Bevezetés

Az 1994-es választások után hatalomra került kultuszkormányzatnak azzal a helyzettel kellett szembenézni, hogy a közoktatási rendszerben folyó oktató-nevelő munka tartalmát szabályozó új dokumentumok a rendszerváltást követő időszakban vagy nem készültek el, vagy megszülettek ugyan, de törvényerőre nem emelkedtek, miközben a 70-es - 80-as években kiadott korábbi szabályozók legitimitásukat vesztették, az iskolákat körülvevő gazdasági és társadalmi viszonyok gyökeres átalakulása következtében elavultak, szabályozó erejük elporladt anélkül, hogy a központi vagy helyi oktatásirányítás hatálytalanította volna azokat. Bár egy új tanterv kidolgozásának szakmai munkálatai már a rendszerváltás előtt megkezdődtek, és jó néhány NAT variáció már az előző kormányzati ciklusban elkészült, a politikai döntéshozók időről-időre a különböző pedagógus szakmacsoportok, később pedig a közvélemény formálásban meghatározó szerepet játszó oktatáskutatók, iskola alapítok, pedagógiai fejlesztők ellenállásába ütköztek.

A szabályozási ex lex állapotot kihasználva, az új szerepkörükbe még éppen csak belekóstoló iskolafenntartó önkormányzatok mellett komoly mozgásszabadságot élvező oktatási intézmények a változások, tartalmi újítások sokaságát vezették be. Az iskoláknak ugyanis igen gyorsan kellett reagálni az új helyzetre, mert az iskolahasználók igényei a gyökeresen új munkaerőpiaci elvárások, az ifjúsági munkanélküliség rohamos terjedése, a határok átjárhatósága, az európai perspektíva, a kommunkációs technikák forradalmi átalakulása stb. miatt egyik napról a másikra megváltoztak. Ugyanakkor a demográfiai hullámvölgy mélypontján a szülők érdekérvényesítési képessége jelentősen megnőtt, ezért a pedagógus elbocsátások, iskolabezárások rémétől fenyegetett oktatási intézmények a számukra szokatlan piaci viszonyok közé kerülve oktatási kínálatukat a kereslethez kellett hogy igazítsák.

Az 1985-ös oktatási törvény módosításával (Magyar Közlöny, 1990) megszűnt az iskolaalapítás több mint 40 éves állami monopóliuma, a gyermekük számára vallásos nevelést biztosítani kívánó szülők igényeinek megfelelően egyházi iskolák, a legspeciálisabb nevelési-oktatási igények kielégítésére pedig non-profit és forprofit alapítványi- és magániskolák alakultak, melyek még keményebb versenyre kényszerítették az önkormányzati iskolákat.

A tradícionálisan konzervatív oktatási alrendszer neveléstörténeti értelemben pillanatok alatt pluralizálódott, szerkezetében, programkínálatában szinte áttekinthetetlenül változatossá vált. Mindenki számára nyilvánvalóan a közoktatási rendszerben jelentős tartalmi változások történtek, zajlottak a 90-es években, ezen változások mibenlétéről, mélységéről, képzési profilonkénti, oktatási szintenkénti, intézménytípusonkénti, területi jellegzetességeiről senki sem rendelkezett hiteles, szisztematikus információkkal.

Az oktatási kormányzat úgy kezdett 1994-ben a tartalmi szabályozás dokumentumainak kimunkálásához, hogy az adott terület állapotáról, éppígy létéről csak impesszionisztikus benyomásokkal rendelkezett. A megkésettség miatt egyre erősödött a központi oktatásirányítókban az az érzés, hogy rövidesen “összeomlik a közoktatás", végképp ellenőrizhetetlenné váló folyamatok indulnak be, ebben a pánikhangulatban a központi tartalmi szabályozás dokumentumai részben állandó időzavarban, részben pedig nem egy optimális menetrendben (helyzetelemzés, távlati fejlesztési stratégia, tanterv), hanem jószerével éppen fordított sorrendbe születtek. Végül is 1995-1997 között az oktatás tartalmát szabályozó valamennyi dokumentum elkészült (elkészül), és a többlépcsős politikai, szakmai érdekegyeztetési folyamatok után elfogadásra került (kerül). Mindezen dokumentumok azonban a korábbinál sokkal lazább központi szabályozási modellt érvényesítenek, stratégiai irányokat, főbb fejlesztési területeket jelölnek ki, az oktatási folyamat bemeneti feltételeit és vizsgakövetelmények meghatározásával a kimenetet szabályozták keretjelleggel. Újszerűségük miatt nehezen bejósolható ezeknek a dokumentumoknak szakmai elfogadottsága a gyakorló pedagógusok körében.

Az oktatás jövőjét hosszabb távon orientáló-meghatározó közoktatás fejlesztési stratégia két leghangsúlyosabb elemét: az általános alapképzés meghosszabbítását és a közoktatás tartalmi modernizációját egyaránt - elsősorban - a NAT bevezetésével kívánja megvalósítani a központi oktatásirányítás, ezért a Nemzeti alaptanterv bevezetését a kormányzati ciklus legfontosabb feladatának deklarálta az MKM.

A fentiek alapján nem szorul külön indoklásra, hogy 1996 nyarától miért éppen a NAT implementáció vizsgálatára kapta az OKI Kutatási Központja az évek óta legjelentősebb minisztériumi megrendelést.

A kutatás

A kutatás 1200 önálló közoktatási intézmény igazgatójának véleményét gyűjtötte össze azokról a tartalmi változásokról, amelyek az iskolákban az elmúlt években lezajlottak, s amelyek most azt a terepet jellemzik, ahová majd a Nemzeti Alaptanterv által indukált változások beágyazódnak. Vizsgáltuk a NAT bevezetésének tárgyi és személyi feltételeit az általános iskolákban és középfokon, feltérképeztük az intézményvezetők terveit, elvárásait, szándékát a NAT bevezetéséig terjedő időszak végéig, azaz 1998-ig, és végül felmértük a NAT implementációhoz közvetlenül kapcsolódó tantestületi munkálatok (pedagógiai programok és helyi tanterv írása) készültségi fokát.

A településre, fenntartóra és iskolatípusra országosan reprezentatív mintába* 1200 igazgató került, közülük az együttműködést nem vállalók aránya nem érte el a 2 százalékot. A minta összetételét lásd az I. számú mellékletben.
* A minta kialakítását az OKI Informatikai Központja végezte. Segítségüket és a folyamatos konzultáció lehetőségét ezúton is köszönjük.

A kérdőíves adatfelvételre 1996 decemberében és 1997 januárjában került sor kérdezőbiztosok közreműködésével. A tartalmi változásokra, a NAT munkálatokra, az igazgatók közoktatási elképzeléseire vonatkozó kérdéseket a kérdezőbiztosok lekérdezték, az iskola tárgyi, személyi és anyagi kondícióira, illetve a saját személyükre, vezetői szerepükre vonatkozó adatokat az iskolában hagyott önkitöltős kérdőívbe maguk vezették be az igazgatók. A visszaküldési arány az önkitöltős kérdőíveknél meghaladta a 95%-ot.

A kérdőívek összeállításánál 4 önálló kutatási probléma** közös mintán történő vizsgálatának lehetőségét sikerült megteremtenünk. Az elemzési lehetőségeket bővíti, hogy az igazgatók pálya- és életkörülményeit vizsgáló kérdőívrész kérdései megegyeznek a kutatási központ 2500 fős pedagógusvizsgálatának itemeivel, így a két adatbázis összekapcsolható.
** Kutatásvezetők: Balázs Éva, Nagy Mária, Szabó Ildikó, Vágó Irén

A minta

A kutatás keretében a közoktatásban foglalkoztatott intézményvezetők közel 30%-át kérdeztük meg. Az intézményi szintű reagálások megismerésében azért tulajdonítottunk az igazgató személyének még a szokottnál is nagyobb jelentőséget, mert a közoktatási törvény az igazgató és az általa vezetett tantestület felelősségi körébe utalja a NAT bevezetéséhez kapcsolódó teendők többségét. Az igazgatói mintát 3 determináns csoport (biológiai, területi és intézményi/munkahelyi) 9 változója mentén mutatjuk be. Az oktatás tartalmi változásait, a NAT-implementáció intézményi helyzetét is ezen változókon keresztül vizsgáljuk.

Biológiai determinánsok

1. tábla - Az igazgatók megoszlása nemek szerint (N=1137)

Nemek	Igazgatók száma	%-o saránya
Férfi	581	51,1
Nő	556	48,9

2. tábla - Az igazgatók megoszlása életkor szerint (N=1127)

Korcsoportok	Igazgatók száma	%-os aránya
20-29 éves	9	0,8
30-39 éves	155	13,8
40-49 éves	492	43,7
50-59 éves	434	38,5
60 éves vagy idősebb	37	3,1

A nemek aránya kiegyenlített az iskolavezetői körben, ami korántsem mondható el a pedagógustársadalom egészéről. Az igazgatói megbízatás elnyerésében ma is jelentős szerepe van a legalább 15-20 éves szakmai tapasztalatnak. 30 évesnél fiatalabb vezetőt kizárólag a kis létszámú községi önkormányzati általános iskoláiban és az alapítványi általános iskolákban találunk. Figyelemre méltó, hogy míg a pedagógus munkanélküliség kezelésének legelterjedtebb módszereként a nyugdíjazást (előnyugdíjazást) alkalmazzák a pedagógusoknál, addig az igazgatók 3%-a 60 éves koron túl is dolgozik, elsősorban az önkormányzati önálló és társulásban működő általános iskolákban, gyakorló iskolákban és egyházi intézményekben. A mintába bekerült legidősebb igazgató 74, a legfiatalabb 26 éves.

Területi determinánsok

3. tábla - Az intézmények megoszlása az iskola településtípusa szerint (N=1159)

Településjelleg	Az intézmények száma	%-os aránya
főváros	150	12,9
megyei jogúváros	200	17,4
egyéb város	268	23,1
község	539	46,5

4. tábla - Az igazgató megoszlása az iskola földrajzi elhelyezkedése alapján I. (N=1174)

Az iskola földrajzi régiója*	Az intézmények száma	%-os aránya
Budapest és Pest megye	244	20,8
Észak-Magyarország	173	14,7
Észak-Dunántúl	240	20,4
Dél-Dunántúl	199	17,0
Kelet-Magyarország	136	11,6
Délalföld	182	15,5

* Észak Magyarország - BAZ, Heves, Nógrád; Észak Dunántúl - Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém; Dél-Dunántúl - Baranya, Somogy, Tolna, Zala; Kelet-Magyarország - Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg; Dél-Alföld - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok.

5. tábla - Az intézmények megoszlása az iskola földrajzi elhelyezkedése alapján II. (N=1175)

Az iskolák elhelyezkedése megyénként	Az intézmények száma	%-os aránya
Budapest	151	13
Baranya	64	5,4
Bács-Kiskun	50	4,3
Békés	41	3,5
Borsod-Abaúj-Zemplén	105	8,9
Csongrád	40	3,4
Fejér	53	4,5
Győr-Moson-Sopron	60	5,1
Hajdú-Bihar	55	4,7
Heves	30	2,6
Komárom-Esztergom	35	3,0
Nógrád	38	3,2
Pest	93	7,9
Somogy	58	4,9
Szabolcs-Szatmár-Bereg	81	6,9
Jász-Nagykun-Szolnok	51	4,3
Tolna	34	2,9
Vas	41	3,5
Veszprém	51	4,3
Zala	43	3,7

A minta kiválasztásánál a településtípus szerinti reprezentativitás mellett területi reprezentativitásra is törekedtünk, így az elemzésben a regionális megoszlás mellett a főbb tendenciák szemléltetésére esetenként a megyénkénti megoszlást is bemutatjuk. A megyénkénti eredmények relevanciáját fokozza, hogy a NAT-ra való felkészítés meghatározó aktorai voltak a megyei pedagógiai intézetek. Ugyanakkor Bognár M. - Horváth H. A:, (1997) tanulmányából ismert, hogy míg az MPI-k közül egynéhány országos és regionális továbbképzések szervezésében is extrém aktivitást mutatott, addig más megyékben kissé megkésve, szerényebb anyagi lehetőségekből, szerényebb létszámú felkészítő tanfolyamok szerveződtek, és az OKI által MKM finanszírozásban létrehozott szolgáltató pontok eloszlása és a megye településeiről való elérhetősége, megközelíthetősége sem egyenletes.

Intézményi determinánsok

6. tábla - Az intézmények megoszlása iskolatípus szerint I. (N=1153)

Iskolatípus I.	Intézmények száma	%-os aránya
4 vagy 6 osztályos általános iskola	86	7,4
8 osztályos általános iskola	736	63,8
9, 10, 11 osztályos általános iskola	30	2,6
12 évfolyamos iskola*	17	1,5
4, 6, 8 évfolyamos gimnázium	105	9,1
gimnázium és szakközépiskola	68	5,9
szakközépiskola és szakmunkásképző	92	7,9
szakmunkásképző	19	1,7

* Benne: általánosan képző és szakképző középiskolai osztályok

7. tábla - Az intézmények megoszlása iskolatípus szerint II. (N=1153)

Iskolatípus II.	Intézmények száma	%-os aránya
Általános iskola (1-11 évfolyam)	852	73,9
Tiszta gimnázium (4, 6, 8 évfolyam)	105	9,1
Vegyes iskola** (12 évfolyam)	85	7,4
Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző	111	9,6

** Benne: általános és középiskola, általánosan képző és szakképző középiskola.

8. tábla - Az intézmények megoszlása az iskolafenntartó szerint (N=1150)

Az iskola fenntartója	Intézmények száma	%-os aránya
helyi önkormányzat	910	79,1
önkormányzatok társulása	86	7,5
megyei, fővárosi önkormányzat	72	6,3
egyház	43	3,7
alapítvány	18	1,6
magánszemély	2	0,2
egyetem, főiskola	9	0,8
egyéb	10	0,9

9. tábla - Az intézmények megoszlása iskolanagyság szerint (N=1136)

Iskolanagyság	Intézmények száma	%-os aránya
0-60 gyerekig	97	8,5
61-100 gyerekig	64	5,6
101-200 gyerekig	239	21,0
201-300 gyerekig	148	15,7
301-500 gyerekig	262	23,1
501-1000 gyerekig	260	22,9
1001-nél több gyerek	36	3,2

Az intézményi változók közül az oktatástechnikai adatközlésben illetve az oktatásszociológiai vizsgálatokban leggyakrabban alkalmazottakat használjuk elemzéseinkben és mutatjuk be eredményeink közlésénél.

Az eredmények

Ebben a gyorsjelentésben nem vállalkozhattunk az empirikus vizsgálatban érintett témakörök mindegyikének bemutatására, ezért az adatfeldolgozás első, nyers eredményeit nem a kutatási problémák logikai rendjében vagy a kérdőív kérdéseinek sorrendjében tárgyaljuk, hanem kizárólag a NAT tematikához legközvetlenebbül kapcsolódó igazgatói válaszok elemzésére szorítkozunk.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (továbbiakban közoktatási törvény) 44-48. paragrafusa előírja az iskolák számára a pedagógiai program készítését, elfogadását és nyilvánosságra hozatalát. A kutatás keretében az alapdokumentumok (pedagógiai program, helyi tanterv) készültségi fokáról, az elkészítés várható időpontjáról, a program alkotóiról, a program alkotásába bevont kliensek köréről, a programok tartalmáról és az új helyi tantervek bevezetésének költségigényeiről kérdeztük az intézményvezetőket. Mivel ismereteink szerint a NAT-implementáció folyamatában az intézményi/intézményvezetői reagálásokat mások nem vizsgálták, eredményeinket a Medián NAT tematikájú pedagógus közvélemény kutatásának adataival fogjuk alkalmanként összevetni.

Az alapdokumentumok elkészítése

A politikai viták kereszttüzében elsősorban a NAT bevezetésének időpontja, a helyi tanterv és a pedagógiai program elkészítéséhez szükséges idő és peremfeltételek feltételezett elégtelensége állt/áll. A fenti kérdésekben közvélemény kutatás szondázta a pedagógustársadalom véleményét, a FIDESZ pedig a tanárok felkészítettlenségére, az idő és kompetencia hiányára hivatkozva követelte a NAT bevezetésének elhalasztását. A tavaszi FIDESZ akcióra válaszként az MKM jelentős anyagi eszközöket biztosított a NAT iskolai munkálatainak ösztönzésére és a tanterv bevezetésének népszerűsítésére. A NAT implementáció ajánlott menetrendje mellett újságot jelentet meg és hetente 4 délután “NAT-tól tartok" címmel, a NAT-ot népszerűsítő, a betelefonáló pedagógusok problémáira megoldásválaszokat kínáló műsort működtet.

Kérdőívünk felvétele idején a NAT polémia még kevéssé kapott nyilvánosságot, ezért különösen érdekes lesz eredményeinket összevetni, a vita csúcspontján 1997 áprilisában készült Medián közvélemény kutatás adataival. A közvélemény kutatásban megkérdezett tanárok többsége úgy vélekedett, hogy a NAT indítását a tervezettnél későbbre kellene halasztani, s alig egynegyedük értett egyet az 1998-as bevezetéssel (Liskó I., 1997).

A pedagógiai program elkészítésének tervezett határideje

Saját vizsgálatunkban az igazgatók közel 89%-a úgy nyilatkozott, hogy még 1997-ben elkészült iskolájuk pedagógiai programja, 83%-uk szerint pedig a helyi tanterv is, és mindössze egy szakképző intézmény vezetője prognosztizálta, hogy 1 évvel később készül el pedagógiai programjuk, illetve 3-an személy szerint halasztódik 99-re helyi tantervük elkészítése.

Iskolatípusonként nem találtunk markáns különbségeket a pedagógiai program várható határidejében. Valószínűsíthető, hogy az általános iskolák készülnek el leghamarabb, de a leglassabban dolgozó szakképző intézmények is alig maradnak el tőlük.

Az igazgatók derékhadát alkotó 40-60 év közöttiek a legbizakodóbbak, 90%-uk szerint még az idén elkészül intézményük helyi tanterve. A legidősebb igazgatók köréből kaptuk a viszonylag pesszimistább válaszokat, a nemek között értékelhető különbség nem mutatkozott.

10. tábla - A pedagógiai program elkészülésének határideje és az iskola típusa szerint

A program elkészülte	Általános iskola (1-11 évfolyam)	Tiszta gimnázium (4, 6, 8 évf.)	Vegyes iskola (12 évfolyam)	Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző
1997	696 (91,3%)	75 (84,3%)	63 (86,3%)	83 (82,2%)
1998	66 (8,7%)	14 (15,7%)	10 (13,7%)	18 (17,8%)
összesen	762 (79,3%)	89 (8,7%)	73 (7,1%)	107 (10,4%)

11. tábla - A pedagógiai program elkészültének határideje az iskola településtípusa szerint

A program elkészülte	főváros	megyei jogú város	egyéb város)	község
1997	111 (91,0%)	160 (87,4%)	215 (91,1%)	433 (88,9%)
1998	11 (9,0%)	23 (12,6%)	21 (8,9%)	54 (11,1%)
összesen	122 (11,9%)	183 (17,8%)	236 (23,0%)	487 (47,4%)

12. tábla - A pedagógiai program elkészítésének határideje az igazgatók neme szerint

A program elkészülte	féfri	nő
1997	462 (88,4%)	441 (90,9%)
1998	61 (11,6%)	44 (9,1%)
összesen	524 (51,9%)	183 (48,1%)

13.tábla - A pedagógiai program elkészültének határideje az igazgatók kora szerint

A program elkészülte	20-29 éves	30-39 éves	40-49 éves	50-59 éves	60 év feletti
1997	7 (87,5%)	119 (86,9%)	398 (89,1%)	352 (91,4%)	22 (81,5%)
1998	1 (12,5%)	18 (13,1%)	49 (10,9%)	33 (8,6%)	5 (18,5%)
összesen	8 (0,8%)	137 (13,6%)	447 (44,5%)	385 (38,3%)	27 (2,7%)

A helyi tanterv elkészítésének tervezett határideje

Jelentősebb a különbség iskolatípusonként a helyi tanterv elkészítésének tervezett határidejében: a tiszta általános iskolák 86%-a még ebben az évben szeretné elkészíteni tantervét, a vegyes illetve tisztán középfokú intézmények negyede azonban úgy véli, hogy erre csak 98-ban kerül majd sor.

A felvétel idején egyetlen vizsgatípus koncepciója és szabályzata sem került még végleges elfogadásra, kihirdetésre, így a kimeneti szabályozás dokumentumainak késlekedése lassítja és akadályozza a középfokú tanintézetek helyi tantervi munkálatait, mert a NAT ezen intézmények első két évfolyamának oktatási tartalmait szabályozza csupán. A középfokú tanintézetek igazgatóinak elbizonytalanodását jelzi, hogy 1/3-uk nem tudta megjósolni tantervük megszületésének időpontját.

14. tábla - A helyi tanterv elkészülésének határideje és az iskola típusa szerint

A tanterv elkészülte	Általános iskola (1-11 évfolyam)	Tiszta gimnázium (4, 6, 8 évf.)	Vegyesiskola (12 évfolyam)	Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző
1997	617 (86,2%)	54 (74,0%)	90 (74,1%)	53 (72,8%)
1998	97 (13,8%)	19 (26,0%)	14 (25,9%)	20 (27,2%)
összesen	714 (78,1%)	73 (7,9%)	54 (5,9%)	73 (8,1%)

15. tábla - A helyi tanterv elkészültének határideje az iskola településtípusa szerint

A tanterv elkészülte	főváros	megyei jogú város	egyéb város	község
1997	88 (82,5%)	114 (78,1%)	184 (84,0%)	378 (84,9%)
1998	19 (17,6%)	32 (21,9%)	34 (16,0%)	68 (15,1%)
összesen	107 (11,7%)	146 (15,8%)	218 (23,8%)	446 (48,7%)

16. tábla - A helyi tanterv elkészültének határideje az iskolák fenntartója szerint

Atanterv elkészülte	Helyi önkormányzat	Önkormányzatok társulása	Megyei, fővárosi önkormányzat	Egyház	Alapítvány	Egyetem, főiskola
1997	620 (84,3%)	65 (89,8%)	32 (72,9%)	30 (75%)	6 (75%)	4 (50%)
1998	115 (15,6%)	7 (9,9%)	12 (27,1%)	10 (25%)	2 (25%)	4 (50%)
összesen	735 (80,7%)	72 (8,0%)	44 (4,9%)	40 (4,4%)	8 (0,9%)	8 (0,9%)

A település jellege szerint nincs érdemi különbség a két dokumentum tervezett határidejében, az önkormányzati és társulásban működő iskolák korábbi elkészítést prognosztizálnak, mint az egyházi, alapítványi illetve egyetemi-főiskolai gyakorló iskolák. A legmarkánsabb különbségek a NAT iskolai dokumentumainak megszületésére vonatkozó elképzelésekben megyénként tapasztalhatók, ahol a feszített határidő 100%-os betartásának ígérete jelenti az egyik pólust, míg a másik végletet azok a megyék alkotják, ahol az igazgatók több mint 35%-a csak 98-ra tartja elkészíthetőnek a helyi tantervet. Az eltérések nem magyarázhatók a régiók gazdasági fejlettségével, oktatási intézmény-ellátottságuk sajátosságaival. Az eminens Komárom-Esztergom megye igazgatói az OKI munkatársak által vezetett NAT felkészítő tanfolyamokat nem igényeltek, de a megyei pedagógiai intézet komoly aktivitást mutatott a helyi tantervkészítő tréningek szervezésében, az igazgatók mellett műveltségterületenként a tanítók, szaktanárok számára is megteremtve a továbbképzési lehetőségeket. Nem könnyíti meg az eredmények értelmezését az sem, ha a Medián pedagógus közvélemény kutatás NAT elfogadottsági arányaival vetjük össze adatainkat, mert például a pedagógiai program és a helyi tanterv elkészítését legoptimistábban megítélő Komárom-Esztergom megye pedagógusai a Medián közvélemény kutatás szerint a legkevésbé értettek egyet a NAT bevezetésével, míg a NAT iránt legelkötelezettebb Tolna megye igazgatói az országos átlagnál pesszimistábban ítélik meg a Nat-hoz kapcsolódó iskolai dokumentumok időre történő elkészítésének esélyeit.

17. tábla - A NAT bevezetésével egyetértő tanárok százalékos aránya megyénként MEDIÁN (N=1946)

Tolna	84,1
Vas	75,5
Nógrád	71,4
Jász-Nagykun-Szolnok	70,2
Borsod-Abaúj-Zemplén	67,7
Csongrád	67,1
Zala	66,0
Győr-Moson-Sopron	65,0
Bács-Kiskun	62,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg	61,7
Heves	61,1
Békés	61,0
Pest	60,7
Veszprém	59,4
Hajdú-Bihar	57,4
Somogy	57,1
Baranya	54,8
Fejér	52,9
Budapest	51,1
Komárom-Esztergom	49,2
Összesen	60,6

18. tábla - A helyi tanterv határidőre történő elkészítését prognosztizáló igazgatók százalékos aránya megyénként. OKI Kutatási Központ (N=932)

Komárom-Esztegom	100,0
Békés	93,9
Vas	91,4
Nógrád	90,9
Borsod-Abaúj-Zemplén	88,6
Pest	88,2
Csongrád	88,1
Heves	88,0
Baranya	87,5
Veszprém	85,4
Zala	85,3
Budapest	82,9
Szabolcs-Szatmár-Bereg	82,4
Bács-Kiskun	80,5
Tolna	78,3
Jász-Nagykun-Szolnok	75,7
Somogy	75,3
Győr-Moson-Sopron	74,5
Fejér	66,7
Hajdú-Bihar	64,6
Összesen	82,7

Saját kérdőívünkből két kérdésre adott igazgatói válaszok közvetlenül is összehasonlíthatók a pedagógus közvélemény kutatás eredményeivel, mert más-más nyelvi köntösbe öltöztetett, de tartalmilag azonos kérdéseket tettünk fel mindkét vizsgálatban. Egyik esetben egy prognózist kértünk, a másik esetben pedig a NAT munkálatok készültségi szintjét tudakoltuk a mintákba bekerült személyek iskolájára konkretizálva kérdéseinket. Az eredményeket az 1. és 2. ábra mutatja be.

1. ábra - Készen lesz-e 97 végére a helyi tanterv (%)? (MEDIÁN) (Tanárok: N=1946)

2. ábra - Mikorra készül el az iskola helyi tanterve (%)? (OKI Kutatási Központ) (Igazgatók: N=1181)

A Medián közvélemény kutatásban megkérdezett tanárok (akiknek NAT munkálatokban való esetleges részvételéről nincsenek adatok) lényegesen pesszimistábban vélekednek a NAT dokumentumok határidőre történő elkészítéséről és a munkák jelenlegi készültségi fokáról, mint a NAT-implementáció intézményi munkálatait szervező-irányító igazgatók.

Bár az igazgatók ötöde nem vállalkozik az elkészülési idő pontos bejóslására, a válaszadók közül 14%-kal többen említik az 1997-es sikeres befejezést, mint a tanárok csoportjában és összességében 25%-kal kevesebben feltételezik az intézményvezetők közül a határidőcsúszást, mint teszik ezt a pedagógusok.

A NAT implementáció eddig megtett helyi, intézményi lépéseit is igyekezett a maga módján mindkét vizsgálat feltérképezni. A válaszok eloszlását a 3. és 4. ábra mutatja.

3. ábra - Hol tart a helyi tanterv készítése (%)? (MEDIÁN) (Tanárok: N=1946)

4. ábra - Van-e már helyi tanterve az Önök iskolájának (%)? (OKI Kutatási Központ) (Igazgatók: N=1181)

A helyi tanterv munkálatainak állásáról is jobb véleménnyel voltak a december-januárban felkeresett igazgatók, mint a 4-5 hónappal később megkérdezett tanárok.

Nincs okunk kétségbe vonni egyik csoport válaszainak hitelességét sem, azt sem feltételezhetjük, hogy a tanárok nem ismerik az iskolájukba folyó munkálatokat, de megkockáztatható egy olyan magyarázat, amely a témából való általános tájékozottság és a NAT involváltság szerephelyzetből fakadó különbségein túl a véleménykülönbségek okaként a pedagógusok - két adatfelvétel közötti - elbizonytalanodását feltételezi. A NAT bevezetésének elhalasztását célzó kampány a médiumokon keresztül elérte a tanár-társadalmat, pesszimizmust generált, és valószínűleg időlegesen visszavetette a NAT implementációt.

Az alapdokumentumok készültségi foka

Az alapdokumentumok elkészítésére vonatkozó optimista intézményvezetői megnyilatkozásokat alátámasztani látszanak elsősorban a pedagógiai program készültségi fokáról adott jelzések, mert 1165 iskolából 1996-97 fordulóján (tehát a határidő előtt majdnem 1 évvel) már 92 intézmény elkészítette ezt a dokumentumot, és ettől kevesebb tantestületben (89) nem kezdték még meg az érdemi munkát. A helyi tanterv munkálatait lassította, hogy a vizsgálat időpontjában a tantervi adatbank még nem működött, a pedagógia szaksajtóban is éppen csak megjelentek az első mintatantervek. Azok az intézmények azonban, amelyek teljes egészében saját erőből kívánják megoldani a curriculum fejlesztést, már megalkották 1997 januárjáig a helyi tantervüket, s ezek aránya nem kevés, megközelíti a 10%-ot. Régiónként vizsgálva Budapest és Pest megye mindkét feladat elkészítésében élen jár, míg a leginkább késésben lévő kelet-magyarországi régió oktatási intézményeinek 53,4%-a várakozó állásponton van, az adatbank megnyitására vár, vagy egyszerűen halogatja, későbbre ütemezi ezt a munkát. Ez utóbbit valószínűsíti, hogy a keleti régiókban - a 16%-os országos átlaggal szemben - az igazgatók egynegyede úgy ítéli meg, hogy nem készül el 1997-ben iskolájuk helyi tanterve.

19. tábla - Az iskolai alapdokumentumok készültsége régiók szerint

Az iskola földrajzi régiója	Pedagógiaiprogram		Helyitanterv
	elkészült	nem kezdtek hozzá	elkészült	nem kezdtek hozzá	mintatantervet vásárolnak
Budapest és Pest megye	28	20	46	38	42
Észak-Magyarország	13	14	12	32	41
Észak-Dunántúl	15	15	19	38	49
Dél-Dunántúl	20	19	19	29	46
Kelet-Magyarország	8	10	7	29	43
Délalföld	8	11	12	25	42
összesen	92	89	115	191	263

A helyi tanterv készítéséhez felhasznált források megválasztásában a tiszta gimnáziumok és a tisztán szakképző iskolák (szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző) között mutatkozott eltérés, elsősorban az ajánlott mintatantervek átvételére mutatott hajlandóság tekintetében.

20. tábla - Az igazgatók tantervválasztása fenntartó szerint

A választott tanterv	Helyi önkormányzat	Önkormányzatok társulása	Megyei, fővárosi önkormányzat	Egyház	Alapítvány	Egyetem, főiskola
Minősített ajánlott	181 (22,2%)	13 (15,7%)	14 (28,6%)	4 (10,9%)	3 (25%)
Más iskoláktól készen átvett	2 (0,2%)		1 (2,0%)	1 (2,6%)
Átdolgozott adaptáció	544 (66,7%)	66 (79,6%)	26 (53,1%)	26 (68,4%)	2 (16,7%)	5 (62,5%)
Teljesen saját fejlesztésű	88 (10,8%)	4 (4,8%)	7 (14,3%)	7 (17,8%)	5 (41,7%)	2 (25%)
Összesen	815 (81%)	83 (8,2%)	49 (4,8%)	38 (3,8%)	10 (1%)	7 (0,7%)

Míg a szakképző iskolák 35%-a kíván ilyen tantervet használni, a gimnáziumok igazgatóinak mindössze 16%-a jelezte ez irányú szándékát. Teljes egészében önállóan szeretné elkészíteni tantervét az iskolák 11%-a, míg a legpreferáltabb helyi tanterv készítési módozatnak a mások által készített tantervek helyi sajátosságokhoz történő igazítása, adaptálása bizonyult.

A budapesti telephelyű iskolák támaszkodnának inkább a minősített, ajánlott tantervekre, a teljes egészében saját fejlesztést legnagyobb arányban az alapítványi (42%) és a gyakorló iskolák (25%), illetve a megyei jogú városok iskolái (17%) preferálják, míg legkevésbé az önkormányzati iskolatársulások (5%), illetve általában a községi iskolák (9%) bíznak saját tantervkészítési kompetenciájukban.

A helyi tanterv előállításának tervezett stratégiája az igazgatók életkorával mutat jellegzetes összefüggést. Minél idősebbek az iskolavezetők, annál inkább ódzkodnak a tantestületi munkát, és a legitimációs folyamatban az iskolafenntartóval való esetleges konfliktusokat egyaránt minimalizáló minősített adatbanki tantervektől és vonzódnak a másoktól részlegesen átvett, de alaposan átdolgozott, adaptált curriculumokhoz.

21. tábla - Az igazgatók tantervválasztása és életkoruk

Tantervválasztás	20-29éves	30-39éves	40-49éves	50-59éves	60 év felett
Minősített ajánlott	2 (25,0%)	35 (24,5%)	101 (22,9%)	70 (18,8%)	3 (10,0%)
Más iskoláktól készen átvett	1 (12,5%)	5 (3,5%)	6 (1,4%)	7 (1,8%)	2 (6,7%)
Átdolgozott adaptáció	3 (37,5%)	91 (63,6%)	284 (64,4%)	249 (66,9%)	23 (76,7%)
Teljesen saját fejlesztésű	2 (25,0%)	12 (8,4%)	50 (11,3%)	46 (12,4%)	2 (6,7%)
Összesen	8 (0,8%)	143 (14,4%)	441 (44,4%)	372 (37,4%)	30 (3,0%)

A pedagógiai programban közreműködők

Arra a kérdésre, hogy kik és hányan vettek részt a pedagógiai program készítésében, nem találtunk értékelhető különbségeket a különböző telephelyű, fenntartójú, típusú intézmények között. Az igazgatók 99%-a részt vett a pedagógiai program kidolgozásában, nemkülönben az igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők vagy néhány kompetens tanító és tanár.

Sokkal izgalmasabb, ha arról az oldalról vizsgáljuk az igazgatói nyilatkozatot, hogy milyen mértékben vonták be, pontosabban rekesztették ki a pedagógiai program előkészületi és szövegezési munkálataiból a pedagógiai program legitimációs folyamatában érintettek és érdekeltek körét. A közoktatási törvény előírása szerint a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá, s mivel a pedagógiai program közvetlenül érinti a szülőket és az iskola diákjait is indokolt véleményük kikérése. A dokumentum érvényesítési folyamat annál gördülékenyebb lesz, minél korábbi munkafázisban vonják be az iskolahasználókat (az iskolaszéken vagy annak hiányában a szülői munkaközösségen és a diákképviseleten keresztül) a pedagógiai program munkálataiba. 664 iskola (a mintában szereplő intézmények 56%-a), ahol már elkészült vagy előrehaladott stádiumban van a pedagógiai program igazgatója nyilatkozott erről a kliensi körről az alábbiak szerint.

22. tábla - A pedagógiai program munkálataiba be nem vont kliensek köre

	Egyetlen szülőt sem vontak be	Egyetlen diákot sem vontak be	Nem vonták be a teljes tantestületet
4-6 évf. általános iskola	49%	82%	41%
8 évf. általános iskola	34%	46%	21%
10 évf. általános iskola	26%	46%	16%
12 évf. általános iskola	36%	50%	44%
4, 6, 8 évf. gimnázium	48%	50%	32%
szakközép és gimnázium	53%	42%	44%
szakközép és szakmunkás	52%	45%	31%
csak szakmunkás	83%	67%	50%
összesen	39%	49%	26%

Az érintettek körének kompetenciája mindenképpen mérlegelendő a kisiskolások vagy általában az általános iskolások körében, ezért azt vártuk, hogy az alacsonyabb iskolafokon a törvényes képviselők, szülők, a magasabb iskolafokokon pedig maguk a diákok kapcsolódnak be az iskola referencia-dokumentumának létrehozásába, de ez nem igazán így működik. A 10 évfolyamos iskolák (talán kialakulatlanságuk, létbizonytalanságuk, szokatlanságuk miatt) minden lehetséges támogatói kört igyekeznek bevonni a működésüket távlatosan meghatározó dokumentum elkészítésébe. A másik póluson a tisztán szakmunkásképző intézmények állnak, amelyeknek fele a saját tantestületének ötleteire, kritikájára sem tart igényt, 2/3-a nem vonja be diákjait, 83%-a pedig a szülők véleményére sem kíváncsi.

Tantervkészítési gyakorlat, tantervfejlesztő műhelyek

Kutatásunk keretében részletesen igyekeztünk feltárni azokat a változási-változtatási lépéseket, tevékenységfajtákat, módszereket, amelyekkel az oktatás tartalmi modernizációjának jelenkori magyarországi története leírható, jellemezhető. Eredményeink bemutatása nem képezi ennek a gyorsjelentésnek tárgyát, ezért kizárólag a NAT implementáció intézményi helyzetének megértését segítő, az elemzéseket árnyaló adataink megoszlását mutatjuk be. Az iskola tantervének átalakítása, helyi tantervének elkészítése nem minden intézmény számára idegen, kizárólag a NAT-hoz kapcsolódó kampányfeladat. A kérdező biztosok által felkeresett oktatási intézmények pontosan 30%-a készített már 1 vagy több helyi (kísérleti) tantervet, a tantervfejlesztésben leginkább élenjáró iskola pedagógusai különböző évfolyamokra, tantárgyakra 70 tantervet írtak, ezek közül 22-őt más intézmények is használnak.

Az iskolák 5,2%-a tekinthető tantervfejlesztő műhelynek azon objektív mérce szerint, hogy termékeiket más intézmények pedagógusai is használják. Ezen iskolák innovatív potenciáját mutatja, hogy a curriculumfejlesztés mellett egész tankönyvcsaládok, tanítási segédletek, oktatási eszközök, fejlesztő játékok kidolgozására is vállalkoznak.

A NAT szabályozó ereje

Kutatásunk során a középfokú intézmények, a gyakorló iskolák, és a megyei jogú városok iskolaigazgatóinak több mint 50%-a állította, hogy az iskola tantervét érintő innováció történt az irányítása alatt álló intézményben, de még az általános iskolák 22%-a is bevezetett tantervi változtatásokat.

A NAT implementációhoz kapcsolódva a középfokú intézményeknek már alig 1/4-ében terveznek tantervi változtatásokat, míg az általános iskolák közel 50%-ában várható még a tanterv érdemi átalakítása. Érdekesség, hogy az alapfokú képzést nyújtó intézmények vezetőinek 30%-a (ők leginkább a csak alsó tagozatot működtető kisebb iskolák igazgatói) úgy nyilatkozott, hogy a NAT bevezetésével sem kívánják megváltoztatni iskolájuk tantervét.

23. tábla - Tantervet érintő innováció az iskolák típusa szerint

Tantervet érintő innováció	Általános iskola (1-11 évfolyam)	Tiszta gimnázium (4, 6, 8 évf.)	Vegyes iskola (12 évfolyam)	Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző
volt a 90-es években	188 (22,3%)	53 (51,0%)	40 (48,2%)	70 (64,2%)
nem volt, de tervezik	405 (48,1%)	32 (30,8%)	21 (25,3%)	26 (23,9%)
nem volt, és nem is tervezik	249 (29,6%)	19 (18,3%)	22 (26,5%)	13 (11,9%)
összesen	842 (74%)	104 (9,1%)	83 (7,3%)	109 (9,6%)

A NAT oktatási tartalmakat szabályozó ereje természetesen nem hasonlítható a korábbi központi tantervek szabványosító hatásához, nem is ilyen oktatáspolitikai szándékok vezérlik vélhetően a bevezetését szorgalmazó pártokat és oktatásirányítókat, de az oktatásügy szereplői közül mégis sokan várnak “NAT csodára", ami minden valószínűség szerint nem fog bekövetkezni. Jelen kutatásunk eredményei szerint a modernizációs lépések döntő többségét már a rendszerváltást követő években megtették az iskolák, a NAT úgy tűnik csak parciális változásokat indukál és országos szinten az intézmények 27%-ának tantervére sem gyakorol érdemi befolyást, legalábbis az igazgatók véleménye szerint.

A NAT jelenlegi hatása az iskolák tevékenységére

Arról is kérdeztük az igazgatókat, hogy mennyiben igazítják iskoláik oktatási tevékenységét, mintegy önszorgalomból már most - a kötelező életbelépést megelőzően - a NAT-hoz, illetve mennyiben érzik NAT konformnak oktatási tartalmaikat.

24. tábla - Az oktatás tartalmát már most a NAT határozza meg az iskolák típusa szerint

Azoktatás tartalmát már a NAT	Általános iskola (1-11 évfolyam)	Tisztag imnázium (4, 6, 8 évf.)	Vegyes iskola (12 évfolyam)	Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző
nem határozza meg	351 (42,6%)	58 (58,6%)	53 (65,4%)	72 (66,1%)
kis mértékben határozza meg	277 (33,7%)	26 (26,3%)	18 (22,2%)	20 (18,3%)
nagy mértékben határozza meg	195 (23,7%)	15 (15,2%)	10 (12,3%)	17 (15,6%)
összesen	823 (74%)	99 (8,9%)	81 (7,3%)	109 (9,8%)

Két igazgatócsoport tagjai nyilatkoztak nagyobb százalékban a NAT már jelenleg is érvényesülő befolyásáról: a fiatalabb igazgatók (28,6%-uk szerint iskolájuk oktatási tevékenységét nagyban, 39,3%-uk szerint pedig kis mértékben már most a NAT határozza meg) és az egyházi oktatási intézmények vezetői (29,3%-uk szerint iskolájuk oktatási tevékenységét nagyban, 29,3%-uk szerint pedig kis mértékben már most az alaptanterv határozza meg).

Az új helyi tantervek bevezetéséhez kapcsolódó finanszírozási igények

1000 igazgató vállalkozott annak megítélésére, hogy milyen anyagi konzekvenciákkal jár majd iskolájukban a helyi tanterv bevezetése (a prognózisoknál kértük, hogy az inflációs hatásokat hagyják figyelmen kívül).

25. tábla - A helyi tanterv bevezetéséhez kapcsolódó finanszírozási igények

Finanszírozási igények	Igazgatók száma	%-os aránya
Többletköltséggel nem jár	116	11,5
10% alatti többlettámogatást igényel	171	17,0
10 és 20% közötti többlettámogatást igényel	383	38,1
20%-nál magasabb többlettámogatást igényel	335	33,3
összesen	1005	100

Az igazgató becslései nem a helyi tanterv elkészítésének vagy elindításának közvetlen, egyszeri költségeire vonatkoznak, hanem azt prognosztizálják, hogy az iskolák tevékenységének NAT-hoz igazítása tartós többletköltségeket hárít az intézményekre. Közismert, hogy az MKM a NAT bevezetése kapcsán elsősorban az óraszámok csökkenése révén tetemes pedagógus-bérmegtakarítással számol az oktatási intézmények többségénél, kitüntetetten az általános iskoláknál. A központi költségvetéstől tehát az iskolák nemigen remélhetik plusz igényeik kielégítését, bíznak azonban abban, hogy a fenntartók a pedagógiai program elfogadásában garanciát vállalnak majd az oda beemelt szakfeladatok finanszírozására. A pedagógiai program legitimációs folyamatában azonban az intézményvezetők várhatóan rákényszerülnek arra, hogy csökkentsék anyagi igényeiket, hiszen a fenntartó megtagadhatja a jóváhagyást abban az esetben, ha a program olyan feladatokat tartalmaz, amihez nem tudja biztosítani az anyagi feltételeket (illetve nem tartalmaz olyat, amihez viszont biztosította). Ezek az alkuk azonban a kérdőívfelvétel időpontjában még nem kezdődtek el.

Szimptomatikus, hogy “a saját zsebből gazdálkodó" alapítványi iskolák igazgatóinak többsége (közel 65%-a szerint) semmilyen plusz anyagi terhet nem jelent a NAT bevezetése, míg az önkormányzati és felekezeti intézmények vezetőinek mindössze 8-14%-a van ezen a véleményen.

26. tábla - A helyi tanterv bevezetéséhez kapcsolódó finanszírozási igények az iskola fenntartója szerint

Finanszírozásiigények	Helyi önkormányzat	Önkormányzatok társulása	Megyei, fővárosi önkormányzat	Egyház	Alapítvány
Többletköltséggel nem jár	81 (10,3%)	6 (8,1%)	7 (12,3%)	5 (13,9%)	9 (64,3%)
10% alatti többlettámo-gatást igényel	133 (16,9%)	14 (18,9%)	10 (17,5%)	5 (13,9%)	2 (14,3%)
10 és 20% közötti több-lettámogatást igényel	290 (36,9%)	35 (47,3%)	25 (43,9%)	16 (44,4%)	2 (14,3%)
20%-nál magasabb többlettámogatást igényel	281 (35,8%)	19 (25,7%)	15 (26,3%)	10 (27,8%)	1 (7,1%)
összesen	785 (81,2%)	15 (26,3%)	57 (5,9%)	36 (3,7%)	14 (1,4%)

A fiatalabb igazgatói generációk (20-40 év közöttiek) szerényebb költségekkel számolnak, mint a 40 év felettiek. Előbbiek 50%-a gondolja csupán azt, hogy az iskola új helyi tantervének bevezetése egy viszonylag tetemes (10 vagy 20%-nál magasabb) plusz támogatást igényel, míg idősebb kollegáik 3/4 része vélekedik így. Talán azért, mert a tapasztaltabb igazgatók tudják, hogyha a “nagy oktatási reformok" bevezetésekor nem sikerül új, jobb feltételeket teremteniük iskolájuk számára, akkor az később már majdnem lehetetlen.

27. tábla - A helyi tanterv bevezetéséhez kapcsolódó finanszírozási igények az igazgatók korcsoportja szerint

Finanszírozási igények	20-29év	30-39év	40-49év	50-59év	60 év felett
Többletköltséggel nem jár	3 (42,9%)	23 (18,0%)	45 (10,4%)	37 (10,2%)	2 (7,1%)
10% alatti többlettámogatást igényel	1 (14,3%)	36 (28,1%)	71 (16,4%)	48 (13,3%)	5 (17,9%)
10 és 20% közötti többlettámogatást igényel	2 (28,6%)	39 (30,5%)	174 (40,2%)	137 (37,8%)	12 (42,9%)
20%-nál magasabb többlettámogatást igényel	1 (14,3%)	30 (23,4%)	143 (33,0%)	140 (38,7%)	9 (32,1%)
összesen	7 (0,7%)	128 (13,4%)	443 (45,2%)	362 (37,8%)	28 (2,9%)

A költségbecslések között iskolatípus, településtípus, regionális elhelyezkedés szerint nem találtunk szignifikáns különbségeket, egyedül Jász-Nagykun-Szolnok megye iskolaigazgatóinak finanszírozási igénye tekinthető viszonylag magasnak, mert 90%-uk 10 illetve 20%-nál is nagyobb támogatást igényel NAT-konform helyi tanterv bevezetéséhez.

A pedagógiai program tartalmai

A pedagógiai program átfogóan leírja egy-egy iskola tevékenységének egészét. A közoktatási törvény nem csupán a program elkészítését, elfogadtatását és nyilvánosságra hozatalát teszi kötelezővé, hanem tartalmi elemeit is előírja. Szerepeltetni kell tehát a dokumentumban: az oktatás-nevelés céljait, a helyi tantervet (a kötelező és választható tantárgyakat, óra számait, követelményeit), a tanutók tudása értékelésének, minősítésének módjait, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, a tehetségfejlesztés és hátránykompenzálás lehetőségeit, formáit. Természetesen az iskolák a helyi sajátosságoknak és intézményük hagyományainak megfelelően tetszés szerint bővíthetik a pedagógiai programba beemelhető iskolai tevékenységek körét.

A pedagógiai program tartalmával kapcsolatos kérdések összeállításánál két különböző dolgot szerettünk volna tesztelni: azt, hogy mennyire ismerik az igazgatók a pedagógiai program tartalmára vonatkozó törvényi előírásokat (mert ez a feltétele, hogy érdemben hozzákezdhessenek a dokumentum készítéséhez), illetve, hogy tájékozódjunk arról, hogy milyen egyéb információkat kívánnak közölni az iskolák önmagukról legfontosabb referencia-dokumentumukban.

Bár a felkeresett igazgatók 8%-a nyilatkozta azt, hogy nem kezdett még hozzá a pedagógiai program elkészítéséhez, a programmal szemben támasztott alapkövetelmények tekintetében az intézményvezetők tájékozottsága kifejezetten jónak ítélhető.

28.tábla - Az iskolák pedagógiai programjának tartalmai az iskolák típusa szerint

A pedagógiai program tartalmazza	Általános iskola (1-11 évfolyam)	Tiszta gimnázium (4, 6, 8 évf.)	Vegyes iskola (12 évfolyam)	Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző	Összesen
az oktatási célt	775 (99,0%)	86 (98,9%)	66 (94,3%)	87 (100%)	1014 (98,7%)
a kötelező tárgyakat	722 (92,9%)	79 (92,9%)	65 (92,9%)	82 (94,3%)	948 (93,0%)
a választható tárgyakat	642 (82,6%)	77 (90,6%)	58 (84,1%)	75 (86,2%)	852 (83,7%)
a tanórán kívüli fog-lalkozásokat	723 (93,3%)	75 (88,2%)	57 (81,4%)	79 (90,8%)	934 (91,8%)
a tanulók értékelését	721 (93,0%)	80 (92,0%)	59 (84,3%)	84 (96,6%)	944 (92,6%)
az iskolai nyilvánosság fórumait	670 (86,7%)	75 (86,2%)	56 (80,10%)	77 (89,5%)	878 (86,4%)
a pedagógusok belső továbbképzési rendszerét	522 (68,7%)	46 (55,4%)	47 (68,1%)	55 (64,7%)	670 (67,2%)
a pedagógusok munkájának értékelését	476 (62,5%)	51 (60,0%)	41 (58,6%)	61 (71,8%)	629 (62,8%)

29.tábla - Az iskolák pedagógiai programjának tartalmai az iskolák telephelye szerint

A pedagógiai program tartalmazza	Főváros	Megyei jogú város	egyébváros	község	Összesen
az oktatási célt	138 (98,6%)	174 (99,4%)	231 (98,7%)	475 (98,5%)	1018 (98,7%)
a kötelező tárgyakat	131 (93,6%)	161 (92,0%)	213 (92,2%)	445 (93,3%)	950 (92,9)
a választható tárgyakat	113 (81,3%)	154 (88,0%)	203 (87,5%)	385 (80,9%)	855 (83,7%)
a tanórán kívüli fog-lalkozásokat	121 (87,1%)	161 (92,0%)	209 (90,1%)	449 (94,3%)	940 (92,0%)
a tanulók értékelését	128 (91,4%)	160 (92,0%)	214 (91,8%)	446 (93,7%)	948 (92,7%)
az iskolai nyilvánosság fórumait	111 (79,3%)	154 (89,5%)	198 (85,3%)	420 (88,2%)	883 (86,6%)
a pedagógusok belső továbbképzési rendszerét	77 (56,2%)	115 (69,7%)	164 (71,3%)	318 (67,8%)	674 (67,3%)
a pedagógusok munkájának értékelését	65 (46,8%)	110 (65,1%)	141 (61,3%)	315 (67,3%)	631 (62,7%)

Az eredmények nem különböznek szignifikánsan, sem iskolatípusok, sem fenntartók, sem pedig településtípus vagy földrajzi elhelyezkedés szerint. A különbségek inkább itemek, semmint csoportok közt mutatkoznak.

A törvényben előírtakról az intézményvezetők egészében véve jól tájékozottak, a kötelezőtől a választható programtematikákig fokozatosan csökken az igen szavazatok aránya, kivétel talán csak a választható tárgyak viszonylagos elhanyagolása (az igazgatók 16,3%-a nem kívánja feltüntetni iskolája alapdokumentumában a választható tantárgyak kínálatát) iskolatípustól, telephelytől függetlenül.

Általában kevésbé tájékozottnak bizonyultak a fiatal, 30 év alatti igazgatók, de alacsony elemszámuk nem teszi lehetővé komolyabb következtetések levonását.

Taneszköz ellátottság

A NAT implementáció sikerének vagy egyik kulcstényezője lehet, hogy az iskolák rendelkeznek-e a korszerű műveltségtartalmak közvetítéséhez nélkülözhetetlen korszerű felszerelésekkel, anyagokkal és eszközökkel.

Máig nem jelent meg az a taneszköz jegyzék, amely a NAT bevezetéséhez szükséges eszközminimumot rögzítené, és arról sem született döntés, hogy milyen módon és milyen forrásból történjék az iskolák egyszeri vagy fokozatos feltöltése az alap taneszközökkel. Egy rendkívül fontos MKM akció azonban éppen most indult a középiskoláknak az információs világhálózatba történő bekapcsolására, melynek keretében 1997 év végére valamennyi középfokú tanintézet rendelkezni fog külső számítógépes kapcsolatokkal. Az akció általános iskolai kiterjesztését is tervezik, a magas költségigények miatt azonban erre csak több lépcsőben, több év alatt kerülhet sor.

A kérdőíves vizsgálatunkban arra kértük az intézményvezetőket, hogy az iskolai érdemjegyeknek megfelelően 1-5-ig osztályozzák intézményük taneszköz ellátottságát, illetve nyilatkozzanak arról, hogy van-e egyáltalán ilyen eszközük. Az eredmények az iskolák telephelye, típusa és az iskola nagysága szerint mutatnak szignifikáns különbségeket: elsősorban a korszerű informatikai eszközök, információhordozók és a napilapokkal történő ellátottság és elégedettség tekintetében, miközben a klasszikus oktatási eszközök úgy tűnik elegendő számban találhatók még az egyébként leginkább hátrányos helyzetű kisiskolákban, községi intézményekben és általános iskolákban is.

Taneszköz hiány

Az országos taneszköz ellátottságról a leginformatívabb képet akkor kaphatjuk, ha az egyes taneszközök hiányát vesszük számba.

30. tábla - A taneszközök kellékek teljes hiányának gyakorisága az összes vizsgált iskolában

Taneszközök, kellékek	az előfordulás száma	százalékosaránya
a tantermek bútorzata	0	0,0
számítógéppark	102	8,8
külső számítógépes kapcsolat	591	51,7
fénymásoló	110	9,5
írásvetítő	13	1,1
diavetítő	35	3,0
lemezjátszó	41	3,5
magnetofon	14	1,2
színes TV	25	2,2
videó felvevő-lejátszó	81	7,0
videokamera	512	44,4
tanműhely felszereltsége	384	33,9
szaktantermek átlagos felszereltsége	221	19,3
tankert felszereltsége	687	61,7
tankonyha felszereltsége	767	68,9
tornaterem felszereltsége	154	13,9
sportpályák	169	14,7
egyéb sporteszközök	56	4,9
szertárak felszereltsége	57	4,9
a könyvtár könyvállománya	41	3,6
szövőszék	880	77,9
kemence	893	79,0
korongoló	933	82,5
hangszerek	483	42,7
az iskola hangosítása	235	20,3
Kellékek
készletek (papír, festék, toll, ceruza)	0	0,0
tankönyvek, feladatgyűjtemények	0	0,0
tanulókísérletekhez szükséges anyagok	28	2,4
műhelymunkához szükséges anyagok	181	16,0
diasorozatok	37	3,2
napilapok	214	18,5
szakmai folyóiratok	9	0,8
szakkönyvek, lexikonok	3	0,3
videofilm	53	4,6
magnetofon szalagok	59	5,1
hanglemezek	64	5,6
CD lemezek	559	48,6
szoftverek	289	25,4

Az igazgatók elégedettsége

Az igazgatók osztályzatainak átlagát iskolatípusonkénti és telephely szerinti bontásban közöljük. Az elégedettségi mutatók iskolafenntartók szerint és régiók szerint nem különböznek szignifikánsan, a legelégedettebbek a gyakorló iskolai igazgatók és a fővárosi- megyei kezelésben lévő intézmények vezetői, illetve a főváros és Pest megye oktatási intézményeinek vezetői.

31. tábla - Az iskolák taneszköz ellátottsága iskolatípusok szerint (átlagok) N=1150

Taneszközök, kellékek	általános	gimnázium	vegyes	szakképzők
a tantermek bútorzata	3,2	3,0	3,1	3,1
számítógéppark	2,4	3,4	3,6	3,4
külső számítógépes kapcsolat	0,7	1,6	1,1	1,6
fénymásoló	3,1	3,4	3,6	3,4
írásvetítő	3,3	3,5	3,7	3,4
diavetítő	2,9	3,2	3,0	2,8
lemezjátszó	2,7	2,9	2,6	2,5
magnetofon	3,3	3,4	3,6	3,2
színes TV	3,1	3,6	3,8	3,7
videó felvevő-lejátszó	3,0	3,5	3,7	3,5
videokamera	1,2	2,8	2,8	3,0
tanműhely felszereltsége	1,8	1,2	2,2	3,2
szaktantermek átlagos felszereltsége	2,2	2,8	3,1	2,9
tankert felszereltsége	1,1	0,3	0,4	0,6
tankonyha felszereltsége	1,0	0,5	0,4	0,9
tornaterem felszereltsége	3,0	3,0	2,5	2,7
sportpályák	2,6	2,5	2,1	2,6
egyéb sporteszközök	3,0	2,8	2,6	2,8
szertárak felszereltsége	2,8	3,0	2,7	2,9
akönyvtár könyvállománya	3,1	3,6	3,4	3,4
szövőszék	0,7	0,3	0,4	0,3
kemence	0,6	0,7	0,7	0,4
korongoló	0,5	0,5	0,4	0,2
hangszerek	1,6	1,3	0,9	0,3
az iskola hangosítása	2,3	2,8	2,8	2,9
Kellékek
készletek (papír, festék, toll, ceruza)	3,1	3,1	3,3	3,2
tankönyvek, feladatgyűjtemények	3,9	3,6	3,6	3,4
tanulókísérletekhez szükséges anyagok	3,0	3,0	2,7	2,7
műhelymunkához szükséges anyagok	2,6	1,6	2,2	3,1
diasorozatok	2,8	2,8	2,7	2,6
napilapok	1,8	2,6	2,7	2,7
szakmai folyóiratok	3,2	3,2	3,6	3,2
szakkönyvek, lexikonok	3,3	3,5	3,7	3,2
videofilm	2,5	3,3	3,2	3,2
magnetofonszalagok	2,4	3,0	3,0	2,7
hanglemezek	2,4	2,8	2,3	2,2
CD lemezek	0,9	1,9	2,0	1,9
szoftverek	1,6	3,1	3,0	2,8

32. tábla - Az iskolák taneszköz ellátottsága az iskola telephelye szerint (átlagok) N=1150

Taneszközök, kellékek	főváros	megyei jogú város	egyéb város	község
a tantermek bútorzata	3,0	3,0	3,1	3,2
számítógéppark	3,2	3,1	3,0	2,2
külső számítógépes kapcsolat	1,1	1,4	1,0	0,6
fénymásoló	3,5	3,4	3,4	2,9
írásvetítő	3,4	3,5	3,3	3,4
diavetítő	2,9	3,0	2,8	2,9
lemezjátszó	2,5	2,7	2,6	2,7
magnetofon	3,4	3,3	3,2	3,3
színesTV	3,4	3,3	3,3	3,2
videófelvevő-lejátszó	3,3	3,2	3,2	3,0
videokamera	2,2	2,3	2,3	0,9
tanműhelyfelszereltsége	1,9	2,1	2,2	1,7
szaktantermek átlagos felszereltsége	2,8	2,7	2,7	2,0
tankert felszereltsége	0,4	0,4	0,6	1,5
tankonyha felszereltsége	1,0	0,9	0,9	0,8
tornaterem felszereltsége	3,0	2,9	3,1	2,8
sportpályák	2,1	2,5	2,9	2,7
egyéb sporteszközök	2,8	2,9	3,0	3,0
szertárak felszereltsége	2,9	3,0	2,8	2,6
a könyvtár könyvállománya	3,4	3,4	3,3	3,0
szövőszék	0,8	0,7	0,6	0,5
kemence	1,4	0,7	0,7	0,3
korongoló	1,0	0,6	0,5	0,3
hangszerek	1,5	1,3	1,2	1,5
az iskola hangosítása	3,0	2,8	2,8	2,0
Kellékek
készletek (papír, festék, toll, ceruza)	3,1	2,9	3,0	3,2
tankönyvek, feladatgyűjtemények	3,6	3,5	3,6	4,0
tanulókísérletekhez szükséges anyagok	2,9	2,9	2,9	3,0
műhelymunkához szükséges anyagok	2,6	2,5	2,6	2,5
diasorozatok	2,6	2,8	2,7	2,8
napilapok	1,8	2,4	2,3	1,9
szakmai folyóiratok	3,3	3,2	3,1	3,2
szakkönyvek, lexikonok	3,5	3,4	3,3	3,3
videofilm	2,9	3,0	2,9	2,5
magnetofonszalagok	2,7	2,8	2,6	2,4
hanglemezek	2,4	2,6	2,5	2,3
CD lemezek	1,9	1,8	1,3	0,6
szoftverek	2,6	2,6	2,3	1,4

A teljes mintában szereplő iskolaigazgatók véleménye is jelentősen különbözött az általunk vezetett intézmény méretétől függően, még markánsabbak voltak azonban a különbségek az igazán sok kisiskolával rendelkező általános iskolai intézménycsoporton belül, ezért eredményeinket az általános iskolák tanulólétszám szerinti bontásában mutatjuk be.

33. tábla - Az iskolák taneszköz ellátottsága az iskolanagyság szerint (átlagok) N=1150

Taneszközök, kellékek	0-60	61-100	101-200	201-300	301-500	501-1000	1001felett
a tantermek bútorzata	3,55	3,29	3,20	3,16	2,99	3,05	3,00
számítógéppark	1,35	1,98	2,19	2,42	2,74	2,86	3,67
külső számítógépes kapcsolat	0,42	0,48	0,60	0,73	0,84	0,98	0,00
fénymásoló	1,78	2,14	3,04	3,47	3,43	3,52	3,33
írásvetítő	3,40	3,34	3,38	3,45	3,36	3,24	3,33
diavetítő	3,07	3,00	2,91	2,89	2,92	2,70	2,67
lemezjátszó	2,95	2,73	2,72	2,70	2,69	2,45	2,67
magnetofon	3,52	3,23	3,24	3,24	3,23	3,18	2,67
színes TV	3,63	3,05	3,09	3,14	3,04	3,06	3,67
videó felvevő-lejátszó	3,00	2,80	3,00	3,12	3,03	3,09	3,67
videokamera	0,32	0,71	0,86	1,42	1,60	2,14	2,67
tanműhely felszereltsége	0,42	1,67	1,79	2,02	2,03	2,10	2,00
szaktantermek felszereltsége	0,71	1,52	2,06	2,58	2,86	2,79	3,00
tankert felszereltsége	0,51	1,27	1,65	1,64	0,87	0,66	0,67
tankonyha felszereltsége	0,28	0,62	0,67	1,18	1,39	1,39	1,33
tornaterem felszereltsége	2,01	2,32	2,57	3,44	3,41	3,54	3,67
sportpályák	1,80	2,27	2,62	3,04	2,84	2,77	2,67
egyéb sporteszközök	2,67	3,00	2,99	3,17	3,08	3,04	3,00
szertárak felszereltsége	2,00	2,44	2,79	2,95	2,99	2,90	3,33
a könyvtár könyvállománya	2,69	2,77	2,91	3,18	3,27	3,44	2,00
szövőszék	0,26	0,54	0,56	0,68	0,29	1,11	0,00
kemence	0,09	0,43	0,22	0,60	0,88	1,53	3,00
korongoló	0,13	0,66	0,27	0,53	0,60	1,03	1,33
hangszerek	1,27	1,02	1,47	1,73	1,91	1,74	1,67
az iskola hangosítása	0,70	1,50	2,03	2,58	3,04	3,05	2,67
Kellékek
készletek	3,33	3,09	3,11	3,18	3,02	2,85	3,00
tankönyvek, feladatgyűjt.	4,28	3,96	3,88	3,95	3,71	3,63	3,67
tanulókísérleti anyagok	2,73	2,79	3,00	3,23	3,13	2,96	3,33
műhelymunkaianyagok	1,30	2,43	2,60	2,91	2,83	2,84	3,33
diasorozatok	2,60	2,68	2,84	2,95	2,86	2,81	2,33
napilapok	1,18	1,70	1,82	2,10	1,96	2,06	1,67
szakmai folyóiratok	3,19	2,48	3,19	3,25	3,27	3,19	2,67
szakkönyvek, lexikonok	3,29	3,20	3,16	3,37	3,34	3,43	3,33
videofilm	2,12	2,34	2,27	2,79	2,80	2,85	3,33
magnetofonszalagok	2,39	2,27	2,33	2,45	2,65	2,54	2,33
hanglemezek	2,12	2,30	2,39	2,61	2,59	2,39	3,33
CD lemezek	0,44	0,39	0,56	0,76	1,23	1,39	1,33
szoftverek	0,51	1,23	1,28	1,66	2,05	2,17	3,00

Melléklet

Az ország összes intézménye - a mintába bekerült intézmények

Az ország összes általános iskolája (tagiskolák nélkül)

Telephely	Állami	Egyházi	Egyéb	Összesen
Község	1939	16	5	1960
Város	570	50	14	634
Megyei jogú	334	20	24	378
Budapest	312	10	23	345
Összesen	3155	96	66	3317

Kiválasztott általános iskolák (27%)

Telephely	Állami	Egyházi	Egyéb	Összesen
Község	528	5	1	534
Város	156	13	4	173
Megyei jogú	90	5	6	101
Budapest	84	2	6	92
Összesen	858	25	17	900

Az ország összes középiskolája

Telephely	Állami	Egyházi	Egyéb	Összesen
Község	58	6	10	74
Város	352	16	14	382
Megyei jogú	231	16	27	274
Budapest	162	6	40	208
Összesen	803	44	91	938

Kiválasztott középiskolák (32%)

Telephely	Állami	Egyházi	Egyéb	Összesen
Község	20	2	3	25
Város	113	6	4	123
Megyei jogú	73	5	9	87
Budapest	51	2	12	65
Összesen	257	15	28	900

Felhasznált irodalom

Bognár Mária - Horváth H. Attila (1996): Kézirat, Felkészülés a helyi tanterve az
iskolában. Kézirat, Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ.
Jekkel Antal (1996): A Nemzeti Szakképzési Intézet feladatai a szakképzés tankönyvellátásában. Szakoktatás, 8. sz.
Jelentés a közoktatás helyzetéről (1995) Szerk.: Halász G. - Lannert J. Országos Közoktatási Intézet.
Liskó Ilona (1997): Pedagógus közvéleménykutatás a NAT-ról. Kézirat,
Mártonfi György (1997): A szakképzés jogi szabályozásának változása és a tartalmi modernizáció. Kézirat, Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ.
Nagy József (1996): Vélemények az alapműveltségi vizsga koncepciójáról. Iskolakultúra, 11. sz.
Nagy József (1997): Új Pedagógiai Szemle, 5. sz.
Pőcze Gábor (1995): A NAT és a gyakorlat - A Nemzeti Alaptatanterv implementációja. Új Pedagógiai Szemle, 4. sz.
Szűcs Barna - Trencsényi László (1997): A taneszközlista összeállításának és működtetésének problémái “- dilemmák és alternatívák -". Kézirat, MKM
Tompa Klára(1997): Taneszközjegyzék a Nemzeti alaptanterv tükrében. Kézirat,
Vágó Irén (1997): NAT implementáció - gyorsjelentés. Kézirat, Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ