2012. május 24., csütörtök , Eszter, Eliza

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

Regisztráció

Intézeti folyóiratok

Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997

Függelék 1-9

2009. június 17.

Cikk nyomtatás

Link küldés

1. táblázat

A különböző társadalmi feladatok megoldásának fontossága a közvélemény szerint, 1994 és 1997 (százfokú skálán)


	1994	1997

Az életszínvonal-csökkenés megállítása	94	93
Az áremelkedések visszaszorítása	92	92
Az egészségügyi ellátás javítása	90	91
A gazdasági helyzet javítása	91	91
A közbiztonság javítása	71	91
A munkanélküliség visszaszorítása	93	91
A mezőgazdaság fellendítése	90	88
A szegények támogatása	83	84
A társadalmi béke megteremtése	84	83
A költségvetési hiány csökkentése	83	82
A közoktatás fejlesztése	82	82
A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése	83	82
Az ipar korszerűsítése	82	81
A környezetvédelem	82	81
A szabadságjogok tiszteletben tartása	86	79
A közlekedés fejlesztése	77	73
A kultúra támogatása	72	73
A szomszédos országokkal való kapcsolatok javítása	65	72
A bíróságok munkájának javítása	68	69
A vállalkozások támogatása	73	69
A közigazgatás korszerűsítése	91	68
A szomszédos országokban élő magyarok támogatása	72	63
Az Európához való csatlakozás	63	56
A hadsereg korszerűsítése	59	55

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Marketing Centrum, 1994. szeptember; Országos Közoktatási Intézet-Marketing Centrum, 1997. május

2. táblázat

Az egyes közfeladatok fontossága aszerint, hogy melyekre kellene az országnak leginkább pénzt költenie. Rangsor, 1990, 1995 és 1997


	1990	1995	1997	1997
				Az adott
				feladatot
				választók
				aránya (%)

Az egészségügyi ellátás javítása	2	1	1	86
A közbiztonság javítsa	5	3	2	64
Az alacsony nyugdíjak emelése	1	4	3	58
A mezőgazdaság támogatása	13	8	4	47
A lakáshiány enyhítése	4	2	5	43
A munkanélküliek segítése	11	7	6	43
A nehéz fizikai munka jobb megfizetése	3	5	7	37
Az oktatás helyzetének javítása	7	10	8	34
A környezet védelme	6	6	9	28
A magánvállalkozások támogatása	10	11	10	17
Az értelmiség anyagi megbecsülése	8	9	11	16
Utak, autópályák építése	12	14	12	10
A honvédelem erősítése	15	15	13	8
A vízellátás, csatornázás javítása	14	13	14	7
A telefonhálózat kiépítése	9	12	15	2

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet-Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; Országos Közoktatási Intézet-Marketing Centrum, 1997. május

A feltett kérdés: Melyek azok a dolgok, amelyekre az országnak a leginkább kellene pénzt költeni?"

Megjegyzés: 1997-ben az embereknek az öt legfontosabb közfeladatot kellett kiválasztaniuk, míg 1990-ben és 1995-ben valamennyi feladatot rangsorolniuk kellett abból a szempontból, hogy mennyire fontos, hogy az ország pénzt költsön rájuk. Ezért az összehasonlíthatóság a korábbi évekkel korlátozott.

3. táblázat

A különböző közszolgáltatásokkal való elégedettség 1990, 1995 és 1997 (ötfokú skálán)


	1990	1995	1997	Eltérés
				1995-1997

Áruellátás	3,37	3,80	4,23	+0,43
Oktatás	3,28	3,31	3,29	-0,02
Közlekedés	3,32	3,15	3,27	+0,12
Tömegtájékoztatás	3,52	3,23	3,18	-0,05
Egészségügy	3,13	2,73	2,43	-0,30
Ügyintézés a hivatalokban	2,60	2,43	2,42	-0,01
Közbiztonság	-	-	2,17	-
Munkalehetőségek	2,86	1,90	1,97	+0,04
Lakáshoz jutás	2,00	1,70	1,66	-0,04

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet-Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; Országos Közoktatási Intézet-Marketing Centrum, 1997. május

4. táblázat

Hogyan alakult az oktatás színvonala az elmúlt tíz évben?" A válaszok megoszlása 1990, 1995 1997 (%)


	1990	1995	1997

Nagymértékben javult	2	3	2
Inkább javult	25	35	24
Nem változott	30	30	31
Inkább romlott	28	22	29
Nagymértékben romlott	3	1	3
Nem tudja	13	9	11

Forrás: Szabó, 1997b

5. táblázat

A tantárgyak tanításával és a készségek kialakításával kapcsolatos elégedettség százfokú skálán, 1996


Mennyire tanítják jól a tárgyakat		Mennyire tudja kialakítani az iskola a fontos készségeket

Anyanyelv	85	Legyenek jó állampolgárok	76
Matematika	83	Törekedjenek a továbbtanulásra	72
Informatika	79	Meg tudjanak szerezni egy állást	64
Természettudományok	78	Tudjanak egészségesen élni	62
Társadalomtudomány	75	Továbbtanulási készségek	61
Idegen nyelv	70	Értsék meg a világ többi országait	59
Technika	65	Önbizalom	54
Állampolgári ismeretek	60	Tudjanak együtt élni másokkal	51
Művészetek	52
Testnevelés	41

Forrás: Marián, 1997a

6. táblázat

A fontosnak ítélt középiskolai tantárgyak és készségek tanításával, illetve kialakításával való elégedettség Magyarországon, 1996 és az OECD-országokban, 1993/94 (százfokú skálán)


	Tantárgyak	Készségek	Index*

Franciaország	84	62	73
Ausztria	78	63	70,5
Svájc	76	63	69,5
Dánia	75	59	67
Magyarország	72	62	67
Finnország	77	55	66
Belgium	72	58	65
USA	63	59	61
Portugália	58	58	58
Hollandia	64	51	57,5
Egyesült Királyság	63	47	55
Spanyolország	46	37	41,5
Svédország	40	18	29

Forrás: Education at a Glance, 1995; Marián, 1997c és Lannert Judit számításai

* Az indexet a következő módon számították: (a) Megszámolták, hogy egy válaszoló hányszor ítélt nagyon fontosnak egy tantárgyat vagy készséget. (b) Megszámolták, hányszor válaszolta egy válaszadó, hogy nagyon elégedett vagy elégedett az adott tantárgy vagy készség kialakításával. ( c ) Vették a (b) és az (a) hányadosát. (d) Kiszámolták ezen hányadosok átlagát minden országra, ami százalék formájában jelenik már meg, és egy átlagos elégedettségi szintet jelez.

7. táblázat

A válaszok megoszlása néhány egymással ellentétes célt megfogalmazó, oktatással kapcsolatos kijelentésre, 1990, 1995 és 1997 (%)


	1990	1995	1997

1. A szülőnek joga van arra, hogy gyermekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja.	67	89	79
2. Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek jobb iskolákba.	29	9	17

Nem tudja	4	2	4

1. A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolákba kell adni.	68	76	73
2. Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak.	26	17	22

Nem tudja	7	7	5

1. A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához.	63	56	57
2. A kisebbségek, nemzetiségiek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek.	33	37	37

Nem tudja	4	7	6

1. A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban.	35	51	54
2. Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség.	53	37	38

Nem tudja	12	13	8

1. A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket.	49	54	52
2. A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot.	43	35	41

Nem tudja	8	11	7

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet-Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; Országos Közoktatási Intézet-Marketing Centrum, 1997. május

8. táblázat

Az 1975-1995 között született korosztályok létszáma nemenként, 1996. január 1-jén


Év	Férfi	Nő	Összesen

1975	97 085	92 343	189 428
1976	91 413	86 673	178 086
1977	87 405	83 506	170 911
1978	82 987	79 027	162 014
1979	78 953	75 647	154 600
1980	73 374	70 398	143 772
1981	70 458	67 652	138 110
1982	66 400	62 911	129 311
1983	62 859	60 202	123 061
1984	61 676	59 244	120 920
1985	64 526	61 679	126 205
1986	63 360	60 929	124 289
1987	62 968	60 018	122 986
1988	62 363	59 227	121 590
1989	61 831	59 035	120 866
1990	62 994	60 538	123 532
1991	63 894	61 151	125 045
1992	61 432	58 382	119 814
1993	59 173	56 343	115 516
1994	58 641	55 596	114 237
1995	56 943	54 052	110 995

Forrás: Statisztikai Évkönyv, KSH

9. táblázat

A népességszám előre számítása korcsoportok szerint a nemzetközi vándorlás figyelembevételével, 1995-2010 (ezer fő)


	3-5 éves	6-13 éves	14-17 éves	18-22 éves

1995	373	1017	638	858
2000	352	985	506	779
2005	347	952	497	635
2010	341	933	478	628

Forrás: Hablicsek, 1996

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.