Kihívások és átalakulás a pedagógiai szakmai szolgáltatások és szakszolgálatok ellátásában

wadmin | 2009. jún. 17.

Virágné Katona Zsuzsa

Kihívások és átalakulás a pedagógiai szakmai szolgáltatások és szakszolgálatok ellátásában

A pedagógiai szakmai szolgáltatás és szakszolgálat jelentős átalakulás előtt áll. Helyzetét röviden a függőség, a bizonytalanság, a szakmai kihívások növekedése, a piaci feltételeknek való megfelelés, a rugalmas működésre törekvés és a vevői igényeknek való megfelelés határozza meg.

Miközben a közoktatás egészét a folyamatos tartalmi változások, a tervezési–értékelési–minőségfejlesztési folyamatok erőteljes megjelenése jellemzi, eközben a pedagógiai szakmai szolgáltatás közszolgáltatói funkciója nem követi, nem segíti eléggé ezt a változást.

A pedagógiai szakszolgálatok (tanulói képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, nevelési tanácsadás, logopédiai és konduktív pedagógiai ellátás, pályaválasztási és gyógypedagógiai tanácsadás) pedig az utóbbi időben a közoktatás perifériájára szorultak. Az önkormányzati fenntartású, valamint az egyházi nevelési-oktatási intézmények a közpiac tipikus szereplői. A pedagógiai szakszolgálatok a közpiac legrosszabb feltételekkel rendelkező, de funkciójukat tekintve a nevelési-oktatási intézményeket támogató, szolgáltató résztvevői, a pedagógiai szakmai szolgáltatók pedig vagy közpiaci, vagy piaci szereplők, vagy e két funkció sajátos keverékét hordozzák.

A pedagógiai szakmai és szakszolgálatok működési környezete

A pedagógiai szakmai és szakszolgálatok működési környezete

A pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatás tervezését befolyásoló tényezőket a következő ábra mutatja.

A pedagógiai szakmai szolgáltatást befolyásoló tényezők

A pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatás tervezését befolyásoló tényezők

Jogi feltételrendszer

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 34–36. §-a, valamint az önkormányzatok feladatellátását tartalmazó 85–88.§-ok határozzák meg az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatás, pedagógiai szakszolgálat tartalmát és a kötelező feladatok ellátását. Eszerint jelenleg az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatás a megyei önkormányzatok, a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a megyei és az önként vállalt feladatok esetén (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, pályaválasztási tanácsadás) a települési önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Így az egyes megyékben más és más az ellátórendszer jogi konstrukciója.

Az önkormányzati fenntartású megyei pedagógiai szolgáltatók megoszlása 2003-ban

Abból
Tiszta profilú szakszolgálati feladatokat is ellát egyéb feladatokat is ellát
Önkormányzati fenntartású 17 2 13 4
Közhasznú gazdasági társaság 1 - 1 -
Felsőoktatáshoz kapcsolt 1 1 - -

A magánszféra megjelenése a szabad piacon a közoktatás minőségfejlesztési programjával ugrásszerűen megnőtt. Több megyében a pedagógiai szakmai szolgáltatásban forprofit cégek is részt vesznek.

A közigazgatás várható változása az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatellátást alapjaiban változtathatja meg, ha

  • régiós feladatellátás lesz (nem valószínű), 3-7 (?) régióban;
  • a kistérségi ellátási rendszer kialakítása közvetetten jelentős támogatást kap.

A választásokhoz igazodó politikai libikóka a közoktatást is jelentősen érinti. A központi és helyi irányítás alapelveiben való véleménykülönbség négyévente befolyásolja a közoktatás tartalmi szabályzórendszerét, amelyet a nagy tehetetlenségű rendszer csak nehezen követ.

A pedagógiai szakmai szolgáltatás legfőbb beszállítói körét a szaktanácsadók adják. A szaktanácsadás feltételrendszere jogilag nem tisztázott, így már alig van olyan megye, ahol állandó megbízással térítésmentes szolgáltatásokat nyújtanak a szaktanácsadók. Egy 2001-ben végzett felmérés (260 szaktanácsadó válasza alapján) szerint a pedagógiai szakmai szolgáltatások erősségeit és gyengeségeit tárta fel.

Erősségek Gyengeségek, hiányok
Szakmaiság
szakmai és módszertani ismeret
tájékozottság
igényesség
innováció
Szolgáltató jelleg
tanácsadás
őszinte légkör
problémakezelés
Intézeti háttér
szervező, koordináló munka
szakmai érdekvédelem
információcsere
Kapcsolatok
partnerekkel való kapcsolat
Működés
OM-támogatás – pénz, idő, órakedvezmény, továbbképzés
Szolgáltatás
a pedagógusok túlterheltsége
továbbképzési igény hiánya
Irányítás
a helyi irányítás hiánya
információk hiánya az intézményeknél
Kapcsolatok
kommunikációs zavarok, információhiány
előítéletek
pedagógusok érdektelensége

A pedagógiai szakszolgálatok jogi feltételrendszere, az intézmények státusza az utóbbi választásokat követően megváltozott. A nem kötelező feladatok ellátását egyre kevesebb fenntartó önkormányzat vállalja, a pedagógiai szakszolgálati feladatok a megyékhez mint kötelező feladatellátóhoz való kerülése a lakóhelyi vagy lakóhely közeli ellátás csökkenését vonhatja maga után. Az ellátás ma sem teljes körű, sok kisgyermek nem jut fejlesztéshez, nem kerül be a szakemberek látókörébe. A rehabilitációs foglalkozások száma alacsony. A logopédiai ellátás részleges, nincs országos regisztrációja.

Tartalmi változások

A közoktatási törvény 2003. évi módosítása új pályára igyekszik állítani a magyar közoktatást, amelynek célja a társadalmi egyenlőség növelése, az élethosszig tartó tanulásra való képessé tétel és a tanulói túlterheltség csökkentése. A kétpólusú, háromszintű (NAT, kerettantervek, helyi tantervek) tartalmi szabályozás új pedagógiai szakaszokra építve az egyéni fejlődést, egyéni életminőséget helyezi a középpontba. A külső szabályozóelemek érvényesítése és a törvény filozófiája, valamint a belső szabályozás ismételt rendszerszerűbb elkészítése a minőségirányítási rendszerelemek megjelenítését kívánja. A nevelési-oktatási intézmények fejlesztése a pedagógiai szakmai szolgáltatások újragondolását igényelik.

Gazdasági tényezők

Az önkormányzati szakmai szolgáltatás finanszírozása nagyarányú változáson ment át az utóbbi hét évben. 1997–1999 között központosított előirányzattal segítette az állam a szolgáltatást. 2003-tól érvényesült az a szándék, hogy a fenntartók, nevelési-oktatási intézmények a szakmai szolgáltatásra fordítható állami pénzeszközöket normatív alapon kapják meg és azt az általuk kiválasztott szolgáltató intézményekkel kötött szerződés alapján használhatják fel; a 2004. évi költségvetési törvény tervezete is ezt tükrözi. A pedagógiai szakszolgálatoknál is 2003-tól megszűnt a központosított megyei támogatás, azt a főállású pedagógus állományú dolgozókra igényelhető – az éves bér 1/3-át kitevő – normatív támogatás váltotta fel.

A megyei önkormányzatok által a pedagógiai szakmai szolgáltatásra fordított támogatás 1998-hoz viszonyítva mintegy 40%-al csökkent, ez különösen a keleti régióra jellemző.1 A támogatás csökkentése a bevételi előirányzatok növelését jelentette (a keleti megyékben a bevétel 90%-os, a nyugati térségben 35%-os növekedése). A nonprofit szolgáltatók bevételeiket térítésmentes vagy csökkentett díjas szolgáltatásokra fordítják.

2004-től számolni szükséges az európai uniós alapok által megjelenő pályázati forrásokkal. A források „fogadása” pénzügyi, szakmai és projektmenedzsment kompetenciákat, másfajta gondolkodást igényel. Az információáramlás módja, gyorsasága, az információ rendszerbe állítása új erőforrásként értelmezhető. Ez az erőforrás hamarosan gazdasági tényezőként lesz kezelhető.

A profitorientált szolgáltatók a szabad piac keretei közt szolgáltatnak, bevételeik a fenntartást és a nyereség biztosítását szolgálják. A piacosodás lehetővé teszi a közoktatási szakértők alkalmazását is. A gombamód szaporodó „szakértői” cégek változó színvonalon látják el az ellenőrzés, értékelés rendszerét. A minőségi megfelelés értékelése még nem alakult ki.

Humánerőforrás-feltételek

Általában elmondható, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatásban dolgozók létszáma nem éri el a 10/1994. (V. 13.) MKM rendeletben meghatározottakat. A megyei fenntartású intézeteknél a szakemberhiány átlagosan 28%.2 Az ott dolgozó szakemberek kompetenciája különösen a mérés-értékelés, minőségfejlesztés, pedagógiai tájékoztatás területén fejlődött, de kiemelt figyelmet kap néhány intézetben a különleges ellátás területe is. A vázolt tartalmi változások, az innovációk uniós pályázatokon keresztüli érvényesítése, a minőségirányítási rendszerek közoktatásban való alkalmazása, a belső és külső értékelés beépítése a folyamatokba további kompetenciák erősítését igényli a humánerőforrás-menedzsment, a projekttervezés és -menedzsment, a minőségirányítás, az intézményértékelés és az információmenedzsment területén.

A változó feltételek a közoktatási közszolgáltatásban, a jelenlegi piaci és közpiaci viszonyok, a gyermekek–tanulók egyéni életminőségen alapuló, központi szerepe a vevői-fogyasztói igényeken alapuló, vevői-fogyasztói elégedettségre optimalizált rendszerszerű szolgáltatás jövőképét vetítik előre. Olyan pedagógiai szolgáltató központot, amely:

  • termékét, a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatást garantált színvonalon biztosítja;
  • szolgáltatásainak szakmai színvonala jó, illetve magas;
  • árai elérhetőek, bizonyos termékei „olcsó” szolgáltatások;
  • a partneri igények alapján tervezi szolgáltatásait;
  • méri a fogyasztó elégedettségét;
  • vevőszolgálatot működtet;
  • szolgáltatásait lakóhelyközelben biztosítja;
  • intézményekkel közös innovációs projektekben vesz részt;
  • bázisintézmények segítik a gyakorlati területen.

Ebben a jövőképben nincs különbség a nonprofit és forprofit szervezetek között. Különbség lesz azonban mindig a térítésmentes szolgáltatások kötelezősége (önkormányzati fenntartású szolgáltatók) miatt, amelyek az alábbiak:

  • a pedagógiai tájékoztatási kötelezettség;
  • versenyszervezés;
  • a pedagógiai szakkönyvtárak működtetése;
  • a szülők és a fenntartók felé irányuló pedagógiai, tanügyigazgatási, jogi tanácsadás;
  • a tanuló tájékoztató szolgálat működtetése és a
  • fenntartói, tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés érvényesítése.

Alapvető kérdés Magyarországon a szaktanácsadás működtetése feltételrendszerének megteremtése:

  • anyagi erőforrások biztosítása a lakóhelyi, tanórai tanácsadás terén,
  • a személyi feltételek stabilizációja,
  • a szaktanácsadás országos rendszerré szervezése.

A közoktatás tartalmi változásainak hatékony segítése csak a tanácsadói hálózaton keresztül történhet.

Végezetül egy utat szeretnék bemutatni, melyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat tett meg 1995 és 2003 között. Egy utat, amely elején 1995-ben egy – 3 külön intézményből egyesített – többcélú, közös igazgatású intézmény, pedagógiai szakmai és szakszolgálatot ellátó állt, és amelynél most egy kistérségi központokra, bázisintézmény-hálózatra is építő ISO 9001:2000 szabvány szerint tanúsított szolgáltató áll.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet fejlődése a pedagógiai szakmai szolgáltatás és pedagógiai szakszolgálatok együttműködése terén

Év Struktúra, feltételek Működés Cél/módszer
1995. • Pedagógiai Szakmai Szolgáltató
• Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
• Nevelési Tanácsadó
• Könyvtártörzskari szervezet
• elkülönült szakmai és szervezeti működés
• minden intézményegység teszi a maga dolgát
• minden intézményegység önálló célokkal
• a célok nem intézeti szintűek
2000. • Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás
• Pedagógiai szakszolgálatok (TKVSZRB, NT, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat)
• mátrix struktúra
• COM 2000 cégakkreditáció
• együttműködés a különleges ellátás szakmai szolgáltatásában
• közös projekt (4)
• közös konferenciák
• közös tájékoztatás
• közös fő célok
• közös célok a pedagógiai tájékoztatás, továbbképzés, különleges ellátás terén
• partneri igényfelmérés
• közös helyzetelemzés, stratégiai célok
2002. • Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás
• Pedagógiai Szakszolgálatok
• Megyei koordináció,az épület belső funkcionális kialakítása
• Kistérségi telephely Kunhegyesen
• logopédiai ellátás 21 településen
• COM 2000 csoportos minőségfejlesztés
• közös humánerőforrás tervezés a szakszolgálatoknál
• egységes arculat, kiadványok, PR
• partnerközpontú működés
• 12 közös projekt
• Elektronikus Megyei Pedagógiai Információs Rendszer (EMPIR)
• minőségpolitika
• minőségcélok
• minőségszabályozás
• megfelelőség szabályozás
• folyamatszabályozás
• külső értékelés (szakmai, pénzügyi, törvényességi)
• bázisintézmények (BGR, integráció)
• kistérségi munkaközösségek (4 kistérségben)
2003. • Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás
• Pedagógia Szakszolgálatok (TKVSZRB, NT, EPSZ)
• Teljes körű logopédiai ellátás
• 4 Phare projekt
• 6 innovációs projekt
• termékfejlesztés
• folyamatok mérése
• ISO 9001:2000 tanúsítás
• a szaktanácsadás átalakítása, professzionalizálása
• EMPIR kistérségi portálok, az elektronikus információáramlás fejlesztése
• Szervezetfejlesztés
  - humánerő
  - teammunka (projekt)
  - szervezeti értékelés
• önértékelési rendszer, működtetése (egyéni, csoport, intézményi)
• iskolaszövetségek, kistérségi munkaközösségek, bázisintézmények, hálózatfejlesztés

A továbbfejlődés lehetősége az intézet számára a kifejlesztett minőség megőrzése:

  • a közoktatás-politikai változások proaktív kezelése, előnyépítés
  • szakmai fejlesztések, szakmai programcsomagok, bázisintézményekre, kistérségi társulásokra való építés
  • a szaktanácsadás kistérségi továbbfejlesztése
  • az intézeti marketing stratégiai tervének elkészítése (helyzetelemzés), belső és külső marketing
  • elektronikus portál, interaktív kapcsolat

A területi szolgáltatás jövője a kistérségi együttműködésben, a hálózatépítésben rejlik, amelynek lehetséges módjai az alábbiak:

  • „A kistérségi centrumok vonzásában”: a kistérségi központok és az ellátási körzetükben lévő települések együttműködésére az ellátási formák bővítése a jogi legalizálás útján, pl. pedagógiai szakszolgálati társulások.
  • „A társulásokban erők rejlenek” a kistérségi centrumoktól távol lévő települések társulása egy-egy feladat ellátására.
  • „Iskolaszövetség civil keretben” a humán erő közös alkalmazása, közös pályázatok, kialakított közös fejlesztések, szakmai programok.

Ennek az intézet aktivátora, gerjesztője szeretne lenni és hálózati központként segíteni a szolgáltatások szervezését, megvalósítását, a kistérségi projektek kialakítását.

Szlogen: Partnerekkel, együtt, jobban!

Webra folder: 
Tags: 
Mozgatva: 
0
Prefix: 

Támogatók

OFI

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.