49,9	42,5	54,7	40,8	61,5	42,3	64,3
Csongrád	45,1	48,0	44,8	63,1	43,0	63,0	43,6	64,2
Fejér	32,4	42,3	27,5	51,7	27,5	48,9	27,9	51,0
Győr-Moson-Sopron	29,9	39,0	28,0	49,0	27,3	50,0	28,2	49,5
Hajdú-Bihar	36,3	40,7	44,8	62,3	44,3	66,4	45,1	66,9
Heves	36,2	41,2	38,0	50,4	34,5	50,7	35,3	53,0
Jász-Nagykun-Szolnok	42,3	45,9	41,7	54,4	32,3	48,7	35,3	53,0
Komárom-Esztergom	26,3	34,6	27,9	44,3	28,2	44,5	28,5	45,6
Nógrád	44,4	46,8	34,3	47,8	33,1	53,0	33,6	54,0
Pest	31,6	35,1	29,6	44,7	27,6	49,2	28,8	50,2
Somogy	42,5	54,0	43,3	66,1	42,6	67,1	44,3	69,3
Szabolcs-Szatmár-Bereg	37,6	43,4	39,1	58,2	37,9	60,4	38,5	63,5
Tolna	51,6	59,7	45,2	67,1	43,5	66,5	45,7	70,0
Vas	40,4	42,9	37,2	54,2	35,5	55,3	37,3	57,7
Veszprém	38,4	47,2	33,9	56,3	30,2	54,9	31,6	56,0
Zala	44,7	60,0	44,1	71,8	41,5	71,6	43,1	74,6
Átlag	38,2	46,3	37,2	54,5	34,7	56,0	35,5	57,7

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

195. táblázat
Az alsó és felső tagozaton napközis ellátásban részesülők aránya az össztanulólétszámhoz viszonyítva megyénként, valamint a térítés nélkül étkezők aránya az összes étkező számához viszonyítva, 1999/00 (%)

Megye	Alsó tagozat	Felső tagozat	Összes napközis	Összes étkező	Térítés nélküli étkező (az összes étkezőből)
Bács-Kiskun	24,9	2,7	27,7	51,2	4,9
Baranya	27,6	5,0	32,6	56,0	2,6
Borsod-Abaúj-Zemplén	22,9	4,1	27,0	50,1	9,0
Békés	33,1	8,0	41,2	60,2	2,9
Budapest	37,4	4,9	42,3	64,3	6,2
Csongrád	35,4	8,2	43,6	64,2	2,3
Fejér	25,8	2,1	27,9	51,0	8,5
Győr-Moson-Sopron	25,3	3,0	28,2	49,5	2,4
Hajdú-Bihar	38,3	6,8	45,1	66,9	7,0
Heves	29,2	6,0	35,3	53,0	2,2
Jász-Nagykun-Szolnok	26,7	4,5	31,2	49,5	2,4
Komárom-Esztergom	24,9	3,6	28,5	45,6	5,5
Nógrád	28,9	4,7	33,6	54,0	2,3
Pest	25,8	3,0	28,8	50,2	6,0
Somogy	35,4	9,0	44,3	69,3	1,4
Szabolcs-Szatmár-Bereg	31,3	7,2	38,5	63,5	3,0
Tolna	36,3	9,4	45,7	70,0	4,3
Vas	31,0	6,3	37,3	57,7	1,6
Veszprém	28,0	3,5	31,6	56,0	10,4
Zala	37,6	5,5	43,1	74,6	1,3
Átlag	30,4	5,0	35,5	57,7	4,9

Forrás: OM oktatási statisztikái

196. táblázat
Az egyes nevelési kérdésekkel történő iskolai foglalkozás szükségessége és szervezeti keretei az osztályfőnökök véleménye szerint, 1999 (%)

Témák, témakörök	Valamelyik tantárgy részeként	Önálló tantárgy keretében	Az osztályfőnöki órákon	Nem kell vele foglalkozni
Az előítéletek enyhítése	10	1	87	1
A tanulók közösségi magatartásának elősegítése	11	2	87	0
Pályaválasztási segítség	11	4	85	0
A tanulók toleranciájának fejlesztése	15	4	81	0
A konfliktusok kezelésének megtanítása	14	6	80	0
A tanulók önismeretének elősegítése	12	8	80	0
Családi életre való felkészítés	27	11	62	1
Életvezetési segítség	27	12	60	1
Erkölcsi nevelés	23	19	58	0
Az emberiség közös problémáinak tudatosítása	43	7	49	1
A tanulók állampolgári magatartásának formálása	48	14	37	1
A tehetséges tanulók differenciált fejlesztése	77	17	6	0
A tanulmányi nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása	72	22	5	0

Forrás: Marián-Szabó-Szekszárdi, 1999
A feltett kérdés: "Véleménye szerint a mai iskolában kell-e foglalkozni a következő kérdésekkel, és ha igen, milyen formában?"

197. táblázat
A pedagógusok részvétele a helyi tervezés egyes részfeladataiban különböző iskolatípusokban az igazgatók véleménye szerint, 1998 (az összes pedagógus százalékában)

Iskolatípus	A helyzetelemzésben	A pedagógiai program meg-szövegezésében	Az óraterv megalkotásában	A tantervek kiválasztásában/ elkészítésében
Az általános iskolákban	52,11	33,18	71,61	83,57
Az egyéb iskolákban	39,96	24,85	46,64	59,39
Összességében	49,12	31,16	65,59	77,73

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999
A feltett kérdés: "A tantestület pedagógusainak körülbelül hány százaléka vett részt az egyes munkákban?"

198. táblázat
A pedagógiai programok kidolgozásának hatása a tantestületekre az igazgatók véleménye szerint iskolatípusonként, 1998 (%)

Az igazgatók véleménye	Általános iskolák	Egyéb iskolák	Együtt
A tantestület szakmai fejlődésére gyakorolt hatás
Nem okoztak változást	17,9	21,6	18,8
Inkább kedvezően hatottak	73,0	68,5	71,9
Inkább kedvezőtlenül hatottak	5,3	5,2	5,3
Nem tudja	3,8	4,7	4,0
Összesen	100,0	100,0	100,0
A tantestületen belüli emberi kapcsolatokra gyakorolt hatás
Nem okoztak változást	49,9	52,0	50,4
Inkább kedvezően hatottak	30,0	31,4	30,3
Inkább kedvezőtlenül hatottak	15,3	12,7	14,7
Nem tudja	4,8	3,9	4,6
Összesen	100,0	100,0	100,0

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999
A feltett kérdés: "Hogy érzi: hogyan hatottak a viták a tantestület szakmai fejlődésére/emberi kapcsolataira?"

199. táblázat
A helyi tanterv készítése közben a tantestületekben felmerült vitatémák előfordulása az igazgatók véleménye szerint, 1998 (%)

Vitatéma	Az említések %-ában
Óratervi arányok	96
Használandó tankönyvek	79
Fakultatív tantárgyak	75
Tantervi koncepció	75
Kötelező tantárgyak	73
A feladat értelmezése	73
A tanulók értékelése	69
Iskolák közötti átjárhatóság	69
Tanórán kívüli foglalkozások	68
Egyes tantárgyak tartalma	68
Tantárgyak közti kapcsolat	67
A tanárok munkájának értékelése	66
Pedagógiai értékek	57
Egyes tantárgyak kezdési időpontja	56
Az oktatás, nevelés célja	54
Iskolai szerkezetváltás	33

Forrás: Nagy, 1999b

200. táblázat
A tanórán kívüli tevékenységeken való részvétel aránya képzési programonként és helyszín szerint (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (%) (N = 4050)

Képzési program	Helyszín	Sport	Nyelvtanulás	Korrepetálás	Számítógépes foglalkozás	Szakkör
Gimnázium	az iskolában	12	9	4	10	9
	az iskolán kívül	32	32	20	3	3
	nem jár	54	58	75	87	88
Szakközépiskola	az iskolában	8	9	6	7	6
	az iskolán kívül	28	15	22	3	2
	nem jár	62	76	72	90	92
Szakmunkásképző iskola	az iskolában	5	6	1	4	1
	az iskolán kívül	22	3	2	3	2
	nem jár	72	91	96	93	97
Összesen	az iskolában	9	8	4	7	6
	az iskolán kívül	28	18	18	3	2
	nem jár	72	73	78	90	92
Ha jár, akkor fizet		37	72	70	18	24

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998
Megjegyzés: Iskolatípusonként a 100%-ból hiányzó egy-két százalék azok aránya, akik iskolán belül és kívül is folytatják az adott tevékenységet.

201. táblázat
A középfokon tanulók hétköznapi időmérlege képzési programonként (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (N = 4050)

Tevékenység	Szakmunkásképző			Szakközépiskola			Gimnázium			Összes
	arány (%)	óra		arány (%)	óra		arány (%)	óra		arány (%)	óra
Tanórai tanulás	20	5,1		22	6,0		23	5,7		22	5,7
Tanórán kívüli tanulás	5	1,2		8	2,0		9	2,2		7	1,9
Sport	6	1,4		6	1,5		5	1,3			1,4
Számítógépezés	3	0,8		4	1,2		3	0,8		4	1,0
Olvasás	3	0,9		4	1,0		4	1,0		4	1,0
Tv, videó, zene	10	2,7		8	2,1		7	1,8		8	2,1
Barátok	10	2,5		8	2,1		7	1,9		8	2,1
Család	9	2,4		7	1,9		8	1,9		8	2,0
Háztartási munka	4	1,1		4	0,9		3	0,8		4	0,9
Egyéb munka	5	1,4		3	0,8		2	0,6		3	0,9
Alvás	25	6,3		27	7,2		29	7,3		27	7,1

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998
Megjegyzés: A kérdőívben szereplő táblázat elég bonyolult volt, ahol bizonyos tevékenységek át is fedhették egymást, ezért az órák összege kicsit többet ad ki, mint a nap 24 órája. Éppen ezért inkább a százalékos megoszlást, mint az órák abszolút számát érdemes figyelembe venni.

202. táblázat
A középfokon tanulók vasárnapi időmérlege képzési programonként (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (N = 4050)

Tevékenység	Szakmunkásképző			Szakközépiskola			Gimnázium			Összes
	arány (%)	óra		arány (%)	óra		arány (%)	óra		arány (%)	óra
Sport	7	1,7		7	1,9		7	1,7		7	1,8
Számítógépezés	5	1,1		6	1,6		5	1,2		5	1,4
Olvasás	4	1,0		5	1,4		5	1,3		5	1,3
Tv, videó, zene	14	3,5		12	3,1		11	2,7		12	3,0
Barátok	13	3,3		11	2,9		10	2,5		11	2,8
Család	13	3,2		12	3,2		13	3,2		13	3,2
Háztartási munka	5	1,3		6	1,5		5	1,3		6	1,4
Egyéb munka	6	1,5		4	1,0		3	0,8		4	1,0
Alvás	28	7,0		29	7,6		31	7,8		30	7,5

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998

203. táblázat
Azoknak az aránya, akiknek problémát okoz, hogy beszéljenek az édesanyjukkal, 1997 (%)

Ország	11 éves			13 éves			15 éves		Átlag
	fiúk	lányok		fiúk	lányok		fiúk	lányok
Magyarország	11	9		14	14		16	16	13
Lengyelország	10	6		16	17		22	23	16
Anglia	10	9		15	17		24	21	16
Svédország	8	10		15	17		25	25	17
Wales	12	9		21	17		24	25	18
Portugália	14	12		20	22		21	25	19
Grönland	11	14		21	23		20	29	20
Görögország	11	9		24	25		28	24	20
Skócia	17	17		21	18		26	22	20
Norvégia	11	12		19	21		28	32	21
Lettország	11	12		19	26		26	30	21
Finnország	12	13		19	22		28	31	21
Litvánia	15	13		26	20		28	31	22
Izrael	18	15		22	24		29	26	22
Szlovákia	21	15		26	23		27	28	23
Dánia	16	17		22	26		30	30	24
Svájc	18	16		22	26		29	30	24
Orosz Föderáció	16	13		23	28		28	33	24
Észak-Írország	19	17		27	22		33	26	24
Ausztria	17	16		27	27		27	30	24
Franciaország	19	20		21	24		28	33	24
Németország	21	15		28	22		36	26	25
Írország	21	17		26	22		27	36	25
Kanada	16	17		25	27		33	34	25
Belgium (flamand)	20	21		24	28		27	32	25
Észtország	17	18		25	28		33	36	26
USA	18	21		28	30		32	32	27
Cseh Köztársaság	24	24		29	27		35	29	28

Forrás: Health..., 2000

204. táblázat
A tanáraikról pozitív vélemény nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 (%)

Évfolyam	Igazságosan bánnak a diákokkal	Ösztönzik őket véleményük elmondására	Ha szükséges, segítséget nyújtanak	Érdekli őket diákjaik egyénisége	N
6. évfolyam	55,9	44,7	63,8	36,9	1714
8. évfolyam	40,2	40,0	60,8	33,9	1595
10. évfolyam	28,5	36,6	48,1	28,2	1252
12. évfolyam	21,5	30,3	50,8	21,3	1196
Összesen	38,4	38,6	56,8	30,9	5757

Forrás: Aszmann et al., 1999

205. táblázat
A tanárokról pozitív válaszokat adó diákok aránya a 10. évfolyamon iskolatípus szerint, 1997 (%)

Iskolatípus	Igazságosan bánnak a diákokkal	Ösztönzik őket véleményük elmondására	Ha szükséges, segítséget nyújtanak	Érdekli őket diákjaik egyénisége	N
Gimnázium és szakközépiskola	28,1	39,1	50,8	30,1	759
Szakmunkásképző	29,2	32,4	43,8	24,5	493
Összesen	28,5	36,6	48,1	28,2	1252

Forrás: Aszmann et al., 1999

206. táblázat
Az osztálytársaikról pozitívan vélekedők aránya évfolyamonként, 1997 (%)

Évfolyam	Osztályunk tanulói szívesen vannak együtt	Osztálytársaim többsége kedves és segítőkész	Osztálytársaim olyannak fogadnak el, amilyen vagyok	N
6. évfolyam	78,3	71,5	79,1	1714
8. évfolyam	70,5	62,3	76,5	1595
10. évfolyam	52,3	54,8	78,2	1252
12. évfolyam	48,4	53,1	76,2	1196
Összesen	64,3	61,5	77,6	5757

Forrás: Aszmann et al., 1999

207. táblázat
Az osztálytársaikról pozitívan vélekedők aránya a 10. évfolyamon iskolatípus és nemek szerint, 1997 (%)

Iskolatípus	Osztályunk tanulói szívesen vannak együtt			Osztálytársaim többsége kedves és segítőkész			Osztálytársaim olyannak fogadnak el, amilyen vagyok			Teljes évfolyam létszáma
	fiú	lány		fiú	lány		fiú	lány		fiú	lány
Gimnázium, szakközépiskola	58,1	52,1		56,2	65,4		74,4	80,3		308	451
Szakmunkásképző	59,4	37,1		44,4	44,0		80,1	76,3		261	232
Összesen	58,7	47,0		50,8	58,1		77,0	79,2		569	683

Forrás: Aszmann et al., 1999

208. táblázat
Az osztály jellemzőinek alakulása korcsoportonként, 1998 (átlagpontszámok ötfokú skálán) (N = 1148)

Tulajdonságok	1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-10. évfolyam	11-13. évfolyam	Átlag
Versenyszellem	3,7	3,7	3,3	3,1	3,0	3,4
Közösségi szellem	3,7	3,7	3,7	3,6	3,6	3,7
A tanárokkal való jó viszony	4,0	3,9	3,7	3,7	3,7	3,8
A széthúzás	2,0	2,3	2,3	2,0	2,2	2,2
A közömbösség	2,0	2,2	2,3	2,4	2,6	2,3
Szorgalom	3,7	3,5	3,3	3,5	3,3	3,4
Az iskola szeretete	3,7	3,6	3,5	3,5	3,5	3,6
Az érdeklődés	3,9	3,8	3,6	3,6	3,5	3,7
A kritikusság	3,7	3,8	4,0	3,8	4,0	3,9
A segítőkészség	4,0	3,9	3,8	3,7	3,6	3,8
A fegyelmezettség	3,4	3,3	3,4	3,4	3,3	3,4
A durvaság	2,3	2,3	2,3	1,8	1,8	2,2

Forrás: Szabó-Szekszárdi, 1998
A feltett kérdés: "Az Ön osztályára mennyire jellemző a versenyszellem..."

209. táblázat
A tanulók véleménye arról, hogy a diákok részt vesznek-e az iskolai szabályok megalkotásában nemek szerint, 1993 és 1997 (%)

Vélemény	Fiú			Lány			Összesen
	1993	1997		1993	1997		1993	1997
Részt vesznek	49,3	50,6		46,4	42,5		47,8	46,5
Nem vesznek részt	18,3	19,5		19,9	21,7		17,7	20,6
Nem tudja, hiányzó adat	32,4	29,9		33,7	35,8		34,5	32,9

Forrás: Aszmann et al., 1997; 1999
A feltett kérdés: "Egyetért-e a következő állítással: Iskolánkban a tanulók részt vesznek a rendszabályok kialakításában."

210. táblázat
A tanulók véleménye arról, hogy a diákok részt vesznek-e az iskolai szabályok megalkotásában évfolyamok szerint, 1997 (%)

Évfolyam	Részt vesznek	Nem vesznek részt	Nem tudja, hiányzó adat	N
6. évfolyam	48,7	16,1	35,2	1714
8. évfolyam	46,0	23,6	37,4	1595
10. évfolyam	42,2	22,2	35,6	1252
12. évfolyam	39,1	35,4	25,4	1196
Összesen	44,6	23,5	31,9	5257

Forrás: Aszmann et al., 1997; 1999
A feltett kérdés: "Egyetért-e a következő állítással: Iskolánkban a tanulók részt vesznek a rendszabályok kialakításában."

211. táblázat
Az osztályfőnökök más szakemberek segítsége iránti igényének rangsora, 1999

Megnevezés	A válaszok száma	A válaszadók százalékában N = 1148	A válaszok százalékában N = 5027
Védőnő	918	80	18,3
Orvos	884	77	17,5
Pszichológus	872	76	17,3
Pszichopedagógus	643	56	12,8
Szociálpedagógus	390	34	7,8
Gyógypedagógus	390	34	7,8
Drámapedagógus	367	32	7,3
Szociális munkás	333	29	6,6
Szociológus	230	20	4,6
Összesen	5027	100	100

Forrás: Marián-Szabó-Szekszárdi, 1999
A feltett kérdés: "Osztályfőnöki munkájához igényelné-e vagy nem a következő szakemberek segítségét?"

212. táblázat
Hivatalos bér- és kereseti arányok, illetve sorrendek néhány európai országban, 1997, 1998

Forrás: Az OMMK adatai, valamint a Statistics of Occupational Wages, ILO, 1998 alapján Nagy Mária számításai.
 * Csak Rajna Westfália tartomány.
** A viszonyítás alapjául szolgáló bérátlagok.

213. táblázat
A pedagógus- és tanulólétszámok változása iskolatípusok szerint, 1990/91 és 1999/00 között (1990/91 = 100%)

Intézménytípus	Pedagóguslétszám	Tanulólétszám
Óvoda	93,4	93,5
Általános iskola	91,5	85,0
Középiskola	141,1	132,5
Szakmunkásképzés	65,7	52,3
Összesen	97,0	90,0

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Garami Erika számításai

214. táblázat
A pedagógusok létszámának változása iskolatípusok szerint, 1989/90-1999/00

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok), 1999/2000

215. táblázat
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma egyes OECD-országokban különböző iskolafokozatokon, 1998

Ország	Óvoda	Általános iskolának megfelelő iskolafokozat	Középiskola
Ausztrália	n. a.	17,9	15,5
Ausztria	18,6	12,7	9,5
Cseh Köztársaság	15,9	19,2	15,4
Egyesült Államok	18,0	16,5	15,9
Egyesült Királyság	21,5	22,0	16,7
Finnország	11,9	17,7	n. a.
Görögország	15,9	13,6	11,5
Hollandia	n. a.	17,8	18,5
Írország	14,7	22,6	16,3
Izland	5,6	14,1	n. a.
Japán	19,3	21,4	15,7
Kanada	16,2	21,0	21,1
Korea	23,6	31,0	22,8
Magyarország	12,1	11,0	10,8
Németország	23,2	21,6	15,5
Spanyolország	18,3	16,0	12,1
Svájc*	18,7	16,3	17,6
Svédország	n. a.	13,4	17,0
Új-Zéland	5,6	24,7	21,0
Országok átlaga	15,5	17,1	15,2

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Csak az állami intézmények.

216. táblázat
A tanuló/pedagógus mutató alakulása az általános iskolákban, 1994/95-1999/00

	1994/95	1995/96	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00
Tanuló/pedagógus	11,0	11,2	11,5	11,6	11,6	11,6
Tanuló alsós önálló és összevont osztályban/osztálytanító	19,3	19,5	19,9	19,9	19,8	19,9
Tanuló felsős önálló osztályban/szakos tanítást végző tanár	12,0	12,1	12,4	12,6	12,6	12,7
Napközis tanuló/napközis pedagógus	24,9	25,6	26,9	27,4	27,7	27,5

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szalay Lászlóné számításai

217. táblázat
A pedagógusok éves óraszáma különböző iskolafokozatokon az OECD-országokban, 1998

Ország	Alsó fok	Alsó középfok	Felső középfok, általános képzés	Felső középfok, szakképzés
Anglia	760	798	798	n. a.
Ausztria	678	651	616	629
Belgium (francia közösség)	854	733	671	1008
Cseh Köztársaság	724	695	666	666
Dánia	644	644	500	680
Egyesült Államok	958	964	943	943
Franciaország	899	629	611	611
Görögország	780	629	629	629
Hollandia	975	910	910	875
Írország	915	735	735	n. a.
Korea	644	502	486	497
Magyarország	583	555	555	555
Németország	781	732	688	696
Norvégia	713	611	505	589
Olaszország	748	612	612	612
Portugália	850	629	512	512
Spanyolország	788	545	545	545
Svájc	883	860	676	726
Törökország	432	360	360	486
Országok átlaga	788	700	642	678

Forrás: Education at a Glance, 2000

218. táblázat
A nem önkormányzati intézményekben dolgozó pedagógusok létszáma, 1994/95-1999/00

Intézménytípus	1994/95	1995/96	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00
Óvoda	723	820	933	989	1 396	1 531
Általános iskola	2 321	2 933	3 425	3 834	4 217	5 761
Szakiskola	113	57	62	80	78	99
Szakmunkásképző	83	182	237	242	306	437
Gimnázium	1 456	1 772	1 900	2 120	2 312	3 190
Szakközépiskola	425	564	630	762	1 040	2 028
Összesen	5 121	6 328	7 187	8 027	9 349	13 046

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szalay Lászlóné számításai

219. táblázat
A helyi önkormányzatok közoktatási intézményeiben alkalmazásban álló pedagógusok száma az alkalmazási viszony és az önkormányzat típusa szerint, 1999. április

Önkormányzat típusa	Alkalmazásban állók		További munkaviszonyban	Összes létszám
	Teljes munkaidőben	Nem teljes munkaidőben
Fővárosi és kerületi	18 936	1 807	524	21 267
Megyei	6 648	206	96	6 950
Megyei jogú városi	36 555	1 166	451	38 172
Egyéb városi	40 661	1 177	638	42 476
Nagyközségi	11 850	343	252	12 445
Községi	29 583	555	290	30 428
Összesen	144 233	5 254	2 251	151 738

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

220. táblázat
A részidőben foglalkoztatottak aránya a teljes oktatási rendszerben egyes OECD-országokban, 1995 (%)

Ország	Részidős foglalkoztatottak aránya
Belgium (Flamand)	32,5
Dánia	27,0
Egyesült Királyság	24,2
Finnország	5,7
Franciaország	12,8
Írország	15,6
Japán	20,8
Kanada	28,8
Korea	11,0
Magyarország	11,6
Németország	40,5
Olaszország	3,6
Spanyolország	9,5
Svédország	36,9
Új-Zéland	20,5
USA	17,0
Átlag	17,5

Forrás: Education at a Glance, 1997

221. táblázat
A pedagóguslétszámok alakulása képesítések szerint, 1989/90-1999/00

Forrás: OM oktatási statisztikái; az utolsó két év adatai OM oktatási statisztikái 1998/99 és 1999/00 alapján Szép Zsófia és Szalay Lászlóné számításai

222. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott főállású pedagógusok szakképzettség szerinti összetétele intézménytípusonként, 1990/91-1999/00

Megnevezés	1990/91	1993/94	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00	1998/99 az 1990/91 %-ában
	tanévben
Óvoda
Felsőfokú óvodapedagógus végzettségű	25 668	26 341	27 200	28 526	29 292	29 117	113,4
Középfokú óvodapedagógus végzettségű	6 324	5 663	3 647	2 232	1 738	1 434	22,7
Egyéb pedagógus képesítésű		146	210	284	297	286	0,0
Pedagógus képesítés nélkül*	1 643	807	834	806	659	572	34,8
Összesen	33 635	32 957	31 891	31 848	31 986	31 409	93,4
Általános iskola
Tanítói képesítésű	35 521	38 405	36 212	35 961	36 069	36 101	101,6
Tanári képesítésű	52 461	49 259	46 083	45 054	45 254	44 596	85,0
Egyéb pedagógiai képesítésű	592	418	244	802	977	1 111	187,7
Pedagógus képesítés nélkül	1 937	1 573	1 119	1 087	1 104	1 021	52,7
Összesen	90 511	89 655	83 658	82 904	83 404	82 829	91,5
Gimnázium
Középiskolai tanár képesítésű	9 121	10 786	11 674	11 831	12 085	12 494	137,0
Általános iskolai tanár képesítésű	989	1 009	1 287	1 462	1 551	1 502	151,9
Egyéb pedagógiai képesítésű	24	83	102	78	87	90	108,4***
Pedagógus képesítés nélkül	112	73	70	80	63	69	61,6
Összesen	10 246	11 951	13 133	13 451	13 786	14 155	138,2
Szakközépiskola
Középiskolai tanár képesítésű	7 405	7 459	8 498	8 746	9 438	9 965	134,6
Általános iskolai tanár képesítésű	3 025	1 500	1 835	2 108	2 227	2 318	76,6
Egyéb pedagógiai képesítésű	224	4 121	4 462	4 500	4 450	4 487	108,7***
Pedagógus képesítés nélkül**	2 002	1 782	1 534	1 475	1 452	1 392	72,5
Összesen	12 656	14 862	16 329	16 829	17 567	18 162	143,5
Szakmunkásképzés
Középiskolai tanár képesítésű	2 165	1 646	1 288	1 230	1 300	1 267	58,5
Általános iskolai tanár képesítésű	3 900	2 202	1 847	1 808	1 768	1 887	45,3
Egyéb pedagógiai képesítésű	149	1 894	1 757	1 625	1 560	1 568	82,8***
Pedagógus képesítés nélkül**	724	631	400	355	313	280	38,7
Összes elméletet oktató pedagógus	6 938	6 373	5 292	5 018	4 941	5 002	72,1

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szép Zsófia és Szalay Lászlóné számításai
  * 1990-ben a pedagógus-munkakörben képesítés nélkülieket és az egyéb pedagógus képesítésűeket együtt, 1991-től csak a nem pedagógus képesítés nélkülieket tartalmazza.
 ** A felsőfokú szakmai és pedagógus képzettség nélkülieket és a pedagógusként foglalkoztatott szakmunkások létszámát tartalmazza.
*** Az 1990/91-es adatok kiugró eltérései miatt az 1999/00-es adatok az 1993/94-es tanévvel való összevetésben.

223. táblázat
A különböző életkorú tanárok aránya az alsó- és középfokú oktatásban az EU-országokban és Magyarországon, 1996 (%)

Ország	30 év alatt	50 éves vagy idősebb
Ausztria	15,1	12,6
Belgium	14,0	23,3
Dánia	3,1	26,8
Egyesült Királyság	12,5	22,2
Finnország	10,4	28,1
Franciaország	11,8	21,0
Írország	14,4	23,1
Izland	21,1	21,2
Luxemburg	13,6	25,0
Magyarország*	20,0	16,6
Németország	3,2	31,8
Norvégia	9,4	31,0
Portugália	17,4	15,4
Svédország	6,2	39,6
Országok átlaga	11,7	24,7

Forrás: Education at a Glance, 1998
* A magyar adatok egy 1996/97-es országosan reprezentatív felmérésből származnak (Nagy, 1998a).

224. táblázat
A nők aránya a pedagógusok körében az OECD-országokban, 1995 (%)

Ország	Alap- és alsó középfok	Felső középfok
Magyarország	84	55
Olaszország	84	55
Egyesült Államok	78	50
Svédország	73	42
Ausztria	72	49
Egyesült Királyság	70	n. a.
Új-Zéland	69	48
Finnország	68	n. a.
Belgium (flamand)	67	44
Spanyolország	66	48
Dánia	58	45
Görögország	58	46
Norvégia	58	32
Korea	56	25
Németország	52	24
Japán	51	24
Törökország	43	40
Országok átlaga	65	42

Forrás: Education at a Glance, 1998

225. táblázat
Az egy pedagógusra jutó nem pedagógus alkalmazottak aránya intézménytípusonként, 1990/91 és 1998/99

Intézménytípus	1990/91	1998/99
Óvoda	0,91	0,89
Általános iskola	0,36	0,39
Gimnázium	0,43	0,44
Szakközépiskola	0,50	0,49
Szakmunkásképzés	0,68	0,80

Forrás: Szép, 1999

226. táblázat
A helyi önkormányzatok közoktatási intézményeiben alkalmazásban álló egyéb közalkalmazottak száma az alkalmazási viszony és az önkormányzat típusa szerint,
1999. április

Önkormányzat típusa	Alkalmazásban állók		Egyéb munkaviszonyban	Összes létszám
	Teljes munkaidőben	Nem teljes munkaidőben
Fővárosi és kerületi	12 357	1 498	423	14 278
Megyei	7 579	326	69	7 974
Megyei jogú városi	20 294	1 792	247	22 333
Egyéb városi	25 175	1 394	237	26 806
Nagyközségi	7 364	392	82	7 838
Községi	17 780	1 243	150	19 173
Összesen	90 549	6 645	1 208	98 402

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

227. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma, 1993/94-1998/99

Megnevezés	1993/94	1995/96	1996/97	1997/98	1998/99
Foglalkoztatottak	160 684	158 180	154 234	153 673	154 956
Regisztrált munkanélküliek	3 629	5 227	5 199	4 721	4 418
Munkanélküliek %-os aránya	2,3	3,3	3,4	3,1	2,9

Forrás: Szép, 1999

228. táblázat
A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, 1993-1999

Végzettség	1993. 03.	1994. 03.	1995. 03.	1996. 03.	1997. 03.	1998. 03.	1999. 03.
Középiskolai tanár	187	189	245	345	452	397	414
Általános iskolai felső tagozatos tanár	553	527	551	838	1002	874	788
Általános iskolai tanító	499	444	493	806	851	798	661
Óvodapedagógus	897	823	892	1212	1150	1042	960

Forrás: Szép, 1999

229. táblázat
A pedagógusállomány változásának néhány formája intézménytípus szerint, 1990/91 és 1999/00 között (%)

Intézménytípus/megnevezés	1990/91	1993/94	1996/97	1997/98	1998/99	1999/00
Óvoda
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában	1,2	1,5	1,3	1	0,5	0,6
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában	0,8	1	0,7	0,7	0,7	0,4
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában	5,9	5,2	4,4	4,9	4,2	5,8
Általános iskola
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában	1,8	1,6	2,3	1,9	1	1,0
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában	1,7	1,9	1,5	1,6	1,6	1,8
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában	6,1	5,6	4,8	6,1	5,8	7,3
Gimnázium
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában	1,6	1,4	2,3	1,8	0,9	0,7
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában	2,9	2,6	2,8	8,8	3,4	2,6
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában	5,1	6,9	8,5	9,2	9,2	9,7
Szakközépiskola
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában	1,6	1,2	2,2	2	1,3	1,0
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában	1,4	1,8	2,2	6,3	3,6	2,3
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában	4,6	7,9	10,6	10,8	10,5	10,9
Szakmunkásképzés
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában	1,7	1,4	3,4	3,4	2,5	1,8
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában	0,7	1,2	1,2	1,5	2,4	2,6
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában	8,7	10,4	15,2	14,1	14,5	15,5

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szép Zsófia és Szalay Lászlóné számításai

230. táblázat
A rendhagyó foglalkoztatást alkalmazó iskolák jellemzői, 1996/97

Az iskola jellemzője	Óraadót foglalkoztat			Részfoglalkozásút foglalkoztat
	N	%		N	%
Az iskola típusa I.
Általános	217	26		113	14
Egyéb	242	73		130	39
Az iskola típusa II.
Általános	217	26		113	14
Általános + középiskola	34	62		16	29
Gimnázium	50	76		18	36
Gimnázium + szakmai képzés	58	83		26	45
Szakmai középfokú	122	73		70	42
Telephely
Budapest	76	51		68	45
Megyei jogú város	109	54		65	32
Egyéb város	145	54		52	19
Község	129	24		58	11
Fenntartó
Önkormányzat	401	38		213	20
Más fenntartó	53	65		28	34
Iskolanagyság
Kicsi	101	27		46	12
Közepes	145	38		75	20
Nagy	209	55		121	32
Az iskola társadalmi (szülői) háttere
Sok alacsony végzettségű, szegény	40	24		19	11
Sok magas végzettségű, gazdag	77	49		40	26
A végzettség magasabb, mint a gazdagság	57	41		26	18
A gazdagság magasabb, mint a végzettség	29	31		8*	8
Egyéb	22	33		9*	14
Telefax az iskolában
Van	215	61		135	38
Nincs, de tervezik	53	32		25	15
Nem is tervezik	168	30		73	13
Az iskola presztízse (az igazgató szerint)
Romlott	22	32		9*	13
Nem változott	51	25		30	15
Kicsit javult	138	37		72	19
Nagyon javult	130	46		71	25
Innováció az elmúlt években
Nem volt	68	27		32	13
Egyféle	181	40		97	22
Többféle	213	44		116	24
Szerkezetváltás az elmúlt években
Volt	201	57		106	30
Nem volt, de várható	50	39		33	26
Nem is várható	197	29		100	15

Forrás: Nagy, 1999c
* 10 alatti elemszám.

231. táblázat
A jelentősebb költségvetési ágazatok közötti és az ágazatokon belüli kereseti arányok, 1999

Költségvetési ágazatok	Vállalkozási szféra = 100 (%)
Kutatás, fejlesztés	66,1
Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés	67,7
Társadalomtudományi és humán kutatás, fejlesztés	56,6
Közigazgatás, tb	76,5
Általános közigazgatás	73,2
Tb	89,0
Oktatás	51,8
Alapfokú oktatás és óvodai nevelés	48,8
Középfokú oktatás	52,7
Felsőfokú oktatás	61,8
Egészségügyi és szociális ellátás	62,5
Humán egészségügyi ellátás	62,0
Állategészségügyi ellátás	83,6
Szociális ellátás	63,8
Szórakoztatás, kultúra, sport	62,8
Egyéb szórakoztatás	64,1
Könyvtári, levéltári stb. tevékenység	58,3
Költségvetés összesen	62,5

Forrás: Szép, 1999

232. táblázat
A fogyasztói árindex, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, valamint a közoktatási ágazatban dolgozók bruttó keresetének alakulása 1990-1999 között*

	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
Fogyasztói árindex**	128,9	135,0	166,1	203,5	241,8	309,7	383,2	453,3	517,7	569,5
Nemzetgazdaságban dolgozók bruttó keresete	128,6	167,2	209,1	255,0	318,5	272,0	417,9	547,8	648,0	738,2
Közoktatási ágazatban dolgozók bruttó keresete	124,2	152,6	188,1	209,7	271,4	292,3	329,1	403,5	474,9	540,1

Forrás: A Szociális és Családügyi Minisztérium Bérmegállapodások Osztálya adatai, közli Szép, 1999
 * Az 1990. évi adatok az 1989. évi %-ában, 1991-től pedig az 1990. évi bázisadat alapján.
** Az adatok az 1989. évi %-ában.

233. táblázat
Keresetnövekedés a költségvetési szférában 1998 és 1999 között

Ágazat	Bruttó	Nettó	Nettó kereset (Ft)
	kereset az előző év azonos időszakának %-ában
Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás	119,3	115,7	54 984
Oktatás	120,5	116,8	46 985
Egészségügy, szociális ellátás	114,1	111,1	39 837

Forrás: KSH, A KSH jelenti, 1999/7.

234. táblázat
A pedagógusok és egyéb iskolai alkalmazottak besorolás szerinti illetményének változása önkormányzati szintenként, 1998. december és 1999. április között

Önkormányzat típusa	A besorolás szerinti illetmény változása (%)
	Pedagógus-munkakör	Egyéb közalkalmazotti munkakör
Fővárosi és kerületi	15,53	10,63
Megyei	15,72	12,49
Megyei jogú városi	16,27	13,86
Egyéb városi	16,38	11,89
Nagyközségi	16,76	13,04
Községi	16,46	13,11
Összesen	16,24	12,51

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

235. táblázat
A tanári fizetések különböző hosszúságú gyakorlattal rendelkező pedagógusok körében az OECD-országokban, 1998 (az egy főre jutó GDP arányában és USD/órában kifejezve)

Ország	A kezdő fizetés és az egy főre jutó GDP aránya			A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők fizetésének és az egy főre jutó GDP-nek az aránya			A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők fizetésének és a kezdő fizetésnek az aránya			A kezdő fizetéstől az elért legmagasabb fizetésig eltelt évek száma			A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők egy tanórára eső fizetése (USD/óra)
Anglia	1,0	1,0	1,0	1,6	1,7	1,7	1,5	1,7	1,7	n. a.	n. a.	n. a.	45	48	48
Ausztrália	1,2	1,2	1,2	1,6	1,6	n. a.	1,4	1,4	n. a.	8	8	8	41	45	n. a.
Ausztria	0,9	0,9	1,0	1,1	1,2	1,3	1,3	1,3	1,3	34	34	34	39	44	50
Belgium (francia)	0,9	0,9	1,1	1,2	1,3	1,6	1,4	1,4	1,5	27	27	25	33	42	59
Cseh Köztársaság	0,5	0,5	0,6	0,7	0,7	0,7	1,3	1,3	1,3	32	32	32	13	13	16
Dánia	1,0	1,0	1,1	1,2	1,2	1,6	1,2	1,2	1,5	10	10	13	48	48	82
Egyesült Államok	0,8	0,8	0,8	1,1	1,0	1,1	1,4	1,3	1,4	30	30	30	35	34	38
Finnország	0,9	0,9	n. a.	1,1	1,3	1,3	1,2	1,4	n. a.	20	20	20	36	58	68
Franciaország	0,9	1,0	1,0	1,2	1,3	1,3	1,4	1,3	1,3	34	34	34	30	47	48
Görögország	1,3	1,4	1,4	1,6	1,7	1,7	1,2	1,2	1,2	33	33	33	30	39	39
Hollandia	1,1	1,1	1,1	1,3	1,4	1,9	1,2	1,2	1,7	25	24	24	30	34	48
Írország	0,9	1,0	1,0	1,5	1,5	1,5	1,6	1,6	1,6	23	22	22	39	49	49
Korea	1,6	1,6	1,6	2,7	2,7	2,7	1,7	1,7	1,7	41	41	41	62	80	82
Magyarország	0,5	0,5	0,7	0,8	1,0	1,0	1,4	1,9	1,5	40	40	40	15	20	20
Németország	1,2	1,4	1,5	1,7	1,7	1,9	1,3	1,2	1,2	28	28	27	49	53	63
Norvégia	0,7	0,7	0,8	0,9	0,9	0,9	1,2	1,2	1,2	28	28	28	34	39	51
Olaszország	0,9	1,1	1,0	1,1	1,2	1,2	1,2	1,2	1,2	35	35	35	31	42	42
Portugália	1,1	1,1	1,1	1,7	1,7	1,7	1,6	1,6	1,6	29	29	29	31	42	51
Spanyolország	1,4	1,6	1,7	1,7	1,8	2,0	1,2	1,2	1,2	42	42	39	38	59	63
Svájc	1,2	1,4	1,7	1,6	1,9	2,3	1,3	1,3	1,3	25	23	23	48	60	90
Svédország	0,8	0,8	0,9	1,0	1,1	1,2	1,3	1,3	1,3	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Törökország	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	1,2	1,2	1,2	20	20	20	n. a.	n. a.	n. a.
Új-Zéland	1,1	1,1	1,1	1,8	1,8	1,8	1,6	1,6	1,6	8	8	8	33	33	37
Átlag*	0,8	1,0	1,1	1,1	1,4	1,5	1,4	1,4	1,4	30	26	26	35	43	52

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Súlyozatlan átlag.
Magyarázat: Az azonos cím alatt szereplő három oszlopból az első mindig az alsó tagozatos szintnek, a második az alsó középfokú (általános iskolai felső tagozatos), a harmadik pedig a felső középfokú (középiskolai) szintnek (általános képzés) megfelelő adatokat tartalmazza.

236. táblázat
A pedagógusok besorolás szerinti illetménye és pótléka intézménytípusonként, 1999

Intézménytípus	Besorolás szerinti illetmény összesen (Ft/fő/hó)	Kötelező és adható pótlékok havi átlaga	Besorolás szerinti illetmény és pótlék havi átlaga
Óvoda	53 192	13 208	60 887
Iskola	58 085	10 411	65 664
Kollégium	57 856	11 486	68 930
Alapfokú művészetoktatás	48 852	12 260	54 462
Pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgálat	59 642	14 344	70 695
Gyermek- és ifjúságvédelmi vagy szociális intézmény	55 214	10 842	62 413
Egyéb	53 166	11 280	61 824
Átlag	56 789	10 856	64 532

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999 alapján Szép, 1999

237. táblázat
A pedagógusok besorolás szerinti illetménye és pótléka, munkakör szerint, 1999

Munkakör	Besorolás szerinti illetmény összesen (Ft/fő/hó)	Kötelező és adható pótlékok havi átlaga	Besorolás szerinti illetmény és pótlék havi átlaga
Óvodapedagógus	49 050	6 725	55 775
Általános iskolai tanár, tanító	53 385	7 065	60 450
Középiskolai tanár, oktató	59 239	8 085	67 324
Középfokú oktatási intézmény szakoktatja, gyakorlati oktatója	54 959	6 907	61 866
Egyéb szakképzett oktató, nevelő (pl. szociálpedagógus)	49 746	11 002	60 748
Pedagógiai szakértő	59 154	12 649	71 803
Intézményvezető	67 880	33 933	101 813
Intézmény részegységének vezetőja (vezetőhelyettes, tagozatvezető stb.)	65 005	27 843	92 848

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999 alapján Szalay Lászlóné számításai

238. táblázat
A pedagógusok minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítése önkormányzati típusonként, 1999. május

Önkormányzat típusa	A keresetkiegészítésben részesülő pedagógusok aránya (%)	A keresetkiegészítés átlaga Ft/fő/hó
Fővárosi és kerületi	41,36	7194
Megyei	46,50	6920
Megyei jogú városi	45,74	6815
Egyéb városi	46,79	6642
Nagyközségi	46,29	6480
Községi	46,50	6359
Átlagosan	45,66	6697

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

239. táblázat
A mellékkeresettel rendelkező pedagógusok aránya, 1970 és 1997 (%)

Megnevezés	Általános iskola				Középiskola
	Férfi	Nő	Együtt		Férfi	Nő	Együtt
Budapest
Túlóra	85*, 69	63*, 80	66*, 79		90*, 89	84*, 85	86*, 86
Bérpótlék	58	76	74		62	70	67
Egyéb, iskolán belüli jövedelem	25	16	17		29	16	20
Iskolán kívüli jövedelem	52	17	21		33	25	28
Nincs egyéb jövedelem	7*, 12	32*, 7	25*, 7		5*, 4	10*, 6	9*, 5
Vidék
Túlóra	87*, 82	62*, 79	69*, 80		85*, 89	78*, 87	82*, 88
Bérpótlék	74	80	79		72	73	72
Egyéb, iskolán belüli jövedelem	19	10	11		23	13	17
Iskolán kívüli jövedelem	31	15	18		33	22	26
Nincs egyéb jövedelem	4*, 3	32*, 6	25*, 5		4*, 5	19*, 6	12*, 5

Forrás: Nagy, 1998a
* 1970-es adatok.

240. táblázat
Egyes tanítási módszerek ismertsége, alkalmazásuk gyakorisága a pedagógusok körében, 1998/99 (%)

Módszer	Hallott róla	Alkalmazza	Rangpontátlag
Magyarázat	99	99	2,26
Megbeszélés	99	96	3,61
Szemléltetés	99	96	4,24
Előadás	97	74	4,63
Egyéni munka	98	92	4,90
Csoportmunka	98	88	5,90
Páros munka	98	63	6,54
Játék, szerepjáték, szimuláció	95	73	6,63
Vita	97	78	7,03
Tanulók kiselőadásai	99	81	7,19
Multimédia alkalmazása	94	50	8,44
Kooperatív módszerek	56	35	8,79
Számítógépes módszerek	98	26	9,75
Projektmódszer	59	27	9,95
Internet alkalmazása	94	2	13,30

Forrás: Falus, 1999
Megjegyzés: 100 fős minta.

241. táblázat
A pedagógusképzés valamely szintjére jelentkezők száma, 1995-1999

Szakcsoport	1995	1996	1997	1998	1999
Bölcsészettudomány	16 560	16 280	14 634	14 292	12 787
Természettudomány	5 433	4 453	4 045	3 693	4 020
Tanárképző főiskola	10 230	7 919	6 537	6 997	5 342
Tanító-, óvóképzés	7 134	4 453	4 399	4 212	4 557
Pedagógusképzés összesen	39 357	33 104	29 615	29 193	26 706
Felsőoktatás összesen	87 120	86 917	82 593	82 859	81 650

Forrás: Neuwirth, 1999c

242. táblázat
A pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91-1999/00 (ezer fő)

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Csécsiné Máriás Emőke számításai
  * A tanítóképző főiskolák óvodapedagógus szakos hallgatóival együtt.
 ** A tanárképző főiskolák tanító szakos hallgatóival együtt.
*** Műszaki főiskolák és tanárképzést is folytató művészeti egyetemek.

243. táblázat
A tanárképzésből kikerülők aránya a felsőfokú végzettségűek között néhány európai országban, 1994

Ország	Az összes végzetthez viszonyított arány	A 20-24 évesekhez viszonyított arány
Ausztria	15,7	4,5
Cseh Köztársaság	18,9	4,6
Dánia1	18,3	10,9
Egyesült Királyság1	8,5	7,8
Finnország2	12,9	12,2
Franciaország	13,72	12,54
Görögország1	11,7	4,1
Hollandia1	12,5	7,1
Lengyelország	17,4	8,8
Magyarország3	35,0	14,0
Olaszország4	2,7	0,7
Spanyolország1	9,9	4,2
Szlovénia	11,2	5,4

Forrás: Szabó L. T., 1998
1 1991; 2 1992; 3 1994; 4 1993

244. táblázat
A pedagógusok részvétele új végzettségek, ismeretek megszerzésében, 1996/97 (%)

Vizsgált csoport	Tevékenységi forma
	Felsőfokú tanulmányok		Szervezett továbbképzés	Tanfolyam
	(jelenleg)		(az elmúlt öt évben)
Férfi	14,6		53,5	48,4
Nő	9,1		67,4	58,1
20-29 éves	24,7		49,1	69,0
30-39 éves	11,5		68,7	59,7
40-49 éves	8,0		71,6	53,3
50-59 éves	2,3		55,6	44,0
60 éves és felette	-		16,7	29,2
Tanító	9,2		70,3	53,4
Általános iskolai tanár	10,3		66,6	56,2
Középiskolai tanár	8,1		59,6	57,3
Egyéb (szakmai) tanár	10,6		53,3	57,7
Nincs tanári végzettsége	38,2		41,6	53,4
Általános iskola	8,9		69,1	54,4
Általános és középiskola	13,2		61,5	62,3
Csak gimnázium	7,8		50,0	52,7
Gimnázium és szakmai képzés	13,4		56,5	62,3
Szakmai középfok	14,3		58,7	54,4
Főváros	12,6		66,1	67,9
Megyei jogú város	9,9		62,1	59,0
Egyéb város	10,4		63,5	49,2
Község	10,3		66,1	52,1
Helyi önkormányzat	10,6		65,9	55,8
Önkormányzati társulás	7,9		61,0	54,5
Megyei, fővárosi önkormányzat	13,3		53,3	54,2
Egyéb, nem önkormányzati	7,6		61,4	54,2
Összesen %	10,5		64,1	55,7
Összesen N	252		1539	1334

Forrás: Deák, 1998
Megjegyzés: 2414 fős minta.

245. táblázat
A Magyar Akkreditációs Bizottság által támogatott és pedagógus oklevélre épülő szakirányú továbbképzések iránti kérelmek listája, 1999

Addiktológus konzulens szakirányú továbbképzési szak

Anyagszerkezet tanári szakirányú továbbképzési szak

Család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú továbbképzési szak

Drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak

Egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzési szak

Felnőttoktatási szakirányú továbbképzési szak

Felsőoktatási diák-tanácsadási szakirányú továbbképzési szak

Fogyatékosok együttnevelési pedagógiája szakirányú továbbképzési szak

Gyakorlatvezető tanító szakirányú továbbképzési szak

Gyermektánc-oktató szakirányú továbbképzés

Gyermektánc-oktató óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak

Gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns szakirányú továbbképzési szak

Hallássérült gyermekek korai fejlesztésének gyógypedagógiája szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Játék és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak

Kísérleti fizika szakirányú továbbképzési szak

Környezetfizika tanári szakirányú továbbképzési szak

Közhasznú menedzser szakirányú továbbképzési szak

Közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak

Mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szak

Montessori-pedagógia szakirányú továbbképzési szak

Mozgókép és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak

Múzeumpedagógia szakirányú továbbképzési szak

Nyelv- és beszédfejlesztő szakirányú továbbképzési szak

Óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzési szak

Óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak

Óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szak

Óvodapedagógusi, tanítói gyógy-testnevelés szakirányú továbbképzési szak

Pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak

Pedagógiai értékelés szakirányú továbbképzési szak

Rehabilitációs foglalkoztató terapeuta szakirányú továbbképzési szak

Rehabilitációs úszásoktatás szakirányú továbbképzési szak

Statisztikus fizika tanári szakirányú továbbképzési szak

Szociális menedzser szakirányú továbbképzési szak

Szupervizor szakirányú továbbképzési szak

Tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak

Tanító, fejlesztési (differenciáló) szakirányú továbbképzési szak

Tantervfejlesztés szakirányú továbbképzési szak

Tanulási és pályaválasztási tanácsadó szakirányú továbbképzési szak

Tanulási és pályatanácsadás szakirányú továbbképzési szak

Tanügy-igazgatási szakirányú továbbképzési szak

Társadalom- és állampolgári ismeretek szakirányú továbbképzési szak

Tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak

Természetismeret és környezetkultúra szakirányú továbbképzési szak

Vezető óvodapedagógusi szakirányú továbbképzési szak

Zenei nevelési szakirányú továbbképzési szak

Forrás: Kocsis, 1999b

246. táblázat
A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a meghirdető intézmények szerint, 1997, 1998, 2000

Intézménytípus	1997			1998			2000. január
	Programok száma	A programok %-ában		Programok száma	A programok %-ában		Programok száma	A programok %-ában
Felsőoktatási intézmények	2090	38,0		704	39,1		341	32,0
Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények	2310	42,0		432	24,0		277	26,0
Közoktatási intézmények	165	3,0		112	6,2		89	8,4
Egyesületek, szakmai szervezetek	165	3,0		144	8,0		119*	11,2*
Vállalkozások, gazdasági szervezetek	385	7,0		263	14,6		168	15,8
Alapítványok	55	1,0		73	4,1		-	-
Egyéb szervezetek	330	6,0		47	2,6		50	4,7
Magánszemélyek	-	-		25	1,4		20	1,9
Összesen	5500	100		1800	100		1064	100

Forrás: 1997 és 1998 Kocsis, 1999b; 2000. január: az Oktatási Közlöny, 2000/1. adatai alapján Polinszky Márta számításai
* Nonprofit szervezetek együtt.

247. táblázat
A tanulók olvasás- és matematikateljesítményeinek időbeli változása (a hídfeladatok megoldásában elért pontszám alakulása a maximálisan elérhető pontszám %-ában)

Évfolyam	Tantárgy	1993-1995	1991-1995	1986-1995	1995-1997	1995-1999
4.	Olvasás	-	-	-	+5,10	-
	Matematika	-	-	+1,04	-5,93	-
8.	Olvasás	-	-11,98	-	+0,64	+0,29
	Matematika	-	-3,24	-7,60	+1,12	-
10.	Olvasás	-4,38	-	-	+1,43	-
	Matematika	-5,84	-	-7,84	-2,61	-
12.	Olvasás	-	-	-20,47	+4,71	-
	Matematika	-	-	+4,19	-3,05	-

Forrás: Jelentés..., 1998; Monitor vizsgálatok, 1999

248. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók olvasásmegértés teljesítménye különböző szövegtípusok esetében, településtípusonként, 1999 (az elérhető pontszám %-ában)

Forrás: Vári, 1999

249. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók olvasásmegértés teljesítményének és kognitív képességeinek alakulása különböző szövegtípusok esetében, 1995 és 1999 (standard pontszám)

Év	Összteljesítmény	Dokumentumszöveg	Elbeszélő szöveg	Magyarázó szöveg	Kognitív képességek
1995	499,3 (1,7)	502,9 (1,9)	496,1 (1,8)	493,3 (1,8)	496,3 (1,8)
1999	500,9 (1,9)	497,3 (1,7)	503,3 (1,8)	505,6 (1,8)	503,7 (1,8)

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: A zárójelben a standard hiba szerepel.

250. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók matematikai, informatikai és természettudományos teljesítményének alakulása, 1995 és 1999 (standard pontszám)

Év	Algebra-számolás	Matematikai gondolkodás	Szoftverismeret	Informatikai alkalmazások	Élővilág	Fizika	Földtan
1995	502,9 (1,6)	504,3 (1,6)	478,3 (1,5)	477,1 (1,6)	507,7 (1,5)	504,0 (1,5)	507,8 (1,7)
1999	497,8 (1,9)	496,5 (1,9)	539,7 (1,5)	541,3 (1,5)	493,3 (1,9)	496,8 (1,9)	493,1 (1,8)

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: A zárójelben a standard hiba szerepel.

251. táblázat
A matematikai szöveges feladatok megoldásához szükséges készségek alakulása a 4-10. évfolyamon, 1997 (átlagteljesítmények, %)

Évfolyam	Tartalommegértés	Mértékváltás, rejtett adat kiszámítása	Műveletkijelölés	Sorrend, végrehajtás
4.	66,78	59,87	58,02	53,23
6.	79,40	73,12	72,72	67,31
8.	85,72	80,48	81,41	76,66
10.	90,70	86,54	87,88	83,78

Forrás: Vidákovich-Csapó, 1998

252. táblázat
A matematikai szövegesfeladat-megoldás átlagteljesítményének változása egyes évfolyamokon, 1972 és 1997 (%)

Évfolyam	1972			1997
	I. tesztsorozat	II. tesztsorozat		I. tesztsorozat	II. tesztsorozat
4.	59,01	47,95		70,12	59,48
6.	70,04	60,50		79,64	73,14
8.	78,79	71,06		85,37	81,07
10.	91,90	87,58		90,17	87,23

Forrás: Vidákovich-Csapó, 1998

253. táblázat
Különböző szövegtípusok megértése egyes évfolyamokon, 1997 (átlagteljesítmények, %)

Évfolyam	Mese	Újság	Ismeretterjesztő	Történelmi
2.	50,91	22,62	36,67	28,94
4.	68,75	47,00	62,19	49,54
6.	76,66	64,80	72,78	63,43
8.	82,77	77,95	78,86	70,39
10.	86,63	84,67	80,82	77,35

Forrás: Vidákovich-Cs. Czachesz, 1999

254. táblázat
Az olvasásmegértési teljesítmény változása egyes évfolyamokon, 1988 és 1997 (átlagteljesítmények, %)

Évfolyam	1988	1997
		I. teszt	I. teszt
2.	-	34,78	32,18
4.	38,80	56,87	53,78
6.	56,30	69,42	67,11
8.	67,10	77,49	72,87
10.	-	82,37	78,99

Forrás: Vidákovich-Cs. Czachesz, 1999

255. táblázat
A 8. osztályos tanulók standard pontszámban mért olvasási és matematikai teljesítményei települési kategóriánként, 1991, 1995, 1997 és 1999

Forrás: Monitor vizsgálatok

256. táblázat
Az iskolarendszerből kilépő tanulók matematikai és természettudományos teljesítménye, 1995 (rangsor és standard átlagpontszám)

Ország	Matematika			Természettudomány
	Rangsorpozíció	Átlag		Rangsorpozíció	Átlag
Hollandia	1	560 (4,7)		2	558 (5,3)
Svédország	2	552 (4,3)		1	559 (4,4)
Dánia	3	547 (3,3)		11	509 (3,6)
Svájc	4	540 (5,8)		8	523 (5,3)
Izland	5	534 (2,0)		3	549 (1,5)
Norvégia	6	528 (4,1)		4	544 (4,1)
Franciaország	7	523 (5,1)		14	487 (5,1)
Új-Zéland	8	522 (4,5)		6	529 (5,2)
Ausztrália	9	522 (9,3)		7	527 (9,8)
Kanada	10	519 (2,8)		5	532 (2,6)
Ausztria	11	518 (5,3)		9	520 (5,6)
Szlovénia	12	512 (8,3)		10	517 (8,2)
Németország	13	495 (5,9)		12	497 (5,1)
Magyarország	14	483 (3,2)		18	471 (3,0)
Oroszország	15	471 (6,2)		15	481 (5,7)
Olaszország	16	476 (5,5)		17	475 (5,3)
Litvánia	17	469 (6,1)		19	461 (5,7)
Cseh Köztársaság	18	466 (12,3)		13	487 (8,8)
Egyesült Államok	19	461 (3,2)		16	480 (3,3)
Ciprus	20	446 (2,5)		20	448 (3,0)
Dél-Afrika	21	356 (8,3)		21	349 (10,5)

Forrás: IEA TIMSS-vizsgálat
Megjegyzés: A teljesítményeket jelző értékek standardizált átlagok, 500-as középértékkel és 100-as szórással (zárójelben a standard hibát tüntettük fel).

257. táblázat
A különböző évfolyamok matematikai teljesítményének a nemzetközi átlagtól való eltérése, 1995 (standard pontszám)

Ország	3. évfolyam	4. évfolyam	7. évfolyam	8. évfolyam	Utolsó (iskolaelhagyó) évfolyam
Magyarország	6	19	18	24	-17
Cseh Köztársaság	27	38	29	51	-34
USA	10	16	-8	-13	-39
Izland	-60	-55	-25	-26	34
Norvégia	-49	-27	-23	-10	28
Új-Zéland	-30	-30	-12	-5	22
Szlovénia	18	23	14	28	12
Ausztria	17	30	25	26	18
Kanada	-1	3	10	14	19
Hollandia	23	48	32	28	60

Forrás: Vári, 1998

258. táblázat
A középiskolák felvételi arányai öt év (1995-1999) átlagában, a felsőoktatásba felvettek (F) és a 12. osztály létszámának (L) arányában

Sorrend	Középiskola neve	Székhelye	F/L(%)
Gimnáziumok
1.	Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium	Budapest	88,48
2.	Révai Miklós Gimnázium	Győr	86,15
3.	Földes Ferenc Gimnázium	Miskolc	85,29
4.	Zrínyi Miklós Gimnázium	Zalaegerszeg	84,98
5.	Czuczor Gergely Bencés Gimnázium	Győr	84,55
6.	Varga Katalin Gimnázium	Szolnok	83,14
7.	Nagy Lajos Gimnázium	Szombathely	82,93
8.	Lovassy László Gimnázium	Veszprém	80,34
9.	Szent István Gimnázium	Budapest	79,36
10.	Teleki Blanka Gimnázium	Székesfehérvár	79,31
11.	Krúdy Gyula Gimnázium	Nyíregyháza	79,18
12.	Zrínyi Ilona Gimnázium	Nyíregyháza	79,16
13.	Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium (JATE)	Szeged	79,02
14.	Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium	Békéscsaba	78,71
15.	Magyar-angol Tanítási Nyelvű Gimnázium	Balatonalmádi	76,66
16.	Piarista Gimnázium	Budapest	76,60
17.	Lehel Vezér Gimnázium	Jászberény	75,71
18.	Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium (ELTE)	Budapest	75,12
19.	Tóth Árpád Gimnázium	Debrecen	74,75
20.	Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium	Szeged	74,68
21.	Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium (ELTE)	Budapest	74,67
22.	Fráter György Katolikus Gimnnázium és Kollégium	Miskolc	73,64
23.	Szent Imre Katolikus Gimnázium	Nyíregyháza	72,69
24.	Bencés Gimnázium	Pannonhalma	72,60*
25.	Avasi Gimnázium	Miskolc	72,27*
26.	Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Gyakorló Gimnáziuma	Debrecen	72,25
27.	Berzsenyi Dániel Gimnázium	Budapest	72,21
28.	Herman Ottó Gimnázium	Miskolc	72,13
29.	Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma	Kecskemét	71,36
30.	Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma	Debrecen	71,19
31.	III. Béla Gimnázium	Baja	71,05
32.	Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola	Gödöllő	70,72
33.	Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma	Sárospatak	70,24
34.	Kempelen Farkas Kísérleti Gimnázium	Budapest	69,83
35.	Verseghy Ferenc Gimnázium	Szolnok	69,54*
36.	Veres Péter Gimnázium	Budapest	69,33
37.	Budapesti Evangélikus Gimnázium	Budapest	69,28
38.	Szent István Gimnázium	Kalocsa	68,77
39.	Németh László Gimnázium	Budapest	68,61
40.	Vörösmarty Mihály Gimnázium	Érd	68,44
41.	Fazekas Mihály Gimnázium	Debrecen	68,10
42.	Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskola	Kecskemét	68,04
43.	Leővey Klára Gimnázium	Pécs	67,91
44.	Trefort Ágoston Gyakorlóiskola (ELTE)	Budapest	67,54
45.	Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ Gimnáziuma	Baja	67,53
46.	Kazinczy Ferenc Gimnázium	Győr	67,19
47.	Fővárosi Önkormányzat Német Nemzetiségi Gimnázium	Budapest	66,79
48.	Garay János Gimnázium	Szekszárd	66,72
49.	Eötvös József Gimnázium	Tata	66,56
50.	Karinthy Frigyes Gimnázium	Budapest	65,82
51.	Városmajori Gimnázium	Budapest	65,82
52.	Toldy Ferenc Gimnázium	Budapest	65,78
53.	Bibó István Gimnázium	Kiskunhalas	65,74
54.	Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola	Esztergom	65,71
55.	Bolyai János Gimnázium	Salgótarján	65,60
56.	Árpád Vezér Gimnázium	Sárospatak	65,54
57.	Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium	Hódmezővásárhely	65,49
58.	Baár-Madas Református Gimnázium	Budapest	65,27
59-60.	Ferences Gimnázium	Szentendre	65,05
59-60.	Piarista Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon	Kecskemét	65,05
61.	Gödöllői Református Líceum	Gödöllő	65,03
62.	Szilágyi Erzsébet Gimnázium	Eger	64,75
63.	Árpád Gimnázium	Budapest	64,64
64.	Eötvös József Gimnázium	Budapest	64,51
65.	Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium	Kapuvár	64,38
66.	Pápai Református Gimnázium	Pápa	63,79
67.	Táncsics Mihály Gimnázium	Kaposvár	63,33
68.	Kanizsai Dorottya Gimnázium	Szombathely	63,10
69.	Móra Ferenc Gimnázium	Kiskunfélegyháza	62,83
70.	Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium	Bonyhád	62,25
71.	Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktási Intézmény és Diákotthon	Szeged	62,18
72.	Berzsenyi Dániel Gimnázium	Celldömölk	61,84
73.	Széchenyi István Gimnázium	Sopron	61,80
74-75.	Dugonics András Piarista Gimnázium	Szeged	61,74
74-75.	Deák Ferenc Gimnázium	Szeged	61,74
76.	Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon	Debrecen	61,54
77.	Babits Mihály Gimnázium	Budapest	61,13
78.	Kisfaludy Károly Gimnázium	Mohács	60,88
79.	Bányai Júlia Gimnázium	Kecskemét	60,00
80.	Ady Endre Általános Iskola és Gimnázium	Zalaegerszeg	59,70
81.	Petőfi Sándor Gimnázium	Mezőberény	59,01
82-83.	A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma	Pécs	58,96
82-83.	Széchenyi István Gimnázium	Dunaújváros	58,96
84.	Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola	Budapest	58,95
85.	Balassi Bálint Gimnázium	Balassagyarmat	58,90
86.	Ciszterci Szent István Gimnázium	Székesfehérvár	58,84
87.	Arany János Református Gimnázium	Nagykőrös	58,82
88.	József Attila Gimnázium és Kollégium	Makó	58,69
89.	Alternatív Közgazdasági Gimnázium	Budapest	58,57
90.	Vasvári Pál Gimnázium	Székesfehérvár	58,54
91.	Patrona Hungariae Gimnázium	Budapest	58,41
92.	Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium	Sopron	58,09
93.	Vajda János Gimnázium	Keszthely	57,57
94.	Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium	Budakeszi	57,38
95.	Móricz Zsigmond Gimnázium	Budapest	57,24
96.	Ságvári Endre Gimnázium	Zalaegerszeg	57,16
97.	Bolyai János Gimnázium	Kecskemét	57,02
98.	Károlyi Mihály Gimnázium	Budapest	57,00
99.	Bárdos László Gimnázium	Tatabánya	56,90
100.	Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium	Esztergom	56,78
101.	Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola	Gyöngyös	56,77
102.	József Attila Gimnázium	Budapest	56,65
103.	Kölcsey Ferenc Gimnázium	Körmend	56,23
104.	Magyar Honvédség Béri Balogh Ádám Honvéd Gimnázium	Győr	56,20
105.	Dobó István Gimnázium	Eger	55,92
106.	Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Gimnáziumi Tagozata	Kaposvár	55,81
107.	Ságvári Endre Gimnázium	Kazincbarcika	55,77
108.	Bibó István Alternatív Közgazdasági Gimnázium	Hévíz	55,73
109.	Deák Téri Evangélikus Gimnázium	Budapest	55,36
110.	Arany János Gimnázium	Budapest	55,11
111.	Kölcsey Ferenc Gimnázium	Nyíregyháza	55,10
112.	Rózsa Ferenc Gimnázium	Békéscsaba	55,07
113.	Zrínyi Ilona Gimnázium	Miskolc	55,05
114.	Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium	Kaposvár	54,59
115.	Vetési Albert Gimnázium	Veszprém	54,53
116.	Kölcsey Ferenc Gimnázium	Budapest	54,49
117.	Madách Imre Gimnázium	Budapest	54,44
118.	Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium	Budapest	54,17
119.	Ady Endre Gimnázium	Debrecen	53,87
120.	Jurisich Miklós Kísérleti Gimnázium	Kőszeg	53,23
121.	Illyés Gyula Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Dombóvár	52,82
122.	Tinódi Sebestyén Gimnázium	Sárvár	52,75
123.	Budapesti Református Gimnázium	Budapest	52,49
124.	Kossuth Lajos Gimnázium	Cegléd	52,27
125.	Vasvári Pál Gimnázium	Nyíregyháza	51,77
126.	Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium	Gyula	51,58
127.	Radnóti Miklós Gimnázium	Dunakeszi	51,58
128.	Óbudai Gimnázium	Budapest	51,56
129.	Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola	Gyula	51,15
130.	Veres Pálné Gimnázium	Budapest	51,05
131.	Vak Bottyán Gimnázium	Paks	50,90
132.	Kossuth Lajos Gimnázium	Mosonmagyaróvár	50,15
133.	Lenkey János Honvéd Középiskola és Kollégium	Eger	50,14
134.	Bercsényi Miklós Gimnázium	Törökszentmiklós	50,00
135.	Lóczy Lajos Gimnázium	Balatonfüred	50,00
136.	Kossuth Lajos Gimnázium	Budapest	50,00
137.	Miskolci Lévay József Református Gimnázium	Miskolc	49,74
138.	Diósgyőri Gimnázium	Miskolc	49,41
139.	Korányi Frigyes Gimnázium	Nagykálló	49,39
140.	Dobó Katalin Gimnázium	Esztergom	49,25
141.	Tolnai Lajos Gimnázium	Gyönk	49,22
142.	Központi (Veress Péter) Általános Iskola	Balmazújváros	49,03
143.	Eötvös József Gimnázium	Szeged	48,54
144.	Baksay Sándor Református Gimnázium és Szakközépiskola	Kunszentmiklós	48,18
145.	Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium	Budapest	47,78
146.	Táncsics Mihály Gimnázium	Budapest	47,52
147.	Bessenyei György Gimnázium	Kisvárda	46,91
148.	Ének- és Zenetagozatos Általános Iskola és Újreál Középiskola	Budapest	46,81
149.	Hunyadi János Gimnázium Ipari Szakmunkásképző Iskola és Kollégium	Bácsalmás	46,50
150.	Váci Piarista Gimnázium	Vác	46,44
151.	Budenz József Alapítványi Gimnázium	Budapest	46,36
152.	Budai Nagy Antal Gimnázium	Budapest	46,33
153.	Könyves Kálmán Gimnázium	Budapest	46,18
154.	Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium	Eger	46,15
155.	Béri-Balogh Ádám Gimnázium	Tamási	45,99
156.	Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium	Nyíregyháza	45,85
157.	Österreichische Schule - Osztrák Iskola	Budapest	45,40
158.	Vörösmarty Mihály Gimnázium	Szentgotthárd	45,30
159.	Jókai Mór Gimnázium	Komárom	45,08
160.	Deák Ferenc Gimnázium	Jászárokszállás	44,49
161.	Horváth Mihály Gimnázium	Szentes	44,07
162.	Bocskai István Gimnázium	Hajdúböszörmény	43,68
163.	Széchenyi István Gimnázium	Szolnok	43,47
164.	Szlovák Gimnázium Általános Iskola és Kollégium, Óvoda	Békéscsaba	43,42
165.	Szent László Gimnázium	Budapest	43,13
166.	Sztárai Mihály Gimnázium és Szakközépiskola	Tolna	42,99
167.	Apáczai Csere János Nevelési Központ Gimnáziuma	Pécs	42,79
168.	Szilágyi Erzsébet Gimnázium	Budapest	42,77
169.	Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola	Szeghalom	42,57
170.	Szinyei Merse Pál Gimnázium	Budapest	42,47
171.	Zalka Máté Gimnázium	Fehérgyarmat	42,42
172.	Teleki Blanka Gimnázium	Budapest	42,27
173.	Kaffka Margit Gimnázium	Budapest	41,67
174.	Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium	Debrecen	41,33
175.	Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Műv. Int.	Békéscsaba	41,24
176.	Kodály Zoltán Gimnázium	Pécs	41,20
177.	Hunyadi János Gimnázium Szakközépiskola és Diákotthon	Mezőkovácsháza	41,10
178.	Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola	Hajdúszoboszló	40,41
179.	Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola	Pécs	40,06
180.	II. Rákóczi Ferenc Gimnázium	Budapest	39,83
181.	Ady Endre Gimnázium	Ráckeve	39,18
182.	Báthory I. Gimnázium	Nyírbátor	39,11
183.	Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium	Budapest	39,02
184.	Petőfi Sándor Gimnázium	Budapest	38,92
185.	Táncsics Mihály Gimnázium	Mór	38,83
186.	Jedlik Ányos Gimnázium	Budapest	38,72
187.	Nagy László Gimnázium	Komló	38,44
188.	Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon	Pécs	38,37
189.	Nagy Sándor József Gimnázium	Budakeszi	38,31
190.	Sz.-Sz.-B. Megyei Önkormányzat Gimnáziuma	Demecser	38,17
191.	Móricz Zsigmond Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon	Tiszakécske	37,85
192.	Vörösmarty Gimnázium	Budapest	37,73
193.	Miskolci Matura Gimnázium	Miskolc	37,50
194.	Váci Mihály Gimnázium	Tiszavasvári	37,30
195.	II. Géza Gimnázium	Bátaszék	37,15
196.	Madách Imre Gimnázium	Salgótarján	36,60
197.	Tamási Áron Gimnázium	Budapest	36,59
198.	Pécsi Református Koll. G. és Ált. Isk.	Pécs	36,47
199-200.	Horvát Általános Iskola és Gimnázium	Budapest	35,92
199-200.	Gönczi Ferenc Gimnázium	Lenti	35,92
201.	BZSH Anna Frank Gimnázium	Budapest	35,65
202-203.	III. Béla Gimnázium	Zirc	35,10
202-203.	Vajda János Gimnázium	Budapest	35,10
204.	Arany János Gimnázium	Nyíregyháza	34,83
205.	Szent László Gimnázium	Szob	34,48
206.	Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon	Mosonmagyaróvár	34,44
207.	Kürt Alapítványi Gimnázium	Budapest	34,38
208.	Magyar László Gimnázium	Dunaföldvár	33,92
209.	Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Középiskola	Debrecen	33,80
210.	Táncsics Mihály Gimnázium	Siklós	33,78
211.	Hunyadi Mátyás Gimnázium	Budapest	33,75
212-213.	Móricz Zsigmond Gimnázium	Szentendre	33,33
212-213.	Leőwey Klára Gimnázium	Budapest	33,33
214.	Amerikai Alapítványi Iskola	Budapest	33,17
215.	Váci Madách Imre Gimnázium	Vác	32,34
216.	Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola	Szikszó	31,38
217.	Ráday Pál Gimnázium	Pécel	31,21
218.	Kassák Lajos Gimnázium	Budapest	31,02
219.	Ady Endre Gimnázium	Budapest	29,55
220.	Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola	Jánoshalma	29,24
221.	Toldi-lakótelepi Gimnázium	Kaposvár	29,17
222.	Jerikó Keresztény Humán Gimnázium	Budapest	28,89
223.	Nagy László Gimnázium	Budapest	28,88
224.	Szerb Antal Gimnázium	Budapest	28,72
225.	Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnázium	Győr	27,93
226.	Kesjár Csaba Gimnázium	Budaörs	27,08
227.	Jókai Mór Gimnázium	Debrecen	26,92
228.	Kinizsi Pál Gimnázium	Abony	26,32
229.	N. Balcescu Román Gimnázium	Gyula	25,76
230.	Béri-Balogh Ádám Gimnázium	Zalaszentgrót	25,09
231-232.	Pázmány Péter Gimnázium	Budapest	25,00
231-232.	Testnevelési Általános és Sportiskola, Alternatív Középiskola	Pécs	25,00
233.	Kispesti Deák Ferenc Gimnázium	Budapest	24,80
234.	Szent-Györgyi Albert 12 Évfolyamos Iskola	Budapest	24,57
235.	Petz Lajos Egészségügyi Középiskola	Győr	24,39
236.	Balassi Bálint Gimnázium	Budapest	23,64
237.	Széchenyi István Gimnázium	Budapest	23,09
238.	Kőrösi Csoma S. Általános Iskola és Gimnázium	Budapest	23,08
239.	I. Rákóczi György Gimnázium és Szakközépiskola	Derecske	23,01
240.	Zrínyi Miklós Gimnázium	Budapest	23,00
241.	Thúri György Gimnázium	Várpalota	22,86
242.	Dózsa György Gimnázium	Budapest	22,83
243.	Magyar Táncművészet Főiskola Gimnáziuma	Budapest	21,98
244.	Bocskai István Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon	Biharkeresztes	21,88
245.	Janko János Általános Iskola és Gimnázium	Tótkomlós	21,43
246.	Klebelsberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium	Budapest	20,97
247.	Általános és Testnev. Szakosított Tantervű Iskola és Gimnázium	Budapest	20,54
248.	Alternatív Gimnázium	Szolnok	19,70
249.	Csanádi Árpád Gimnázium	Budapest	19,68
250.	József Attila Gimnázium	Polgár	19,21
251.	Szerb Általános Iskola és Gimnázium	Budapest	19,10
252.	Dózsa György Gimnázium, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium	Kiskunmajsa	18,73
253.	Táncsics Mihály 12 Évfolyamos Iskola	Budapest	18,42
254.	Novus Gimnázium	Budapest	17,98
255.	Erkel Ferenc Általános Iskola és Gimnázium	Budapest	17,65
256.	Vörösmarty Mihály Ének-Zene Tagozatos Ált. Isk. és Gimnázium	Budapest	16,42
257.	Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium	Vecsés	14,93
258.	Vay Ádám Gimnázium	Baktalórántháza	13,76
259.	Váci Mihály Gimnázium	Bátonyterenye	13,60
260.	Dorogi Gimnázium	Dorog	13,31
261.	Kós Károly Gimnázium	Budapest	12,80
262.	Periféria Alapítvány "Külvárosi Tankör"	Budapest	11,59
263.	Bródy Imre Gimnázium	Budapest	11,02
264.	Berze Nagy János Gimnázium	Szentlőrinc	9,95
265.	Velinszky László Gimnázium és Szakközépiskola	Pusztaszabolcs	5,70
Művészeti középiskolák
1.	Kodály Zoltán Ének-Zene Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola	Kecskemét	64,94
2.	Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola	Békéscsaba	53,33
3.	Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	50,60
4.	Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola	Miskolc	48,42
5.	Művészeti Szakközépiskola	Nyíregyháza	46,06
6.	Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Gimnázium	Budapest	44,25
7.	Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola	Debrecen	43,96
8.	Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola	Szombathely	42,32
9.	Zeneművészeti Szakközépiskola	Veszprém	39,13
10.	Művészeti Szakközépiskola	Pécs	36,49
11.	Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola	Győr	35,53
12.	Béke Téri Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános és Középiskola	Székesfehérvár	33,78
13.	Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola	Budapest	31,58
14.	Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola	Budapest	31,18
15.	Győri Balett Művészeti Szakközépiskolája	Győr	28,41
16.	Zeneművészeti Szakközépiskola	Vác	26,97
17.	Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola	Budapest	26,72
18.	Iparművészeti Szakközépiskola	Kaposvár	13,76
19.	Bokányi D. Építőipari, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola	Budapest	6,23
Vegyes középiskolák
1.	Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola	Csongrád	65,73
2.	Árpád Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola	Tatabánya	65,03
3.	Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Nagykanizsa	64,87
4.	Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola	Győr	61,96
5.	Krúdy Gyula Gimnázium és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző	Győr	60,71
6.	Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium	Eger	58,87
7.	Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola	Pápa	56,95
8.	Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola	Szeged	54,62
9.	Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskola	Eger	54,45
10.	Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola	Székesfehérvár	53,08
11.	Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Szolnok	49,56*
12.	Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola	Tiszaújváros	49,43
13.	JPTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola	Pécs	49,36
14.	Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola	Encs	47,94
15.	Perczel Mór Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Siófok	47,87
16.	Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Szerencs	47,49
17.	Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Kaposvár	46,81
18.	Széchenyi Ferenc Gimnázium	Barcs	46,63
19.	Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola	Hajdúdorog	46,55
20.	Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Budaörs	46,22
21.	Bajza J. Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Hatvan	46,01
22.	Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola	Orosháza	45,62
23.	Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Mátészalka	45,61
24.	Batthyanyi Kázmér Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Szigetszentmiklós	45,54
25.	II. Rákóczi Ferenc Gimnázium	Vásárosnamény	45,43
26.	Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Nagykanizsa	43,87
27.	Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola	Hajdúnánás	42,16
28-29.	Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola	Miskolc	41,72
28-29.	Kossuth Lajos Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola	Tiszafüred	41,72
30.	Bródy Imre Gimnázium és Szakközépiskola	Ajka	41,40
31.	Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium	Szarvas	40,88
32.	Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola	Sátoraljaújhely	40,43
33.	Hunyadi János Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola	Csorna	38,90
34.	Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola	Aszód	38,35
35.	MH Légvédelmi Honvéd Szakközépiskola	Szolnok	38,34
36.	Mátyás király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola	Fonyód	38,09
37.	Hajnóczy József Gimnázium és Szakközépiskola	Tiszaföldvár	36,95
38.	Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Mezőtúr	36,79
39.	Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium	Tokaj	36,77
40.	Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Pápa	36,36
41.	Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Mezőkövesd	36,00
42.	Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola	Pásztó	35,87*
43.	Petőfi Sándor Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola	Sárbogárd	35,86
44.	Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Karcag	35,45
45.	Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola	Csenger	35,06
46.	Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium	Püspökladány	34,88
47.	Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola	Berettyóújfalu	34,85
48.	Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Szombathely	34,82
49.	Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola	Nagyatád	34,58
50.	255. sz. Eötvös József Középiskola, Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola	Heves	34,07
51.	Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola	Békéscsaba	33,70
52.	József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Ózd	33,63
53.	I. Béla Gimn. és Műszaki Szakközépiskola	Szekszárd	33,51
54.	Tolna Megyei Önkormányzat Ady Endre Ipari Szakközépiskola	Szekszárd	32,93
55.	Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium	Gyomaendrőd	32,59
56.	Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Kisújszállás	32,52
57.	Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola	Dabas	32,44
58.	József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Monor	31,72
59.	Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola	Budapest	30,94
60.	Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium	Sopron	30,41
61.	Batsányi János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola	Tapolca	30,37
62.	Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium	Kiskőrös	30,32
63.	Berzsenyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Marcali	30,00
64.	Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola	Ócsa	29,95
65.	Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola	Jászapáti	29,24
66.	Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Veszprém	28,92
67.	Erdey-Grúz Tibor Vegyipari Középiskola és Kollégium	Debrecen	28,77
68.	Táncsics Mihály Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Kisbér	28,25
69.	Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola	Győr	28,01
70.	Bercsényi Miklós Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola	Győr	27,89
71.	Lengyel József Gimnázium	Oroszlány	27,86
72.	Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Pilisvörösvár	27,82
73.	Kisfaludy Sándor Gimnázium	Sümeg	27,62
74.	Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola	Balassagyarmat	27,12
75.	Zrínyi Miklós Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Szigetvár	27,05
76.	Rudnay Gyula Gimnázium és Szakközépiskola	Tab	26,71
77.	Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola	Szeged	26,44
78.	Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Sopron	26,37
79.	Szegedi Kis István Református Gimnázium és Szakközépiskola	Mezőtúr	26,01
80.	Ipari Szakközépiskola és Gimnázium	Veszprém	25,87
81.	Irinyi János Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskola	Nyergesújfalu	25,59
82.	Péchy Mihály Műszaki Középiskola	Debrecen	25,59
83.	Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Textilipari Szakközépiskola	Újfehértó	25,25
84.	Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola	Nyíregyháza Ökrösföld	24,64
85.	Tóth Kálmán Gimnázium	Baja	24,50
86.	Kísérleti Gimnázium és Szakközépiskola	Törökbálint	24,39
87.	Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Szeged	23,95
88.	Ybl Miklós Középiskola	Székesfehérvár	23,80
89.	Széchenyi István Gimnázium és Ipari Hírközlési Szakközépiskola	Pécs	23,76
90.	Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola	Nagykáta	23,73
91.	Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium	Békés	23,60
92.	Móricz Zsigmond Gimnázium és SZKI	Ibrány	23,55
93.	Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	23,33
94.	Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola	Kunhegyes	23,20
95.	Ványai Ambrus Gimnázium és Gépjárműtechnikai Szakközépiskola	Túrkeve	23,18
96.	Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola	Barcs	22,55
97.	Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium	Jászberény	22,43
98.	Árpád Fejedelem Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium	Kistelek	22,34
99.	Remenyik Zsigmond Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola És Diákotthon	Füzesabony	21,93
100.	Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	21,58
101.	Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola	Csurgó	21,44
102.	Veress J. Szakközépiskola	Kunszentmárton	21,12
103.	Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskola	Miskolc	20,92
104.	Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola	Edelény	20,45
105.	Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola	Szeged	20,22
106.	Flór Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Kerepestarcsa	19,81
107.	Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Mezőcsát	19,68
108.	Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnázium	Békés	19,51
109.	Jendrassik György Szakközépiskola	Veszprém	19,19
110.	Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola	Dunaújváros	18,68
111.	Balassa Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	18,56
112.	Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola	Dunaharaszti	18,11
113.	Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium, Ipari Szakmunkásképző és Kollégium	Hódmezővásárhely	18,08
114.	Irinyi János Élelmiszeripari Középiskola és Gimnázium	Debrecen	18,08
115.	Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola	Bicske	17,86
116.	Esztergom Város Bottyán János Műszaki Középiskolája	Esztergom	17,59
117.	Bródy Imre Középiskola	Ózd	17,01
118.	Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola	Putnok	16,41
119.	Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Székesfehérvár	16,40
120.	Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző	Sarkad	16,11
121.	Békés Megye Képviselő-testülete Mikes Kelemen Középiskolája és Kollégiuma	Battonya	15,96
122.	Dienes L. Gimnázium, Egészségügyi-Szociális Szakképző Intézet	Debrecen	15,83
123.	Teleki Blanka Gimnázium	Tiszalök	15,74
124.	Vas László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Tatabánya	15,53
125.	Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	15,46
126.	Újpesti Műszaki Szakközépiskola	Budapest	15,20
127.	Kolumbusz Kristóf Humán Gimnázium	Etyek-Botpuszta	14,81
128.	Mechwart András Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	14,36
129.	Batthyány Strattmann L. Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	14,26
130.	Kossuth Lajos Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	13,82
131.	Pech Antal Szakközépiskola és Gimnázium	Tatabánya	13,04
132.	Öveges József Gimnázium és Szakközépiskola	Budapest	12,72
133.	Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola	Szekszárd-Palánk	12,63
134.	Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola	Újszász	11,62
135.	Zsigmond téri Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző	Budapest	11,42
136.	Szabó Ervin Gimnázium	Budapest	11,08
137.	Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium	Karcag	10,40
138.	Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	10,18
139.	Juhász Gyula Szakközépiskola és Gimnázium	Makó	9,97
140.	Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola	Budapest	9,84
141.	Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	9,80
142.	Gimnázium és Cipőipari Műszaki Szakközépiskola	Martfű	9,75
143.	Katona J. Gépipari Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	9,31
144.	Csete Balázs Közgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Gép- és Gyorsíró Iskola	Budapest	9,13
145.	Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola	Budapest	9,01
146.	Bókay János Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	8,97
147.	Fodor J. Gimn. és Élelmiszeripari Szakközépiskola	Szeged	8,52
148.	Dolgozók Középiskolája	Tatabánya	8,38
149.	II. Béla Középiskola, Élelmiszeripari Szakiskola és Kollégium	Pécsvárad	8,26
150.	Pogány Frigyes Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	8,09
151.	Debreczeni Márton Középiskola és Szakképző Intézet	Miskolc	7,99
152.	Ipari Szakközépiskola és 636. sz. Szakmunkásképző Iskola	Békés	7,64
153.	Ihász A. Ipari Szakközépiskola	Budapest	7,61
154.	Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola	Budapest	7,13
155.	Békés Megye Képviselő-testülete Munkácsy Mihály Középiskolája és Szakmunkásképzője	Gyula	6,42
156.	Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola	Budapest	3,95
157.	Fodor József Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	3,54
Szakközépiskolák
1.	Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola	Komárom	58,48
2.	Energetikai Szakképzési Intézet	Paks	57,20
3.	Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola	Nyíregyháza	48,60
4.	Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola	Békéscsaba	48,17
5.	Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola	Miskolc	44,79
6.	Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola	Békéscsaba	43,77
7.	Puskás Tivadar Távközlési Technikum	Budapest	42,93
8.	Bolyai János Műszaki Szakközépiskola	Budapest	41,73
9.	Orlay Fürst Károly Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Szombathely	41,44
10.	Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola	Nyíregyháza	41,05
11.	Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Középiskola	Debrecen	39,80
12.	Széchenyi István Szakközépiskola	Százhalombatta	39,51
13.	Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola	Székesfehérvár	39,10
14.	Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szálloda "Hotel Római"	Budapest	38,73
15.	I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola	Székesfehérvár	38,31
16.	Boronkay György Műszaki Szakközépiskola	Vác	38,20
17.	Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola	Szeged	38,13
18.	Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium	Eger	37,88
19.	III. Béla Szakközépiskola	Szentgotthárd	37,65
20.	Rudas Közgazdasági Középiskola és Kollégium	Dunaújváros	37,52
21.	II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola	Kiskunhalas	37,50
22.	Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola	Debrecen	37,49
23.	Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola	Zalaegerszeg	37,00
24.	Budapesti Óvónői és Pedagógiai Szakközépiskola	Budapest	36,75
25.	Mechwart András Gépipari és Informatikai Középiskola	Debrecen	36,62
26.	Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola	Hódmezővásárhely	36,59
27.	Kandó Kálmán Szakközépiskola	Miskolc	36,54
29.	Budai Nagy Antal Óvónői Szakközépiskola	Nagykálló	35,80
28.	Déri Miksa Ipari Szakközépiskola	Szeged	35,79
30.	Trefort Ágoston Két Tannyelvű Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	35,54
31.	Egri Közgazdasági Szakközépiskola	Eger	34,35
32.	Hild József Építőipari Szakközépiskola	Győr	34,11
33.	Közgazdasági Szakközépiskola	Keszthely	34,06
34.	Szent László Egyházi Gimnázium és Szakközépiskola	Kisvárda	33,94
35.	Károlyi I. Gyermekközpont Szakközépiskolája	Fót Gyermekváros	33,60
36.	Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola	Szolnok	33,33
37.	Bartha J. Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola	Szentes	32,51
38.	Fellner Jakab Középfokú Iskola	Tatabánya-Sárberek	32,43
39.	Bessenyei György Szakközépiskola	Berettyóújfalu	32,36
40.	Sipkai Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Nyíregyháza	32,35
41.	Andrássy Gyula Műszaki Középiskola	Miskolc	32,10
42.	Bolyai János Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola	Mosonmagyaróvár	31,89
43.	Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola	Miskolc	31,87
44.	Hunfalvy J.Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	31,86
45.	Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola	Pécs	31,55
46.	Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola	Győr	31,08
47.	Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola	Szolnok	30,43
48.	Általános Művelődési Központ Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola	Ózd	30,19
49.	Baross Gábor Szakképző Intézet	Debrecen	29,97
50.	Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium	Zalaegerszeg	29,95
51.	Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola	Nagykanizsa	29,93
52.	Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Miskolc	29,91
53.	Szombathelyi Gépipari Műszaki Szakközépiskola	Szombathely	28,71
54.	Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola	Salgótarján	28,37
55.	Szombathelyi Közgazdasági Szakközépiskola	Szombathely	28,20
56.	Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakképző Intézet	Kecskemét	28,03
57.	Zipernowsky Károly Ipari Szakközépiskola	Pécs	27,98
58.	I. Géza király Közgazdasági Szakközépiskola	Vác	27,71
59.	Károlyi Mihály Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	27,61
60.	Nádasdy Tamás Közgazdasági Szakközépiskola	Csepreg	27,61
61.	Közgazdasági Szakközépiskola	Sátoraljaújhely	27,46
62.	Eötvös Loránd Műszaki Középiskola	Kaposvár	27,43
63.	ÁFEOSZ Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium	Kecskemét	27,27
64.	Veres Péter Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Győr	27,07
65.	Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium	Gyöngyös	26,90
66.	Vedres István Építőipari Szakközépiskola	Szeged	26,84
67.	Bánki Donát Ipari Szakközépiskola	Nyíregyháza	26,72
68.	Pannon Lovasakadémia	Kaposvár	26,42
69.	Irányítástechnikai Szakközépiskola	Fűzfőgyártelep	26,20
70.	Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola	Győr	26,14
71.	Kandó Kálmán Műszaki Szakmunkásképző és Szakközépiskola	Kecskemét	26,12
72.	Ruhaipari Szakközépiskola	Szolnok	26,01
73.	Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola	Pápa	25,97
74.	Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola	Győr	25,93
75.	Ipari Szakközépiskola	Siófok	25,86
76.	Gépészeti Szakközépiskola	Mátészalka	25,80
77.	Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola	Budapest	25,66
78.	Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola	Eger	25,47
79.	Mezőgazdasági Gépész Szakképző Iskola	Seregélyes	25,40
80.	Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola	Kecskemét	25,35
81.	Herman Ottó Mezőgazdasági Szakközépiskola	Szombathely	25,27
82.	Széchenyi István Ipari Szakközépiskola	Nyíregyháza	25,00
83.	Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola és Szakképző Intézet	Kecskemét	24,94
84.	Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskola	Miskolc	24,62
85.	Savaria Szakközépiskola és Gimnázium	Szombathely	24,39
86.	Bethlen Gábor Szakközépiskola	Nyírbátor	24,17
87.	Deák Ferenc Szakközépiskola és Gimnázium	Zalaegerszeg	24,07
88.	Ganz Ábrahám Műszaki Középiskola	Zalaegerszeg	23,88
89.	József A. Postaforgalmi és Kereskedelmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Sopron	23,70
90.	Stromfeld Aurél Műszaki Szakközépiskola	Salgótarján	23,59
91.	Ipari Szakközépiskola	Nyíregyháza	23,53
92.	Türr István Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola	Baja	23,51
93.	Kolos Richárd Műszaki Szakközépiskola	Budapest	23,50
94.	Jáky József Műszaki Szakközépiskola	Székesfehérvár	23,14
95.	Közgazdasági Politechnikum	Budapest	23,10
96.	Táncsics Mihály Építőipari Szakközépiskola	Veszprém	23,06
97.	Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola	Budapest	23,05
98.	Pálffy Miklós Kereskedelmi Középiskola	Győr	22,73
99.	Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola	Kecskemét	22,50
100.	Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	22,49
101.	Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola	Kaposvár	22,43
102.	Kós Károly Építőipari Szakközépiskola	Miskolc	22,06
103.	Berzsenyi Dániel Ipari Szakközépiskola	Szombathely	22,03
104.	Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola	Vásárosnamény	21,79
105.	Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola	Székesfehérvár	21,71
106.	Komárom Város Ipari Szakközépiskola	Komárom	21,26
107.	Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet	Jánoshalma	21,24
108.	Ádám László Szakközépiskola	Nagykőrös	21,24
109.	Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskola	Sopron	21,13
110.	Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet	Csongrád	21,09
111.	Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola	Veszprém	21,07
112.	Klapka György Szakközépiskola	Jászberény	20,73
113.	Bezerédj I. Kereskedelmi Szakközépiskola	Szekszárd	20,65
114.	Boros S. Közgazdasági és Humán Szakközépiskola, Szakiskola	Szentes	20,53
115.	Közgazdasági Szakközépiskola	Hajdúszoboszló	20,49
116.	Vörösmarty Mihály Ipari Szakközépiskola	Székesfehérvár	20,45
117.	Almásy Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola	Gyöngyös	20,44
118.	DUNAFERR Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Dunaújváros	20,31
119.	Csiha Győző Ipari Szakmunkásképző- és Szakközépiskola	Hajdúnánás	20,31
120.	Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola	Miskolc	20,30
121.	II. Rákóczi Ferenc Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	20,20
122.	Gépipari Közlekedési Műszaki Szakközépiskola I. sz. tagintézmény	Szolnok	20,10
123.	Dózsa György Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola	Kalocsa	20,04
124.	Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközépiskola	Szolnok	19,76
125.	Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola	Kalocsa	19,64
126.	Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakközépiskola	Budapest	19,61
127.	Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola	Tatabánya	19,26
128.	Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola	Szeged	19,22
129.	Szigeti György Műszaki Szakközépiskola	Budapest	19,17
130.	Pataky István Híradásipari Szakközépiskola	Budapest	19,05
131.	Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet	Eger	18,87
132.	Brassai Sámuel Szakközépiskola és Szakmunkásképző	Tiszaújváros	18,78
133.	Jókai Mór Középiskola	Kazincbarcika	18,72
134.	Budapesti Külkereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	18,63
135.	Ceglédi Közgazdasági Szakközépiskola	Cegléd	18,42
136.	Közlekedési Szakközépiskola	Záhony	18,39
137.	Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola	Orosháza	18,27
138.	Sárvári Ipari Szakközépiskola	Sárvár	18,22
139.	Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola	Sopron	18,04
140.	Híradásipari és Kereskedelmi Szakközépiskola	Fonyód	18,01
141.	Lórántffy Zsuzsanna Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Dunaújváros	18,00
142.	Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola	Budapest	17,86
143.	MH Zeneművészeti Honvéd Szakközépiskola	Budapest	17,78
144.	Széchenyi I. Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet	Hajdúböszörmény	17,61
145.	Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola	Pápa	17,58
146.	Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola	Békéscsaba	17,52
147.	Kazinczy Ferenc Szakközépiskola	Komló	17,51
148.	Madách Imre Szakközépiskola	Gödöllő	17,32
149.	Egressy Gábor Ipari Szakközépiskola	Budapest	17,30
150.	Trefort Ágoston Villamos és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium	Békéscsaba	17,25
151.	MH Fegyverzettechnikai Honvéd Szakközépiskola	Tápiószecső	17,24
152.	Rejtő Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Győr	17,08
153.	Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola	Cegléd	16,97
154.	Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskola	Budapest	16,94
155.	Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola	Esztergom	16,85
156.	II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola	Kisvárda	16,78
157.	Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola	Szekszárd	16,71
158.	Gáspár András Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola	Kecskemét	16,67
159.	Ipari Szakközépiskola	Kiskunlacháza	16,57
160.	Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	16,46
161.	Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola	Fehérgyarmat	16,44
162.	Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola	Tata	16,43
163.	Sághy M. Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium	Csongrád	16,33
164.	Egészségügyi Szakközépiskola	Salgótarján	16,32
165.	Károlyi Mihály Kereskedelmi Szakközépiskola	Cegléd	16,29
166.	Gábor Áron Szakközépiskola	Miskolc	16,23
167.	Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola	Hatvan	16,22
168.	Gundel Károly Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Budapest	16,15
169.	Handler Nándor Szakképző Iskola	Sopron	15,95
170.	Vági István Építőipari Szakközépiskola	Budapest	15,80
171.	508 sz. Ipari Szakképző Iskola	Pécs	15,79
172.	Mezőgazdasági Szakközépiskola	Nyíregyháza	15,77
173.	Hefele Menyhért Építőipari Szakközépiskola	Szombathely	15,63
174.	Balásházy János Mezőgazdasági Középiskola és Kollégium	Debrecen-Pallag	15,62
175.	Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola	Kiskunfélegyháza	15,61
176.	Bánki Donát Ipari Szakközépiskola	Tatabánya	15,59
177.	Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskola	Kiskunfélegyháza	15,46
178.	Békés Megye Képviselő-testülete Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakképző Intézete	Gyula	15,46
179.	Mezőgazdasági Középfokú Szakokt. Továbbképző- és Szaktanácsadó Intézet	Pétervására	15,45
180.	Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	15,45
181.	Bánki Donát Ipari Szakközépiskola	Ajka	15,22
182.	Veress Ferenc Szakképző Iskola	Hajdúböszörmény	15,20
183.	Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola	Mohács	15,18
184.	Rippl Rónai József Közlekedési Szakközépiskola	Kaposvár	15,12
185.	Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola	Budapest	15,11
186.	Szent István Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	14,90
187.	Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola	Sátoraljaújhely	14,84
188.	Közgazdasági Szakközépiskola	Kiskunfélegyháza	14,84
189.	Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola	Békéscsaba	14,81
190.	Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium	Makó	14,71
191.	Ipari Szakközépiskola	Mátészalka	14,71
192.	Lukács Sándor Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola	Győr	14,69
193.	Egri Mezőgazdasági Szakközép- és Szakképző Iskola és Kollégium	Eger	14,66
194-195.	Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola	Vác	14,62
194-195.	Bereczki Máté Kertészeti Élelmiszeripari és Mezőgazdasági, Gépészeti Szakképző Iskola	Baja	14,62
196.	Ruhaipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégium	Békéscsaba	14,50
197.	Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola	Nagykőrös	14,40
198.	Eötvös József Szakközépiskola	Hódmezővásárhely	14,35
199.	Székács E. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola	Törökszentmiklós	14,32
200.	Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola	Békéscsaba	14,25
201.	Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Szakközépiskola	Nagykanizsa	14,12
202.	Egészségügyi Szakközépiskola	Kaposvár	14,10
203-204.	Árpád Szakképző Iskola és Kollégium	Székesfehérvár	14,05
203-204.	Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola	Budapest	14,05
205.	Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola	Győr	14,01
206.	Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola	Csorna	13,93
207.	Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	13,93
208.	Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó Szakközépiskola	Pécs	13,83
209.	Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Siófok	13,69
210-211.	Nagyváthy János Növényvédelmi és Egészségügyi Szakközépiskola	Keszthely	13,61
210-211.	Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola	Bonyhád	13,61
212.	Beregszászi Pál Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet	Debrecen	13,59
213.	Garbai Sándor Szakképző Iskola	Kiskunhalas	13,56
214.	Kőszegi Mezőgazdasági Szakközépiskola	Kőszeg	13,53
215.	Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola	Esztergom	13,48
216.	Brassai Sámuel Műszaki Középiskola	Debrecen	13,42
217.	Szterényi József Szakközépiskola	Monor	13,24
218.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Debrecen	13,15
219.	Mathiász János Mezőgazdasági Szakközépiskola	Balatonboglár	13,08
220.	Vályi Péter Ipari Szakközépiskola	Tamási	12,79
221.	Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola	Esztergom	12,77
222-223.	Irinyi János Középiskola	Kazincbarcika	12,72
222-223.	Bánki Donát Ipari Szakközépiskola	Budapest	12,72
224.	Soproni Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Sopron	12,58
225.	Pollák A. Műszaki Szakközépiskola	Szentes	12,57
226.	Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola	Székesfehérvár	12,56
227.	Műszaki Szakközépiskola	Keszthely	12,54
228.	Mezőgazdasági Szakközépiskola	Budapest	12,53
229.	Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola	Budapest	12,42
230.	Udvari Vince Ipari Szakközépiskola	Dombóvár	12,38
231.	Vasvári Pál Ipari Szakközépiskola	Tiszavasvári	12,33
232.	Dr. Hetényi Géza Egészségügyi Szakközépiskola	Budapest	12,30
233.	Jelky András Szakképző Iskola és Nevelési Tanácsadó	Baja	12,24
234.	Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola	Budapest	12,21
235-236.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola	Békéscsaba	12,11
235-236.	Zsoldos Ferenc Szakiskola és Műszaki Szakközépiskola	Szentes	12,11
237.	Református Agrárium	Halásztelek	12,09
238.	Marcali Szakközépiskola	Marcali	11,92
239.	Eötvös Loránd Ipari Szakközépiskola	Oroszlány	11,90
240.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Veszprém	11,87
241.	Ipari Szakközépiskola	Bátonyterenye	11,76
242.	Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola	Miskolc	11,69
243.	Ipari Szakközépiskola	Bonyhád	11,66
244.	Apáczai Csere János Szakközépiskola	Dombóvár	11,56
245.	Móra Ferenc Szakközépiskola	Szeged	11,55
246.	Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	11,46
247.	Vendéglátóipari Szakközépiskola	Szekszárd	11,42
248.	Munkácsy Mihály Szakközépiskola	Zalaegerszeg	11,40
249.	Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskola	Kiskunfélegyháza	11,40
250.	Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakközépiskola	Balatonfüred	11,38
251.	Faller Jenő Szakközépiskola	Várpalota	11,38
252.	Könnyűipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet	Debrecen	11,30
253.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola	Gyöngyös	11,28
254.	Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola	Abaújszántó	11,27
255-256.	Széchenyi István Szakképző Iskola	Mezőkövesd	11,11
255-256.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Esztergom	11,11
257-258.	Bem József Műszaki Szakközépiskola	Cegléd	11,01
257-258.	Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola	Pécs	11,01
259.	Szerencsi Szakmunkásképző és Szakközépiskola	Szerencs	10,98
260.	Ujhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola	Szentlőrinc	10,90
261.	Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola	Szeged	10,82
262.	Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskola	Kaposvár	10,81
263.	Mezőgazdasági Szakközépiskola	Mátészalka	10,76
264.	Dolgozók Gimnáziuma és Hároméves Szakközépiskolája	Győr	10,74
265.	Surányi Endre Szakképző Iskola Gimnáziuma	Kazincbarcika	10,65
266.	Acsády Ignác Ipari Szakközépiskola	Pápa	10,61
267.	Csonka János Műszaki Szakközépiskola	Budapest	10,57
268.	Építőipari Szakközépiskola	Kaposvár	10,49
269.	Béri-Balogh Ádám Postaforgalmi Szakközépiskola	Vasvár	10,26
270.	Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	10,07
271.	József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium	Gyöngyös	10,02
272.	Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskola	Mátrafüred	10,00
273.	Érdi Szakközépiskola	Érd	9,95
274.	Váci Mihály Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola	Székesfehérvár	9,82
275.	Gárdonyi Géza Szakközépiskola	Dunakeszi	9,78
276.	Eötvös József Szakmunkásképző és Szakközépiskola	Miskolc	9,70
277.	Csonka János Szakközépiskola	Szeged	9,69
278.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Tatabánya	9,69
279.	Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	9,66
280.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola	Dunaújváros	9,64
281.	Povolny Ferenc Szakképző Intézet	Debrecen	9,52
282.	Közlekedésgépészeti Szakközépiskola	Budapest	9,40
283.	615. Székely Mihály Szakmunkásképző Szakközépiskola és Diákotthon	Szarvas	9,33
284.	Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	9,31
285.	Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	9,25
286.	Hansági Ferenc Okt. Alapítványi Szakközépiskolája	Szeged	9,21
287.	Báthory István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Zalaegerszeg	9,15
288.	614. sz. Ipari Szakképző Iskola	Mezőhegyes	8,92
289.	Trefort Ágoston Szakképző Iskola	Sátoraljaújhely	8,78
290-291.	Egészségügyi Szakközépiskola	Vác	8,75
290-291.	Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium	Gyomaendrőd	8,75
292.	Tolna M. Önk. Balassa János Szakképző Iskolája és Kollégiuma	Szekszárd	8,72
293.	Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet	Kalocsa	8,67
294.	Porpáczy Aladár Kertészeti, Magyar-Oszták Váll. Ügyint. Középiskola	Fertőd	8,63
295.	Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola	Kecskemét	8,62
296.	Fáy András Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola	Pécel	8,57
297.	Mezőgazdasági Középfokú Szakképzési Intézet	Vép	8,51
298.	Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	8,26
299.	Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola	Mosonmagyaróvár	8,25
300.	Eötvös Loránd Gépipari Szakközépiskola	Budapest	8,23
301.	Podmaniczky F. Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	8,20
302.	Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	8,15
303-304.	Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola	Budapest	8,14
303-304.	Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola	Baja	8,14
305.	Ipari Szakközépiskola	Törökszentmiklós	8,13
306.	Borbély Lajos Műszaki Középiskola	Salgótarján	8,12
307-308.	Ujhelyi Imre Tejipari Középiskola, Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet	Vitnyéd-Csermajor	7,96
307-308.	Gépíró és Gyorsíró Szakközépiskola	Komárom	7,96
309.	Ipari Szakközépiskola	Szombathely	7,89
310.	Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet	Hatvan	7,72
311.	Bajáki Ferenc Ipari Szakközépiskola	Budapest	7,71
312.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola és Kollégium	Eger	7,69
313.	Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola	Miskolc	7,65
314-315.	Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola és Kollégium	Hódmezővásárhely	7,53
314-315.	Wattay Középiskola és Szakiskola	Kiskőrös	7,53
316.	Vendéglátóipari Szakközépiskola	Budapest	7,46
317.	Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Makó	7,41
318.	Kereskedelmi Szakközépiskola	Mezőtúr	7,41
319.	Városi Önk. Kereskedelmi és Ipari Szakközépiskola	Tapolca	7,25
320.	Balmazújvárosi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző	Balmazújváros	7,23
321.	Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet	Szabadkígyós	7,21
322-323.	Mezőgazdasági Szakközépiskola	Örkény	7,19
322-323.	Postaforgalmi Szakközépiskola	Budapest	7,19
324.	Csizmazia Gyula Ipari Szakközépiskola	Komló	7,14
325.	Kinizsi Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola	Zalaegerszeg	7,13
326.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Székesfehérvár	7,02
327.	Brózik Dezső Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Berettyóújfalu	7,02
328.	Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola	Budapest	6,95
329.	626. Szakképző Iskola	Mezőtúr	6,94
330.	Vámos Ilona Ruhaipari Szakközépiskola	Budapest	6,84
331.	Mezőgazdasági Szakközépiskola	Jászapáti	6,81
332.	Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola	Kaposvár	6,78
333.	Reguly Antal Szakképzőiskola	Zirc	6,76
334.	Leővey Klára Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	6,67
335.	Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskola	Gyál	6,65
336.	Lippai János Kertészeti Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Sopron	6,56
337.	Pestszentlőrinci Közgazdasági Szakközépiskola	Budapest	6,48
338.	Eötvös József Szakképző Intézet	Berettyóújfalu	6,47
339.	Verebély László Technikum	Budapest	6,43
340.	Kaesz Gy. Szakközépiskola	Budapest	6,41
341.	Király Endre Ipari Szakközépiskola	Vác	6,36
342.	Ipari Szakközépiskola	Celldömölk	6,30
343.	Élelmiszeripari és Földmérési Szakközépiskola	Szombathely	6,21
344.	Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola	Tokaj	6,20
345.	Deák Ferenc Szakképző Iskola	Kazincbarcika	6,15
346.	Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola	Miskolc	6,13
347.	Mezőgazdasági Szakközépiskola	Szécsény	6,09
348.	Medgyaszay István Szakképző Iskola	Veszprém	6,08
349.	Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola	Lengyel	6,06
350.	Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola	Nagykanizsa	5,97
351.	Perczel Mór Szakképző Iskola	Mór	5,90
352.	Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	5,72
353.	Fővárosi Önkormányzat Arany János Ipari Szakközépiskola	Budapest	5,62
354.	Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola	Budapest	5,58
355.	500. sz. Angster József Szakképző Iskola, Általános Iskola	Pécs	5,50
356.	Petzelt József Szakképző Középiskola	Szentendre	5,33
357.	Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola	Piliscsaba	5,29
358.	Mikszáth KálmánKereskedelmi Élelmiszeripari és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Balassagyarmat	5,25
359.	Móricz Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző	Budapest	5,20
360.	Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola	Budapest	5,09
361-362.	Pataki Ferenc Ipari Szakközépiskola	Budapest	5,06
361-362.	Kézműipari Szakközépiskola	Budapest	5,06
363-364.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Salgótarján	4,93
363-364.	Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	4,93
365.	Textilipari Szakközépiskola és Gimnázium	Szeged	4,86
366.	Déri Miksa Ipari Szakközépiskola	Budapest	4,85
367.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Szolnok	4,84
368.	Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola	Budapest	4,79
369.	Esztergom Város Szakközépiskolája	Esztergom	4,76
370.	Szondi György Ipari Szakközépiskola	Balassagyarmat	4,75
371.	Varga István Kereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	4,71
372.	Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	4,69
373.	Vendéglátóipari Szakközépiskola	Keszthely	4,64
374.	Semmelweis Ignác Egészségügyi Szakközépiskola	Budapest	4,55
375.	Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Szeged	4,49
376.	Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola	Lőrinci	4,47
377.	Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet	Kétegyháza	4,41
378.	Bay Zoltán Szakközépiskola	Budapest	4,13
379.	Csonka János Műszaki Szakközépiskola	Szigetszentmiklós, Szigethalom	4,08
380-381.	Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző	Kenderes	4,00
380-381.	Ipari Szakközépiskola	Budapest	4,00
382.	Kereskedelmi Szakközépiskola	Nagyatád	3,89
383.	Kereskedelmi Szakközépiskola	Vác	3,74
384.	509. sz. Török Bálint Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola	Szigetvár	3,73
385.	Berzeviczy G. Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	3,62
386.	Ganz Ábrahám Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző	Budapest	3,61
387.	Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola	Nagykanizsa	3,60
388.	Békés Glasz Kereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	3,46
389-390.	Magyar Hajózási Szakközépiskola	Budapest	3,23
389-390.	Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	3,23
391.	Gábor Áron Ipari Szakképző Iskola	Ózd	3,06
392.	Illési Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola	Kisujszállás	3,05
393.	Varró István Ipari Kereskedelmi Szakmunkásképző és Gépipari Szakközépiskola	Karcag	3,03
394.	TIT Alapítványi Középiskola	Kaposvár	2,55
395.	Csepeli Textil- és Vendéglátó Szakközépiskola	Budapest	2,27
396.	Rázsó Imre Szakközépiskola	Körmend	2,10
397.	Művelődésért Alapítvány Kétéves Intenzív Középiskola	Kaposvár	1,57
398.	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola	Budapest	1,34
399.	Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola	Budapest	0,82

Forrás: Neuwirth, 2000
Megjegyzés: a *-gal jelölt átlagok az 1999. évi eredményeket nem tartalmazzák.

259. táblázat
A felsőoktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L) megyénként, 1991-1998 és 1994-1998

Megye	1991-1998			1994-1998
	Sorrend	F/L		Sorrend	F/L
Győr-Moson-Sopron	1	32,98		2	35,53
Szabolcs-Szatmár-Bereg	2	32,97		1	35,67
Bács-Kiskun	3	32,29		4	33,29
Hajdú-Bihar	4	31,15		3	33,81
Vas	5	31,02		5	32,59
Heves	6	30,71		6	32,41
Csongrád	7	30,56		7	32,33
Borsod-Abaúj-Zemplén	8	30,38		8	32,23
Zala	9	29,31		13	29,85
Baranya	10	29,08		10	30,55
Veszprém	11	28,96		11	30,43
Tolna	12	28,94		9	30,74
Jász-Nagykun-Szolnok	13	28,25		12	30,01
Békés	14	27,00		14	28,51
Komárom-Esztergom	15	26,63		15	28,25
Fejér	16	26,41		16	27,39
Pest	17	25,99		17	27,52
Somogy	18	25,71		18	26,72
Nógrád	19	23,00		19	24,44
Budapest	20	22,84		20	24,01
Megyék átlaga		27,76			29,33

Forrás: Neuwirth, 1999b

260. táblázat
A felsőoktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L arány) települési kategóriánként, 1991-1998 és 1994-1998

Települési kategória	Települések száma	1991-1998	1994-1998
Budapest	1	23,04	24,28,
100 ezer felett	8	33,14	35,42
50-100 ezer	11	30,29	31,98
25-50 ezer	26	27,20	28,53
10-25 ezer	72	28,16	29,84
5-10 ezer	37	23,43	24,61
5 ezer alatt	8	21,41	21,90
Összesen/átlag	163	27,87	29,47

Forrás: Neuwirth, 1999b

261. táblázat
A felsőoktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L arány) iskolafenntartók szerint, 1991-1998

Iskolafenntartó	Tanulók száma	1991-1998	1994-1998
Települési önkormányzat	258 751	30,29	32,11
Megyei önkormányzat	90 159	15,54	16,44
Központi költségvetési szerv	9 135	43,95	43,47
Egyház-felekezet	18 185	45,47	49,44
Alapítvány, egyéb	7 240	28,03	27,98
Összesen/átlag	383 470	27,87	29,47

Forrás: Neuwirth, 1999b

262. táblázat
Az ezer tanulóra jutó átlagos OKTV-pontszám, 1991 és 1998 között

Gimnáziumtípusok	1000 tanulóra jutó OKTV-pontszám
6 évfolyamos	691,7
4 évfolyamos	559,7
4 és 6 évfolyamos	407,3
4 és 8 évfolymos	348,1
8 évfolyamos	260,5

Forrás: Neuwirth, 1999b

263. táblázat
A gyógypedagógiai oktatás intézményeinek adatai, 1990/91, 1996/97-1998/99

Megnevezés	1990/91	1996/97	1997/98	1998/99
Önálló intézmény	175	200	202	199
Általános iskolában működő tagozat	440	469	476	481
Osztályterem	3 262	3 550	3 475	3 730
Pedagógus	6 163	6 517	6 744	7 031
Ebből gyógypedagógiai képesítésű	3 948	4 062	4 132	4 256
Gyermek	39 393	43 101	43 552	44 339
Ebből
Óvodás	821	1 191	1 183	1 268
Általános iskolás	35 921	36 547	37 109	38 651
Középfokú iskolai tanuló	2 651	5 363	5 260	4 420
Gyógypedagógiai intézmény diákotthonaiban elhelyezett	9 891	9 299	7 716	8 020
Egy pedagógusra jutó tanuló	6,4	6,6	6,5	6,3
Egy osztályteremre jutó tanuló	12,1	12,1	12,5	11,9

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

264. táblázat
A gyógypedagógiai intézetekben tanulók aránya az összes tanulóhoz viszonyítva területi bontásban, 1998/99

Megye	Összes gyerek száma				Közülük hány % van gyógypedagógiai intézetben
	Óvoda	Általános iskola	Középiskola		Óvoda	Általános iskola	Középiskola
Budapest	56 103	149 062	113 398		0,90	3,42	1,40
Baranya	14 571	39 509	19 757		0,30	3,94	1,17
Bács-Kiskun	20 175	56 332	25 335		0,55	3,43	1,10
Békés	14 971	39 438	19 952		0,42	3,83	1,27
Borsod-Abaúj-Zemplén	28 259	83 029	38 878		0,43	4,42	0,30
Csongrád	16 070	40 954	23 491		0,24	2,82	0,51
Fejér	17 080	44 344	20 386		0,40	4,47	0,56
Győr-Moson-Sopron	15 644	41 657	23 477		0,47	3,29	1,08
Hajdú-Bihar	23 306	60 519	27 745		0,22	3,89	0,26
Heves	11 727	31 299	17 174		1,82	5,00	0,04
Jász-Nagykun-Szolnok	15 938	43 697	22 259		0,38	3,06	0,45
Komárom-Esztergom	12 120	31 983	15 740		0,59	4,33	1,29
Nógrád	8 070	21 541	8 899		0,40	3,07	0,59
Pest	40 481	100 605	27 948		0,40	3,59	0,68
Somogy	12 850	33 249	16 177		0,47	6,27	0,53
Szabolcs	24 041	68 259	27 456		0,34	4,33	0,70
Tolna	9 789	25 718	12 402		0,57	3,97	0,22
Vas	9 692	25 806	13 253		0,39	4,11	1,09
Veszprém	14 004	38 398	19 487		0,15	4,00	0,98
Zala	9 976	28 768	16 035		0,28	2,79	1,23
Összesen	374 867	1 004 167	509 249		0,50*	3,85*	0,87*

Forrás: OM oktatási statisztikái 1998/99 adatai alapján Garami Erika számításai
* Országos átlag.

265. táblázat
A nemzetiségi oktatás adatai, 1990/91, 1995/96-1999/00

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika és Könyvesi Tibor számításai

266. táblázat
Cigány tanulók a kisegítő iskolákban 1974/75 és 1992/93 között

Tanév	Tanulók száma		Cigányok aránya (%)
	összesen	ebből cigány
1974/75	29 617	7 730	26,1
1977/78	31 666	9 753	30,8
1981/82	33 079	12 107	36,6
1985/86	39 395	15 640	39,7
1992/93	32 099	13 662	42,6

Forrás: Pik, 1999

267. táblázat
A szülők gyermekeikre vonatkozó pályaelképzelései iskolázottságuk szerint, 1997/98 (%)

Elképzelés	Nyolc általános	Szakmunkás	Érettségi	Diplomás	Összesen
Értelmiségi	15,5	16,3	38,6	64,3	33,2
Alkalmazott	7,2	9,5	13,5	9,8	18,8
Szakmunkás	77,3	74,2	49,7	25,9	56,1
Összesen	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0
N	97	465	437	255	1254

Forrás: Liskó, 2000

268. táblázat
A középfokú iskolákban tanulók megoszlása képzési típusonként a szülők iskolai végzettsége szerint, 1997/98 (%)

Középiskola	Nyolc általános	Szakmunkás	Érettségi	Diplomás	Összesen
Szerkezetváltó gimnázium	1,7	3,6	11,4	29,8	13,5
Gimnázium	5,9	10,4	19,9	36,0	20,7
Szakközépiskola	32,2	40,6	50,3	25,5	39,5
Szakmunkásképző	54,0	41,8	17,8	7,7	24,3
Szakiskola	6,3	3,6	0,7	1,0	2,0
Összesen	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0
N	239	1313	1576	1189	4317

Forrás: Liskó, 2000

269. táblázat
A 8. osztályos tanulók teljesítménye a szülők iskolai végzettsége szerint, 1999 (standard pontszám)

Teszt	Kevesebb, mint 8 általános iskolai osztály			8 általános iskolai osztály			Szakmunkás			Érettségi			Felsőfok
	anya	apa		anya	apa		anya	apa		anya	apa		anya	apa
Állampolgári ismeretek	436	431		445	431		471	481		514	513		561	560
Kognitív képességek	427	449		455	427		477	485		512	513		554	552
Matematika	403	408		436	416		470	480		519	516		569	566
Olvasás-szövegértés	411	405		440	424		473	481		514	515		562	559
Számítástechnika	433	400		445	428		469	479		514	514		558	558
Természettudomány	401	402		436	416		471	480		519	516		569	565

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: 500 = a vizsgált tanulói csoport átlagos teljesítménye.

270. táblázat
A középiskolák főbb adatai megyénként és régiónként, 1999/00

Terület	Iskolák száma	Tanulók száma	Osztálytermek száma	Pedagógusok száma	Tanuló/ pedagógus	Gimnáziumi tanulók aránya (%)
Budapest	265	94 783	3 566	8 763	10,8	38,8
Pest	72	20 547	790	1 945	10,6	45,0
Közép-Magyarország	337	115 330	4 356	10 708	10,8	39,9
Fejér	42	15 617	555	1 060	14,7	28,1
Komárom- Esztergom	35	11 438	449	852	13,4	37,5
Veszprém	39	13 565	408	1 101	12,3	36,2
Közép-Dunántúl	116	40 620	1 412	3 013	13,5	33,4
Győr-Moson-Sopron	51	17 234	555	1 554	11,1	40,4
Vas	28	9 363	301	755	12,4	34,9
Zala	28	12 422	382	956	13,0	27,8
Nyugat-Dunántúl	107	39 019	1 238	3 265	12,0	35,0
Baranya	42	15 347	520	1 219	12,6	43,7
Somogy	34	11 452	435	910	12,6	32,9
Tolna	26	8 908	286	722	12,3	36,3
Dél-Dunántúl	102	35 707	1 241	2 851	12,5	38,4
Borsod-Abaúj-Zemplén	60	29 100	997	2 302	12,6	32,8
Heves	30	12 847	418	1 019	12,6	32,5
Nógrád	22	6 574	207	529	12,4	35,9
Észak-Magyarország	112	48 521	1 622	3 850	12,6	33,1
Hajdú-Bihar	48	20 413	604	1 742	11,7	44,1
Jász-Nagykun-Szolnok	43	16 006	547	1 261	12,7	35,6
Szabolcs-Szatmár-Bereg	47	19 581	618	1 409	13,4	41,9
Észak-Alföld	138	56 000	1 769	4 412	12,7	40,9
Bács-Kiskun	51	18 255	654	1 456	12,5	36,0
Békés	44	14 311	514	1 123	12,7	42,0
Csongrád	47	18 816	595	1 639	11,5	35,1
Dél-Alföld	142	51 382	1 763	4 218	12,2	37,3
Összesen	1 054	386 579	13 401	32 317	12,0	37,6

Forrás: KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/00 és Garami Erika számításai

271. táblázat
A települések száma aszerint, hogy hányféle közoktatási intézmény működik bennük, 1997

Település típusa	Nincs közoktatási intézmény	1	2	3	4	5	Összesen
		féle közoktatási intézmény működik
Község 200 fő alatt	273	2	1	-	-	-	276
Község 200-499 lakos	398	188	105	-	-	-	691
Község 500-999 lakos	38	109	538	4	2	1	692
Község 1000-4999 lakos	7	16	1105	29	13	3	1173
Község 5000 fő felett	-	-	55	20	2	3	80
Egyéb város	-	-	19	51	73	49	192
Megyeszékhely, megyei jogú város	-	-	-	-	4	18	22
Budapest	-	-	-	-	-	1	1
Összesen	716	315	1823	104	94	75	3127

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai

272. táblázat
A települések száma, a népesség megoszlása és a közoktatásban érintett korcsoportok aránya településtípusonként, 1997

Település típusa	Települések száma	Állandó népesség megoszlása (%)	Állandó népességből
			3-5	6-13	14-17
			évesek aránya (%)
Község 200 fő alatt	276	0,3	3,4	9,0	4,7
Község 200-499 lakos	691	2,3	3,7	9,8	4,9
Község 500-999 lakos	692	4,8	3,6	10,0	5,2
Község 1000-4999 lakos	1173	23,3	3,7	10,4	5,4
Község 5000 fő felett	80	5,8	3,7	10,1	5,2
Egyéb város	192	25,9	3,5	10,1	5,5
Megyeszékhely, megyei jogú város	22	19,9	3,2	9,4	5,3
Budapest	1	17,6	2,7	7,9	4,6
Összesen	3127	100	3,4*	9,6*	5,2*

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai
* Országos átlag.

273. táblázat
Az óvodai ellátás jellemzői településtípusonként, 1997

Település típusa	Óvodai férőhelyek száma	Óvodások száma	Óvodások száma a 3-5 éves népesség %-ában	Óvodások száma a férőhelyek %-ában
Község 200 fő alatt	80	63	5,5	78,8
Község 200-499 lakos	6 201	4 933	56,7	79,6
Község 500-999 lakos	22 475	20 170	111,7	89,7
Község 1000-4999 lakos	94 235	95 413	106,6	101,3
Község 5000 fő felett	20 656	23 387	106,1	113,2
Egyéb város	97 632	104 176	111,6	106,7
Megyeszékhely, megyei jogú város	73 969	78 061	117,3	105,5
Budapest	54 976	57 283	115,7	104,2
Összesen	370 224	383 486	109,9*	103,6*

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai
* Országos átlag.

274. táblázat
Általános iskolai jelzőszámok településtípusonként, 1997

Település típusa	Általános iskolák száma	Általános iskolai főállású pedagógusok száma	Általános iskolai tanulók száma	Egy általános iskolára jutó átlagos tanulószám	Egy főállású pedagógusra jutó tanulószám	Pedagógiai képesítés nélküliek aránya (%)
Község 200 fő alatt	2	23	263	131,5	11,4	0,0
Község 200-499 lakos	164	609	5 434	33,1	8,9	4,8
Község 500-999 lakos	573	4 744	41 261	72	8,7	3,2
Község 1000-4999 lakos	1187	21 072	239 565	201,8	11,4	1,8
Község 5000 fő felett	134	4 266	55 703	415,7	13,1	2,5
Egyéb város	756	22 024	277 823	367,5	12,6	0,9
Megyeszékhely, megyei jogú város	522	17 073	199 427	382	11,7	0,5
Budapest	412	13 093	144 521	350,8	11,0	1,1
Összesen	3750	82 904	963 997	257,1*	11,6*	1,3*

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai
* Országos átlag.

275. táblázat
A középiskolába járás jellemzői településtípusonként, 1997

Település típusa	Középiskolák száma	Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma	Gimnazisták aránya (%)	Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya (%)	Főállású női pedagógusok aránya (%)
Község 200 fő alatt	-	-	-	-	-
Község 200-499 lakos	-	-	-	-	-
Község 500-999 lakos	2	331	0	37,8	62,5
Község 1000-4999 lakos	19	2 895	36,4	51,4	44,7
Község 5000 fő felett	16	2 701	43,0	59,2	60,1
Egyéb város	370	119 729	43,4	40,2	61,9
Megyeszékhely, megyei jogú város	340	149 940	34,1	30,6	64,5
Budapest	242	93 049	38,8	19,9	66,3
Összesen	989	368 645	38,4*	31,4*	63,9*

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai
* Országos átlag.

276. táblázat
A szakmunkásképzés és a szakiskolai ellátás jellemzői településtípusonként, 1997

Település típusa	Szakmunkásképzők száma	Szakmunkástanulók száma	Szakiskolák száma	Szakiskolai tanulók száma
Község 200 fő alatt	-	-	-	0
Község 200-499 lakos	-	-	1	24
Község 500-999 lakos	5	632	5	172
Község 1000-4999 lakos	23	3 218	22	803
Község 5000 fő felett	8	1 453	11	325
Egyéb város	158	55 735	74	4 026
Megyeszékhely, megyei jogú város	111	52 668	43	3 085
Budapest	54	18 931	33	2 893
Összesen	359	132 637	189	11 328

Forrás: KSH, TSTAR, 1997 településsoros adatbázisa alapján Sugár András számításai

277. táblázat
A 8. osztályos tanulók teljesítménye településtípusok szerint, 1999 (standard pontszám)

Teszt	Község	Egyéb város	Megyeszékhely	Budapest
Állampolgári ismeretek	464	499	521	540
Kognitív képességek	470	504	523	540
Matematika, algebra	471	497	517	524
Matematikai gondolkodás	474	495	512	520
Olvasás-szövegértés	456	502	529	546
Számítástechnika, szoftverismeretek	512	537	554	578
Számítástechnikai alkalmazások	511	542	558	574
Élővilág	473	500	508	499
Fizika	483	496	505	513
Földtan	475	496	503	507

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: 500 = a vizsgált tanulói csoport átlagos teljesítménye.

278. táblázat
Az oktatási rendszerből kilépő fiúk és lányok száma oktatási szintek szerint, 1998 (ezer fő)

Oktatási szint	Fiú	Lány	Összesen
Általános iskolai tanulmányait nem fejezte be	3,1	2,0	5,1
Általános iskola után nem tanult tovább	11,9	11,1	23,0
Speciális szakiskolát végzett	0,4	0,3	0,7
Egyéb szakiskolát végzett	1,2	2,1	3,3
Egészségügy szakiskolát végzett	0,0	0,2	0,2
Gép- és gyorsíró iskolát végzett	0,0	0,5	0,5
Szakmunkásképző iskolát végzett	25,3	14,8	40,1
Középiskolát végzett	25,4	29,5	54,9
Ebből
Szakközépiskolát végzett	6,5	4,1	10,6
Gimnáziumot végzett	6,4	12,3	18,7
Érettségi utáni képzésben végzett	12,5	13,1	25,6
Felsőfokú intézményben végzett	12,9	14,7	27,6
Összesen	80,2	75,2	155,4
Ebből
Legalább középiskolát végzett (%)	48,0	59,0	53,0
Nem végzett középiskolát (%)	52,0	41,0	47,0

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

279. táblázat
A fiú és lány tanulók teljesítménye, 1995 és 1999 (standard pontszám)

Teszt	1995			1999
	Lány	Fiú		Lány	Fiú
Olvasás-szövegértés	510	490		513	490
Kognitív képességek	510	493		519	497
Matematika, algebra	507	501		511	511
Matematikai gondolkodás	501	509		504	518
Élővilág	503	514		502	515
Fizika	491	518		504	522
Földtan	500	517		497	515
Számítástechnika, szoftverismeretek	477	480		526	554
Számítástechnikai alkalmazások	473	481		531	552

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: 500 = a vizsgált tanulói csoport átlagos teljesítménye.