2012. május 24., csütörtök , Eszter, Eliza

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

Regisztráció

Intézeti folyóiratok

Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997 háttértanulmányai

Szabó Ildikó: :: Közvélemény-kutatási adatok összehasonlítása

2009. június 17.

Cikk nyomtatás

Link küldés

1. táblázat - Melyek azok a dolgok, amelyekre az országnak a leginkább kellene pénzt költeni? Százalékban

	1990	1995	1997*

1. Az egészségügyi ellátás javítása	76	83	86
2. A közbiztonság javítsa	68	76	64
3. Az alacsony nyugdíjak emelése	80	72	58
4. A mezőgazdaság támogatása	44	55	47
5. A lakáshiány enyhítése	72	83	43
6. A munkanélküliek segítése	47	59	43
7. A nehéz fizikai munka jobb megfizetése	73	67	37
8. Az oktatás helyzetének javítása	63	40	34
9. A környezet védelme	64	62	28
10. A magánvállalkozások támogatása	51	35	17
11. Az értelmiség anyagi megbecsülése	56	50	16
12. Utak, autópályák építése	45	30	10
13. A honvédelem erősítése	14	21	8
14. A vízellátás, csatornázás javítása	41	31	7
15. A telefonhálózat kiépítése	52	33	2

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet - Szocio-Reflex Kft. (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1990 és 1995 tavaszán), Országos Közoktatási Intézet - Marketing Centrum (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1997. május)

* 1997-ben az embereknek az öt legfontosabb közfeladatot kellett kiválasztaniuk, míg 1990-ben és 1995-ben valamennyi feladatot rangsorolniuk kellett abból a szempontból, hogy mennyire lenne fontos, hogy az ország pénzt költsön rájuk. Ezért ezeket az adatokat közvetlenül nem hasonlíthatjuk össze a megelőző évek adataival.

A módszerek különbözősége ellenére is kiderül az adatokból, hogy az egészségügyi ellátás javítását 1997-ben még fontosabbnak tartják az emberek, mint 1995-ben, és nőtt a relatív fontossága a közbiztonság javításának. A vizsgálatok által átfogott időszak alatt a telefonhálózat kiépítésének fontossága vesztette el a leginkább fontosságát. Figyelemre méltó, hogy az oktatás helyzetének javítását az emberek egyharmada az öt legfontosabb közfeladat között tartja számon.

2. A társadalmi problémák fontossága

2. táblázat - Mekkora jelentőséget tulajdonítanak a következő társadalmi feladatoknak? Százfokú skálán

	1994-ben	1997-ben

1. Az életszínvonal csökkenés megállítása	94	93
2. Az áremelkedések visszaszorítása	92	92
3. Az egészségügyi ellátás javítása	90	91
4. A gazdasági helyzet javítása	91	91
5. A közbiztonság javítása	71	91
6. A munkanélküliség visszaszorítása	93	91
7. A mezőgazdaság fellendítése	90	88
8. A szegények támogatása	83	84
9. A társadalmi béke megteremtése	84	83
10. A költségvetési hiány csökkentése	83	82
11. A közoktatásfejlesztése	82	82
12. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése	83	82
13. Az ipar korszerűsítése	82	81
14. A környezetvédelem	82	81
15. A szabadságjogok tiszteletben tartása	86	79
16. A közlekedés fejlesztése	77	73
17. A kultúra támogatása	72	73
18. A szomszédos országokkal való kapcsolatok javítása	65	72
19. A bíróságok munkájának javítása	68	69
20. A vállalkozások támogatása	73	69
21. A közigazgatás korszerűsítése	91	68
22. A szomszédos országokban élő magyarok támogatása	72	63
23. Az Európához való csatlakozás	63	56
24. A hadsereg korszerűsítése	59	55

Forrás: A Marketing Centrum 1994. szeptemberi és az Országos Közoktatási Intézet - Marketing Centrum 1997. májusi közvélemény-kutatása

A rangsorok között nagyfokú hasonlóság van. A közoktatás fejlesztésének mindkét vizsgálat szerint viszonylag nagy jelentőséget tulajdonítanak az emberek: a megélhetést közvetlenül befolyásoló tényezők után ez következik mindkét rangsorban.

3. Az oktatás színvonala

3.a táblázat - Milyen ma, Magyarországon az oktatás színvonala? Százalékban

	1990-ben	1995-ben	1997-ben

Nem tudja	8	5	8
Nagyon jó	1	1	2
Jó	23	33	27
Közepes	54	54	52
Rossz	12	5	9
Nagyon rossz	3	1	2

3. b táblázat - Hogyan alakult az oktatás színvonala az elmúlt tíz évben? Százalékban

	1990-ben	1995-ben	1997-ben*

Nem tudja	13	9	11
Nagymértékben javult	2	3	2
Inkább javult	25	35	24
Nem változott	30	30	31
Inkább romlott	28	22	29
Nagymértékben romlott	3	1	3

* 1997-ben a következőképpen hangzott a kérdés: "Ön szerint hogyan alakult az oktatás színvonala az elmúlt években?"

Az adatokból az derül ki, hogy az az oktatás színvonalának a megítélésében 1990 és 95 között számottevő javulás következett be. Ekkorra a főbb szerkezeti változások lezajlottak a közoktatásban. Utána némileg csökkent az elégedettség, de ennek ellenére is 1997-ben jobbnak tartják az oktatás színvonalát, mint 1990-ben. A változás tendenciáinak szintén 1995-ben ítélték meg a legpozitívabban. ekkor az embereknek csak alig egynegyede érezte romlónak az oktatás színvonalát. Az 1997-es vélemények a múlt átértékeléséről tanúskodnak: a válaszok kísértetiesen megegyeznek az 1990-es véleményekkel. Összességében azonban úgy tűnik, hogy az emberek múlthoz való viszonya - ellentétben a jelenhez való viszonyukkal - inkább attitüdinális kérdés, amit a tényleges folyamatok csak korlátozottan befolyásolnak. Ezt a korlátozott hatást - ami a jelennel való relatív elégedettség javulása - érzékelhetjük két, egymáshoz közelebb eső időben végzett közvéelmény-kutatás adatainak az összehasonlításával:

3.c táblázat - Hogyan alakult az oktatás színvonala az utóbbi egy-két évben? Százalékban

	1995. augusztus	1996. augusztus

Nem tudja	17	17
Romlott	47	36
Nem változott	24	30
Javult	12	17

5. A közszolgáltatásokkal és a kormány tevékenységével való elégedettség

5. táblázat - A különböző közszolgáltatásokkal való elégedettség, ötfokú skálán

	1990-ben	1995-ben	1997-ben	Eltérés1995-1997

Munkalehetőségek	2,86	1,90	1,94	+0,04
Egészségügy	3,13	2,73	2,43	-0,30
Lakáshoz jutás	2,00	1,70	1,66	-0,04
Tömegtájékoztatás	3,52	3,23	3,18	-0,05
Ügyintézés a hivatalokban	2,60	2,43	2,42	-0,01
Közlekedés	3,32	3,15	3,27	+0,12
Oktatás	3,28	3,31	3,29	-0,02
Áruellátás	3,37	3,80	4,23	+0,43
Közbiztonság*	-	-	2,17	-

* A közbiztonsággal való elégedettség 1990-ben és 1995-ben nem szerepelt a kérdések között.

A társadalmi elégedettség az utóbbi két évben csak az egészségüggyel kapcsolatban romlott. Míg 1990 és 1995 között általában csökkent az elégedettség a közszolgáltatásokkal, 1995 és 1997 között ez a tendencia lényegében megállt, két területen pedig: a közlekedés és a munkalehetőségek területén megfordult.

6.a táblázat - A kormány tevékenységével és a közoktatás fejlesztésével való elégedettség, százfokú skálán

	A kormány tevékenységével való általános elégedettség	A közoktatás fejlesztésével való elégedettség

1994. szeptember	32	34
1994. október	34	32
1994. november	34	36
1995. január	32	36
1995. február	27	29
1995. március	28	28
1995. április	24	21
1995. május	25	22
1995. június	21	20
1995. július	22	20
1995. augusztus	23	20
1995. szeptember	21	19
1995. október	20	19
1995. november	19	19
1995. december	22	19
1996. január	23	23
1996. február	23	20
1996. március	25	21
1996. április	28	27
1996. május	28	24
1996. június	25	25
1996. július	26	26
1996. augusztus	27	26
1996. szeptember	27	28
1996. október	25	24
1996. november	26	27
1996. december	23	31

Forrás: A Marketing Centrum közvélemény-kutatásai (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintákon)

A kormány közoktatásfejlesztési tevékenységével való elégedettség szorosan összefügg a kormány általános megítélésével. Az 1994 őszén tapasztalható csúcstól eltekintve - amikor a közoktatásfejlesztéssel való elégedettség mértéke meghaladta a kormány tevékenységével való elégedettséget - egészen 1996 végéig általában pozitívabban értékelték a kormányzati tevékenységet, mint a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos tevékenységét. 1994 szeptemberétől mindkettő megítélése meredeken zuhant egy teljes éven keresztül, 1995 szeptemberéig. 1995 szeptemberétől öthónapos stagnálás következett, majd fokozatosan megfordult a közvélemény értékítélete általában a kormányzati munkáról és konkrétan a közoktatás fejlesztéséről, és kisebb-nagyobb ingadozásokkal lassan emelkedni kezdett, de a kezdeti magas szintet már nem érte el. Érdekes, hogy 1996 végén a kormányzat általános megítélésétől fokozatosan elvált a közoktatás fejlesztésének megítélése, és míg a kormányzattal való elégedettség egyre kisebb lett, addig a közoktatás fejlesztését egyre pozitívabban értékelték az emberek. E két értékelési tendencia szétválásának következtében az olló egyre szélesebbre nyílt, és 1996 végén a közoktatás fejlesztésével való elégedettség már 8 ponttal haladta meg a kormányzati munka egészével való elégedettséget.

Forrás: A Marketing Centrum közvélemény-kutatásai (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintákon)

6.b táblázat - A kormány tevékenységének megítélése (1996. negyedik negyedévi összevont adatok, N=300)

	általános értékelés	a közoktatás fejlesztése

18-29 évesek	25	31
30-45 évesek	23	25
46-59 évesek	23	26
60 év fölöttiek	26	28
nincs érettségijük	23	28
érettségizettek	25	25
diplomások	30	22
budapestiek	24	26
megyeszékhelyen lakók	23	25
más városokban élők	26	26
falusiak	24	30
MSZP támogatók	46	37
SZDSZ támogatók	30	29
MDF támogatók	21	32
KDNP támogatók	21	27
Fidesz támogatók	20	26
FKGP támogatók	18	25
összesen	24	27

Forrás: A Marketing Centrum közvélemény-kutatásai (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintákon 1996 október, november, december)

Érdekes, hogy az életkor nem befolyásolja érdemben a véleményeket. Ezek inkább az iskolázottságtól és a pártszimpátiától függnek. A legnagyobb távolság a kormány és az oktatásfejlesztés megítélésében egyrészt a diplomások körében van. Ők másoknál elégedettebbek a kormány tevékenységével, ugyanakkor elégedetlenebbek a közoktatás fejlesztésével. Másrészt az MDF hívei értékelik különbözően a kormányt és a kormány oktatásfejlesztő politikáját. Az előbbit mindenki másnál kevesebbre tartják, az utóbbiról viszont jó véleményük van. Ennek az a magyarázata, hogy az MDF hívei között viszonylag sokan alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek.

7. Az iskola feladatai

7. tábla - Az iskola különböző feladatait nagyon fontosnak tartók aránya, százalékban

	1990-ben	1995-ben	1997-ben	Eltérés 1995-1997

1. Tisztességre ,erkölcsre nevelés	68	74	89	15
2. Az anyanyelv megfelelő elsajátítása	65	76	86	10
3. A gondolkodás, az értelem fejlesztése	64	79	85	6
4. Egy jó szakma elsajátítása	61	64	83	19
5. Rendre, fegyelemre nevelés	63	63	82	19
6. Az egyéni képességek fejlesztése	-	-	81	-
7. Felkészítés a továbbtanulásra	57	72	79	7
8. A haza szeretetére nevelés	51	51	76	25
9. Az idegen nyelvek megtanítása	56	72	74	2
10. Másokkal való együttműködésre nevelés	40	46	72	26
11. Tudományos ismeretek átadása	44	50	70	20
12. Szeretetteljes bánásmód	49	58	70	12
13. Megfelelő étkezés, napközi ellátás	37	49	70	11
14. A magyar nemzeti hagyományok megismertetése	40	45	67	22
15. A közösségi szellem fejlesztése	32	44	67	23
16. Mozgás és sportolási lehetőség biztosítása	46	59	66	17
17. Szexuális nevelés	19	27	53	26
18. Politikai, állampolgári nevelés	11	14	43	29
19. Játék, szórakozás, kellemes elfoglaltságok	22	20	38	18
20. Vallásos nevelés	28	15	24	9

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet - Szocio-Reflex Kft (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán,1990 és 1995 tavaszán) és Országos Közoktatási Intézet - Marketing Centrum (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1997 május)

Az elmúlt évek alatt a társadalom iskolával szembeni elvárásai látványosan átalakultak. Az iskolával szembeni igények minden területen növekedtek. Már az 1990 és 1995 közötti időszakban is azt figyelhettük meg, hogy jelentősen növekedett azok aránya, akik azt várják el az iskolától, hogy az iskolázottság, az iskolai tudás és az iskolában megszerezhető ismeretek révén való érvényesülést segítse elő. Az elmúlt két évben azok aránya is radikálisan növekedett, akik nagyon fontosnak tartják a tanulók személyiségének a fejlesztését, szexuális nevelésüket és politikai, állampolgári nevelésüket.

8. Az oktatási intézmények társadalmi bázisa

8. táblázat - Az egyetértők aránya néhány egymással ellentétes, oktatással kapcsolatos kijelentéssel, százalékban

	1990	1995	1997

1. A szülőnek joga van arra, hogy a gyermekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja.	67	89	79
2. Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek jobb iskolákba.	29	9	17
Nem tudja	4	2	4

1. A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolákba kell adni.	68	76	73
2. Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak.	26	17	22
Nem tudja	7	7	5

1. A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához.	63	56	57
2. A kisebbségek, nemzetiségiek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek.	33	37	37
Nem tudja	4	7	6

1. A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban.	35	51	54
2. Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség.	53	37	38
Nem tudja	12	13	8

1. A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket.	49	54	52
2. A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot.	43	35	41
Nem tudja	8	11	7

A legnagyobb társadalmi egyetértés a szabad iskolaválasztás kérdésében van, illetve abban, hogy az iskola kiválasztásában mobilnak kell lenni, és azt a gyerek előmenetelének kell alárendelni. A leginkább az elitiskola kérdésben megosztottak az emberek. Ugyanakkor a vélemények változásának tendenciája egy kérdésben a lassan kialakuló társadalmi konszenzus irányába mutat: az iskolakísérlete és -reformok kérdésében. Úgy tűnik, a közvélemény szerint a nagy változások lezajlottak az iskolaügyben.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.