2014. április 21., hétfő , Húsvét, Konrád

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Módszertani stratégiák az iskolarendszerű felnőttoktatásban >> Módszertani stratégiák 4. – Természettudományok

A biológia tantárgy tanítása

2009. június 17.

Kovács Judit

A biológia tantárgy tanítása az iskolarendszerű felnőttoktatásban

1. Bevezető

Mindannyian, akik részt veszünk az iskolarendszerű felnőttoktatásban, tudjuk, hogy a tananyag közel azonos tartalmú és nagyságú, mint a nappali tagozaté, de sok esetben egészen más megközelítést, módszereket igényel. Ennek oka elsősorban a hallgatók korösszetételében keresendő, abban, hogy sokan közülük már régen ültek iskolapadban és az újra középiskolába kerülésük oka, motivációja nagyon változatos lehet.

Gyakran előfordul, hogy a tanulók nem is kilencedik osztályban kezdik gimnáziumi tanulmányaikat, hanem mivel már rendelkeznek valamilyen szakmával és az ezt igazoló végzettséggel, ezért tizedik osztályban csatlakoznak a képzéshez. Közismert, hogy a biológia tantárgyat kevés esetben tanítják szakmunkásképzőkben és a szakiskolákban, ezért a kilencedik osztály tananyagából különbözeti vizsgát kell tenniük a tanulóknak a tanév elején. A heti két, illetve háromszori bejárást sem tudja mindenki megoldani, mert a munkahely ugyan kéri, hogy alkalmazottjának legyen érettségije, de ennek megszerzésében nem nyújt támogatást. Ez a sokféleség igen nagy kihívást jelent az esti és levelező tagozaton tanító kollégák részére mind szakmailag, mind emberileg.

Ezért a felnőttoktatás módszereit is ehhez a helyzethez kell igazítani, hogy a tanítás-tanulás folyamata hatékonyabb legyen. Olyan távoktatási módszereket, szemléltetéseket és interaktív eszközöket érdemes alkalmazni, melyek a tanulók érdeklődését felkeltik, s minél jobban bekapcsolja őket az órai munka menetébe, illetve lehetővé teszi számukra az iskolán kívüli (otthoni) tanulást. Gondoljunk vissza, hogy arra a matematikafeladatra mi is még mindig emlékszünk, amelyiket egy kicsit ugyan nem tudtunk, de azzal, hogy a táblánál rávezető kérdések segítségével közösen oldottuk meg, nagyon belénk ivódott a megoldás.

Nyilvánvaló, hogy a szokásostól eltérő óra- és munkatípusok élménye sokszorosan megtérül. Ugyanis egy-egy ilyen alkalmat követően egészen más attitűddel ül be a tanuló a következő heti órára (vagy egy-egy óra hatására lelkesebben veszi elő otthon a tankönyvet), amellyel azt értük el, hogy nagyobb lesz az odafigyelése és a befogadóképessége, mert érzelmileg tettük érdekeltté. Magunkról is jól tudjuk, hogy amit kedvvel csinálunk, az minőségileg is jobb lesz, mint az, amit muszájból. Igyekezzünk olyan hangulatot teremteni, hogy öröm legyen együtt dolgozni.

2. A módszerekről

2.1. A frontális tanítás

Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a frontális tanítás, amelyet olyankor választunk, amikor sok új fogalmat vezetünk be és az új tananyagot kevés korábbi ismerethez tudjuk kötni. Az ilyen típusú órákon kevés lehetőséget biztosítunk a tanulók bevonására, és nehéz a figyelmet és az érdeklődést 40-45 percig ébren tartani. Előnye, hogy sok új információt tudunk átadni, de megvan a veszélye is, hogy kellő motiváció hiányában az óra végére lankad a figyelem. Igyekezzünk a frontális típusú óra kereteit átlépni és jobban bevonni a diákságot az együtt tanulásban.

Nézzünk erre néhány ötletet:
Rövid idő alatt bemutatható látványos kísérlet pl. a víz felületi feszültségének a demonstrálása: 2 dl-es főzőpohárba tegyünk vizet és a víz felszínére pedig egy 10 fillérest vagy levéldarabkát, majd egy másik pohár vízhez keverjünk egy kevés detergenst (pl. mosogatószert) és ezt követően újra próbáljuk meg a víz felszínére helyezni a pénzt vagy levélkét. Ezzel bemutattuk a víz felületi feszültségét és egyben beszélhetünk a vízi molnárkákról, melyek ezt kihasználva szánkáznak a víz felszínén, és ha a természetes vizekbe engedjük a mosószereket stb., akkor a víz ezen tulajdonsága megszűnik.

Javasoljuk továbbá olyan kísérletek bemutatását, melyek nagyon rövidek, látványosak és akár otthon is elvégezhetőek. (Lásd a zseblabor feladatgyűjteményét.)

Nem szokott a módszertani javaslatok között szerepelni, de a gyakorlatban szinte mindenki által alkalmazott a „vicc”-módszer. Tudjuk jól, hogy a nevetés pozitív érzelmi állapotot vált ki, mellyel kizökkenthetjük a tanulókat a monoton jegyzetelésből, a lankadó figyelmüket felrázhatjuk.

Ugyanezt szolgálják a felsorolások esetén alkalmazott betűszavak, pl. a vitaminok közül a zsírban oldódóak: A, D, E, K, az ebből kialakított szó a DEKA. Az új ismeretek rögzítését nagymértékben segíti, ha van valami, amihez kötni lehet a tanulandókat. Ezt szolgálja az élmény útján történő tanulás. Eszközei: a kíváncsiság felkeltése (sok jó kérdéssel). Miért lélegzünk? Erre a kérdésre nagyon egyszerűnek tűnik a válasz, és szinte rutinból válaszolnak a tanulók: azért, hogy ne fulladjunk meg. Amikor kiderül, hogy ez a válasz nem kielégítő, akkor felkapják a fejüket és gondolkozni kezdenek.

Tegyük érdekeltté a tanulókat, amikor kicsi gondolkodtató kérdést teszünk fel, pl. az első három helyes választ adó órai munkára kapjon egy „kisötöst”. Gondolom, most sokan azt mondják, hogy ide már nem kisiskolások járnak, de ilyen módon több órán keresztül kihat még ez az élmény, és ez mint motivációs eszköz működhet. Nem utolsó szempont az sem, hogy ily módon is lehetőség nyílik a diákok megszólítására, a tanár-diák személyes kapcsolat kialakulására. Az esti és levelező oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy kevés idő marad a személyességre, holott – mint ezt mindannyian tapasztalhatjuk – ez igen erős igényként merül fel ezen a téren is.

2.2 A média mint információforrás

Ezeken az órákon is jól tudjuk használni a különböző folyóiratokat: Élet és Tudomány, Természet Búvár, Természet Világa stb. Egy jól időzített illusztráció, hír vagy kép a lapokból színesíti az órát. Egy pár szavas összefoglaló a cikkről, amelyből a képet bemutattuk, kedvcsináló lehet, és a következő alkalommal az újságosnál nézelődve már megakad a hallgatók szeme az ismerős címlapon.

Napjainkban az információszerzés forrásai hihetetlenül kibővültek, és ezek között az iskola csak egy és nem az első. Nagyon előkelő helyen szerepel azonban a televízió, és rohamosan tör a csúcsra a világháló. Mivel az Internet elterjedése nálunk még iskoláskorban van és a háztartásokban nem annyira általános, mint a tv (ez utóbbi sokkal passzívabb formája is a hír- és információszerzésnek), ezért jól alkalmazva sok hasznot hoz az oktatásban. A biológiához szorosan vagy lazábban kapcsolódó ismeretterjesztő filmek, sőt egész csatornák ontják az információt. Tegyünk javaslatokat, hogy mi az, amit érdemes megnézni, és a következő alkalommal térjünk vissza a látottakra. Fontos, hogy visszatérjünk, mert így azok is hallanak néhány érdekességet, akik nem látták a műsort, és ez motiválja őket, hogy a következő alkalommal ők is megnézzék és hozzászólhassanak. Sőt, harminc ember között egész biztosan akad egy-kettő, akit ezek a műsorok korábban is érdekeltek, és ők lehetnek az osztály „műsorfigyelői”. Ennek kapcsán azt is bizton állíthatjuk, hogy nagy különbség tapasztalható egy faliújságra kifüggesztett, meghirdetett műsor nézettsége és egy kolléga által beharangozotté között. Minden közösségben, így az osztályokban is, még ha rejtve is, de jelen van az összetartozás érzése. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy egy sokakat érdeklő hír kapcsán kialakuló órai beszélgetésben eleinte csak pár ember vesz részt, de ha ugyanerre a témára a következő órán is visszatérünk, már jóval többeknek van véleménye, akik azt közzé is teszik. Tudjuk, hogy mellettük vannak olyanok is, akik utánajártak a dolognak, van véleményük, de nem mondják el, az információt azonban begyűjtötték, véleményüket megfogalmazták.

Biztosan mindenki érzékeli, hogy a felnőttoktatásban sokkal kevesebb idő jut az osztályközösség szervezésére. A gyakorlatban azonban osztályonként mindig van egy-két fő, aki szívesen tevékenykedik osztályügyekben, és ha ők kellő osztályfőnöki támogatást kapnak, sokat javíthatnak az osztály hangulatán, kedélyén.

2.3. Alternatív lehetőségek a felnőttoktatásban

Hasznos módszer, ha a tanórára „behozzuk” a hétköznapok tapasztalatait, azokat az ismereteket, amelyeket a hallgatók (részint tapasztalatból, részint más információs forrásokból) már ismernek. A „laikus ismereteket” tudományosabb mederbe terelhetjük, tudatosabbá tehetjük számukra. Nézzünk erre a lehetőségre egy példát!

Készítsünk olyan rövid tényfeltáró kérdőívet vagy csak tegyünk fel egy egyszerű körkérdést, amely szembesíti a hallgatókat a szokásaikkal. Pl. ha éppen az anyagok körforgásáról, a vízről tanulunk, és feltárva az összefüggéseket rádöbbentettük a diákokat, hogy minden mindennel összefügg, majd jöhetnek a kérdések.

  • Mi alapján választják ki a mosószereket?
  • Milyenek a mosogatási szokásaik?
  • Tudja, hogy mennyi vizet fogyaszt a mosógépe? Stb.
A kísérletet bemutató, feldolgozó óra szervezésének 4 alapvető lépése van:
  1. az elméleti bevezetés és az eredményekre vonatkozó hipotézisek megfogalmazása
  2. végrehajtás
  3. értékelés, összegzés
  4. az ismeretek kognitív alapokon nyugvó alkalmazása

3. A tanulás tanítása

Tudjuk, hogy a felnőttképzésben résztvevők többsége korábban átélt valamilyen iskolai kudarcot, sikertelenséget és ennek következtében került ebbe az oktatási struktúrába. A tanulásuk során felmerülő problémák között az időhiány és a fáradtság mellett leggyakrabban az fordul elő, hogy nehezen értelmezik a tankönyvi szöveget, nem látják a lényeget, az összefüggéseket, és nem utolsósorban az is jellemző, hogy nagy anyagrészek megtanulása, visszaadása sok gyötrelemmel jár. Ezért fontosnak tartom, hogy ez a téma itt is helyet kapjon.

3.1. Tanulási stratégiák

Kozéki és Entwistle nyomán 3 tanulási stratégiai alapformát lehet megkülönböztetni.

  • A leghasználhatóbb a mélyreható tanulási stratégia. A módszer nehézségét az jelenti, hogy a diákok értelmi képessége alapján nem mindenki számára járható ez az intenzív tanulási technika. Az ehhez a stratégiához szükséges képességek (figyelem, megértés, emlékezet, problémamegoldás) fejlesztésén azonban lehet dolgozni. A mélyreható tanulási stratégia elemei a következők:
    • megértés
    • az összefüggések feltárása
    • az új fogalmak kötése a már meglévő tudáshoz
    • következtetések
  • A szervezett tudás
  • A mechanikus tanulás, melyet a rövidtávú emlékezés és a részletek fontossága jellemez

3.2. A fogalomalkotás alapjai

Az „új” fogalmak beépülését, tartalommal való megtöltését a több érzékszervet is igénybevevő megtapasztalás nagymértékben elősegíti. A biológiában ez a kísérleteket, megfigyeléseket, terepgyakorlatokat és a szemléltetést jelenti.

Mindennek az alapja, hogy a tanulók birtokolják a használt nyelvi jelek tartalmát, amikor egy új fogalom magyarázatra kerül. Amennyiben ez nem így van, komoly problémák jelentkeznek az önálló tanulás során. S mivel a felnőttoktatásban ennek igen nagy jelentősége van, fontos az alapfogalmak szinten tartása, hogy a későbbiekben egy nyelvet beszéljünk a diákokkal.

A fogalom-megértést segítő néhány tanulási technika:

  • Ismeretlen szó meghatározása
  • Szövegkörnyezet elemzése, felbontása
  • Visszalapozás korábban tanult fejezethez
  • Segédletek felhasználása
  • Parafrazeálás: egyes mondatok szövegrészek átfogalmazása, saját szavakkal történő elmondása.
  • Kulcsfogalmak kiírása, értelmezése.
  • Fogalmak közötti kapcsolatok, asszociatív fogalmak megkeresése és ennek rögzítése.
  • Áttekintés: a cím, alcímek, bekezdések, fejezetek rövid összefoglalója, aláhúzások áttekintése, vázlattal vagy saját jegyzettel történő összevetése.
  • Írásbeli, szóbeli összefoglalás.
  • Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése.
  • Az anyaggal kapcsolatos kérdések feltevése.
  • Válaszadás a kérdésekre.
  • A tanult információkról történő beszélgetés.

3.3. Az SQ4R komplex tanulási módszer

A módszer alkalmazása a mélyreható tanulási stratégiát segíti elő.

  • Előzetes áttekintés: A szöveg bevezetőjének, kiemelt részeinek, összefoglalásának rövid áttekintése, melynek során a tanuló orientációs támpontokat keres, melyekhez kapcsolódni tud a feldolgozás során.
  • Kérdések alkotása: A leíró jellegű tananyag kérdésekké történő átfogalmazása elősegíti az aktív olvasóvá válást, illetve segít a számonkérés körülményeinek elővezetésében.
  • Elolvasás: Olyan aktív olvasás, melynek célja, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ tudjunk adni.
  • Olvasott információk átgondolása: Az olvasott információk összekapcsolása korábbi ismeretekkel, fogalmakkal, összefüggések feltárása.
  • Felidézés: Emlékezetből történő válaszadás a korábban megfogalmazott kérdésekre.
  • Ismétlő áttekintés: Célja a hatékony rögzítés, illetve a lényeges elemek újbóli áttekintése.

3.4. Óravezetés és kivitelezés

Az első és második tanórát minden esetben érdemes azzal kezdeni, hogy a választott tankönyv miben nyújt segítséget a tanulás során: kiemelések, fogalmak jelölése, ikonok értelmezése, összefoglaló vázlatok, önellenőrző kérdések a lecke végén, illetve ismertessük a tankönyvhöz tartozó függelékeket, színes táblákat. Továbbá határozzuk meg, hogy az adott tanévnek mi a feladata, miről fognak tanulni, milyen témakörökről hallanak. Nagyon fontosnak tartjuk még az első órán meghatározni a számonkérés mikéntjét, az értékelés menetét és a vizsgázási feltételeket és lehetőségeket.

Majd vegyük az első leckét és kezdjük el feldolgozni lépésről lépésre együtt a kiválasztott módszer szerint. Segítsünk a lényeget kiemelni és készítsünk a tanulókkal együtt mi is táblavázlatot. A vázlat ténylegesen csak a legfontosabb kulcsszavakat tartalmazza! Töltsük meg tartalommal ezeket a fogalmakat gyakorlati példákkal! Fedezzük fel együtt az összefüggéseket, segítsünk kapcsolódási pontokat találni már korábbi e témabeli tudásukhoz. Törekedjünk arra, hogy a legfontosabb fogalmakra történő gyakori visszakérdezéssel ezek már lehetőleg ott az órán rögzüljenek. Ezzel alapozzuk meg a feldolgozott tananyag vázát, melyet otthon a tanuló az önálló tanulás során már fel tud ruházni, ki tud egészíteni és nem vész el a részletekben, apróságokban.

Minden esetben igyekezzünk az óra végén pár percet hagyni az összefoglalásra, a legfontosabb fogalmak, összefüggések átismétlésére, természetesen a tanulók aktív bevonásával. Erre felhasználhatjuk a lecke végén lévő ismétlőkérdéseket. Hívjuk fel a figyelmet, hogy az önálló tanulás során is használják ezeket a kérdéseket, mert ezek segítséget nyújtanak az önellenőrzésben. Bármilyen típusú módszert – frontális óra, csoportmunka stb. – válasszunk is, mindegyikhez a következő lépéseket javasoljuk:

  • Pár mondatos emlékeztető
    • az előző órai anyaghoz kapcsolódóan (fogalmak, összefüggések)
    • a tantárgyak közötti kapcsolatok feltárása
    • korábbi ismeretek felelevenítése, melyek a jelen tananyag megértéséhez szükségesek
  • Motiváció, az érdeklődés felkeltése
    • a soron következő téma bevezetéséhez pár mondatos érdekességeket, aktualitásokat ismertessünk, „ki hallott már erről?”
    • közös gondolkodásra serkentő érdekességek felvetése
  • Az új tananyag feldolgozása
  • Pár szavas lényegkiemelés, vázlatkészítés
  • Önellenőrző kérdésekre rövid válaszok megfogalmazása
Az óravázlat és lehetséges tanulságai
Vázlat:
  1. A hámszövet bemutatása és a kültakaró felépítése, működése az állatvilágban
  2. Előkészítés a szövettípusok ismertetéséhez
    • tankönyvi ábrák, színes fotók
    • mikroszkópos felvételekről készült diák
    • kivetítő segítségével CD-vel bemutatott szövetfotók
  3. A tervezett felosztás
    • figyelemfelkeltés, érdekességek (5 perc)
    • a kültakaró meghatározása, funkciói, mi építi fel a kültakarót (5 perc)
    • a hámszövetek ismertetése típusos példák segítségével (10 perc)
    • a kültakaró alakulása az állatvilágban az élőhely és az életmód szempontjából
    • visszakérdezés, lényegkiemelés
  4. A tanári és a diákmunka értékelése

Az óra menete:
  1. Kinek mi jut eszébe a kültakaró szó hallatán? Rövid körkérdés az osztályban
  2. Mi a kültakaró szerepe?
    • védelem
    • ingerfelvétel
    • kiválasztás
    • légzés
    • helyváltoztatás
      Keressünk konkrét példát minden funkcióra közösen!
      Fogalmazzuk meg közösen, mi a kültakaró?
  3. Mi az ember kültakarója? Milyen szövet építi fel? (A leggyakrabban elhangzó válasz: a bőrszövet.) Itt tudjuk jól elkülöníteni a növényi és állati szöveteket, meghatározni a bőrszövet és a hámszövet közti különbséget. Ez szolgál átvezetésül a hámszövetek tárgyalására. Hámszövetek:
    • típusainak bemutatása
    • funkciók meghatározása
    • előfordulása
  4. A kültakaró alakulása az állatvilágban. Haladjunk végig a rendszertanon, és minden törzsből a legjellegzetesebb példaállaton mutassuk be a kültakarót!
    • egysejtűek: sejthártya
    • szivacsok: álszövetes testfelépítés
    • csalánozók: megjelenik a valódi szövet
    • laposférgek: bőrizomtömlő
    • hengeresférgek: kutikulaborítás
    • gyűrűsférgek: hengerhám + körkörös és hosszanti lefutású izmok
    • puhatestűek: meszes váz megjelenése, köpeny
    • ízeltlábúak: kitinpáncél
    • halak: többrétegű hám (a „bőr” megjelenése), mirigysejtek, melyek váladéka a test felszínét sikamlóssá teszi
    • kétéltűek: gyengén elszarusodó többrétegű laphám, nyálkát és méreganyagot termelő mirigyek
    • hüllők: erősen elszarusodó többrétegű hám, szaruképződmények
    • madarak: toll megjelenése, fartőmirigy
    • emlősök: többrétegű elszarusodó laphám, szőr és egyéb szaruképződmények, mirigyek
  5. Kérdések óra végén:
    • Sorolja fel a kültakaró szerepét!
    • Milyen típusú hámszöveteket ismer (példákkal)?
    • Hol jelenik meg először a valódi szövet az állatvilágban?
    • Mi a bőrizomtömlő?
    • Hol jelenik meg először a meszes váz és miért?
    • Mi a kitin szerepe?
    • Hogyan függ össze a gerincesek törzsének osztályaiban a kültakaró alakulása az életmóddal?

4. Osztályozás, értékelés

4.1. Az írásbeli tanulói teljesítmények értékelése

A legelterjedtebb forma, amely a folyamatos tanulást leginkább szorgalmazza. Általában 3 évközi dolgozatot jelent. Ahhoz, hogy a szervesen egymásra épülő részek egy idő után ne váljanak kaotikussá, szükség van az évközi tanulásra, számonkérésre. Ez a háromszori számonkérés sem az óráról órára való készülést jelenti, de jól tudjuk, hogy hallgatóink a munka mellett ezt nehezen is lennének képesek megvalósítani. Így a nagyobb témát lezáró dolgozatok előtt fontos, hogy tartsunk összefoglaló órát, ahol a szokásos módon a legfontosabb fogalmakat, összefüggéseket felelevenítjük. Elengedhetetlen, hogy legalább két héttel a dolgozat megírása előtt állapodjunk meg a számonkérés időpontjában, mert az a kevés alkalom, amikor a diákok az iskolában vannak, ütközhet más tantárgyak dolgozati időpontjával. Kettőnél több dolgozatot nem érdemes egy napon íratni a tanulókkal, hiszen az az elsajátítás minőségére menne, és ez senkinek nem érdeke. Az összefoglaló órán mindenképpen jelezzük a dolgozat jellegét, típusát.

  • Kifejtő típusú dolgozat

Hátránya, hogy nem fedi le az egész témakört, kisebb anyagrészekre tudunk csak rákérdezni. Kevésbé ad lehetőséget az összefüggések feltárására, viszont könnyebb a hallgatóknak, mert ilyenkor általában a tankönyvből egy-egy leckét vagy bekezdést kell visszaadniuk. Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy szinte csak a lecke kezdő szavára várnak, és képesek a tankönyvi szöveget visszaadni. Tudjuk, hogy nem ez az alkalmazható tudás. Vegyünk egy példát Az állatok rendszertana és életműködései című fejezetből. Kifejtő típusú dolgozat kérdései:

  1. Mutassa be a kétfélemagvúak törzsét!
  2. Mutassa be a kültakaró alakulását az állatvilágban!
  3. Mutassa be a táplálkozás alakulását az állatvilágban!
  4. Milyen típusú izomszöveteket ismer?

Az ilyen típusú témazáró dolgozatok megválaszolására egy tanóra elegendő. A kérdéssor alapján egyértelmű, hogy jó néhány fehér folt maradhat, amire nem kérdeztünk rá. Az ilyen típusú dolgozatokat nehéz objektíven javítani.

  • Teszt típusú dolgozat
Egyik fajtája, amikor az állításokról csak azt kell eldönteni, hogy igaz-e vagy hamis.
Tegyen x-et a megfelelő helyre!
Igaz Hamis  
[] [] 1. A gombák heterotróf szervezetek
[] [] 2. Az autotróf szervezetek kis energiájú szervetlen anyagokból a fény- vagy kémiai energia felhasználásával nagy energiájú saját szervesanyagokat állítanak elő.
[] [] 3. Az ostorosmoszatok rendelkeznek növényi és állati tulajdonságokkal is.

Az ilyen típusú kérdések leginkább a passzív tudást mérik. Nem adnak lehetőséget, hogy a tanuló a saját szavaival, saját értelmezésében adja vissza a tudását. Leggyakoribb hibaként az fordul elő, hogy azt az állítást választják igaznak, amely képileg leginkább hasonlít a képihez. Az ilyen típusú dolgozat előnye, hogy rövid idő alatt sok kérdést lehet feltenni, mellyel nagy anyagrészt is alaposan kikérdezhetünk, továbbá hogy a dolgozat kérdései egyértelműek, könnyen és objektíven javíthatók.

A tesztkérdéses dolgozat másik típusa, amikor a biológiai összefoglaló feladatgyűjtemény többféle példáját használjuk. Ezt a fajta dolgozatot a három év során érdemes legalább egyszer alkalmazni, mert egészen más típusú gondolkodást igényel, és ha valaki továbbtanul az estis hallgatók közül és biológiából felvételizik, sokat segít neki. Javasolt feladattípusok:

  1. Egyszerű választás
  2. Egyszerű hibakutatás
  3. Többszörös választás
  4. Asszociációs feladatok
  5. Relációanalízis

Gondolkodást, a tananyagban való jártasságot igényelnek. Ezen típusú számonkérés nehézsége, hogy sok előkészítést és gyakorlást igényel, mert a dolgozat megírása előtt a hallgatókat meg kell ismertetni a feladattípusokkal, és ez a kevés óraszám mellett nehezen kivitelezhető. Előnye, hogy nagy anyagrészt kellő részletességgel tudunk kikérdezni, a dolgozat könnyen és objektíven javítható.

  • Vegyes feladattípusú dolgozat
    • Tesztkérdések és egy kifejtő, esszé jellegű kérdés.

    A tesztkérdéseknél az előző részben javasolt feladattípusok mellett előnyös, ha egy kifejtő jellegű kérdést is felteszünk, amely a fő nagy kérdés mellett tartalmaz néhány kisebb segítő kérdést, azaz megadja a válasz felépítésének vázát. Ez esetben viszont megvan a veszélye annak, hogy a tanulók csak a kis kérdésekre válaszolnak.
Példa:
Jellemezze a hámszövetet! Mutassa be a kültakaró felépítését, működését! (Ez az új kerettantervre épülő tankönyv szerint egy leckényi anyag.) Segítő kérdések:
  1. Melyek a hámszövet típusai, előfordulásai?
  2. Mi a kültakaró, melyek a funkciói?
  3. Mutassa be a kültakaró alakulását az állatvilágban a rendszertan tükrében!

Sok kis kérdés
Példa:
Minta kérdéssor az alábbi témákhoz:
  • az élővilág rendszerzése a növényeket kivéve
  • az állatok kültakarója és mozgása
    1. Mit nevezünk autotróf szervezetnek? Írjon rá egy példát!
    2. Mit nevezünk heterotróf szervezetnek? Írjon rá egy példát!
    3. Mi a rendszerezés alapegysége?
    4. Sorolja fel logikai sorrendben a legfontosabb rendszertani kategóriákat!
    5. Hová tartoznak a vírusok és miért?
    6. Milyen fajtáit ismeri a baktériumoknak?
    7. Mi az ostorosmoszatok evolúciós jelentősége?
    8. Mit nevezünk bőrizomtömlőnek, és hol jelenik meg először?
    9. Mely törzs tagjaira jellemző a kitin, mi a funkciója?
    10. Milyen összefüggést lát a kétéltűek kültakarója és légzése között?
    11. Írjon példát az emlősöknél előforduló szaruképződményekre!
    12. Mi az oka, hogy a madarak nem izzadnak?
    13. Milyen típusú mirigyeket ismer?
    14. Mit nevezünk belső váznak? Mi a feladata?
    15. Mi a fehér zsírszövet feladata?
    16. Hol fordul elő rugalmas rostos porc?
    17. Mi biztosítja a csontszövet rugalmasságát?
    18. Mi az oka, hogy a csonttörés lassan regenerálódik?
    19. Melyik izomszövetre igaz, hogy nagy erőkifejtésre képes, de csak rövid ideig? Milyen két típusú fehérje vesz részt ennek felépítésében?
    20. Milyen a csillók felépítése és hol fordul elő?
    21. Hol jelenik meg először a hámizomsejt?
    22. Hány pár lába van a pókoknak?
    23. Hol fordul elő először, hogy a láb már nem oldalról, hanem alulról támasztja az állat testét?
    24. Hol jelenik meg először a szegycsont?
    25. Sorolja be rendszertanilag az alábbi állatokat! (faj, törzs, osztály, rend)
      1. óriás amőba
      2. fehércápa
      3. koala
      4. orvosi pióca
      5. nyolckarú óriáspolip
      6. horgasfejű galandféreg
      7. királypingvin
      8. házimacska
      9. szongárai cselőpók
      10. levelibéka

Javasolt pontozás: a kis kérdésekre 2 pont, illetve ahol példát is kell írni, 3 pont adható, a rendszertannál minden helyes rendszertani besorolás fél pontot ér. Az ilyen típusú feladatsor előnye, hogy nagy témakört tud lefedni és a legfontosabb fogalmak, összefüggések számonkérésére is alkalmas lehet, és segíti a lényeglátást. A kérdéssort 1-2 érdekesebb gondolkodtató kérdéssel lehet színesebbé tenni. A dolgozat könnyen és objektíven javítható, hátránya, hogy összefüggő válaszok megfogalmazását nem teszi lehetővé. Abban az esetben, ha először alkalmazunk ilyen típusú kérdéssort, érdemes fénymásolva a tanulók kezébe adni, hogy saját tempójukban válaszolhassanak és szokják a kérdések jellegét. Első alkalommal sok esetben találkozhatunk azzal a problémával, hogy a tanuló nem érti pontosan a kérdést. Például az előző kérdéssor 10. kérdésére (mi a zsírszövet feladata) a válaszadást gyakran a zsírszövet felépítésének bemutatásával kezdi, és a feladatára gyakran nem is tér ki. Nagyon fontos, hogy sokszor hangoztassuk a tanulóknak: dolgozatírás közben alaposan olvassák el a kérdést, és csak arra válaszoljanak. A második vagy harmadik ilyen típusú dolgozatnál már az is járható út, ha a tanár olvassa fel a kérdést, és a diákok azonnal írják a válaszokat, csak azt a kérdést írják le maguknak, amire nem tudták abban a pillanatban a választ. Amikor a tanár a végére ér a kérdéssornak, javasoljuk, hogy olvassa fel még egyszer a kérdéseket, és biztosítson még 5-10 percet a hiányok pótlására. Tapasztalatunk, hogy a 3. dolgozatra nagyon sokat javul a lényeglátás és a feltett kérdések értelmezése.

  • Sok kis és egy esszé jellegű kérdés
    Ez esetben a szerkesztésnél arra kell figyelnünk, hogy a kis kérdések mennyi időt vesznek el az órából, és a fennmaradó időhöz igazítsuk a kifejtő kérdés terjedelmét. A gyakorlatban bevált felosztás kb. 15 kis kérdés és 1 közepes hosszúságú kérdés.
  • Sok kis kérdés és ábrafelismerés, -elemzés
    A feltett kis kérdések nem kell, hogy összefüggésekre kérdezzenek rá, hiszen a mellékletben szereplő ábrák erre lehetőséget adnak, és ezek pár szavas elemzésével, kifejtésével megbizonyosodhatunk, hogy a tanulók értik a folyamatokat, átlátják a lényeget. Javasoljuk, hogy az ábrákat a diákoknak megjelölt tankönyvekből emeljük ki.

4.2. Év végi, egyszeri írásbeli és szóbeli számonkérés

Ezzel a lehetőséggel azok a tanulók élhetnek, akik munkahelyi és egyéb okok miatt év közben nem tudnak folyamatosan részt venni az oktatásban, de mint magántanulók vizsgát tehetnek. Leggyakoribb formája az írásbeli számonkérésnek a feladatlap, a szóbelinek pedig a tételhúzás.

4.3. Évközi két témazáró dolgozat és egy önálló kutatómunkával készített házi dolgozat, például a kedvenc fejezetből

Fontos, hogy a gimnáziumi tanulmányok ideje alatt mindenki készítsen valamilyen választott témában házi dolgozatot. Ennek célja, hogy a kutatómunka során a diákok ismerjék meg a könyvtár használatát és szerezzenek jártasságot abban, hogyan lehet egy témát körüljárni, hány helyről lehet az információkat begyűjteni. E munkához értelmezniük kell az összeollózott anyagokat, majd megfelelő módon rendezni és szerkeszteni kell őket. Ez természetesen nem megy elsőre tökéletesen, de előre is sokat segíthet egy mint házi dolgozat bemutatása, elemzése. A feladatnak elsősorban tehát nem a jegyszerzés az elsődleges célja, hanem az, hogy a hallgatók megtanulják a több helyről gyűjtött anyag összeszerkesztését, illetve ily módon közelebb kerüljenek az ismeretterjesztő folyóiratokhoz, könyvekhez. Az e munka során megismert könyvek, enciklopédiák inspirálhatják őket, hogy otthonra is beszerezzenek közülük néhányat, ezzel is bővítve házikönyvtárukat.

Példa:
Az otthon elkészített („házi dolgozat”) dolgozat felépítése, szerkezete:
  • 1. oldal: előlap. Szerepeljen rajta a választott téma címe, szerzője és a készítés időpontja.
  • A téma kifejtése 3, legfeljebb 10 oldalban.
  • Utolsó oldal: a felhasznált irodalom listája, szerző, cím, kiadó, megjelenési hely, év.

Javasoljuk, hogy az informatikát tanuló diákok gyakorlás céljából használják az internetes forrásokat is, azok megtalálása, az információk feldolgozása hasznos és friss adatokkal segítheti munkájukat.

Néhány javaslat az ily módon feldolgozható témákra:

  • Az élőlények és a környezet kapcsolata fejezet
  • A biomok és a térségek globális környezetvédelmi problémái fejezet
  • Az állatok viselkedése fejezet
  • Az élővilág evolúciója a földtörténet tükrében fejezet

5. A fenntarthatóság fogalma a biológiaoktatásban

A fenntarthatóság fogalma 1978-ban jelent meg a Brundtland-bizottság Közös Jövőnk című jelentésében. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy e fogalommal a felnőttoktatásban is találkozzanak a hallgatók, mert a globális és helyi környezeti problémák mind testközelibbé válnak.

„Sokak szerint a fenntarthatóság feltétele az, hogy az emberiség lemondjon a további fejlődésről, mivel minden fejlődés plusz erőforrásokat kíván, így szükségképpen fenntarthatatlan. Az emberiség fejlődése rengeteg érvet szolgáltat azok számára, akik a fenntartható fejlődés fogalmát egyszerűen fából vaskarikának, népámításnak tartják. Az emberiség nagy hatású találmányai között kevés olyan akad, mely ilyen vagy olyan módon ne veszélyeztetné a fenntarthatóságot, ne okozna valamilyen környezeti problémát. A környezeti problémák világméretű felismerését jelzi, hogy 1992-ben Rio de Janeiróban az ENSZ Környezet és Fejlődés konferenciáján a résztvevő országok vállalták, hogy gazdaságukat a fenntartható fejlődés útjára állítják (Feladatok, 1993). A konferencia zárójelentése egy egész fejezetet szentel a nevelés kérdéskörének (Earth Summit, 1992).”

Javaslat a fenntarthatóság fogalmának tanítására a biológia tantárgy oktatása során.

A bioszféra működése
  1. Az anyagok körforgása (ez biztosítja az egész rendszer fenntarthatóságát). Keressük meg azokat a pontokat, ahol mi is aktívan tehetünk valamit a körfolyamatok természetes lefolyásáért.
  2. Hulladékkérdés (az óriási ipari és kommunális hulladéklerakók mérhetetlen nagyságrendben vonják ki az anyagokat a körforgalomból). Elemezzük, értékeljük vásárlási, fogyasztási és szemetelési szokásainkat!
  3. Életmód, egészségügyi vonatkozások
  4. Táplálkozás (élelmiszerek előállítása, csomagolása, gyorséttermek eldobható étkészletei)
  5. Biomassza. Fotoszintézis, biomassza mint energiaforrás
  6. Genetika. Génmanipuláció. Az evolúció kiiktatásával beleszólunk a természet rendjébe, körfolyamatába.
  7. Veszélyeztetett fajok védelme. Vizeink, talajaink és a levegő védelme.

6. Mellékletek

6.1. A foglalkozás lebonyolításának általános és szakmódszertani vázlata

6.2. Javasolt kísérletek, megfigyelések

  • A CO2 kimutatása
    1. Szívószállal fújjon bele meszes vízbe!
    2. Helyezzen meszes vizet tartalmazó főzőpohárba gyertyát és gyújtsa meg!
    Mit tapasztal a. és b. esetén?
  • A páratartalom kimutatása
    Helyezzen a labor ablakában egy száraz óraüvegre kobaltpapírt! Figyelje meg a színváltozást!
    Milyen vegyületet jelez?
    A légkörben lévő széndioxid és vízgőz okozza az üvegházhatást. Foglalja össze, mit jelent ez a fogalom és milyen változást idézhet elő a Földön!
  • A levegő portartalma
    A levegő portartalmára következtethetünk, ha megvizsgáljuk, hogy a növények levelére mennyi por rakódott le.
  • A savas eső modellezése
    Öntsön kevés vizet egy gázfelfogó henger aljára! Égetőkanálba tegyen ként, gyújtsa meg, süllyessze a hengerbe és fedje le üveglappal a hengert!
    Várja meg, míg a kén elég, akkor vegye ki a kanalat, majd a hengert lefedve, alaposan rázza össze!
    Milyen gáz képződött, és mi történt vele?
    Írja le a reakcióegyenletet!
    Öntsön ki egy kevés oldatot kémcsőbe és univerzál indikátorral vizsgálja meg a kémhatását!
    Mikor játszódik le ehhez hasonló folyamat a légkörben?
    Honnan származhat a reagens gáz?
    Dobjon a kémcsőbe egy darabka mészkövet! Mi történik? Változik-e a folyamat során az oldat kémhatása? Ellenőrizze az indikátorral!
    Milyen reakció játszódott le az oldat és a mészkő között?
  • A talaj vízmegkötő és vízáteresztő képességének vizsgálata
    A talajminták számának megfelelően állítson 50 ml-es mérőhengerekbe üvegtölcsért! Tegyen a tölcsérekbe kevés vattát, majd azonos mennyiségű (25 g) talajmintát! Töltsön mindegyik tölcsérbe 20-20 ml vizet, és várjon addig, amíg a tölcsérekből a víz lecsöpög!
    Állapítsa meg, mennyi víz csurgott át a talajokon!
    Vízmegkötő képességük szerint állítsa sorrendbe a mintákat!
    Milyen összefüggés van a vízáteresztés képessége és a talajrészecskék nagysága között?
  • A hangvezetés vizsgálata
    Pendítsen meg egy hangvillát és helyezze a fejtetőre!
    Figyelje a hangját, és ha már nem hallja, érintse a fogsorához! Amikor már így sem hallja, érintse a füléhez! Mit tapasztal?
  • Hőérzékelésünk viszonylagos
    Készítsen elő 3 üvegkádat! Az elsőbe tegyen kb. 5 oC-os, a másodikba 25 oC-os, a harmadikba 40 oC-os vizet!
    Tegye a bal kezét az 5 oC-os, a jobb kezét a 40 oC-os vízbe, majd tegye mindegyiket a 25 oC-osba!
    Mit tapasztal? Mi az oka? Gondoljon arra, milyennek találja hosszú hógolyózás után a szobahőmérsékletet és milyennek egy szaunázás után!
    Mit gondol, testfelületünkön hideg- vagy melegreceptorokból van-e több?
  • Az izommunka vizsgálata
    1. Fogjon egy-egy ceruzát a kezeibe és tartsa őket oldalt kinyújtott karral! Mérje meg, hány percig sikerült megtartania!
    2. Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy a karját mozgatja (alap, oldalt, fel)! Melyik volt a fárasztóbb? Miért?
    Mi a neve az 1. és 2. kísérletben végzett izommunkának?
  • A csont összetevőinek vizsgálata
    Tegyen főzőpohárba csirkecsontot és öntsön rá 10%-os sósavat!
    Mit tapasztal?
    Milyen anyagokat oldott ki a sósav a csontból?
    Mit gondol, ha 2-3 nap múlva venné ki a csontot, lehetne hajlítani?
    Helyezzen a vas háromláb azbesztlapjára egy másik csontot és izzítsa! Mit tapasztal?
    Hogyan magyarázható a folyamat?
  • Kísérletek emberi vizelettel
    A vizelet kémhatásának vizsgálata.
    Tegyen 3 csepp vizeletet univerzál indikátorra! Az összehasonlító színskáláról olvassa le a pH-értéket! Milyen kémhatásnak felel ez meg?
    Hasonlítsa össze társai eredményével! Mit tapasztal?
    Milyen anyagcsere-végtermék okozza a leggyakrabban előforduló kémhatást?
  • Az emlősszív felépítése és működése
    Sertés- vagy marhaszív részeinek elkülönítése. Keresse és figyelje meg az elhelyezkedését
    1. a szívburoknak,
    2. a koszorúérnek,
    3. a pitvaroknak,
    4. a kamráknak,
    5. a jobb és bal szívfélnek,
    6. az artériáknak,
    7. a vénáknak!

  • Mi a feladata a koszorúereknek?
    Hogyan aránylik egymáshoz a pitvarok és kamrák mérete? Miért?
    Hogyan lehet az artériákat és vénákat elkülöníteni (megkülönböztetni)?
    Végezze el a következő kísérletet, tanulmányozza alaposan az ábrát!
    A vénába üvegtölcsért, az artériába üvegcsövet tegyen, és szorosan rögzítse zsineggel!
    A többi eret kösse el! Addig öntse vizet a tölcsérbe, amíg a víz az üvegcsőben is megjelenik, majd a kamrát a szívműködéshez hasonlóan többször nyomja össze!
    Mit tapasztal?
    Mit bizonyít ez a kísérlet?
    Mi biztosítja a vér egyirányú áramlását?
    Boncolja fel a szívet!
    Vágja fel a pitvart! Figyelje meg a falvastagságát, próbálja meg, mennyire tágul! Vágja le a szív csúcsát! Figyelje meg a kamrák falvastagságát! Hasonlítsa össze a pitvar és a kamrák, a jobb és a bal kamra falvastagságát! Mi az oka a különbségnek?
    Vágja fel a bal pitvartól lefelé haladva a kamrát. Mik találhatók a pitvarkamrai határon?
    Keresse meg a
    1. szemölcsizmokat,
    2. az ínhúrokat,
    3. a billentyűket!
    Keressen az aortában zsebes billentyűket! Hány darab zárja el a vér útját? Miért „zsebes” billentyűk?
    Foglalja össze a látottakat az alábbi rajzon!
  • A Donders-féle tüdőmodell
    Készítsen Donders-féle tüdőmodellt az alábbi ábra segítségével!
    A gumipelenkát a gombnál megfogva húzzuk lefelé, majd engedjük vissza!

    Ismételjük meg többször a műveletet!Figyeljük meg, mi történik a léggömbbel!
    Milyen szervnek felel meg az emlős szervezetében
    1. az üvegharang?
    2. a léggömb?
    3. a gumipelenka?
    4. a nyitott üvegcső?

    Hogyan modellezi a kísérlet a
    1. belégzést?
    2. a kilégzést?
  • Az emberi légzés vizsgálata
    Az alábbi ábra segítségével készítsen a kilélegzett levegő mérésére szolgáló készüléket, egy egyszerű spirométert!
    Lélegezzen a gumicsövön át! Olvassa le a vízszint változását: …… cm3!
    Erőteljes belégzés után fújja ki a levegőt a gumicsövön át! A kilélegzett levegő teljes térfogata: ……cm3.
    Hasonlítsa össze ezt az adatot a társaiéval!
  • A tojás vizsgálata
    A látottakat folyamatosan hasonlítsa össze a feladat végén lévő ábrával!
    Főzzön keményre egy tyúktojást! Hűtse le, majd bontsa fel a tojás tompább végét!
    Távolítsa el a tojás külső héját és figyelje meg az alatta lévő hártyát és a csírakorongot!
    Mi a szerepe a
    1. fehérjének?
    2. sárgájának?
    3. csírakorongnak?
    4. tojás kemény héjának?

    Cseppentsen híg sósavat a tojáshéjra! Mit tapasztal?
    Milyen anyag az egyik fő alkotója a tojáshéjnak?
    Írja fel a reakció egyenletét!
    Üssön fel egy tojást és válassza szét a fehérjét és a sárgáját!
    Figyelje meg a tojáson az ábrán látható részeket!
  • Gombák vizsgálata

    Vizsgálja meg a penészes kenyeret! Használjon nagyítót!
    Figyelje meg a gombafonalak szövedékét! Keressen gömb alakú spóratartó fejecskéket, figyelje meg felépítésüket és színüket!
    Próbálja meg a különböző penészfajokat elkülöníteni!
    1. A laza, pókhálószerű fehér szövedék, amelyből a sugarasan kiágazó barna gombafonalak fejecskékben végződnek – indáspenész.
    2. Sárgászöld vagy kékes szürkés, barázdás felszínű telepek. A gombafonalak szövedékéből többszörösen, villásan elágazó (ecsetszerű) fonalak – ecsetpenész.

    Milyen anyagokat termel az ecsetpenész?
    Mi az antibiotikum?
  • Biológiai oxidáció vizsgálata
    1. Tegyen csírázó babot főzőpohár aljára, fedje le óraüveggel, parafinozza vagy vazelinezze be a szélét, hogy légmentesen zárjon!
      Várjon 20 percig! Húzza le óvatosan az óraüveget és tartson a főzőpohárba égő gyújtópálcát!
      Mi történik az oxigénnel?
    2. Mészvízbe szívószálon át fújjon levegőt! Mit tapasztal?
    3. Állítsa össze az alábbi kísérletet!
      Távolítsa el a dugót és tegyen az üvegbe égő gyújtópálcát!
      Mit tapasztal?
  • Az erjedés vizsgálata

    Töltsön meg egy hosszú csöves lombikot langyos 3%-os cukoroldattal és tegyen bele kevés élesztőt! Állítsa össze az ábrán látható készüléket! Mit tapasztal?
    Milyen gáz fejlődik?
    Miért kell a must erjedésekor a borospincébe égő gyertyával belépni?
    A mindennapi életben milyen módjait ismeri az erjedésnek, gondoljon a végtermékre!
  • A fotoszintézis során képződött oxigén kimutatása

    Állítsa össze az ábrán látható berendezést!
    Várjon kis ideig! Mi történik a tölcsérben?
    Húzza ki a dugót és tartsa a nyíláshoz az izzó fapálcát!
    Hogyan lehet bizonyítani, hogy a fotoszintézis során felszabaduló oxigén a vízből származik?

6.3. Az egészségre nevelés lehetőségei a felnőttek oktatásában

Óra anyaga Egészségnevelési témák
A vírusok
  • kiselőadás az AIDS-betegségről, megelőzési lehetőségeiről
A baktériumok törzse
  • betegséget okozó baktériumok
  • a higiénia jelentősége a fertőzések megelőzésében
A gombák törzse
  • a kalapos gombák jelentősége az egészséges táplálkozásban
  • a gombafogyasztás szabálya
  • teendők gombamérgezés gyanúja esetén
Laposférgek törzse
  • betegséget okozó laposférgek
  • az emberi fogyasztásra szánt húsok hatósági vizsgálatának jelentősége
  • háziállatok és galandféreg-fertőzési veszélyek – a higiénia szerepe a fertőzések megelőzésében
Az ízeltlábúak törzse
  • betegséget okozó rovarok
  • a leggyakoribb betegségek megelőzésének lehetőségei
  • gyakorlati teendők pl. kullancscsípéskor
A halak osztálya
  • halhús és az egészséges táplálkozás
A levegő hatása az élőlényekre
  • a levegő káros összetevőinek élettani hatásai – pl. a CO, a N-dioxid, a foszfor veszélye az emberi szervezetre
A víz hatása az élőlényekre
  • megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz jelentősége
A hőmérséklet mint környezeti tényező
  • a hőmérséklet kiemelkedő jelentősége a szűk tűrőképességű élőlények számára
A biogén elemek
  • a mikroelemek szerepe a szervezet egyensúlyának fenntartásában
Az anyagcsere általános jellemzői
  • a szervezet vitaminellátottságának jelentősége a koenzimet tartalmazó enzimek képződése szempontjából
  • a lázas állapot veszélye, a lázcsillapítás jelentősége és lehetőségei a mindennapi betegápolás során
Az ember táplálkozása
  • a szájhigiénia jelentősége
  • a napfény és a szabad levegő hatása a nyálelválasztásra, a fogak épségére
  • az esztétikus étkezési szokások és az emésztőnedv elválasztás kapcsolata
  • az egészséges táplálkozás, pl. zsír- és szénhidrátszegény étrend, a fehérje-utánpótlás fontossága, a növényi rostok szerepe az emésztésben
  • a vitaminok élettani hatásai
  • az emésztési rendszer leggyakoribb betegségei, pl. gyomorfekély, táplálkozási allergiák stb.
  • az antibiotikumok veszélye a bél hasznos baktériumflórájára
  • az elhízás mint számos betegség rizikófaktora
  • gyógynövények, fűszerek az emésztőrendszer egészségéért
Az ember légzése
  • a sportolás szerepe a tüdőkapacitás növelésében
  • leggyakoribb légzőszervi betegségek
  • gyógynövények a légzőszervek egészségéért
Az ember anyagszállítása
  • a vér káros anyagai, pl. magas koleszterintartalom
  • a keringési rendszer leggyakoribb betegségei és megelőzési lehetőségei
  • a magas vérnyomás és következményei
  • az immunrendszer erősítésének lehetőségei, védőoltások
  • gyógynövények a keringési rendszer egészségéért
Az ember kiválasztása
  • a higiénia jelentősége a bőrápolásban
  • helyes öltözködési szokások a leggyakoribb kiválasztó szervi betegségek és megelőzésük, pl. hólyaghurut, vesemedence-gyulladás, vesekő, művese-kezelés
Az ember kültakarója
  • a higiénia jelentősége a bőrápolásban
  • helyes öltözködési szokások
Az ember mozgása
  • az egészséges életmód része a rendszeres testmozgás
  • mozgásszervi betegségek és megelőzésük
Az ember hormonális rendszere
  • a stressz egészségkárosító hatása a hormonális egyensúlyra
  • a cukorbetegség és rizikófaktorai
  • az egészséges nemi élet
Az ember egyedfejlődése
  • a terhesség jelei
  • a magzat védelme a károsító hatásoktól, pl. a dohányzás, alkohol, gyógyszerek, elégtelen táplálkozás, anyai fertőzés veszélyei

Irodalomjegyzék:

  1. Elliot J.: Az iskolai környezeti nevelési fejlesztésekről. In.: Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés Európában. Körlánc, Bp., 1999
  2. Fehérné dr. Gergely Judit: Az egészségnevelés lehetőségei a gimnáziumi biológia tanításában. A biológia tanítása.
  3. Müllner Erzsébet: Biológiai gyakorlatok középiskolásoknak 9-12. osztály. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged, 1998.
  4. Nahalka István: Válságban a magyar természettudományos nevelés. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 5. szám
  5. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – alapvetés. Szerk.: Vásárhelyi Tamás és Victor András. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 2000.
  6. Pölöskei Gáborné: A humánökológia szemléletének beépítése a középiskolai biológiaoktatásba. Módszertani lapok, Biológia V. évf. 1. szám
  7. Revákné dr. Markóczi Ibolya – dr. Ferenczy Tibor: A tanulás tanítása biológia órán. A biológia tanítása, 2001. január
  8. Ungvári Imre: A gyakorlati foglalkozások jelentősége a tanulók gondolkodásának fejlesztésében. A biológia tanítása, 1993. november
  9. Varga Attila: A biológiatanítás lehetőségei a fenntarthatóság pedagógiájában. A biológia tanítása, 2000. szeptember

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.