Barnáné Likovszky Márta – Kindornai Péterné :: Nézőpontok és szempontok az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés óvodai dokumentumokban és nevelési gyakorlatban betöltött szerepének elemzéséhez, értékeléséhez nevelőtestül

wadmin | 2009. jún. 17.

  1. Az óvodai nevelőmunkát szabályozó dokumentumok és szerepük az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés napi gyakorlatának fejlődésében
  2. 1.1. Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés deklarálása a törvényi és tartalmi szabályzókban

    1.2. Az óvoda pedagógiai tervezési-dokumentálási struktúrája

    1.3. A dokumentumok elemzése, értékelése az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés szempontjából

  3. A nevelési folyamat egyéni fejődést meghatározó mérföldkövei, elemzésük és értékelésük
  4. 2. 1. Az ismerkedési szakasz

    2. 2. A fejlődés nyomon követése féléves időkeretben

    2. 3. A fejlődés áttekintése 5 éves korban

    2. 4. Döntés a beiskolázásról 6–7 éves korban

    2. 5. Az után követés

  5. Irodalomjegyzék

1. Az óvodai nevelőmunkát szabályozó dokumentumok és szerepük az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés napi gyakorlatának fejlődésében

1. 1. Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés deklarálása a törvényi és tartalmi szabályozókban

Az 1993. Évi LXXIX. Ktv. (1999: LXVII. Törvénnyel módosítva) és az Óvodai nevelés országos alapprogramja értelmében:

Az intézményes nevelésben tilos a bármilyen okból történő hátrányos megkülönböztetés. A gyermek személyiségi jogait, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani és védeni minden fizikai, lelki erőszakkal szemben.

A gyermeknek joga van az életkorának, fejlettségének megfelelően biztosított óvodai életrendhez, a biztonságos, egészséges környezethez, adottságainak, érdeklődésének, képességeinek, valamint nemzeti, etnikai hovatartozásának ill. fogyatékosságának megfelelő neveléshez.

A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek jogosult a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra, amely nevelési tanácsadás, óvodai nevelés keretében valósítható meg. Speciális rehabilitációs foglalkoztatásra jogosult a mozgási, értelmi, érzékszervi, beszéd és más fogyatékos gyermek.
"Más" fogyatékos az a gyermek, aki szakértői vélemény alapján átható fejlődési zavarral küzd (pl. autista), pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség és teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban akadályozott (pl. kóros hyperaktivitás, figyelemzavar, dyslexia, stb.)

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, a családi nevelést kiegészítve, a szülővel együttműködve a gyermeket óvja, védi, neveli, szocializálja, segíti sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyisége kibontakoztatását az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermeket is).

Az óvoda felelős a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődéséért, a közösség kialakulásáért és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatásáért.

Az óvodai nevelés gondoskodik:
  • az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről,
  • a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról,
  • a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra,
  • e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről,
  • a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

Az óvodai nevelésben a speciális gondozási, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok, illetve a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, elhanyagolt, a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése megfelelő szakemberek bevonásával, közreműködésével valósul meg, ha erre szükség van.

A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelése az életkori sajátosságoknak és egyéni fejlettségnek megfelelően a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok, szokások átörökítését, az identitástudat fejlesztését, anyanyelvének ápolását szolgálja.

A fogyatékos gyermek inkluzív óvodai nevelése a másságot elfogadó környezet, a sérülés specifikus személyi, tárgyi feltételek megteremtésével szolgálja, elősegíti a harmonikus személyiségfejlődést.

Az óvodai nevelés egészét átfogó prevenciós, korrekciós tevékenységek végzése, a gyermekek védelme, optimális fejlődésük elősegítése minden óvodai dolgozó kötelessége.

A közoktatási törvény módosítása előírja, hogy a helyi nevelési programnak tartalmaznia kell a gyermekvédelmi munkával összefüggő tevékenységek tervezetét is.

A jelenleg hatályos törvényi és tartalmi szabályozókban rögzített gyermeki jogok, nevelési alapelvek, célok és feladatok egymásra épülve, egymással összhangban megerősítik, hogy:

  • az alapvető gyermeki jogok, szabadság tisztelete, az életkori és az egyénileg eltérő, sajátos szükségletek kielégítése a gyermek legelemibb érdeke, fejlődésének, fejlesztésének alapja,
  • a gyermek jogai, szükségletei, igényei érvényesülésének feltétele, hogy a pedagógus kötelességének érezze azok biztosítását az óvodai nevelés folyamatában a nevelés teljes eszközrendszerével, amelyben domináns az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés átfogó tervezése, megvalósítása és a szülővel való együttműködés a teljes személyiségfejlődés- fejlesztés, a képességek kibontakoztatása, az iskolai alkalmassághoz szükséges testi, lelki, értelmi fejlettség elérése érdekében.

1. 2. Az óvoda pedagógiai tervezési-dokumentálási struktúrája

Közoktatási Törvény
(központi)
Óvodai nevelés országos alapprogramja
(központi)
Helyi Nevelési Program
(nevelőtestület)
Szakmai-vezetési koncepció
(óvodavezető pályázata)
Éves pedagógiai munkaterv
(óvodavezető, nevelőtestület javaslatainak felhasználásával)
Tanulási tartalmak
(nevelőtestület és/vagy óvodaped. párok)
A csoportok nevelési/fejlesztési tervei, értékelései
(óvónők)
Az egyes gyermek fejlődését nyomon követő dokumentumok
(személyiséglap – óvónők)

Az óvoda kiegyensúlyozott és kiszámítható működési rendjének biztosításához egyrészt a működést szabályozó jogi (törvényekre, kormány/miniszteri rendeletekre, fenntartói szabályozókra, intézkedésekre épülő belső szabályozó), másrészt a tartalmi munkához keretet adó pedagógiai (helyi nevelési program, vezetői koncepció, éves pedagógiai munkaterv, nevelési/fejlesztési terv, a gyermeki fejlődés nyomon követése) dokumentumok célszerű kialakítása szükséges, amelyek az intézmény minőségügyi dokumentációrendszerének elemei is egyben.

"Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző, az óvodapedagógusok által készített – kötelező és nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok is szolgálják"
(ÓNOA 9. oldal), így:

  • A helyi nevelési program az óvoda kötelezően előírt alapdokumentuma.
  • Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el, megvitatását, véleményezését, kiegészítését követően a nevelőtestület fogadja el.
  • A tanulási tartalmak tervezésének régi gyakorlata, hogy az óvónők éves feladattervet bontanak ütemtervre (hálótervre) nevelőtestületi szinten megállapított, vagy önállóan megválasztott ciklusonként. Javaslat:

    Könnyebb és a fejlesztő tevékenység előrelátását szolgálja egy – a helyi nevelési program alapján elkészített – hároméves feladatterv, amely kerettervként működik. Ezt használva csak rövid ciklusokat kell terveznie (ütemterv, hálóterv) az óvónőnek, a módszereket, konkrét témákat, a nevelés/fejlesztés ütemét, eszközeit szabadon megválasztva.

  • A csoportok nevelési/fejlesztési terveit és azok értékeléseit a helyi nevelési program, az éves pedagógiai munkaterv és a tanulási feladattervek alapján a csoportos óvónők készítik el. Javaslat:

    A nevelési célok, feladatok ciklusonkénti tervezése a nevelés fő feladatai (egészséges életmód kialakítása, érzelmi nevelés és szocilaizáció biztosítása, értelmi nevelés, fejlesztés) területein.

    A tanulási tartalmak szintén ciklusonként tervezve készülnek ( pl. saját készítésű lapokon).

    A nevelési / fejlesztési terv megvalósulása értékelésre kerül ciklusonként.

  • A gyermeki fejlődés nyomon követésének dokumentumai kiterjednek a gyermek korai fejlődésének megismerésére, aktuális állapotának megfigyelésére, a tapasztalatok rögzítésére és egyéni fejlesztési programjának meghatározására. Így:

    Anamnézis: az ismerkedés első eszköze, a gyermek korai fejlődési jellemzőiről információt nyújtó dokumentum, javasolt az óvodával való ismerkedési szakaszban – a szülővel személyesen beszélve – felvenni.

    Megfigyelőlap, vagy személyiséglap: valamennyi, a gyermek aktuális fejlettségi állapotát tükröző személyiségjegyekre kiterjedő, a helyi nevelési programmal összhangban álló dokumentum, javasolt folyamatosan vezetni, célszerű legalább félévente minden gyermek lapját áttekinteni.

    Egyéni fejlesztési füzet: amely az egyes gyermekre irányuló fejlesztési program céljait, feladatait, eredményeit rögzítő dokumentum (lehet a megfigyelőlap vagy személyiséglap része, de külön is kezelhető), javasolt a speciális gondozást, gondoskodást, fejlesztést igénylő gyermekek esetében alkalmazni.

A gyermeki fejlődés nyomon követésének további javasolt dokumentumai: gyermekrajzok, azok elemzése, más gyermekmunkák, fogadóórák, családlátogatások tapasztalatainak rögzítése stb.
A javasolt dokumentumok összessége a gyermek személyi dossziéja.

A nevelőmunkát alapvetően befolyásoló óvodai nevelési program behatárolja a vezetői koncepciót, az éves pedagógiai munkatervet, a csoportokra/az egyes gyermekre vonatkozó nevelési-fejlesztési tervezéseket.

A helyi nevelési program folyamatos bevezetése, megvalósítása időszerű, fontos feladattá teszi a tartalmi munkát szolgáló pedagógiai dokumentumrendszer, valamint a programbeválás vizsgálati rendszerének önálló, eszközjellegű megalkotását.

1. 3. A dokumentumok elemzése, értékelése az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés szempontjából

Az óvoda helyi nevelési programjának javasolt elemzési, értékelési szempontjai

Elemzési szempontok:

  • Vegyük számba, mely általános és helyi alapértékek irányulnak az életkori és az egyéni sajátos szükségletek, eltérő fejlődési ütem figyelembevételére épülő nevelés, fejlesztés biztosítására.
  • Tekintsük át, hogy mennyiben segítik, vagy nehezítik az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés megvalósítását a nevelési rendszer következő elemei:
  • A választott alapértékhez rendelt célok konkrét megfogalmazása
  • A feltételrendszer komplexitása (alapvető és speciális személyi, tárgyi feltételek, ön- és továbbképzés irányai)
  • A nevelés időkeretei (napi-hetirend, egészségügyi/pedagógiai, szülői igények alapján szervezett foglalkozások)
  • Nevelési-fejlesztési feladatok, tevékenységek (különösen a mozgás, játék, kommunikáció)
  • A nevelési stílus, nevelési attitűd (különösen az elfogadás, bátorítás, motiválás, aktivizálás, differenciálás)
  • A személyes kapcsolatok, kommunikáció normái (pedagógus/gyermek, gyermek/gyermek, pedagógus/szülő, nevelőtestületi tagok viszonylatában)
  • Együttműködési stratégiák (óvónői párosok, dajka viszonylatában, szülővel, speciális szakemberekkel, a gyermekvédelmi rendszer helyi szerveivel)
  • A gyermekvédelemmel összefüggő tevékenységek
  • A megelőzés prioritása a pedagógiai módszerekben, eljárásokban
  • Az egyéni sajátos szükségletek és fejlődési ütem megismerésének eljárásai
  • A különös figyelmet igénylő gyermekekről való gondoskodás és fejlesztés
  • A gyermeki fejlődés, fejlesztés nyomon követésének, ellenőrzésének, értékelésének rendszere

Szempontok az értékeléshez:

  • Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés megvalósulását segítő alapértékek, célok, feltételek, folyamatok, tevékenységek, módszerek, eredmény megállapítás.
  • A feltárt értékek után megmutatkozó hiányosságok, ellentmondások, nehezítő tényezők.
  • Javaslatok, tervek, módosítások és/vagy kiegészítések, intézkedések az elért eredmény fenntartására, a hézagok pótlására, az ellentmondások, nehezítő tényezők enyhítésére, megszüntetésére.
Az óvodavezető szakmai-vezetői pályázatának elemzése az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés szempontjából:
  • A helyzetértékelésben a következő erősségeket, gyengeségeket rögzíti:
  • Preferálja, stratégiai tervében az alábbi tartalmi elemeket rögzíti:
  • Részben tartalmazza a következő formában:
  • Nem tartalmazza, mert:
Az óvoda pedagógiai munkatervének javasolt elemzési, értékelési szempontjai

Elemzési szempontok:

Tekintsük át legalább kettő nevelési év munkatervét alapul véve, hogy mennyiben segítik az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés nevelési gyakorlatának fejlődését a következő munkatervi elemek:

  • Éves értékelés (egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés helyzetének értékelése, konkrét megállapítások a helyi nevelési program, vezetői koncepció, és a nevelőmunka tervezésének, gyakorlatának tapasztalatai alapján)
  • Nevelési év kiemelt feladata (az értékeléssel összhangban célirányosan tervezett tartalmak, elemzések, értékelések az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés napi gyakorlatának eredményesebbé tétele érdekében)
  • Nevelési értekezlet (az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés elméleti, gyakorlati kérdései, módszertani kultúra fejlesztése)
  • Szakmai munkaközösség működési terve (a témában tervezett hospitálások, bemutatók, szakirodalmak, módszertani gyűjtőmunka, segédanyag készítés)
  • Gyermekvédelmi munkaterv (felzárkóztatás, tehetséggondozás, szociális támogatások)
  • Az óvodai dolgozók mentálhigiénés állapotának karbantartása
  • Kapcsolattartás (a témában tervezett szülői értekezlet, szülővel, szakemberrel való együttműködési formák, tartalmak, az óvoda szociális szolgáltatásainak szervezése)
  • Ellenőrzési terv (a dokumentálásra és a gyakorlatra irányuló)
  • Ön- és továbbképzési terv (szakirodalom ajánlat, önismereti, személyiségfejlesztő tréningek, drámapedagógiai, mentálhigiénés továbbképzések, terápiák elsajátítása, tesztek megismerése)
  • Gazdálkodás (speciális tárgyi feltételek biztosítása)

Szempontok az értékeléshez:

  • Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés napi gyakorlatának fejlődését segítő, illetve ellene ható tényezők és az okok feltárása.
  • Javaslatok, tervek a segítő tényezők fenntartására, illetve az intézmény jelen helyzetének reális ismeretében meghatározott aktuális nevelő-fejlesztő feladatok alapján, a fejlesztés előkészítésére.
Tanulási folyamat tervezésének javasolt elemzési, értékelési szempontjai

Elemzési szempontok:

  • Vegyük számba, hogy a helyi nevelési programban melyek a tanulással kapcsolatosan vállalt alapértékek.
  • Tekintsük át, hogy a tanulási terv mennyire tükrözi a tanulás globális célja, a tevékenységek részcéljai és a fejlődés várható jellemzője közötti összefüggéseket.

Szempontok az értékeléshez:

  • A tanulással kapcsolatosan vállalt alapértékek, a tanulás globális célja, a tevékenységek részcéljai, a fejlődés várható jellemzői és a konkrét tervezés összevetése (összhang, diszfunkció).
A csoportok nevelési/fejlesztési terve elemzésének, értékelésének javasolt szempontjai

Elemzési szempontok:

  • Vegyük számba, hogy a nevelési tervet tekintve milyen tartalmi elemeket rögzít a helyi nevelési program.
  • Tekintsük át, hogy mennyiben segítik az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés megvalósulását a nevelő/fejlesztő munka tervezésének alábbi elemei:
  • Napirend, heti rend, szolgáltatások.
  • Az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása, a játék, munka, kommunikáció, hagyományok terén rögzített:
    nevelési célkitűzések, feladatok, szokások, szabályok, személyes kapcsolatok, partnerviszony, kommunikáció, élmények, tapasztalatok, tevékenységek, készségek, képességek, módszerek, szervezeti keretek, személyi-tárgyi feltételek.
  • A heti/havi ütemtervben tervezett:
    témák, élmények, tapasztalatok, ismeretek köre képességfejlesztés feladatai módszerek, eszközök szervezeti és munkaformák

Szempontok az értékeléshez:

  • A felkészülés tervezett elemeinek nevelési/tevékenységi területenként való összesítése után, annak megállapítása, mely területen valósul meg a differenciálás igényesebben, mely területen szükséges a fejlesztés.
  • A nevelési/fejlesztési tervben rögzített, az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés megvalósítását segítő feltételek, tevékenységek, folyamatok, módszerek, eszközök, szervezeti keretek, munkaformák.
  • Javaslatok, tervek, intézkedések a differenciáló pedagógiai kultúra értékeinek fenntartására, terjesztésére, a tervezőmunka fejlesztésében az egymástól tanulásra és a nehezítő tényezők enyhítésére, megszüntetésére.
A gyermeki fejlődés nyomon követése dokumentumainak javasolt elemzési, értékelési szempontjai

Elemzési szempontok:

  • Vegyük számba, hogy a helyi nevelési programban milyen közös elvek, mely tartalmak irányulnak a gyermeki fejlődés nyomon követésének, ellenőrzésének, értékelésének tervezésére.
  • Tekintsük át, hogy mennyire segítik az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés megvalósítását a tervezés alábbi elemei:
  • Az anamnézis tartalmi elemei, az adatok elemzése, értékelése.
  • A gyermek megfigyelésének szempontrendszere (megelőzésre irányuló, fejlődési jellemzőket feltáró, életkor-, alap-, és helyi program specifikus).
  • Mérések, vizsgálatok (humanisztikusak és szűrésre irányulók).
  • A gyermek egyéni fejlesztési programja.

Szempontok az értékeléshez:

  • A tervezés, dokumentálás alapelvekkel összhangban álló tartalmi kritériumai, a dokumentálás eszközjellege.
  • Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés tervezett elemeinek összesítése, annak megállapítása, mely területen valósul meg igényesebben, mely területen szükséges a fejlesztés.
  • Javaslatok, intézkedések a fejlődést nyomon követő, ellenőrző, értékelő tervezőmunka fejlesztésére.

2. A gyermeki fejlődés nyomon követésének ajánlott mérföldkövei

Mérföldkőnek tekintjük azokat a konkrét határidővel, időtartammal megjelölhető pontokat, amikorra minden egyes gyermek személyiségfejlődését elemezni, értékelni, dokumentálni kell az intézmény által meghatározott módon. A mérföldkövek mentén a nevelőtestület elemezni, értékelni, az óvodavezető ellenőrizni tudja az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés tervezésének, gyakorlatának tudatosságát az egyes csoportok/gyermekek esetében.

Az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés mérföldkövei

  • Óvodával való ismerkedés szakasza
  • Félévenkénti bejegyzés a fejlődésről, a fejlesztési eredményekről
  • A fejlődés áttekintése 5 éves korban
  • Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban
  • Után követés
2.1. Óvodával való ismerkedés szakasza

Az óvoda a másodlagos szocializáció színhelye. Az itt szerzett első élmények hosszútávon befolyásolhatják a gyermekek közösségi kapcsolatait és felnőttek iránti bizalmát, a család és az óvoda interakcióinak minőségét. Ez kiemelten fontossá teszi ezt a nevelési szakaszt.
Az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés alapját képező együttműködő óvoda-család kapcsolatot ebben az időszakban kezdjük el építeni, ezért meghatározóan fontos, hogy a gyermekek (és családjuk) beilleszkedésének támogatása az óvodai nevelési gyakorlat legtudatosabban átgondolt és folyamatosan fejlesztett elemei közé tartozzon.

Jó lenne, ha az óvodai nevelés szótárában a beszoktatási időszak elnevezést felváltaná a beilleszkedési szakasz, vagy ismerkedési szakasz elnevezés, mert a beszoktatás fogalma:

  • Nem fejezi ki, hogy a folyamat kétirányú, hogy nemcsak a gyermek szokja az óvodát, hanem a szülő(k) is,
  • és az óvodapedagógus nemcsak a gyermeket segíti abban, hogy egyéni tempójában alkalmazkodjon az óvodához, hanem ő maga, és rajta keresztül az intézmény működése is alkalmazkodik a gyermekhez (pl. tudja, ki szereti a reggeli babusgatást, ki akar egyedül megbirkózni a bánatával, ki tekinti őt az elválás fájdalmában átmenetileg ellenségnek, vagy ha szükséges, utazó gyógypedagógust igényel fejlesztéséhez, esetenként felveszi a kapcsolatot tehetséggondozó szakemberrel, stb.).

A minél zökkenőmentesebb beilleszkedést, az anyától való fokozatos elválást megsegíti az anyás, szülős ismerkedés felkínálása, feltételeinek megszervezése.
Az óvodával való ismerkedési szakasz előkészítése, a gyermekek anyás beilleszkedésének felkínálása, a szülőkkel való párbeszéd következetes kezdeményezése az óvoda partnerközpontú működésének egyik kiemelkedően fontos állomása.
Ma már nem elég arra gondolnunk, mi fog történni, amikor új gyermeket fogadunk az óvodában, milyen bevált, jól működő módszereink vannak a családtól való elválás segítésére, a családok bizalmának megnyerésére, hanem például arra is gondolnunk kell, hogy programunkat minél többen megismerjék, elolvassák, minél többet halljanak és olvassanak róla, vagy arra, hogyan fogadjuk az óvodánk iránt érdeklődő, óvodaválasztás előtt álló szülőket, mit jeleznek számunkra a beiratkozási adatok, mit tehetünk óvodánk imázsának javítása, vagy karbantartása érdekében a mindennapokban, vagy konkrétan az ismerkedési szakaszban.

Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz intézményszintű önértékelésének javasolt megközelítési szempontjai lehetnek:

  • Van-e átgondolt tervünk a beiratkozást megelőző időszakban már óvodákat látogató családok tájékoztatására?
  • A beiratkozás előkészítésével sikerül-e hivatalos aktus helyett az első találkozás élményét biztosítanunk akkor is, ha bizonyos időszakokban többen érkeznek egyszerre?
  • Vannak-e ajánlataink a beiratkozástól az óvodába lépésig az ismerkedést elősegítő programokra?
  • Az óvodaválasztóknak készített tájékoztatónk felhívja-e a figyelmet az ismerkedési szakasz megkönnyítését támogató módszereinkre, a családdal való együttműködés fontosságára?
  • A családlátogatás módszere mennyire elfogadott a szülők körében?
  • Alapvető módszernek tekintjük-e a családlátogatást az óvoda-család együttműködésben?
  • Az előkészítő szülői értekezleten foglalkozunk-e programunk bemutatásával, azon belül kiemelten a beilleszkedési szakasz kérdéskörével? Van-e stratégiánk programunk tartalmának folyamatos közvetítésére? Készült-e írásos tájékoztató a szülők számára a fontos információk átadásának megkönnyítésére?
  • Az óvoda gyermekközössége hogyan kapcsolódik be az új gyermekek fogadásába?
  • Milyen tapasztalataink vannak a szülőknek kiadott anamnézis lapok kitöltésével kapcsolatban?
  • Vannak-e tapasztalataink az anamnézis óvodai felvételéről?
  • Vannak-e módszereink a szülők elvárásainak és elégedettségének megismerésére?

Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz csoportszintű önelemzési/önértékelési szempontjai lehetnek:

  • Az új szülők hány százaléka élt az anyás beilleszkedés lehetőségével?
  • Szükség van-e ezen a területen hatékonyabb meggyőzésre?
  • Milyen eredményei vannak a két óvónő és a dajka folyamatos jelenlétének az ismerkedési szakasz kritikus időszakában?
  • Mely módszerekkel érünk el leggyakrabban eredményeket az ismerkedési szakaszban, melyekkel lehetne gazdagítani programunkat?
  • A vegyes csoportokban sikerül-e figyelembe venni az ismerkedési szakaszban adódó nevelési helyzetek megoldása során mindhárom korosztály szükségleteit és érdekeit?
  • Homogén csoportban sikerül-e a fokozatosságot érvényesíteni?
  • Milyen tapasztalataink vannak a napi kapcsolattartás módszerének alkalmazásával?
  • A családokkal történő interakciók során kezdettől figyelünk-e a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű családok megnyerésére?

Az ismerkedési szakasz összegző értékelését segítő szempontok a személyi dossziékban, személyiséglapokon:

  • Az anyától, a családtól való elválás folyamatának jellemzői
  • A gyermek érzelmi biztonságának alakulása
  • A gyermek kedvenc játékai, otthonról hozott jellegzetes szokásai
  • A családdal való együttműködés tapasztalatai (családlátogatás, anamnézis felvétel, anyás beilleszkedés, napi kapcsolattartás stb.)
  • A gyermek személyiségének erősségei, várható társas pozíciói
  • Beszédének tartalmi, formai jellemzői, kedves mondásai
  • A fejlődés akadályainak mérlegelése: döntés arról, van-e szükség speciális szakemberek együttműködésének igénylésére, gyermekvédelmi támogatásra (természetesen vannak esetek, amikor előbb döntünk a gyermekvédelmi támogatásról, vagy kezdettől speciális szakemberrel együtt segítjük a beilleszkedést).

Az ismerkedési szakasz után tartandó fogadóórákon érdemes interjú kérdésekkel tájékozódnunk arról, hogy az egyes családok/szülők esetében mely módszereink segítették legjobban a beilleszkedést, mely módszereink nem váltak be. Kérdések lehetnek:

  • Olvasta-e az óvoda nevelési programját? Mit hallott, olvasott róla?
  • Milyen élményei vannak a beiratkozásról?
  • Elégséges tájékoztatást kapott-e ahhoz, hogy segíteni tudja gyermekének óvodai beilleszkedését?
  • Hogy érezte magát az első szülői értekezleten?
  • Véleménye szerint a csoportos óvónők/dajka hogyan segítette gyermekének óvodai beilleszkedését?
  • A csoportban együtt töltött első napokban hogyan érezték magukat?
  • Volt-e valami, ami zavarta Önt és/vagy gyermekét az ismerkedési szakaszban?
  • Véleménye szerint jól érzi-e magát gyermeke az óvodában? Beszél-e otthon óvodai élményeiről?

Az ismerkedési szakasz beválásának lehetséges sikerkritériumai:

  • Az ismerkedési szakasz óvodai szintű előkészítésének szabályozása
  • Az ismerkedési szakasz beválását segítő módszerek folyamatos frissítése
  • Az ismerkedési szakasz eredményességét vizsgáló megfigyelési, önértékelési szempontok, interjú kérdések következetes használata
  • Az anyás beilleszkedést felvállalók arányának növelése x %-ről, y %-ra
  • A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel való interakciók számának növelése, a kapcsolattartási formák bővítése (konkrétan megjelölve)
  • Az ismerkedési szakasz végétől számított egy hónapon belül felvesszük a kapcsolatot a szükséges speciális szakemberekkel, kijelöljük a szakember csoport feladatait, megtesszük a szükséges gyermekvédelmi lépéseket
  • A beilleszkedés második hónapja után a gyermekek x %-a szívesen jár óvodába
  • A szülők x %-a eljön fogadóórára, hogy beszélgethessünk a gyermek fejlődésének-fejlesztésének tapasztalatairól.

Az óvodai ismerkedési szakasz értékelése, vagyis a helyi nevelési program alapelvei, céljai, feladatrendszere és a gyakorlat, a működés összehasonlítása, a partnerek visszajelzéseinek elemzése jelentős szerepet játszik a folyamatos fejlesztés prioritásainak meghatározásában.

2.2. A fejlődés nyomon követése féléves időkeretben

A helyi nevelési program készítésekor minden nevelőtestület döntött valamilyen személyiséglap vezetési mód mellett. A legelterjedtebb kétféle típus:
  • Megfigyelések, tényszerű megállapítások rögzítése szempontrendszer mentén. Pl.: dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok az óvodában című könyvében javasolt szempontok szerinti megfigyelések rögzítése, a gyermek aktuális fejlettségi szintjének elemzése a különböző nevelési területeken.
  • Egy bizonyos fejlettségi szint elérésének, hiányának jelölése fejlettségmérő lapokon. Pl.: Porkolábné dr. Balogh Katalin Kudarc nélkül az iskolában című könyvében a fejlettségmérő lapok.

A gyermekek személyi dossziéjába tartozhat még: az anamnézis lap, az egészségügyi lap, a családlátogatásról, fogadóórákról készített feljegyzések, az emberrajz, családrajz elemzések, más gyermekmunkák.

Ajánlások az eszközjellegű személyiséglap kialakításához

Adaptálható példa a gyermeki fejlődés megfigyelési szempontjai és a fejlődés várható jellemzői összhangjának megteremtésére

A személyiséglapok kialakításakor érdemes arra is törekedni, hogy tartalmazzák azokat a megfigyelési szempontokat, amelyek segítik a fejlődés várható jellemzőihez vezető út megismerését (pl. vannak szempontok, vagy fejlettségi mutatók a társas kapcsolatok jellemzőivel, a mozgás fejlettségével kapcsolatban), és a speciális/helyi értékeinket megjelenítő szempontokat (kreativitásfejlődés, hátránykompenzálás stb.).

Nagy Jenőné "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című választható programjához készült "Rajzolás, mintázás, kézi munka" című módszertani kiadványa konkrét példát nyújt arra, hogyan lehet a helyi program nevelésfilozófiájával, céljaival összhangban adott programelemhez megfigyelési szempontokat és a fejlődés, fejlesztés sikerkritériumait meghatározni.
A fent idézett választható program "Rajzolás, mintázás, kézi munka" fejezetében a fejlődés várható eredményeit óvodás kor végére konkrétan rögzítették. Az ennek alapján meghatározott sikerkritériumok a következők: "Sikeresnek tartjuk fejlesztő munkánkat :

  • Ha a gyermekek 90 %-a szívesen rajzol, fest, gyurmázik, kézimunkázik!
  • Ha a gyermekek 95 %-a görcsösség nélkül fogja a ceruzát, ecsetet, zsírkrétát, ollót.
  • Ha a gyerekek 80 %-a olyan emberábrázolásra képes, amely felismerhető és kellő részletezettséggel jelenik meg.
  • Ha a gyermekek 90 %-a gondosan kezeli az ábrázolási eszközöket.
  • Ha a gyermekek 80 %-a szabad játék közben önállóan, egyéni ötletek felhasználásával rajzol, kézimunkázik, fest, építkezik.
  • Ha a gyermekek 80 %-nak igénye a saját alkotását a mini galériában ízlésesen kitenni.
  • Ha gyermekeknek 60 %-a örömét leli abban, hogy többször megnézheti az óvoda ovigalériáját és szüleiknek is szívesen beszélnek a látnivalókról."

A sikerkritériumok vizsgálatához sok segítséget ad a gyermekek munkáinak elemzése, a gyermekek fejlődéséről készített diagnosztika és az egyéni fejlesztésüket segítő terápia.

A programhoz kidolgozott Gyermektükörnek elnevezett személyiséglap e témában a következő megfigyelési szempontokat tartalmazza:

  1. A gyermek hogyan használja a rajzeszközöket, mi jellemzi a finommotorikáját?
  2. görcsös: igen – nem pontos, precíz: igen – nem könnyed: igen – nem
    szálkázó: igen – nem erős nyomású: igen – nem  
    Elemzés:
  3. A rajz, mintázás, kézimunka tevékenységhez hogyan viszonyul a gyermek?
  4. örömteli
    felszabadult
    gátolt
    élénk
    nem kedveli
    Kedvelt tevékenysége:
    Elemzés:
  5. Mi jellemzi a gyermek emberábrázolását? Arányok, dimenziók, érintkezése kivitelezése.
  6. Kezes-lábas forma: igen – nem
    A fej, törzs, végtagok egyvonalas rajza: igen – nem
    A nyak, ujjak és a kétvonalas végtagok ábrázolása: igen – nem
    Ruha, díszítések, haj, arc részletezése: igen – nem
    Elemzés:
  7. Mi a jellemző a gyermek kreatív képességére a rajzos, alkotó tevékenységben?
    Produktumait originalitás (eredetiség) jellemzi: igen – nem
    Flexibilitás (szempontváltás) jellemzi: igen – nem
    Fluencia (az ötletek számossága) jellemzi: igen – nem
    Elemzés:
Adaptálható példa az egyénre szabott fejlesztés tervezéséhez, értékeléséhez

A differenciált nevelőmunka fontos eleme a tervszerű, egyénre szabott felkészülés, amely a hiányok pótlására, a fejlődés akadályainak elhárítására, vagy a tehetség fejlesztésére, a pozitívumok megerősítésére irányuló speciális feladatok megtervezését és az eredmények rendszeres értékelését.

Nagy Jenőné "Az óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című választható programja bevezetését és beválás vizsgálatát segítő sorozatának "Csak tiszta forrásból" című kiadványából az "Egyéni fejlettségmérő és fejlesztést meghatározó" lap bemutatja, hogy a mozgás, érzelmi, akarati megnyilvánulások, társas kapcsolatok, értelmi fejlődés terén milyen módón tervezik az óvodapedagógusok a fejlesztési feladatokat:

 
Mit fejlesztek?
Hogyan?
Milyen eszközökkel?
I. félév
Tartalom
Eszköz
Eredményesség
II. félév
Tartalom
Eszköz
Év végi eredmények

Ezen a személyiséglapon:

  • jól látható a kitűzött feladatok és az elért eredmények tömör jegyzésére való törekvés, valamint,
  • a fejlettségi szint időszakonkénti megállapítása mellett tervezhetőek, értékelhetőek a differenciálás feladatai is.

Komolyabb problémák(pl. átható fejlődési zavar, pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség és teljesítményzavar) esetén, amikor rendszeres egyéni vagy mikro-csoportos fejlesztésre van szükség (esetenként speciális szakemberrel együttműködve), érdemes egyéni fejlesztő füzetben rögzíteni a gyermek alapszintjét, a fejlesztés célját, az egy-egy időszakra és/vagy adott foglalkozásra tervezett játékokat, feladatokat, helyzeteket és a fejlesztés tapasztalatait.

Ajánlás csoportos és/vagy egyéni megfigyelési, mérési módszerekre

A személyiséglap(ok) áttekintő elemzését az is segíti, ha kijelölünk olyan csoportos megfigyelési, mérési módszereket, amelyek megmutatják, hogy jó irányban haladunk-e nevelési programunk céljainak megvalósításában. Például:
  • Az érzelmi nevelés és szocializáció terén megfogalmazott célok teljesülése elemzéséhez, értékeléséhez ajánlott módszerek:
  • A közismert szociometriai, aktometriai vizsgálat (Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda: Fejlődéslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó 1977 124.o., 125. o.)
  • Háromoszlopos feljegyzés, amelyet célszerű a nehezen szocializálható gyermekek esetében alkalmazni.(Mindig a gyerekkel van a baj? Fővárosi Pedagógiai Intézet 1997.)

Háromoszlopos feljegyzés:
Három oszlopban egymás mellett tüntetjük fel a megfigyelt gyermek viselkedésének előzményét, a megfigyelt gyermek viselkedését, és annak következményét.
A kiválasztott gyermek viselkedése, és csakis az ő viselkedése mindig a középső oszlopba kerül. Az előzmény és a következmény oszlop a társak, óvónők reakcióinak jegyzésére szolgál. Egy viselkedés következménye a következő viselkedés előzménye is egyben. Előzmény azonban az is, ha függetlenül a gyerek viselkedésétől változás áll be a körülményekben. (Például megérkezik a barátja, és játszani hívja.) A megfigyelő csak látott és hallott eseményeket jegyez le, érzéseit, következtetéséit nem írja egyik oszlopba sem.
A feljegyzés tárgyilagosan mutatja be az érdekelt felek viselkedését, reakcióit. Az ilyen feljegyzésből pontosan láthatóak a megfigyelt gyerek kívánatos és nem kívánatos viselkedései, illetve nyomon tudjuk követni, mi előzte meg és mi követte azokat.

Minta a háromoszlopos feljegyzésre:

D. Á. (1991. nov. 29.)
kiscsoport
A megfigyelés időtartama:
16 – 16,30
A megfigyelés körülményei:
délutáni játékidő
A megfigyelést végző óvónő:

Előzmény
Viselkedés
Következmény
Balázs és András játékot gurítanak a földön
Nem figyel rá senki.
Lefekszik a földre.
Nem tudják gurítani a játékot.
– Ne feküdj le a földre. – mondja András.
– Ne feküdj le. – mondja András
– De lefekszem. – mondja grimaszokat vágva.
Nem figyelnek rá.
Nem figyelnek rá.
Elmegy, építőt vesz ki a várból. Nem dőlt el. A babakonyhába megy és a kávé főzőt a kezébe veszi. A szőnyegre viszi. Zörgeti a tetejét.
Lacika nézi.
Lacika nézi.
Szétszedi. Ádám teljesen darabokra szedi a kávé főzőt.
Lacika segít összerakni. Leborul a várból egy darab.
Ádám visszarakja.
Lacika elveszi a kávé főzőt.
Elveszi a kávéfőzőt, össze akarja rakni.
Ádám nézi, hogyan rakja össze Lacika.
Sikerül.
  • Az egyes gyermekre és/vagy a csoportra irányuló óvónői értékelés hatékonyságának elemzésére ajánlott szempontsor

Az egyes gyermek társas pozícióit, helyét a közösségben, a pedagógus értékelő-segítő tevékenysége nagymértékben befolyásolja, ezt tudjuk kontrollálni egy kb. tíz kérdésből álló szempontsor alkalmazásával, amelyet a helyi nevelési program preferált értékei és az egyes gyermekek (különös tekintettel a nehezebben szocializálható gyermekek pozitívumaira) erős oldalai ismeretében állítunk össze.

Néhány példa a lehetséges kérdésekre:

  • Kik azok a mi csoportunkban, akik szívesen és gyakran segítenek másoknak?
  • Kik tudnak jó játékokat kitalálni?
  • Kik azok, akik szépen mesélnek, báboznak?
  • Kik azok, akik sokat tudnak az állatokról (vagy bármiről?)
  • Kik azok, akik udvariasságukkal szereznek örömöt a felnőtteknek és a gyermekeknek?
  • Kik azok, akik jószívűek társaikkal?
  • Kik azok, akik jók a sportokban?
  • Kikre lehet mindig számítani a rendrakásnál?
  • Kik azok, akik szépen rajzolnak, festenek, kézi munkáznak?
  • Kik tudják jól eldönteni, mikor, hogyan kell helyesen viselkedni?
  • Kik azok, akik szívesen és ügyesen dolgoznak a kiskertben? stb.

Ha mindenkit beválasztanak valamilyen területen a jók, az elismertek közé, akkor sikerült elfogadtatni csoportunkkal, hogy sokféle kompetencia létezik, mindenkinek vannak értékei. Ez a módszer is segíthet, hogy tudjuk hol tartunk a rangsorképzési hajlam szocializálásában, a gyermekek pozitív énképének megalapozásában, a peremhelyzet kezelésében.

  • A nevelésfilozófia főbb értékei mentén megfogalmazott célok teljesülése elemzéséhez, értékeléséhez ajánlott módszer:
  • Pedagógiai helyzetteremtés a természethez, környezethez fűződő gyermeki attitűd vizsgálatára: Szituációs játék: Könyvtár látogatás

Eszközök: Saját jelű kölcsönző kártyák, különféle mesekönyvek, természeti könyvek, Természet Búvár folyóiratok.
Instrukció: Vegye el mindenki a kölcsönző jegyét. Elmegyünk a könyvtárba, én leszek a könyvtáros. Ha már választottatok valamit, kérem a kártyátokat, hogy feljegyezzem rá a könyv, vagy újság címét. Akinek feljegyeztem leülhet nézegetni a választott könyvet.
Elemzés: Milyen arányban motiváltak a gyermekek a környezettel kapcsolatos témájú könyvek választására.

A gyermeki fejlődés féléves időkeretben való értékeléséhez ajánlott szempontok, amelyek felhasználásával az önértékelés megvalósítható egyéni, csoportonkénti és óvodai szinten egyaránt.

  • Jól láttuk-e az ismerkedési szakasz összegzésekor a gyermek egyéni szükségleteit, a megtervezett feladatok jól szolgálták-e a gyermek fejlődését?
  • Ha speciális szakemberekkel dolgozunk együtt, milyen a munkamegosztás, milyen az együttműködés hatásfoka?
  • A családdal való kapcsolat szinten tartásában vagy fejlesztésében milyen eredményeink vannak?
  • Milyen biztosítékokat látunk arra, hogy a gyermek az óvodáskor végére várható fejlődés jellemzőit el fogja érni?
  • Mely területeken van szüksége differenciált segítségre?

Lehetséges sikerkritériumok:

  • A félévre kijelölt fejlesztési feladat elvégzése.
  • A segítő szakemberekkel való együttműködés, munkamegosztás megszervezése.
  • A családdal való együttműködésről nehézségek esetén sem mondunk le, törekszünk a folyamatos interakcióra, segítő kapcsolatra.
2.3. A fejlődés áttekintése 5 éves korban

Cél: A differenciált nevelőmunka eddigi eredményeinek értékelése annak érdekében, hogy szükséges esetben elegendő idő legyen az átlagostól eltérő iskola előkészítésre, (csoporton belüli vagy csoporton kívüli kiscsoportos illetve egyéni fejlesztésre).
  • Azon gyermekek esetében, akiknél 5 éves korig semmilyen diagnosztikai módszer alkalmazását nem tartottuk szükségesnek, mert fejlődésüket megfigyelési módszerek és a mindennapi tapasztalat alapján elemeztük,
  • 5 éves korban érdemes óvodapedagógus által használható diagnosztikai eljárással kontrollálni gyermekismeretünket (pl.PREFER vizsgálat rövidített változata, SINDELAR vizsgálat, Gósi Mária GMP vizsgálata, és/vagy önállóan kialakított és rögzített szempontok szerinti megfigyelések különböző feladathelyzetekben).

Az alkalmazott eljárások haszna:

  • A nagy és a finommozgások, valamint az észlelési funkciók fejlettségének vizsgálata elősegíti, hogy ne maradjanak rejtve olyan részképesség kiesések, amelyeket óvodás korban az intelligencia elfedhet, de iskoláskorban tanulási zavarokat okozhatnak.
  • A vizsgálat előtt a várt teljesítményszintek rögzítésével és a vizsgálati eredmények összehasonlításával önellenőrzést végezhetünk.
  • A vizsgálatok nemcsak a különböző lemaradásokra való felfigyelést, a tanulási zavarok megelőzését, hanem a tehetséges gyermekek felfedezését is segíthetik.
  • A speciális szakemberekkel együtt fejlesztett gyermekek esetében adatokat kapunk az elmaradás mértékéről, majd egy év múlva a fejlesztés eredményeiről.

Önelemzési szempont:

  • A vizsgálat, megfigyelés mivel járult hozzá a gyermek alaposabb megismeréséhez?
  • Ha a vizsgálati eredmény és a várt teljesítmény eltérő, képes vagyok-e a felmerült új szempontok figyelembevételével megtervezni további feladataimat?
2.4. Döntés a beiskolázásról 6–7 éves korban

Ha a már eddig tárgyalt gyermeki fejlődést nyomon követő mérföldkövek szükségességét elfogadjuk és nevelési gyakorlatunkba beépítve alkalmazzuk, akkor adott gyermek beiskolázásról hozott döntésünk: megalapozott lesz, nem éri váratlanul a szülőket.

Javaslatok a döntés előkészítésére:

  • A gyermeki fejlettség elemzése, értékelése az óvodáskor végére elérendő fejlődési jellemzők és az önmagához viszonyított fejlődés figyelembe vételével.
    Az összegzést célszerű az iskolakészültség kiemelten fontos területein elvégezni pl.: önkiszolgálás szintje, egészségi állapot, mozgás-észlelés jellemzői, érzelmi fejlődés-szocializáció, értelmi fejlődés.
  • Segítő megoldások keresése az óvoda/iskola átmenet megkönnyítésére
    Alkalmazott eljárások lehetnek: konzultáció a leendő elsős tanítónőkkel, az óvoda-iskola kapcsolatának folyamatos fejlesztése, kölcsönös hospitálások szervezése, stb.
  • Felkészülés a fogadóórára: A szülők tájékoztatása a gyermek nevelésében, fejlesztésében elért közös eredményekről. A gyermekre vonatkozó konkrét tanácsokkal az iskolaválasztás segítése pl. tehetség szerinti tagozat ajánlás (zene, testnevelés) vagy a nevelési tanácsadó javaslatának megfelelő döntés segítése, a tanulási képességvizsgáló diagnózisának megfelelő legjobb megoldás megtalálása stb…
2.5. Utánkövetés

A partnerközpontú szemlélet egyik következménye, (lesz) hogy a tőlünk legtöbb gyermeket fogadó intézményektől évente információt gyűjtünk és értékelünk a gyermekek iskolai véleményezéséről, mert a tanítónők visszajelzései megerősíthetik a jó gyakorlatot, és segíthetik a hiányosságok felismerését és javítását. A legtöbb intézmény eddig csak informális úton értesült a gyermekek egy részének iskolai eredményeiről, sorsának alakulásáról. A megszerzett információk közös értékelése, az összefüggések keresése, a külső intézménykép megismerése a folyamatos fejlesztés egyik inspirálója lehet.

Példa a tanítók véleményének megkérdezésére:

Nagy Jenőné: Óvodatükör 2001. (Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel 4. szám, 124. oldal)

Kedves Kolléga/Nő!

Nevelőmunkánk értékeléséhez nagyon fontos lenne a segítségetek. Szeretnénk megismerni véleményeteket a jelenlegi 1. osztályos gyermekek fejlettségéről. Kérjük, válaszoljatok a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekre! Véleményeteket aláhúzással jelöljétek!

  1. Egészséges életmód alakítása
  2. A gyermekek megfelelő tisztálkodási szokásokkal rendelkeznek
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem
    Az öltözködés terén önállóságuk életkoruknak megfelelő
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem
    A gyermekek elsajátították a helyes étkezés szokásait
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem
    Elégedettek vagyunk az óvoda egészséges életmódra nevelésével
    Teljes mértékben
    Részben
    Nem
    Észrevételeink, javaslataink:

  3. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok
  4. A gyermekek érzelmileg kötődnek a felnőttekhez, társaikhoz
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem
    A gyermekek az alapvető illemszabályokat betartják
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem
    A gyermekek kialakították a baráti kapcsolataikat
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem
    A gyermekek kommunikációs készsége koruknak megfelelő
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem
    Elégedettek vagyunk az óvoda érzelmi nevelésével
    Teljes mértékben
    Részben
    Nem
    Észrevételeink, javaslataink:

  5. Tevékenységek
  • Játék
  • A gyermekek játéktevékenysége fejlett
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    A gyermekek betartják a játékszabályokat
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    Elégedettek vagyunk a gyermekek alkotó játékával
    Teljes mértékben
    Részben
    Nem
    Észrevételeink, javaslataink:

  • Vers, mese, dramatikus játék
  • A gyermekek el tudják mondani az óvodában tanult verseket, meséket
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    A gyermekek helyes szövegejtéssel el tudják játszani a meséket
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    Elégedettek vagyunk a gyermekek irodalmi nevelésével
    Teljes mértékben
    Részben
    Nem
    Észrevételeink, javaslataink:

  • Ének, énekes játékok, zenehallgatás
  • A gyermekek el tudják mondani az óvodában tanult dalos játékokat
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    A gyermekek szeretnek zenét hallgatni
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    Elégedettek vagyunk a gyermekek zenei nevelésével
    Teljes mértékben
    Részben
    Nem
    Észrevételeink, javaslataink:

  • Rajz, mintázás, kézimunka
  • Elsajátították-e a gyermekek a helyes eszközfogást?
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    A gyermekek szívesen rajzolnak
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    Elégedettek vagyunk az erre irányuló fejlesztő munkával
    Teljes mértékben
    Részben
    Nem
    Észrevételeink, javaslataink:

  • Mozgásos játékok
  • A gyermekek mozgásos képességei fejlettek
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    A gyermekek szeretnek mozogni
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    Elégedettek vagyunk az óvoda mozgásfejlesztő munkájával
    Teljes mértékben
    Részben
    Nem
    Észrevételeink, javaslataink:

  • A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése
  • A gyermekek rendelkeznek elemi ismeretekkel: születési idő, hely, lakcím, apa, anya neve
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    A gyermekek problémamegoldó gondolkodásra képesek
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    A gyermekeknek vannak ismereteik a családjukról, környezetükről, növényekről, állatokról, közlekedésről és az évszakokról
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    A gyermekek fejlesztésével ezen a területen elégedettek vagyunk
    Teljes mértékben
    Részben
    Nem
    Észrevételeink, javaslataink:

  • Munka jellegű tevékenységek
    A gyermekek szívesen vállalnak munkát, az elkezdett tevékenységet befejezik
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    Munkájuk precíz, gyors, pontos
    Igen, minden gyermek
    A gyermekek többsége
    A gyermekek 50%-a
    Csak néhány gyermek
    Nem jellemző
    A gyermekek munkához való viszonyának alakításával elégedettek vagyunk
    Teljes mértékben
    Részben
    Nem
    Észrevételeink, javaslataink:

Ünnepeink, közös rendezvényeink:

  1. Évnyitó ünnepély közös megszervezése
  2. Mihály-napi vásár, portéka bemutató az első osztályban
  3. Szüreti mulatság az elsős gyermekekkel, tanító nénivel
  4. Nagycsoportosokkal részt veszünk a március 15-ei ünnepélyen
  5. Közös értekezletek
A közös ünnepélyekkel elégedettek vagyunk
Teljes mértékben
Részben
Nem
Elégedettek vagyunk az óvoda-iskola együttműködésével, kapcsolattartási formáival
Teljes mértékben
Részben
Nem
Elegendő információt kapunk a gyermekekről
Teljes mértékben
Részben
Nem
Észrevételeink, javaslataink:

Köszönjük, hogy támogattátok értékelő munkánkat:
az óvónők

  2. osztálytól egyszerűbb visszacsatolási mintát javaslunk.

Gyermek
Várt iskolai teljesítmény
Visszajelzés az iskolából
névsor
átlagos
gyenge
vártnak megfelelő
eltérő
1.          
2.          
3.          
4.          
Az eltérések okainak elemzése, értékelése:

Gyermek
Várt iskolai magatartás
Visszajelzés az iskolából
névsor
átlagos
gyenge
vártnak megfelelő
eltérő
1.          
2.          
3.          
4.          
Az eltérések okainak elemzése, értékelése:


Irodalomjegyzék

Az esélyteremtő közoktatásért OM – OKT 2000.

Az óvodai nevelés programja OPI 1989.

Az óvodai nevelés programja Tankönyvkiadó Bp., 1971.

Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában
Tankönyvkiadó Bp., 1990.

Barnáné Likovszky Márta: Mindig a gyerekkel van a baj?
FPI 1999.

Csak tiszta forrásból Szerkesztette: Nagy Jenőné 1996.

Csertő Aranka – Ecsédi András – Nagy József – Puppi József: Iskolaelőkészítő kompenzálás
Tankönyvkiadó Bp., 1982.

Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociál- pszichológiája
Tankönyvkiadó Bp., 1986.

Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban
Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1998.

Kósáné Ormai Vera: Beilleszkedési nehézségek és az iskola
Tankönyvkiadó Bp., 1989.

Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda : Fejlődéslélektani vizsgálatok
Tankönyvkiadó Bp., 1977.

Kósáné Ormai Vera – Porkolábné Balogh Katalin – Ritoók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok
Tankönyvkiadó Bp., 1984.

Kudarc nélkül az iskolában Alex Typó 1992.

Nagy Jenőné – Németh Menyhértné – Novákné Cseh Ibolya: Rajz, mintázás, kézimunka
Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel sorozat III. száma

Nagy Jenőné: Óvodatükör 2001.
Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel sorozat IV. száma

Óvodai nevelés országos alapprogramja 1996.

 

Webra folder: 
Tags: 
Mozgatva: 
0
Prefix: 

Támogatók

OFI

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.