2014. április 19., szombat , Emma

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> 3I Akadémia >> 3I Akadémia 2006 >> A raportőrök beszámolói

A pedagógus-kulcskompetenciák szerepe a tanulók versenyképességében

2009. június 17.

Falus Katalin

„A pedagógus-kulcskompetenciák szerepe a tanulók versenyképességében” vitafórum és a „Kulcskompetenciák fejlesztése” műhely

Horváth H. Attila vitaindítójában a következő főbb pontokról beszélt:

  • A kompetenciák mindenfajta meghatározása és értelmezése csak átmeneti lehet
    [Az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete; A tanárképzés képesítési követelményei. ELTE PPK]
  • Kulcsmozzanat: az autonóm egyén formálása
  • A kompetenciák a szakmai felkészültség komponenseit:
    • a tudást,
    • az attitűdöket/nézeteket és a
    • képességeket foglalják magukba.
  • Főbb tartalmi területek:
    1. A tanuló személyiségfejlesztése
    2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
    3. Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása
    4. A pedagógiai folyamat tervezése
    5. A tanulási folyamat szervezése és irányítása
    6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése
    7. Szakmai együttműködés és kommunikáció
    8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
    (A tanárképzés képesítési követelményei. ELTE PPK)
  • Tanulói versenyképesség:
    Az a diák versenyképes, aki tanulási útjában, iskolai előmenetelében, a munkaerőpiacon, életvezetésében eredményes, sikeres; képes megtalálni a helyét egy versengés jellemezte világban.
  • A versenyképesség alapja, lényegi magja:
    a személyiségfejlesztés – az iskolában a tanuláshoz kötődik elsődlegesen – hatékony pedagógiai folyamat
  • Mindebből következik, hogy a szociális kompetenciákat kell legerősebben megalapozni.
  • Alapkérdés:
    • Milyen a tanár és a diák kölcsönviszonya?
    • Hogyan érvényesül a pedagógus kompetenciája a diák tudásszerzésében, személyiségének alakulásában?
    • Partnerek
      • a tudás kialakításában
      • a diák személyiségének fejlesztésében
  • Érintette az LLL és a demokrácia összefüggését is.

Végezetül jó gyakorlatként bemutatta a Veszprémi Egyetemen a kompetenciafejlesztésre és pályaszocializációra vonatkozó programjainak főbb jellemzőit:

  • Kötelező kurzusok
  • Kiscsoportos forma
  • Szakképzett csoportvezetők
  • Tanszéki szemlélet, légkör
  • Mentálhigiénés támogatás (kapaszkodó)
  • Kortárssegítés

A vitaindító után a beszélgetés alaphangját Singer Péter kérdései adták meg.

Horváth H. Attila előadásából levonható: a tanári kulcskompetenciák a tanulói kompetenciákból vezethetők le. Ennek alapján:

  • Ki milyen tanári kompetenciát talál igazán fontosnak a jelenlévők közül?
  • A tanulási környezet más szereplői mit tartanak annak?
  • Létezik-e versenyhelyzet és együttműködés egyszerre?

Az elhangzott vélemények:

  • a tanári kompetenciák fontosságát az iskola célkitűzéseinek viszonylatában kell tárgyalni, de az alábbiak mindig nagyon fontosak:
    • nyitottság
    • cizellálni kell: kíváncsiság, a gyerek iránti érzékenység, érdeklődés, empátia, tolerancia, kooperáció az összes szereplővel
    • szaktárgyát szerető pedagógus, aki követel
  • a tanárok közti versenyről:
    • a) és b) osztály – szelektál
    • iskolák közötti verseny + integráció növelte a gyógypedagógusok ázsióját
    • másik település iskolájának vonzereje
  • az előítéletekről: a pedagógusok nem tudják megváltoztatni a társadalmat, de képesek elindítani a párbeszédet: úgy kommunikálni, hogy a másikban együttműködést keltsen fel. Ehhez adaptivitás kell: az adott helyzethez való alkalmazkodás
  • a tanulókért folytatott verseny elsősorban a pedagógus kompetenciáin és személyiségén múlik

Zárszó: Nem vagyunk könnyű helyzetben. De a becsukott osztályajtó, együttműködésre képes olyan autonóm tanárral, aki a tanulók fejlesztésére koncentrál (fejlesztő értékelés) pozitív töltetet is kaphat.

„Ne higgyük, hogy az egyik emberi lény nagyon különbözik a másiktól. Az igazság az, hogy az van előnyösebb helyzetben, aki jobb iskolába járt.” – ezzel a Thuküdidésztől, az időszámításunk előtti 5. századból származó idézettel nyitotta meg Kőrösné a délutáni műhely munkáját.

Majd – interaktív módszerrel, a jelenlévőket is bevonva – a jó iskola jellemzőiről beszélt az OKI obszerváció alapján:

  • gyerekközpontú (a felmérésben résztvevő 145 iskolaigazgatóból 91 szerint),
  • a többi jellemző (elhivatott pedagógusok, piacképes tudás, magas oktatási színvonal stb.) meglehetősen szóródik.

Miről beszélnek a tanárok a tanáriban?

  • legtöbbet a tanulók magatartásáról,
  • legkevesebbet az új pedagógiai módszerekről.

Az új tanulásszervezési módszereket alig alkalmazzák, miközben mind az igazgatók, mind a tanárok véleménye szerint lenne rá lehetőség.

Az országos kompetenciamérések hasznosságát az általános iskolai pedagógusok magasabbnak tartják (40%), mint a középiskolában tanítók (32%).

A tanulói kompetenciafejlesztés helyzetképe az obszervációs felmérés alapján című vitaindítójában Radnóti Katalin (ELTE TFK)

  • először a 2002–2005 között az OKI-ban Kerber Zoltán vezetésével folyó tantárgyi obszervációs vizsgálatokról beszélt, közben időnként kérdésekkel bevonta a műhely tagjait is.
  • A különböző módszerek alkalmazási gyakoriságáról a vizsgálat egyértelműen visszaigazolta, hogy a tanári magyarázatot, a frontális osztálymunkát és az önálló tanulói munkát alkalmazzák leggyakrabban, míg a csoport-, a projekt- és a terepmunkát igen ritkán. Az értékelés is ehhez igazodik: sokszor használt dolgozat, röpdolgozat és szóbeli felelet mellett a produktumok értékelése elenyésző.
  • A vizsgálat arra is választ keresett, hogy a tanárok a szaktárgyak tanításakor milyen mértékben alkalmaznak olyan módszereket, melyek lehetővé teszik tanítványaik szociális kompetenciájának fejlődését. Kiderült, hogy a tanárok a szociális képességek fejlesztését sokkal fontosabbnak tartják, mint amilyen mértékben valóban alkalmazzák azokat. Az alkalmazás akadályai közül szinte egyforma súllyal emelték ki a felkészítés és a megfelelő taneszközök hiányát, a rendelkezésre álló idő rövidségét, a nagy osztálylétszámot, az alkalmatlan termet és azt, hogy lazítja a fegyelmet. Érdekes módon az az érv is kapott szavazatokat, hogy a gyerekek nem szeretik a kooperatív módszereket.
  • Végezetül Radnóti rámutatott a különböző adatgyűjtések eredményeinek értelmezési problémáira. Arról ugyanis, hogy a középiskolák vagy az általános iskolák alkalmazzák-e gyakrabban a kooperatív módszert, gyakorlatilag nem lehet mit mondani. Ugyanis hol az egyik, hol a másik javára mutatható ki akár statisztikailag szignifikáns különbség is a kérdőív különböző helyein. Ez azt jelzi, hogy egészen biztosan működnek az úgynevezett megfelelési mechanizmusok. Például az igazgatók azt a képet akarják iskolájukról kialakítani, hogy ott nagyon modern szellemű nevelőmunka folyik. Ezért fölébecslik ezek alkalmazását.

Bacskay Csabáné, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet informatikai szaktanácsadója, – maga is gyakorló pedagógus – az IKT gyakorlati szerepéről beszélt a kulcskompetenciák megalapozásában.

  • Kulcsfeladatként kiemelte az információözönben való eligazodás segítését és a LLL-re való felkészítést.
  • A gyakorlatból kiemelt példákon bemutatta, hogy pl.:
    • Hogyan kapcsolható össze az IKT a tanulás tanulásával: mesebefejezés, önálló meseírás, meserajzolás szövegszerkesztővel.
    • Hogyan alkalmazható az IKT más képességfejlesztő módszerekkel – mint pl. a drámapedagógia – a kooperáció illetve a gondolkodásfejlesztés, az (érzelmi vagy zenei) intelligencia illetve a kognitív képességek vagy akár a mozgásfejlesztés terén.
  • Ismertette annak a felmérésnek néhány számadatát is, amelyet saját iskolájában készített. Ebből csak néhány érdekesebb adatot mutatnánk be:
    • A megkérdezett gyerekek
      • 94%-ának van otthon számítógépe
      • 30%-uk otthon internetezik
      • 79%-uknak senki sem ellenőrzi az internethasználatát
      • a többségük chat-elésre, játékra, email-ezésre, ismerkedésre használja az internetet, tanulásra alig
      • 85%-uknak van saját mobilja.
  • Végezetül a kompetenciafejlesztéshez jól bevált informatikai játékokat láthattunk a prezentációban.

Sajnos ennek a nagyszerű gyakorlatnak a megbeszélésére már nem maradt időnk.

Összefoglalóul elmondható, hogy a pedagógus-kompetenciákról szóló délelőtti vitafórumon és a délutáni műhelyben elhangzottakból az körvonalazódott, hogy mind a pedagógusképzésben, mind a közoktatásban kiemelt kérdés a kompetenciafejlesztés, aminek kulcsmozzanata az autonóm egyén fejlesztése, a személyiségfejlesztés, ami lényegében a szociális kompetenciák fejlesztéséhez kötődik. A versenyképesség is a személyiségfejlesztésen, a szociális kompetenciákon áll vagy bukik. Az OKI obszerváció azt mutatta meg, hogy bár a tanárok (és igazgatók) fontosnak tartják, a gyakorlatban valójában alig alkalmazzák a szociális kompetenciafejlesztés modern módszereit. Ennek egyértelmű okaira nem derült fény. Úgy tűnik, hogy sok akadálya szinte azonos súllyal játszik ebben szerepet a tanárok és az iskolaigazgatók megítélése szerint. Remélhetőleg közelebb jutunk a rejtély kiderítéséhez, de még inkább a probléma megoldásához a közoktatás és versenyképesség kérdését középpontjába állító OKI konferencia során.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.