2014. április 16., szerda , Csongor

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Tanulás-tanítási módszerek fejlesztése >> Kőrösné Mikis Márta - A digitális írástudás gyermekkori megalapozása

Oktatáspolitikai és iskolai dokumentumok

2009. június 17.

Oktatáspolitikai és iskolai dokumentumok

„A tanár minél többet tanít,
a diák annál kevesebbet tanul.
A tanítás zavarja az elsajátítást.”
(Carl Rogers)

Bizonyára mindannyian elgondolkodtunk már azon, mikor hatékony a tanulás, az ismeretszerzés. Mi magunk mire emlékezünk leginkább saját, gyermekkori iskolai tanulmányainkból? A túlzott mennyiségű szakismeret, a bebiflázandó adatok hamar feledésbe merülnek, agyunk kirekeszti őket, mert – Szentgyörgyi Albert híres hasonlatával élve – csak „szecskák”, nem pedig értelmes tudás hordozói. Az igazi készség– és képességfejlesztés a tanulót motiválttá, aktívvá, kíváncsivá teszi. Nem a tanár által elmondott tananyag egy az egyben visszaadott, hibátlan reprodukálására, hanem az ismeretek alkalmazására készteti. A tanulás szó helyett ezért is használjuk gyakrabban a tudásszerzést segítő, aktív befogadást, a diák vonatkozásában pedig az eredményes elsajátítás kifejezést.

Az elmúlt évtizedek oktatáspolitikájában és tantervfejlesztői munkálatai során mindinkább erősödött az a szemlélet, hogy a részletes tárgyi ismereteknél sokkal fontosabb az a tudás, amely a minden iránt nyitott, tanulni vágyó, információt felkutató, megkereső és alkalmazó egyén jellemzője. Olyan készségek-képességek kellenek ehhez, amelyek ösztönöznek és feltételt teremtenek a tudás mindenkori frissítésére, az élethosszig tartó tanulásra. Mindennek megszerzéséhez hatékony segítség az IKT is, illetve annak a konstruktív tanuláshoz illő eszközei-módszerei.

Az oktatáspolitikai dokumentumok jelentős hangsúlyt fektettek az IKT-alapú tanulás elterjesztésére. Az iskolák új szerepét, átalakulásuk irányát európai szinten több dokumentum is taglalta, de részletesebben 2000-ben, az Európa Tanács lisszaboni záródokumentumában fogalmazták meg az oktatásügy előtt álló feladatokat, majd erősítették meg mindezt Barcelonában, 2002-ben. A lisszaboni stratégia szerint „az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudás alapú társadalmává kell válnia.” „Ebben a folyamatban az oktatásnak kulcsszerepe van” – ez áll az EU 2010-ig tervezett stratégiai döntés- és munkaprogramjában.1 Az oktatási munkaprogramok között az IKT hatékony felhasználásának elterjesztése kiemelt feladat!

Az európai stratégiai célok és követelmények szerint az oktatási intézményeknek fokozatosan többcélú helyi, nyitott tanulási központokká kell átalakulniuk. Ez magában foglalja valamennyi iskola internetre kapcsolását, továbbá alkalmassá tételét arra, hogy megfelelő módszereket találjanak a mainál jóval szélesebb körű célcsoportok megszólítására, és a többi oktatási intézménnyel, valamint képzési helyekkel, kutatóhelyekkel és vállalatokkal új típusú, kölcsönösen előnyös tanulási partnerkapcsolatok kialakítására.

Az európai oktatási szakértők különösen sürgető feladatnak tartják a pedagógusképzés gyökeres megújítását a tanárok szerepváltozása következtében. Az új képzési formák és helyszínek közül kiemelt szerepet szánnak az iskolai és közösségi könyvtáraknak, múzeumoknak és az interaktív televíziónak. Elemzésükben bemutatták, hogy a tanulói hálózatokhoz számítógéppel kapcsolódó otthon és munkahely – mint teljes értékű tanulási környezet – új esélyeket ad az élethosszig tartó tanulás programjainak is.

A legfontosabb képesség, amellyel a harmadik évezred polgárainak rendelkezniük kell: az önálló ismeretszerzés képessége. A diákoknak az iskolában nem a tananyagot, hanem a tanulást és a tanultak alkotó felhasználásának képességét kell átadnunk. Az IKT iskolai elterjesztésének szorgalmazói úgy vélik, a képzés csak nyerhet e tekintetben is a számítógépes környezetre tervezett interaktív tananyagokkal, az interneten közvetített naprakész adatbázisokkal.

A Nemzeti alaptanterv a tananyagközpontú szemlélet helyett a képességfejlesztő és az iskolai osztálytermeken túlmutató tanulás dominanciájára hívja fel a figyelmet. A bevezető részben ezt olvashatjuk: „A NAT a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A NAT tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is” (NAT 2003).

A NAT újdonsága: tantárgy és alkalmazás

Az iskolai informatikát leginkább egy kétkarú mérleggel jellemezhetjük. Ennek egyik serpenyőjében az informatika tantárgyként, a másikban pedig alkalmazásként szerepel: megjelenése ajánlott az egyes szaktárgyi órákon éppúgy, mint az önálló tanulásban, a több évfolyamot érintő projektekben vagy éppen a diákok iskolán belüli szabadidős tevékenységeiben. Arra kell törekednünk, hogy az informatika az iskolai élet egészében jelen legyen az IKT-eszközök és -módszerek hordozójaként. Közismert tény, hogy napjainkban az IKT-használat még elenyésző a mindennapi pedagógiai gyakorlatban és iskolai életben, még a felsőbb évfolyamokon is, ott is, ahol az infrastruktúra pedig adott lenne ehhez! Az alsó tagozaton különösen a felhasználói szemléletnek és – a 21. század kihívásaira válaszolva – az alkalmazásnak kellene dominálnia, mely a kétkarú mérleg modelljében a súlyosabb serpenyőt jelenti.

Ahhoz, hogy a diákok informatikai tudása biztos legyen, hogy képesek legyenek az IKT sokoldalú, iskolai és iskolán kívüli alkotó alkalmazására, a legfontosabb felhasználói ismeretek tudatos közvetítésére, elsajátíttatására is szükség van. A technika használatát meg is kell tanulni! Erre hivatott az informatika mint tantárgy, amely már nem csak a tinédzserek tantárgya!

Az egyes iskolákban egyedi módon tanított és alkalmazott informatikai ismereteket és oktatási-nevelési elképzeléseket először az 1995-ben megjelent Nemzeti alaptanterv egységesítette azáltal, hogy az informatika önálló műveltségterületként jelent meg benne. A tantárgy fontosságát, sőt általános bevezetését a felsőoktatásban az MTA stratégiája is hangsúlyozta, „alapozó értelmiségi tantárgynak” nevezve azt (Pap, 2000). Végül is a NAT legújabb, 2003-as változata segített annak a kilencvenes évek eleje óta tartó tantervfejlesztési folyamatnak a lezárásában, amely – néhány NAT-munkaverziótól eltekintve – „mostohagyerekként” kezelte az alsó tagozatos informatikát. Még a 2001-ben elfogadott kerettanterv szerint is csak 6. évfolyamon, heti félórás modulként jelent meg hivatalosan az informatika, attól a ténytől függetlenül, hogy akkoriban legalább 3-400 általános iskola már a korábbi évfolyamokon, az alsó tagozaton is megkezdte az IKT-s ismeretek közvetítését.

Az elmúlt években az alsós informatikaoktatásnak számos ellenzője akadt, akik – valószínűleg ismerethiány miatt – elítélték a tantárgyat, féltették a kisgyermekeket a nehéz szakmai ismeretektől, az oly sokszor idézett gépfüggőség vagy elmagányosodás kialakulásától. (Gyakran hivatkoztak arra is, hogy az iskola még felső tagozaton sem tudja a szükséges, előírt infrastruktúrát biztosítani, nemhogy a kisdiákok számára!) Az információs társadalom igényei, a fejlődés viszont egyértelműen bebizonyította, hogy az IKT-eszközök fiatalabb életkorúak előli elzárásáért értelmetlen, sőt kimondottan káros is harcolni, inkább a megfelelő pedagógiai-didaktikai módszerek megújításával kell az alsós informatikaoktatást hatékonyan rendezni.

A 2004 szeptemberétől érvénybe lépő NAT kiemelt fejlesztési területként kezeli az információs és kommunikációs kultúrát, amikor hangsúlyozza: „...az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. [...] Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. [...] Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője” (NAT 2003).

A kételkedők és a visszahúzó erők számára is világos e megfogalmazás: ezeknek a fejlesztési követelményeknek lehetőség szerint minden tantárgyban helyet kell kapniuk, azaz az IKT alkalmazása (beleértve a korszerű könyvtárhasználati ismereteket is) kereszttantervi szinten is elvárt. Másrészről újdonság, hogy az informatika az új alaptanterv szerint az alsó tagozaton tantárgyként is megjelenik: az első tantervi követelmények már a 4. évfolyam végén szerepelnek, vagyis az általános iskoláknak – felmenő rendszerben – legkésőbb a 4. évfolyamon meg kell kezdeniük az informatika oktatását/alkalmazását, és ennek megfelelően át kellett dolgozni helyi tanterveiket is.

Az informatika alsó tagozatos létét az oktatáspolitika nagymértékben támogatta. Magyar Bálint oktatási miniszterként erről így nyilatkozott:2 „Szimbolikusnak tartom, hogy 4. általános iskolai korra szállítottuk le a digitális írásbeliség oktatásának kezdetét, és hogy ezt már nem informatikának, hanem digitális írásbeliségnek hívjuk.”

Ugyanakkor – különösen a kisdiákok korcsoportjában – nem képzelhetjük el az informatikai tudás megalapozását merev, szigorúan osztályozott tantárgyi órákon és elkülönített számítógép-kabinetben. Kizárólag a mindennapi pedagógiai gyakorlat hozhat értelmes eredményt – erre a már idézett interjú is kitér: „Az a világkép, amelyik informatikai laborokban képzeli el a digitális kultúra oktatását olyan, mintha az iskola összes könyvét – a tankönyveket is beleértve – a könyvtárszobába koncentrálnánk. Oda a gyerek bemehetne olvasni, de ha onnan kijön, könyvet nem vehetne a kezébe. [...] A könyvek és az információk nagy részének a mindennapi életben is folyamatosan elérhetőnek kell lennie...” Nyissuk tehát meg az osztálytermek, a szaktantermek, illetve az iskolai könyvtárak ajtajait is az IKT összes, oktatásban jól alkalmazható eszköze és módszere előtt!

Az informatika mint tantárgy az alsó tagozaton

A NAT szerint a tantárgy elsődleges célja felkelteni és fokozatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit, fogalmait, elősegíteni a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Fontos, hogy a tanulók ne csak megismerjék, hanem megszeressék és kulturáltan használják is az informatikai környezetet (a számítógépet, a mobiltelefont, a tévét, a videót éppúgy, mint a könyvtárat), megismerve annak szerepét, előnyeit tudásunk gyarapításában, a kapcsolattartásban, valamint átlátva a veszélyeit is.

A tantárgy további célja az informatikai tudás megszerzése, a készség– és képességfejlesztés, valamint az ismeretek alkalmazásának támogatása más tantárgyakban, a későbbi tanulmányokban, majd a mindennapi életben, a munkában is. Mivel eszközeit és módszereit tekintve egy állandóan, rohamléptekben fejlődő műveltségterületről van szó, elengedhetetlenül fontos az olyan tanulói attitűd kialakítása, amely a megszerzett ismeretek folyamatos bővítésére, megújítására, az élethosszig tartó tanulásra ösztönöz. Nem szabad tehát élesen elkülöníteni az előzőkben említett, informatikát szimbolizáló mérleg két karját, hiszen az IKT-ismeretek alkalmazása bármely műveltségterületen éppoly fontos, mint szakismereteinek tematikus, rendszeres, egymásra épülő elsajátítása!

A 4. évfolyam végére megfogalmazott követelmények az alábbi tantervi témaköröket foglalják magukba.

  • Az informatikai eszközök használata
  • Informatikaalkalmazói ismeretek
    • dokumentumkészítés
    • az adatok világa
  • Infotechnológia
    • problémamegoldás
    • algoritmusok
  • Infokommunikáció
  • Médiainformatika
  • Könyvtári informatika

A NAT által a tantárgy tanítására fordítandó minimális időkeret aránya a kötelező óraszám 2-5%-a, amely a négy évfolyamra elosztva maximum 72 tanítási órát jelent. Az iskola hagyományai, személyi és eszközfeltételei függvényében akár első évfolyamtól is megjelenhet az informatika tantárgy kéthetente egy órában, akár (legkésőbb) a 3. vagy 4. évfolyamon, heti 1, esetleg 2 órával. A helyi tantervek elkészítéséhez az Oktatási Minisztérium úgy kívánt segítséget nyújtani, hogy honlapján mintaként több tantervet is publikált,3 amelyek átvehetők, módosíthatók. Az informatika modul jellegű alsós oktatásához az OKI is készített tantervet, ez az intézet honlapjáról letölthető (Lakosné, 2003).

Az informatikai alapismeretek alsó tagozatos elsajátíttatásának elsődleges célja az, hogy – a fejlesztési követelmények megvalósulása érdekében – mindvégig kiemelten jelenjen meg az informatika sokoldalú alkalmazhatósága, és domináljon gyakorlati szerepe. Ne elméleti, a szakismeretek pontos megtanulására és felmondására törekvő, szigorúan osztályozott tantárgy legyen, hanem engedje a tanulókat az IKT-eszközökkel tevékenykedni, kísérletezni, alkotni. Emiatt elvárt, hogy a tanulói produktumok létrejöttét mindig értékelés kövesse: az ügyes munkák dicsérete, a közösen legjobbnak ítélt alkotások kinyomtatása és/vagy hasznosítása más módon. Az informatika tantárgy tanítása során – az életkornak megfelelően – minél több játékos elem alkalmazására van szükség. (Ehhez ötletek a már jól ismert Logo- és Cohen-pedagógiából is vehetők – erről a későbbiekben még lesz szó.) A csoportmunka, projektmunka, az együtt gondolkodás, a munkamegosztás kialakulása és erősítése rendkívül fontossá válik. Ajánlott, hogy azok a gyermekek, akik otthon vagy másutt már találkoztak a számítógéppel, sőt esetleg használták is azt, ismereteiket osszák meg kezdő társaikkal, segítve első próbálkozásaikat.

Különösen fontos az óvodából érkező, első osztályos gyermekek esetében, hogy az informatika bevezetése játékos foglalkozás formáját öltse. A tantermi vagy udvari mozgásos játékok, az információszerzést gyakoroltató érzékszervi játékok mellett jelenjen meg (csupán eszközként) a számítógép, amely a korcsoportnak megfelelő, motiváló, kreativitásra, alkotásra ösztönző szoftverekkel csalogatja a gyermekeket, és bátorítja a visszahúzódókat. Ha első évfolyamtól van jelen a tantárgy, akkor (a kétkarú mérleg hasonlatát újra felidézve) inkább az alkalmazói jelleg domináljon. Az alaptanterv szerint nem is kell feltétlenül informatikának neveznünk a tantárgyat: elbújhat az órarendben más tantárgyak tanóráiban is. Egyes tudnivalói az anyanyelvi, a környezetismereti, a matematika-, a rajz-, az énekórákhoz is illeszthetők, hiszen ha munkára fogjuk a számítógépet és alkotunk vele (szöveget, képet, mesét, zenét stb.), akkor valóban más műveltségterület IKT-alkalmazóivá válunk. Az 1-4. évfolyamosok számára az OKI úgynevezett „Alkalmazott informatika” tantervi mintát is készített, amely szintén elérhető az interneten (Pányiné, 2004a).

Ez a megszokottól eltérő tanterv heti egy informatikai témájú foglalkozást tervez, feltüntetve a tantervi témakört, a tananyagot, a befogadó tantárgyat és az alkalmazáshoz szükséges taneszköz-feltételeket (pl. szoftver, munkafüzet) is. A tananyag nem más, mint az IKT segítségével fejlesztendő készségek, képességek sora. A szerző által ajánlott munkafüzet az „Informatika kisiskolásoknak” (Füzesiné-Ridzi, 2004). Mintául a tanterv tematikus részéből az 1. évfolyam februári és az alsó tagozatot záró 4. évfolyam május havi tervezetét közöljük.

1. évfolyam, február

Óraszám Tananyag Ismeret Eszközök, tantárgyi koncentráció
19. Analizáló-szintetizáló készség, a logika fejlesztése A nyagok csoportosítása, tulajdonságaik
Halmazállapotok
Szabályjátékok
Manó Kaland környezetismeret
ManóMatek1
Informatika kisiskolásoknak 1. 18-19. o.
matematika
20. Beszédkészség, olvasás- és íráskészség, finommotorika fejlesztése Meseillusztráció készítése különböző programokkal:
A három pillangó
Nyomtatás, színezés
Drawing for Children
Mesevilág
magyar nyelv és irodalom
21. Íráskészség, finommotorika fejlesztése A billentyűzet használatának gyakorlása: 2-3 mondatos történet másolása a mesekönyvhöz
Nyomtatás, színezés
Mesevilág
magyar nyelv és irodalom
22. Hanganalizáló készség, irányérzék, tájékozódás fejlesztése Hangok felismerése (hangszerek, állatok, tárgyak, gépek, emberek)
Tájékozódás a labirintusban
Játszóház (Hangok, Irányok)
Informatika kisiskolásoknak 1.36. o.
ének zene
ComLogo (sünis játék)
Informatika kisiskolásoknak 1.20-21. o.

4. évfolyam, május

Óraszám Tananyag Ismeret Eszközök, tantárgyi koncentráció
30. Rajzkészség fejlesztése Anyák napi üdvözlet tervezése: különböző méretű, színű szívek rajzolásatükrözéssel, kicsinyítéssel, nyújtással, forgatással
Keret és szöveg készítése
Paint
rajz
matematika
magyar nyelv
31. Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése, rajzkészség fejlesztése Testünk, életműködésünk
Testünk titkai
Emberábrázolás strukturált programmal: főbb testrészeink stilizálva, Pálcikaember rajzolása
Varázslatos emberi test
környezetismeret
ComLogo
rajz
környezetismeret
32. Logika, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Sorozatok, szabályjátékok, nyitott mondatok „Hibbey” matematikagyakorló matematika
33. Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése Internetes oldalak látogatása:
www.egyszervolt.hu
www.garfield.com
http://emil.alarmix.org/gedeon
www.mek.iif.hu
Internet
magyar nyelv és irodalom
környezetismeret
(A természeti, társadalmi, technikai környezet megismerése)

A kisdiákok informatikai tudásának értékelése

Az informatika mind az általános iskolában, mind középfokon népszerű tantárgy, helyi és regionális felmérések szerint a kedveltségi lista első helyén áll (Takács, 2003). Az alsós kisdiákok is szeretik – ott, ahol eddig is folyt a tanítása-alkalmazása. Ebben a számítógép motiváló hatásán túl a sokszínű és játékos oktatási forma is szerepet játszik.

Ebben az életkorban még erőteljesebben kell érvényesülnie az informatika sokoldalú alkalmazhatóságának, gyakorlati jellegének. Bár a kisiskolások a tanórai játékos, korosztályukhoz illő tevékenységek közben sok hasznos szakismeretet, új fogalmat is elsajátítanak, semmiképpen ne törekedjünk ezek definíciószerű felmondatására, visszakérdezésére, pontos idézésére. A továbbhaladás feltételeként ugyan nélkülözhetetlen egyes informatikai alapfogalmak megértése, ismerete (ilyenek például a számítógép fő részei vagy egyes, a kezeléshez szükséges tudnivalók), de ezeknek tudását leginkább a gyakorlati alkalmazások során ellenőrizhetjük. Ha olyan feladatokat adunk – akár informatikaórán, akár más szaktárgyi órán –, amelyek teljesítésekor a tanulók az IKT-eszközökkel tevékenykednek – információt gyűjtenek, kísérleteznek, saját ötleteik alapján alkotnak –, a legfontosabb fogalmak, tantárgyi ismeretek könnyen rögzülnek, és a pedagógus számára a tevékenység megfigyelésével közvetlenül ellenőrizhetővé válnak.

Minden esetben törekedjünk a tanulók önállóan vagy közösen végzett feladatainak szóbeli értékelésére, a pozitív megerősítésre. A tanórai munka szóbeli, konkrét összegző értékelése lehetőleg sose maradjon el, hiszen az eredmények ismerete, a pozitív megerősítés rendkívül motiváló hatású. Az önálló alkotásokat mindig értékeljük, az ügyes munkákat dicsérjük meg, és mindenképpen jutalmazzuk, a többi tantárgyban megszokott módon. A tanulócsoporttal közösen legjobbnak ítélt produktumokat feltétlenül hasznosítsuk (például a faliújságon, az iskolaújságban, iskolai dekorációként, a honlapon stb.)! A tanórai tevékenység elismerésének igen hatékony módja, ha a diákok látják az eredményt, a hatást: saját alkotásuk hasznosulása kapcsán megérzik az informatika alkalmazásának fontosságát a mindennapi életben. Ez rendkívül ösztönző erejű sikerélmény forrása lehet.

A belépő új tantárgy esetében a tanulói munka és a játékos tevékenységek rövid szöveges értékelése ajánlott, amelyben leginkább a tanulók ötleteit, ügyességét, kreativitását, órai aktivitását díjazzuk az egyes feladatok megoldása, az alkotások elkészítése során. Ezt a meggondolást az is indokolja, hogy a tanulók előismeretei eltérőek: alkalmazói tudásuk attól is függ, hogy rendelkeznek-e például otthoni számítógéppel, illetve volt-e már módjuk másutt számítógépezni. (Az eltérő otthoni feltételek miatt kerülendők a számítógéppel megoldandó házi feladatok!)

Az értékelés egyik fajtája tehát a számítógép segítségével elvégzett konkrét feladatok, alkotások (szöveg, rajz, animáció, zene, kép stb.), illetve könyvtárhasználati tevékenységek szóbeli megítélése. Egy-egy témakör feldolgozása után írásbeli ellenőrzést is alkalmazhatunk, de ez se legyen semmiképpen gyors, röpdolgozatszerű számonkérés, amelyben a megtanult szakkifejezéseket kell pontosan, írásban reprodukálni. Ehelyett játékos feladatlapok, tudáspróbák összeállítása javasolt, amelyekkel a korcsoportnak megfelelő módszerekkel ellenőrizhetjük a megszerzett ismereteket. Például: hiányzó szavak beírása, kép és szöveg összekötése, kifejezések csoportosítása, kakukktojás kiválasztása stb. (Széplakiné, 2003). Jó lenne, ha a kiadók – az új NAT szellemében – bővítenék választékukat a kicsiknek szánt, játékos informatikai feladatgyűjtemények, foglalkoztató füzetek kiadásával, hiszen ezen a területen közel sincs még olyan bőséges taneszközkínálat, mint a hagyományos tantárgyak esetében. A 6-10 évesek korcsoportjának nem elég a képernyő világa, kifejezetten káros az ottani információk leszűkítése csupán a digitális olvasni- és látnivalókra, ugyanis nyomtatott és audiovizuális taneszközökre továbbra is szükségük van.

A 4. évfolyam végén az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. Vegyük figyelembe a tanulók alkotásait, aktivitását, társaikkal való együttműködési képességüket a csoportos feladatokban, játékokban. A továbbhaladáshoz szükséges minimális tudásanyag ismeretét és az alapvető képességek elsajátítását feltétlenül várjuk el minden tanulótól. Erre nemcsak azért van szükség, mert a felső tagozatos tantárgy erre a megszerzett tudásra épül, hanem azért is, mert a megszerzett tudás ténylegesen hasznosul a napi alkalmazásban, tehát jelentős mértékben csökkennek azon tanulók esélyei, akik ezekkel nem rendelkeznek: az információszerzési folyamatban hátrányos helyzetbe kerülnek, lemaradnak IKT-s alapismeretek nélkül (Kőrösné, 2004a).

A Gyermekinformatika Szakmai Műhely fejlesztései

Az Országos Közoktatási Intézet „Informatika gyermekkorban” című, 2002-ben megrendezett szakmai konferenciáján4 merült fel egy olyan fejlesztői műhely megszervezésének és működtetésének gondolata, amely összefogja azokat a hazai oktatási intézményeket, amelyekben az IKT gyermekkori alkalmazásának eddigi „legjobb tapasztalatai” fellelhetőek. A műhely megszervezésének ötletét az OKI és a szakmai szervezetek is támogatták.

A szakmai műhely tagjai óvodapedagógusok, tanítók, gyógypedagógusok, tanárok, illetve a tanítóképzésben oktatók. Tevékenységük így jellemezhető:

  • megismerik egymás munkáját (információt cserélnek levelezéssel, szakmai találkozókkal, bemutató foglalkozásokkal, publikációkkal, tanácsadással stb.);
  • összegyűjtik és népszerűsítik az eddigi eredményeket (helyi didaktikai anyagokat, tantárgyi tematikákat, óravázlatokat, módszertani útmutatókat, szoftverrészleteket stb.);
  • ötleteik alapján további fejlesztéseket kezdeményeznek és végeznek (pályázatokkal, az Országos Közoktatási Intézethez vagy a megyei pedagógiai intézetekhez kapcsolódó megbízásokkal, szponzorok keresésével stb.).

A Gyermekinformatika Szakmai Műhely tagjai az elmúlt években hasznosan tevékenykedtek annak érdekében, hogy a tanítók számára ajánlott, IKT-alapú didaktikai anyagok bővüljenek, és a gyermekkori informatika ne legyen „fehér folt”. Fejlesztéseink típusai a mellékelt ábrán (lásd a 21. oldalon) jól nyomon követhetők.

A gyökeret az olyan publikus, az egyes oktatási intézményekben jól ismert központi oktatási dokumentumok jelentik, mint a NAT, illetve a kerettanterv. Ezek meghatározzák az informatika helyét és oktatásának legfontosabb elvárásait a tantárgyi rendszerben. A konkrét megvalósítás módját viszont már az iskolákra bízzák: adaptációra vagy önálló fejlesztésre biztatva őket. E két alapdokumentumra építve változatos módszertani anyagok születtek: informatika-tanmenettől kezdve szoftverajánlásokon át feladatgyűjteményekig, illetve az összes fejlesztést beborító, eredményes, hasznos alkalmazások leírásáig. E kötetben gyakran hivatkozunk ezekre a fejlesztésekre, idézünk tanulmányokból, tantervekből, feladatokból. Az IKT-s alkalmazásokat segítendő, először pillantsunk bele az óravázlatmintákba!

Óravázlatminták

Az egymásra épülő pedagógiai dokumentumok rendszerében a NAT-ból kiindulva, a helyi tantervet, illetve tanítási tematikákat is lebontva eljutunk a konkrét tanóráig, ahol az IKT-t felhasználják. Az innovatív tanító óravázlatot készít egy vagy több egymásra épülő foglalkozáshoz. A Gyermekinformatika Szakmai Műhely pedagógusai gazdag óravázlat-gyűjteménnyel rendelkeznek, kipróbált, bevált dokumentumokkal (Nagyné, 2004; Németh, 2005; Schlotter, 2004). Ízelítőül itt két mintát közlünk.

Az alábbi óravázlat Schlotter Judit munkája. Egyetlen tanórához készült, és hagyományos szervezésű tanórába illesztve, az új tananyag feldolgozáshoz veszi igénybe a számítógépet.

Óravázlat

Tantárgy: Környezetismeret

Évfolyam: 3.

Témakör: Testünk és életműködésünk

Tananyag: A légzés

Célok, feladatok: a gyermek figyelje meg a levegő útját az emberi testben; szerezzen tapasztalatokat arról, miért fontos a levegő tisztasága; ismerkedjen meg a légúti betegségekkel.

A képességfejlesztés területei: az emlékezet fejlesztése, a tanulás elősegítése a lényeg kiemelésével, megfigyeléssel.

Tanítási-tanulási módszerek: az új anyag feldolgozása frontálisan, közös feladatmegoldás, egyéni munka a szoftverrel.

Óratípus: új anyagot feldolgozó, gyakorló.

Eszközök: Szoftver – A varázslatos emberi test (CD-ROM-on megvásárolható)5.

Hardver – egy multimédiás számítógép a teremben, minimum WIN 95, minimum 12 MB RAM, kivetítő (ez utóbbi esetleg helyettesíthető egy jól elhelyezett monitorral).

Az óra menete

1. Rövid, bevezető légzőgyakorlatok végzése.

2. Soroljuk fel (segítséggel) a levegő útját a szervezetünkben! (Orr, orrüreg, garat, gége, légcső, hörgők, tüdőhólyagocskák.)

3. Hívjuk segítségül a számítógépet!

Előkészítés: a program egyszerűen telepíthető, a telepítés pár percet vesz igénybe.

Telepítés: A varázslatos emberi test CD-t a meghajtóba helyezzük, és a telepítés automatikusan elindul. Ha mégsem, akkor a „setup.exe” paranccsal indítható. A képernyőn megjelenő utasításokat követve a program létrehozza A varázslatos emberi test ikonját a Végtelen világ programcsoportban. Az ikonra kattintva elindul a program. A CD-n található „Olvassel.wri” részletes segítséget nyújt a program használatával kapcsolatban. A változás annyi, hogy már Windows XP alatt is fut a program, ehhez a kiadó oldaláról javítófájl tölthető le.

Indítsuk el a programot! A baloldali menüsorból válasszuk ki a „Keresés” feliratot! „A légzőrendszer” kulcsszó beírásával eljutunk egy rövid bemutatóhoz. Ebben megismerhetjük a légzés folyamatának lényegét.

A „Tudod-e?” feliratra kattintva érdekességeket hallgathatunk meg.

„A hangképzés” címszó alatt rövid animációkkal szemléltetve tekinthetjük meg a hangképzés folyamatát.

A „Köhögés”-re kattintva a köhögés szerepének fontosságáról tudhatunk meg többet.

„Asztma” címszó alatt megismerhetjük az egyik leggyakoribb krónikus légúti betegséget.

A „Mérd meg a tüdőd teljesítményét!” egy egyszerű játék. Megtudhatjuk belőle, mennyi levegő fér a tüdőnkbe. Ehhez szükségünk lesz gyerekenként egy-egy lufira.

A légzést „A mellkas mozgatása” gomb szemlélteti.

Az ábrán látható feliratokkal („Légcső”, „Tüdő”, „Mellkas”, „Rekeszizom”) további információkhoz juthatunk. Különösen javaslom a „Tüdő” megtekintését. Itt a magyarázó szövegek mellett lehetőségünk van „belenézni” a tüdőbe, ezáltal láthatóvá válnak a hörgők, a hörgőcskék és a léghólyagocskák. Az „Áttekintés” címszó alatt a tüdőről szerzett ismereteink összegzése található.

4. Az élőlények számára fontos a tiszta levegő!

  • Soroljuk fel, mi szennyezi a levegőt! (Előzetes gyűjtőmunka számonkérése.)
  • Mi mit tudunk tenni a légszennyezés megakadályozására?
  • Mikor voltatok utoljára kirándulni, és hol? Menjünk el együtt! (Javaslatok megbeszélése.)
  • Hol ültettek lakóhelyetek közelében mostanában fát, bokrot?

5. Az eddig tanultak elmélyítésére rövid feladatsort készítünk. A kérdések mélysége az osztály képességeitől függ.

6. Az óra zárása: a „Tölts velem egy napot” játék javasolt, amely szintén A varázslatos emberi test oktató CD-n található.

A játék időtartama alatt a játékos irányítja a főszereplő (csontváz) „Át-László” napirendjét. A cél az, hogy megfelelő arányokat találjunk az evés-ivás-sport, a pihenés-szórakozás időtartamára. Ha valamelyik életfolyamatnál gond van, azt a program jelzi. Az a legügyesebb, aki hibapont nélkül tölti el a napot.

A játék rávezeti a gyerekeket a helyes napirend kialakítására, az evés-ivás-mozgás-pihenés megfelelő egyensúlyának fontosságára. Az első játékost jutalomképpen válasszuk ki az órai munkának megfelelően. A játék végén soroljuk fel közösen „Át-László” szabadban végzett tevékenységeit! Ha van rá lehetőség, a játék szakkörön vagy délutáni foglalkozás alatt is javasolt. Ha van megfelelő eszközünk, az elkészült okleveleket ki is nyomtathatjuk.

Ajánlás: A témához különösen javasolt a számítógép használata, illetve a fent ajánlott oktatóprogram, mivel az ember belső szervei a gyerekek számára más módon ilyen jól nem szemléltethetők. Nehezen értelmezhető a légzés, a szervek funkciói, a tulajdonságaik. A program a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően közelíti meg az emberi szervezet testrészekre bontását, s az egyes szerveknél a szó szoros értelmében kézzelfoghatóvá teszi azokat (például a rugalmasság vizsgálata esetében). Még felnőttek számára is található benne számtalan érdekes információ, így akár az órára való felkészüléshez is ajánlott!

*

A második óravázlatminta Németh Zoltán IKT-s foglalkozásainak sorozatát mutatja be.6 Érdekessége, hogy ebben – bár tantervi anyaghoz kapcsolódik – az informatika interdiszciplináris jellege dominál, az információgyűjtéstől kezdve a különféle technikai eszközök használatán át a gyermeki alkotások továbbításáig elektronikus úton.

Óravázlat

Évfolyam: 1-2.

Témakör: Élő környezetünk. Állatok. Gyűjtőmunka. Történetalkotás szóban, írásban. Kutatómunka – veszélyeztetett állatfajok a Földön.

Óraszám: 12 óra

Munkaformák: egyéni, illetve kiscsoportos; frontális.

Módszerek: egyéni vagy kiscsoportos feladatmegoldás a Mesevilág program segítségével, közös értékelés. Fogalmak keresése és bemutatása a gyermeklexikonból, bonyolultabb fogalmak kinyomtatása. Egyéni és kiscsoportos gyűjtőmunka. Kutatás. Riport és poszter készítése.

Óratípus: új anyagot feldolgozó, munkáltató, gyakorló.

Eszközök: Szoftver – Mesevilág7, Ablak-zsiráf8 (multimédiás CD), szövegszerkesztő program, internet. Hardver – digitális fényképezőgép, szkenner, projektor. Gyermeklexikon.

1. óra

1. Állatok a világban – szűkebb és tágabb környezetünkben.

Játék: az állatok hangjának, mozgásának utánzása.

Játsszunk állatkertet! A táblán lévő állatokból népesítsünk be egy állatkertet. Utánozzuk hangjukat, mozgásukat, szokásaikat! (A Mesevilág program „Állatkert” témakörének rajzaival játszunk.)

(A képek a táblán és a tanulók előtt lapra nyomtatva találhatók.)

  • Válasszátok ki a nektek legjobban tetsző állatokat a tábláról!
  • Beszéljétek meg a csoportotokban, melyek a választott alakok legjellemzőbb tulajdonságai! Hogyan mutatkoznának be a mesealakok? Munkátokat segítheti az Ablak-zsiráf gyermeklexikon használata.
  • Válasszatok ki egy vállalkozó gyereket, aki bemutatkozik valamelyik mesealak mozdulataival, mi pedig próbáljuk meg kitalálni, hogy melyik mesealakról lehet szó (hangja, mozgása stb. alapján)!
  • Készítsetek feljegyzést, vázlatot vagy rajzot a szóbeli bemutatkozáshoz!
  • Ügyeljetek arra, hogy pontosan, szép mondatokban fogalmazva történjen a bemutatkozás.
  • Használjatok különböző mondatfajtákat!

a) A csoportok a lapjukon bejelölik a választott mesealakot (A Mesevilág program szereplőit), kiszínezhetik azokat, rajzolhatnak róla.

b) Mondatokat gyűjtenek az Ablak-zsiráf lexikonból (a multimédiás CD-t és a könyvet is használhatják).

c) Megvitatják a gyűjtött anyagot, és kiválasztják a szereplő gyereket/gyerekeket.

d) A bemutatkozások meghallgatása után értékeljük a csoportok teljesítményét (a gyerekek és a tanító is értékel).

2. Találjatok ki mesét!

  • Döntsétek el, hogy kik legyenek a szereplők!
  • Mi történik velük?
  • Kik segítik őket?
  • Kik akadályozzák őket?
  • Hogyan győzhetik le az akadályokat?
  • Az állatszereplők is rendelkezhetnek a mesében emberi tulajdonságokkal (beszélhetnek, játszhatnak, veszekedhetnek stb.).
  • Készüljetek fel a kérdések megvitatása után mesétek rövid előadására!

a) A csoportok megvitatják a kérdéseket. (A tanító segíti a csoportokat, beszélget velük, kérdésekkel ösztönzi az ötletek kibontakozását.)

b) A csoportok beszámolnak egymásnak meseötletükről. Válaszolnak a társaik kérdéseire. További ötleteket fogadnak el társaiktól.

c) Értékelés: a társak is és a tanító is értékel. Szempont: a történet érdekessége, az előadás élvezhetősége.

3. Alkossatok párokat a következő órai meseíráshoz! Beszéljétek meg társatokkal az események sorrendjét!

2. óra

1. Páronként foglaljatok helyet a számítógépeknél! Készítsetek meseillusztrációt (vázlatot) a mesétekhez. Több képet is készíthettek!

  • A párok munkáját a tanító figyelemmel kíséri. Beszélget a kialakuló kép kapcsán a történetről. Kérdéseivel, útmutatásaival bátorítja a gyerekeket ötleteik megvalósítására.
  • A gyerekek munkájuk végeztével megnézik egymás meseillusztrációit, kérdeznek, kritizálnak, vitáznak, indokolnak.

2. Egy-két munkát már az órán kinyomtatunk, ebben segédkezhetnek a gyerekek is.

A többit a tanító nyomtatja ki, s másnap adja oda a gyerekeknek.

(A meseillusztrációk reggel már a mágneses táblán várják a tanulókat.)

3. A gyerekek kiszínezik munkáikat. Színezés közben apró részletek megrajzolásával még ki is egészíthetik azokat.

3. óra

1. A tanító röviden értékeli az előző órai munkát. Megdicséri az ügyesen elkészített, kiszínezett meseillusztrációkat.

2. Írjuk meg a mesénket!

  • Írjátok meg a rajzaitok alapján a meséteket a szövegszerkesztő programmal!
  • Adjatok találó címet a mesének! Legyen rövid és kifejező!
  • Figyeljetek az események időrendjére!
  • Fogalmazzatok pontosan!
  • Ügyeljetek arra, hogy legyen kapcsolat a mondatok között!
  • Használjatok különböző mondatfajtákat!
  • Ügyesen osszátok be az időtöket!
  • Ügyeljetek a helyesírásra!

A tanító figyelemmel kíséri a párok munkáját, segítséget nyújt, javaslatot tesz egy-egy probléma megoldása érdekében, ellenőrzi a helyesírást, segíti a javítást.

A gyerekek a kész munkát átnézik, ellenőrzik, javítják.

3. Készüljetek fel a mesétek felolvasására!

  • A tanulók felolvassák elkészült meséjüket. Meghallgatják egymás észrevételeit.
  • A tanító segítségével kinyomtatják a meséket.
  • Az óra végén a gyerekek elhelyezik (beragasztják) elkészült illusztrációjukat, meséjüket a Mesevilág-füzetükbe. A tanító röviden értékel, dicséri a szép munkákat.

4. A tanító gyűjtőfeladatot ad a gyerekeknek.

Gyűjtsetek képeket, újságcikkeket állatokról, az állatok életéről! Gyűjtsetek számotokra különösen érdekes eseményeket, történeteket az állatokkal kapcsolatban! Gyűjteményeteket felragaszthatjátok egy rajzlapra is.

4. óra

1. Az óra első részében közösen megnézzük, meghallgatjuk a gyerekek által gyűjtött anyagot. Különös figyelmet fordítunk az előadásra. A tanító segít, hogy gördülékenyen tudják elmondani a gyerekek a gyűjtés során szerzett élményeiket.

2. Ma az állatok életével fogunk megismerkedni. Megfigyeljük, hogyan mutathatjuk be őket a legpontosabban. Megcsodáljuk változatos testfelépítésüket, meghallgatjuk hangjukat, utánanézünk, hogy hol élnek a Földön, mivel táplálkoznak, mi jellemző az életmódjukra.

Virtuális séta a győri Xantus János Állatkertben9.

A tanító projektorral vetíti ki a virtuális állatkerti sétát.

A gyerekekkel megismerteti azokat a legfontosabb jellemzőket, melyekkel bemutathatunk egy állatot:

  • testtömeg,
  • elterjedés,
  • élőhely,
  • élettartam,
  • vemhességi idő,
  • étrend,
  • utódok száma.

Beszél a gyerekeknek az állatkertek létrehozásának céljáról, működtetésük fontosságáról:

  • más világtájakon élő állatok bemutatása,
  • tudományos kutatás,
  • veszélyeztetett fajok megmentése.

A tanító beszél a kipusztult és a kipusztulás szélén álló állatfajokról. A tanulóknak páros, illetve csoportos feladatot ad, hogy gyűjtsenek, rajzoljanak és mutassanak be a következő órán egy veszélyeztetett fajt. (A tanulóknak a tanító szükség esetén segítséget nyújt a választáshoz.) A tanító biztatja a csoportokat, hogy a könyvtárban minél több könyvvel ismerkedjenek meg, valamint a kutatáshoz használják az internetet is.

5-7. óra

Tanulmányi kirándulás a győri Xantus János Állatkertben.

Ismerkedés az állatkert lakóival.

Szempontok:

  • élőhely;
  • testfelépítés, testméretek, mozgás;
  • táplálkozás;
  • szaporodás;
  • különleges tulajdonságok.

8. óra

1. Ezen az órán rajzot, festményt, számítógépes grafikát készítenek a gyerekek az általuk kiválasztott állatokról, az állatkerti élményeikről. A legügyesebb rajzokat elküldjük a francia testvérosztályunknak is.

Csoportok:

  • rajz (színes ceruza, zsírkréta, filctoll, rajzlap);
  • festés (vízfesték, tempera, ecset, csomagolópapír);
  • számítógép (rajzolóprogram, nyomtató, papír).

2. Az elkészült munkák értékelése, a legjobb kiválasztása.

Az elküldendő munka formáját az elkészítés technikája határozhatja meg.

A rajzokat rajzolvasóval (szkennerrel) digitalizáljuk, a festményeket (nagyobb méretük miatt) digitális fényképezőgéppel örökíthetjük meg, a rajzolóprogrammal készült illusztrációt a fájl mentésével, másolásával tudjuk beilleszteni a készülő üzenetbe.

Minden esetben fontos a pontos rögzítés, a megbízható tárolás!

3. Kiválasztunk egy csoportot, amelyik egyik délután visszamegy az állatkertbe, és egy különösen veszélyeztetett állatfajról készít anyagot (riportot és poszterhez anyagot). A kiválasztás szempontja az, hogy az előző órákon kik voltak a legaktívabbak.

9-10. óra

Riport készítése, poszterhez anyag gyűjtése egy különösen veszélyeztetett állatfajról. A választott állat: a bóbitás gibbon.

1. Riport készítése az állatkert vezetőjével, helyettesével vagy más állatkerti dolgozóval: a kérdéseinkhez tartozó válaszok lejegyzése.

2. A poszterhez szükséges anyag összeszedése: képek, információk, térkép.

11. óra

Beszámoló az osztálytársaknak az állatkertben tett második látogatásunkról:

  • a riport felolvasása, magyarázat, a társak kérdéseinek megválaszolása;
  • a gyűjtött képek, térkép bemutatása;
  • a poszter elkészítése közös munkával;
  • a csoportok tovább búvárkodhatnak az iskolai könyvtár könyveiben.

12. óra

MMM-üzenet10 küldése a francia testvérosztálynak.

a) Előkészítés:

  • Az előző órák munkája alapján beszélgetés, témafelvetés (állatok, élőhelyük, életmódjuk, táplálkozásuk, veszélyeztetett fajok);
  • az elkészült munkák átnézése (mese, rajz, riport, poszter);
  • az állatkertek hasznának felelevenítése;
  • az Európában élő állatok kiválogatása.

b) Az üzenet megfogalmazása.

c) Kérdés megfogalmazása:

  • Nálatok van-e állatkert?
  • Milyen állatok élnek Franciaországban?

d) Az üzenet elküldése.

*

A több alkalomra tervezett óravázlatminták az informatika kereszttantervi megvalósításának lehetőségét modellezik, és elsősorban a projektmunkában tevékenykedő osztályközösségek számára jelentenek segítséget. A módszertani ötletek célja az alábbi feladatok megoldása:

  • a tanulók előzetes tudásának feltárása és felhasználása az új ismeretek értő elsajátítása érdekében;
  • életszerű feladathelyzetek kialakítása, amelyekben az adott problémák megoldása során szerepet kap az információs technika sokoldalú használata;
  • a feldolgozott témákhoz kapcsolódó fogalmak tartalmának gazdagítása, különböző kontextusokban előforduló ismételt használata;
  • problémaérzékenység és a problémamegoldó készség fejlesztése;
  • a kereszttantervi célok érvényesítése;
  • az egyéni és csoportos tanulási lehetőségek kialakítása, a projektmunka feltételeinek megteremtése;
  • differenciált tanulási lehetőségek kialakítása, alkalmazkodva a tanulók egyéni képességeihez és tanulási stílusához;
  • a képi reprezentációk feldolgozásához és felhasználásához szükséges képességek fejlesztése;
  • a szomszédos tudásterületek elsajátításának összehangolása, a tantárgyak közötti kapcsolatok erősítése;
  • az érdeklődés felkeltése, a keresés és felfedezés örömének megismertetése;
  • az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása (Németh, 2005).

A gyerekek körül olyan tanulási környezetet kell kialakítani, amely segíti a gyermeki felfedezést, fejleszti a kreativitást, a multimédiás kommunikációt, a távoli partnerekkel való együttműködést, az egyéni vagy éppen a csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal támogatja az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását. Újra át kell tehát gondolni oktatási stratégiánkat, pedagógiai gyakorlatunkat.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.